Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-13 / 21. szám

A forradalmi erők offenzfa&ia Jellemzi a mostani helyzetet f (Folytatás az 1. oldalról) A forradalmi erűk offenzívája jellemzi a most kialakult helyzetet. Amikor elhatároztuk, hogy támadunk, hogy az ellenforradalom fegyveres legyőzése után politikai legyőzését és szétverését tűzzük: napirendre, számoltunk vele, hogy harcos hét kezdődik. Az események megmutatták, hogy az offenzíva helyes, ezt a politikai csatát kell tovább fejleszteni, hogy a tömegek teljesen elforduljanak az ellenforradalomtól. A munkástanács alapvető intézménye lesz a népi demokráciának Az flzemt munkástanácsok feloszlatásáról terjesztett rémhírekkel kapcsolatosan ezeket mondotta Kádár János: Nagyon fontos intézmény, arra hivatott, hogy a dolgozók közvetlenül oldják meg nz üzemek igazgatásának felndntnit. A gazdasági igazgatás bürokráciáját megszüntetjük, és eleven igazgatást hozunk léire. De felvetődik a kérdés, hogy mit akar csinálni n munkástanács, ha kilép nz üzemből és megjelenik min] területi, budapesti, vagy éppenséggel mint országos munkástanács. Tételezzük fel; hogy elvileg szükség lenne egy budapesti munkástanácsra; lln a termeléssel aknr foglalkozni, nagy apparátusra lenne szüksége, kimutatásokra az anyagról, a munkaerőről, a szállításokról, nz exportról és az importról, hiszen másképpen nem tud a termeléssel foglnlkozni. Mindez az. üzemi munkástanácsnak rendelkezésére áll. A budapesti munkástanács ezek szerint nem is tudhat inást csinálni, mint politikai kérdésekkel foglalkozni, mint ahogy az ellenforradalmi erők ügyes munkája folytán valóban ezekkel foglalkozott: a karhatalom, a sajló kérdéseivel stb. Az ilven tevékenység természetszerűleg szembe kerül nz államhatalmi szervekkel. Ebből óhatatlanul az következik; hogy nz ilven központi munkástanácsnak hadakoznia kell az államhatalmi szervekkel. Ezért szorgalmazza az ellenforradalom a területi munkástanácsok létrehozását, s ezért vagyunk mi ellene a területi munkástanácsoknak. De az üzemi munkástanácsokat erősíteni kell, mert ez nz üzemi demokratizmust tovább fejleszti. Az üzemi munkástanácsoknak a gazdasági vezetés feladataival kell foglalkozniok. Most, hogy vita támadt a területi munkástanácsok kérdéséről, az ellenforradalom azt mondja: volt egy nagvszorű szervünk, a budapesti munkástanács (nzt nem teszi persze hozzá, hogy ezzel a szervvel nogyszerűen tudtak clJcnforradnlrni mnnővereket végrehajtani), de azzal folytalja, hogy a kormány ezt a szervet megszüntette, mert n kormány a forradalom vívmányai, n munkásosztály érdekei ellen támad. Ezért híreszteli, hogy most megszűntette a kormány a területi munkástanársokat; ezután sor kerül az üzemi munkástanácsokra is; Ha a mnnkástnnácsok eddigi tevékenységét nézzük, összességtikben — sajnos — még nagyon keveset lettek a munkásosztály valódi érdekeinek védelmében. Sok helyen ártottak a munkásosztály érdekeinek. Ez nem azt jelenti, hogy akik n munkástanácsokban vonnak, becstelen emberek; Személyes tapasztalataim szerint a mnnkástnnácsok tagjainak nagyobbik feto becsületes szándékú. Van azonban a munkástanácsokban egy kisebbség, amelynek a munkásosztályhoz semmi köze sincs. Ezek nem is munkásemberek, talán egy-két éve dolgoznak a gyárakban, azelőtt gyárosok, vagy katonatisztek, fasiszták, nyilasok voltak, vagy börtönből szabadultak. Politikailag senuni