Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-09 / 6. szám

Kedden délután Moszkvában megkezdődlek Akiksztrü,kra uMak' a szovjet-kínai tanácskozások Szovjet—NDK közös nyilatkozat Az Algériában folyó harcokról okozták a munkanélküliséget — leaelsíík legyenek az e'bocs^soVnfrl E NAPOK legjelentősebb külpolitikai eseménye két­ségkívül az a tanácskozás­sorozat. amely tegnap dél­után kezdődött el Moszkvá­ban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormánykül­döttsége között. A Csou En­laj vezette kínai kormánykül­döttség hétfőn délután érke­zett meg a Moszkva melletti vnukovói repülőtérre. A TU 104-es repülőgépből kiszálló kínai kormányküldöttséget Bulganyin. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke üd­vözölte. — ..A szovjet népet megbonthatatlan, testvéri ba­rátság lűzi a kínai néphez — mondotta többek között üd­vözlőbeszédében Bulganuin — s ez biztosítéka a szocializ­mus táborához tartozó or­szágok ereje további fokozó­dásának, biztosítéka a világ tartós békéjének. Minél ere­sebb barátságunk, annál biz­tosabb a népek békéjének és haladásának ügye. az emberi­ség derűs jövője', Csou En-laj — megköszön­ve a bensőséges és Páratlan irányú fogadtatást — hang­súlyozta- ..A kínai nép leiT­magasabbrendii nemzetközi kötelességét látja népeink nagy barátságának erősítesz­ben. Vonatkozik ez termé­szetesen — mint a nyilatko­zat további szakaszai kifejtik — a magyarországi és a kö­zép-keleti eseményekre, vala­mint a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontokra is. Egyetértenek abban is. hogy a leszerelés problémáiénak szakaszos megoldása célszerű és sokat Ígérő. A leszerelési kérdés részleges megoldása lehetne Európában a korláto­zott fegyverzetű övezet meg­teremtése. amely övezet ma­gában foglalná Németország mindkét részét. A nyilatkozat említést tesz arról is. hogy a két fél — a Szovjetunió és az NDK kö­zött 1955. szeptember 20-án aláírt szerződésnek megfele­lően — egyezményt köt, amelv szabályozza a szovjet csapatok NDK-beli elhelyezé­sével összefüggő kérdéseket, egyebek között a büntetőjogi és polgári-jogi kérdéseket, az NDK-ban állomásozó szovjet alakulatok által elfoglalt la­kóházak és szolgálati helyisé­gek használatának kérdéseit. A közlemény szerint a Szovjetunió 1957-ben több olyan kísérlet kudarcra van ítélve, amelyek célja közve­títő szerepet játszani az algé­riai harcosok és a francia 'kormány "között az algériai kérdés megoldására." Az egyiptomi rédió szerint Madani hozzáfűzte: ..Az algé­riai nemzeti felszabadulási front harcosai már több mint két éve folytatják küzdelmü­ket Algéria teljes felszabadu­lásáért. úi kormánv megala­kításáért. az algériai államért. Elutasítjuk Guy Molletnek azt a tervezetét, amely belső autonómiát ígér Algériának, mert nem felel meg a teljes függetlenséget kívánó algériai nemzeti törekvéseknek." „A nemzeti felszabadító hadsereg vezérkara legutóbb Algéria egvik részén tanács­ülést tartott, amelyen elha­tározta. hogv elutasít minden tárgyalást, eszmecserét Fran­ciaországgal, amíg Franciaor­szág ki nem hirdeti ünnepé­lyesen Algéria függetlenségi jogát és nem biztosítja védel­mi és diplomáciai jogainak gyakorlását." Az október 23-át követő | gozó népünk nyakára, bár a események ideién az ellen- ! kormánv most mindent elkö­forradalmárok tervszerűen j vet. hogv ezt az ellenforradal­arra törekedtek, hogy az or- i márok által előidézett, mun­szágban anarchiát teremtse- j kásokat súltó katasztrófát a nek. Romboltak, fosztogattak, j lehetőséghez képest enyhítse, gyilkoltak, megszervezték or­szágszerte a sztrájkot. Ezt azj állapotot aztán arra igvekez­De vajon hol vannak | most ezekben a napokban , azok- ski'k a szrájkra lázítot­i"'. "'^1 iúirT tak? Jő lenne, ha most a ne­terrorizamK a ;„ lek felhasználni, hogy meg­félemlítsék, lakosságot. végpusztulásba hézségek idején is nyiltan döntsék a dolgozó magyar népet, az országot. Kormányunk a becsületes munkásokkal, értelmiségiek­kel karöltve nagy erőfeszíté­seiket tett már eddig is. hogy a normális vérkeringés. a munka, a nyugodt biztonsá­got jelentő élet az országban végre meginduljon és bizto­sítva legyen. Igen nagy erő­feszítésre volt szükség és van még ma is. mert az ellenfor­radalmi események még egy ió ideig éreztetik káros hatá­sukat. A többszöri és hosszan­tartó sztrájkok, lázítások ez­után átmeneti időre ugyan, de munkanélküliséget, létbi­zonytalanságot zúdítottak dol­kiállnának. hogy segítsék az elnöke. Ábrahám István nyi­las csendőr volt Dorozsmán és — enyhén szólva — igen rosszallotta hogv megalakult az üzemi pártszervezet. Célja teljesen világos volt: meg­akadályozni a Magyar Szo­cialista Munkáspárt üzemi szervezeteinek létrehozását, megerősödését. amely részt vesz a nehézségek leküzdé­sében. országot helyreállítani. De | Ezek az ellenforra­meg lehet ismerni őket arról, dalmózok. akiknek sike­ho*v az igaz ügyért nem áll- rült kierőszakolni a sztrájkot, nak ki. csak alattomban lá- ! moRt a kommunistákra, a zitanak. Felsorolunk néha- Kádár-kormányra akarják nyat. hadd ismerjék meg őket | hárítani a felelősséget. Be­a munkások legalább figve- férkőztek egyes munkástaná­ben és fejlesztésében", maid I mint 30 százalékkal növeli az megállapította. hogv 1934 ! NDK-ha irányuló áruszállí­nvarán tett látogatása óta a szovjet nén úiabb kimagasló sikereket ért el a kommuniz­mus építésében; Végül kife­jezte meggyőződését, hogv a világbéke és az emberiség haladásának ügve feltétlenül kivívja a végső győzelmet. A tanácskozások, amelyek a két nagyhatalom kapcsola­tainak minden területére ki­NDK-ba irányuló áruszállí­tást az 1956-os esztendőhöz képest. Ezenkívül a szovjet kormánv 1957-ben — szabad valutában — 340 millió rubelt bocsát a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ren­delkezésére az NDK népgaz­daságában szükséges cikkek megvásárlásira. Külön villamosjáratok Szeged—Dorozsma között a hajnali órákban Az energiaellátás javulása- 3 vállalat a hajnali órákban kü­val több szegedi üzemben fel- \ lön villamosokat indítson ki merült a kívánság, hogy le- I Darozsmara. A villamosak hetőséget kell adni, hegy a I reggel 4.30-kor indulnának és Dorozsmán lakó dolgozók j 5 óra után térnének vissza reggel 6 órára üzemükbe ér- j Dorozsrnáról a városba. A do­hessenek. A városi tanács vá- rozsmal hajnali különjáratok ros- és községgazdálkodási , értesítést lemmel tud iák kísérni, ho­gyan „képviselik" érdekeiket. A Szegedi Hangszerkészítő Vállalatnál nem elbocsátásra, hanem körülbelül 200 tő munkás felvételre lehet szá­mítani. Mégis. az egyik „munkás", aki a felszabadu­lás előtt Esztergom nyilas városparancsnoka volt. maga köré tömörítette néhány cim­boráját és azzal félemlítik meg a vállalat dolgozóit: aki belép a Pártba, azt elbocsát­ják, „megtisztítják" a válla­latot a kommunistáktól, hogv „irmagjuk se maradion". Jó lenne, ha megkérdeznék tőle | a vállalat dolgozói, hogy ö ; miért nem vállalja a sztrájk j hátrányos következményeit. 1 az elbocsátást. Lehet-e várni támogatást attól a kéziszer­j számgyári „munkástól", 'aki a „kard-kereszt szövetség" szervezeti szabályzatának A közös közlemény befeje- ma- ca nu^seu-u^.,.^-.. , ző része a tárgyalófeleknek osztálya most igyekszik elő- ; megmaiidsuiin lenednek és felölelik a jelen- a német kérdésről vallott né- segíteni, hogy a közlekedési • adunk. legi nemzetközi helyzetet is. zeteit rögzíti. — Egy vélemé- i több naoie tartanak. Közben nyen vannak abban a tekin­a kínai miniszterelnök ella-, tetben _ hangzik a közle­fogat majd Lengyelországba mény e 1>ésZe _ hogy a né_ is és e látogatás után tovább met probléma békeszeretettől folytatja megbeszéléseit a j sugallt, demokratikus meg­szovjet kormányküldöttség ; Mása óriási jelentőségű len­tagjaival. (ne mind a német nemzet jö­Kedden délután Vorosilov tőjére, mint az európai béke és Bulganvin fogadta a kínai ; sorsa szempontjából. A né­kormónyküldöttséget; | met kérdés megoldása — NEM SOKKAL csókba, bitorolják a különbö­ző vezetőhelyeket, és most ők akarják kiszórni azokat, akiknek bizalmával. hiszé­kenységével visszaéltek. Több szegedi nagy- és kisüzemben a munkástanácsok tagiai azon fáradoznak, minden erőfeszí­tésüket arra fordítják, hogy lehetőleg senkit, vagv csak nagyon kevés embert érintsen az elbocsátás. Ezek az elemek viszont most a rendes mun­kások elbocsátásával akarnak elégedetlenséget szítani. Erre nagvon figyeljenek fel a dol­gozók és akadályozzák meg ilyenirányú tevékenységüket, Mi a feladat tehát? Minde­nekelőtt a becsületes munká­sok. kommunisták és párton­kívüliek ne engedjek. hogy a munkástanácsokban és kü­lönböző helyeken ott legye­nek. vagv később is befura­kodjanak ilven elemek. Lép­Se energiagond, se anyaghiány nincs A TÁPÉI ienek fel egységesen a mun­szerkesztője és jogi tanácsosa j kásosztály ellenségei ellen volt. és vérontást akart ren- még akkor is. ha jelenleg a dezni Szegeden öt-hat évvel munkástanácsok tagjai. Az ezelőtt? Ezt kérjék számon I J« tőle az ott dolgozok. A Juta- , szen _ emlékszünk — ni­! fonógyár munkástanácsának ' gyon tudtak érvelni a sztrájk 1 mellett. A munkanélküliséget, jelentős mértékben Ábrahám István és a többi hozzá ha­sonlók idézték elő. Jogos kö­vetelése tehát a dolgozóknak, hogv ne ezek gazdálkodianalo az üzemben és ne ők ítélkez­zenek becsületes munkások 9? GYEKÉNYTROSZT"-NELlés ]™unisíák eibocsátása ow.wv^ azelőtt. í állapítja meg a közlemény — j Miért is tituláljuk "tröszt*- ! gyarázza Nagy elvtárs De hogv a Kínai Népköztársaság elsos°rban maguknak a ne- j nek a tápéiak háziipari szö- ' ha mi itt megszőj ük-fanjuk, kormányküldöttsége Moszk- mcteknek az ugye — a ket Vetkezetét? Ha jól megsza- dollár is lesz belőle. Hosszú német állam kölcsönös meg- | móljuk, körülbelül 3 ezer em- j ideig csak azt tudtuk a por­^áse és közeledése alapján, j ber sodorja és fonja estén- ' AZ ALGÉRIAI KERDES- tónt a .gyékényt ebben a kis ROL nem sok szó esik mos- j községben. Óriási hatósugara tanában a nemzetközi politi- t van itt ennek a háziiparnak, kában, pedig az a körülmény. És ez a szövetkezet szinte hogy az elmúlt és a jelenlegi egyedülálló helyzetben van napokban az algériai háború | anyagellátás teLiimitetében is kormányküldöttsége Moszk. vába érkezett. adták kl a szovjet fővárosban a Szovjet­unió és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormány­küldöttsége között január 3­tól 10-ig Moszkvában lefolyt tárgyalásokról szóló közös nyilatkozatot. Az öt pontból , legsúlyosabb ütközeteire ke- az egész országiban. A kiaipad­alló N A Bulganyln és Ottó i rUlt sor- ^ (ho°v az ENSZ- í hatatlan energia az aprócska - ' , 7 .,,, , ., , közgyűlés a közeljövőben na-i lányok, menyasszonyjelölteüc, c,rotewohl altal alairt nyilat- j Alrendjére kívánia tűzni e menyecskék és nagymamák közat elöljáróban leszö- j kérdés megvitatását. — ami I örökmozgó kezében rejlik. Az gezir a sokaldalú és átfogó ' ellen a francia kormány már- 1 anyagot pedig a lapostetejű eszmecsere során bebizonyo-' is tiltakozást ielentett be —padlások őrzik. Csupa gyé- i lent