Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-13 / 242. szám

9ELMA6T0R ORSZnt> Szombat, 195®. oKtőber H. Mi törtónt a külpolitikában? Az angol kormány kész Jordániának katonai segítséget nyújtani újabb izraeli támadás esetén — mondotta az angol külügyminisztérium szóvivőié ÜGYSZÖLVÁN semmi sem szivárog ki n Biztonsági I anáes zárt ajtók mögötti, a szuezi kérdéssel foglalkozó üléséről. Az. a tény azonban, hogv a tanácskozások továbbra is folynak, mutatja, liogy nz érdekeltek komoly erőfeszítéseket tesznek a megegyezés érdekében. A Biztonsági Tanács ülésén kívül a küldöttségvezető külügyminiszterek egymásköiötti tanácshozásai és l)ag Hammarskjöld F.NSZ-főtitkárrnl folytatott megbeszélései is azt célozzák, liogv megállapodás szülessék a szuezi kérdésben. Csütörtökön például Dag Hammarskjöld Sepilovval, Dulfes pedig Kocsa PopoS'icenú tárgyalt. liisenhower, nz F.gyesült Államok elnöke csütörtöki sajtóértekezletén kifejezte készségét: hajlandó személyesen is megjelenni az ENSZ előtt, vagy bármikor bármit tenni, ha úgy látja, hogy ezzel segít megoldani a szuezi válságotAngol kormánykörökben élénken cáfolják azokat a főleg amerikai lapokban és hírügynökségi közleményekben publikált híreket, hogy » brit kormány ellenőrzés helyett felügyeleti jog gyakorlásához is hozzájárulna a Szuezirsatoma felelt Ugyancsak cáfolja az angol kormány azokat a találgatásokat is, amelyek tudni vélik, hogy a brit és a francia kormány között a szuezi kérdéssel kapcsolatos további lépéseket illetően ellentétek támadtak volna. AZ IZRAELT—JORDÁNIAI határon ismét súlyos összetűzésről érkezett hir. Szerda éjjel izraeli csapatok „büntető támadást" intéztek egy jordániai rendőri erődítmény ellen. A harcok csütörtökön hajnalban lettek a leghevesebbek, amikorit a könnyű- és nehézfegyverzeNel felszerelt izraeli és jordániai gyalogság elkeseredett csatába kezdett. A harcokba izraeli léglökéses bombázógépek is beavatkoztak. A csütörtök reggel 6 óráig tartó harcok során — n jelentések szerint — 40 jordániai vesztette életét, míg az izraeliek vesztesége 9 halott és 13 sebesült volt. A jordúnia kormánya csütörtöki minisztertanácsán elhatározta: katonai segítségért folyamodik az arab államokhoz. Jordánia washingtoni nagykövete kijelentette: kormánya valószínűleg a Biztonsági Tanács összehívását fogja kérni. Az angol külügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy ha az izraeli támadások megismétlődnének, az érvényben lévő szerződés értelmében az angol kormány katonai segítséget nyújtana Jordániának. AZ ANGOL KONZERVATÍV PÁRT a walesi Llandudnoban most folyó évi konferenciája, amelyen mintegy négyezer delegátus vesz részt, több érdekes felszólalásnak volt már eddig is tanúja. Csütörtökön — a küldöttek többségének általános elképedésére — Wili:im Yates képviselő, aki a második világháború idején a szuezi övezetben teljesített katonai szolgálatot, élesen bírálta a konzervatív kormány közel-keleti politikáját. „A kormány n kommunizmus karjaiba kergeti az arab nacionalizmust", „Cipruson értelmetlen mészárlás folyik" és hasonló kijelentései helyeslést és felzúdulást váltottak ki a jelenlévőkben. Az értekezlet egyébként elfogadta a kormány politikáját támogató határozati javaslatot. A kormány tagjai köziil csupán Nutting államminiszter szólalt fel, Eden beszédére valószínűleg ma keröl sor. Figyelemreméltó kijelentéseket tett felszólalása során Julién Amery képviselő, aki arról beszélt, hogy, ha a Biztonsági Tanács most folyó ülésén nem sikerülne megegyezést elérni, Angliának jogában áll minden elképzelhető eszközt, még erőszakot is — igénvbevenni, céljának elérése érdekében. „Tovább kell haladnunk — mondotta —, ha lehet, amerikai segítséggel, ha kell, amerikai segítség nélkül és ha muszáj, az amerikaiakkal szemben". AZ ADENAUER-KORMÁNY csütörtöki minisztertanácsán nem foglalkozott érdemben a kormányátalakítás égető