Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-13 / 242. szám

WtLAG PROLETARJAl EGYESÜLJETEKI •SZEGED VAROS es A S/FOFOI IARAS now OO70INAK LAPJA XII. évfolyam, 242. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. október 13. KI mint ve?, úgy arat Régi a közmondás, de ma is érvényes Igazsás rejlik benne: Ki mint vet úgy arat. Ezt vésték emlékezetünkbe a múlt gazdasági év tapasztalatai is. Köztudomású, hogy az idén lényegesen gyengébb gabonatermést takarítottunk be. mint a múlt évben, s a sok százezer mázsás terméskiesésnek nagy részben a késel vetés volt az oka A tavalyi esős ősz miatt sok gazda sokáig azon a véleményen volt: várjunk még. az idő maid csak Jóra fordul. A várt jó idő helyett azonban újabb és újabb esők jöttek, s a sárba került mag jórésze elpusztult anélkül, hogy kikelhetett volna Az idő most sem nagyon kedvez. Bár nemrégen volt eső, a bevetésre váró földek még nem áztak be rendesen. De most októlber közepén hol van jobb helye a vetőimagnak: a zsákban vagy a földben? Nyilvánvaló, hogy az a gazda volt okosabb, ki már túl van a vetésen. A talajban — homokon és a gondosan előkészített feketeföldekben egyaránt — jelenleg van elegendő nedvesség ahhoz, hogy a mag kicsírázhasson e gyökeret ereszthessen. Az ilyen, viszonylag korai vetések sokkal könyebben viselik el a később várható hideg időjárást. A szegedi termelőszövetkezetek tagjai — amint a vetésben elért utóbbi eredményeik mutatják — jól hasznosítják a múlt őszi tapasztalatokat. A Ságváritelepi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai hatvan katasztrális hold árpájuk után a hét elején már 52 katasztrális hold búzát is elvetettek. Ugyancsak nagy irammal halad előre a vetés miunkéja a rófcusi Dózsa Termelőszövetkezet földjein is. A tsz tagjai úgy számítják, hogy legkésőbb 3—4 nap múlva be is fejezik a vetést A város egyéni gazdái — bár ez sohasem volt jellemző rájuk — lassabban haladnak a vetéssel. A IL kerületi Tender -rtébM JelcntéséVy Tért TPÍfttlOawe * hold búza és 2 hold árpa elvetéséről ad számot; Az biztos, hogy valójában a II. kerületi egyéni gazdák már sokkal, de sókkal többet vetettek ennél. Az eredmény azonban tekintve az idő előrehaladását. így is szinte jelentéktelen. Bizonyos mértékig indokolt volt eddig a késlekedés. A megkeményedett talajokat nehezen lehetett lófogattal szántani, és bizonyos mértékig zavarta a munka végzését a tagosítás is. De már ezen is túl vagyunk. A jelenlegi akadályok már nem inko kolhatják ennek a nagyon fontos munkának a halogatását. Vannak emberek, akik így teszik fel a kérdést: mi lesz akikor, ha még sokáig nem lesz eső, ha az elvetett mag megromlik a földben, és nem tud kikelni. Ami ezt a kérdést illeti, minden paraszt ember jól tudja: a mezőgazdasági termelés gyakran komoly kockázattal jár, sohasem lehet előre kiszámítani, milyen lesz az időjárás. Más évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az ősz második fele rendszerint igen csapadékos, s ezt a megfigyelést alapulvéve kell most is igyekezni a vetéssel. Sokkal jobb az. ha az őszi esők a magot a földben, s nem a zsákban találják. A szegedi járásban a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák részéről egyaránt nagy nekilendülésre van szükség ahhoz, hogv a vetésben történt eddigi lemaradásokat pótolni tudják. A járási tanács mezőgazdasági osztályának kimutatása szerint a járás összes gabonatermő területeinek (ideértve a takarmánykeverék és az árpatermő földeket is) még csak alig 30 száraiékán fejezték be a vetést. A munkát gátolja azt is, hogy rendkívül lassan halad a kukoricaszár letakarítása. Az október 10-i járási értékelés szerint a kukoricatermés 80 százalékát már letörték. A szártermésnek viszont csak 45 száraiélkát vágták le. A dorozsmai József Attila, és a csengelei Lenin Termelőszövetkezetekben is éppen a szárvágás hanyagolása miatt kellett most leállni a vetéssel.Sok