Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-03 / 28. szám

Törvény erejű rendelet a mezőgazdasági ingatlanok kérdéseiről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben szabályozta a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyait. A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy az ezzel kapcsolatos jogviták rendezését 1957. október l-ig be kell fejezni. A folyamatos termelés érdekében után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján, vagy más módon kártalanítás nélkül igénybe vett bel- és külterületen lévő, nem nagyüzemi gazdasági épületek használatát is. Eszerint ha az épület nincs termelőszövetkezet, állami gazdaság, .11 ami szerv, intézet, intézmény, vagy tényleges használatában, azt eredeti tulajdonosának keli visszaadni. az 1956—57. gazdasági évben minden termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell , ,,. , ... , biztosítani, amelyen a jc- j vetüen b;l™adlk szeme ^ azt len törvényerejű rendelet megvasárolta A termeloszohatálybalépésekor gazdái- Y®*^ allan\ f^***kodik ! a,'ami szerv, mtezet, mtéz' ' I mény vagy vállalat a tényAz 1957—58. gazdasági évtől ] leges használatban levő ilyen Nem adható az épület viszsza, ha az igénybevételt köhasznosíthalja. A haszonbé- j telhető terület élethivatássze- j rúen földműveléssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 kat. holdat, nem élethivatásszerűen földművelés- , sel foglalkozó személyek ese- i tébon az egy kat. holdat nem ! haladhatja meg. figyelembe i véve a tulajdonában levő haváltalut szonbérelt, vagy egyébként használt összes mezőgazdasági területet is. Egy kat. hold erdő. vagy termő szőlő, illetőleg gyümölcsös ez esetben is 5 kat. hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területi korlátozás nélkül vehetnek földet haszonbérbe. Ahogyan mi értelmezzük a proletár nemzetköziséget i. Az utóbbi időben különösen megerősödött a szovjelcllenrs és anlikommunista propaganda zavaros folyamában éles kirohanások tapasztalhatók a proletár nemzetköziség ellen; s ezeket a féktelen kirohanásokat a nemzeti függetlenség jelszavaival álcázzák. Az imperialisták a népek hazafias érzéseit a nemzetek közötti gyűlölet szítására akarják felhasználni, a soviniszta eszmék újra élesztősével. V „Szabad Európa", az „Amej eionalizmus minden formáját. S I külföldi beavatkozásnak a pols ezzel egyidőben a proletár inter- ; gárháború idején, ha nem egyes | nacionalisták nagy fontosságot sül Oroszország minden nemzeti* tulajdonítanak a munkásoszí élv ségének munkásosztálya, és ha érdekegységének n töke elleni nem egységes erővel mérték volhnreban. Ilyen egység nőikül na csapásaikat az ellenségre? A szó sem lehet az egész társadni- , szocialista köztársaságok egyesüj mi élet szocialista alapon törté- lése nélkül lehetetlen lett volna kezdődően a földeik tulajdonára és használatára a jelen törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezéssel kialakított állapot az irányadó, A rendelet értelmében a vitás kérdések rendezésére és a kártalanítások céljára szolgáló ingatlanokat úgy kell kijelölni, bogy állami, kísérleti, tan- ős célgazdaságnak és termelőszövetkezetnek a törvényesen kialakított területét elhelyezésében megváltoztatni, vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra. A termelőszövetkezetből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg' azonos művelési ágú és azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületóból, ilyen hiányában a tábla szélén fekvő földekből kell kiadni. Az állami tartalékföldekből kártalanításra kizárólag a 25 kat. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő területet lehet felhasználni. s a földek kijelölésénél megegyezésre kell törekedni az érdekeltekkel, akik egymással földjeik kicserélésére szerződést köthetnek. Az 1957. október l-ig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek illeték alá. Kik kapnak kártalanítást ? A rendelet kimondja, hogy kártalanítást azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek kaphatnak, akiknek földjét 1949. szeptember elseje után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel utján, vagy más módon, kártalanítás nélkül igénybe vették. Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb tíz. a dolgozó kisemberek legfeljebb egy kat. hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbér letében, vagy bármilyen címen használatban lévő összes földterülét a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az egy kat. holdat nem haladhatja meg. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsaládé igénylöket kell kielégíteni. Csereingatlan hiányában pénztoártalanítást megállapítani nem lehet. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951. augusztus ejpeje után felajánlottak, vagy elhagyták, csaik abban az esetben lehet földet viszszaadni, ha a kártalanítások rendezése után még marad 25 tot. holdnál Kisebb, szétszórtan fdkvó állami tartalékterület. A rendelet ugyanakkor leszögezi, hogy az állami tartalékföldek használatára kötött klsliaszonbcrleti szerződéseket a szerződésben megállapított határidő előtt kártalanítani, vagy földvisszaadás céljából megszüntetni nem szabad. Rendezi u törvényerejű rendelet a dolgozó parasztoktól ite a dolgozó kisemberektől 1919. szeptember elseje épületeiket megtarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. A rendelet hatálybalépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett, lebontott, vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítás nem igényelhető. Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő, és azt 1957. február 28-ig a föld fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságéhoz lehet benyújtani. A községi végrehajtó bizottság határozata ellen az érdekelték 15 napon belül fellebbezhetnek a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságához. A földtulajdon cs földhasználat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül a telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni. A közérdekű igénybevételeikről és a folyamatban levő kisajátítási ügyek felülvizsgálatáról a rendelet akként intézkedik, hogy a termőterület védelme érdekében felül kell vizsgálni a közérdekű igénybevételeket, és a folyamatban levő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket, s ha a (közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy az igénybevétel a szükséges méreteiket meghaladja, a felszabaduló területeket állami tartaléktőidnek kell minősíteni, és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítaná. Mennyi földet lehet vásárolni? Intézkedik a rendelet az ingatlanforgalomról és haszonbérletről is. Magánszemélyek vétel, ajándékozás, vagv csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási mezőgazdasági osztály engedélyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók részére — ideértve a mezőgazdasági szakembert is — öt kat. holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy földterülete a megszerzett földdel együtt nem haladja meg a 20—25 -kat. holdat. A földmüveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által megszerezhető földterület nagysága nem haladhatja meg az egy kat. holdat, összefüggő zárt terület esetén az egy kat. hold négyszáz négyszögölet, A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kat. hold erdő, vagy termo szóló, illetőleg gyümölcsös öt kat. hold mezőgazdasági ingatlannak l'clel meg. ! Ez utóbbi rendelkezést azoui ban nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy szerez ingatlant a megengedett határig. Kimondja a rendelet, hogy magántulajdonban levő, és termelőszövetkezet vagy termelői társulás használatában nem álló földjét bárki haszonbérbe adhatja, illetve részes művelés útján A haszonbérleti szerződés fel- rika_ hangja" és a „BBC" sajnál ] tételeit a felele a polgári jog szabályai szerint szabadon állapíthatják meg. A szerződó' felújításáról. Lenin mondotta, liogy a lüke nemzetközi erőt képvisel, ( hupy ezt az erői legyőzzük, elengedhetetlenül szükséges a munkások nemzetközi összefogása, nemzetközi testvérisége. A nemzetiségi kérdés