közük a munkásosztályhoz, s a kapitalizmus érdekeit képviselik. Ezt a világon solia nem látott sztrájkot ők vezetik. Ennek a sztrájknak a levét nz egész munkásosztály, az egész nép issza meg. Egy napi sztrájk 300 millió forint veszteséget jelent, egy hetes szlrá'kknl tönkre lehet tenni a munkásosztály egv évre lehetséges élctszinvonalemeléséf. Ha egv évro egy munkáskategória életének megjavítására lehotett volna fordítani ezeket a 300 millió forintokut, igen jelentékenyen lehetett volna emelni ereknek a nvinkáskalegóriúknak életszínvonalát. De egynéhány munkástnnírs ínég ezen túlmenően is megkárosította az üzemek dolgozóit. Az üzemben levő értékeket csereberélik faluval, más üzemekkel, ilymódon felemésztik azt az anyagi értékeket is, ami az üzemben megtalálható. Nem termelődik tehát új érték, és felemésztődik az, ami már megvan. Ezen a helyzeten a munkástömegeknek is kell segíteniök. Az üzemek munkásainak joguk van ahhoz, liogy megkérdezzék a munkástanácsokat, hogyan gazdálkodtatok eddig, milyen értékeket vettetek át, mennyi pénzt vettetek fel a bankból, milyen felhatalmazás alapján, hová fordítottátok ezt a pénzt? Kérdezzék meg a munkások azt is, mit tettek a munkástanács tagjai a termelés érdekében, hiszen termelés nélkül nincs élek Kérem, mondják el üzemükben és mindenütt: senkinek nem jut eszébe, hogy az üzemi munkástanácsot megszüntesse. A rendkívüli súlyos szénhelyzetről beszélt ezután. Hangoztatta, liogy lia továbbra sem folyik teljes iitemű termelés a bányákban, tízezrével lesznek ipari munkások, akik követelni fogják, liogy dolgozhassanak, de szén és energia hiányában nem tudnak majd dolgozni. A volt budapesti központi munkástanács cselekedetei közül a legsúlyosabbak közé tartozik, amit ennek a szénhelyzetnek kialakításával előidézett. Több felszólaló kérte — folytatta a továbbiakban Kádár János —; hogv határozottan hajtsuk végre a kiadott intézkedéseket Feltétlenül végrehajtjuk, s az ellenforrndalmárokkal szemben a kormány nem lesz kímélete*. Nem fogunk meghátrálni, mint aliogv a letartóztatásoknál sem tettük ezt. A továbbiakban a kormányprogramot sürgető felszólalásokra válaszolt Ha letörtük az ellenforradalmat, elérkezik a pozitív program ideje 2 Csütörtök, 1980. december IS. Amikor mi felléptünk; programunk a távolabbi jövőt illetően leszögezett néhány elvet, ezek között az ország függetlenségének biztosítását, a közélet demokratizálását; do érthetően ennek a szűkszavú programnak többet kellelt foglalkoznia az azonnali tennivalókkal, +mlnt például: hogyan lehet a törvényes rendet helyreállítani. Hoszszú ideig ebben merült ki a kormány tevékenysége. Ezért nem volt mód arra. hogy megkezdhettük volna kidolgozni a pozitív kormányprogramot. Ez azonban nem csak rajtunk múlik. Szükség volt egy forradalmi támadásra, az ellenforradalom politikai megsemmisítésére. Ez a helyzet bizonyos kiéleződésével jár; Do ha ezen a bullámon átjutunk, letörtük az ellenforradalmat, elérkezik az ideje a poziiiv program ismertetésének. Gondolom, hogy ez a jövő bét vége felé megtörténik, s egy sor nagyon fontos kérdésben a nyilvánosság elú lehet lépni, hogy miként akarjuk ezeket a kérdéseket megoldani. Egyesek a munkások követeléseként tüntetik fel, hogy mindenféle párt szabad működését engedélyezzük — folytatta ezután. Sohasem tudtam, hogy a munkásosztály szivében élő fő követelés az, hogy a burzsoá pártok