Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-28 / 8. szám

kádár János rádióbeszéde az időszerű politikai kérdésekről követelte, » kormány fő tevékenysé­ge ezeknek a csereberék­nek megtárgyalásából és végrehajtásából állott, a kormány aa Igazi tenniva­lókkal foglalkozni nem tu­dott, az ellenforradalom óráról órára erősiklött és előretört, az órököa, naponkénti változta­tások sorén úgy nézett kl, hogy végül a szülőanyja sem ismert rá. Hát mi obben a kérdésben sem az ellenforra­dalom óhajainak tett enged­mények útját fogjuk járni, mert az a leleményünk, hogy a tigrist nem koncokkal, ha­nem csak úgy lehet megsze­lídíteni vagy békességre bír­ni, ha agyonverjük. a kormány maga pedig Ciak annak a béremelésnek van reális ériéke, amelynek van fedezete gondolom, Előfordul, hogy egyes he­lyeiken a dolgozók nevében fellépők kijelentik, hogy csak ilyen vagy olyan gazdasági követelések kielégítése után fognak dolgozni. Ezek a gaz­dasági követelések gyakran olyanok, hogy nem lehet azo­kat jogtalanoknak nevezni, persze akadnak gyakran jog­talanok is. De a jogos köve­teléseknek is az a bajuk, hogy ma még nem valósítha­tók meg. Ma az a helyzet, hogy a kormány által hozott döntéssel — az ipari munká­sak és bányászok részére megszavazott béremeléssel — elmentünk addig a határig, amelyen túl ma nem mehe­tünk, ha csak nem akarjuk megszavazni az inflációt, a pénzromlást. A kormány pe­dig el van tökélve, hogy min­den követelést elhárít, amely pénzromlásba taszítaná az országot, mert az éppen a bérből és fizetésből élőket, azaz elsősorban a munkáso­kat sújtaná legjobban. Megszavazni béremelése­ket, ez egy pillanat műve. Pénzt nyomtatni, ez a papír dolga. De szabad-e ezt csi­nálni? Nem szabad, nem le­het, nem fogjuk megcsinálni. Minden gondolkodó ember tudja, hogy annak • béremelésnek van csak reális értéke és értel­me a dolgozó számára, amelynek van fedezete, megtermett áruban. Külön­ben csak több pénzt kap és a több pénzért kevesebb árut. Ezt már kipróbálták keserve­sen a magyar dolgozók 1945 -1946-ban és egyetlen munkás sem kíván­ja vissza az inflációt, a pénz­romlást; A követelésekkel egyéb­ként is úgy vagyunk, hogy aki átgondolja helyzetünket, az tudja, hogy ma a dolgozó nép érdeke egyet parancsol: minden dolgozónak azonnal és feltétel nélkül, követelés­listák irogatása nélkül dol­goznia kell, mégpedig leg­jobb tudása szerint. Mert azalatt, míg egyes helyeken a dolgozók egy része — a termeléében tétlenül — köve­telések megszerkesztésével van elfoglalva, kiesik éppen az a termelés, amely a jogos Igények kielégítésének alapja lenne. Ami a kormány szándékait a szociális és bérkérdések jö­vőbeni rendezése tárgyában Illeti, megjegyzem, hogy — magam is vasmunkás, műsze­rész vagyok, s megértem a munkásság igényeit. A kor­mány ma is és a jövőben is elsősorban a munkásokra tá­maszkodik és a munkások és parasztok egyetértő támoga­tása nélkül nem tudjuk el­képzelni az ország kormány­zását; ezután sem. Tudjuk, hogy kormányunkat a "Sza­bad Európa* nevű reakciós külföldi rádió éppen úgy a legkülönbözőbb rágalmakkal igyekszik bemocskolni a dolgozók egy része előtt, éppen úgy, mint a ha­zai földön a sötétben buj­káló ellenforradalom is. De még a legvadabb Imperialis­ta háborús uszítónak, a leg­véresebb szájú és kezű hazai ellenforradalmárnak sem ju­tott eszébe azt állítaná, hogy a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya a gyárosok, ban­kárak, grófok és földbirtoko­sok kormánya volna. Mi a munkások és parasz­tok kormánya vagyunk, és az összes ellenforradalmi szitkok és átkok Igazi ma­gyarázata ebben rejlik. Reám személyileg is elmond­hattak és bizonyára el is mondtak már minden rosz­szat, ami csak