kérdésével. A kancellár csupán arra szotjtkozotl, hogy felszólítsa a négy lemondott szabad néppárti minisztert, egyelőre maradjanak hivatalukban. A négy miniszter közölte, továbbra is kitart lemondása mellett Egy szociáldemokrata szóvivő csütörtökön Nyugat-Berlinben kijelentette: a kormányátalakításnak csak altkor volna igazán értelme, ha Adenauer válna ki a kormányból. A politikai élet szempontjából nem túl érdekes, hogy néhány új ember kerül a kormányba. A lényeg az, hogy a kormányos továbbra is Adenauer marad, alti változatlanul kitart a hamis irány mellett — mondotta. A „Borba" a szovjet-jngosríáv Rövid külpolitikai viszony néliúny kérdéséről hirek Az elmúlt napokban az egész világon nagv érdeklődéssel kísérték Hruscsov és Tito elnök jugoszláviai, illetve jaltai megbeszéléseit, ami érthető is, hiszen a két államférfi közvetlen, vagy közvetett kapcsolatai jelentős hatással vannak a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának alakulására. A nyugati sajtó azonban — írja ezzel kapcsolatos cikkében a Borba című jugoszláv lap — szenzációhajhászó, spekulatív módon foglalkozik Hruscsov és Tito látogatáscseréjével és a tényeket teljesen nélkülöző, elképesztő tkombinációkon alapuló következtetéseket von le erről. A „színpadiasan megrendezett látogatás hálteré"-ről és ..ezt a váratlan látogatást előidéző nézieteltérések"-ről szóló leírások azt erősítgetik. ho?v „rendkívül komolv és kritikus (helyzet állt elő", hogy „Jugoszlávia és a Szovjetunió között komolv nézeteltérés következett be". A Borba cikke ezután rámutat. hogv nyugati részről e féltevések miiven nagyfokú tájékozatlanságot tükröznek. „Nem arról van szó most — írja a Borba —. hogy komoly nézeteltérés következett be, hanem arról, hogy szabad és egyenjogú véleménycserére került sor a nyitott kérdésekről és a véleménykülönbségekről, amiket az egymás közötti viszonyban sohasem titkolt egyik fél sem." „Mindez természetesen nem jelenti azt. — folytatja a Borba cikke —, hogy az utóbbi időben nem történtele bizonyos váratlan dolgok. Jugoszlávia tudomást szerzett az SZKP Központi Bizottságának egy leveléről, amelyet nemcsak a szovjet párttagsághoz juttattak el, hanem egyes külföldi kommunista pártáik vezetőihez is. Ebben a levélben szó volt országunkról és vezetőinkről Is. Ügy látszik, hogy ez a levél azt a véleményt juttatta kifejezésre. hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nem teljes egészében marxista—leninista szervezet, hogy tannak bizonyos szociáldemokrata tendenciák és így tovább. Ilyen levél megjelenése nem áll összhangban az SZKP és a JKSZ közötti viszonyra vonatkozó moszkvai deklaráció szellemével. Ml azonban meg vagyunlk győződve arról, hogy ez az ügy most elintézést nyert és hasonló eset a jövőben nem fog többé megtörténni. A lap ezután arról ír. hogy az említett levélről alkotott általános nyugati sajtóvélemény, az t. i„ hogv a szovjet vezetőség visszatér a sztálinizmushoz — teljesen a spekuláció gyümölcse, és semmi köze a valósághoz. A jelenlegi világ egyes problémáit illetően fennálló véleménykülönbség — beleértve az úgynevezett szocialista táborhoz való viszony olyan fontos kérdésben fennálló véleménykülönbségét is — nem zavarta Jugoszláviát és a Szovjetuniót együttműködésük továbbfejlesztésében és megszilárdításában — írja befejezésül a Borba. Ezek a véleménykülönbségek nem képezhetnek semmiféle komolyabb akadályt e kapcsolatok továbbfejlesztésében. A két országnak sok közös érdeke van és sok közös érintkezési pont van közöttük. Együttműködésük szilárd alapjait meghatározza a három közös jugoszláv—szovjet dokumentum, amely azt is lehetővé teszi, hogy a jelenkor nagy problémáira vonatkozó véleménykülönbségekről — amelyben semmi különös és meglepő nincs — nvüt elvtársi és egyenjogú vitát folytassanak. A mai társadalmi fejlődés nagy kérdéseire vonatkozó egyes nézetek helyességéről — hangzik