Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-06 / 4. szám

Költséges kártyapartik ' TELIK A HAVI EGYMILLIÓBÓL (A cím kötelez. Ei kell mon­dani elöljáróban annyit, hogy a káríyapartik — aakkmér­lvözcsckkel fűszerezve —. a szöged! József Attila körút egyik szcp és kényelmessé nt­;»kitott épületében folynak. Nem Hazárdjáték — baráti a'flnon csupán. Mégis ráfizet vatpUi erre a játékra. Te, meg cn; kedves olvasó. A játék ugyanis a mi zsebünkre ío ú ik. Nem olyan régen, szák hárem éve mindössze. Azalatt említésre is alig méltó pár száz milliót buktunk el csu­PÓJB ezen az egy téten.) Kedves olvasó, ismét az AKlfe-ról lesz az,ó. Nem elő­ször, de reméljük utoljára a szegedi lap hasábjain, amely­nek olvasói nyilván már vala­mennyien tudják, hogy az AKIG a KPM (Köziekedés­és» Postaügyi Minisztérium!) szegedi 4-es Autóközlekedési Igazgatósága. Ez a 4-es, tehát több is van az országban — számszerint éppen hat. Ezen ominózus intézményt a "Szov­jetunió példájára- jelszó fe­dezete alatt hozták létre, s ez az érv hosszú időn át meg­semmisített minden értelmes sürgető próbálkozást, amely az AKlO létének szükséges­ségét próbálta kétségbe vonni. Pedig kevés esetben csúfol­ták meg jobban és szembetű­nőbben ezt az érvet, mint ép­pen az AKIG esetében. A hat AKIG ugyanis az or­szág különböző tájegységei­nek, körülbelüli közipontjában állomásozik, s "irányítja- a icjületén lévő autóközleke­dési vállalatok munkáját — azért ugyanis, hogy azoknak ne kelljen minden esetben Közvetlenül a »messzi« Buda­pesthez fordulniok. Nos ez eddig értelmesnek li (át$2lk. Az AKIG-nak tehát szabá­lyos kőzépirányltó szerepet kellett volina betöltenie. Csakhogy! Ami jó a mal­mok, vagy esetleg a téglagyá­rak esetében, az nem biztos, hogy jó oz outófuvarozás szá­mára. Mert meddig terjed egy malom hatósugara? — 40—50 kilóméi erre legfeljebb De egy 'autóé? Hiszen még az ország sem túl nagy ahhoz, hogy határai feltétlenül az autófuvarozás határát is je­lentsék. Persze a Szovjetunióban valóban vannak ilyen közép­irányító szervek, úgynevezett trösztök. Na, dehát a Szovjet­unió területi nagyságát Ma­gyarországéval összehasonlí­tani enyhén szólva naivitás. S hogy ez az összevetés és szolgai máLSOlás minden alap nélkül való, meglátták veze­tők és egyszerű sofőrök közül is sokan. Csak éppen az nem, akinek meg kellett volna lát­nia. Idestova két éve, hogy az Ipartestület épületében tar­tottak egy előadást a szovjet aútófuvaroKás helyzetéről. Az előadó: Hidas György, az I. AKIG igazgatója — akkor jött vissza a Szovjetunióból tanulmányútról — elmondta, hogy egy-egy szovjet autóköz­lekedési tröszthöz 58—60 vál­lalat tartozik, köztük olyan, amelynek például egyedül 700 taxija van. Egy-egy tröszt ha­tóterületo igencsak nagyobb, mint n mi Magyarországunk. Ezt hallva, ab első kérdés csak az lehet: Vajon' hány vállalat tartozik nálunk egy­egy ilyen AKIG alá? Nos, a szegedi 4-es AKIG-nak: négy — írd és mondd! — négy vál­lalata van. Nem negyven! Még csak nem is harminc, vagy húsz, hanem: négy. A szegedi, a kecskeméti, a bé­késcsabai