Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-17 / 245. szám

Szerda, 1956. október 17. OÉlMOTIRimttl Pénteken lesz a József Attila Kör első vitája A DISZ József Attila Köre péntek este 6 órakor tartja első vitáját a Tudományegyetem Ady téri épületében, az auditórium maximumban, amikor "Az értelmiség helyzete Szegeden és az értelmiségi politikáról szóló határozat* címmel rendeznek vitát. A vitára szabad a bemenet és bárki felszólalhat. A Szegedi Kenderfonógyár házi iszapfürdőjében kényelmes és szakszerű kezelésben, gyógyításban részesülnek az üzem mozgásszervi megbetegedésű dolgozói. Az új létesítmény máris nagy népszerűségnek örvend, s a ket gyógymasszőr, Kiss Béla és felesége ugyancsak megtalálja a dolgát a férfi- és női fogadónapokon. Vazorka Ede mázoló is elégedetten, örömmel veszi igénybe az iszapfürdőt. Jót tesz a gyógyhatású hévízi iszap és masszázs. Új módon a munkásvándorlás ellen A SAJTÖ ÉS A RÁDIÖ már munkahelyhez szoktatni, hanem üzemek vezetőire, de korai volhirül adta, hogy a közvélemény új módon — nagyobb gondosko- na azt gondolni, hogy csak gazmeghallgatása alapján átdolgoz- dússal, az egyéni érdek fokozot- dasági vonatkozásban. Csupán znk a Munka Törvenykönyvét és tabb figyelembevételével. Ott, hónapok választanak cl bennünszáműzik -belőle azokat a cikke- ahol megfelelően gondoskodnak kot attól, bogy megszűnjék ez a lyeket, amelyek idegenek a szo- az emberek szociális és munkavi- munkakönyvekben gyakran olcialista demokratizmus szellemé- szonyairól, ahol a gazdasági vc- vasható bejegyzés: „önkénycsen tők Szükség van erre, mert cgves zetésnek nemcsak a népgazdasági kilépett". Még jogosultsága" van cikkelyek a népgazdasági érdeket tPrv képez szívügyet, hanem a ennek a bejegyzésnek — de jotúlhajtva nagyon egyoldalúak a munkások keresete is — ott nem gosan elvárjuk az üzemek és munkavállaló rovására. _ Ezek ]PSZ ],aj, onnan nem fognak el- intézmények munkaügyi oszláközé tartozik mindenekelőtt a vágyódni az emberek. Ahol pedig lyán dolgozó emberektől, bogy munkaviszony „önkényes" meg- a dolgozó ember még háttérbe szerényen bánjanak ezzel a beszüntetésének elbírálása is. A je- SZOnil a maga személves érdc- lvegzővel már most is, hiszen az lenleg is érvényben lévő Mun- keivel — ott. ez az új elv is a új rendelet előre veti árnyékát. A kaügyi jogszabályok gyűjlemc- vezetők kötelességévé teszi a fonve a munkaviszony önkényes kozolt gondóskodást. felbontóival szemben igen súlvos MINDEZZEL MAR ebben a gazdasági évben is számot kell vetnünk. Az évi és az utolsó negyedévi terv teljesítése és túlteljesítése, a terven felüli nyereség növelése a jövő gazdasági cv szociális létesítményeinek fejlesztése szempontjából igen fontos fel- . adat. Már most gondolkozniok kratizálúsanak lényeges^ nllomarcndszabályokat tartalmaz. Az önkényesen kilépő dolgozó új munkaviszonyának első és második naptári évében alapszabadságának csak felét kaphatja, pótszabadságban pedig csak speciális esetekben részesülhet. A kilépést követően csak a munkaközvetítő szervek útján léphet új munkaviszonyba, munkaviszonyának folyamatossága pedig megszakad, s ez a körülmény a betegsége esetén folyósítható láppénz összegét is erősen korlátozza, illetve lecsökkenti. Ugyanezek az elmarasztalások Konzervgyár munkaügyi osztályán például még mindig ezt a bejegyzést írták egy olyan dolgozó asszony munkakönyvébe, aki arra kényszerült — családi