a Borba idézett cikkének néhány befejező sora — végső fokon a társadalmi gyakorlat dönt. Ez az igazság egyetlen objektív kritériuma. A jelenlegi tapasztalatokról s a mai világ új problémáiról folytatott nyílt és őszinte véleménycsere azonban rendkívül hasznos lehet a szocialista gondolat és gyakorlat továbbfejlesztése szempontjából. Belgrád: Branko Draskovics, a jugoszláv külügyi államtitkárság szóvivője, a sajtó számára megtartott értekezletein kérdésre válaszolva nyilatkozott Rajk és elvtársai rehabilitálásáról és földi maradványaik ünnepélyes eltemetéséről. — Rajk és elvtársainaik rehabilitálása, valamint az ünnepélyes temetésük alkalmával mondott beszédek — hangoztatta a szóvivő — világosan bizonyítják a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar állam vezetőinek azt az aktív törekvését és elhatározását, hogy felszámolják a közelmúlt maradványait. — Ennek és az ilyen eseményeiknek — azt hiszem — nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk — mondotta a szóvivő. • Poznan: Az ügyész szerdán a poznani vajdasági törvényszéknél megfellebbezte a Foltinowicz, Zurek és Sroka vádlottakra kiszabott 4—4 év ítéletet. Nevezeiteket azzal vádolták, hogy részt vettek Izderny tizedes halált okozó ütlegelésében a poznani események alatt. Az ügyész kifogásolta a vádlottak által elkövetett bűneikért kiszabott enyhe büntetést, valamint az általuk elkövetett cselekmények helytelen jogi minősítését. A goznani városi kerületi bíróság csütörtökön hirdetett ítéletet azok felett, akik a poznani események alatt raboltak és fosztogattak. Az október 9-én tartott tárgyalás alapján a bíróság Syhvester Bubolzot, aki lopásért korábban mér négy ízben volt büntetve, 16 havi börtönbüntetésre, Marian Barciszewskit 12 havi börtönbüntetésre, Eugeniusz Zapolskit hathavi börtönbüntetésre és 400 zloty pénzbüntetésre, továbbá Hemryk Woznyt nyolchavi börtönbüntetésre és 500 zloty pénzbüntetésre ítélte. Az Igazságűgyminísztéríum fontos törvényjavaslatokat terjeszt az országgyűlés elé Katonai bíróság tárgyalja Farkas Vladimír és társai ügyét — mondotta sajtóértekezlete során Molnár Erik igazságügy miniszter Ez a gyakorlat nagymértékben megvalósult már eddig is. Általában a bűntények fennforgása esetén köteles-e az ügyész minden esetben vádat emelni? — Az ügyész köteles vádat emelni, ha tudomása szerint a bűncselekmény elkövetése fennáll. Farkas Vladimír és társainak ügye katonai bíróság elé kerül-e és nyilvános lesz-e a tárgyalás? — hangzott a következő kérdé3. Az igazságügyminiszter válasza: Pénteken délelőtt sajtótájékoztatót tartottak az Igazságügyminisztériumban, amelyen Molnár Erik igazságügyminiszter beszélt azokról a törvényjavaslatokról, amelyeket az igazságügyminiszter nyújt be az országgyűlés októberi ülésszakán; az államigazgatási eljárásról, a büntető perrendtartás módosításáról, a polgári perrendtartás módosításáról, valamint a polgári törvénykönyvről. A büntető és a polgári perrendtartás módosításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek a törvényjavaslatok nem célozzák a büntető és a polgári perrendtartás gyökeres átalakítását, csupán néhány jelentős részletkérdést szabályoznak a Központi Vezetőség júliusi határozata szellemében. Ezzel azonban az Igazságügyminisztérium távolról sem tekinti lezártnak a két perrendtartás reformját, hiszen számos fontos kérdést kell még eldönteni, széleskörűen megvitatni. A polgári törvénykönyv javaslatát az igazságügyminiszter az októberi országgyűlésben nyújtja be és az előreláthatólag a jövő évben emelkedik törvényerőre. Az új büntetőtörvénykönyv készül. Az Igazságügyminisztérium valószínű, a jövő év közepére fejezi be a munkát. Az a terv, hogy e két törvénykönyv — a polgári és a büntető anyagi jog — kodifikálása aitán az abban foglalt követelményeknek megfelelően jövőre készítik el a büntető és a polgári perrendtartás átfogó jellegű módosítását. — Már most megkezdjük azonban a fő kérdések megvitatását: a jogi szaklapoknál, a jogász-szövetségeknél már megtettük a kezdeményező lépéseket. Azt várjuk, hogy ebben a kérdésben megindul a széleskörű vita, amelyen elméleti és gyakorlati szakemberek vesznek részt, a jogászság széles tömegei, bekapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémia jogi bizottsága, az Állam- és Jogtudományi Intézet, az egyetemek jogudományi karai, a jogi szaklapok, a jogász-szövetség, az ügyvédség szervezetei. Szűkítik a katonai bíróságok hatáskörét Ezután áttért a büntető perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat ismertetésére. Mindenekelőtt a katonai bíróság hatáskörének szűkítéséről beszélt. A katonai bíróság külön bíróság és különleges bíróság — mondott^, — Jellegét és hatáskörét a katonai szolgálati viszonnyal összefüggő különleges büntetőpolitikai célok: a fegyelem, a harckészség, a szolgálati rend biztosítása és a katonai titok megőrzése szabják meg. Hatáskörét úgy kell megszabni, hogy az csakis olyan bűnügyeket öleljen fel, amelyekben e sajátos érdekek megóvása a különleges eljárást valóban szükségessé teszi. — A törvényjavaslat csak olyan személyeket hagy a katonai bíráskodás hatálya alatt, akiknél ténylegesen felmerülnek az előbb említett különleges szempontok. A javaslat szerint polgári személlyel szemben katonai bíróságok csak olyan bűntett miatt járhatnak el a jövőben, amelyek közvetlenül sértik a honvédelem érdekeit. Beszélt a büntetésvégrehajtási szervek felügyeletéről is, amelyek, mint ismeretes, jelenleg a belügyminiszter parancsnoksága alatt állnak. A javaslat értelmében ezt is megváltoztatják, mert a börtönbüntetés végrehajtásánál nem az őrizetet eliátó szervek fegyveres funkciója az uralkodó szempont, hanem a büntetés nevelő jellegének az érvényesítése. A szocialista törvényességgel jobban összeegyeztethető az olyan szervezés, amely nem ugyanannak a főhatóságnak a kezében egyesíti a nyomozó szervek és a büntetésvégrehajtási szervek feletti felügyeletet. Ezért indokolt, hogy a büntetésvégrehajtási szerveket kivonjuk a belügyminiszter parancsoksága alól és az igazságügyminiszter felügyelete alá helyezz ük őket. Ezt a szervezeti változást irányozza elő a javaslat cs ennek megfelelően mondja ki azt is, hogy szabadságvesztés büntetések félbeszakítása, valamint a feltételes szabadságra bocsátás az igazságügyminiszter, illetve az általa felhatalmazott szerv hatáskörébe tartozik ipajd — mondotta. Elmondotta a miniszter, hogy javasolják az országgyűlésnek a közlekedési bíróságok megszüntetését is, majd arról beszélt, hogy kibővítik a képviseletre jogosultak körét. A javaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy a jogi egyetemek tanárai a jövőben, esetenkint adott engedély alapján, büntető ügyekben — mint védők — eljárhassanak. Javaslat a polgári perrendtartás módosításáról Ezután a polgári perrendtartás módosítására irányuló javaslat lantosabb rendelkezéseit ismertette. Részletesen beszélt a házassági bontóperek egyszerűsítéséről. A javaslat lényegesen egyszerűsíti a házassági bontóperes eljárást, anélkül azonban, hogy a házasság felbontásának kérdésében más elvi alapra helyezkedne, illetve feladná a család és különösen a gyermek érdekeinek következetes védelmét. A módosítás megszünteti az előikészítő eljárást. Eddig a házassági bontóperektoen elsőfoikon a megyei bíróság, másodfokon a legfelső bíróság járt el. A hatáskör megváltoztatásával a bontóperek a járásbíróság hatásköréibe kerülnek — az állampolgárok és a bíróságok lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz. A jövőben a bontóper elsőfokú bírósága az első tárgyaláson megkísérli a házastársak kibékítését. Kibékülés esetén az eljárás ingyenes. A perilletéket nem az eljárás megindításakor, hanem csak akkor kell leróni, ha a békítés eredménytelen maradt. A békítési kísérlet után