és a bajai. A többi AKIG-nak hasonlóan. Ez te­hát még a hat AKIG eseté­ben sem éri el azt a számot, ahány vállalat a Szovjetunió­ban egyetlen tröszthöz tarto­zik. M1 csinál hál egv Ilyen AKIG. ha már itt van? Hát: "irá­nyít-. Ez azt jelenti, hogy ha az Autóközlekedési Főigazga­tóság (a Központi Szállítási Tanáccsal egyetértésben, mert ilyenek is vannak még kü­lön!) kiadott égy rendelke­zést, azt szétküldte a hat AKIGbiak, egyet-egyet mind­egyiknek, Ott aztán a rendel­kezést szépen lemásolták, annyi példányban, ahány vál­lalat volt, s újra postára ad­ták és küldték tovább. Vissza­felé ugyanígy ment. A válla­lalatok elküldték a jelentést az AKIG-nak, ott a megfe­lelő emberek összesítették, a számokat Összeadták és irány Budapest. (Lánc, lánc, eszter­láinc.) Közvetlenül a vállalat nem fordulhatott a Főigazga­tósághoz. Hogyisne! Ott az AKIG, csak azon keresztül. Így aztán egy-egy ügy elin­tézése rendszeresen legalább 4—5 napot, vagy egy hetet ké­sett. S mivel az AKIG-nak és felsőbb társainak külön rend­szabályai vannak az autófu­varozás megfékezésére, az AKIG léte közvetlenül és ténylegesen lefó'aezi a válla­latok fuvarozási sebességét, látja, minek kell egy-egy ilyen AKIG, akaratlanul még az a 'bizarr gyanú is felvető­dik, hátha azért kell, hogy le­gyen helye, jó zsíros állása jó néhány figyelemre méltó kreatúrának. Mert ha már az intézménynek nem is volt, legalább vezetőinek lehetett volna némi szocialista jellege. Ilyesmit azonban hiába ke­restünk az AKIG falai kö­zött. II leglontosabb személyiség : itt Józsi Ferenc igazgató, a I havi három és félezrek zseb­; revágója. Neve nem először ; szerepel a szegedi lap hasáb­jain. Hol mint a bírálók kö­| nyörteien elfőj tójáról, hol mint az állami vagyon her­dálójáról emlékeztünk meg ; róla. Józsi ugyanis olyan j hierarchiát épített ki biro­dalmában, amelyben vészé­A Lakmé sokszor elhalasztott bemutatója elé magyarán: csökken ti a jőve- j lyes volt minden bíráló észre­delrnet. Vagy: az "irányítás­kiváló példája a szegedi AKIG legutóbbi intézkedése is. A -tervszerűség- jegyében ők tervszerűen elosztották a TEFU tehergépkocsijait, az -igények szerint-. Például az Útfenntartó Vállalatnak 12-t, a Tejüzemnek 6-ot, a MÁV szállítási vállalatnak 4-etstb. S e tervszerűségre jellemzőül elég annyi, hogy az Útfenn­tartónak például mindössze két kocsira (12-ből). a Tej­üzemnek 6 helyett 8-ra van szüksége, a MÁV szállítási vállalat, vagy például -a Mély­építő Vállalat — amelynek szintén osztott az AKIG —, nem is tud saját igényéről, S ez az "Irányítás- ráadásul nem is olcsó. MeTt az AKIG­nak van külön forgalmi fő­osztálya, s annak persze kü­lön vezetője. Van anyagellá­tási főosztály, ott is persze vezető, van főkönyvelősége, külön főkönyvelővel, külön tervfőosztály stb. A külön igazgatóról, jogügyi előadóról nem is beszélve. A vezetők mellett persze mindenütt be­osztöttafe, összesen több mint negyvenen. S mivel vala­mennyien a népgazdaságnak nélkülözhetetlen osztás és összeadás műveleteket végez­nek, nem lehet hogy fillére­kért üljenek e