Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-28 / 8. szám

^wémm^mmmcmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASPART SZEG EDI LAPJA I. évfolyam. 8. szám Ára: 50 fillér Szerda. 1956. november 23. Egyedül rajtunk múlik, hogy szociális kérdéseinket, a nemzeti szuverenitásunkkal kapcsolatos kérdéseket mennyi idő alatt tudjuk megoldani Iiádár Jáno§ rádióbeszéde az időszerű politikai kérdésekről Hétfőn este a Kossuth-rádió ] nak, a forradalmi munkás-pa- 1 dét. Az alábbiakban közöljük a közvetítene Kádár Jánot elvtárs- | raszt kormány elnökének beszé- | beszéd teljes szövegét. A törvényes rend helyreállításáról Magyar munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, elvtársak! Néhány időszerű kérdésről kívánok szólni. Először a törvényes rend helyreállításának kérdéséről. Mint ismeretes, az ellenforradalom szervezett fegyveres erőit a november 4-ét követő néhány napon belül szétvertük, ezek egy része fegyverletételre kényszerült, más része megsemmisült. Hasonló sorsra jutottak később azok a — főleg Budapesten garázdálkodó — néhány főből álló kis fegyveres csoportok is, melyek időnként feltűntek a gyárak, üzemek környékén és fegyveres terrorral igyekeztek meggátolni a dolgozni akarókat a munkában. Ma a fővárosban — a fegyveres összetűzések befejeződése htán — a közbiztonság fenntartá? sának és mogszilárdításáí nak feladata mindinkább a magyar forradalmi honvéd ezredek járőreire és a rendőrség szerveire, vidéken a rendőrség szerveire 1 hárul. Hozzá lehet tenni, hogy honvéd egységeink és rendőrségi szerveink napról napra kielégítőbb módon teljesítik rendkívül fontos feladatukat Eredményesen folyik azoknak a közönséges bűnözőknek az összeszedése is. akiket a rendkívüli események idején a rendszer ellenségei nagy számban szabadítottak ki a börtönből, a társadalmi rend és közbiztonság rovására, és akik természetcsen mindaddig veszélyeztetni fogják a lakosság nyugalmát, amíg az utolsó szálig vissza nem szállítjuk őket oda, ahol a helyük van. Folyik a bujkáló ellenforradalmárok és ellenforradalmi uszítók felkutatása, őrizetbevétele és bíróság elé állítása is. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanom világosan és félre nem érthető módon a kővetkezőket: Először: a kormány a dolgozó nép érdekeinek és a népköztársaság állami rendje védelmének érdekében elsőrendű feladatának tartja és ingadozás nélkül végre fogja hajtani és hajtatni valamennyi — még bujkáló — ellenforradalmár, ellenforradalmi oszftó és közönséges bűncselekményt elkövető személy felkutatását, ártalmatlanná tételét és bíróság elé állítását. Ebben a kérdésben engedni és alkudozni nem fogunk, mert az halálos bűn lenne népünk és államunk ellen. Másodszor: ismételten félreérthetetlenül kijelentem azt is: kormányunk november negvediki felhívásában tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett, betartjuk és mindenkivel betartatjuk. Az ország törvényes rendjének helyreállításában azonban ma már más kérdések kerültek előtérbe. Mialatt az ország gyárainak, üzemeinek, intézményeinek, hatóságainak túlnyomó többségében az élet mindinkább a rendes, törvényes mederben folyik, helyenként visszásságok, esetenként súlyos visszaélések fordulnak elő, amelyeket haladék nélkül meg kell szüntetni. Mit kell többek között biztosítani? Biztosítani kell, hogy a munkástanácsok valainenynyi termelő üzemben, ahol az elő van írva, teljesíthessék a törvényben biztosított hatáskörben feladatukat. Ugyanakkor azonban határozottan véget kell vetni annak az egyes munkástanácsoknál még mindig meglévő gyakorlatnak, liogy minden törvényes felhatalmazás nélkül kiárusítják, elkótyavetyélik, csereberélik a nép tulajdonát képező árukat, anyagokat, és ezzel súlyos károkat okoznak az amúgyis nehéz helyzetben