Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-28 / 8. szám

kádár János rádióbeszéde az időszerű politikai kérdésekről követelte, » kormány fő tevékenysége ezeknek a csereberéknek megtárgyalásából és végrehajtásából állott, a kormány aa Igazi tennivalókkal foglalkozni nem tudott, az ellenforradalom óráról órára erősiklött és előretört, az órököa, naponkénti változtatások sorén úgy nézett kl, hogy végül a szülőanyja sem ismert rá. Hát mi obben a kérdésben sem az ellenforradalom óhajainak tett engedmények útját fogjuk járni, mert az a leleményünk, hogy a tigrist nem koncokkal, hanem csak úgy lehet megszelídíteni vagy békességre bírni, ha agyonverjük. a kormány maga pedig Ciak annak a béremelésnek van reális ériéke, amelynek van fedezete gondolom, Előfordul, hogy egyes helyeiken a dolgozók nevében fellépők kijelentik, hogy csak ilyen vagy olyan gazdasági követelések kielégítése után fognak dolgozni. Ezek a gazdasági követelések gyakran olyanok, hogy nem lehet azokat jogtalanoknak nevezni, persze akadnak gyakran jogtalanok is. De a jogos követeléseknek is az a bajuk, hogy ma még nem valósíthatók meg. Ma az a helyzet, hogy a kormány által hozott döntéssel — az ipari munkásak és bányászok részére megszavazott béremeléssel — elmentünk addig a határig, amelyen túl ma nem mehetünk, ha csak nem akarjuk megszavazni az inflációt, a pénzromlást. A kormány pedig el van tökélve, hogy minden követelést elhárít, amely pénzromlásba taszítaná az országot, mert az éppen a bérből és fizetésből élőket, azaz elsősorban a munkásokat sújtaná legjobban. Megszavazni béremeléseket, ez egy pillanat műve. Pénzt nyomtatni, ez a papír dolga. De szabad-e ezt csinálni? Nem szabad, nem lehet, nem fogjuk megcsinálni. Minden gondolkodó ember tudja, hogy annak • béremelésnek van csak reális értéke és értelme a dolgozó számára, amelynek van fedezete, megtermett áruban. Különben csak több pénzt kap és a több pénzért kevesebb árut. Ezt már kipróbálták keservesen a magyar dolgozók 1945 -1946-ban és egyetlen munkás sem kívánja vissza az inflációt, a pénzromlást; A követelésekkel egyébként is úgy vagyunk, hogy aki átgondolja helyzetünket, az tudja, hogy ma a dolgozó nép érdeke egyet parancsol: minden dolgozónak azonnal és feltétel nélkül, követeléslisták irogatása nélkül dolgoznia kell, mégpedig legjobb tudása szerint. Mert azalatt, míg egyes helyeken a dolgozók egy része — a termeléében tétlenül — követelések megszerkesztésével van elfoglalva, kiesik éppen az a termelés, amely a jogos Igények kielégítésének alapja lenne. Ami a kormány szándékait a szociális és bérkérdések jövőbeni rendezése tárgyában Illeti, megjegyzem, hogy — magam is vasmunkás, műszerész vagyok, s megértem a munkásság igényeit. A kormány ma is és a jövőben is elsősorban a munkásokra támaszkodik és a munkások és parasztok egyetértő támogatása nélkül nem tudjuk elképzelni az ország kormányzását; ezután sem. Tudjuk, hogy kormányunkat a "Szabad Európa* nevű reakciós külföldi rádió éppen úgy a legkülönbözőbb rágalmakkal igyekszik bemocskolni a dolgozók egy része előtt, éppen úgy, mint a hazai földön a sötétben bujkáló ellenforradalom is. De még a legvadabb Imperialista háborús uszítónak, a legvéresebb szájú és kezű hazai ellenforradalmárnak sem jutott eszébe azt állítaná, hogy a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya a gyárosok, bankárak, grófok és földbirtokosok kormánya volna. Mi a munkások és parasztok kormánya vagyunk, és az összes ellenforradalmi szitkok és átkok Igazi magyarázata ebben rejlik. Reám személyileg is elmondhattak és bizonyára el is mondtak már minden roszszat, ami csak elképzelhető, de azt .persze nem mondhatták, hogy én a kapitalisták képviselője volnék. És ennek 's ugyanaz a magyarázata. Tehát: teremtsük meg a termelés teljes ütemű beindításával és fejlesztésével a keresetek eme lésének reális alapját és akkor a béremelésnek a jövőben nem lesz akadálya. A kormány gazdasági célkitűzéseinek alapvető elve, hogy a termelés fejlesztésének, a dolgozók életszínvonalának növekedését kell szolgálnia. Minden más követelmény sorrendben ezután következik. Ha mi súlyos gazdasági helyzetünkben semmi mást nem nézünk, miint a villamos energiával, a szénnel és az olajjal kapcsolatos bajokat, akkor is fel kell hívnom a dolgozók figyelmét arra a veszélyre, hogy ha továbbra is ilyen vontatottan megy a termelés beindítása, egyes helyeken — különösen a bányákban —, akkor előállhat az a helyzet, amikor a dolgozók egy része átmenetileg még akkor sem dolgozhatna, ha különben akarnia is. Világos, hogy ezt minden módon el kell kerülnünk. Remélem, az öntudatos magyar dolgozók tisztában vannak azzal, hogy az igen jelentős külföldi segélyek, amelyeknek döntő részét a testvéri szocialista országok kormányai és népei küldték nekünk, csak az átmeneti nehézségek leküzdéséhez adnak nagy segítséget, de népünk életéit és jövőjét csak két kezünk munkájával biztosíthatjuk, A Nagy Imre-ügyről Harmadük kérdésként a mostanában ismét sókat emlegetett Nagy Imre-ügyről kívánok szólni. Nézeteim szerint ez a kérdés történelmileg túlhaladott kérdés, amely fölött népünk rövid időn belül napirendre fog térni. Ismeretes mindenki előtt az a helyzet, amelyet nálunk a Nagy Imre-kormány utolsó napjai, pontosabban október 30-a és november 3-a között előállott. Az október 30-i tűzszünetet követő órákban nyíltan fellépett az ellenforradalom viharos nyomása, ezt a kormány napról napra jobbra tolta, és Mindszenty, B. Szabó, Eszterhúzy Pál fellépése mindenki előtt nyilvánvalóvá tette: a Nagy Imre-kormány órái meg vannak számlálva, az elleniorradalom napokon belül elsöpri azt a helyéről. A Nagy Imre-kormány és maga Nagy Imre ugyanezekben a napokban megbocsáthatatlan bűnt követett el a magyar nép ellen. Tehetetlenségével és az ellenforradalmi rohammal szembeni tétlenségével valójában leplezte és fedezte a gyilkos ellenforradalmi fehérterrort. Nagy Imre mint kommunista is megbocsáthatatlan szerepet játszott. Ha tehetetlen volt, le kellett volna mondania, országnak, világnak megmondva, hogy ellenforradalmárok gyilkolják halomra Budapest utcáin a kommunistákat és más haladó hazafiakat, munkásokat, értelmiségiekét. Ehelyett 6 nevével fedezte ezeket a szörnyűségeket. Végül 4-én reggel ellenállásra hívott fel a fehérterrorista gyilkosságoknak véget vető, segítségül hívott szovjet csapatok ellen. Miután a rádióban bemondta, hogy "a kormány a helyén van*, felkapta a csomagját és | Szerda, 1956. november 2). még Tildy Zoltánt is cserbenhagyva, a parlament egyik csigalépcsőjén megszökött és 20 perc múlva a budapesti Jugoszláv nagykövetségre szaladt menedéket kérni. Nagy Imre volt szerepéről még annyit: lehetséges, hogy az ellenforradalmárok számára kevés volt az, amiben nekik Nagy Imre akarvanemakarva segítséget nyújtott, de a Magyar Népköztársaságnak, a magyar kommunista mozgalomnak), a meggyilkolt forradalmároknak sok volt. A továbbiakról pedig anynyiit, hogy az a Nagy Imre, aki a jugoszláv nagykövetségre belépve elhagyta a Magyar Népköztársaság szuverenitása alatt álló területet és jogilag Idegen ország területére lépett, néhány nap múlva diplomáciai úton közölte azt a kívánságát, hogy el akarja hagyni a Magyar Népköztársaság területét. Kormányunk és pártunk úgy gondolta, hogy azzal az emberrel, aki ily módon elhatárolta önmagát a magyar kommunistáktól éppen úgy, mint a magyar néptől és magától Magyarországtól is, nincs többé dolgunk. Ezért az ügy jugoszláv vonatkozású diplomáciai részét lezárva, Nagy Imre és társai eredeti, saját kívánságát szdmbavéve, lehetővé tettük, hogy elhagyják a Magyar Népköz társaság területét. Miután a Román Népköztársaság kormánya kész volt arra, hogy Románia területén szá; inukra menedéket adjon, november 23-án Román,la terüi létére távoztak. Mi igéi-etet tettünk, hogy velük szemben — az általuk is utólag elismert — múltbeli súlyos cselekményeikért büntető eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk. Távozásukat setn tekintjük örök időre szólónak. De a jelenlegi helyzetben magunk is úgy véltük, hogy helyesebb, ha egy időre elhagyják Nagy Imróék az ország teriiletét. Erre külön Okot adott az is, hogy a még nem kevés bujkáló ellenforradalmár részéről joggal tarthattunk provokációtól. Az ellenforradalmárck nagyon szívesen megtették volna, hogy Nagy Imre csoportjából kettőt-hármat meggyilkoljanak azzal a provokatív céllal, hogy ezért a Magyar Népköztársaság kormányát tehessék felelőssé. Nekünk ilyen viszonyok között elemi kötelességünk volt, hogy az ország érdekéiben megvédelmezzük őket és ennek megfelelően is jártunk el. Még egy szót ezzel kapcsolatban: Én magam hosszú ideig együtt mentem Nagy Imrével, amikor még mindketten a Rákosi-féle vezetés ellen küzdöttünk a pártban, de — mint ismeretes — november 2-án megszakítottam vele a kapcsolatot, látva, hogy az ellenforradalomnak nagyobb haszna volt Nagy Imre kormányából, mtnt a Magyar Népköztársaságnak. Ezt megelőzően azonban én magam is jelen voltam és magam is megszavaztam azokat a döntéseket, amelyek mind a párt, mind a kormány vezetését lényegében Nagy Imre és csoportja kezébe tette le. Gondoltam, érvényesítsék elképzeléseiket. Érvényesítették is. Ez azonban az ellenforradalom növekedéséhez vezetett. Azt hiszem, minden kommunista és minden haladó demokrata, minden becsületes dolgozó egyetért velem abban, hogy nincs rosszabb annál, mint amikor a párt és az ország vezető szervei — hogy bibliai hasonlattal éljek — hidéget és meleget fújnak egyszerre ugyanabból a szájbél. Ez történt abban az időben, amikor Nagy Imre bent volt a vezetésben. Sok vérbe került, de megtanultuk, hogy nem lehet egyldőben harcolni is az ellenforradalom ellen és ugyanakkor abból a vezető szervbői bátorítani Is az ellenforradalommal egy frontba került elemeket. S üetnzet'íözi élei eseményei •„VELETEK ÉRZÜ NK MAGYAROK" LENGYEL LAP CIKKE A MAGYAR FORRADALOMRÓL Varsó: A Zycie Warszawy című varsói lap hétfői száma a következőket írja: „Veletek vagyunk magyar testvérek ... viszszafojtolt lélegzettel, teljes szivünkkel, amely váltakozva volt telve őszinte rokonszenvvel, csodálattal és irtózattal, ott ültünk napról napra és estéről estére rádiókészülékeink mellett. Hallgattuk nz országotokból érkező hírüket, amely ország a történelem folyamán hozzánk mindig különösen közelálló és nekünk mindig kedvrs ország volt és mindig is az lesz. A magyarországi tragikus napolt során nem volt Lengyelországban egyetlen gyár, egyetlen szervezet, egyetlen intézmény vagy iskola, amelyben spontánul ne alakult volna egy-egy segéli/bizottság Magyarorsitig számára, és ahol ne folytattak volna élelmiszeréi gyógyszergyüjtcst;.. Legmélységesebb meggyőződézünk, hogy közel a nap, amikor a magyar nemzet, a magyar nők és gyermekek olyan levegőt szívhatnak, amely mentes a félelemtől. Veletek érzünk, meg vagyunk győződve, hogy a testvéri Magyarország el fogja érni azt, amiért a legmagasabb árat fizette"; MEGHÍVTAK BELGRÁDBA AZ OLASZ SZOCIALISTADEMOKRATA PÁRT TITKÁRÁT Róma (AFP). Kr. ANSA olasz hírügynökség jelenti Belgrádból, hogy Jugoszlávia Dolgozó Népének Szocialista Szövetsége meghívta Matteo MaUeottit, az Olasz Szocialista-Demokrata Párt titkárát, hogy a párt tagjaiból álló küldöttség élén látogasson el a jugoszláv fővárosba. Belgrádi politikai körökbeD igen nagy jelentőséget tulajdonítanak Malleotti látogatásának; Emléltezetes, hogy az Olasz Szocialista-Demokrata Párt titkára nyáron Brioniban Kardél/, jugoszláv alelnök vendége volt. DR. J. N. KHOSLA-NAK, NEHRIJ MINISZTERELNÖK külön megbízotltának LÁTOGATÁSA KÁDÁR JÁNOSNÁL, A MINISZTERTANÁCS n ELNÖKÉNÉL Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke november 26-án, hétfőn fogadta Nehru indiai miniszterelnök kii* lön megbízottját, dr. J. n. Khosla rendkívüli követel és meghatalmazott minisztert ós szívélyes légkörben megbeszélést folytatolt vele. A megbeszélésen részt vett Szarka Károly külügyminiszlerhelyelles cs M. A. Rahman, az Indiai Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője. ANTIFASISZTÁT VÉGEZTEK KI SPANYOLORSZÁGBAN Párizs (TASZSZ). A Franri« Scgélyegycsülct nevű haladó szervezet közölte, hogy november 19-ón Spanyolországban kivégezték a kommunista Ricardo Beneitot. Az 1947-ben antifasiszta tevékenység miatt letartóztatott Beneitot Franco katonai törvényszéke 30 évi börtönre ítélte. Áz idén az ítéletet fw lülvizsgálták és Ricardo Beneitot minden jogi alap nélkül halálra ítélték és kivégezték. A Francia Segélyegyestilet a spanyol fasiszták e lépését politikai gyilkosságnak nevezi. Felhívta a francia demokratákat; küldjenek tiltakozó leveleket és táviratokat a párizsi spanyol követséghez. Amnesztia rendelet készül A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint rövidesen rendelet ielenik mea. amelv amnesztiát biztosít mindazoknak a magyar állampolgároknak, akik 1956. október 23-a után •tiltott határátlépéssel — hagyták el az országot. A rendelkezés mindazokra vonatkozik, akik cz év végéig önként visszatérnek Magyarországra, Hasonló rendelet készül többfalta más cselekményre ls; \T október 23 utáni események a Magyar Népköztársaság belügye Huszonkét delegátus szólalt fel az ENSZ-közgyiilós hétfői ülésén Végezetül a magyarországi eseményeknek az Egyesült Nemzetek előtti vitájáról kívánok szólni. Nézetünk szerint mindazok a fájdalmas események, amelyek nz október 23-i felkeléssel és az október 39-án megkezdődött ellenforradalommal kapcsolatosak, a Magyar Népköztársaság belügyét képezik és abba nincs senki másnak beleszólása. Ami a szovjet csapatok kénlését illeti, nz is magyar belügy, amely jogilag vitathatatlan és világos. Magyarország területén több ország sokoldalú szerződése alapján törvényesen tartózkodtak a szovjet csapatok és a harcokba a törvényes magyar kormány kérésére avatkoztak be. A beavatkozás nem jogi oldalát illetően az egész világ munkásmozgalmának és a szabadságukért a kapitalista és gyarmati országokban küzdő haladó embereknek is egyértelműen az a véleménye, hogy a Szovjetunió a nyújtott segítséggel nemcsak az ellenforradalmi rémuralomtól segített megmenteni a magyar népet, hanem c segítséggel valójában egy háborús tűzfészek keletkezését akadályozta meg. A nemzetközi reakciónak, amely a népek békéjére tör, nyilván az volt a számítása, hogy Szarajevó után, mely az első világháború és Danzig utón, mely a második világháború tűzfészke volt, most véres betűkkel beírja .a történelembe Budapest nevét is, mint új háború tűzfészkének nevét A nemzetnek élnie kell Ma az a helyzet, hogy az ellenforradalom szervezett fegyveres ereje Magyarország területén izét van zúzva, a háborúi tűzfészek el van fojtva. Most elsősorban a magyar munkások, azonkívül pedig a magyar parasztok és értelmiségiek eltökéltségén és akaratán múlik, hogy hazánkban a munka teljes erővel meginduljon, a törvényes rend helyreálljon, a néphatalom megszilárduljon ós népünk békés élete biztosítva legyen. t annak fájdalmas sebeink, de ezeket be tudjuk és be is kell gyógyitanunk, mert a nemzetnek clnie kell. Egyedül rajtánk múlik, hogy szociális kérdéseinket és a nemzeti szuverenitásunkkal kapcsolatos kérdéseket mennyi idő alatt tudjuk megoldani a demokratizmus továbbfejlesztése és a teljes nemzeti függetlenség alapján. Isméilom: búr az egész világ haladó erői támogatnak bennünket, mégis mindoz elsősorban saját magunkon, elhatározásunkon, akaratunkon és erőfeszítéseinken múlikMunkára fel, hogv a fájdalmas események c napjaiból mielőbb a napfényes jövő útjára lépjünk! New York (AFP). Az ENSZközgyűlés hétfő délutáni ülésén meghallgatta a közápkeleti helyzetről szombaton elfogadott határozatokkal kapcsolatos szavazatok utólagos indokolását A vitában 22 szónok szólalt fel. Eduárd Riszk libanoni delegátus azzal vádolta Franciaországot, Nagy-Britanniát és Izraelt, hogy továbbra is igyekszik megszállva tartani | Egyiptom területét. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a ! Szuezl-csatorna szabaddá tételét célzó munkálatok előfeltétele az Egyiptomban tartózkodó külföldi csapatok kivonása. A libanoni küldött a továbbiakban rámutatott hogy „Nyugat-Európa szú mára elég kőolaj áll rendelkezésre, ha a 20. század kitchenerjei (Kitchener angol tábornok, aki Egyiptomban főhelytartó is volt — a szerk.) és napóleonjai lemondanak az agresszióról Egyiptommal és Algériával szemben." A libanoni megbízott azt indítványozta, hogy az ENSZ siessen a Port Szaid-i bomba károsultak segítségére, miként azt a magyar menekü1tek esetében tette. Casey ausztráliai külfigvminiMtsr tiltakozott a szombaton megejtett, elhamarkodott szavazások miatt. Kijelentette,, hogy Ausztrália kész csapatokat bocsátani az ENSZ karhatalmának rendelkezésére, ha annak az a megbízatása, hogy fenntartsa a békét e világrészben. Az ausztráliai miniszter Egyiptomra hárította a fele lősséget a Szuezi-csatorna el zárásáért, ami — mondotta — félhavonkónt 250 000 dolláros veszteséget okozott az érdékelt országoknak. Casey azt követelte, hogv haladéktalanul kezdjék meg az akadályok eltávolítását . Szuezi-csatornából, anélkül, hogy Egyiptom feltételekhez köthetné e munkák megindulásét. A dél-afrikai delegátus azi indítványozta, hogy a közgyűlés azonnal fogadja el á csatorna szabaddá tételéti célzó angol-francia indítványt. Szaúd-Arábia, Csehszlovák kia, Albánia és Ukrajna képviselője elítélte a három támadó ország magatartását és erélyes akciót követelt a közgyűléstől. Golda Nyer izraeli külügyminiszter megjegyezte, hegy a szombati szavazás során figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy Izrael kivonta két gyalogdandárját Egyiptom területéről. Az ENSZ-küzgyúlés hétfőn (magyar Idő szerint) este folytatta vitáját, amelyben felszőlalt India, a Szovjetunió és Egyiptom delegátusa is. R kamda' kgr<n*nv egymillió do'i rra emelte a magáraknak nvútcniJó seg*lvt Ottawa. (API A kanadai kormánv hétfőn boielentetto. tervbe vette, hoav a maevaroknak nvúitandó segélvre szánt 200.000 dollár összeget egvmillló dollárra emeli. A nóthiteliavaslatot a kanadai parlament rendkívüli ülésének megnyitása után nvú'tották be. A hitelösszeget a legutóbbi magyarországi tragikus eseménvek áldozatainak" nvúitandó segítségre kell fett használná.