az országnak. sodott lxoau a Szovjetunió ind°koütá teszi e kérdéssel kény az egész falu. Nagy Pál j Hát most is ez a jelszó — kormánya és a Némít De- \ val0 -glalkozást. elvtárs, vagy Pali bácsi - ! UUAmn az említett Cikk­tékánkról, hogy egy része külföldre megy — és ott, Ikiii­lönösen Angliában, úgy kap­kodják, mint a cukrot. De, hogy mit ér ott kinn egy győ-_ ri-páros szatyor — azt senki se mondta. Egyszer aztán vé­letlenül elkottyantotta magát az egyik pesti ember, ilyen­formán : Igyekezzenek, igyekezze­: felett; , . , , , ,, . ... „„ Ha ezek az elemek mégsem' áruinknak legalább felét sa- 7 ját magunknak kell elhelyez- erllk meg. hogy nekik távoz­nunk. niok kell. és abban élik ki magukat, hogy kommunista* kat és tisztességes dolgozókat üldöznek. kidobálnak az üzemekből — akkor nem csakt a dolgozók megvetésével, ha­nem az államhatalommal N szembetalálják magukat. 1 És milyen a választék? — A választék határtalan. Akármilyen megrendelésnek eleget tudunk termi 8 nap alatt. Jelenleg 90 méretben készítünk gyékényszönyege­ket — főleg a hazai építő vál­lalatoknak és üzemeknek. Győzzük is a hazai megren­deléseket, csupán a külföldi igény nagyobb, mint amire jelenleg képesek vagyunk. A nek azzal a szatyorral, mert | győri-páros szatyorból korlát­minden darab egy dollárt je- : lan mennyiség kellene kül­földre. A beszélgetés során szó esik ; az október-novemberi esemé­Néhány nappal ezelőtti ahogy tetszik — tréfásan 1 féleségre, de általában j nyékről is, mert ez az idő Minden a munkáso­kon múlik! Ne engedjék, hogy megölő ellenségeik részt vegyenek az elbocsátási lista összeállításában, hanem őlí legyenek az elsők, akiket el* bocsátanak. B. I. mőkratikus Köztársaság kor- j Ahmed Madani. az algériai ! mondogatja, hegy ha a pad. mánya teljesen azonos néze- í nemzeti felszabadulási front íásokon elraktározott gye­teket vall a jelenlegi nemzet- Kaidba. Ejadotom fővárosá­...... ba menekült u.i vezetője nvi­kbzi helyzet es egyes nemzet latkozott az egvÍDtomj rádk> kozi esemenyek ertckelesé- ban. Kijelentelte: „Minden kényt összehordanák — egy másik Tápét lehetne rakni be­lőle. 54 ezer kéve gyékény A külpolitika hírei - röviden , mindenre. Hogy ez mégis fon­! tosabb a többinél, azt a "dol­lár* is könnyen megmagya­• rázza. S hogy az igyekezet nem meddő, arra bizonyság­ként elég annyit megemlíteni, hogy hetente 3—4 ezer darab győri-párost készítenek, s ugyanannyi dollárhoz segítik hozzá országunkat gyékényessk. Tápén sem telt el hatás nél­kül. Zajlott az élet, és zsibon­gott a falu, de a szövetkezet mellett a tápéiak majd egy szálig kitartottak. Nem keli a kofa-világ ! Emlékeznek még itt a gyé­T.nndon (MTI). A Daily Tele-! wer elnök személyes üzenetet m­zraiih című angol lap ipari tudó- j tézett Neliru indiai miniszterei­kilója jelentése szerint a mid­laudi szénbányászok közül sokan nem szívesen látnák magyar menekültek alkalmazását az an­gol szénbányákban: 1100 magyar menekült lakik most bányász-kaszárnyákban Anglia különböző vidékein, hogy az angol nyelv legkezdet­legesebb elemeit elsajátítsa. A Notlingham megyei szénme­dence bányászai kijelentetlék. nem félnek ugyan az idegen bá­nyászok versenyétől, de a tapasz­talat azt mutatja, liogy a külföldríil érkezett munká­sok idegen szigeteket képező zárt csoportok maradnak és nagyon nehezen megy felszívó­dásuk az angol bányász-élet­be. \ múltban nagyon gyakran, áll­lak elő súrlódások, és ez ártott a jó niunkásviszonynaU és a ter­melésnek; * Washington CMTl). Eisenho­nőkhöz Cs ismertette kormánya új közép-keleti programját. Jla­gerty, a Fehér Ház sajtófőnöke hangsúlyozta, hogy az üzenet a táp "i kényezők a kofa-világra, s egyet­len