okok miatt —, bogy kilépjen a vállalattól. Csak az üzemi bizottság közbelépésére sikerült ezt a bejegyzést megváltoztatni. Az üzemi élet és munka demokell az üzemek vezetőinek azon, hogy mit tehetnek a vállalat dolgozói lakás gondjainak enyhítéséért és az esetleges héraránytalanságoh kiküszöböléséért, a béralap megfelelőbb felhasználásáért. Még nem ismerjük azt az új vonatkoznak azokra is, akiknek rendelettervezetet, amely sznbámunkaviszonya fegyelmi úton lyomi!fogja a munkaviszony' fel- n aKar m történő elbocsátás, vagy bírói íte- bontásával kapcsolatos kérdése- ^ Korábban talán let miatt szakad meg - jóllehet ket, az u, Munka Torvenykony- „üW voh em> mm n. n két dolgot nem szabadna azo- yetol viszont ugyanakkor elvár- szprveztük a gazdaságot, . még sa lesz a Munka Törvénykönyvének új szellemben történő átdolgozása. Ez a bejelentelt, hamarosan életbe lépő új rendelet pedig véget vet annak a gyakorlatnak, hogy az emberehet a munkában úgy kezeljük, mintha csavarok lennének, akiket odacsavarozunk egy helyre és ahár jó ott nekik, akár nem, fogva Juhász Gyula szobra előnyöket Az iszappakolás után valósággal újjászületik az ember. Hogyan lehet Romániába és a népi demokratikus államokba utazni ? Többen kérték már szerkesztőségünktől, hogy tájékoztassuk olvasóinkat a külföldre történő utazások feltételeiről. Szerkesztőségünk eleget téve a kérésnek, közli, hogy Romániába útlevél és vízumkényszer nélkül lehet utazni. Ez azt jelenti, hogy aki rokonai meglátogatására Romániába akar menni, az Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón vagy Szentesen felkeresi a rendőrkapitányságot és útlevélkérelmi űrlapot kér. Az űrlap kitöltése után aláíratja a munkaadóval, akik nem üzemben dolgoznak. az»k a községi, vagy városi tanáccsal. A kérelmet 2 forintos illetékbélyeggel ellátva kell beadni a rendőrkapitányságok útlevélosztályára vagy hétfőin és szerdán Szegeden az útlevélosztályon. Itt rövid idő alatt (néhány nap) elintézik a kérelmet, kiadják a személyazonossági igazolványhoz csatolható határátlépési engedélyt. Akik már ezért mennek a rendőrséghez, hozzanak magukkal 50 forintos illetékbélyeget is, melyet a határátlépésre jogosító iratra, útlevélre ragasztanak fel. Aki megkapta az iratot, minden bejelentés nélkül utazhat Romániába. Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, Lengyelországba, Bulgáriába vízumot is kell kérni az illetékes országok követségén. Jugoszláviába és Albániába — »Mi és a világ* címmel újabb előadást rendez a Hazafias Népfront városi bizottsága, a TTIT és a Juhász Gyula Művelődési Otthon. Az első előadást "Japán szerepe a távol-keleti politikában* címmel csütörtökön este fél 8 órakor tartja meg még útlevél- és vízumkényszer is van; tehát ide külön útlevelet kell kérni. Azok, akik a népi demokratikus országokból érkeznek hazánkba, hatvan napig minden fajta bejelentési kötelezettség nélkül tartózkodhatnak ismerőseiknél. Hatvan nap letelte után tartózkodási engedélyt kell kérni. nos elbírálás alá venni. Az ön- iuk, hogy bizonyos ^ ^ _ _,_Y kényesen kilépő dolgozó nem biztosítson az üzemi törzsgárdá- hg kít jó szakmunUását6i minden esetben azért hagyja el ™k>az olVan dolgozóknak akik „l(vr kp,]pM. ky firpmpk munkahelyét, mert nyughatatlan }0, 20, vagy esetenkent 50 evet természetű, — hanem az esetek « dolgoznak egy. helyen. Ahol többségében azért, mert családi, megfelelő volt ós lesz a