levő nemzetgazdaságunknak. Ismeretes, hogy a választott szervek, mint pl. a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellett működő és politikai munkát végző forradalmi, és hasonló elnevezésű bizottságok munkáját a kormány rendelettel szabályozta. Megállapítható, hogy a közhivatalok, intézmények és hatóságok többségében a különböző elnevezésű bizottságok teljesen anarchikusán és a közre nézve minden haszon nélkül tevékenykednek. Azokban a közhivatalokban és hasonló jellegű intézményeknél ugyanis, ahol az alkalmazottak kinevezés útján foglalták el munkahelyeiket, a munkájukat a törvény előírása szerint a minden közalkalmazottra kötelező állami fegyelem alatt végzik, ezek a bizottságok nemhogy segítették volna, hanem gátolták és bénították eddig a munkát A kérdés teljes rendezéséig is kívánatos, hogy ezek a közhatóságoknál létesült és még működő bizottságok tartózkodjanak minden, a munkát gátló fellépéstől, és ha ezt nem tennék meg önszántukból, akkor a hivatal, intézmény stb. munkáját felelősen irányító vezető, rangidős tisztviselő vessen ennek véget A törvényes rend teljes és következetes helyreállításának végül elengedhetetlen követelménye az is, hogy a kinevezett, s a munkáért személyükben felelős vezetőknek, mint a minisztériumok, főhatóságok vezetőinek, a tanácsi végrehajtóbizottságok elnökcinek és titkárainak, az iskolák és gyárak igazgatóinak, a mérnököknek és művezetőknek és minden más felelős vezetőnek az utasításait mindenki köteles betartani és végrehajtani. A törvényes rend maradéktalan érvényesítését minden becsületes magyar állampolgár úgy tekintse, mint a dolgozó nép alapvető és legfontosabb érdekét, s ennek megfelelően védelmezze és erősítse azt. ka és a rend érdekeit képviselő embereket lelki terror alatt tartják a zavaros időkben mindig felbukkanó és magukat egy ideig felszínen tartó zavaros elemek. Nézzetek körül emberek. Látni fogjátok, hogy a hivatalokban is, gyárakban is sok az olyan mostanában felbukkant újsütetű, azelőtt sohasem látott, önmagát demokratának nevező személy, akiket, ha közelebbről megnéztek, látni fogjátok, hogy azelőtt nem voltak se munkások, so demokraták, hanem gyárvagy malomtulajdonosok, esetleg Horthy hivatásos tisztjei —, és mindezeken túl — fasiszták. Helyére kell igazítani ezt a néhol még mindig meglevő fordított világot. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a népi demokratikus rendszer olyan rendszer, mely demokrácia a munkások, parasztok és a szellemi dolgozók számára, de diktatúra a kizsákmányolók számára. Demokrácia a demokraták számára, de diktatúra az ellcnforradalmárok és fasiszták számára. És még egyszerűbben kifejezve: a kormány el van tökélve arra, hogy ha már hazánkban egy ideig félni keli valakinek, akkor sehol, egyetlen helyen, a legkisebb faluban se a becsületes munkás, paraszt vagy értelmiségi dolgozóknak, se a demokratikusan gondolkodó, haladó embereknek kelljen félniük, hanem féljenek a törvény megszegői, a fasiszta uszitók és ellenforradalmárok, népköztársaságunk ellenségei; A munka beindításáról A demokráciának is megvan a maga törvényes rendje A törvényes rend kérdésévelkapcsolatban meg kell mondanom azt is: kormányunk el van tökélve arra, hogy az egész társadalmi élet demokratizmusát fejlessze, az állami és gazdasági vezetés bürokratikus módszereit felszámolja, a hivatalok, intézmények és vállalatok demokratikus vonásait erősítse. Meg kell azonban nyíltan és őszintén mondani: a demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának, mert mindez a demokráciától merőben idegen. Az ország törvényes rendjének helyenként divatbajött lazítása mindenkor, az adott viszonyok között pedig különösen — nem a nép és a demokrácia, hanem ellenkezőleg, a nép ellenségei javát és érdekeit