fontos helye­ken. Az igazgató kap 3500 flxet, meg egy kis prémiumot, a főosztályvezetők is jó két­ezren felül. Rz DKIG-mk persze nincs bevitele A létéhez szükséges pénzt te­hát a vállalatok fizették neki Egy vállalat negyedévenként 120 ezer forintot (bőven, épp egy Csepel tehergépkocsi árát). De ez csak a vállalati hozzájárulás. Ezen kívül van a minisztériumi támogatás, s az együttes összeg szerint az AKIG költsége havonta közel jár az egymillióhoz. Nem be­szélve a közvetett ráfizetés­ről. amit a fuvarozás és ügy­intézés fékezésével okoznak. Nincs ezen a téren konkrét és részletes számítási ered­ményünk, de ha csak példá­nak a szegedi vállalat évi kb. 20 milliós forgalmának 2—3 százalékát vesszük, akkor Is újabb 5—600 ezer forintra rúg ez az összeg. S az ország huszonegynéhány vállalatá­nál már újabb milliók. — Ráfizetés! Csupa ráfize­tés! — mondaná az ember, de meg kell itt állni egy pilla­natra. Az AKIG ugyanis nem csupa ráfizetés. Vannak ha­szonélvezői is ennek a zse­bünkből kivett pénznek. S ha még valamennyien a bürok­ráciának ártatlan áldozatai lennének maguk is —, méltat­lan volna szót vesztegetni rá­juk. De mivel a gondolkodó semmi értelmes okát nem vétel. Észrevenni való pedit bőven akadt, mivel az igazga­tó úr gyakori magán-autnuta­kat tett Gyöngyösre, az AKIG Pobjeda kocsiján. (Bár az or­szág Ö6szes autóbuszvonalaira szóló szabadjegye volt.) Ezt az idő tájt az AKIG akkori jogügyi előadójának törvé­nyes bejelentése alapján a "Délmagyarország- is meg­szellőztette. Nem volt téves információ, nem volt elírás, még a menetlevelek számai is pontosan megvoltak —, Józsi mégis megmaradt, s (ugye nem volt szokatlan?) a jog­ügyi előadó repült. De ez még nem is volt elég! Táma­dás indult a "Délmagyarnr­szág- ellen, s folyt hosszú hó­napokon át. Mert Józsi Fe­renc sérthetetlen volt. A mi­nisztériumban ugyanis ott ült az akkori miniszter kedven­cei között bátyja: Józsi La­jos. A megyei ügyészségen (ahova a bejelentés érkezett) ott ült kebelbarátja, Gál Ödön ügyész, aki elsüllyesztette a bejelentést. Na. de azóta Jó­zsi Lajos úr már Ausztriából üzenget, mint igaz hazafi, s Gál ügyész is kívülről szem­léli volt hivatala falait. Csak halad a történelem! A következő a rangsorban Juhász János Béla. ö régi ember fcaz autós szakmában, csak éppen így vidéken ide­gen kissé. Budapestet szokta meg ugyanis, az egykori MAVAUT levegőjét, ahova azonban — miután vissza­tért Németországból, ahova még 1044-ben a magyar autó­buszokat „mentette" — nem látta tanácsosnak visszatérni. Na de kár is bolygatni a régi botlásokat, hiszen Juhász úc itt vidéken is gyorsan meg­szilárdította jó hírnevét. Sa­játos terminológiájáról egy­kettőre felismerték — főleg a nála alacsonyabb beosztás­ban lévők. Kedvenc jelzői ugyanis ezek voltak: marha, hülye, állat, barom, jószág stb. S hogy ilyen képessé­gekkel sokra lehet vinni, bi­zonyítja, hogy ő az AKIG műszaki főosztályának veze­tője, s a kedves jelzőkön kí­vül, többek között, az ő ne­véhez fűződik a használha­tatlan műszaki „úiítások" beruháztatása a