Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-09 / 6. szám

Ara: 50 fillér Szerda. 1957. január 9. II. évfolyam. 6. szám Milyen úton indult el a Dorozsmai Gépállomás? Kedden dslután Moszkvában meglezidiek a szovjet-kíoaí tanácskozások Ez már a bizalom jele... Az októberi események után meg­indult a takarékbetétesek rohama RZ Országos Takarékpénztár és a posta takarékbetétgyüjtő helyei el­len. Értheta. a rendkívüli esemé­nyek láttán, a kavargó rémhírek hallatára nagyon sok takarékhetét­tulajdonos nem érezte biztonságban pénzét, igyekezett azt magához ven­ni. vagy a lehetőség szerint el­költeni. Az Országos Takarékpénztár, a postai betétgyüitő és kifizető he­lyek már az első pillanatban a betéttulajdonosok rendelkezésére állottak. Állták a betétesek roha­mait, minden különösebb zökkenö nél­kül számfejtették és visszafizet­ték a náluk kezelt összegekel. December első hetei óta azonban Szaporodnak az új betétek a szegedi OTP területén a betétkivétel országosan nemcsak hogy fokozatosan csökkent, hanem nagyon sok helyütt újólag taka­rékbetéteket helyeztek el. A pénz lassú, de már állandósuló vissza­áramlása világosan kivehető. Az Országos Takarékpénztár sze­gedi fiókja, melynek takarékbetét­állománya országosan is említésre méltó, ugyancsak erős ostromot állt ki az elmúlt két hónapban. A visszafizetések azonban itt Is rendben ós gyorsan történtek. Ez a körülmény Jelentősen növelte és szilárdította a bizalmat az in­tézettel és a takarékossági Intéz­ménnyel szemben. A betétesek azőta Itt Is egyre sűrűbben jelentkeznek és felújítják régi betéteiket, vagy újakat létesítenek. Figyelemremél­tó, hogy az intézethez tartozó egész területen észlelhető ez a jelenség. A városi lakosságon klvűl a falusi lakosság Is érdeklődik és számos paraszt fizette be feles­leges pénzét az Intézethez, vagy az ellenőrzése alá tartozó gyűjtő­helyhez. [ Megjelent a szegedi ifivészkert új évkönyve Aíost jelent mea a Szegedi Tudományegyetem, híres fü­vészkertjének érdékes év­könyve. A 40 oldalas, latin nyelvű katalógus csaknem máfél ezer virág- és növény­féleséget sorol fel, amelynek magját más növénytani inté­zetékkel cserélik majd ki. Az új évkönyv példányait mintegy 200 európai, ázsiai, amerikai, afrikai és ausztrá­liai botanikus kertnek és ar­borétumnak — amelyekkel a szegedi füvészkert évék óta levelező kapcsolatban áll — küldik meg. Munkaalka'mak - Expnrlileviza Segítséget kér a NÍVÓ Ksz a szegedi üzemektől a szappanfőzéshez Hfrt adtunk már arról, hogy a NlVÓ Ksz-hen megindult a szap­panfőzés. Az elmúlt hetekben már igen jelentős mennyiségű szappant, mintegy 12 ezer kilo­grammot át is adtak a kereske­delemnek. Jelentős segítség ez Szeged lakóinak szappanellátásá­tan.­Veszélyben van azonban a to­(vúbbi szappanfőzés, nincs ma­rónátron, ami pótolhatatlan nyersanyag. A .városi tanács se­gítségével eddig sikerült a tarta­lékkészleteket megkapniok. De /most már kimerül minden tarta­lék, pedig zsiradék volna bőven, eöt egyre több háziasszony ér­deklődik a bérszappanfőzés iránt (Js. Tje kell-e állniok e fontos munkával, vagy sem? Ez a kér­Í lés lebeg a szövetkezet vezelő­ége elölt a szappanfőzés meg­kezdése óta. A leállás veszélye nzonban mind égetőbb, pedig le­hetne rajta változtatni. Egyes szegedi üzemek elég nagy maró­nátron tartalékkal rendelkeznek. Segítségére siethetnek a ksz-nek e nehéz helyzetében. A Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Válla­lat raktárában