elképzelhető, de azt .persze nem mondhat­ták, hogy én a kapitalisták képviselője volnék. És ennek 's ugyanaz a magyarázata. Tehát: teremtsük meg a termelés teljes ütemű bein­dításával és fejlesztésével a keresetek eme lésének reális alapját és akkor a béremelés­nek a jövőben nem lesz aka­dálya. A kormány gazdasági célkitűzéseinek alapvető elve, hogy a termelés fejlesztésének, a dolgozók életszínvonalának növekedését kell szolgálnia. Minden más követelmény sorrendben ezután követ­kezik. Ha mi súlyos gazdasági hely­zetünkben semmi mást nem nézünk, miint a villamos ener­giával, a szénnel és az olaj­jal kapcsolatos bajokat, ak­kor is fel kell hívnom a dol­gozók figyelmét arra a ve­szélyre, hogy ha továbbra is ilyen vontatottan megy a ter­melés beindítása, egyes he­lyeken — különösen a bá­nyákban —, akkor előállhat az a helyzet, amikor a dolgo­zók egy része átmenetileg még akkor sem dolgozhatna, ha különben akarnia is. Vilá­gos, hogy ezt minden módon el kell kerülnünk. Remélem, az öntudatos ma­gyar dolgozók tisztában van­nak azzal, hogy az igen jelen­tős külföldi segélyek, ame­lyeknek döntő részét a test­véri szocialista országok kor­mányai és népei küldték ne­künk, csak az átmeneti ne­hézségek leküzdéséhez adnak nagy segítséget, de népünk életéit és jövőjét csak két ke­zünk munkájával biztosíthat­juk, A Nagy Imre-ügyről Harmadük kérdésként a mostanában ismét sókat em­legetett Nagy Imre-ügyről kívánok szólni. Nézeteim sze­rint ez a kérdés történelmi­leg túlhaladott kérdés, amely fölött népünk rövid időn be­lül napirendre fog térni. Is­meretes mindenki előtt az a helyzet, amelyet nálunk a Nagy Imre-kormány utolsó napjai, pontosabban október 30-a és november 3-a között előállott. Az október 30-i tűzszünetet követő órákban nyíltan fel­lépett az ellenforradalom viharos nyomása, ezt a kor­mány napról napra jobbra tolta, és Mindszenty, B. Szabó, Eszterhúzy Pál fel­lépése mindenki előtt nyil­vánvalóvá tette: a Nagy Imre-kormány órái meg vannak számlálva, az elleniorradalom napokon belül elsöpri azt a helyéről. A Nagy Imre-kormány és maga Nagy Imre ugyanezek­ben a napokban megbocsát­hatatlan bűnt követett el a magyar nép ellen. Tehetet­lenségével és az ellenforra­dalmi rohammal szembeni tétlenségével valójában lep­lezte és fedezte a gyilkos el­lenforradalmi fehérterrort. Nagy Imre mint kommunista is megbocsáthatatlan szere­pet játszott. Ha tehetetlen volt, le kellett volna monda­nia, országnak, világnak megmondva, hogy ellenforra­dalmárok gyilkolják halomra Budapest utcáin a kommu­nistákat és más haladó haza­fiakat, munkásokat, értelmi­ségiekét. Ehelyett 6 nevével fedezte ezeket a szörnyűsége­ket. Végül 4-én reggel ellen­állásra hívott fel a fehérter­rorista gyilkosságoknak vé­get vető, segítségül hívott szovjet csapatok ellen. Mi­után a rádióban bemondta, hogy "a kormány a helyén van*, felkapta a csomagját és | Szerda, 1956. november 2). még Tildy Zoltánt is cserben­hagyva, a parlament egyik csigalépcsőjén megszökött és 20 perc múlva a budapesti Jugoszláv nagykövetségre szaladt menedéket kérni. Nagy Imre volt szerepéről még annyit: lehetséges, hogy az ellenforradalmárok szá­mára kevés volt az, amiben nekik Nagy Imre akarva­nemakarva segítséget nyúj­tott, de a Magyar Népköz­társaságnak, a magyar kom­munista mozgalomnak), a meggyilkolt forradalmárok­nak sok volt. A továbbiakról pedig any­nyiit, hogy az a Nagy Imre, aki a jugoszláv nagykövet­ségre belépve elhagyta a Ma­gyar Népköztársaság szuve­renitása alatt álló területet és jogilag Idegen ország terüle­tére lépett, néhány nap múl­va diplomáciai úton közölte azt a kívánságát, hogy el akarja hagyni a Magyar Nép­köztársaság területét. Kormányunk és