Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-20 / 1. szám

k vasasok dsnlsllelc msiaMsÉril és követeléseikről ? Hogy fájha^oH 'Befejeződtek a moszkvai szovjet -lengyel tárgyalások az anyai szív. A Magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szabad Szakszerve­zetének újjáalakult elnöksé­ge november 17-i ülésén a következő határozatot hozta: 4 Kinyilatkoztatjuk, hogv szabad szakszerveze­tünk a iövőben a pártoktól és a kormánytól függetlenül fog működni. Teljes erőnkkel harcolunk a szocialista vív­mányaink megszilárdításáért A szabad és független Ma­gyarország megteremtéséért. Egyetértünk azzal, hogv a munka beindítása, a rend és a fegyelem helyreállítása után a szovjet csapatokat vonják vissza tómaszpontia­ikra. inaid pedig hafiviák el az ország területét. fi Szakszervezetünk leg­főbb hivatásának te­kinti a vasipari dolgozók ér­dekének következetes védel­mét. Valóra kell váltanj a vasipari dolgozók minden ló­gós bérezési, szociális, kultu­rális és egvéb követelését. Ezek megvalósítása éideké­ben 'fenntartjuk magunknak a sztráik-iogot is. Q Meg kell szüntetni a jelenleg érvénvben le­vő bértarifák, besorolási ut­mutatók. normák, prémiu­mok. iutalmak és pótlékok megállapítására vonatkozó szabályok kötelező alkalma­zását. a) Minden munkás részére meg kell állapítani a szemé­lvi órabért a szakképzettség, a személyi képzettség és szor­galom figyelembevételével. : A személvi órabér biztosított í bér. Azon a területen, ahol a dolgozók teljesítménybérben kívánnak dolgozni, otr a telie-1 sítménv utáni bérezés a sze­mélvi órabéren felül alkal­mazandó. bl A munkások személvi órabérét az alábbi határok között kell megállapítani: hideg munkán kohászati, kovácso­lást és öntödei Segéd- Betanított munkás munkás 4—6 Ft 4.50—7 Ft munkán 4.50—7 Ft 5—« Ft Szak­munkás 5—0 Ft 6—11 Ft cl Egves kiváló, magasan kvalifikált, nagv szaktudású dolgozókat; kiemelt személvi órabérben is lehet foglalkoz­tam. A személvi órabér hideg munkán 13 forint, kohászati, kovácsolásj és öntödei mun­kán 14 forintig terjedjen. dl A bérek megállapításá­nak úi rendszerét Í956. de­cember 1-vel kell bevezetni, e) A bérrendezés fedezésére a munkásbéralap 10 százalék­kal megemelt összegét kell felhasználni, f! 105? december l-ig 1a­4 A jelenleg érvénvben levő szakmunkáskép­zést meg kell szüntetni és az MTH helyett a vasipari üze­meknek kell ezt a munkát végezni. C Következetesen kiál­lünk a munkás önkor­mányzat megvalósításáért. Minden erőnkkel harcolunk, hogy a munkástanácsok a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben érvényesíteni tudiák a dolgozók akaratát az üzemek vezetésében, az üzem életével kanc. olatc ,„.,., minden kérdésben. Enne!; I vaslatot kell ktdoleozn, a mu- „^lelően e I szaki- ós adminisztratív dol-. keil dönteni a dolgozók bért - 1 gozók bérének rendezésére. ' zését. munka- és védőruha, j szociális, kulturális és egvéb ügveit illető kérdésekben is. fi Szükségesnek lartiuk a vasipari dolgozók 'a­kásigénveinek fokozatos ki­elégítését. Támogatjuk a; üzemeknek (azt a kezdemé­nyezését. hogv saiát. ereiük­ből Ls építhessenek a dolgo­zók részére lakásokat. Az eh­hez szükséges feltételeiket a kormánynak kell biztosítani 1 A dolgozó anvák szá­'" mára biztosítani kell. hogv gyermekének betegsége esetén annak hároméves ko­ráig táppénzben részesüljön, fi A dolgozó nők terhes­"" ségi- és szülési szabad­ságának mértékét az eddigi 12 hétről 16 hétre kell fel­emelni. Q Felül kell vizsgálni a családi pótlékot, fize­téses szabadságot szabályozó rendelkezéseket. Szakszervezetünk elnöksé­ge megállapítia: mindezen követelések és célkitűzéséit megvalósításának előfeltétele, hogy az egész országban meg­induljon azonnal az életet je­lentő munka, helyreálljon a rend és a