vállalatok­nál stb. A következő .. •. De minek folytassuk? Többről már igazán kár volna szólni. S minden dolgozót fel sem le­hetne sorolni. Hiszen a negy­venegynéhány ember zöme valóban becsületesen dolgo­zott az AKIG-nál, s igyeke­zett — nemegyszer saját eg­zisztenciájával szemben — a tőle telhető legjobbat, s legtöbbet tenni a szemmel látható visszásságok meg­szüntetésére. De hiába, ha egyszer a hal fejtől bűzlik! Jelenleg pedig — mint em­lítettük — az AKIG falai között heves kártyacsaták dúlnak. A negyvenegynehány "dolgozónak- ugyanis nincs mit csinálnia. R négy vállalat október óta bojkott alá helyezte az flXIG-ot, sem jelentést nem küld neki. sem utasítást el nem fogad tőle (és mégis remekül meg­élnek!). A szegedi vállalatnak | január l-re már teljes önálló­ságot ígért a főigazgató. S ezért persze a pénzt semj küldik az AKIG-nak. De' egyelőre az AKIG még léte­zik. Emészti a roppant költ­ségeket. Pedig nekünk arra a néhányszázezer forint­ra olyan nagy szükségünk volna, hogy minél kevesebb termelőmunkást kelljen elbo­csátani. Kissé költségesek ezek a hattyú-kártyapartik. Meguntuk már az efféle adó­kat. Ugye kedves olvasó? (— r —) Érdekli talán, hogy ...a lámpabél sokkal vi­lágosabban ég, ha használat előtt három ó Ara ecetbe áz­tatjuk. megszárítjuk és úgv húzzuk be a lámpába. Pet­róleumba tegyünk egy lós kámfort, attól világosabban ég. ... az edényeket könnyen tisztíthatjuk: bádogedénvt olaj és fahamu keverékével, zománcedényt fahamuval, vasedényt kőporral, sárga­rézedényt ecetes sóval, por­celánt boraxszal. Agyagedcny kelleme.len szagát eltávolít­juk, ha szódát főzünk benne ós napon megszárítjuk. * ...az állott vaj újra ehe­tővé válik, ha cseppenként. langyos, forralt tejet és ke­vés sót keverünk hozzá. Valóban objektív okok mi­att színházi bemutató már évek óta nem késett, nem váratott magára annyit, mint a Szegedi Nemzeti Színház október 26-tól a mai napig húzódó Lakmé bemu­tatója. A tűzgyújtó őszeleji napokban, október 24-én még megjelent Lády Zsu­zsáról, a "Civil- Lakméról készült fénykép kliséje az akkori szegedi napilapban. Szegeden akkor még sokan úgy vélték, hogy béke lako­zik a szívekben, mint a száz esztendővel ezelőtt te­teremtődött mese szépsé­ges hindu lánya — Lakmé — szívében is. Nem, a szívekben nem lakhatott már sikkor béke, az igazságos népmozgalom azt hirdette, amit a ma be­mutatandó opera is hirdet: menthetetlenül elbukik, aki a néptől eltávolodik! A címszerep alakítójával, Lády Zsuzsával azóta több­ször találkoztunk utcán, presszóban és a nagy ne­hézségekkel biztosított Lak­mé-próbákon. Az arcáról, mintha eltűnt volna az a könnyed és bájos mosoly, amellyel a fotóriporter len­cséje elé állt a tervezett be­mutató előtt néhány nap­pal. A vérkeringés törvény­szerű menetével azonban a mosoly és az arc rózsái is­mét visszatérnek — az élet megy tovább, mert, a szí­vekbe lassan visszatér az életre-való béke, amely semmiképp sem lesz többé azonos a dolgozó nagyar milliók elleni zsarnokság megtörésével, hanem élet lesz, félelemnélküli, bátor­hangú élet. Bízunk