Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

A svütaUaxa PEREMÉN J BSíéd után a rendőri karhatalmi parancsnokságról kifut velünlk a kis terepjáró személygépkocsi: irány a széksósi határőrs. A síkos, havas út ellenére a villanypóznák, s az útszéli kopasz akácok gyorsan futnak mögénk. Tíz perc múlva már az őrs dróthálós kapuja előtt tülköl az autó Bosch-kürtje. — Kicsit megkéstefo, par perccel ezelőtt riadóztatták az őrsöt, s jóformán mindenki kint van az »első vonalban*, néhány disszidens nyomában — fogad bennünket a legénységi szálláson egy jól megtermett fiatal határőr. A karhatalmi tisztek portyára mennek, mi pedig a kályha mellé telepszünk a pihenő határőrrel. A kályha duruzsol, meg füstöl is. A kinti hideg után azonban mégis jólesnek a hosszú szippantásuk a ~Kossuth*-ból. Új ismerősöm, a nagy, tagbaszakadt határőr tartózkodó hangja lassan felenged, s úgy meséli élményeit, mintha színes fényképeket rakosgatna elém. Rakéiafényes éjszakában Elbeszélése nyomán szinte magam előtt látom azt az idős parasztbácsikót is, aki az éjjel baltanyelet szegezett hét határsértő magyarra, és bekísérte őket az őrsre. A határőrök nagyot kacagtak a baltanyél láttán, a disszidensek pedig — skiik géppiszolynak vélték —, a nevetségességtől és a dühtől belesápadtak -hősiességükbe*. —i Éjszaka sokan belekeverednek a több száz méter hosszú érintő-rakétákba, s akikor csupa vakitófényes, színes-csillagos az ég — mondja új barátom. S mintha e mondata megbeszélt jel lett volna, az őrsön két-három lövés dördül a havas tájba. Hirtelen felugorva kitekintek. — Nyugalom! Ezek ls rakéták .«. Piros színük most azt jelenti, hogy vége a riadónak — nyugtat írneg. A lövések után félóra múlva egymásután érkeznek) a hóköpenyes fiúk. — A szomszédos őrs elfogta őket, öten voltak... — mondják pihenő társuknak, s közben igen-igen megnézegetnek engem is, hogy tán csak nem.., Négy óra körül a kis terepjáró ismét tülköl a kapu előtt, majd beszalad a hátsó épületekig. Tizenöíéves disszidálok — Tessék jönni, van már téma! Két határsértő lányt hoztak be a százados elvtársék! — szól be értein az ügyeletes, A határsértőkkel való találkozás nagyon meghökkent. Ismerős. Ezt nem vártam volna. A felismerésre szinte földbe gyökerezik a lábam: az egyik kislány a házunkból való, B. Éva tizenöt éves, másodikos középiskolás. Nemrégiben még ke* zitcsökolomimal köszönt, ha találkoztunk a lépcsőházban. Társával, K. M. Magdolnával egy osztályba járnak. Útirány: Jugoszlávia, majd DélAmerika. A szülőknek otthon búcsúlevelet hagytak. A kis iskolás táskából előkerülnek -értéktárgyaik*, amiket magukkal akartak vinni. Szalonna, kenyér, kolbász, vaj, s néhány szem alma —, annyi, hogy egy jó étvágyú embernek reggelire sem volna elég. Szalvétában kés, villa, kanál, s végül az általános- és középiskolai bizonyítvány. Ok, amiért szökni akartak: Dél-Amerikában mindig meleg van, no meg tetszik a változatosság, a kalandos út. Mások is mennek... — mondják. A határőrök B. Évát és társát reggel hazaviszik a szüleikhez. »Kikü1deiésben« a határon? A kis terepjáró ismét gurul velünk, a magyar—jugoszláv határ egy másik szakaszára. A kijárási tilalom után a tiszaszigeti országúton egy csoport igyekvő fiatalembert igazoltat a rendőr-karhatalmi százados. Valamennyien tiszaszigetiek. •— Önök elmehetnek! — mondja a százados a négy-öt hazafelé tartó munkásnak —, maga azonban .szálljon be a kocsiba! •— szólít fel egy ha jóssapkás embert, aki Budapestről, majd Tátiéról jött rokonlátogatásra Tiszaszigetre. A Kovács-tanyai határőrsön letesszük a hajóssapkást a többiek közé, akiket dél után fogtaik el. Kik is ezek? —• Temesvári László, Bartók István és Szaibó Tibor miskolci lakosok, 21 éves fakereskedelmi technikus gyakornokok — állítólag Szegeden. Tagadnak, illetőleg -kiküldetésben vagyunk Tiszaszigeten* — mondják a parancsnoknak. A