az imperialisták kezében dés érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem kell, a szerződés írásba foglalására cs bejelentésére vonatkozó kötelezettség azonban továbbra is érvényben marad. A termelőszövetkezetbe bevitt haszonbérleti földek után az 1956—57. gazdasági évtől kezdődően a termelőszövetkezet köteles a földtulajdonos és a belépő tag közötti szerződésben megállapított haszonbért fizetni. Ha a haszonbérlet időtartama lejárt, és a tulajdonos a haszonbérletet meghosszabbítani nem kivánja, részérc az állami tartalékföldből lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű csereföldet kell adni. Köaös megállapodás alapján ingatlancsere hozható létre A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a gazdálkodási területük megfelelő kialakítása céljából, önkéntes megállapodás alapján a termelőszövetkezetek, termelői társulások és állami gazdaságok egymással, és a magántulajdonban levő, — termelősző ve tkez et vagy termelői társulás használatában nem álló — földeik) tulajdonosaival kölcsönösen megegyezhetnek a használatukban, illetőleg tulajdonukban levő földek kicserélésére. A rendelet hatálybalépése után azt. aki valamely mezőgazdasági ingatlant tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, vagy más jogcímen használ (kivéve a kisajátítás, a rendkívüli veszély idejére való ideiglenes igénybevétel és a jelen törvényerejű rendeletben, más törvényben, vagy törvényerejű rendeletbeír megállapított eseteket) csak a bíróság határozata alapján lehet az ingatlan birtokából kitmozdítani. A rendelet hatálybalépése után keletkezett, a mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogával, vagy használatával kapcsolatos mindennemű jogvita — ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — a bíróság hatáskörébe tartozik. A törvényerejű rendelet végül büntető szankciókat tartalmaz. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el, és két évig terjedő börtönnel büntethető az, aki a földtulajdon, földhasználat és kártalanítás rendezését végző szervek munkáját akadályozza, vagy meghiúsítja, aki a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak a törvényerejű rendelet alapján történő birtokbaadását, illetve birtokbavételét akadályozza, vagy meghiúsítja, aki az eljárás során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisíti, vagy helyéről elmozdítja, aki a mező- és erdőgazdasági ingatlan birtokát azzal a célzattal engedi át másnak, vagy iiyen ingatlan birtokot azzal a célzattal szerzi meg, hogy a törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezéseit kijátssza. Azt, aki a termelőszövetkezeti gazdaságok földjét vagy épületét elveszi, vagy megrongálja, a társadalmi tulajdon büntetőjogi . éles fegyver, melvct felhasználkozúsút fejezi ki 07. éter hulla- ! nnI[ terpeszkedő rabló polilihámain, ós krokodil könnyeket hul-, juk érdekében, azzal a céllal, lat. hogy a népi demokráciában j hogy a munkásosztálv sorait eltiporják a nemzeti függetlensé- mefdngassák. A burzsoá politigel. Az T SA és Anglia és a töb- k(lsok ncm .Ujlnauak beszélni a 1)1 kapitalista országok sajtúja ol- npmzetj függetlenségről, akkor, dalakat szentel a Szovjetunió és , ha e, lu,m érinti a burzsoázia a népi demokráciák rágalmnzá- | fjekéit és nem zavarja őket a Sára. S ezek a birhedt reakciós | kis népek RinvomasÁban és kies nacionalista uszítók a népek szabadságának felkent bajnokaiként akarják magukat feltüntetni, ús a nemzetközi függetlenség jelszavával akarják a szocialista országok nagy barátságát cs egységét megbontani. Az imperialista vezető körök igen jól tudják, hogy az egyes szocialir'a országok ellen könynyehh harcolni, mint az egységes szocialista tábor ellen. A nemzeti propaganda hulláma magárai ragadta haladó értelmiségünk egy' részét is. a szocializmus felépítése, az ország fegyveres erejének megevüsí lése. Ismeretes, hogv a II. világháború alatt a Szovjetunió népei tanúhizonvságát adták a magas öntudatnak, és teljesítették hazájuk iránti kötelezettségüket, de ugyanakkor teljesítették