szolgálja. A törvényes rend lazítása, vagy lazításának tűrése, bármilyen nagy hangon kimondott „forradalmi" jelszavak kíséretében történik is, a valóságban nem a nép, hanem az ellenforradalom malmára hajtja a vizet. A törvényes rend helyreállításának alapfeltételei adva vannak A törvényes rend védelmezői bátran és határozottan lépjenek fel mindenütt és mindenkivel szemben, bárki is legyen az, aki veszélyezteti állami és gazdasági szerveink törvényes munkáját, vagy akár csak kísérletet tesz arra. Az utóbbi években sokszor elhangzott „a félelem nélküli élet" követelménye. Mi azt kívánjuk, és azért dolgozunk, liogv a törvényes rend mielőbb és teljes mértékben helyreálljon az egész országban és az éle3 minden vonatkozásában. Ennek az alapfeltételei máris adva vannak. Ügy érezzük, hogy valamennyi törvénytisztelő, a közrendet és a köznyugalmat óhajtó, becsületes állampolgár támogatásával rövid idő múlva abban a helyzetben leszünk, hogy elmondhatjuk: megoldottuk ezt a feladatot is. Ezzel majd elmondhatjuk azt is, hogy a Magyar Népköztársaságban a félelem nélküli életet az ország minden törvénytisztelő állampolgára számára biztosítottuk. őszintén meg kell mondani, hogy ma még nem egészen ez a helyzet. Ez azonban nem rajtunk múlik. Még egy-két héttel ezelőtt is sok helyütt fegyveres ellenforradalmi terroristák félemlítették meg azokat a becsületes állampolgárokat, akik dolgozni akartak és a törvényes rend helyreállítására törekedtek. Szerencsére ez a helyzet már megváltozott, de még mindig gyakori jelenség, hogy a tisztességes és becsületes, a munMásodik kérdésként az élet alapját képező munkáról kell szólnom. A helyzet hazánkban ismeretes: egy közel háromhetes általános bénultság és sztrájk után hazánk majd minden termelő helyén megkezdődött a munka. E kérdésnél külön és tisztelettel kell megemlékezni a magyar falu dolgozóiról. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó parasztemberek egyaránt becsülettel teljesítették a haza iránti kötelezettségüket. Az országos vihar hetei alatt is szorgalmasan dolgoztak. Bccsü. lettel be kell vallani, hogy minden központi irányítás nélkül elvégezték az őszi szántás-vetés 80—90 százalékát és még most is szorgalmasan dolgoznak. Hozzájuk is száguldoztak olyan emberek, akiknek az elmúlt hetekben a legfőbb gondjuk az volt, hogy a munkások ne dolgozzanak. Ezek az izgága elemek felszólították a parasztokat is arra, hogy ne szántsanak és ne vessenek. Ők azonban egyöntetűen, valóban mély bölcsességgel azt válaszolták, hogy ma is van kormány; jövőre is lesz. A kormány munkájáról, vagy jellegé ről majd a jövő nyáron is lehet vitatkozni, de ha ők most nem szántanak és nem vetnek, akkor jövőre nem lesz kenyér, és ha kenyér nem lesz, akkor nem lesz min vitatkozni se, mert ha kenyér nem lesz, akkor élet sem lesz; Valójában miről is van szó? A munka az egész iparban, kereskedelemben, a szállításnál megkezdődött, de azt mégsem mondhatjuk, hogy a termelés valóban rendcsen folyik. Először azért nem, mert igaz ugyan, hogy a munka beindítása és a termelés folyamatosságának biztosítása jó úton halad, de ugyanezen fejlődésen belül helyenként és időnként visszaesések vannak. A nehezen fejlődő termelés frontján helyi és időleges, de mégis súlyosan káros sztrájkok hullámzónak át. Mi ezeknek az egyre gyengülő, de teljesen még meg nem szűnt sztrájkhiillámoknak az oka? Alapjában két oka van ezeknek a jelenségeknek. Az első az, hogy az események hátterében működő ellenforradalmi erők most már — más fegyver híján — n legvadabb rémhírek terjesztésével, a legképtelenebb követelések bevetésével azt akarj fik elérni, hogy gazdaságilag a lehető legnagyobb kart okozzák az országnak, hogy a gazdasági nehézségek nyomán újabb támadást intézhessenek népi demokratikus