fegyelem. Ezért a szakszervezet elnöksége fel­hívja a .vasipari dolgozókat, hogv novemíber 19-én. hétfőn minden üzemiben vegvék fel a munkát. Ne engedjék, hogv bárki is a murtka megindítá­sát akadályozza. Magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szabad Szak­szervezetének Elnöksége fa Kiadták a begyűjtés megszűntetés érői szóló rendeletet Feloszlatták a menyében a községi és városi begyűjtési hivatalokat Az elmúlt hét csütörtökén közölte először a Kossuth­rádió, hogy a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, eleget téve a parasztság jogos kí­vánságainalt, hatálytalaní­totta a begyűjtésről szóló tör­vényerejű rendeletet, a vo­natkozó rendeletkiegésztté­sekikel együtt. Ugyancsak ha­tálytalanította az Elnöki Ta­nács a sertés, marha, juh vá­gásának engedélyhez kötésé­ről és a sertés utáni zsírbe­adásról szóló rendeletet és ki­egészítéseit is. Egyidejűleg az összes hátralékok megszűn­nek. Ennek értelmében no­vember 16-ával megkezdték a megyében a községi és városi begyűjtési hivatalok felszá­molását. A kormány szabaddá leszi a föld adás-vételét Dögei Imre, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány földművelésügyi mi­nisztere rádióbeszédet mon­dott a kormány új agrárpoli­tikájáról. Kijelentette, hagy mindenki szabadon választ­hatja meg, mit termel föld­jén. A kormány továbbra is támogatja a termelőszövetke­zeteket, de anyagi támoga­tást tud nyújtani az egyéni parasztságnak is. A kormány szabaddá teszi a föld adás­vételét, de megakadályozza továbbra is, hogy egyesek kj zsákmányoló tevékenységet folytassanak. A földművelésügyi minisz­ter végül azt mondotta, hogy a kormány bízik a dolgozó parasztságban, hogy elegen­dő élelmet termel és szállít a városi ellátatlan lakosságnak. Ezekben a napokban aggó­dó hangokat továbbított a rá­dió az éter hullámain, hogy keresi anyja eltűnt fiát, gyer­mekét, adjon életjelt magá­ról. Milyen keserves aggoda­lom, milyen bxi és a gyerme­kért való rettegés töltötte el három aggódó anya szí­! vét a napokban, amikor há­rom családból eltűntek a 12— 14 éves gyermekek. Vártál: őket haza a gőzölgő ebédhez, , kiszedték részükre a tányér levest, de hiába mutatott az óramutató már délutánt, a ' gyermekek ismerős léptei nem hangzottak fel az utca ' kövén. S jött az este, a másnap ' reggel, újra dél, eltelt egy nap, a második és nem. je­lentkezett a három fiú ott­1 hon. — Talán megölte őket va­laki? Vagy eltűntek a határ­ban és elpusztultak? Talán oiknát találtak és felrobbant, szétszedve a fiatal, életerő: gyermekeket — aggódtak az édesanyák. Es este lefekvés előtt szemük a gyermek ágyára tévedt, ahonnan nem hallották a kedves, egészsé­ges szuszogást és éjjel az álom okozta felkiáltást. Az álmatlan éjszaka után a reg­geli homályban az anyáik sze­me újra az üres ágyra té­vedt, az érintetlen paplanra. a gyűretlen párnára és ellep­te kisírt szemüket újra a könny. Közben a gyermekek te­herautóval és gyalog, gond­talanul mentek Pestre kaland után és aludtak Féle gy házán az állomás örszobájában, bo­lyongtak Pest utcáin. Pénz, meleg felsőruha nélkül indul­tak el, csupán a sofőrök em­berségen múlott, hogy sze­rencsésen oda s vis - aértek. Nem kötötte most le a ta­nulás a gyermekek figyelmét, nem okozott nekik gondot a leckéig megoldása s éppen ezért kalandokon, nagy tette­ken gondolkoztak. Milyen fe­lelősség terheli ezért a szülő- I ket, a pedagógusaikat? Sze-) rencse, hogy az utcákon csa­tangoló gyermekek nem let­tek tragédiák áldozatai. A gyermeki meggondolatlanság már máskor is sok 'könnyet, bánatot ctkozott o szülőknek. Ezekben a napokban még jobban kell ügyelni . a gyer­mekekre, hogy ne lepje el újra könny egyetlen szülő szemét se. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár Favzi egyiptomi külügymi­niszterrel együtt New York-ba utazott Vasárnap két olyan nagy jelentőségű tanácskozás ért vé­get, amelynek alakulását a nemzetközi közvélemény nagy figyelemmel kísérte. Számunkra ezek közül a ípntosabb az a ^ megbeszélés volt, amely csütörtökön kezdődött meg Moszkvában az SZKP éis a Len gye] Egyesült Munkáspárt küldöttsége között. E tárgyalásokon lengyel részről Go­mulka, Czyrankiewicz és Ochab, szovjet részről pedig —» többek között — Bulganyin ós Hruscsov vett részt. Amikor a Goimulka vezette lengyel pártküldöttség út-1 nak indult Moszkvába, hírügynökségek jelentése szerint Gomulka előre elkészített terv alapján kívánt tárgyalni a Szovjetunió képviselőivel. Fel kívánta vetni többek között a külkereskedelem kérdését, azt, hogy a két ország közötti ilyen természetű forgalom világpiaci árakon bonyolódjék le. Kárpótlást kívánt kérni továbbá a szovjet kormánytól az 1953 előtt Lengyelországból elszállított szénért. Java­solta ezenkívül a jelenlegi hitelrendszer felülvizsgálását, Lengyelországnak a jövőben juttatandó gazdasági segély­nek a tényleges szükséglet szerinti folyósítását, a varsói szerződés tagállamainak mielőbhi összeülését annak alap­ján, hogy az október 30-i szovjet nyilatkozat a szocialista államok közötti uj viszony figyelembevételével tárgyaláso­kat helyez kilátásba azért, hogy a szovjet csapatokat Len­gyel- és Magyarországról kivonják. Gomulka végül tár­gyalni kívánt a Lengyelország nyugati határán lévő szovjet csapatok összpontosításának megszüntetéséről és arról, hogy a szovjet csapatok további lengyelországi áilomásoz­tatásánaCc módozatait írásban rögzítsék a szovjet kormány­nyal. A Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok kérdésével kapcsolatban tudni kell, hogy e csapatok nem­csak az 1955-ben megkötött varsói egyezmény, hanem az 1945 júliusában aláírt potsdami megállapodás alapján is — egy esetleges német támadás elhárításának biztosítá­sara — jogosultak Lengyelországban tartózkodni. A Moszkvában vasárnap véget ért lengyel—szovjet megbeszélésekről kiadott hivatalos közlemény szövege lap­zartáig nem érkezett meg szerkesztőségünkbe Rádióállo­mások kommentárjaiból azonban kitűnik, hogy a kölcsö­nös barátság és megértés szellemében lefolyt tárgyalásokon a két kormány a legtöbb kérdésben megállapodott egymás­sal, a függőben lévő kérdésekről pedig hamarosan új tár­gyalasokat kezdenek. A (közös nyilatkozat szerint a két kormány azon a véleményen van, hogy — a pillanatnyi nemzetközi helyzet miatt — a szovjet csapatok Lengyelor­szágban való állomásozása egyelőre szükséges, e csapatok létszámáról és elhelyezéséről azonban rövidesen tárgyalá­sokat kezdenek. A nyilatkozat hangsúlyozza: mindkét or­Mg támogatja a Kádár-kormányt, elítéli a közép-keleti angol—francia—izraeli agreasadt és a nvugat-í,é: ret '-"ár­mány által folytatott fegyverkezni kampányt. A lengyej delegáció vasárnap este visszautazott Mosíót­vából Varsóba. Gomulka, a küldöttig vezetője kijelen­tette: vegyes érzelmekkel érkezett a szovjet fővárosba, d^ örömmel mondhatja, iffgjT aggodalmai nem voltai!; indo­koltak. Ugyancsalíe vasárnap ért véget Hammarskjóldnek, az ENSZ főtitkárának Nasszer egyiptomi elnökkel és az egy ip­tomi kormány több tagjával folytatott tárgyalása is 'Az 1 NSZ főtitkára, aki pt nteken érkezett Kairóba, az egyip­tomi fővárosba, a tárgyalások befejeztével kijelentette, hogy elégedett megbeszélései . uményeivel. Hasonló érte­lemben nyilatkozott Favzi egyiptomi külügyminiszter is, aki vasárnap este együtt utazott el Hammarsikjölddel Kairó­ból Rómán és Ixjndonon keresztül New Yorkba. Az ENSZ főtitkára azért tárgyalt az egyiptomi kormánnyal, hogy megvitassa az Egyiptom területére érkező ENSZ-csa­patokkal kapcsolatos összes kérdéseket. Nemzetközi körök véleménye szerint még nem biztos, hogy az angol—francia és az izraeli csapatok Egyiptomból való kivonásának idő­pontjában és módjában megtörtént-e a megegyezés a főtit­kár és az egyiptomi kormány között. MI TÖRTÉNT AZ OSZTRÁK—MAGYAR HATÁRON? Az alibbl cikkft Ev« Prles­tfr. Ismert osztrák kommunls-. ta lijsáítlránfl ís tBrtínész Ir­ta a Népszabadság számára. Eva Prlester az Osterrelchi­sche Volksstimme clmíi lap tudósítójaként érkezett Buda­pestre. Ausztriában a forradalmi munkások megértéssel és egyetértéssel figyelték a magyar fiatalok és munkások mozgalmát, hogy megszabaduljanak: a múlt hibáitól és gyen­geségeitől, a bürokratizmustól és a népellenes politikától. De már kezdettől fogva nagy aggodalommal figyeltük a magyarországi eseményeket, mivei helyzetünknél fogva Ma­gyarország nyugati határán talán már magyarországi ba­rátainknál korábban módunk volt megfigyelni, milyen erők voltak azok, amelyek kezdettől fogva igyekeztek kihasz­nálni a magyarországi eseményeket, hogy az ellenforradal­mat győzelemre vigyék, hogy a magyar népi demokrácia helyébe a régi Horthy-Magyarországot állítsák vissza. A NICKELSDORFI, illetve hegyeshalmi határszakaszon az első mozgolódást október 25-én, 26-án észlelték. Az első magyar felkelők október 25-én, csütörtökön lépték át a határt, hogy gyógyszert és élelmiszert szerezzenek. A se­gély akkor már útban volt Nlckelsdorf felé. Minden egyes, osztrák területre ér­kező felkelővel az ottani ma­gyar emigráns szervezetek­nek képviselői foglalkoztak. Az első hét vége felé nagy gyűjtési (kampány kezdődött el Ausztriában. A kormány, a Vöröskereszt, a szakszerveze­tek. a Karitász felhívásokkal fordultak a lakossághoz, s az emberek ezrei a szolidaritás érzésétől indíttatva, őszinte 2 Ktdd, I9W. november 20. segítőkészséggel adományoz­tak. Nickelsdorfban, Hegyeshal­mon rövidesen óriási lett a káosz. Rengeteg teherkocsi gyűlt itt össze, de senki, az osztrák hatóságok sem esz­közöltek semmiféle határ­vizsgálatot. Ilyen helyzetben akadtak, akik visszaéltek a hatalmas jótékony akcióval. A segélyszállítást jelentős részben a Vöröskereszt szer­vezte, s a vörös kereszttel megjelölt, életmentő rakomá­nyoltat szállító kocsik min­den fennakadás nélkül átha­ladhattak a határon. Október 30-án érkeztem Budapestre, és még aznap utaztam visz­sza Bécsbe. A határ akkor teljesen nyitva állt, sőt ez volt a helyzet napokon ke­resztül. Csak szórványosan volt osztrák határvizsgálat. Számtalan kocsi, amelynek semmi köze sem volt a Vö­röskereszthez, elindult Bécs­ből a határ felé és a határtól körülbelül 20 kilométernyire fekvő Bruclc an der Leite után egyszerűen kifüggesz­tették vagy kifeszítették a .ko­csira az ismert vöröskeresztes jelzést, hol fehér vászon ala­pon, hol egyszerűen papírra festett vöröskeresztet. A sza­bad határátlépés így biztosít­va volt. Senki nem vizsgálta meg, milyen rakomány van a kocsikban. Aki akarta, a vö­röskereszt humánus jelét fel­használhatta arra, hogy kor­látlanul csempéssze be Ma­gyarországra nem a gyógyí­tás, hanem a vérontás eszkö­zeit. Nyugtalansággal láttuk an­nakidején, hogy a Nagy Im­re-kormány semmit sem tett, hogy ellenőrizze ezt a forgal­mat. Később megkönnyebbü­léssel fogadtuk a hírt, hogy a Kádár-kormány rendezte a kérdést. Ezekben a napokban ezrek jöttek át a magyar határon vízum nélkül, s ezrek mehet­tek át Ausztriába. Budapest­re és visszafelé utazva százá­val láttam az országúton vö­rös kereszttel ellátott osztrák és különösen nyugatnémet kocsikat, amelyek közül szá­mosnak csak annyi köze volt a Vöröskereszthez, hogy je­lét kifüggesztették a kocsira. FIGYELEMRE MÉLTÓAK a november 1-i ausztriai fej­lemények. Ezen a napon el­kobozták a Volksstimmét, mert megírta, hogy az osztrák határ nyitva