is van még maró­nátron, csak hát apránként „csepegtetik", nehogy „megárt­son"; A szövetkezet vezetői nem ül­tek azért ölbe tett kézzel a ne­héz helyzetben. Ügy tervezték, kapcsolatot teremtenek az egyik jugoszláv várossal, például Novi­száddal és visznek egy teherautó játékot, annak csereértékeként pedig hoznak marónátront. A terv helyes, mindenki helyesli, csak egyelőre keresztülvihetet­len. A szappanfőzés megáll most, amikor országos probléma a la­kosság szappan ellátása és ko­moly valutaösszegeket adunk külföldi országoknak szappanért. Sürgős segítséget kérnek a NlVÓ Ksz vezetői, tagjai a hely­beli üzemek vezetőitől, és az il­letékes minisztériumoktól; Készruhákat és alsóneműket készítenek a hazai és az import flanellből belőle a szegedi kisipari szö­vetkezeteidnél és a Ruhagyár­ban. Ezzel a megoldással egy­Az elmúlt napokban Bul­gáriából és hazai gyárakból is flanell érkezett Szegedre a Textilnagykeresfoedelmi Vál­lalathoz. A rendelkezésre álló flanell nagyobb mennyisége nem kerül a megye boltjai­ban végekben eladásra, ha­nem a nagykereskedelmi vál­lalat kész női és gyermekru­hákat, alsónemüket készíttet részt lehetőséget adnak a szö. vetkezetek és a Ruhagyár dolgozóinak több munkára, másrészt pedig megelőzik a spekulációt, a flanell végek­ben való nagyarányú felvá­sárlását az üzletekben. Dr. Bafizfalvy professzor vasárnap fejií ki véleményét a hozzAsiAlisok Helyszűke miatt csak ho'nap folylatiuk közlését Közöljük olvasóinkkal, hogy a terhesség megszakításával kapcsolatos vitához igen nagy számmal érkeznek hozzászó­lások a lakosság különböző rétegeiből. Minden beérkező levelet nem közölhetünk, már lapunk terjedelménél fogva sem. Az ismétlések elkerü­lése végett az elkövetkezendő napokban olyan hozzászólá­sokat adunk közre, amelyek a felvetett kérdést lehetőleg más oldalról világítják meg. Dr. Batizfaivy professzor álláspont járt előreláthatólag lapunk vasárnapi számában fejti ki. Kérjük olvasóinkat, hogy leveleikert teljes névvel, cím­mel lássák el, mert névtelenül írt levelet nem adunk közre. A vita tárgyának komolysága megkívánja, hogy ki-ki fele­lősséggel fejtse ki vélemé­nyét; A hozzászólások közlését holnapi számunkban foly­tatjuk. i Milyen segélyeket kaptunk és kapunk a baráti országoktól ? Országunk — Két tíztonnás csőlerakó­gép készül Leningrádban Ma­gyarország részére. A gépek segítségével a magyar gáz­és ásványolajvezeték építők teljesen gépesíthetik a he­gesztett csövek varratainak tisztítását, a csőhálózat szige­telését, és a csövek földbe süllyesztését, K»i«H" ­megsegítésére nagyösszegű adományokat küldenek a népi demokrá­ciák. Szomszédaink közül Csehszlovákia 90 millió cseh­korona értékben építőanya­got, gyógyszert és közszük­ségleti cikket ajándékoz ha­zánknak. Jugoszlávia adománya 150 millió dinár értékben építő­anyag és fogyasztási cikk. Ro­mánia sót, fűtő- és építőanya­got küldött, amelynek értéke 13 millió lejt tett ki. A Német Demokratikus • Köztársaság 22 millió márkát ajánlott fel Magyarország megsegítésére, és ezért az ösz­szegért ablaküveget, Diesel­gépekhez üzemanyagot és közfogyasztási cikkekert ka­punk. Albánia félmillió rubel segélyt ajánlott fel, és ezt részben devizában bocsátja rendelkezésünkre. A lengyel kormány képvi­selői a napokban jártak Bu­dapesten és megbeszélték, hogy a segélyként felaján­lott százmillió zlotyért mi­lyen árucikkeket küldje­nek. A Szovjetunió negyvenmil­lió rubel értékben élelmisze­reket, építőanyagot, út- és