Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-26 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 47. szam Ara: 50 fillér Kedd, 1957, február 26. Nyolc gyakorlott kútfúró szövetkezett Ő A MI EMBERÜNK! Működéit engedélyt kértek kisipari szövetkezet alakításéra Az utóbbi években az Alföl­dön igen elhanyagolt artézi kutak kitisztítása, javítása és karban­tartása céljából egy 8 tagú, sze­gedi és sándorfalvi kútfúró mes­terekből álló csoport elhatározta, hogy Kútfúró- és Javító Kisipari Szövetkezelet alakít. A csoport mér benyújtotta a működési en­gedélyre vonatkozó kérelmet az OKISZ-hoz. Egy teljes kútfúró­berendezésük van — az összes szerszámokkal és tartozékokkal —, javítófelszerelésük szintén, s már megfelelő raktár- és iroda­helyiségekről is gondoskodtak. A szövetkezet tagjai között több országosan is elismert kút­fúrómestert lehet találni, akik már néhány évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Már alakulásuk hírére is nagy az ér­deklődés — sok felől kaptak fel­hívást kutak javítására, tisztítá­sára, s maga a városi tanács is megbízást ígért a szövetkezet­nek a város kútjainak rendbeho­zására. Hasznos, fontos munkára szö­vetkezett a nyolc kútfúró mester. A munkakörükbe illő feladatokra eddig legközelebb Cegléden lehe­tett találni munkavállalót, de ez az 4VS állami vállalat nem győzte a ja­vítási és karbantartási munká­kat, s amellett kiszállása igen költségessé tett minden ilyen vál­lalkozást. A Kútfúró- és Javító Ktsz könnyen eljut majd brigádjával a megye minden részébe — s ahol szükséges lesz nemcsak ja­vításokat, új kutak fúrását is vállalja. Ma ülést tart a tanács végrehajló bizottsága A városi tanács végrehajtó bizottsága ma, kedden dél­előtt 8 órakor ülést tart. Az ülésen Tombácz Imre, a végrehajtó bizottság elnöke beszámol a lejárt határidejű v. b.-határozatok végrehajtá­sáról és a fontosabb intézke­désekről. A v. b.-üilés napirendjén két igen fontos kérdés szere­pel. A tanács 1956. évi tervé­nek végrehajtásáról és a be­ruházások állásáról szóló je­lentést, valamint a tanács 1957. évi költségvetését vi­tatják meg. s-v. Néhány héttel ezelőtt még la­páttal szórta szét a síkos átjá­rókon a salakot, nehogy vala­melyik munkába siető dolgozó elcsússzon, és testi épségét ve­szélyeztesse. Most elövatte át­menetileg nyugdíjba tett seprű­jét ét kora reggeltől kezdve fá­radhatatlanul söpri a napi for­galom, a hanyag járókelők okoz­ta szemetet. Reméljük, a jövőben is szá­míthatunk rá a „Tiszta Szeged­ért" indított mozgalomban, és esküdt ellensége marad a marok­szám szétszórt tőkmaghéjnak és szétdobált használt villamosje­gyeknek. Választás Indiában ® A Nemzetközi Vöröskereszt adománya Szegednek ® A póruljárt MUK-kantó Mikor lesz Mihálylelken mozielőadás? Isholá oli éleiéből f f t X Titokban főzött pálinka, feketén őrölt paprika Nemhiába járják a szegedi pénzügyőrök n határt A szegedi pénzügyőrök 250-es terepjáró motorjai feldübörögtek, s ülésükön négy emberrel meg sem áll­tak az ásotthalmi homokig. A „fináncok" jó szimatja megérezte, hogy titkos pá­linkafőzőét üzemeltetnek Farkas Péter, Asotthalom, 647. számú tanyájában. Az amolyan falusias tanya kis­kapuját zárva találták, s a hosszú zörgetésre egy lélek sem jelent meg. A pénzügy­őrök megkerülték a tanyát a szőlő felé. A szőlőben fris­sen hantolt föld állta útju­kat. Kicsit megkapargatták a földet, s még meleg szőlő­törköly pára csapta meg az orrukat, összenéztek, s be­mentek a tanyába. Minden ajtó zárva volt, a kutyák szűköltek, a kémény­ből pedig vékonyka