gondosvngy egyéb körülmények kény- kodas, ott ez a törzsgárda biztoszerírik rá, vagy többet akar ke- sí>n nem bomlik fel, s az újabb rcsni, nagyobb gondoskodást üzemekben is kialakul a ragasz- <iuvci igényel. kodó munkások csoportja Sze- hatnak majd. AZ ANYAGILAG IS, erköl- Ma b vándorol a munkások egy része es az uj rendelet elctazt is megérezte egy-egy üzem. meg kellett válnia. Az üzemek vezetőinek nagyobb önállósága révén azonban bizonyosan rugalmasabb lesz a vezetés gyakorlata, szabadabb lesz a béralap és a gazdasági egységek a mnnkarrővel is szabadabban gazdáikodlesznek —• de u M1„,v csileg is sújtó rendelkezés elle- lámzását csillapí't'ani l'eher'olyan- . . , ... nére, mint tudjuk, sokan cserél- formá h 'a7 üzempk , ydo]. belépése után is vandorolm fog gették munkahelyüket - s nem „ozók anva^ érdekvédelmének ~ s oda fekszenek majd az azért, mintha dacolni akartak fórumaivá válnak és ezzel mavolna a rendelettel, hanem vala- ^khoz kötik a munkásokat, milyen kényszerítő körülmény A munkások jogainak ilyen miatt A törvény tehát nem hoz- kiterjesztése természetesen nem la meg azt az eredményt, amit jclPnlhPtj azt, hogy majd szertevártunk tőle. Ennek a felisme- icnGi éljünk ezzel" az új lehetőrésnek az alapján a Mimszterta- „éggel. Alapvető követelmény, nács úgy határozott, hogy janu- /.,;„, támaszthatjuk önmagunkár elsejétől kezdve, hatálytalanít- /,.„; és dolgozó társainkkal szemja ezt a bürokráciában fogant hcn „_f elveh hogy ha va!a. mivel elégedetlenek vagyunk, ne mindjárt a munkakönyvért szaladjunk, hanem első lépésként mindig a helyzet megjavítására törekedjünk, cikkelyt és a munkásoknak biztosítja azt az elemi demokratikus jogot, miszerint minden dolgozó szabadon választhatja meg munkahelyét. Január elsején felemelkednek tehát a sorompók. Az új elv életbelépése előtt azonban számolnunk kell azzal, hogv a jövőben sem fog kedvezni népgazdaságunknak, ha szertelenül áramlik a munkaerő. Rizonyos, hogy többen élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy más munkahelyen keresik boldogulásukat. Ezeket az embereket többé nem a korlátozó rendeletekkel kell majd visszatartani és egy állandó gyekszenek majd emberek, ahol többet kapnak, ahol megfelelőbb gondoskodást remélnek. Ebben a körülményben azonban rejtve egy bizonyos egészséges versengést is meg kell sejtenünk: azt, hogy az üzemek kénytelenek lesznek mindig többet cs többet adni a dolgozóknak, ha meg akarják tartani munkásaikat. Ü.I MÖDON KELI; tehát fellépni a munkásvándorlás ellen — s a legcélravez-etőbb módszer taltalma a korábbi vándorlás Hol állítsák fel Juhász Gyula szobrát Szegeden? Ezt a kérdést bocsátjuk a közvélemény elé. Közöljük a szoborról készült fényképet, tegyenek javaslatot olvasóink a nagy költő szobrának elhelyezésére, amelyet Segesdi György fiatal fővárosi szobrászművész készített. okainak ellenkezője — a dolgozók munkakörülménveinek, szoA KILÁTÁSBA HELYEZETT ciális helyzetének állandó javfúj rendelkezés, mint mondottuk, tása, munkájuk megbecsülése és már most is kötelességeket ró az keresetük növelése lehet. Miért nincs villany Pusziaszeren ? — kérdezik olvasóink, a pusztaszeri tanácstagok, mivel — mint írják — községüket igen elhanyagolja a szegedi járás. EGY ISKOLA GONDJAI örömmel olvastuk a Délmagyarország szeptember 2 7-i számában az iskolánk életéről közölt cikket. E levelet azért küldjük a szerkesztőségnek, mert eddiig is