helyen a községi tanácsok, falusi pártszervezetek még mindig úgy tekintik a dolgot: a vetés olyan munka, melyet úgyis elvégeznek a dolgozó parasztok, hiszen érdekük ez. Nem is arról van szó, hogy a dolgozó parasztok nem tudnák mikor kell vetni, hanem arról, hogy számukra a tanácsok a termelési bizottságok részéről az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani. Sok dolgozó parasztnak van most álmatlan éjszakája amiatt, hogy még nem tudott elvetni. S hogv nem tudott elvetni, az nem rajta múlott, hanem esetleg azon, hogy a gépállomás traktora a szerződés ellenére sem szántotta még fel a földiét, saiát igaereie pedig nincs, s megfizetni sem tudja a méregdrága lovas fogatot. A tanácsok vezetőinek a gépállomási mezőgazdászoknak a dolga, hogv az eddigieknél jobban megszervezzék a munkát, s a következő napokban megállás nélkül minden gép szántson, s a vetési munkáikkal foglalatoskodjék. Leng> el professzor látogatása az orvosegyetemen A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében tett látogatást nemrégen dr. Jozef Ilano, a Krakkói Gyógyszertani Intézet igázgatója. Képünkön balról jobbra: Hano professzor, dr. Dirner Zoltán docens. Takács Ödön orvostanhallgató és dr. Jancsó Miklós akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas professzor, a Gyógyszertani Intézet igazgatója megbeszélést folytatnak a lengyel professzorral Javult Csórván a lakosság áruellátása Volt Idő, amikor Csórva lakossága sokat panaszkodott a földművesszövetkezet boltjára, mert számos árucikket nem lehetett kapni. A vizsgálat során kiderült, hogy a régi boltvezető, akit már leváltottak. nem törődött a lakosság igényének megfelelő kielégítésével. Az új boltvezető ezeket a fogyatékosságokat kiira-~,ib?,te. — Mindent lehet kapni Csórván a földművesszövetkezeti boltban — ír.ia Bába János levelezőnk és hálásak a dolgozók, hogy zsírból is ki tudják a szükségletet elégíteni. mert sajnos volt idő. amikor Szegedre kellett beutaznioto zsírért. Előfordult, hogy többe került az útiköltség. mint az a zsírmennviség, amit vásároltak. Ruházati cikkeik is vásárolhatók a földiművesszövetkezeti boltban különböző méretekben és választékban. A pártszervezet felhívta a földművesszövetkezet intézőbizottságának figyelmét arra. hogy még lobban figyelienek a lakosság szükségleteire, de arra is ügyeljenek, hogv elfekvő árujuk ne legyen. C.TTV- közré" fejlődését még sok minden tükrözi. A darálók a fűrésztelepek is a lakéig szükségleteit vannak hiv~*va kielégíteni. A Haladás Termelőszövetkezrt fűrésztelepének rendbehozása folyae-~tban van és a Kiss Imre Termelőszövetkezet szintén akar fűrésztelepet létesíteni. Ez a fűrésztelep a községtől távol lakó termelők igéaveit elégíti maid ki. — Ismerjük meg élő szegedi íróinkat! — ezzel a címmel indított ankét-sorozatot a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének területi könyvtára pénteken délután öt óraikor az Ingatlankezelő Vállalatnál, ahol Németh Ferenc mutatta be Dér Endre Első próba című regényét s az író a hallgatóság kérdéseire felvázolta a regény születésének körülményeit. — A KIOSZ szegedi csoportja október 15-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Oroszlán utcai klubtermében ünnepi taggyűlést tart a szegedi kisiparosok számára. Ezen a taggyűlésen veszi kezdetét a KlOSZ-tagkönyvek kicserélése. — Színházszervező értekezletet tart a Szegedi Nemzeti Színház az üzemi kultúrfelelősöknék hétfőn délután 5 órakor. Az értekezleten fontos kultúrszervezői problémák kerülnek megbeszélésre. Őrizetbe vették Farkas Mihályt A legfőbb ügyész utasítására a szocialista törvényesség megsértése miatt őrizetbe vették Farkas Mihályt. Iskolai és egye'emi oktatásunk előtt álló feludatoktól nyilatkozott Kónya Albert oktatási miniszter Pénteken Veres Péter elnökletével' ülést tartott az országgyűlés 23 tagú kuturális bizottsága. Az ülésen Kónya Albert oktatásügyi