szür­kés-kék füst szállt felfelé. Az egyik üvegezetlen pince­ablakból kihúztak egy kö­teg szalmacsóvát. Még a szalma is pálinkaszagot ere­getett. A másik ablakból is kihúzták az ablaktöltőt, s szinte elébük ugrott az üzemben levő pálinkafőző. Nincs itthon a pincekulcs A pince is zárva volt, em­ber sehol sem mutatkozott. Két pénzügyőr felült a mo­torra, s amerről jöttek, el­húztak a tanyából. A másik kettő pedig —, akiket addig megszoktak a kutyák —, el­húzódott a szalmaboglya tö­vébe. Egy fertály óra múlva egy öreg asszony, Farkas Péterné csoszogott ki a zárt ajtójú „nagyház"-ból. — Anyám, nézzen szét jobban, kint az úton is! — hujántott ki valaki a pin­céből. Erre előléptek a szal­makazal tövében rostokló pénzügyőrök, hogy megnéz­zék Farkasék borkészletét. A megrettent öregasszony til­takozott, hogy az ura elvit­te a pincekulcsot, a borkész­letet feltüntető szemlefwel együtt. — Nem baj, megvárjuk, addig elbeszélgetünk — mondták a csökönyös „mo­torosok", s befelé indultak a nagyházba. — Jaj, ne várják, az a rosszcsont részeges ember csak este jön haza —, hes­sentette volna el őket Far­kasné, aki a köténye alatt egyre ropogtatta az ujjait. De azért ment velük a nagy­házba. Aki türelmes — „fősöcskézőt" láthat! Bent hármasban beszél­gettek, majd később az egyik pénzügyőr kiment „levegőz­ni". A nagy csendet hirte­len erős köhögés rázta meg. Valaki a pincében nagyot nyelhetett a pálinka-kóstoló­ból. Ekkorra visszaért a motorokkal a két másik társ is, a házik tolva a motort, hogy ne csapjon zajt. Az­tán együttesen elhajigálták a pince környékéről a favá­gó baltát, meg a szúró-vágó szerszámokat. Addigra az öregasszony is megtalálta a pincekulcsot „a gazda fej­párnája alatt", — valójában a köténye zsebében. A kicsapódott pinceajtó belső fele szinte gőzölgött a meleg párától. A készü­lékből szüntelenül csöpögött a második felöntés, a jó 76 fokos pálinka. A nagy bo­roshordóból pedig előmász­tak a „főzőcskézők", Far­kasné fia, Farkas István, Mityók Péter és Molnár Imre, akik szépen „szakítot­tak", azaz levették a sisa­kot az üstről. Tizenkét liter pálinkát mértek meg, illet­ve koboztak el, és adták át a földművesszövetkezetnek az állam emberei, a pálin­kafőzőt pedig „begyűjtöt­ték" a MÉH-nek. Farkasék ellen viszont... no igen, az eljárás megindult. Eddig a pálinkások története, most pedig jöjjenek a paprikakú­fárok. „Piros arany" — Kéthengeresen A Szegedi Néplap mosta­nában feszegette a paprika­feketézők lelkiismeretét. No ezen kapva-kaptak a pénz­ügyőrök, és valósággal ki­repültek Röszkére, az úgy­nevezett „Sötét sor"-ra. Egy­más között felosztották a Szabadság tér, a Bem tá­bornok és a Szántó Kovács János utca házait. A Szabadság tér 2. szám alatt Sztkeres András és Márki Gábor — társulással — éppen őrölgették a „pi­ros aranyat". Hét-hét kiló félkész paprikát koboztak el tőlük, s mellékesen egy két­hengeres, 30 kilós darálót is „begyűjtöttek" — szintén a MÉH-nek. Jellemző Szeke­resók üzelmeire, hogy de­cemberben 19 mázsa 20 kiló „gyűjtött" paprikát már el­koboztak tőlük a karhatal­misták is. Még ebből az ügy­ből kifolyólag sem volt meg a tárgyalás, és máris újab­bal tetézték tünüket. Aki keres — talál még... A Szántó Kovács János utca 63. szam alatt Takács Jánostól is volt mit elko­bozni, az éppen „próbaőr­lést" végzett új darálóval együtt. A Bem tábornok ut­ca 4. szám alatt pedig 8 és fél kilót nyomott Horváth Károiyéknál a kemencében szétterített, és feldolgozásra váró félkész áru. Ugyanezen a napon Kis­kundorozsmán is megállt egy illegális