Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-09 / 18. szám

I évfolyam. 18 szám M fi!!ér v ' de-™'""" Á nagv társadalmi mozgás csillapodása során — mint ilyenkor mindig .örténni szokott — a közvélemény felteszi a kérdést : ki a felelős? Ki a felelős a 600 forintos keresetekért. a penészes lakásokért. az emberek módszeres szellemi és fizikai nyomorgatásáért. a szertelen és ostoba gazdálkodásért, s mindenért ami ebben az országban október 23 előtt és után végbement? Valójában, a történelem, a néo és a világ előtt ki a felelős? Az. aki maga is 600 forintért koptatta életét és ereiét, az. aki maga is férges-nedves lakásban szorongott családiával, aki maea is szenvedő alanv volt a bűnöknek. a vonalas ostobaságoknak és a gazdaságba csak két kezével szólhatott bele? Nem! Erre a becsületes közvélemény is tagadással felel. Egyszóval nem az egvszerű emberek, hanem valakik mások. akiket a közvélemény ilyen politikai jelzőkkel illet: rákosisták: —• akik életek, sorsok, gazdasági irányelvek és célkitűzések felett döntöttek bársonyos szobákban, megvétózhatatlanul: akik megnyergelték azt n bizalmat, amit korábban számukra kölcsönzött a néo és a r' íi arisztokrácia «h"»és™ utón ..szocialista" arisztokratákká vá'.va éppen a legtisztább eszmére és meggyőződésre hivatkozva szorongatták a nemzetet.A rákosisták.:. igen: ők felelnek, ők felelienek! Manapság viszont szörnyen divatossá vált ez a politikai jelző. Osztogatásával elég szerénytelenül bánnak az emberek, s ígv sütik rá ezt a veszélves. felelősséget jelentő szót olyan emberekre is. akiit most is a régi. kopott, bútorok között élnek öt-hat gyerekkel, és a hétköznapi üzemi, irodai vagv egvéb munkán sohasem emelkedtek túl. — csak azért, mert tagjai voltalt annak a pártnak, amelynek vezetése súlvos bűnöket. vétett. Ha a felszínen maradnánk, esetleg azt. kellene mondanunk, hogv van is erre ok. mert Rákosi Mátyás az önkényes intézkedések egész sorát illetően a felelősség dolgában ígv nyilatkozott: ..Mindenért, ami ebben az országban történik, mi kommunisták vagyunk a felelősek". ígv a felelősség egyrészt ezen elv alaoián. másrészt, a legilletékesebb felelősök kámforrá válásával a kommunistákra testálódott volna általában? Olyan párttagokra, akiknek szava sohasem iutott el a rózsadombi palotákba? Azoknak az embereknek a nagvobb része akik ebbe a pártba tömörültek, sregénvek voltak, s azok is maradtak. Még azt a feltevést is nvueodtan megkockáztathattuk, hogv ezek az emberek gvakran többet szenvedtek és nélkülöztek. hiszen számukra mindent túlozva írt elő. vagv tiltott az „öntudat". Ezek az egyszerű kisemberek. lakatosok, termelőszövetkezeti tagok. hivatalnokok, pedagógusok és alkalmazottak lennének a rákosisták? őket illetné a felelősség? Nem! De menjünk valamivel fe1jebb! Rákosista volt az a főkönyvelő. iskolaigazgató, tanácselnök. vagv párttitkár, aki hivatalánál foeva ióhiszeműen. vagv félelemből végrehajtotta a rendeleteket? Hát ki mert ebben az országban kikezdeni néhánv tragikus példa után a raffinációval és bűnös megfontoltsággal kiépített drákói hatalommal? Törött gerincű emberekként éltünk mindannyian, mindaddig. amíg egyszerre el nem határoztuk, hogv kieevenesitiük derekunkat. Hát akkor ki a felelős? A nyolcszázezer párttag egységes felelőssége ellen maga az a ténv is tiltakozik, hogv túlnyomó többségük aktívan részt vett az október 23-i népmozgalomban. s mindaddig támogatta, amíg bűnös ellenforradalmi csoportok más vitorlákba nem akarták fogni a mozgalom ereiét. S ezek az