pártunk úgy gondolta, hogy azzal az emberrel, aki ily módon el­határolta önmagát a ma­gyar kommunistáktól ép­pen úgy, mint a magyar néptől és magától Magyar­országtól is, nincs többé dolgunk. Ezért az ügy jugoszláv vonat­kozású diplomáciai részét le­zárva, Nagy Imre és társai eredeti, saját kívánságát szdmbavéve, lehetővé tettük, hogy elhagyják a Magyar Népköz társaság területét. Mi­után a Román Népköztársa­ság kormánya kész volt arra, hogy Románia területén szá­; inukra menedéket adjon, no­vember 23-án Román,la terü­i létére távoztak. Mi igéi-etet tettünk, hogy velük szemben — az általuk is utólag elis­mert — múltbeli súlyos cse­lekményeikért büntető eljá­rást nem indítunk. Ezt be is tartjuk. Távozásukat setn te­kintjük örök időre szólónak. De a jelenlegi helyzetben magunk is úgy véltük, hogy helyesebb, ha egy időre el­hagyják Nagy Imróék az or­szág teriiletét. Erre külön Okot adott az is, hogy a még nem kevés bujkáló ellenforradalmár ré­széről joggal tarthattunk pro­vokációtól. Az ellenforradal­márck nagyon szívesen meg­tették volna, hogy Nagy Imre csoportjából kettőt-hármat meggyilkoljanak azzal a pro­vokatív céllal, hogy ezért a Magyar Népköztársaság kor­mányát tehessék felelőssé. Nekünk ilyen viszonyok kö­zött elemi kötelességünk volt, hogy az ország érdekéiben megvédelmezzük őket és en­nek megfelelően is jár­tunk el. Még egy szót ezzel kapcso­latban: Én magam hosszú ideig együtt mentem Nagy Imrével, amikor még mindketten a Rákosi-féle vezetés ellen küzdöttünk a pártban, de — mint ismeretes — no­vember 2-án megszakítottam vele a kapcsolatot, látva, hogy az ellenforradalomnak nagyobb haszna volt Nagy Imre kormányából, mtnt a Magyar Népköztársaságnak. Ezt megelőzően azonban én magam is jelen voltam és magam is megszavaztam azo­kat a döntéseket, amelyek mind a párt, mind a kormány vezetését lényegében Nagy Imre és csoportja kezébe tette le. Gondoltam, érvénye­sítsék elképzeléseiket. Érvé­nyesítették is. Ez azonban az ellenforradalom növekedésé­hez vezetett. Azt hiszem, minden kommunista és min­den haladó demokrata, min­den becsületes dolgozó egyet­ért velem abban, hogy nincs rosszabb annál, mint amikor a párt és az ország vezető szervei — hogy bib­liai hasonlattal éljek — hi­déget és meleget fújnak egyszerre ugyanabból a szájbél. Ez történt abban az időben, amikor Nagy Imre bent volt a vezetésben. Sok vérbe ke­rült, de megtanultuk, hogy nem lehet egyldőben harcolni is az ellenforradalom ellen és ugyanakkor abból a vezető szervbői bátorítani Is az el­lenforradalommal egy front­ba került elemeket. S üetnzet'íözi élei eseményei •„VELETEK ÉRZÜ NK MAGYAROK" LENGYEL LAP CIKKE A MAGYAR FORRADALOMRÓL Varsó: A Zycie Warszawy cí­mű varsói lap hétfői száma a következőket írja: „Veletek va­gyunk magyar testvérek ... visz­szafojtolt lélegzettel, teljes szi­vünkkel, amely váltakozva volt telve őszinte rokonszenvvel, cso­dálattal és irtózattal, ott ültünk napról napra és estéről estére rá­diókészülékeink mellett. Hall­gattuk nz országotokból érkező hírüket, amely ország a történe­lem folyamán hozzánk mindig különösen közelálló és nekünk mindig kedvrs ország volt és mindig is az lesz. A magyaror­szági tragikus napolt során nem volt Lengyelországban egyetlen gyár, egyetlen szervezet, egyet­len intézmény vagy iskola, amelyben spontánul ne alakult volna egy-egy segéli/bizottság Magyarorsitig számára, és ahol ne folytattak volna élelmiszer­éi gyógyszergyüjtcst;.. Legmélységesebb meggyőződé­zünk, hogy közel a nap, amikor a magyar nemzet, a magyar nők és gyermekek olyan levegőt szív­hatnak, amely mentes a félelem­től. Veletek érzünk, meg va­gyunk győződve, hogy a testvéri Magyarország el fogja érni azt, amiért