következő Kovács János 24 éves mezőtúri segédmunkás, és Szilágyi Ilona, 15 éves gimnáziumi tanuló ugyanonnan. Állítólag unokatestvérek, akik Bécsbe kívánkoztak. Kovács János másodszor kísérelte meg a határátlépést, s így ügye már bírósági ügy lesz, mivel ő vette rá Ilonát is a szökésre. A lednykereskedő anya A padon 45 év körüli aszszony és egy 16 éves lány kuporog: anya és leánya. Az asszony Bogád Antalné hatgyermekes budapesti lakos, aki Bécsbe akarta vinni legnagyobb leányát. Férjét — aki az Óbudai Hajógyárban műszaki előadó — otthagyta öt gyerekkel. A legkisebb ötéves. Az asszonnyal folytatott beszélgetésből könnyen következtethető, hogy Bécsben a 16 esztendős Mária -keresetéből* akart megélni a feketelelkű anya. Bogádnét, aki a lánya testére-lelkére spekulált, megvetően nézik a mostanában sdk családi tragédiát látott határőrök is. A miskolci fiúk pedig szomorúan lehajtják a fejüket, mintha mondanák: -Lám, ilyenekkel vagyunk mi sorstársak?!* Pedig, ha tudnák, hogy tegnap éjjel mi játszódott le a Tisza jegén, akkor még jobban megundorodnának a rózsaszínbe burkolt bizonytalanságtól, ahová készültek. Kémek nyomában Tegnap éjjel a menekülő lábak alatt beszakadt a Tisza jege. A határőrök velőt rázó sikoltásokkal teli kiáltásokat hallottak, aztán elcsendesült minden. Valakiket — azt sem tudják, férfiak, vagy nők voltak-e — elvitt túlra a víz, e jeges ár. A rendőrkarhataimisták és határőrök, akik oly sok embert visszaadtak már a családoknak, eket nem tudták utóiérni. Egy óra múlva azonban már vér is folyt. Hárem középkorú férfi a többszöri felszólításra és a riasztólövésre sem állt meg a futásban. Kétoldali tűz dördült a kókacél fegyverek csövéből, s a futó lábak örökre megálltak. A három halott zsebében különböző katonai és állami objektumokról készült felvételeket és térképeket, valamint nagy mennyiségű pénzt találtak. A tárgyak vallottak a halottak helyett ás: őket nem a suttogó propaganda, a megtévesztés, hanem a nép ellen elkövetett bűn késztette menekülésre. A kis terepjáró visszahoz bennünket a városba. Ütfoözben több teherautó karhatalmijával találkozunk, Határerősítésre. nehéz szolgálatba mennek, hogy visszavezessék a megtéved teket a magyar élet egyre ütemesebb, egyre tisztább vérkeringésébe, vagy megtorolják a hiéna módra menekülő bűnösöket, hogy ne zúdíthassanak soha többet veszedelmet a magyar népre. (_ire—) Csongrád megye határmenti területe - határövezet A déli határövezetben csak rendőrségi engedéllyel lehet tartózkodni A Belügyminisztérium közli: az utóbbi időben az ország déli határát illetéktelen személyek nagyobb számban olyan céllal közelítik meg. hogy tiltott határátlépést kíséreljenek meg, és a Magyar Népköztársaság területét engedély nélkül elhagyják. E törvénytelen cselekmények sértik népköztársaságunk belső rendjét és biztonságát. ezért a fegyveres erők minisztere utasítást adott a korábban megszüntetett déli határövezet viszszaállítására. Az erre vonatkozó rendelkezés 1957. február 2-val hatályba lépett és kiterjed Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy és Zala megyék országhatármenti területeire. A rendelkezés értelmében — hasonlóan a nyugati határövezethez — a déli határövezetben csak rendőrhalósági engedéllyel lehet tartózkodni és az oda történő beutazáshoz is a rendőrhatóság előzetes engedélye szükséges. A Belügyminisztérium felkéri a lakosságot — tekintettel a közlekedési nehézségekre —, hogy a határövezetbe való beutazását egyelőre halassza el, és csak feltétlen sürgős esetben forduljon ilyen kérelemmel az illetékes rendőrhatóságokhoz. A határmenti rend biztosítása érdekében a határöve zctben a rendőrség ellenőrzéseket foganatosított és azokat, akik tartózkodási, illetve beutazási engedéllyel nem rendelkeznek, előállítja és szabálysértésért felelős ségre vonja. Ahogyan mi értelmezzük a proletár nemzetköziséget