szabadon tevékenykedhessenek; A többi párt kérdésében, az élet további demokratizálásában a legmesszebbmenőkig elmegyünk, ami azon a határon belül van; hogy Magyarországon népköztársaság van, és marad, és hogy szocializmust akarunk. Ami ezon a batáron túl megy, abba nem mehetünk bele. Ügy kell megoldani a többi párt kérdését, hogy a politikai éleiben részt vegyen minden becsületes ember, aki szociab'zmust akar. A nemrégiben Dudapesten járt egyik külföldi vendég beszélgetésünk alkalmával elmondta: sok emberrel találkozott és számára kellemes meglepetés volt, hogy kivétel nélkül mindenki nzt mondta neki, hogy szocializmust akar. Erre én azzal válaszoltam, hogy ebben az a lényeges, mit ért az illető szocializmuson. Hitlcrék is azt mondták, hogy szocializmust akartak, de nemzeti szocializmust. A magyar nép is tapasztalhatta a saját bőrén, hogy mi lett ebből. Mert vannak, akik kommunisták nélkül képzelnek el valamiféle szocializmust. Ez azonban olyan nemzoli szocializmus, ami hitleri fasizmust jelent.: — Ami szándékainkat illeti — folytatta Kádár János —; sokat beszélgettünk erről munkástanácsokkal. Szándékunk az, liogy minden kérdést a nép, a munkásosztály érdekében oldjunk meg. Mi erre a biztosíték? — kérdezték. Azzal válaszoltunk, hogy ránk még a legellenségesebb elemek sem mondhatják, hogy mi a gyárosok, bankárok, földbirtokosok kormánya vagyunk és azok érdekében akarunk cselekedni. Mindent úgy akarunk megoldani, hogv elsősorban a munkásosztály, de természetesen az egész nép érdekét szolgólja._ Ami a szabadságjogokat illeti, olvan szabadságot akarunk adni, amely elmegy a logmesszibb balárokig, de amelynek egy korlátja van: a nép hatalmát nem engedjük támadni, megsemmisíteni. Ezekből a felvilágosításokból és főként a kormány intézkedéseiből láthatja majd mindenki, hogy a demokrácia tovább fejlesztése mellett vagyunk. A bürokratikus vezetést nem is lehet visszaállítani, nagyon véres leckét adott erről a történelem, Tehát nem csak mi nem aktarjuk visszaállítani, de véleményünk szerint ezt nem ás lehetne megcsinálni. Szocializmust, néphatalmat akarunk és ezen belül annyi szabadságot, amennyi ebbe az elvi keretbe belefér. Minket az az eltökéltség veaet, hogy a forradalom ügyében nem engedünk, tűzzel-vassal is megvédjük. Nagyon kerülni akarjuk a vérontást, amennyire ez rajtunk múlik. Egyetlen ember élete se vesszen el, ha nem elengedhetetlenül szükséges ez, de ismétlem, cz sem rajtunk múlik. A tömegeket foglalkoztató kérdéseket pedig pozitívan megoldjuk, egy sor kérdés hamarosan napirendre kerül. Az ENSZ feladata a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása — mondotta felszólalásában Kuznyecov szovjet ENSZ-delegáius Eltökél* fellépéssel irteg ell változtatni a heye'et Azt kérjük, hogy aktívan és bátran lépjenek fel a munkások tömegei között a gyárakban, a munkás lakóházakban, mindenütt, ahol tömegek élnek. Majdnem minden a fellépésen múlik A forradalom politikai ereje százszorosan nagyobb, mint az ellenforradalomé. Ha keményen fellépünk, fellé résünknek sikere lesz. Ha azonban valahol ez mégs?m történnek így. kérjék a kormánv segítségét és megvédjük a nép érdekeit. Most az a fontos, hogy a tö megokkel együtt haladva, velük összeforrva eltökélten lépjünk fel, s akkor végérvényesen meg lehet változtatni a helyzetek. Azt kérem, hogy ha ebbe . egyetértenek, harcoljanak ezekért. A magyar nép jövőjéről van sző, a szó szo ros értelemben a magyar nép jobb életéről. Aki ezt megérti, és ennek megfelelően jár el, az segít, hogy teljesen helyreálljon a rend és a nyugalom, a termelő munka. Szükséges ehhez az erély, de nélkülözhetetlen a politikai munka is. A megbeszélés részvevői nagy megnyugvással vették tudomásul a kormányelnök szavait és azzal az elhatározással távoztak, hogy a kapott felvilágosítás szellemé bet? munkához látnak. Az ENSZ-közgyűlés december 10-i ülésén, amikor a közgyűlés a magyar kérdéssel kapcsolatos határozati javaslatot tárgyalta, felszólalt éo beszédet mondott V, V. Kuznyecov külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió ENSZ delegátusa, Beszéde elején kijelentette: az összes újabb provokációs határozati javaslatok sugalmazol csak azért akarják az ENSZ-t a magyar belügyekbe való beavatkozásra bírni, hogy mentőövet dobhassanak a magyarországi szétzúzott fasiszta lázadók maradványainak, újabb rendzavarást idézzenek elő az országban, megnehezítsék az élet normalizálódásának folyamatát. A magyarországi eseményekkel kapcsolatos méltatlan és lázas hűhó lerántja a leplet azokról, akik szeretnék megdönteni a törvényes magyar kormányt, — amely nem tetszik egyes országoknak — és olyan kormányt állítani helyére, amelyet elfogadnának a népi demokratikus rend ellenségei, A magyarországi helyzet — mondotta ezután Kuznyecov — mind jobban megszilárdul, jóllehet mind a belső, mind a külső reakciós erők ellenállást fejtenek ki. Magyarországon szétzúzták az ellenforradalmi erőket, de az országon belül maradt egyes ellenséges elemek továbbra is ösztönzést kapnak kívülről, még mindig megpróbálják hazug jelszavakkal félrevezetni a dolgozó népet, megpróbálják fehérnek mutatni a feketét, forradalomnak nevezni az ellenforradalmat, nemzeti függetlenségnek az imperialista elnyomást; De ezekre az elgondolásokra kudarc vár. A magyar dolgozó nép megértette, hova akarták taszítani a fasiszta puccsisták, és külföldi sugalmazóik. Egészen nyilvánvaló, hogy a magyarországi események láncszemét képezik annak a gondosan előkészített és következetesen végrehajtott rosszindulatú imperialista tervnek, amely legrosszabb formában akarja feleleveníteni a hidegháborút, folytatni a béke ügyére veszélyes erőpolitikát; Oz agress7iv kSrffk iWbhra is vilépuralmi törekvéseik mmalösilásáról álmodnak Kuznyecov beszéde további részében rámutatott arra, hogy a haladó erők és a szocialista országok ellen irányuló átfogó imperialista összeesküvés egyik részlete volt a magyarországi ellenforradalmi kísérlet. Szervezői ezen túlmenően arra gondoltak, hogy a magyarországi eseményekkel elvonhatják a világ közvéleményének figyelmét Anglia, Franciaország és Izrael egyiptomi agressziójáról, továbbá arra használhatják fel ezeket az eseményeket, hogy befeketítsék és aláássák a szocialista államok erősödő békés együttműködését a nemzeti felszabadító harcban győzedelmeskedő ázsiai és afrikai országokkal, azt az együttműködést, amely egyebek között akkor mutatta me? óriási erejét, amikor az agresszorok megtámadták Egyiptomot. Majd rés^etesen foglalkozott az Egyesűit Altamoknak a magvar kérdésben elfoglalt álláspontjával, rámutatva, hogy az Egvesült államoknak alapvető és döntő szerepe volt a magvarorszáei események kialakításában. Az Egyesült Államok bizonyos köreinek vezetése alatt álló nemzetközi Imperialista erők, a nemzetközi kalandorok, kihasználva a korábbi magyar kormány hibáit, valamint az ország briső nehézségeit, elhatározták, hogy áttérnek a nyílt akciókra. Megcáfolhatatlan tények bizonyítják, hogy M.zgyarországon kísérlet történt a magyar nép C-nében gyűlöletes földesúri-kapitalista rend visszaállítására, Európa szívében újabb háborús gócnak, továbbá a szocialista országok ellen irányuló kártevő-központnak a kialakítására. Az események menete azt mutatja, hogy már a budapesti fegyveres felkelést megelőző órákban, az október 23-1 lojális diáktüntetés idején kifejezetten fasiszta jelszavai: és követelések bukkantak fel. Néhány nap múlva azonban az ellenforradalmi erők teljesen szabadjára engedték magukat, kegyetlen leszámolást kezdtek közéleti személyiségekkel és politikusokkal, a népi demokratikus rend híveivel. Az ellenforradalmi erők kivonultak az utcára és vadállati kegyetlenséggel gyilkolták a haladó munkásokat, parasztokat és az értelmiség képviselőit. Mindenki előtt vüágos, hogy a kártevő csoportok részvételével lebonyolított hadműveleteket, amelyele során megostromolták a rádiót, elfoglaltak igen fontos katonai és állami épületeket, nem szervezhették a békés tüntetésben részt vett diákok, hanem csakis jól kiképzett, nagy tapasztalatokkal rendelkező fegyveres diverzánsok; Bár az ellenforradalmi puccs megbukott, további kísérletek történnek arra, hogy újabb rendzavarásokra bujtsák fel a fasiszta csoportok maradványait. F, célra felhasználják a legkülönbözőbb rágalmazó koholmányokat. Kitalálnak és terjesztenek különböző rémhíreket, a szovjet csapatokról, a magyarok deportálásáról, magyarországi felkelésekről és harcokról stb. A nemzetközi reakció most azon erőlködik, hogy tovább nehezítse az ország amúgyis súlyos gazdasági helyzetét, akadályozza a politikai kérdések demokratikus megoldását, legalábbis egyes helyeken — mint a legutóbbi napok eseményei mutatják — újabb összetűzéseket provokáljon és növelje a nép szenvedéseit, a bsrerjeszfeft határozati lavaslat provoKstív jellegű A Szovje'unió ENSZ delegátusa ezután adatokat sorolt fel, amellyel bebizonyította, hogy a nyugati sajtó és a Szabad Európa-rádió minden erejével a fasiszta provokációk szolgálatába lépett, majd a következőket mondotta: Az úgynevezett magyar kérdés körül indított rágalomhadjárat kezdeményezői azonban, semmibevéve az ENSZ alapokmányát és az ENSZ munkájának általáno! san elfogadott szabályait, | nem nyugszanak és egyre i bomlasztják az ENSZ-köz1 gyűlés 11. ülésszakának munkáját. Sietnek, mert az idő ellenük dolgozik. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja felhívni a közgyűlés figyelmét a beterjesztett határozati javaslat nyilvánvalóan provokációs jellegére. E határozati javaslat szerzői azt indítványozták, hogy a közgyűlés ft*11e el a Szovjetuniót az ENSZntanoVmány állítólagos meg szegeséért. Szavazógépezettel keres-" ' ülvihető minden határozati iavas'at. De bármilyen határozati javallatot fogadtassanak is el. telies kudarc vár arra a kísérletre, hegy megdöntsék a népi rendszert Magvarországon és újból hatalomra Juttassák ott a tőkéseket és a föidesurakat, mivé' a munkások és a parasztok világosan kifeiezésre Juttatták, hogy nem engedik meg a rési rend visszatérését. A közgyűlés az úgynevezett magvar kérdés miatt elkeseredett harc színtere lett. E harc egyfelől a haladás erői, másfelől a nemzetközi reakció kőzött folyik, élén az Egyesült Államok monopóliumaival. Szakadatlan ára- ] datban zúdítják a Szovjetunióra és a szocialista országokra a sértéseket és a rágalmakat azok, akiket dühbe gurított az ellenforradalmi lázadás kudarca. Viszont ugyanezek az urak igen elnézőek azzal a nyilvánvaló agresszióval szemben, amelyet Anglia, Franciaország és Izrael követett el Egyiptom ellen. Ugyanezek az urak egy csepp haragot, vagy felháborodást sem éreznek a durva agresszió elkövetői iránt. Ellenkezőleg, igen megbocsétóak és szívélyesek az agreszszorok — Anglia, Franciaország és Izrael — iránt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatott fejleszteni a baráti kapcsolatokat a nemzetek között az egyen jogúság és az önrendelkezés elvének tiszteletben tartása alapján, valamint hivatott megtenni a megfelelő intézkedéseket az egyetemes béke megerősítésére. Kötelessége felemelni szavát ezen elvek védelmében és határozottan visszautasítani azokat az egyre erősödő kísérleteket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét az Egyesült Államok politikája engedelmes végrehajtójának színvonalára süllyesszék. Ez ENSZ-nek el kell liéfnse az Egvesült niüamoKal A szovjet küldöttség úgy véli, hogy a közgyűlésnek el kell ítélnie az Egyesült Államokat a népi demokratikus országok ügyeibe való be • avatkozásért, az ezekben az országokban kifejtett aknamunkáért. Pontosan az Egyesült Államok avatkozik bele a Magyar Népköztársaság belügyeibe, aknázza alá az ország politikai függetlenségét, igyekszik megfosztani alapvető jogaitői és szabadságjogaitól a magyar ós nemcsak a magyar népet. A számtalan törvényellenes határozati javaslat szerzőinek erőfeszítése arra összpontosul, hogy a beavatkozás ENSZ-megfigyelők Magyarországra küldésével ós e megfigyelők jelenlétében lezajló választások megtartásával valósuljon meg. Vajon nem beavatkozás-e ez Magyarország belügyeibe? Kuznyecov a továbbiakban megcáfolta az Egyesült Államok és más országok ENSZdelegációjának rágalmait, majd kijelentette: A szocialista országok nem maradhattak részvétlenek a Magyarországon előállt veszélyes helyzettel szembeni Veszély fenyegette nemcsak ennek az országnak nemzetidemokratikus rendszerét, hanem a Magyarországgal szomszédos szocialista államok biztonságát is. Meg kellett akadályozni, hogy Magyarország újabb háborús tűzfészekké váljék, mert az ellenforradalmi erők sikere feltétlenül ide vezetett volna. Ismeretes továbbá, hogy a szovjet kormány 1956. október 38-i nyilatkozatában kijelentette, hogy kész megfelelő tárgyalásokba bocsátkozni a Magyar Népköztársaság kormányával és a varsói szerződés többi tagállamával a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását ilfetően. V V. Kuznyecov bnr-édét a következőkkel fejezte be: A Szovjetunió küldöttsége kötelességének tartja roégegyszer felhívni a köze ülés figyelmét azokra az. e.remém-ekre és a béke ügyére nézve veszélyes következményekre, amelyek abból származnak, hogv az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül próbálnak nyomást gyakorolni más államokra és beavatkozni belügveikhe. A Szovjetunió küldöttsége úgy véli, hogy le ke'l venni a napirendről ezt az ENRZ-re szégyent hozó határozati javaslatot és határozottan meg kell hiúsítani minden olvan kísérletet, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét veszélyes kalandok útjára taszítsál^ « >i ,