benne, hogy a Lakmé várt sikere semmivei sem lesz -kisebb- mint ok­tóberben lett volna. Sőt! A szegedi színházlátogató kö­zönség hosszan a szívébe zárja majd mindkét Lak­mét, Delibes mesebeli Lak­méját és a címszerepet ala­kító tehetséges Lády Zsu­zsát. Most nem a ht>r.t*iilete* emhvrehröl van nsó! Akik előbb loptak-csaltak — aztán disszidáltak Az hogy újságokból ismeretes, több mint 150 ezer magyar disszidált október 23 után Nyugatra. Kik hagyták el az országot, hazájukat? Nehéz lenne pontosan kate­góriákba sorolni őket, de tény az, hogy sok közöttük a jó­szándékú, becsületes, megté­vesztett ember: munkás, értel­miségi, paraszt. Vannak dol­gozók is, akik "bélekevered­volt — szintén disszidált. Ügy gondolták: itt hagyják a bűnüket, s aztán majd kint... Vető Miklós fog­technikus itt hagyta feleségét és gyermekét, rajtuk kívül még 18 ezer forint adósságot. Most aztán kereshetik Vetőn a "kölcsönzők- pénzüket. De van más eset is. Pél­dául a szegedi fürdő műszaki vezetője, Kónya László, el­lopta a vállalat Pannónia tek- az eseményekbe, illetve _ _ kalandvágy miatt lépték át a motorkerékpárját határt. De akad olyan disz­szidált is, — nem kis szám­ban — akinél; pénzért. Péntekre virradóra ő is át akart szökni a jugo­szláv határon, azonban pech­je volt; : j Elkészült a világ első villanykarórája Az AFP francia hírügy­volt a „füle mögött" valami — részt vett a Budapesten, s más vidéken elkövetett vé­rengzésekben, fosztogatások­ban. illetve börtönökből "szabadultak-. Szegedről is jónéhányan disszidáltak. Érdemes azon­ban néhány "eltűnt- szegedi nyomába járni, mert érde­kes dolgokat tudhat meg az ember. Csak néhány példát említenénk. Közismert váro­sunkban, hogy Losonczi Ist­ván volt TEFU-igazgató fial ellen több betörés miatt eljárás indult. Az egyik Lo­sonczi-fiú és Gregus Akos — aki ugyancsak bűnrészesük -szelelt- meg. Hogy Sadta-^ nöksé« Jelentése szerint egy vagy kivitte-e, — ezt jelenleg nem tudni. Hasonló "cseleke­det- terheli Ábrahám Pétert, aki a postán táviratkézbesí­tő volt. Ábrahám dolgozótár­sa, Flórián Illés ugyancsak ellopta a posla motorkerékpárét de ő pórul járt; a jugoszláv határon "elkapták- és vissza­hozták. Horváth László, a dohányelosztó sikkasztó volt vezetője 12 évi börtönbünte­tését töltötte Pécsett: a for­radalmi időkben onnan szö­kött ki Nyugatra. Gyorgye­vics László ismert szegedi bűnöző is meg akart "lépni-, de néki sem sikerült... Ba­ta Ferenc feketeszéli pa­rasztember már jónéhány disszidálót "segített át- jó newyorki óragyár csütörtö­kön bejelentette, hogy meg­szerkesztették a „világ első villanykaróráját". A gyár képviselője kijelentette, hogy ez a felfedezés az óragyártás 500 éves történetében forra­dalmi változást jelent. Az új órának nincs fölhúzórugója. Egy miniatűr szerkezet vegyi energiát alakít át villamosencrgiává és ez szolgáltatja a szükséges hajtóerőt egy miniatűr vil­lanymotor működtetésével az óra gépezetének. A gyár szerint a villanykar­órát két hét múlva hozzák forgalomba. Eddigi kísérle­tek azt mutatják, hogy az újtípusú óra sokkal ponto­sabb a felhúzható óráknál. KERESETI® JTVfeNYÜNK. Tömörkény Isfvánról i. VÍZSZINTES Tömörkény István kilencven évvel ezelőtt született. írásai ma Is népszerűek, egymás után ke­rülni kjadásra. Nemrégiben je­lent i eg egy novellás kötete az Olcső Könyvtár sorozatában. Rejt­vényünknek ez a sora egvlk vi­dám elbeszélésének címét adja, a ez a cime az említett könyvecské­nek Is. (Az utolsó betű: K.) II. Hollós Ilona néabetűl! 