miniszter számolt be a minisztérium munkájáról. Bevezetőben rámutatott, hogy a minisztérium célul tűzte ki a Központi Vezetőség júliusi határozatainak és értelmiségi határozatának mielőbbi következetes érvényesítését az oktatásügyi munkában. A dogmatizmus és a személyi kultusz maradványait felszámolva, az oktatásügyet közelebb kall vinni a nép mindennapi kulturális igényeihez. Ezt követően ismertette, hogy az általános és középiskolákban megkezdődött a tankönyvek és a tantervek felülvizsgálata. Ebben az évben megkezdték a kísérleti tanterv bevezetését az általános iskola V. és VI. osztályában is. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium a pedagógusom szakszervezetével közösen törekszik a pedagógusok munkakörülményeinek megjavítására, szociális és kulturális igényeik kielégítésére. A párt határozatának megfelelően csökkentik a tanárok kötelező óraszámát és csökkentik az óraszámot az alsótagozatos nevelőknél is. Ezeket az intézkedéseket 1958-tól folyamatosan valósítják meg. Rövidesen határozat Jelenik meg az iskolatípusok vizsgarendszerének felülvizsgálásáról. Bejelentette, hogy a személyi kultusz és a dogmatizmus még meglévő maradványait a minisztérium igyekszik eltüntetni a tananyagból. A rehabilitáció kérdéséra szólva elmondotta, hogy eddig mintegy 40 egyetemi hallgatót, 20 pedagógust és több egyetemi tanárt rehabilitáltak. Kónya Albert a továbbiakban az egyetem kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy a mereven megkötött órarenden lehet és kell is lazítani.' Első lépésként a bölcsészkar harmadik és negyedik évfolyamán 30-ról 20—22-re szál-' lították le a kötelező órák számát. Az óraszám csökkentését nagymértékben megkönynyíti az a javaslat, hogy az egyetemi oktatást egységcsen 5 évre emeljék fel. Az egyetemi felvételeknél az idén is nagy nehézségek voltak: 6.000 helyre 16.000en jelentkeztek. A felvéteti bizottságok arra törekedtek, hogy biztosítsák a jó felkészültségű értelmiségi fiatalok felvételét. A miniszter rámutatott, hogy a felvételeket, az elbírálás módjait nyilvánosabbá kell tenni. Befejezésül az egyetemek feladatairól szólt és megállapította, hogy a doktori cím visszaállítása ösztönzőleg hathat az egyetemeken folyó tudományos munkára, elősegítheti az asplránsképzés jelenlegi rendszeréneK megjavítását. A beszámolót követő részletes vitában a bizottság tagjai behatóan foglalkoztak a tanító- és tanárképzés helyzetével. Részletes vitát folytattak a bizottság tagjai az egyetemek munkájáról, és a művészeti nevelés fontosságáról. A vitában felmerült javaslatokra és kérdésekre Kónya Albert oktatásügyi miniszter váhuznlt. A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium tu- Ottó r. alezredes elvtársak datja, hogy hazáink és né- földi maradványait 1956. okpünk hú fiadnak, a mártírha- ^óbf hó i,3"^. jJélei6tt ™ i -i* • ,, « ' „,, órakor a Farkasréti temetőiált halt Korondi Béla r. ez- ^ kaÍQnai pompával helyeredes és Horyáth-Hönigsberg zik örök nyugalomra, Befejezés előtt a vetés a szegedi Dózsa Tsz-ben A Szeged-Rókusi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai nem sajnálták a fáradságot azért, hogy időben készen legyenek az őszi betakarítás és a vetés nagy munkáival. Szorgalmuknak meg is van az eredménye. Nyugodtan lehet mondani, hogy a város 9 termelőszövetkezete és termelőszövetkezeti csoportja közül most a Dózsa Tsz tagjai állnak legelőbb a munkával. Huszonöt holdon már zöldell az őszi árpa. Most nagy irammal vetik a házát is. Csütörtökön estig 45 katasztrális holdon készültek el a búza vetéssel, de 62 katasztrális holdat már tavaszi kapásnövények alá is felszántattak, s hordják ki a földekre a nyáron felszaporodott istállótrágyát is. Eddig 20 holdat teritették meg szervestrágyával. A Dózsa Tsz tagjaitól méltón vehetnek példát Szegeden termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdáit egyaránt; c&jipósáqok Sámiovlnhiám