paprikamalom a Brassói utca 2. szám alatt, ahol Tari Mihály örölgetett egyre-másra. Huszonöt kiló — kóstoltam —, Igen jó és szép s'inű csemege paprika eladási gondját vették le Tari Mihály válláról a pénz­ügyörök. No meg a kéthen­geres, kétmázsás daráló za­jától is megszabadították a dorozsmai galambokat. — Nagyon érdekes — mondják a pénzügyőrök —, hogy az elkobzott darálók olyan egyazon tipusúak, mintha egyazon kéz is ké­szítené őket. Ha rendőrsé­günk közelebbről megnézné e kis masinákat, minden bi­zonnyal a készítőikre is rá­akadnának, sőt újabb őröl­getőkre is, mivel Szekeresék, Márkiék, Takácsék és Hor­váthék nem emlékeznek, hogy melyik mestertől vet­ték az ördöngös gépeket, amelyek uram bocsáss! — vétkezésbe, árdrágításra, üzérkedésre, sőt talán pap­rikahamisításra is vitte őket Lődi Ferenc A tanícd munkájának mefjauitddáia Szakmai tájékoztató az állandó bizotísági tagok reszere A városi tanács titkársága kezdeményezésére a tanácsi állandó bizottságok tagjai ré­szére nz állandó bizottságok ülései előtt a tanácsigazgatás általános szakmai kérdései­ről és feladatairól, az ér­vényben lévő törvényes ren­delkezésekről szakmai tájé­koztatást adnak. Az állandó bizottságok tag­jaihoz, mint választott ta­nácstagokhoz ugyanis a la­kosság közül számosan kü­lönböző kérdéseikkel, pana­szokkal fordulnak. Egy ke­reskedelmi állandó bizottsági tagnak például sok esetben lakásrendelet hatálya alá eső ügyben kell felvilágosítást adni, vagy földrendezési, épí­tési szabályrendelettel, pénz­ügyi, adózási előírásokkal kapcsolatos ügyben kell ál­lást foglalna és a hozzája fordulóknak segítséget nyúj­tani. Az állandó bizottsági tagoknak, hogy választóik érdekében sikeresen eljárhas­sanak, ismerniük kell a ren­deleteket, a szakigazgatás egyes ágait. A szakmai tájékoztatókat márciusban megkezdik és az egyes előadásokat a szak­igazgatási szakemberek tart­ják meg. R második negyedévben teljesen kibontakozik a Szőrme- és iőrrniia Üzem termeiése Félreértés ne essék a cím miatt — a Szőrme- és Bőrru­hakészítő Üzem most is tel­jes kapacitással dolgozik, minden üzemrészben lendü­letesen folyik a munka, de a termelési értéket tekintve a második negyedév jóval töb­bet ígér. Az első negyedév terve még decemberben ké­szült, amikor »háton« hozták Pécsről az anyagot és a hul­ladékfeldolgozásra nagy gon­dot kellett fordítani, hogy a kapacitást ki tudják hasz­nálni. Ehhez képest a máso­dik negyedév most összeállí­tott terve mást ígér: a bélelő üzemrész 40 száza­lékkal, a bőrruha iizern 100 százalékkal, a panolux­részleg pedig mintegy 15 százalékkal több árut ter­mel majd, mint a jelenlegi első negyedévben. A következő negyedévben tehát az egészbőrös termelés­ben foglalkoztatottak száma újra eléri a rég t, sőt meg is haladja, mert körülbelül 20—25 szakmun­kást vesznek majd fel. Ezzel már jóval meghaladják az október 23 előtti termelési szintet is. Különösen a miíburcikkck gyártása biztosított október óta nagy lehetőséget az üzemben. A karaxkexialam tfnbem sze­rint a szegedi üzem cikkei­nek minősége, formája párat­lan az egész országban. A második negyedévre biz­tosított zökkenőmentes anyagellátással párosul a dolgozók munkakedve, amit főként a bérezés szép rendezése biztosított. Az üzemben 1300—14C0 forint között mozog a dolgozók át­lagkeresete. S-mivel a máso­dik negyedévben ilyenfor­mán a körülmények tovább javulnak — új szárítóberen­dezést is kapott az üzem —, a jövőben még szebb ered­ményeket lehet remélni a Szőrme- ós Bőrruhakészítö dolgozóitól,

Next

/
Thumbnails
Contents