a legmagasabb árat fi­zette"; MEGHÍVTAK BELGRÁDBA AZ OLASZ SZOCIALISTA­DEMOKRATA PÁRT TITKÁRÁT Róma (AFP). Kr. ANSA olasz hírügynökség jelenti Belgrádból, hogy Jugoszlávia Dolgozó Népé­nek Szocialista Szövetsége meg­hívta Matteo MaUeottit, az Olasz Szocialista-Demokrata Párt titkárát, hogy a párt tag­jaiból álló küldöttség élén láto­gasson el a jugoszláv fővárosba. Belgrádi politikai körökbeD igen nagy jelentőséget tulajdoní­tanak Malleotti látogatásának; Emléltezetes, hogy az Olasz Szo­cialista-Demokrata Párt titkára nyáron Brioniban Kardél/, jugo­szláv alelnök vendége volt. DR. J. N. KHOSLA-NAK, NEHRIJ MINISZTERELNÖK külön megbízotltának LÁTOGATÁSA KÁDÁR JÁNOSNÁL, A MINISZTERTANÁCS n ELNÖKÉNÉL Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke november 26-án, hétfőn fogadta Nehru indiai miniszterelnök kii* lön megbízottját, dr. J. n. Khosla rendkívüli követel és meghatalmazott minisztert ós szívélyes légkörben megbeszé­lést folytatolt vele. A megbeszé­lésen részt vett Szarka Károly külügyminiszlerhelyelles cs M. A. Rahman, az Indiai Köztársa­ság budapesti ideiglenes ügy­vivője. ANTIFASISZTÁT VÉGEZTEK KI SPANYOLORSZÁGBAN Párizs (TASZSZ). A Franri« Scgélyegycsülct nevű haladó szervezet közölte, hogy novem­ber 19-ón Spanyolországban ki­végezték a kommunista Ricardo Beneitot. Az 1947-ben antifa­siszta tevékenység miatt letar­tóztatott Beneitot Franco kato­nai törvényszéke 30 évi börtön­re ítélte. Áz idén az ítéletet fw lülvizsgálták és Ricardo Beneitot minden jogi alap nélkül halálra ítélték és kivégezték. A Francia Segélyegyestilet a spanyol fasiszták e lépését poli­tikai gyilkosságnak nevezi. Fel­hívta a francia demokratákat; küldjenek tiltakozó leveleket és táviratokat a párizsi spanyol követséghez. Amnesztia rendelet készül A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint rövidesen rendelet ie­lenik mea. amelv amnesztiát biztosít mindazoknak a ma­gyar állampolgároknak, akik 1956. október 23-a után •­tiltott határátlépéssel — hagyták el az országot. A rendelkezés mindazokra vonatkozik, akik cz év végéig önként visszatérnek Magyar­országra, Hasonló rendelet készül többfalta más cselekmény­re ls; \T október 23 utáni események a Magyar Népköztársaság belügye Huszonkét delegátus szólalt fel az ENSZ-közgyiilós hétfői ülésén Végezetül a magyarországi ese­ményeknek az Egyesült Nemze­tek előtti vitájáról kívánok szól­ni. Nézetünk szerint mindazok a fájdalmas események, amelyek nz október 23-i felkeléssel és az október 39-án megkezdődött el­lenforradalommal kapcsolatosak, a Magyar Népköztársaság bel­ügyét képezik és abba nincs senki másnak beleszólása. Ami a szovjet csapatok kénlését illeti, nz is magyar belügy, amely jogi­lag vitathatatlan és világos. Magyarország területén több ország sokoldalú szer­ződése alapján törvénye­sen tartózkodtak a szovjet csapatok és a harcokba a törvényes magyar kormány kérésére avatkoztak be. A beavatkozás nem jogi oldalát illetően az egész világ munkás­mozgalmának és a szabadságu­kért a kapitalista és gyarmati or­szágokban küzdő haladó embe­reknek is egyértelműen az a vé­leménye, hogy a Szovjetunió a nyújtott segítséggel nemcsak az ellenforradalmi rémuralomtól se­gített megmenteni a magyar né­pet, hanem c segítséggel valójá­ban egy háborús tűzfészek ke­letkezését akadályozta meg. A nemzetközi reakciónak, amely a népek békéjére tör, nyilván az volt a számítása, hogy Szaraje­vó után, mely az első világhá­ború és Danzig utón, mely a má­sodik világháború tűzfészke volt, most véres betűkkel beírja .a történelembe Budapest nevét is, mint új háború tűzfészkének ne­vét A nemzetnek élnie kell Ma az a helyzet, hogy az el­lenforradalom szervezett fegyve­res ereje Magyarország területén izét van zúzva, a háborúi tűz­fészek el van fojtva. Most első­sorban a magyar munkások, azon­kívül pedig a magyar pa­rasztok és értelmiségiek el­tökéltségén és akaratán múlik, hogy hazánkban a munka teljes erővel meg­induljon, a törvényes rend helyreálljon, a néphatalom megszilárduljon ós népünk békés élete biztosítva le­gyen. t annak fájdalmas sebeink, de ezeket be tudjuk és be is kell gyógyitanunk, mert a nemzetnek clnie kell. Egyedül rajtánk múlik, hogy szociális kérdésein­ket és a nemzeti szuvereni­tásunkkal kapcsolatos kér­déseket mennyi idő alatt tudjuk megoldani a demokratizmus továbbfejlesz­tése és a teljes nemzeti függet­lenség alapján. Isméilom: búr az egész világ haladó erői támogatnak bennün­ket, mégis mindoz elsősorban sa­ját magunkon, elhatározásun­kon, akaratunkon és erőfeszíté­seinken múlik­Munkára fel, hogv a fájdal­mas események c napjaiból mi­előbb a napfényes jövő útjára lépjünk! New York (AFP). Az ENSZ­közgyűlés hétfő délutáni ülé­sén meghallgatta a közáp­keleti helyzetről szombaton elfogadott határozatokkal kapcsolatos szavazatok utóla­gos indokolását A vitában 22 szónok szólalt fel. Eduárd Riszk libanoni delegátus azzal vádolta Franciaorszá­got, Nagy-Britanniát és Iz­raelt, hogy továbbra is igyek­szik megszállva tartani | Egyiptom területét. Nyoma­tékosan aláhúzta, hogy a ! Szuezl-csatorna szabaddá té­telét célzó munkálatok elő­feltétele az Egyiptomban tar­tózkodó külföldi csapatok ki­vonása. A libanoni küldött a továbbiakban rámutatott hogy „Nyugat-Európa szú mára elég kőolaj áll rendel­kezésre, ha a 20. század kitchenerjei (Kitchener an­gol tábornok, aki Egyiptom­ban főhelytartó is volt — a szerk.) és napóleonjai lemon­danak az agresszióról Egyip­tommal és Algériával szem­ben." A libanoni megbízott azt indítványozta, hogy az ENSZ siessen a Port Szaid-i bomba ­károsultak segítségére, mi­ként azt a magyar menekü1­tek esetében tette. Casey ausztráliai külfigv­miniMtsr tiltakozott a szom­baton megejtett, elhamarko­dott szavazások miatt. Kije­lentette,, hogy Ausztrália kész csapatokat bocsátani az ENSZ karhatalmának ren­delkezésére, ha annak az a megbízatása, hogy fenntart­sa a békét e világrészben. Az ausztráliai miniszter Egyiptomra hárította a fele lősséget a Szuezi-csatorna el zárásáért, ami — mondotta — félhavonkónt 250 000 dolláros veszteséget okozott az érdé­kelt országoknak. Casey azt követelte, hogv haladéktalanul kezdjék meg az akadályok eltávolítását . Szuezi-csatornából, anélkül, hogy Egyiptom feltételekhez köthetné e munkák megindu­lásét. A dél-afrikai delegátus azi indítványozta, hogy a köz­gyűlés azonnal fogadja el á csatorna szabaddá tételéti célzó angol-francia indít­ványt. Szaúd-Arábia, Csehszlovák kia, Albánia és Ukrajna kép­viselője elítélte a három tá­madó ország magatartását és erélyes akciót követelt a köz­gyűléstől. Golda Nyer izraeli külügy­miniszter megjegyezte, hegy a szombati szavazás során fi­gyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy Izrael kivonta két gyalogdandárját Egyip­tom területéről. Az ENSZ-küzgyúlés hétfőn (magyar Idő szerint) este folytatta vitáját, amelyben felszőlalt India, a Szovjet­unió és Egyiptom delegátusa is. R kamda' kgr<n*nv egymillió do'i rra emelte a magáraknak nvútcniJó seg*lvt Ottawa. (API A kanadai kormánv hétfőn boielentetto. tervbe vette, hoav a maeva­roknak nvúitandó segélvre szánt 200.000 dollár összeget egvmillló dollárra emeli. A nóthiteliavaslatot a kanadai parlament rendkívüli ülésé­nek megnyitása után nvú'­tották be. A hitelösszeget a legutób­bi magyarországi tragikus eseménvek áldozatainak" nvúitandó segítségre kell fett használná.

Next

/
Thumbnails
Contents