12. Kötőszó. 13. Minőségi ellenőrzés. 15. Betű. úgy, ahogy kiejtjük. 17. Emlékmű a Felsötlszaparton. 18. Mutatóizó, közelre. 19. Tengeri emlős. 21. Be­ttiszomszédok. 22. Klasszikus kö­szönés. 23. Ruhaanyagot darabolni. 25. A kövér ember tréfás elneve­zése (fordítva). 26. ..A" vfzrtiérft­gető. 29. Északnyugatll 32. Gppcn, hogy csak. 33. összegyűjt. 35. Pénzt költ. 36. 648 római szám­mal. 37. Zoltán becézésc. 38. ... és Felelet (lapunk rovata). 40. Megte­hetők. 42. Hajdani görög jóshely. 14. Helyez. 45. Növény. 47. Ábra. >1. Kö­zénciirópal Kupa. 49. Rövid elbe­szélések. 51. Egyforma betűk. 52. Ipari növény. 53. Téli sport. 64. Azonos magánhangzók. 58. ... hall­gató Is volt, a pesti egyetemen. FÜGGŐLEGES 2. Rövidhullám. 3. Beiűszomszé­dok. 4. Osztrák labdarúgó-csapat (VIENNA). 5. Egy kis gyaloglás. 6. Össze vissza szabi 7. Nemhlvatá­sos. 8. Helyrag. 9. Egyforma be­tűk. 10. Két Tömörkény-elbeszélés cime. (A zártbetűk: f. k. f. ó.) 14. Tömörkény újságja volt. 16. Sport­öltözet. 18. Van ilven eszköz Is. 20. Írásaiban gyakran szerepelnek. 22. Az ógörög monda hős rsszo­nvai. 24. Utód. 25. Tömörkény szü­lővárosa. 27. Tévesen Jegyez. 28. 502 és még 500 római számmal. 30. Mutatószó. 31. 499 — Rómában. 33. Kettösbetfí. 34. Igekötö. 38. t.a •¥ ua í 2 3 4 5 6 7 8 9 1 u 10 ST SS ,3 IBH ISSi" 15 16 KB " u ,8 | 19 r • • sr *3 na 22 Mi 23 24 rcffi na 25 •ura 1 ' 1 • B 26 27 28 SS jTB 29 30 , 31 ga 32 ma 33 34 , 35 u 36 SS'37 • • Ki58 I 39 SS! •a 40 41 I • • BB142 | ESI I43 44 mm Ina n 45 46 • • BB 47 •g 48 IHIR 49 Ima 1 1 50 SS" BI 52 1 BB 53 5554 |« •• • •55 B!1 | ™ SS át Jegvez. 41. Kis ház. 43. Hely­rag. 45. Csinos. 46. Ritka női név. 49 üj — idegen összetételekben, só! Kinek a tnlatdona? 52. Kettős­betű. 55. Kötőszó. M. K. A helyes megfejtők között értékes Jutalmakat sorsolunk ki. A megfej­téseket január 13-ig kell beküldeni szerkesztőségünkbe (Móra Ferenc sétány 10.. II. emelet). A borítékra kérjük ráírni a „Rejtvény" megje­lölést. A helyes megfejtést és a Jutalmazottak névsorát Január 21-1 számunkban közöljük. A rejt"ény­szelvényt mellékelni kell. Megfcj­. tésűl a vízszintes 1. 49. 56, vala­pos kerek tárgy. 39."Hosszú időn mint a függőleges 10. 14. 20 és 25-ös sorokat kell beküldeni. \z 1. sz. rejtvény helyes megfejtéséért könyvet kapott: Juhász Lajos, Sze­ged, Kormányo; u. 26. és ifj. Qer­ber Pál. Kistelek. Petőfi u. 3. A nyertesek bármelyik hétköznapon vehetik át a könyvet szerkesztősé­günk titkárságán. Közöljük még fejtőinkkel, hogy februárra nagy, négyhetes rejtvénypályázatot írunk ki értékes Jutalmakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents