Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-02 / 2. szám

2 Péntek, 1956. november 2, HALOTTAK NAPJÁN Az élő keresi a kapcsolatot a holtak­kai, — a halottak napján. Gyász, kegyelet, szeretetteljes megemlékezés forr össze ilyenkor. A temetői sírokon gyertyák sápadt fénye lobog. Az élő idézi az örök nyugalomra térteket. Most megrázóbb, szívbemarkolóbb a halottak napja, mint más esztendőkben. El­esett hősökre is emlékezünk, akik ifjan, vagy idősebben az életüket adták a ma­gasztos célért: a meggyalázott haza és meggyötört nép szabadságáért, független­ségéért. Mindenszentek és halottak napján az emberek a temetőbe indulnak: emlékezni, kegyeletet leróni. S ki is tudná most, hogy mennyien az emberek közül nem tudnak a sírokhoz zarándokolni. Mert a szülők, hozzátartozók vidéken élnek és a szeretett fiú pedig hősi halált halt Buda­pest utcáin, a magyar máért és jövőért. Mégis a megemlékezés e nagy napján iga­zul és emberül emlékezik a haza és min­den becsületes polgára az elesettekre. Ha sírjukon nem is égnek a gyertyák, de a szívekben ott lobog: Hősök voltatok, ne­veteket soha nem felejtjük. Kegyelettel emlékezünk rátok. Az egész magyar csa­lád. A szegeÉt temetőkben jártam. Feketébe öltözött emierek siettek a sírok felé. A szülő kézenfogva vezette gyerekét. Osz magyar térdepelt egy sírhant előtt. A rókusi temetőben is világítottak a gyertyák fényei a sírhalmokon. Szerdán a katonai gyászpompával eltemetett Swartz Lajos — o Takaréktár utcai sortűz következtében halt meg — sírján még frissek a koszo­rúk és a virágok. A temetőkben most kegyelettel emlékez­nek azok az emberek, akik napokkal ez­előtt ott voltak a szegedi utcán a felvonu­lók, tüntetők között. Megfigyeltem, a teme­tőkben kegyeletet leróvók kabátja hajtó­káján szinte kivétel nélkül ott volt a piros­fehér-zöld szalag a gyász jelével. A belvárosi temetőbe is az emberek százai zarándokoltak el. A temetői főút egyenesen visz ahhoz a két sírhoz is, ahol a mindannyiunk szívébe zárt Móra Fe­renc és Juhász Gyula alussza örök álmát. Móra Ferenc sírhelye fölött fekete már­ványkereszt magasodik. A sírra valaki friss krizantémot tett. Virítanak az ár­vácskák az egykori Daru utcai rongyos, éhező paraszt gyerek, a kenyérsütögető asszony fia nyughelyén. Hőn szerette ő is a népet, akár csak Juhász Gyula vagy Tö­mörkény István. A nép is szereti és meg­becsüli őket. Hittek az emberben, s az élő azt suttoghatja el ott a sírjuknál: a népet, a hazát szerető emberek igaz és győztes Fogadalmi karhatalmi bizottság alakult győzelmes forradalmunk vívmányainak védelmére A forradalmi karhatalmi bizottság és a budapesti kar­hatalmi parancsnokság köz­leménye : A győzelmes nemzeti de­mokratikus forradalom har­caiban részt vett fegyveres alakulatok, az alakuló üze mi őrségek, a honvédség és a rendőrség képviselőiből megalakult a forradalmi kar­hatalmi bizottság abból a cél­ból, hogy összehangolja a karhatalmi erők működését győzelmes nemzeti demokra­tikus forradalmunk vívmá­nyainak védelme erdekében. E bizottság az általános tit­forradalmat vívtak. És van hit az ember- ! kos választásokkal létreho­- ..... . ... i ........ ben — hiszünk az emberekben! Móra Ferenc sírjától nem messze pihen Juhász Gyula. Az ő sírján is friss a kri­zantém és pompázik az árvácska. Pár mé­terre a síroktól kis kápolna áll. Asszony térdepel előtte. Ahogy belépsz a kapun, a főúttól jobbra találod meg Tömörkény István sírját. Gon­dozott ez is. Mellette némán áll őrt a rozsda-barna levelű két jegenyenyár. A sír körül járó emberek, akárcsak Móra Ferenc és Juhász Gyula hantjánál, tisztelettel emelik meg kalapjukat. Égnek a gyertyák a sírokon. Az élők a holtakra emlékeznek. Szeretettel, kegyelet­tel. (—) Magyar mezőgazdasági szakemberek kiáltványa A mezőgazdasági szakem­berek országos szövetsége 6 évi kényszerű 'hallgatás után 1956. október 29-én megala­kította forradalmi bizottsá­gát. amely ülésén az alábbia­kat határozta el: 1. Teljes együttérzéssel üd­vözöljük a dicsőséges nem­zeti forradalmat, s az abban részvevő agrárifjúságot. 2. Mezőgazdasági termelé­sünk, egész mezőgazdasági életünk megűjhódása nemzeti létünk alapvető feltétele, ezért hívunk minden mező­gazdasági szakembert, sora­kozzék fel a ránk váró nagy feladatok mielőbbi végrehaj­tására. Hazánk sorsa azon áll, vagy bukik, hogy a kis­gazdák. a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok szakszerű gazdálkodást foly­tassanak. 3. Mezőgazdasági termelé­sünk zavartalanságának biz­tosítására azonnal meg kell szüntetni az önállóan gazdál­kodó parasztság zaklatását. Kormánynyilatkozattal kell biztosítani a parasztság gaz­dálkodásának teljes szabad­ságát és a földtulajdonhoz való - jogát. Adózását felül kell vizsgálni és ugyanazok­hoz az előnyökhöz juttatni, mint a termelőszövetkezete­ket. 4. A parasztság részére ön­álló érdekképviseletet, min­den faluban gazdakört kell létesíteni. Sürgősen meg kell szervezni a falu fiai részé­re az alsófokú mezőgazdasági szakoktatást. 5. A legsürgősebben felül keli vizsgálni a termelőszö­vetkezetek gazdálkodását, a rosszul működő termelőszö­vetkezetek feloszlatását lehe­tővé kell tenni, valamint módot adni a termelőszövet­kezetekből való kiváláséra. Űj termelőszövetkezetek lé­tesítését csak helyi kezdemé­nyezésére. önkéntes belépés­sel szabad engedélyezni. 6. Az idegen munkaterüle­teken foglalkoztatott mező­gazdasági szakembereket sür­gősen vissza kell irányítani a mezőgazdaságba. A mező­gazdasági élet egész terüle­tén, mind az állami gazda­ságokban. mind a mezőgaz­dasági közigazgatásban az irányító munkaköröket kép­zett szakemberekre kell bízni. 7. A mezőgazdaságban ál­landó jelleggel foglalkozta­tottakat helyhez kell kötni, lakás és egvéb szociális igé­nyük kielégítésével. 8. Az állami gazdaságok­ban nagyobb szakmai szabad­ságot kell biztosítani., A, terv­gazdálkodás jelenlegi sema­tikus módját felül kell vizs­gálni a helyi viszonyoknak megfelelően és azt tájegysé­gek szerint megszervezni. 9. Az ipari mintára készült bonyolult és a mezőgazdasá­gi munkát gátló normarend­szerű bérezést sürgősen el kell törölni, helyébe az igaz­ságosabb és bevált szak­mány-idóbért kell állítani. 10. Követeljük az összes politikai perek, köztük az 1948-as koholt vádakra épí­tett földművelésügyi minisz­tériumi per felülvizsgálását, a teljes rehabilitációt. Nem tűrhető tovább, ho.gv a ma­gyar föld kontár kezdkiben politikai előítéletbői rabló­gazdálkodás áldozata legyen. Ezért azonnali tettekre, cse­lekvésre van szükség. Kelt Budapesten, 1956. október 29. Dokamenhim-iilm készül a győzelmes forradalmi harcokról A Magyar Híradó- és Do­kumentum Filmgyár opera­tőrjei: Csák János, Hilde­brand István, Sós Imre. Szik­lai Kornél és Theisz Béla filmfelvételeket készítettek a magyar ifjúság győzelmes forradalmi harcairól. 23-án délután az Eötvös Lóránd tu­dományegyetem előtti békés tüntetést, a műszaki egyetem felvonulását és a Elem-téri ünnepségeket örökítették meg, Az éjszakai és a nap­pali harcokról is dokumen­tum-film készült. Többek kö­zött a Tisza Kálmán tér. a Küián-laktanya, Nagykörút. Baros utcai és Rákóczi úti harcokról. A Magyar Híradó­és Dokumentum Filmgyár operatőrjei most a film fel­vételeinek kiegészítése cél­jából Bécsbe kívánnak utaz­ni, hogy ott megörökítsék azt a rokonszenv megnyilvánu­lást, amellyel a különböző országok juttatják el Bécsen keresztül hazánknak segítsé­güket, gyógyszer és egyéb küldeményeiket. zandó űj kormány hivatalba lépéséig működik. 1956. október 31-én a nei i honvédségi és nem rendőr­ségi fegyveres alakulatok képviselői elhatározták, hogy nemzetünk új, a honvédség gel és a rendőrséggel egyen­jogú nemzetőrségévé eg/_­sülnek. A honvédség és a rendőr­ség tagjain kívül csakis a nemzetőrség tagjai jogj­sultak fegyverviselésre. A nemzetőrök az 1848-as di­cső forradalom és a szabad­ságharc hős nemzetőrségének utódai. Utódai és követői te­hát azoknak a hős nemzet­őröknek, akik a győzelmes ozorai, pákozdi csatákban ás a győzelmes 1849-es tavaszi hadjáratban összezúzták oz agresszorok erőit. Ezen hős elődök dicsőségéhez most & győzelmes nemzeti demokra­tikus forradalmunk hőstet • teit csatolták és kivívták ez­zel nemzetünk és a világ közvéleményének tiszteletét A nemzetőrség alakulatai és tagjai minden erővel kü­lönítsék el magukat a szór­ványosan fellépő rendzava­roktól. É cél eléréséra a mai na­Folyfalni tudjuk az uránérc termelését Az uránérc bányavállalat ter­vező iroda dolgozói üzenik a dolgozó magyar népnek meg­nyugtatásul: a magyar uránérc­termelésre vonatkozó adatok és tervek a vállalat őrizete alatt állanak. Ezen adatok birtokában a vállalat dolgozói az uránérc­termelést folytatni tudják. Az uránérc bánnvavállalat pon számukra külön nem­zeterségi fegyverviselési iga­zolványokat adunk ki, a mai naptól a nemzetőrök a nem­zetőrség jelvényét viselik és fokozatosan a honvédser: rendfokozataival azonos nem­zetőr-rendfokozatokat nye ­nek el. A nemzetőr-zászló­aljak a dicső elődök az 1844 as nemzetőrség csapatzászlói­val azonos csapatzászlókat kapnak, amelyekre ünnepé lyesen felesküsznek. Felhívom a nemzetőr-ala­kulatokat, hogy igazolva ­nyaikért, jelvényeikért, mű­ködési felhatalmazásukért és mindennemű más tá­mogatásukért fordulja­nak a forradalmi karha­talmi bizottság operatív bi­zottságához. A Honvédéi™] Minisztériumot és az illeté­kes belügyi szerveket felkér­tem, hogy a honvédségnek és a rendőrségnek a győzelmes nemzeti demokratikus fórra dalom vívmányai mellett ki • J tartó személyeit a személy- j azonossági igazolványhoz csa- j tolt betétlapokkal lássák el \ hogy ezzel elkülöníthetők le- • gyenek a forradalom ellen­ségeitől. valamint a fegyve res testületek egyenruhájá­ban esetleg rejtőző gonosz­tevőktől. Nemzetőr, Honvéd. Rend k Bajtársak! Erősítsétek harc­készültségeteket szent ha­zánk és dicsőséges nemzeti demokratikus forradalmunk vívmányainak védelmére, a forradalmi rend teljes mez­szilárdítására. Fegyelmezett magatartásotokkal öregbítsé­tek az eddig is kivívott tekin­télyeteket. A forradalmi karhatalmi bizottság és a budapesti karhatalmi parancsnok­ság nevében KIRÁLY BÉLA vezérőrnagy Kossuth Lajos a sajtószabadságról tervező iroda ideiglenes bizott- „„ Sága nevében: Szabó Vajda Ist- i fel ne juthasson, — amely Egy constitutionális or­szágban, hol az uralkodó nem önkény, hanem csak élő törvények szerint uralkodha­tik, a sajtó szabadságában inkább támaszra, mint ellen­ségre talál a kormány, mert egy constitutionális kormány csak úgy lehet erős, állandó és biztos, ha célzásaiban a népnek közakaratját, közki­vánatját követi, ezt azonban a sajtó szabadsága nélkül a kormány tudni és ismerni soha nem fogja, s mintegy örökös ködbe borítva, alatt­valóit nem látva, véleménye­ket nem sejdítve, óhajtásai­kat nem ismerve, gyakran a legbecsületesebb, legtisztább igyekezettel is alattvalóira szerencsétlenséget áraszt s trónusának oszlopait ingado­zásba hozza. Nincs veszedel­mesebb dolog, mint a kor­mányt és annak tagjait oly magas régióba helyeztetni, hogy oda a nép szabad szava ván és Varga Ádám. II szenimlhályleleMek négy tehergépkocsi élelmiszeri küldiek a budspsstieítnek Szeatmihálytelek parasztjai és a városban dolgozó, de a falu­ban lakó munkások, a falu taní­tói, óvónői: az egész falu népe gyűlést tartolt, aliol sok min­den szóba került. A gyűlésen a falu népe elhatározta, hogy azonnali gyűjtést indítanak és élelmiszert küldenek a főváros lakosságának. A szegedi dr. Fü­löp l'ál, a falu orvosa is beszélt és elősegítette a nagyszerű meg­mozdulást. Rendkívül rövid idő alatt a kicsiny faluban sok élelmiszer gyűlt össze. Nem akart senki sem kimaradni és szinte kivétel nélkül minden ember jószíwel Debeceni katonák üzenik : A Debrecenben katonai szol­gálatot teljesítő Szegeden vég­zett egyetemi hallgatók hozzá­tartozóiknak üzenik, hogy jól vannak, egészségesek és hama­rosan leszerelnek. Szentklárai Béla és Tóth István végzett joghallgatók adott a főváros hős népének. A kiérkező négy tehergépkocsira a falu körülbelül 150 lakosa | gyorsan felrakta az élelmiszere-; ket. Körülbelül száz mázsa bur­gonyát, 80 zsák lisztet, 4—5 mázsa zsírt, egy mázsa cukrot, körülbelül 80 kiló őrölt paprikát és 800 baromfit. Az élelmisze­rekkel megrakott tehergépkocsik már el is indultak a fővárosba. A küldeményt több falusi lakos kísérte el a gépkocsikon, ame­lyeket nemzetiszínű lobogókkal díszítettek fel. A falu népe pénzt is gyűjtött arra az esetre, ha az élelmiszer­szállítmányt vivő gépkocsi útját meg kellene fizetni, pillanatban egyes személyek bálványai kezdenek lenni h z, uralkodók, megszűnnek "a nép kedveltjei lenni. Ha va­lamely kormányszék a sajtó­szabadságot eltörli, cseleke­deteit a közönséges ítélet alá ereszteni fél, s aki ettől fél, annak cselekedései igazság­talanok ... Censura állami bizodalmat soha sem nyert még egy kormány is. de bizo­dalmatlanságct igenis. A cen­sura mindig idegen növény marad constitutionális földöu. a censura nem ad oltalmat a sajtó visszaélései ellen, sőt erősíti azon rosszat, amely ellen harcolni látszatik, — ugyanis el lehet-e censura által nyomni csak egy gon­dolatot is, melyet annak szerzője közönségessé tenni állhatatosan akar? Amit a censura kitöröl, száz cl nem zárható úton jöhet a publi­cum tudására, s mivel tilta­tik, gátoltatik, ezen gátlás minden hazugságot az igaz­ság színével ruház fel, s bizo- I dalmatlanságot terjeszt a kormány legnemesebb célzá­sai iránt is... szerencsétlen kormány az, amelyhez sza­badon nem juthat fel a köz­vélemény, a veszedelem nap­jaiban nincs annak mire tá­maszkodni. De méltóztassa­nak balra nem érteni. Ha volna társaság, hol akár a kormányt, akár a közcsen­dességet, akár a társaságos élet főcéljait, a személy és vagyon biztonságát akár szó­val, akár tettel, akár írással büntetlenül gázolni megen­gedtetne, inkább a líbiai pusztának fenevadjai közt kí­vánnék élni, mint ily társa­ságban ... Vegyenek el min­dent, csak szabad sajtót ad­janak, s nemzetem szabad­sága, boldogsága fölött két­ségbe nem esem; vagy nyom­tatási szabadság, vagy a sza­badság elnyomása. Üt közép itt nincs! Emlékművet Szegeden a szabadságharc hőseinek A haragos néptenger hullái mai alatt nagyjából kimosó­dott egy talmi korszak minden szennyese. A nyugtalan, de mindig tisztaszívű fiatalok, a szakadatlan áldozatvállalásban meggörnyedt munkások ropi pánt hada megelégelte a fizi­kai nyomoritást, a lelki meg' gyalázást és felemclltedett méltóságosan, emberhez illőn. Hosszú-hosszú évekig fuldokolt ez a nép, mert olyan purga­tórium jutott osztályrészéül, amelynek tüze egyre kibirha­tatlanabbul égette a testét, de még tiltakozni sem volt joga, hanem „ujjongania", hozsan­náznia kellett, ha az elkesere­dés szitka tódult is ci ajkára, Gyárakat, hidakat, palotá­kat tornyoztunk hazánk egére, mégis késelt, mindig csak ké­sett a beígért Kánaán. A ter­vezők és az építők összeestek, majd megint feltápászkodtak, mint a piramisok tetejére kö­vet cipelő páriák, az élet azon­ban nemhogy boldogabb lett volna, hanem egyre megalá­zóbb és nyomorultabb lett, a jelszavak nem valósultak meg, hanem undok demagógiává si­lányultak. A babérokat né­hány érdemtelen ember szed­te a nyakába koszorítszám, olyan emberek, akik nem átal­lották véres kézzel beszennyez­ni magyar népünk dicső tör­ténelmét. Égtünk, szégyenkeztünk a megalázottságban, a gondok egész kavelkádja tódult a vál­lunkra. És nem tudtunk meg­mozdulni. mert az államvédel­mi hatóság vigyázott még a gondolatainkra is. Nem vol­tunk képesek megtisztulni .4 megtisztuláshoz, marok­nyi hazánk és hangyaszorgal­mú népünk megújhodásához ezrek és ezrek %'érét kellett ál­dozni. A szent lángfolytivá válto­zom budapesti, szegcdi utcák hevült serege, kristály szívvel dalolta a Kosnith-nótát, el magyarok istenéhez fohászko­dott, mert másban nem tudott bízni többé, kiégett lelkéből a régi kormány iránti bizalom. Október 23-án este a haza száz és ezer baja miatt végsőkig elkeseredett ember-folyam, az­zal a nemes forradal­mi céllal vonult fel^ hogy figyelmeztesse a Rákosi­klikk maradványait, a még itt-f maradt önkényurakat: végej a türelemnek, takarodniok kell­az ország tízmilliója követel valószínű, nyers életet, jogot akar és nem szolgai hajbóko­lást. A fegyelmezett intelem a százezreit ütemes követelése azonban épp úgy beleveszett, a térbe, mint a pusztába kiál­ló vándor szava. Azok, akik megszokták, hogy egy párt nevében tűrést és koplalást prédikáljanak, ,,semmit sem tanultai;, semmit sem jelejtet­tek", tovább akartaic uralkod­ni, mint holmi liései bourbo­nok. Azok, akik annyi igaz hazafit és kommunistát küld­tek bitó alá és földeltek el jelte­len gödrökbe, tovább akartak ülni a bársonyszékben, hogy hegyes kézfogást osztogatva mindig bolondoknak nézzenek bennünket. S végül gyilokkal támadtak a népre. Ezt nem lehetett tovább tűrni. Véres, de dicsőséges és ma­gyar október az idei, amely­nek bátor hőstetteit fényes lapjaira írja fel majd a törté­nelem. És hisszük, hogy a le­döntött bálványszobrok he­lyett Szegeden is mii ó emlék­művet emel a gyászoló ncp kegyelete a magyar szabad­ságért és függetlenségért el-/ esett hősöknek. — A városban olyan hírek terjedtek el, hogy többen azok közül, akik túlságosan exponálták maguka.; a ráko­sista politika mellett, vagy felelősek Szegeden a letűnt önkényuralom bűneiért, szov­jet állampolgárságot kér;ek és egyesek kaptak is. Az ügy­ben érdeklődtünk a vár.s forradalmi nemzeti bízott ul ­gánál és a rendőrségen, de mindkét helyről azt a választ, kaptuk: nem tudnak arról, hogy kik kértek, vagy kért-e valaki szovjet állampolgársá­got a Szovejtunió kormánt ú­tóL A szegedi tűzoltóság forradalmi fanácsának közlemérye A szegedi tűzoltóság forra­dalmi tanácsa értesíti Sze­ged és vidéke dolgozóit, hogy egységünket megtisztítottuk a nem közénk való elemek­től és teljes egészében _ a nemzeti forradalom mellé álltunk. Sajnálatunkat fejez­zük ki, hogy testvéreink el­len egy alkalommal elkövet­tük azt a hibát, hogy szere­inket az igaz ügyért tüntető fiatalok ellen használtuk. Ezt nem a mi dolgozóink akaratából tettük, hanem a volt ávh parancsára, fegyve­res 'kísérettel köteleztek ben­nünket a tüntetők fecsken­dezésére. Később szereinket inkább vonulóképte'enné tet­tük, hogy azt testvéreink el­len ne tudjuk használni. Jelenleg készen vagyunk megerősített szolgálattal ar­ra, hogy a lakosság élet- és vagyonbiztonságán őrköd­jünk. — A Szegedi Nemzeti Szín­' ház Forradalmi Bizottsága tájékoztatta lapunk munka­társát a színház szerda dél­utáni társulati üléséről, ahol " b fontos, aktuális a sz u­iv'-i belső életével kapcsol'' :o-. kérdést beszéltek meg a színház tagjai és dolgozói. A : forradalmi bizottság kifeje­zésre juttatta ugyanakkor, hogv az űj szegedi napilapra, n ..Szeged Népé"-re bizalom­mal tekint. Bízik abban, hogo* a jövőben hű tükörképet kap a sajtóban a város lakosság i i a színház művészi munkájú­1 ról.

Next

/
Thumbnails
Contents