A külpolitika hírei — röviden Varsó (MTI) Wiadyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspórt Központi Bizottságának első titkára vasárnap megbeszélést folytatott a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének tagjaival: Etienine Fajon-nal, Raymond Guyotval és Gustave Ansard-ral, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjaival, valamint Fernand Dupuy-vel, a központi bizottság tagjával. Berlin (MTI) A Kurier című nyugat-német lap jelentése szerint a bonni kormány újabb jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz. A jegyzékben ismét a német egység helyreállításának kérdésével foglalkozik. A jegyzék szövegét még nem hozták nyilvánosságra. • Üj-Delhi (MTI) Nehru indiai miniszterelnök Delhiben beszédet mondott egy választási gyűlésen. A jelenlevő százezer ember előtt — az AP szerint — kijelentette: India -nem fogja megengedni, hogy akár egyetlen külföldi katona is területére lépjen*. • Bécs (MTI) A bécsi központi munkahivatal kimutatása szerint január 31-én 219.128 munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában. Ez 57.804-el több, mint 1956. december 31-én. A bécsi munkanélküliek száma január 31-én 40.191 volt, 7154-el több, mint december végén. • Nicosia (MTI) A Nicosiában szombaton este lezajlott görögellenes, törökök által szervezett tüntetések miatt a brit biztonsági ercfc vasárnap elrendelték, hogy a 12 és 27 év közötti görög és török fiatalemberek további intézkedésig nem hagyhatják el lakásukat. A köz'ekedési tilalomról rövid idővel napfelke'te előtt rendőrségi hangszórós autók tájékoztatták az embereket. Egyidejűleg növelték a katonai járőrök létszámát, II. NÉHÁNY ELVTÁRS, mint például a korábban említett jugoszláv újságíró, vagv a lengyel publicista, Bibrovszky, beszélnek az internacionalizmus tartalmúról, dc kihagyják a szocialista országok együttműködésének szükségességét. A szocialista országok számára, melyeknek azonos céljaik és feladataik, marxista—leninista eszméjük van, nem elégséges rsah a puszta egymás mellett való létezés. Számukra szükséges a testvéri együttműködés. Az internacionalizmus ténylegesen követeli a függetlenség és a teljes egyenjogúság szigórú betartását nagy és kis nemzetek részéről egyaránt. I.cnrn mondotta, bogy csak a legnagyobb figyelmesség távolítja el a különböző nemzetek kölcsönös meg nem értésének talaját és hozza létre a bizalmat a különböző nyelven beszélő munkások és parasztok között. Lenin különös figyelmet követel azoknak a nemzeteknek a számára, melyek leginkább érezték a nemzeti jogtalanságot és a nemzeti elnyomást és figyelmeztetett: a kispolgár! előítéletek között a legtartósabbak, a legelevenebbek a nemzeti előítéletek. Ilogv eredményesen le lehessen küzdeni ezeket az előítéleteket, különös figyelmet kell szentelni a régebben elnyomott nemzetek nemzeti érzéseinek. Ennek a lenini tanításnak helyességét teljes egészében igazolja a nemzetiségi kérdés megoldása a Szovjetunióban és az új életet építő népi demokráciák tapasztalatai is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa még egyszer aláhúzta a nemzetek egyenjogúságáról szóló lenini tanítást. Feltétlenül szükséges a Szovjehinió és a szocialista tábor többi országai között levő viszonyt e lenini elv alapján megvalósítani és ei meg is valósul. A szocializmus ellenségei a hazugság és a rágalom özöné; szórják a Szovjetunióra azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió hadserege segített nekünk az ellenforradalom szétverésében. Most már teljes egészében bebizonyítást nyert, hogy az ellenforradalmi összeesküvés Magyarországon nem más volt. mint a külföldi imperialista erők közvetlen kísérlete a népi demokratikus hatalom megdöntésére, támaszkodva az országon belül a horlhysta-fasiszta söpredékre, fasiszta diktatúra létrehozása a Duna-medencében, a szocialista országok elleni