áll, s ez a sem­legesség megsértését jelenti. Az elkobzás indokolása haza­árulás volt. Ugyanaznap Raab miniszterelnök nyilat­kozatot tett, amelyben kije­lentette, hogy a határt meg­felelően ellenőrzik. A belügy­minisztérium magasrangú tisztviselői és a szociálde­mokrata vezetők nyomatéko­san hangzotatták a semleges­ség megőrzésének szükséges­ságét. Valóban, november l-e után a határon bevezettek bi­zonyos ellenőrzést, de a vö­rös kereszttel álcázott külde­mények, elsősorban Nyugal­Németországból ezután sem szűntek meg, legfeljebb a soproni szakaszon jöttek át. A magyar országutakon száguldó osztrák ál-vöröske­resztes tehergépkocsik túl­nyomórészt felső-ausztriai ós salzburgi rendszámokkal vol­tak ellátva. Ez azért érdekes, mert Felső-Ausztriában él a legtöbb Ausztriába szökött magyarországi német, vagy ahogyan nálunk hívják, Un­gam-Deutsche. Politikai szí­nezetükre még jól emlékez­hetnek a magyar olvasók. Salzburgban négy, úgyneve­zétt átmeneti tábor van, ahol azok a "menekültek* tartóz­kodnak, akik beutazási enge­délyre várnak az Egyesült Államokba. Ezeket a táboro­kat vagy közvetlenül a Sza­bad Európa bizottsághoz ha­sonló amerikai szervezetek irányítják, vagy olyan szer­vezetek, amelyek aktív sze­repet játszanált a népi de­mokratikus országok elleni mozgalmakban, mint például a Nemzetközi Egyháztanács. Salzburgi ismerőseim el­mondták, hogy október utol­só napjaiban ezek a táborok majdnem teljesen kiürültek. A határra érkező emberek és küldemények nagy része Fel­ső-Ausztriából és Salzburg­ból származott. A felső­ausztriaiak nyíltan elmond­ták a határon tanyázó újság­íróknak, hogy 1945-ben kény­telenek voltak elmenekülni Magyarországról, mert a Hit­ler-hadseregben szolgáltak, most pedig visszatérnek. OKTÓBER 28-A TÁJÁN új jelenség volt tapasztalható a határon. Megjelentek az osztrák oldalon a forradalmi tanácsok képviselői, először Magyaróvárról és Győrből. A Nickelsdorfban tartózkodó amerikaiakkal és nyugatné­metekkel tárgyaltak, különö­sen a Szabad Európa munka­társaival. Megjegyzendő, hngy Ausztria semlegessége ellenére Salzburgban tovább­ra is ott székel a Szabad Európa Rádió. EGÉSZEN NOVEMBER 1-IG a Reuter, a tekintélyes angol hírügynökség naponta közölt jelentéseket arról, hogy aznap hány -volt ma­gyarországi nyilas tört utat magának Németországból Magyarországra*. Az osztrák hivatalos hírügynökség, az APA is átvette és szintén közzétette ezeket a Reuter­jelentéseket. Hat-hét ilyen je­lentés után azonban közlésü* ket beszüntették. Ugyanezekben a napokban a Reuter közzétette Miko­lajczyk, az Egyesült Álla* mokban székelő nemzetközi emigráns szervezet vezetőjé­nek hivatalos nyilatkozatai, amelyben kijelentette, hogy barátját, Nagy Ferencet a szervezet tanácsának jóváha­gyásával Ausztrián keresztül Magyarországra küldték, hogy ott mozgalmat szervez­zen. Másnap ifjú Horthy Miklós üdvözölte kiküldeté­sét. Nagy Ferenc nem jutott el Magyarországra, mivel egynapi ott-tartózkodás után Ausztriából kiutasították. De mivel ezekben a napokban a forradalmi bizottmányok kép­viselői szabadon utazhattak Eécsbe, nem volt akadálya annak, hogy összeköttetésbe lépjen velük. Ez az alapja annak, hogy Ausztriában a haladó erők fellélegzettek, amikor meg­jött a hír, hogy a szovjet had­sereg teljesítette a magyar kormány kérését és segítsé­gére sietett az ellenforradal­mi erők elleni harcban. Szi­lárdan meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a magyar mun­kásosztály elég erős és öntu­datos, hogy maga is felvegye a harcot az ellenforradalmi erők teljes felszámolásáért és ezt a harcot győzelmesen be­fejezze, hogy ezzel megte­remtse az alapot a szovjet csapatok visszavonására. (M*gj,elent a ..Néusiabadsig" vásárimul számában.)

Next

/
Thumbnails
Contents