porcikájuk sem kívánja azt vissza. Akkor a kofa — különö­sen szezon végén — mondjuk 4 A múlt esztendőben 6 és íéimillió forint értékű árut termeltek gyékényből a szor­galmas tápéiak, az idén pedig j — a kereslet növekedése foly- 9Q méretben késiül tán — 8 millióig akarnak ha- ; a gyékéiiVSZfinyeg 1 A mostani időkben az újsá- . n7 árut> ami abb6] k,-.s/ült Most gok hirdetéséi kozott cgj rc 18_2f, forinlos gvékénvből 100­gyakrabban megakad az em- : 12o forint (-.rlékü /,rut rú„álnak Erre az evre mar ugy ke- i ber szeme a tépet hdzuparo­szültek, hogy semmi se aka- j sak reklámhirdetésein. Ha személyes természetű, majd meg-1 dályozhassa meg őket ebben j olyan kapós a gyékénycikk, jcgj-czle, hogy az üzenet az el- i a szándékukban. 54 ezer kéve j miért kell 'gy propagálni? — nők által a kongresszusban szom- i gyékényt hordtsfe össze a -kérdezzük. ladni. Jaj, de sokat kell azért so­dorintani! l pengőért odaadott egy kéve gyé­| kénvt, és 4.20-ért vállalta vissza h r .m y balon ismertetett programról szól. közép-keleti • • nyáron a Dunántúlról, a Du­Berlin (MTI). A Hamburgban megjelenő Díe Welt című lap je­lentése szerint az. Eszakrnjna­veszlfáliai Bocholt menekülttá­i jobb gyékény terem! — ' az ország más részeiből. na holtágaiból — ahol a leg­és A múlt esztendőben korántsem volt ilyen anyagkészletük. Már most így minden fel­tétele megvan a nagy cél el­érésének — csalk szorgaáom­— Mindig elkelt nekünk mindenünk — felel az elnök —. az év végére is kiürült a raktárunk. Nem is annyira magunk miatt hirdetjük áru­inkat. Tavaly például azt mondta az egyik állami gaz­daság kertésze: »Ej, ha tud­tuk volne, hogy itt nekünk való méretű gyékényszőnye­borában igen sok magyar kísé-! mai kell párosítani a lehető­relte meg a szökést. Esek a ma- { ségeket. Az pedig van — j get is készítenek, nem fagyott gyarok haza akartak térni — i mint a nap-nap összegyűlő ' volna el a palántánk*. Nos, , -1 kész gyékényáru is igazolja. ! egyrészt ezért. Másrészt meg írja a nyugatnemet lap, majd .. I azért kell ez, mert a mi ke­megjegyzi, hogy visszatérésük „Semmi-Valami -Ml ; reskcdelmi szervünk, a Nép­nehézségbe ütközik, mert Auszt- — dollár művészeti és Háziipari Vállá­ról nem hallandó engedélyezni í — A gyékény — -semmi- lat most valahogy kiiktató­átutazásukat, i valami*. Nem érték — ma- 1 dott az üzletkötésekből é« az asszonyok, és rz más, jobban tetsző. Ezt szintén Nagy Tál elvtárs meséli, aki ugyancsak járatos a gyékényezés múltjában és jele­néhen. Nos. a zavaros időkben a gyé­kénvezésben sem akarták egye­sek meghagyni a jelenlegi for­mákat. mert föltámadt bennük a régi kofaszellem. A tagság — helyesebben a falu, mert igen­csak egv a kettő — azonban egyöntetűen azt felelte: „Nem kell a kofa-világ!" lápé szorgalmas népe senki­vel sem akar osztozni munkája eredményein, dolgozni viszont annál többet akar, liogy segítse az építőket, a főváros újjáépíté­sét, és a ,.semmi-valami"-b<)l ér­tékes külföldi valutát szerezzen országunknak. Jtáttuk,. hogy nem is olyan rég. a Lenin utca végén, a baloldalon a Sportszer­áru üzlet melletti espres­só végleg lehúzta redő­nyeit. A még jó állapot­ban lévő berendezést ko­csira vakolták és elszál­lították. Ugyanakkor a Lenin ulra jobb oldalán, két­három. házzal odébb, a volt Horizont helyiségei­ben nagyaranyii rontás­bontás kezdődött. Fala­kat törtek át, csatornát fektették le. egyszóval 'komoly átalakítást kezd­tek el — egy új cukrász­da létesítésére. Hattoiluk, hogy ez az átalakítás kétszázezer forintba ke­rül. Nem tudjuk, ki kez­deményezte ezt a célta­lan költekezést, amikor az ország nehéz gazda­sági helyzetében minden fillérre szükség van.

Next

/
Thumbnails
Contents