házépítő gépeket küldött a segélyszállítmányokban. A Kínai Népköztársaság az elsőik között sietett segít­ségünkre. Harmincmillió ru­bel értékben szabad devi­zát adományoz országunk­nak. A kétmillióhétszázezer an­gol font értékű összeg már kereskedelmi szerveink rendelkezésére áll. Meghalt Móra Ferenc közvetlen munkatársa Lapzártakor érkezett a hír Szegedre, hogy meghalt Cs. Sebestyén Károly, kitűnő nyelvész, néprajzkutató, ré­gész. város- és műtörténész. Cs. Sebestyén Károly 1920­tól 1924-ig dolgozott a szege­di múzeumban. Móra Ferenc életében, mint Móra Ferenc közvetlen munkatársa. Móra Ferenc halála után Cs. Sebestyén Károly hosz­szabb ideig volt a Somogyi Könyvtár és a múzeum veze­tője. Nyugalombavonulása ulán Budanestre költözött, ahol a Néprajzi Múzeumnak volt külső munkatársa; A CIKK CÍME magában véve egyik legfontosabb, legsürgősebb feladatunk. Soha annyi figyelmet nem követelt ez mint ma. Az exportdeviza szerzése min­dig, minden időben sokat hangoztatott főfeladata volt elbürokratizált külkereske­delmi szerveinknek. A bü­rokrácia útvesztői tették lehetetlenné, hogy kis ad­minisztrációs költségekkel szerezzük meg devizaszük­ségletünket. Ezzel szemben túlzott profilirozással, kül­kereskedelmi vállalatok fel­duzzasztott létszámú appa­rátusával folytattunk kül­kereskedelmi tevékenysé­get. A külkereskedő válla­latok az utóbbi évben való­sággal úgy osztódtak még több profilra, mint a sej­tek. Megszűnőben, felszá­molás alatt van már ez az egészségtelen állapot, össze­vonások, létszámcsökkenté­sek itt is történnek. Ez azonban még nem minden. Egy lépéssel tovább kell mennünk. Még több devizát szerezni kevesebb költség­gel, — több embert foglal­koztatni az exportban — ez a helyes út. VAROSUNK és széles környéke, beszélhetünk me­gyei viszonylatról is, több mint öt évtizede a vi­lágpiacon ismert volt ex­porttermékeivel. Nemcsak a paprikára, papucsra, sza­lámira gondolunk, melyek ma már, hogy úgy mondjuk »nagyüzemi« exporttermé­kek és ma is mint világ­márkák játszanak szerepet külkereskedelmünkben, de gondolunk a kisipari, házi­ipari, legyen az mezőgazda­sági, vagy szövetkezeti, vagy akár egyéni, export­termékekre és termények­re. Alkalmasak arra, hogy az exporttevékenységbe közvetlenül bekapcsolódja­nak. Jól emlékezetes az ex­port szakemberek előtt, hogy itt Szegeden, hogy csak néhány példát említ­sünk, egyik kis konzerv­üzem elsőnek a világon ké­szítette és exportálta a C­vitaminos paprikapürét, volt kisiparos, aki a halbics­kával szerzett, másik a ve­gyicikkekkel, harmadik a játékkal, seprűvel, gyé­kénnyel sok-sok devizát a hazának. Nem lenne helyes, ha fentemlített két világmár­ka. paprika és szalámi ex­portját vonnák el a külke­reskedelmi vállalatoktól. ÍJj kezdeményezésre van szük­ség. Üj munkaalkalmak, több deviza. Hozzuk össze az export­lehetőségbe számításba jö­hető szegedi kisipart, egyé­nit és szövetkezetit, házi­ipart és mezőgazdaságot egyesülésbe, teremtsük meg közvetlen kapcsolatokkal újra a piacot szegedi ter­mékekre. AZ ÁLLAMI export gaz­dálkodási és devizális ren­delkezések keretén belül a külkereskedelmi monopó­lium és államköri szerződé­sek figyelembevétele mel­lett kis adminisztrációval foglalkoztassunk több száz munkáskezet. Az erre ille­tékesek megértésétől füsrg, hegy az exportdeviza hő­szolgáltatási kötelezettség sablonos és meglehetősen bürokratikus rendszerébe az exportáló maga, vagy az exportba tömörültek