internacionalista kötelezettségüket más országokkal szemben. S nemcsak, hogy megvédték hazájukat, a világ első szocialista országát a fasiszta agresszorokkal szembeni élet-halál harcukban, hanem segítséget tudtak nyújtani más országoknak is a fasizmus elleni harcban, például Csehszlovákiai zsákmányolásában. S ezzel egy- ] Bulgária, Románia, Mngvaroridőben az imperialista elnyomás ] szág stb. népeinek, alóli felszabadulásért harcoló nemzeteket a nemzeti kérdés '"Ói « kérdésről nem 13 semmibe vevcsével vádolják. I n'y reg a következőképpen nyi* u i _ - - . , intkozott egv amerikai újságíró* Vajon kiveheti komolyan | Sirong Anna: „Nem tudom az imperializmus fecsegését a elfelejteni 1040 Európáját, aminemzeti szabadságról, amikor bor a francia hadsereg 11 nap ezzel egyidőben minden olyan n}ntt tPijeserl széthullott Hitler országra ráteszi a kezét, amelynek nincs elég ereje függetlenségének megvédéséhez? Vagy tahin vannak ostobák, akik elhiszik. hogy az Egyiptom elleni Nemrégiben, még a mi saj- angol-francia agresszió Egyiptom függetlenségének megvédése tónkban is, és más, a népi demokratikus országok egyes lapjaiban is olyan állásfoglalásokat olvashattunk, melyek nyíltan az ellenség malmára hajtották a vizet. A nemzetiség ós a nemzetköziség kérdésében a marxivolt? A munkásosztály csakis az inicriuKionalizmus zászlaja alatt egységesen, nemzetiségre való tekintet nélkül tudia magát az imperialista elnyomás alól felszaladni tanítással szemben bur- hadilani. Amikor az orosz munz.soá nacionalista nézetet vallót- kásosztály és a parasztság a komlak. A marxizmustól idegen, az niunista párt vezetésével győúgynevezett ..nemzeti kommunizmus". melvct egyes ügyefogyott újságírók a szocialista országol; népei közötti viszály elhintésére cs szitására akarták felhasználni. A jugoszláv ..Politika" e. lap december 27-i számában Gusztinesics nyíltan fellép a proletár internacionalizmus védelmezői ellen, mint írja: „Egy bázis létezése helyett, melynek alapján a szocialista országok munkásmozgalmát lehetne összekapcsolni, ők a proletár internacionalizmust helyezik előtérbe". Vagy vegyük a „Nemzeti politika" című folyóirat novemberi számát, melyben Viljon Mária azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyarországi esemény nem ellenforradalmi felkelés volt", hanem valamiféle nemzeti ójjáéledési folyamat, ... .. amelynek tragikus kimenetelét az váltotta ki, hogy Magyarország nehéz elnyomatásban élt". S ezt n megállapítását akkor teszi, amikor már vezető' elvtársaink bebizonyították az el- , lenforrndalom létezését, tevé- j kenvségét Magyarországon. Kerülnek az internaciona- j lizmusnak olvan „magyarázói" | is. akik azt bizonygatjtik hogy •, Marx és Engels híres "hívása: ..Világ proletárjai, egyesüljetek!" ! idejét múlta. Erről írt többek ; között nem is oly rég Floresák ' lengvel író. A szocialista mozgalom jelenleg ilyen, és ebhez hasonló értelmezése reformista és kispolgári. Hogyan lehet egy olyan jelszó „időszerűtlenségéről" „elöregedéséről" beszélni, mely a munzelemre vitte az októberi forradalmat, elkergették a földesurakat ®s kapitalistákat, és megkezdték a szocialista társadalom felépítését, nemcsak a saját nemzeti ügyüket látták ebben, hanem, mint a nemzetközi proletariátus felszabadító harcának elengedhetetlen feltételét. Lenin elvtárs a következőket írta erről: „Mi azzal a tudattal kezdtük el a szocialista forradalmat, egyedül, a mi országunkban, hogy szerény forradalmi munkánk még abban az esetben is segíteni fogja a forradalmak ügyét, ha elbukik, mert tapasz* talatail a következő forradalmak tel tudják használni". A Szovjetunió népei történelmi jelentőségű győzelmüket annak köszönhetik, bog}' a szocialista nemzetköziség zászlaja alatt harcoltak. S ténylegesen ellenállhatott volna-e a Szovjet Köztársaság a előtt. Amikor Berlinben arról be< szeltek, hogy szeptemberben Londonban leszünk, láttam, hogyan terjedt el az elkeseredettség Európa-szerte az emberek között, s egy középkort jósollak talán ezer évre. Az egész világ népe meghátrált a „vasmarok" ereje alatt, melyet a szovjet hadsereg állított meg Mindenki előtt ismeretes a népi demokratikus országok megerősödése, egy sor ázsiai és európai országok népei ténylegesen szakadok, ténylegesen függetlenek lettek, ami elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunió népeinek fasizmus elleni hősies hareúval, és azzal a testvéri segítséggel, melyet a Szovjetunió ezen országok népeinek nyújtott. A Szovjetunió és a népi de* mokratikus országok viszonya a proletán internacionalizmusra van alapozva. Ezt világosan biJ zonyítják az egyezmények éa szerződések a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kő* zölt, melyek először szem előtt tartják az egymás belügyeibe való be nem avatkozás eszméit, 3 függetlenség és egyenjogúság tiszteletben tartását, másrészt a kölcsönös segítség és együttmű-i ködés a szocializmus és a kommunizmus felépítésének neves ben, a béke és a népek jobblé* tenek nevében. (A cikk befejező részét kedden közöljük). ^ ^» A közeli napefiiban megirta munka va-lcmen-nyi kások nemzetközi szolidaritása- mondotta' egyetemen és főiskolán. /Az oktatás megkezdése alkalmából Kónya Albert oktatásügyi kormány biztos felhívassa;! fordult az egyetemek és főiskolák hallgatóihoz melyben többcíc között ezeket nak eszméjét fejezi lti olyan időkben, amikor éles liarc folyik a szocialista és az imperialista erők között? Nem lehet fi" eveimen kívül hagyni azt a tényt, hogy a reakció fegyveres tömböket kovácsol, összeesküvői sc.kct szervez a népek szabadsá1 ga ellep., és veszett támadást j folytat a munkásosztáfy és kivi• vott jogai, ellen, A népek nemzeti függetlenségéről beszélnek egyesek, s megfeledkeznek arról, hogy a nemzeti kérdést helycsen csak a proletár internacionalizmus alapján lehet megoldani. Csak proletár nemzetköziség alapján álló nemzetek tudják harmonikusan összeegyeztetni n dolgozók létérdekeit, és a népek sajátos nemzeti hagyományait. Nem lehet szabad az a nép. amely más népeket elnyom: ez Marx szavai szerint a nemzetköziség alaptétele. Ez a tétel elismeri a népek egyenjogúságát, kis védelméről szóló rendeikazé- | és nagy nemzetekét egyaránt. sek szerint kell büntetni. 1 Határozottan visszautasítja a na-,. az ő érdeke a rend, a feigye- I mány is hónra Albert oktatásügyi kormánybistos felhívása : A* eredménves lanévbefejezés a legkeményebb munkát követet! meg »z elvetem! hallgatóktól A jövő tanév mogkezdénélg érvényben marad a jelenlegi ösztöndíj-rendszer lem fenntartása az egyetemi oktatás folyamán. Ennek biztosításában komoly feladat hárul az egyetemi oktatók mellett magára az Ifjúságra is. Az egyetemi hallgatók nagy többségéinek saját munkahelyét és jövőjét védve i'.ocll szembefordulni azokkal a sorai közé férkőzött ellenforradalmi elemekkel, akik még ma is zavargásokra, sztrájkra, bojkottra, közeli, vagy távolabbi időpontra ígért tüntetésekre uszítanak. A inai helyzetben már nem lehet sz ilyen szervezkedoket megtévesztett elemeknek nevezni. Világos ezek működésének ellenforradalmi volta, világos, hogy célkitűzésük közvetlenül ellentétes ifjúságunk érdekeivel. Ha tért nyerhetnének, akkor lehetetlenné válna az egyetemi oktatás, be 'kellene zárni az egyetemeket, ami az egész tanév elvesztését vonná maga után. Aki ma ne;n akar tanulni, vagy tanítani, az azt igazolja, hogy nem való az egyetem,re, s ennek megfelelően jár el vele szemben az egyetem is, a kor* A kormány fontosnak tartja az egyetemi oktatás folytatását, és a tanévnek eredményes befejezését azért, hogy az egyetemi ifjúságunk ne veszítsen évet, előbbre haladjon tanulmányaiban, és az utolsó évesek megszerezzék diplomájukat; — mondja a felhívás. — A hosszú időkiesés miatt ez a feladat megfeszített, kemény munkát, rendet és fegyelmet követel minden oktatótól, minden hallgatótól. A kormány a maga részéről minden segítséget megad ezek előfeltételeinek biztosításához; igy a nehéz gazdasági helyzetben is változatlanul fenntartja «> jövő tanév- kezdetéig a jelenlegi ösztöndíj-rendszert. Egyetemi ifjúságunk nagy többsége is felismeri, hogy