Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-13 / 21. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKASPART SZEGEDI LAPJA I. évfolyam. 21. szám Ara; 60 fillér Csütörtök, 1956. december 13. Ki fizeti meg és miből? Könnyen kiáltják egyesek szajkózva a nyugati rádió felhívását; sztrájlc. Mit akarnak ezek? Semmiesetre sem a jót, a munkások érdekében valót Sajnos, néhány munkástanács anélkül, hogy alaposan meggondolná, visszhangként kiáltja: sztrájk. És mit mond az egyszerű munkás? Legfeljebb zúgolódik, s ha tetszik, ha nem, abba kell hagynia a munkát. Ki fizeti ezt meg neki és miből? Egyre többen kérnek erre választ a szakszervezettől, a munkástanácsoktól. Közeledik a tél. Tüzelőre, meleg ruhára, s nem utolsósorban élelemre van szükség, különösen ott, ahol több száj kér kenyeret naponta. Pénz nélkül semmit sem adnak. A munkásnak pedig nincsenek a ládafiában élére rakva a vasalt százasok. Ö abból él, vásárol, amit fizetéskor a borítékban kap. Az pedig nem közömbös, hogy mennyit kap. Ezért zúgolódik, zsörtölődik, hogy ki fizeti meg az elherdált időt. Persze, akiknek jobban megy, ahol ketten Is keresnek, ott könnyebben legyintenek: kibírjuk. De ők se sokáig. Sürgetik a választ a kérdéshez, hogy ki fizeti meg és miből. A hang egyre határozottabb, követelődzőbb, de még mindig csak elszórtan jelentkezik. Bátorítani, erősíteni kell ezt a hangot, mert jogos, mert nem a munkások érdekét szolgálja a sztrájk. Adjanak választ rá, — ki fizeti meg az elpocsékolt időt? Talán a munkástanács? Erre vajmi kevés remény van. Sőt, egyáltalán nincs is. A munkástanács a gyár gazdája, tehát a munkáltató. Ha pedig a munkáltató rendeli el az üzemszünetet, arra az időre bért kell fizetnie. A fennálló törvényes rendelkezések értelmében ilyen kifizetéseket pedig nem eszközölhet a munkástanács. Jogosan aggódnak a munkások, hogy a sztrájk nyomán csak ők károsodnak. Károsodnak, mert ez a munkáshatalom ellen van, a munkások érdeke ellen van, — kapitalista érdekekért. A sztrájk kihatását elsősorban maga a munkás tapasztalja majd a vékonyalbb borítékom, a kevesebb fizetésen. Ki fizet a Gőzfűrész munkásainaik, vagy a papucsos szövetkezet dolgozóinak? Irt a szövetkezetben is, bár a munkástanács erre nem adott utasítást, néhány sztrájkra hívó szava után csendben üldögélnek munkapadjaik mel lett a szövetkezet tagjai tét lenül. Van, aki a piacon sé tál, elüti valahogy az időt, jóformán azt sem tudja, miért sztrájkol, ök sem és a tápéi hajójavító munkásai sem tudták, mikor megkérdeztük tőlük, hogy miért sztrájkolnak. Azt hallották, hogy mások sem dolgoznak, s úgy döntöttek egyesek javaslata alapján, hogy ők sem. Nem gondolták meg, hogy milyen következményei lehetnek elsősorban saját magukra nézve, ha olyan könnyen adnak a hallomásra, a demagóg uszításra. Kit lehet felelőssé tenni? Vagy majd kit vonnak előbbutóbb felelősségre a munkások, ha megsokallják a huzavonát, amit velük tesznek? Talán a munkástanácsok a hibásak? Nem. Ezt nem állíthatjuk mindegyikre határozottan. Ha a munkások új, nagyszerű demokratikus szerveit hibáztatnánk csak úgy egyszerűen, nem cselekednénk helyesen. Hibát követnek el természetesen, mert hallgatnak olyanokra, akiknek semmi közük a munkásosztályhoz, akik visszaélnek a munkástanácsok népszerűségével. Azokat kell felelősségre vonni és kívül tenni a munkástanácsokon, akik igyekeznek rávenni a többi tanácstagot, megfélemlítéssel, terrorral munkásérdekekkel ellenkező határozatokra. Azokat, akiknek semmi közük nem volt a dolgozókhoz, ha csak annyi nem. hogy kizsákmányolták. dolgoztatták, vagy elnyomták őket Ha nem termelnek az üzemek, nincs aimáért pénzt kapjanak és nem lesz amivel fizessenek. Ez alól nem kivétel a nagyüzem, a kisüzem, vagy a szövetkezet sem. Ahol nincs pénz. ott nem tudnak fizetni a munkásoknak. Tehát, ha arra buzdítjuk a munkást, hogy ne dolgozzék, szájától vonják el a kenyeret, ugyanakkor a népgazdaságnak ártanak. Tehát a sztrájk nem a munkásosztály. a dolgozók érdekeit szolgálja. Az első pedig a munkásérdek. Hallassa éppen ezért szavát a munká sok érdekvédelmi szervezete, a szakszervezet. A szervezett munkások összefogásával és erejével vegyék fel a harcot a sztrájkra uszítókkal szemben, emeljék fel szavú kat, követeljenek nagyobb felelősségérzetet a munkás tanácsoktól a munkások, minden dolgozó érdekéber.! A forradalmi erők offenzívája jellemzi a mostani helyzetet A pesterasébeti munkástanácsok küldöttei Kádár Jánossal, a fórra almi munkás-paraszt kormány elnökevei tanácskoztak Budapest XX kerületének, Pesterzsébetnek több üzeméből, az Autó- és Traktorai katrészgyárból, a Hazai Fésűsfonóból, a Soroksári Vasöntödéből, a Soroksári Textilművekből, a Pesterzsébet' Kötöttárugyárból, a Pester zsébeti Harisnyagyárból, és a Dugattyúgyűrűgyárbol munkások és műszaki dolgozók keresték fel ma délben a parlamentben a kotmányt, hogy elmondják észrevételeiket és kívánságaikat a legutóbbi napok eseményeivel kapcsolatban. Kérték, hogy a kormány feltétlenül szerezzen érvényt kiadott rendelkezéseinek, amelyeket minden becsületes dolgozó örömmel üdvözöl, mert azok a rend és nyugalom helyreállítását biztosítják. Véleményük szerint semmiképpen sem szabad megismétlődnie annak a súlyos hibának, amelyet a Nagy Imre-kormány elkövetett, amikor a fegyvereit beszolgáltatására megállapított határidőt újból és újból módosította. Ezért senki sem vette komolyan rendelkezéseit A becsületes emberek dolgozni akarnak, mert tudják, hogy a sztrájk felmérhetetlen károkat okoz éppen a dolgozó népnek. Sürgették, hogy a kormány keményen lépjen fel a rend és a munka megzavarói ellen, az izgató, zavartkeltő személyekkel szemben. Olyan pénzügyi Intézkedésekre van szükség — mondották többen is felszólalásukban —, hogy csak azok kapjanak bért, fizetést. akiK valóban dolgoznak. Felháborítja a becsületes dolgozókat, ha látják, hogy a sztrájkra uszítók bért kap nak, azoknak is fizetnek, akik csak csellengenek az üzemben és akadályozzák a becsületes dolgozók munkáját. Legyen határozott és kemény a kormányzat azokkal szemben, akik a nép érdekei ellen cselekszenek. A kormány minden ilyen intézkedésében számíthat a dolgo zók támogatására. Felvilágosítást kértek az olyan — nyilvánvalóan az ellenforradalmi elemek által rossz szándékú célzatossággal terjesztett hírekre, amelyek szerint a területi munkástanácsok feloszlatása csak az első lépés volt, amelyet hamarosan követ az üzemi munkástanácsok meg szüntetése is. Elmondották, hogy üzemükben szeretnének már visszatérni a több műszakban folytatott munkára, s ennek érdekében a kormány tegyen intézkedéseket a közbiztonság további javítására. Elhangzott a megbeszélés során olyan kívánság is, hogy nevezzenek ki kot mánybiztost az olyan üzem vezetésére, ahol meggondolatlan, vagy felelőtlen személyek tevékenysége folytán elherdálják az üzem, tehát az üzemi dolgozók vagyonát, s nem fordítanak gondot arra, hogy mielőbb rendes kerékvágásban folyjék a termelés. Az egyik kerületi iskola munkásból lett tanárnője arról . beszélt, mennyire fontos, hogy mindenütt ismét megkezdődhessék a tanítás, de ehhez a bányászoknak kell több szenet termelniök, hogy fűteni tudják a tantermeket. Ha erre hamarosan nem kerülhet sor, az a ve szély fenyeget, hogy a diakok elveszítenek egy fé évet, vagy talán egész éve4 is. A beszélgetés során Kádár János a többi között ezeket válaszolta az elhangzott kérdésekre, észrevételekre: Poiitil'ailag is legyőzzük az e!!enfo'?ada mat A jelenlegi helyzet értékelésénél abból kell kiindulni, hogy az utóbbi időben az ellenforradalom nagyon erősen tért veszített. Kétségtelen, hogy az ellenforradalmároknak sok jóhiszemű, becsületes embert is sikerült megtéveszteniük, de most már fokozatosain felbomlott, erősen összeszűkült tömegbázisuk. Ez nemcsak annak tudható be, hogy az emberek egyre nagyobb számban felismerték az ellenforradalom veszélyét és elhatárolják magukat az ellenforradalmi elemektől. Vannak olyanok, akik különösebb politikai meggondolások nélkül kerültek szembe az ellenforradalmi erőkkel, azért, mert elítélik a közbiztonság fenyegetését, a rend megbontását, amivel Horváth Imre külügyminiszter nyilatkozata az ENSZ-közgyűlés december 11-i ülésén Kormányrendelet 1 a magár,iparosok és magánkereskedők által foglalkoztatott alkalmazottak után járó külön általános jövedelemadó megszüntetéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletet adott ki a magániparosok és magánkereskedők által foglalkoztatott alkalmazottak után járó külön általános jövedelemadó megszüntetéséről. A rendelet értelmében az alkalmazottat foglalkoztató magániparosok és magánkereskedők terhére 1956 évi november és december hónapra az egyébként járó általános jövedelemadón felül az alkalmazottak után kivetett külön általános jövedelemadót törölni és ennek az adónak a kivetését az 1957. évtől kezdve mellőzni kell. Az általános jövedelemadóról szóló 13.400/1948/1947. I. 7. számú rendelet módosíló 15/1955. M. T. számú rendelet 8. §-a 1956. november 1-től hatályát veszti. New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés december ii-i délelőtti ülésén nyilatkozatot tett Horváth Imre külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság EN SZ-képvisel öje.; Horváth Imre kijelentette: „A magyar delegációt azzal a céllal küldte ki kormánya az ENSZ jelenlegi ülésszakára, hogy az ENSZ teljesjogú tagjaként más államokkal együtt részt vegyen az alapvető nemzetközi problémák megvitatásában. Küldöttségem azonban rámumutat arra a tényre, hogy az Egyesült Államok küldöttsége és néhány, nz Egyesült Államok befolyása alatt álló ország küldöttsége felszólalásokban, valamint néhány határozati javaslatHegválasztották az HSZMP megyei intézőbizottságát A szombaton tartott megyei küldöttértekezletein 25 tagú MSZMP megyei pártvezetőséget választottak. A megyei pártvezetőeég hétfőn ülést tartott, amelyen soraitól 7 tagú intézőbizottságot választott. Az intézőbizottság tagjai: Gervad Miklós szerszámlakaitos, Fehér Lajos kutásáról és kiegészítéséről szó- bikos. Szilágyi Júlia női szabósegéd, Németh Károly húsipari munkás. Vad János ipari munkás, Rózsa István ipari munkás és Török László kubikos Az intézőbizottság a megválasztása után nyomban ülést tartott és megkezdte a pártsaervezéssel kapca^aíos munkáját, ban több kísérletet tett orra. liogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe. Ezeket a kísérleteket a magyar küldöttség kormányának utasítására több Ízben elutasította és következetesen el fogja utasítani a jövőben is. Ugyanakkor, minthogy a magyar kérdés majdnem állandóan napirenden szerepel, több küldöttség durva és szégyenletes formában sértegette a Magyar Népköztársaság kormányát és küldöttségét, olyan formában, amely összeegyeztethetetlen Magyarország szuverenitásával és a magyar nép nemzeti méltóságával. Tekintettel a mondottakra; a magyar küldöttség nem vesz részt a közgyűlés XT. ülésszakának munkájában addig, amíg a magyar kérdés megvitatása nem fog megfelelni az ENSZ-alapokmány széllemének. A nyilatkozat elhangzása után a magyar küldöttség valamennyi tagja cl-1 hagyta az üléstermet. Ktoveztéft In^oszlávia budapesti nagyít öveiét Belgrád (Tanjug): Joszip Broz-Tito köztársasági elnök Jovo Kapdcsicsot, a külügyi államtitkárság eddigi államtamácsosát Jugoszlávia magyarországi rendkivüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. Ugyanazzal a rendelettel visszahívta Dalibor Szoldatlcsot, Jugoszlávia eddigi budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki más beosztást kapott a ügyi államtitkárságban. külÉrtehezlet az MSZMP alapszervezeteinek elnökei számára Ma, délután 4 órakor a megalakult MSZMP alapszervezetek intézőbizottságának elnökei számára a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes szegedi intéző bizottsága értekezletet tart a Móra Ferenc sétány 10 szám alatti pártszékházában. Kormányrendelet a mezőgazdaság-fejlesztési járulék megszüntetéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a mezőgazdaságfejlesztési járulék megszüntetéséről, A határozat kH mondja, hogy a mezőgazdaság-fejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló 1004— 1954. M. T. számú határozat Január 1-ével hatályát veszít az ellenforradalom változatlanul kísérletezik. Az emberekben egyre erősebb az a felismerés, hogy az ellenforradalmi elemek által sugaimázott módszerekkel nem lehet a normális élet felé ha ladni. A legegyszerűbb emiberek is megértik, hogy ehhez feltétlenül alapot kell teremtenünk. Ez az alap pedig semmiképpen sem lehet a sztrájk, a lövöldözés, a bizonytalanság. Az emberek megértik, hogy a jövő alapja nem lehet az, hogy nem dolgoznak, de a pénzt felveszik és a meglevő készleteket elfogyasztják!. Van másik oka is annak, hogy a visszaszorított ellenforradalom most dühödtebbé vált. Ez az ok a forradni: erők jelentkezése. Megkezdi dött, s erőteljesen folyik . . MSZMP szervezése. November 4-e után az ellenforrad lom egyik követelése az volt, hogy az üzemekben ne legyenek pártszervezetek. Most azonban folyik a párt szervezése az egész országban. Még nem elég aktunk a pártszervezetek és a párttagok, még nem lépnek fel oí- , ran az ellenség félrevezető hazugságaival szemben, de már mai tevékenységük is sok az ellenforradalmároknak. mert érzik, hogy a megerősödött pártszervezetek jó politikai felvilágosító munkája kihúzza alóluk a talajt és a becsületes dolgozók a jelenleginél is nagyobb számban fordulnak szembe az ellenforradalommal. Minden tisztességes szándékú embernek pártállásra való tekintet nélkül együttesen kell fellépnie az ellen, hogy az ellenforradalmi elemek úgy tüntessék fel magukat, mintha a munkások nevében beszélnének. Ez nem a párt kérdése, ez az egész nép jövendőjének kérdése. Megdöbbenést és félelmet idézett elő az ellenforradalmárok között, hogy a munkástömegek december 6-án megjelentek az utcán nemzetiszínű és vörös zászlókkal. Az ellenforradalmárok megértették, hogy nekik végük van, ha az utcán is a forradalmi tömegek veszik út a vezetést, Felbőszítette az ellenforradalmárokat a magyar karhatalomban történt változás. A karhatalmat természetesen tovább kell még erősítenünk, de már jelenlegi erejét is sokallják, s gyengíteni akarja : az ellenforradalmárok. A tömegek bizalommal fordulnak a magyar karhatalom felé, mert látják, hogy határozottan és kellő erővel védi a rendet és a nyugalmat. Mindez rohamosan leszűkíti az ellenforradalom t, megbázisát. Egyre inkább olyan választás elé kerülnek, hogy most már nekik kellene megjelenniük az utcán. Nem tudnak többé félrevezetett embereket, különösképpen fiatal gyerekeket meggondolatlan cselekedetekre rábírni. Amikor ellenforradalmároki ról beszélünk, azokra gondolunk, akik most meghúzódnak a háttérben, s külföldi imperialistáktól kapott megbízás alapján onnan izgatják a félrevezethető embereke:, (Folytatás a 2: oldalon) .