egye­sülése beépíthető legyen. Színészek a Békelelepen Szombaton délután ritka, de annál megbecsültebb él­ményben volt része a Béke­Miórt volt hangos tegnap délelőtt a 7ŐLLtig,áFLa <Héziaizui te^mt ? A Hungária úgynevezett Rózsaszín termébe hangos „lakók" költöztek tegnap. Tévedés ne es­sék, nem önkényes lakásfoglalókról van szó. A szóban forgó szereplők nemigen költöztek a város egyik részéből a másikba, esetleg csak vendégségbe, s ahkor is rövid időre. Még a messziről jött közéjiikvaló rokon is odatelepszik a népnyelv szerint „Hóbanjárt basa" utca tá­jékára. Így tett id. Lakatos Béla is — a fiaival egy­ívásúaknak azonban Béla bácsi —, aki 1914 óta, idestova egy jó emberöltő óta ura és kor­mányzója hegedűje vonójának. 1945-ben jött át Jugoszláviából, ahol szinte minden nagy­városban megfordult hosszabb, rövidebb időre, s hegedűje szépenszóló húrjait pedig meg-megdicsérték. Azóta sok gyantát elhasznált már Szegeden is. Most ő is beköl­tözött a Hungária Rózsaszín termébe, no, de nem örökre, csak addig, amíg a Dankó Pista Cigányzenekar próbál. Tehát nem mások, ha­nem a zenekar tagjai a hangos Hungária han­gos „lakói". A zenekarnak pedig id. Lakatos Béla a művészeti vezetője, s egyben első he­gedűse is, aki nagy hirtelen elmondja nekünk, hogy miért is próbál ilyen szorgalmasan a Szegeden már „befutott" jóhírü cigányzenekar: — Október előtt a már Szegeden kétszer is nagy sikert aratott műsorral több környező városba volt meghívásunk. A meghívásoknak, ha kicsit késve is, szeretnénk eleget tenni. Előbb azonban közkívánatra most, csütörtök este 5 órakor a Hungáriában, vasárnap délelőtt pedig a Szabadság Filmszínházban ismételjük meg harmadszorra magyarnóta műsorunkat. A nyár végén hírt adott már az akkori sze­gedi napilap egy lengyelországi vendégszerep­lés-féléről. Érvényes-e még az a híradás? — kérdezzük id. Lakatos Bélától. Kérdésünkön kicsit hamiskásan elmosolyodik, mintegy je­lezve, hogy a meghívás egyelőre nem időszerű. Beméljük, lesz abból a meghívásból valami­kor valami. Hadd ismerje meg a külföld Dankó Pista, Bihari, Sas Náci, Fráter és a többi szerző nagyszerű dalait a szegediek tolmácso­lásában is. Igaz-e, Béla bácsi? — Hát bizony az jó volna, előbb azonban ez a mogtani, csütörtök esti és vasárnap dél­előtti szereplésünk sikerüljön. Mivel a szegediek igen szeretik a cigány­muzsikát, a siker nem is maradhat el olyan zenekarnál, ahol nem is egy, hanem három Lakatos muzsikál a népes dinasztiából, — nyugtaljuk meg a búcsúzásnál Béla bácsit. (c) teleni lakosságnak. A Szege­di Nemzeti Színház művészei „Nevessünk1' című kabaré' műsorral vendégszerepeltek a várostól távolabbra eső tele­pen. A Béketelepiek nagy örömmel és megelégedéssel fogadtáik. hogv az alig egy éve avatott kis iskolába a színház művészei is ellátogat­tak. hogy műsorukkal feled­hetetlen délutánt szerezzenek a telep lakosainak. Öt nap múlva a Szegedi Tudományegyetem valamennyi karán megkezdődnek cz előadások Az illetékesektől kapott ér­tesülések alapján közöljük, hogy városunk tudomány­egyetemének valamennyi ka­rán január 14-én, hétfőn meg­kezdődik a tanítás. A hallga­tók, akik szeptemberben be­iratkoztak az egyetemre, foly­tathatják tanulmányaikat. A félévi vizsgák ebben a tanév­ben elmaradnak, illetve a tanév végére helyeződnek át. Az egyetemen választható szaktárgyak január 14-töl a német, francia és latin szak­csoportokkal gyarapodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents