Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-02 / 2. szám

2 Péntek, 1956. november 2, HALOTTAK NAPJÁN Az élő keresi a kapcsolatot a holtakkai, — a halottak napján. Gyász, kegyelet, szeretetteljes megemlékezés forr össze ilyenkor. A temetői sírokon gyertyák sápadt fénye lobog. Az élő idézi az örök nyugalomra térteket. Most megrázóbb, szívbemarkolóbb a halottak napja, mint más esztendőkben. Elesett hősökre is emlékezünk, akik ifjan, vagy idősebben az életüket adták a magasztos célért: a meggyalázott haza és meggyötört nép szabadságáért, függetlenségéért. Mindenszentek és halottak napján az emberek a temetőbe indulnak: emlékezni, kegyeletet leróni. S ki is tudná most, hogy mennyien az emberek közül nem tudnak a sírokhoz zarándokolni. Mert a szülők, hozzátartozók vidéken élnek és a szeretett fiú pedig hősi halált halt Budapest utcáin, a magyar máért és jövőért. Mégis a megemlékezés e nagy napján igazul és emberül emlékezik a haza és minden becsületes polgára az elesettekre. Ha sírjukon nem is égnek a gyertyák, de a szívekben ott lobog: Hősök voltatok, neveteket soha nem felejtjük. Kegyelettel emlékezünk rátok. Az egész magyar család. A szegeÉt temetőkben jártam. Feketébe öltözött emierek siettek a sírok felé. A szülő kézenfogva vezette gyerekét. Osz magyar térdepelt egy sírhant előtt. A rókusi temetőben is világítottak a gyertyák fényei a sírhalmokon. Szerdán a katonai gyászpompával eltemetett Swartz Lajos — o Takaréktár utcai sortűz következtében halt meg — sírján még frissek a koszorúk és a virágok. A temetőkben most kegyelettel emlékeznek azok az emberek, akik napokkal ezelőtt ott voltak a szegedi utcán a felvonulók, tüntetők között. Megfigyeltem, a temetőkben kegyeletet leróvók kabátja hajtókáján szinte kivétel nélkül ott volt a pirosfehér-zöld szalag a gyász jelével. A belvárosi temetőbe is az emberek százai zarándokoltak el. A temetői főút egyenesen visz ahhoz a két sírhoz is, ahol a mindannyiunk szívébe zárt Móra Ferenc és Juhász Gyula alussza örök álmát. Móra Ferenc sírhelye fölött fekete márványkereszt magasodik. A sírra valaki friss krizantémot tett. Virítanak az árvácskák az egykori Daru utcai rongyos, éhező paraszt gyerek, a kenyérsütögető asszony fia nyughelyén. Hőn szerette ő is a népet, akár csak Juhász Gyula vagy Tömörkény István. A nép is szereti és megbecsüli őket. Hittek az emberben, s az élő azt suttoghatja el ott a sírjuknál: a népet, a hazát szerető emberek igaz és győztes Fogadalmi karhatalmi bizottság alakult győzelmes forradalmunk vívmányainak védelmére A forradalmi karhatalmi bizottság és a budapesti karhatalmi parancsnokság közleménye : A győzelmes nemzeti demokratikus forradalom harcaiban részt vett fegyveres alakulatok, az alakuló üze mi őrségek, a honvédség és a rendőrség képviselőiből megalakult a forradalmi karhatalmi bizottság abból a célból, hogy összehangolja a karhatalmi erők működését győzelmes nemzeti demokratikus forradalmunk vívmányainak védelme erdekében. E bizottság az általános titforradalmat vívtak. És van hit az ember- ! kos választásokkal létreho- ..... . ... i ........ ben — hiszünk az emberekben! Móra Ferenc sírjától nem messze pihen Juhász Gyula. Az ő sírján is friss a krizantém és pompázik az árvácska. Pár méterre a síroktól kis kápolna áll. Asszony térdepel előtte. Ahogy belépsz a kapun, a főúttól jobbra találod meg Tömörkény István sírját. Gondozott ez is. Mellette némán áll őrt a rozsda-barna levelű két jegenyenyár. A sír körül járó emberek, akárcsak Móra Ferenc és Juhász Gyula hantjánál, tisztelettel emelik meg kalapjukat. Égnek a gyertyák a sírokon. Az élők a holtakra emlékeznek. Szeretettel, kegyelettel. (—) Magyar mezőgazdasági szakemberek kiáltványa A mezőgazdasági szakemberek országos szövetsége 6 évi kényszerű 'hallgatás után 1956. október 29-én megalakította forradalmi bizottságát. amely ülésén az alábbiakat határozta el: 1. Teljes együttérzéssel üdvözöljük a dicsőséges nemzeti forradalmat, s az abban részvevő agrárifjúságot. 2. Mezőgazdasági termelésünk, egész mezőgazdasági életünk megűjhódása nemzeti létünk alapvető feltétele, ezért hívunk minden mezőgazdasági szakembert, sorakozzék fel a ránk váró nagy feladatok mielőbbi végrehajtására. Hazánk sorsa azon áll, vagy bukik, hogy a kisgazdák. a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szakszerű gazdálkodást folytassanak. 3. Mezőgazdasági termelésünk zavartalanságának biztosítására azonnal meg kell szüntetni az önállóan gazdálkodó parasztság zaklatását. Kormánynyilatkozattal kell biztosítani a parasztság gazdálkodásának teljes szabadságát és a földtulajdonhoz való - jogát. Adózását felül kell vizsgálni és ugyanazokhoz az előnyökhöz juttatni, mint a termelőszövetkezeteket. 4. A parasztság részére önálló érdekképviseletet, minden faluban gazdakört kell létesíteni. Sürgősen meg kell szervezni a falu fiai részére az alsófokú mezőgazdasági szakoktatást. 5. A legsürgősebben felül keli vizsgálni a termelőszövetkezetek gazdálkodását, a rosszul működő termelőszövetkezetek feloszlatását lehetővé kell tenni, valamint módot adni a termelőszövetkezetekből való kiváláséra. Űj termelőszövetkezetek létesítését csak helyi kezdeményezésére. önkéntes belépéssel szabad engedélyezni. 6. Az idegen munkaterületeken foglalkoztatott mezőgazdasági szakembereket sürgősen vissza kell irányítani a mezőgazdaságba. A mezőgazdasági élet egész területén, mind az állami gazdaságokban. mind a mezőgazdasági közigazgatásban az irányító munkaköröket képzett szakemberekre kell bízni. 7. A mezőgazdaságban állandó jelleggel foglalkoztatottakat helyhez kell kötni, lakás és egvéb szociális igényük kielégítésével. 8. Az állami gazdaságokban nagyobb szakmai szabadságot kell biztosítani., A, tervgazdálkodás jelenlegi sematikus módját felül kell vizsgálni a helyi viszonyoknak megfelelően és azt tájegységek szerint megszervezni. 9. Az ipari mintára készült bonyolult és a mezőgazdasági munkát gátló normarendszerű bérezést sürgősen el kell törölni, helyébe az igazságosabb és bevált szakmány-idóbért kell állítani. 10. Követeljük az összes politikai perek, köztük az 1948-as koholt vádakra épített földművelésügyi minisztériumi per felülvizsgálását, a teljes rehabilitációt. Nem tűrhető tovább, ho.gv a magyar föld kontár kezdkiben politikai előítéletbői rablógazdálkodás áldozata legyen. Ezért azonnali tettekre, cselekvésre van szükség. Kelt Budapesten, 1956. október 29. Dokamenhim-iilm készül a győzelmes forradalmi harcokról A Magyar Híradó- és Dokumentum Filmgyár operatőrjei: Csák János, Hildebrand István, Sós Imre. Sziklai Kornél és Theisz Béla filmfelvételeket készítettek a magyar ifjúság győzelmes forradalmi harcairól. 23-án délután az Eötvös Lóránd tudományegyetem előtti békés tüntetést, a műszaki egyetem felvonulását és a Elem-téri ünnepségeket örökítették meg, Az éjszakai és a nappali harcokról is dokumentum-film készült. Többek között a Tisza Kálmán tér. a Küián-laktanya, Nagykörút. Baros utcai és Rákóczi úti harcokról. A Magyar Híradóés Dokumentum Filmgyár operatőrjei most a film felvételeinek kiegészítése céljából Bécsbe kívánnak utazni, hogy ott megörökítsék azt a rokonszenv megnyilvánulást, amellyel a különböző országok juttatják el Bécsen keresztül hazánknak segítségüket, gyógyszer és egyéb küldeményeiket. zandó űj kormány hivatalba lépéséig működik. 1956. október 31-én a nei i honvédségi és nem rendőrségi fegyveres alakulatok képviselői elhatározták, hogy nemzetünk új, a honvédség gel és a rendőrséggel egyenjogú nemzetőrségévé eg/_sülnek. A honvédség és a rendőrség tagjain kívül csakis a nemzetőrség tagjai jogjsultak fegyverviselésre. A nemzetőrök az 1848-as dicső forradalom és a szabadságharc hős nemzetőrségének utódai. Utódai és követői tehát azoknak a hős nemzetőröknek, akik a győzelmes ozorai, pákozdi csatákban ás a győzelmes 1849-es tavaszi hadjáratban összezúzták oz agresszorok erőit. Ezen hős elődök dicsőségéhez most & győzelmes nemzeti demokratikus forradalmunk hőstet • teit csatolták és kivívták ezzel nemzetünk és a világ közvéleményének tiszteletét A nemzetőrség alakulatai és tagjai minden erővel különítsék el magukat a szórványosan fellépő rendzavaroktól. É cél eléréséra a mai naFolyfalni tudjuk az uránérc termelését Az uránérc bányavállalat tervező iroda dolgozói üzenik a dolgozó magyar népnek megnyugtatásul: a magyar uránérctermelésre vonatkozó adatok és tervek a vállalat őrizete alatt állanak. Ezen adatok birtokában a vállalat dolgozói az uránérctermelést folytatni tudják. Az uránérc bánnvavállalat pon számukra külön nemzeterségi fegyverviselési igazolványokat adunk ki, a mai naptól a nemzetőrök a nemzetőrség jelvényét viselik és fokozatosan a honvédser: rendfokozataival azonos nemzetőr-rendfokozatokat nye nek el. A nemzetőr-zászlóaljak a dicső elődök az 1844 as nemzetőrség csapatzászlóival azonos csapatzászlókat kapnak, amelyekre ünnepé lyesen felesküsznek. Felhívom a nemzetőr-alakulatokat, hogy igazolva nyaikért, jelvényeikért, működési felhatalmazásukért és mindennemű más támogatásukért forduljanak a forradalmi karhatalmi bizottság operatív bizottságához. A Honvédéi™] Minisztériumot és az illetékes belügyi szerveket felkértem, hogy a honvédségnek és a rendőrségnek a győzelmes nemzeti demokratikus fórra dalom vívmányai mellett ki • J tartó személyeit a személy- j azonossági igazolványhoz csa- j tolt betétlapokkal lássák el \ hogy ezzel elkülöníthetők le- • gyenek a forradalom ellenségeitől. valamint a fegyve res testületek egyenruhájában esetleg rejtőző gonosztevőktől. Nemzetőr, Honvéd. Rend k Bajtársak! Erősítsétek harckészültségeteket szent hazánk és dicsőséges nemzeti demokratikus forradalmunk vívmányainak védelmére, a forradalmi rend teljes mezszilárdítására. Fegyelmezett magatartásotokkal öregbítsétek az eddig is kivívott tekintélyeteket. A forradalmi karhatalmi bizottság és a budapesti karhatalmi parancsnokság nevében KIRÁLY BÉLA vezérőrnagy Kossuth Lajos a sajtószabadságról tervező iroda ideiglenes bizott- „„ Sága nevében: Szabó Vajda Ist- i fel ne juthasson, — amely Egy constitutionális országban, hol az uralkodó nem önkény, hanem csak élő törvények szerint uralkodhatik, a sajtó szabadságában inkább támaszra, mint ellenségre talál a kormány, mert egy constitutionális kormány csak úgy lehet erős, állandó és biztos, ha célzásaiban a népnek közakaratját, közkivánatját követi, ezt azonban a sajtó szabadsága nélkül a kormány tudni és ismerni soha nem fogja, s mintegy örökös ködbe borítva, alattvalóit nem látva, véleményeket nem sejdítve, óhajtásaikat nem ismerve, gyakran a legbecsületesebb, legtisztább igyekezettel is alattvalóira szerencsétlenséget áraszt s trónusának oszlopait ingadozásba hozza. Nincs veszedelmesebb dolog, mint a kormányt és annak tagjait oly magas régióba helyeztetni, hogy oda a nép szabad szava ván és Varga Ádám. II szenimlhályleleMek négy tehergépkocsi élelmiszeri küldiek a budspsstieítnek Szeatmihálytelek parasztjai és a városban dolgozó, de a faluban lakó munkások, a falu tanítói, óvónői: az egész falu népe gyűlést tartolt, aliol sok minden szóba került. A gyűlésen a falu népe