agresszió számára. MEGTEHETTÉK-E a szovjet emberek, akik a második világháború idején saját magukon tapasztalták a fasiszta gaztettek sorozatát, bogy közömbösen men jenek el amellett a veszély mellett, amelv a szocialista országokat fenyegette? Szocialista országunk segélykérésének megtagadása, melyet a forradalmi munkás-paraszt kormány kért a Szovjetuniótól, egyenlő lett volna az internacionalista kötelesség semmibe -•evésével. Az igazi internacionalisták mindig hűek maradtak a nemzetközi munkásmozgalomhoz. A munkásosztály ügye, a szocializmus ügye az internacionalisták számára a legfontosabb ügy. A reakció támadásai a szocialista vívmányok ellen mindig a leghatározottabb ellenállásba fog ütközni. A magyar események — mint a Zsenminzsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja írta — minden szocialista ország ellenőrzése volt. Ellenőrzés olyan tekintetben, hogy hűek voltak-e lénylegesen a szocialista eszmékhez, meg tudták-e őrizni józan marxista gondolkodásukat ebben a nehéz helyzetben, nem ingatták-e meg az események, vagy nem hasonlott ak-e meg önmagukkal ezek az országok. Nyugat-Európa országainak kommunista pártjai sem hátráltak meg az ideiglenes nehézségek előtt, határozottan megmondták az igazságot a magyar eseményekkel kapcsolatban, kiállva a szocialista internacionalizmus szellemében. A DOLGOZQ TÖMEGEK ÉS a baladó emberek mind világosabban ébrednek tudatára, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokráciák a nemzetközi munkásmozgalomnak hatalmas támaszai. Ennek a tábornak a védelme és erősítése az internacionalisták elsődleges kötelessége. Kommunista cs munkáspártok harcolnak minden olvan kísértés ellen, amely igyekszik a szocialista országokat egymással szembe állítani, felhasználva azt, liogv minden országnak sajátos fejlődési útjai vannak a szocializmus felé. Vitathatatlan, bogy a szocializmus építésének vannak konkrét formái és módszerei, melyet megA világ népei továbbra is támoga ni fogjnk a Béke-Világtanács áltzl vezetett hatalmas nemzetközi mozgalmai —- mondotta Bugár Jánosné nyilatkozatában Bugár Jánosné, az Országos Béketanács ti/t)kára a Béke-Világtanács titkárságának bécsi működését betiltó osztrák belügyminiszteri rendelettel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Megdöbbenéssel értesültem az osztrák belügyminiszter rendeletéről, amellyel betiltotta a Béke-Világtanács titkárságának bécsi működését. Különösen súlyosnak tartom ezt a lépést a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amelyben a békés megoldások és a kölcsönös bizalom helyreállítása érdekében oly nagy szükség van minden pozitív haladó erő összefogására, —• A Béke-Világtanács, mint a nemzetközi békemozgalom központja és vezető testülete, megalakulásának első pillanata óta éppen a békés együttélés és az együttműködés ma már nélkülözhetetlen elveit hirdeti. Az elmúlt évek során a Békevilágtanács hatalmas, tömegeket átfogó, befolyásos nemzetközi szervvé vált, amely a maga sikeres atocióival ma már a nemzetközi közvélemény formálásának fontos, tekintélyes tényezője. Éppen ezért nem lehet a nemzetközi enyhülést elősegítő lépésnek tekinteni, hogy a tiltó rendelet a jelenlegi időpontban látott napvilágot, amikor a népeknek fok ózni ok kell akcióikat a háborús politika ellen. Mint az Országos Béke tanács titkára, tiltakozom a Béke-Világtanács működését megbénítani szándékozó intézkedések ellen. Az elmúLt évek tapasztalata sok mindenre megtanította a népeket. Szilárdan hisznek: a vitás nemzetközi kérdéseket megoldó tárgyalások eszméjében; meggyőződéssel vallják a különböző népek és rendszerek békés egymás mellett élésének lehetőségét, elszántan küzdenek az atomfegyverek betiltásáért, a leszerelésért, és a kollektív biztonság megteremtéséért. A világ népei békét és nyugalmat akarnak, éppen azért továbbra is támogatni fogják azt a hatalmas nemzetközi mozgalmat, amely a BékeVilágtanács vezetésével e nemes célokért tevékenykedik, határoznak az adott országok történelmi szocialista, gazdasági é* nemzeti sajátosságai. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa figyelembe véve Lenin tanítását a Szovjetunió és a népi demokratikus országok és az egész nemzetközi proletármozgalom tapasztalatait, rámutatott, hogy a szocializmus építésének minden országban sajátos formái vannak. Ezek a különböző sajátosságok semmi esetre sem zárják ki azt a közös vonást, melynek meg kell lennie minden szocializmust építő országban. Egyetlen egy ország sem tudja felépíteni a szocializmust az olyan közös feltélelek nélkül, mint a munkásosztály diktatúrája, mint a marxista-leninista párt vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség és a nemzeti kérdések megoldása az internacionalizmus alapján. Természetes, hogy szükség van a különböző országok tapasztalataira, melyek már felépítették, vagy jelenleg építik a szocializmust. De ezeket a tapasztalatokat alkotó módon és nem sablonoson kell felhasználni. A Szovjetunió Kommunista Pártja és más országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi feladatuknak tekintik a kölcsönös tapasztalatcserét, az egymásnak nyújtott testvéri segítséget. De ugyanakkor nem köteleznek egyetlen országot sem a már kész forma szolgai átvételére, vagy másolására. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK nagy tisztelettel adóznak a Szovjetuniónak, mint olvan országnak, amely a történelem folyamán elsőnek építette fel a szocializmust. Oroszországban elsőként törték szét a kapitalizmus láncát, és 39 éve építik nz új társadalmi formát és ez a társadalmi forma létezik, s példaképp áll a szocializmust építő országok számára, s éppen az Októberi Szocialista Forradalom az. amely megmutatta az utat a szocializmus felé a különböző nemzetek számára, és ennen a szocializmus felépítése a Szovjetunióban adott erőt és lelkesített más országok munkásosztályait. A közelmúltban a Szovjetunió Kommunista Pártja erélyesen harcot indított a személyi kultusz és következményei ellen. Az ellenséges propaganda ezt kihasználva, úgv igyekszik beállítani, mintha a kommunista és rrmp. knspártokban létezne valamiféle „sztálinizmus" és ..antisztálinizmus". Ez a provokációs cél világos: éket vágni a kommunista mozgalomban, egymással szembe állítani az öreg és fiatal kommunistákat azokkal a káderekkel, akiket több évtizedes harc edzett kommunistáidul. Tgvekeznek ellenséges viszonyt létrehozni a Szovjetunió Kommunista Pártiával szemben, amelv legerősebb és legtapasztaltabb az utóbbi évtizedek kommunista mozgalmának harcában. Semmiféle ,,sztálinizmus" a kommunista munkásmozgalmakban nincs és nem is volt. Mindezek a pártok a marxizmus—leninizmus elvei alapján állanak és feilődnek. Sz'álin eexúke volt a kiemelkedő marxista teoritikusoknak, de az í tevékenységének utóbbi éveiben voltak hibák, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja feltárt és elítélt. MTI.YEN ALAPJA VAN a kommunisták közötti zavartkcltcsnék a ..sztálinizmus" -'Vni harc meghirdetésének? Eléggé, világos, hogy a ,.sztálinizmus" elleni harr kiagyalására, csakis az imperializmusnak s-an szüksége, mely minden eszközt megragad a kommunista mozgalom gyöngítésére és arra. hogy rést üssön a nagy szocialista táboron, a munkások nemzetközi szolidaritásán. Különösen nagy jelentősége s-an ifjúságunk internacionalista szellemű nevelésének, mert éppen az ifjúság feladata, hogy a szocializmus építésének élharcosa legyen. Az ifjúságnak a nemzetköziség szellemében való nevelése jelenti az éberség fokozását megátalkodott ellenségeinkkel szemben, aktív harcot a marxizmus—leninizmus th/'a8ágáért, jelenti a népek b-rá'ságának erősítését és a testvéri kapcsolat kiszélesítését a világ munkásaival. Györki János — Dobó Rozália