csak harminc nap elteltével tűzi ki a bíróság a tárgyalás időpontját. Molnár Erik igazságügyminiszter a továbbiakban az államigazgatási eljárásról szóló törvényjavaslatot ismertette. Hangsúlyozta: az államigazgatási eljárás általános szabályai azokat a rendelkezéseket fogják össze, amelyek egyrészt az eljárás menetét alkalmazzák, másrészt biztosítják az ügyfél jogait az eljárásban. Biztosítja a törvénytervezet az állampolgároknak azt a jogát, hegy a sérelmes határozat ellen fellebbezéssel éljenek, ügyüket elbírálás végett magasabb fórum elé terjesszék. Végül a polgári törvénykönyvről tájékoztatta a miniszter a sajtó képviselőit. Kérdések — válaszok Ezután az újságírók számos kérdést teltek fel az Jgazságü gymini sz ternek. Kl a felettese a katonai bíróságoknak? — hangzott az első kérdés. — A katonai bíróságok felügyelet szempontjából az Igazságügyiminisztériumhoz tartoznak, a minisztérium külön katonai főosztály áltai gyakorolja a felügyeletet. Ml az elvi álláspont a bírák függetlenségének kérdéseben? — A legteljesebb mértékben a bírói függetlenség elismerése alapján állunk — válaszolt Molnár Erik igazságügyminiszter — és hozzátette: senki sem befolyásolja a bírót döntésében. Az ítélkezést elvileg csak a legfelső bíróság irányíthatja. Farkas Vladimír és társai* nak bűnügye katonai bíróság elé tartozik, mert amikor a bűncselekményeket elkövették, mint katonai bíróság hatáskörébe tartozó személyek jártak el. Fennáll-e annak a lehetősége — amennyiben a vizsgálat során bebizonyosodik —% hogy más személyek is tevékeny részesei voltak hasonló minőségben a törvénytelenségeknek —, hogy a kört kiszélesítsék? Arról nem tudok nyilatkozni — válaszolta Molnár Erik — hogy az ügyükben megindult eljárást kiterjesztik-e szélesebb körre, vagy nem. Ezt a kérdést a legfőbb ügyésznek lehet feltenni. Mennyiben terheli • felelősség az Igazságügyminisztériumot a Rajk elvtárs elleni perben és a többi politikai perben történt törvénytelenségekért? — Az Igazságügyminisztériumot — mondotta Molnár Erik — semminemű felelősség nem terheli a Rajk elvtárs elleni perben és a többi ismert politikai perben. Ezeket a pereket olyan szervek folytatták le, amelyek felett akkor az Igazságügyminisztérium semmiféle felügyeletet nem gyakorolt, a bírói eljárás felett sem gyakorolt semmiféle felügyeletet. Ezek az ügyek teljesen az Igazságügyminisztérium hatáskörén kívül zajlottak le. Az ilyen ügyekben ítélkező bírókkal szemben indított-e fegyelmi eljárást a minisztérium? — Azokat a bírákat, akt; az ismert politikai perekben eljártak — hangzott a válasz — leváltották. Többé ilyen ügyekben nem járhatnak el. A bírák egyébként kész anyagot kaptak, formailag teljesen korrektnek látszó anyagot. A vádlottak a tárgyaláson fenntartották beismerő vallomásukat. Nem egyszerű dolog tehát az érintett bírákkal szemben eljárni — mondotta Molnár Erik igazságügymimszter. Milyen intézkedések várhatók annak érdekében, hogy politikai jellegű bűnperékben ne fordulhassanak elő ilyen törvénytelenségek. — A jövőben e törvénytelenségeket úgy kívánjuk megelőzni, hogy megszüntetjük a különbírósági eljárást és biztosítjuk, hogy a politikai perek is teljes mértékben az Igazságügyminisztérium felügyelete alatt folyjanak le. hogy a minisztériumnak média legyen gondoskodni a törvényesség legszigorúbb megtartásáról. Ezzel kapcsolatban már megtörténtek az összes intézkedések. A helyzet ebben a tekintetben gyökeresen megváltozott. Megkérdezték a minisztertől, mi a véleménye a halálbüntetés eltörléséről? — A haUFbüntetés eltörlésének kérdésével — válaszolta — egyelőre nem a minisztérium, hanem egyé* illetékes szervek foglalkoznak. A kérdés azonban igen komolyan felvetődött. Döntés még nincs. A minisztériumnak egyébként ast az álláspontja, hogy halálbüntetésre csak különleges körü'mcnyck között lehet szükség, normális körülményeik között ez teljesen felesleges,