elhatározta, hogy azonnali gyűjtést indítanak és élelmiszert küldenek a főváros lakosságának. A szegedi dr. Fülöp l'ál, a falu orvosa is beszélt és elősegítette a nagyszerű megmozdulást. Rendkívül rövid idő alatt a kicsiny faluban sok élelmiszer gyűlt össze. Nem akart senki sem kimaradni és szinte kivétel nélkül minden ember jószíwel Debeceni katonák üzenik : A Debrecenben katonai szolgálatot teljesítő Szegeden végzett egyetemi hallgatók hozzátartozóiknak üzenik, hogy jól vannak, egészségesek és hamarosan leszerelnek. Szentklárai Béla és Tóth István végzett joghallgatók adott a főváros hős népének. A kiérkező négy tehergépkocsira a falu körülbelül 150 lakosa | gyorsan felrakta az élelmiszere-; ket. Körülbelül száz mázsa burgonyát, 80 zsák lisztet, 4—5 mázsa zsírt, egy mázsa cukrot, körülbelül 80 kiló őrölt paprikát és 800 baromfit. Az élelmiszerekkel megrakott tehergépkocsik már el is indultak a fővárosba. A küldeményt több falusi lakos kísérte el a gépkocsikon, amelyeket nemzetiszínű lobogókkal díszítettek fel. A falu népe pénzt is gyűjtött arra az esetre, ha az élelmiszerszállítmányt vivő gépkocsi útját meg kellene fizetni, pillanatban egyes személyek bálványai kezdenek lenni h z, uralkodók, megszűnnek "a nép kedveltjei lenni. Ha valamely kormányszék a sajtószabadságot eltörli, cselekedeteit a közönséges ítélet alá ereszteni fél, s aki ettől fél, annak cselekedései igazságtalanok ... Censura állami bizodalmat soha sem nyert még egy kormány is. de bizodalmatlanságct igenis. A censura mindig idegen növény marad constitutionális földöu. a censura nem ad oltalmat a sajtó visszaélései ellen, sőt erősíti azon rosszat, amely ellen harcolni látszatik, — ugyanis el lehet-e censura által nyomni csak egy gondolatot is, melyet annak szerzője közönségessé tenni állhatatosan akar? Amit a censura kitöröl, száz cl nem zárható úton jöhet a publicum tudására, s mivel tiltatik, gátoltatik, ezen gátlás minden hazugságot az igazság színével ruház fel, s bizo- I dalmatlanságot terjeszt a kormány legnemesebb célzásai iránt is... szerencsétlen kormány az, amelyhez szabadon nem juthat fel a közvélemény, a veszedelem napjaiban nincs annak mire támaszkodni. De méltóztassanak balra nem érteni. Ha volna társaság, hol akár a kormányt, akár a közcsendességet, akár a társaságos élet főcéljait, a személy és vagyon biztonságát akár szóval, akár tettel, akár írással büntetlenül gázolni megengedtetne, inkább a líbiai pusztának fenevadjai közt kívánnék élni, mint ily társaságban ... Vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága, boldogsága fölött kétségbe nem esem; vagy nyomtatási szabadság, vagy a szabadság elnyomása. Üt közép itt nincs! Emlékművet Szegeden a szabadságharc hőseinek A haragos néptenger hullái mai alatt nagyjából kimosódott egy talmi korszak minden szennyese. A nyugtalan, de mindig tisztaszívű fiatalok, a szakadatlan áldozatvállalásban meggörnyedt munkások ropi pánt hada megelégelte a fizikai nyomoritást, a lelki meg' gyalázást és felemclltedett méltóságosan, emberhez illőn. Hosszú-hosszú évekig fuldokolt ez a nép, mert olyan purgatórium jutott osztályrészéül, amelynek tüze egyre kibirhatatlanabbul égette a testét, de még tiltakozni sem volt joga, hanem „ujjongania", hozsannáznia kellett, ha az elkeseredés szitka tódult is ci ajkára, Gyárakat, hidakat, palotákat tornyoztunk hazánk egére, mégis késelt, mindig csak késett a beígért Kánaán. A tervezők és az építők összeestek, majd megint feltápászkodtak, mint a piramisok tetejére követ cipelő páriák, az élet azonban nemhogy boldogabb lett volna, hanem egyre megalázóbb és nyomorultabb lett, a jelszavak nem valósultak meg, hanem undok demagógiává silányultak. A babérokat néhány érdemtelen ember szedte a nyakába koszorítszám, olyan emberek, akik nem átallották véres kézzel beszennyezni magyar népünk dicső történelmét. Égtünk, szégyenkeztünk a megalázottságban, a gondok egész kavelkádja tódult a vállunkra. És nem tudtunk megmozdulni. mert az államvédelmi hatóság vigyázott még a gondolatainkra is. Nem voltunk képesek megtisztulni .4 megtisztuláshoz, maroknyi hazánk és hangyaszorgalmú népünk megújhodásához ezrek és ezrek %'érét kellett áldozni. A szent lángfolytivá változom budapesti, szegcdi utcák hevült serege, kristály szívvel dalolta a Kosnith-nótát, el magyarok istenéhez fohászkodott, mert másban nem tudott bízni többé, kiégett lelkéből a régi kormány iránti bizalom. Október 23-án este a haza száz és ezer baja miatt végsőkig elkeseredett ember-folyam, azzal a nemes forradalmi céllal vonult fel^ hogy figyelmeztesse a Rákosiklikk maradványait, a még itt-f maradt önkényurakat: végej a türelemnek, takarodniok kellaz ország tízmilliója követel valószínű, nyers életet, jogot akar és nem szolgai hajbókolást. A fegyelmezett intelem a százezreit ütemes követelése azonban épp úgy beleveszett, a térbe, mint a pusztába kiálló vándor szava. Azok, akik megszokták, hogy egy párt nevében tűrést és koplalást prédikáljanak, ,,semmit sem tanultai;, semmit sem jelejtettek", tovább akartaic uralkodni, mint holmi liései bourbonok. Azok, akik annyi igaz hazafit és kommunistát küldtek bitó alá és földeltek el jeltelen gödrökbe, tovább akartak ülni a bársonyszékben, hogy hegyes kézfogást osztogatva mindig bolondoknak nézzenek bennünket. S végül gyilokkal támadtak a népre. Ezt nem lehetett tovább tűrni. Véres, de dicsőséges és magyar október az idei, amelynek bátor hőstetteit fényes lapjaira írja fel majd a történelem. És hisszük, hogy a ledöntött bálványszobrok helyett Szegeden is mii ó emlékművet emel a gyászoló ncp kegyelete a magyar szabadságért és függetlenségért el-/ esett hősöknek. — A városban olyan hírek terjedtek el, hogy többen azok közül, akik túlságosan exponálták maguka.; a rákosista politika mellett, vagy felelősek Szegeden a letűnt önkényuralom bűneiért, szovjet állampolgárságot kér;ek és egyesek kaptak is. Az ügyben érdeklődtünk a vár.s forradalmi nemzeti bízott ul gánál és a rendőrségen, de mindkét helyről azt a választ, kaptuk: nem tudnak arról, hogy kik kértek, vagy kért-e valaki szovjet állampolgárságot a Szovejtunió kormánt útóL A szegedi tűzoltóság forradalmi fanácsának közlemérye A szegedi tűzoltóság forradalmi tanácsa értesíti Szeged és vidéke dolgozóit, hogy egységünket megtisztítottuk a nem közénk való elemektől és teljes egészében _ a nemzeti forradalom mellé álltunk. Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy testvéreink ellen egy alkalommal elkövettük azt a hibát, hogy szereinket az igaz ügyért tüntető fiatalok ellen használtuk. Ezt nem a mi dolgozóink akaratából tettük, hanem a volt ávh parancsára, fegyveres 'kísérettel köteleztek bennünket a tüntetők fecskendezésére. Később szereinket inkább vonulóképte'enné tettük, hogy azt testvéreink ellen ne tudjuk használni. Jelenleg készen vagyunk megerősített szolgálattal arra, hogy a lakosság élet- és vagyonbiztonságán őrködjünk. — A Szegedi Nemzeti Szín' ház Forradalmi Bizottsága tájékoztatta lapunk munkatársát a színház szerda délutáni társulati üléséről, ahol " b fontos, aktuális a sz uiv'-i belső életével kapcsol'' :o-. kérdést beszéltek meg a színház tagjai és dolgozói. A : forradalmi bizottság kifejezésre juttatta ugyanakkor, hogv az űj szegedi napilapra, n ..Szeged Népé"-re bizalommal tekint. Bízik abban, hogo* a jövőben hű tükörképet kap a sajtóban a város lakosság i i a színház művészi munkájú1 ról.