rendünk ellen, Az ellcnforradalmárok pontosan tudják, hogv mit cselekszenek. De nehéz feltételezni az ellcnforradalmárok kezére játszó, olyan eszüket vesztett uszítókról is, mint Gimes Miklós, Sándor András és más, hozzájuk hasonló személyekről, hogv ne tudnák mit cselekszenek? Ők tudatosan az ellenforradalom szekerét tolják, s ezért ne sértődjenek meg, ha mi kénytelenek vagyunk ennek megfelelően eljárni velük szemben; A második akadálya helyenként a munka teljes beindításának az, hogy gyakran a Jóhiszemű dolgozók sem értik, hogy önmaguk érdekei ellen cselekszenek, mikor olyan feltételekhez akarják kötni a munka felvételét, amelyek ma még nem valósíthatók meg. Ezeknek a követeléseknek egy része olyan helyekről indult el. amelyek a munkásosztály érdekeitől idegenek. Ilyenek például a kormány összetételének ilyen vngy olyan személyi megváltoztatására irányuló követelések. E kérdésről bárom megjegy* zésem van. Azoknak az üzemek* nek dolgozói, akiknek nevében a politikai követeléseket kis csoportok különböző helyeken felvetik, többségükben egyszerűen nem is tudnak arról, hogy nevükben miket követelnek. Erre jellemző a következő eset. Egy alkalommal fogadtam a Budapesti Munkástanács néven bejelentett küldöttséget. A küldöttség tagjai előadták azt a követelésüket, hogy egy bizonyos Maiéter nevű embert vegyünk be a kormányba. Amikor megkérdeztem, ki tudja közülük, hogy ki az a Maiéter, kiderült, hogy senki közülük ezt nem tudja. Maiétert sohasem látták, életéről, tevékenységéről mit sem tudtak. Amikor megkérdeztem, ki ajánlotta nekik, hogy köve* teljék ezt az embert a kormányba, hogyan követelhetik egy olyan embernek a kormányba való bevételét, akiről fogalmuk sincs, hogy kicsoda — csak zavart hallgatás volt a válasz, mert erre válaszolni nem tudtak. Amikor pedig elmondtam nekik, hogy ki az a Maiéter és mi volt az életútja — mert én ismertem — azonnal elálltak követelésüktől és rcstellték magukat miatta; A kormány összetételén változtatunk — a rend helyreállítása után Második megjegyzésem az, hogy a november 4-i kormányhatározatunknak megfelelően, mihelyt a termelő munka az ország minden területén megindul és a törvényes rend minden helyen és minden vonatkozásban helyreáll, nyomban változtatást eszközlünk a kormány összetételében, mégpedig oly módon, hogy kommunisták és nem kommunisták legjobbjaival fogjuk a kormányt megerősíteni, lehetőleg a legjobb szakemberek bevonásával. A nem kommunistákkal szemben az az egyetlen igényünk, de ehhez ragaszkodni fogunk, hogy az illető kész legyen a népköztársaság államrendjének, a szocialista vívmányok megvédésének és a szocializmus építésének alapján dolgozni. A harmadik megjegyzésem a kérdéshez az, hogy mindaddig, ameddig a normális élet általában biztosítva nincs, a kormány összetételében semmiféle változtatást, sem bővítést nem csinálunk. Az a helyzet, amire mi gondolunk, lehet, hogy egy hét, de lehet, hogy csak barom vagy négy hét múlva érkezik el. Ez nem rajtunk múlik. Mi azt szeretnénk és azon vagyunk, hogy a kormánynyal kapcsolatos és szerintünk is szükséges további lépés mielőbb megtörténjen. De ezt semmi szín alatt sem az ellenforradalom által útnak indított és félrevezetett jóhiszemű emberek által átvett követelések nyomása alatt tesszük majd meg, Éu megtanultam a leckét, nmelyet igen drága tandíjért a Nagy Imre-kormány műketdése adott az országnak. Az a véleményem, hogy az ellenforradalommal szemben nem úgy kell harcolni, liogy követeléseinek engedünk, hanem úgy, hogy az ellenforradalmat szétzúzzuk. A IVagr Imire kormány az igazi tennivalókkal foglalkozni nem tudott Hogyan is áll a dolog a Nagy Imire-kormánnyal? Az ellenforradalom — háttérből útnak Indított követelései nyomán — félóránként más és más miniszter leváltását