L Talán Szeged, a nagyváros közelsége is hozzájárul ahhoz, hogy Sándorfalva lakossága oly sok erőfeszítést tesz községe fejlesztéséért. A tanácstagok, a szövetkezeti tagok sokat gondolkodnak a jövőn, s amikor lehetőségük nyílik terveik megvalósítására — cselekszenek. Mit mond Pesti Péter tanácselnök minderről? Lássunk csak néhány apróságot! * Sándorfalván is — mint ahogyan megyeszerte — szeretnének az emberek mindenekelőtt egészséges lakásokat építeni. Ehhez pedig építőanyag, többek között tégla kell. Néhány hónappal ezelőtt a tanácsülés elhatározta, hogy megkezdik a szénporos tégla égetését. A költségek fedezésére azon a tanácsülésen 40 ezer forintot szavaztak meg a községfejlesztési alapból és egy hónappal ezelőtt Gulyás István és Illés Fcrenc téglaégetők munkához láttak. Az első alkalommal 25 ezer szénporos tégla készült. A próbaégetés sikerült, s október 10-cn már bemutatták az első téglákat. Felhasználásukról a legközelebbi tanácsülés dönt. Vannak tervek is. Jövőre legalább egymillió téglát szeretnének égetni. Persze a földkitermeléséhez legalább 60 ezer forint szükséges. Most már a járás és a megye segítségét is kérik. A sándorfalvi tanácstagok megérdemlik a dicséretet, s a lehetőségekhez mérten a támogatást isí • E hét elején a Rózsa Ferenc Tsz vezetőségét felkereste a Nádgazdasági Vállalat képviselője. A tanácskozás eredményes volt és megállapodtak abban, hogy a környéken elheverő nádat a szövetkezeti tagok feldolgozzák; Gépeket a vállalat ad. Eddig a nádat elszállították, de most a helybeli feldolgozással a szövetkezeti tagok jövedelme fog növekedni. Az a tervük, hogy nádpallókat exportra is készítenek. A nád feldolgozó üzemnek nagy a jövője! A szövetkezetbeliek más módot is kerestek és találtak jövedelmük növelésére: állandó építőbrigádot szerveztek. A 3—5 tagú brigád nemrég fejezte be az új községi szeszfőzde felépítését. Ezen a héten, szerdán megkezdték az első szilvapálinka főzését. Számításuk az, hogy a szeszfőzde legalább 40—50 ezer forint forgalmat bonyolít le, tehát a szövetkezet részesedése úgy 20 ezer forint körül mozog majd. * Üj dolog az is Sándorfalván, hogy a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet állandó építőbrigádja lakásokat épít a szövetkezeti tagok részére. Az idén már két tag részére épült fel az új ház. Jövőre újabb családi házat építenek; Nem is lenne rossz, ha a sándorfalviak példáját a megye többi szövetkezete is követné! * A község központjában áll a régi kastély, amit műemlékké nyilvánítottak. Évek óta folyt a vita arról, hogy mi legyen belőle. Tavaly azután 40 ezer forintos költséggel elkészült a terv arra, hogy szociális intézmény lesz belőle. Még sem lett, mert kitudódott, hogy nincs elég pénz a nagyméretű átalakításra! Azóta más terv készült: iskola lesz belőle. Ennek örülnek a sándorfalviak, mert legalább nem lesz probléma az iskolás gyermekek elhelyezésével. Ebben az évben 130 ezer forintos költséggel elkészül az cmea Ieten 5 tanterem, 1 előadóterem,' az alagsorban lakás, s bevezetik a villanyt is. Jövőre tovább folytatják a felújítási munkákat, majd 1958-ban az épület külsejének rendbehozására kerül sor. * Megoldásra váró probléma is akad elég a községben. Például az egyik: az elmúlt évben óvoda épült, viszont az 50-es létszámmal rendelkező óvodának csak egy óvónője van, Munka nélküli óvónő van a községben, tehát lehetne még egyet munkába állítani. A homokpusztai tanyavilágban is elkelne egy óvoda. Helyiség is van, csupán óvónő kellene. S a másik: nincs lakásuk a nevelőknek. Legalább 15 pedagógus naponta jár ki Szegedről Sándorfalvára. Az utazás igénybeveszi szabadidejüket, de emellett ezek a nevelők nem tudnak részt venni a község ügyes-bajos dolgainak megoldásában, * Sokat kell még törniök a fejüket a sándorfalvi vezetőknek, hogy ezeket a problémákat is megoldják. De érdemes! Hiszen a gyermekekről és emberekről van szói