emberek ma is a forradalmi víwnánvok továbbfejlesztéséért harcolnak; Ígv alulról nehéz fölfelé keresni a felelősöket. Induliunk inkább a ..csúcsról"! Közismert. hogv Rákosi. Gerő. Hegedűs és Farkas neve a „legfémielzettebb" az ország és néprontó dolgokban is mindent bizonyító, mindenre kapható bizalmi embereik felelőssége semmivel sem kisebb, akár a központban, akár a megyékben feltették ki tevékenységüket. Ezzel párhuzamosan azonban azzal is számolni kell. hogv a pártvezetést kifelé akármennyire egységesnek kiálltották ki. valójában Rákosiékkal szemben voltak becsületes párt- és állami vezető emberek is. Tehát még a vezetőtestiüeteket sem lehet egyöntetűen megbélyegezni! Egyébként kell keresni a felelősséget a legmagasabb polcoktól a legalsókig, mert a nagv tisztulási folyamatban csak ígv lehet megőrizni az igazságosságot. Elvként. — ahhoz, hogv ki a felelős. — mindenesetre azt kell elfogadni: akik szív és értelem nélkül, egyéni érvényesülésük érdekében sárba taposták a közerkölcs és a politikai erkölcs normáit s az amúgvis embertelen törvények élét még fokozták az embertelen végrehajtással, akiknek közvetlen közük van a múlt bűneihez és hibáihoz — Pesten. Szegeden. Szatymazon. akárhol. Feleljenek, q a felelősségrevonás első lépése az legven. hosv távolítsuk el őket a közéletből! Feleljenek a múltért .a helvi kiskirályok is. akik rendelés nélkül is csigázták a gondolkodó embert és a fizikai munkást, s minderről bizonyosan küldték a felfelé imponáló jelentéseket. amik a legfelső vezetés szempontjából eav-egv pozitívumként kerültek káderlaoiukra. Szerencsére az október-novemberi fordulat után csak néhányan maradtak meg farkas-állásaikban. Reméliük. ideiglenesen. Bízunk abban is. hogv a túlteliesítők. a múlt hibás vezetését gondolkodás és emberség nélkül kiszolgálók soha többé nem kapnak funkciókat sem a párt-, sem íi közéletben. Abban is bízunk, hogy országgyűlési képviselőinket módunkban lesz gusztusunk szerint megválogatni és a szellemi életből is sikerül végleg kiparancsolni az olvan egvéneket. akik az egyes szervezetekre politikai zsandárként rátelepedtek —. s a gazdasági élet eeves gyűlölt vezetői sem egzisztálhatnak többé. Mert. nem kell ennek a népnek a múlt hibáiból és senki — vezető belven — a hibák megtestesítőiből a hibák halmozóiból és túlhaitóiból. — az igazi felelősökből' Szóval ígv állunk a felelősséggel. s ez az álláspontunk a , (Folytatás a 3. oldalon) Rónai Sándor9 a forradalmi munkás-paraszt kormány tagja részt vett az MSZMP első Csongrád megyei aktívaértekezletén A Magyar Szocialista Munkáspárt megalakult alapszervezeteinek küldöttei szombaton délelőtt megyei aktívaertekezletet tartottak Hódmezővásárhelyen. A küldöttek között ott voltak a megye munkásmozgalmának régi harcosai, és ott voltak a fiatal kommunisták, akik a legnehezebb időszakban láttak hozzá az új munkáspárt, az MSZMP megszervezéséhez. A megyei aktívaértekezleten Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP ideiglenes központi bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak tagja tolmácsolta az ideiglenes központi bizottság üdvözletét, majd beszámolt az MSZMP ideiglenes központi bizottságának 1956. december 2, 3 cs 5-i folytatólagos ülésén hozott határozatáról, amit vita követett. Ezután megválasztották az MSZMP Csongrád megyei ideiglenes pártvezetőségét és intéző bizottságát. rr n «s törtei flsi i^ickCÍCI A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottsága ASö. december 2-án, 3-in és 5-én folytatólagos ülést tartott. Az ülés napirendjén A politikai helyzet és a párt feladatainak megvitatása szerepelt. A napirend előadója Kádár János elvtárs volt. A beható- tárgyalón és vita során az ideiglenes központi bizottság 23 tagja közül 21 elvtárs szólalt fel. Ennek alapján az ideiglenes központi bizottság az alábbi határozatot hozta: Az ideiglenes központi bizottság határozata: I. Á hazánkban 1956. október 23-án kezdődölt események okai és előzményei A hazánkban 1956, október 23-án kezdődött események okainak és előzményeinek minden részletében való pontos feltárásához még további rendszeres adatgyűjtésre és elemzésre van szükség. De az események kiváltó okai, fő mozgató erői és- jellemző sajátosságai már ma is teljesen világosak. Az eseményeknek négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője volt. Ezek az okok és tényezők mór jóval az októberi események kirobbanása előtt egy időben, egymás mellett, egymásba kapcsolódva és egymással kölcsönhatásban hatottak s együttesen vezették az eseményeket tragikus alakulásuk felé. Ezek oz okok és hatóerők a következők: 1 A Rákosi—Gerő-klikk, melynek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségében és a Magyar Népköztársaság kormányában döntő befolyása volt. 1948 végétől kezdve letért a marxizmus—leninizmus elvi alapjáról. A párt- és állami életben, valamint a gazdasági élet irányításában szektás és dogmatikus politikát, ellentmondást nem tűrő parancsolgató és bürokratikus vezetési módszereket honosított meg. Káros módszereik rendkívül súlyos hibákhoz és bűnökhöz vezettek párt- és állami életünkben egyaránt. Akadályozták a párt- és társadalmi élet demokratizmusának kiszélesítését, durván megsértették a szocialista törvényességet. Olyan gazdasági politikát erőltettek a népre, amely figyelmen kívül hagyta az ország gazdasági adottságait, gátolta a dolgozók életszínvonalának emelését. Az önkéntesség lenini elvének megsértéséve! a termelőszövetkezeti mozgalmat súlyosan kompromittálták a parasztság jelentős része előtt. A szovjet példa gépies másolásával, a szovjet —magyar barátság helytelen értelmezésével, a nemzeti érdekek háttérbe szorításával, haladó hagyományaink és nemzeti értékeink lebecsülésével és semmibevevésével súlyosan megsértették a magyar nép nemzeti és hazafias érzéseit. A Rákosi—Gerő-klikk amtileninásta. a kommunista párttól • idegen vezetési módszereivel szakadást idézett elő a párt vezetősége és tagsága, a párt és a munkásosztály, a munkásosztály és szövetségese, a parasztság, valamint a párt és értelmiségi dolgozók közölt. Aláásták és gyengítették a párt tekintélyét. Fz a vezető klikk képleien volt arra, hogy súlyos hibáit és bűneit beismerje és kijavítsa. Magatartásán lényegében n Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusa után som változtatott, annak útmutatásait heveimen kíviil hagyta. Hatalmi állásához még akkor is görcsösen ragaszkodóit. amikor — főleg Í956. március elejétől kezdve — már szemhen állt vele a Központi \ ezetőség jelentős része, a párlfimkcionáriusok többsége, úgyszólván az egész párttagság és lényegében már egy elszigeteli klikk helyzetében volt. A pártegységre hivatkozva minden jogos kritik át frakeiúzásnnk minősilve, akadályozlak a kérdések pártszerű és demokratikus kijavítását. A régi pártvezetés szcklás politikája széles, demokralikus ellenzéki mozgalmat hozott létre az 1953 nyarát követő időben elsősorban a pártban, majd a kommunisták legjobbjainak ve zel' vei a dolgozók tömegeiben. A súlyos hibák következtében mélyen elkeseredett kommunisták és pártonkívüli demokralikus tömegek e hibák kijavításáért harcollak, de hűek maradtak a kommunizmus eszméihez, a szocialista társadalmi rendhez, a Magyar Népköztársasághoz. A szocializmushoz hű, széles, demokralikus tömegmozgalom részvevői ennek félreérthetetlenül hangot adlak az oklúbori események előtt, az októberi események alatt és azok után is. O Az októberi események kelelkezésében és azok tragikus fordidalábon súlvos szerepet játszóit a korábbi években kialakult és állandóan növekvő párlellenzéknek az a szárnya is, amely Nagy Imrét és I.osonczv Gézát választotta zászlajául. A pártellenzek e csoportjának tevékenysége pozitívnak tekinthető mindaddig, amíg harcuk — az egész pArtellenzékkal együtt — a Rákosi—Gerőklikk politikája ellen irányult. 1956 tavaszán azonban tev ékenysúgükben olyan fordulni következeit be, amely fellépésük jellegét alapvetően megváltoztatta. A kritikát — helytelenül — n párion kívülre, nz nlcára vitték ki, amelybe a reakciós elemek is bekapcsolód lak. Ilyenformán ez a kritika eltorzult. s többé már nem a Rákosi—Gerő-klikk pozícióit fenyegette, hanem a párt még meglevő tekintélyét rombolta, a munkásosztály. a magyar népi demokralikus rend pozícióit és alapjait lámadta. A pórtollenzéknek ez n csoportja, mely a hibák kijavításához pozitív programot nem adolt, egyoldalúan csak a pártot támadta, s egyidejűleg a reakciótól nem határolta el magát. Felbátorította a reakció erőit és jelentős mértékben hozzájárult az ellenforradalom kirobbantásához. O Az októberi események előkészítésében és kirobbantásában alapvető tényező volt a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-föl-. ; desúri ellenforradalom, melynek jcientós erői tm.l dttt: j illegálisan idehaza, fő erői ; pedig Nyugat-Németországban gyülekeztek éa szervezkedtek. A magyar ellenforradalom célja a kapitalista, földesúri rendszer visszaállítása volt, amelyről az 1945-ben elszenvedett veresége óta egy [ pillanatra s:m mondott ie. Ellenkezőleg, azóta állandóan szervezkedett és csak a kedvező alkalomra várt, hogy lecsapjon népi demokratikus rendszerünkre és ellenforradalmi céljait valóra váltsa. A A magyarországi e$emenyekben végül döntő és alapvető szerepet játszott a nemzetközi imperializmus. amelynek céljai természetesen túlmentek a magyar kérdésen. A közelmúltból világszerte ismeretesek a | vietnami, koreai, taivani cs szuezi nemzetközi imperialista provokációk. Ezek a példák azt mutatják, hogy a nemzetközi imperializmus nem mondott le a népek !eigázására, és kizsákmányolásának további fenntartására irányuló törekvéseiről, nem mondott le a helyi háborúk és egy új, harmadik világháború kirobban tásának tervéről. A nemzetközi imperialistáknak a magyar eseményekbe való beavatkozását és szerepét az októbeii események előkészítésében az a mindenki által ismert tény is bizonyítja, hogy a kezüxben levő nyugati rádiók és adóállomások (Amerika Hangja és Szabad Európa) az elmúlt 12 év alatt egy percig sem szűntek meg a Magyar Népköztársaság és inlézme| nyei ellen uszítani. 1945-ben a földreform ellen, majd a gyárak, bányák és bankok államosítása ellen uszítottak. A legutóbbi három év alatt pedig minden erejüket megfeszítették, hogy a ténylegesen meglevő hibákat mértéktelenül eltúlozva a rendszer elleni uszításra használják fel. Céljuk az volt, hogy a magyar kommunistákat, a demokratikus érzésű tömegeket a szocialista eszme 6 a népi demokratikus rendszer, a Magyar Népköztársaság ellen fordítsák. A háttérben (Folytatás a 2S oldalon) i