bármikor megértésre talált közeledésünk a lap munkatársainál. Talán kissé furcsán hat, hogy örömről beszélünk, hiszen a cikik szomorú tényeket közöl iskolánk életéről. De ismét csak azt kell mondani, hogy örülünk e cikknek, mert az első olyan sajtómegnyilatkozás, mely küzdelmes életünkkel foglalkozik. A cikk nyomán a Szegedi Vasútforgalmi Technikum életéből szeretnénk néhány dolgot elmondani. Pedagógusok vagyunk, akik hivatásunknak az ifjúság nevelését tekintjük. Azért élünk és tanulunk, hogy újabo és újabb nemzedékeket neveljünk az országnak. jár.) Csakhogy 19 osztállyal 14 tantermes iskolában nem lehetett megkezdeni a tanítást. Mit tehettünk? Kollégiumunk hosszas harcok után a Petőfi-laktanyában kapott elhelyezést. Itt kellett elvennünk 5 tantermet, hogy a tanítást kétheti késéssel megkezdhessük. De ezzel még nem oldottuk meg probléminkat, hiszen így a 350 kollégiumi növendékünket mintegy 250 fő elhelyezését is alig biztosító helyre kellett összeszorítani. Tanulóink rendszerint két óráig vesznek részt a tanításon. Akitor megkezdődik az ebédeltetés a 100 férőhelyes ebédlőben. Az éhes, fáradt gyermekek hosszú sora áll az udvaron — sokszor 4 óráig is —, mire megebédelhetnek. Most még csak meg lehet így oldani az étkeztetést, de mi lesz akkor, ha elkezdődnek egészségéért munkájáért? eleget tenni és tanulmányi Hogy tudunk nevelés nagy Eddig is becsülettel végeztük &zi esf>k é y^ munkankat, szeretnenk ezután is így dolgozni. De vajcn mit lehet csinálni, ha mostoha körülmények lépten-nyomon meggátolnak bennünket. Iskolánk igen népes, mondhatnánk mamut-középiskola Szegeden. Hiszen az ország 260 helységéből összesen 750 tanuló jár hozzánk. E tanévben 19 osztály indult, a szegedi pedagógusok számára áll a téli hideg. Arról persze szó sem lehet, hogy a zsúfolt kollégiumi hálótermeket a télen fűteni tudjuk. Hiszen kályha sehogy se férne el, hacsak néhány ágyban két tanulót nem altatnánk. Állandóan itt élünk növendékeink között. A mindnyájunkban élő pedagógus lelkiismeret és a humanitás nevében tiltakozunk az ilyen sors ellen. Hogy vállalhatunk mi ilyen 1

szinte hihetetlennek hangzó -__„„ _ osztálylétszámokkal. (Egy-egy körülmények között felelőselső osztályunkba 50 tanuló séget a ránkbízott tanulók és fontos feladatainak, ha is kólánk helyzetében hamarosan nem következik be jelentős változás. Úgy érezzük, hogy nem lehet közömbös egyetlen becsületesen gondolkodó ember számára sem az ifjúság sorsa, nem lehet közömbös anynyi értékes fiatal mostoha helyzete. Napjainkban sokat hallunk a szocialista felelősségről. Azt gondoljuk, hogy a szocialista felelősség itt kezdődik, hogy az általunk felsorolt tényeken a legsürgősebben változtatni kell. Szeretnénk, ha megyénk vezetői nem mennének el közömbösen e kérdések mellett, hiszen országunk egyetlen ilyen-nemű — és Szeged legnagyobb középiskolájáról van szó. Az elmondott és még ezenkívül is fennálló sok nehézség ellenére megkezdtük a tanítást és vállaljuk a nehézségeket. De úgy érezzük, hogy most kellett mindezeket elmondanunk:, amikor lehetőség lenne arra. hogy jelenlegi iskolaépületünket az MTHval elcserélve további épületrészeket kapnánk a laktanyából és így nyugodt körülmények között végezhetnénk nevelőmunkánkat. A Vasútforgalmi Technikum tanári kara "Van Pusztaszernek egy tanácsháza, 5 iskolája, egy művelődési otthona, két tsz-e, egy célgazdasága és a község lakossága állampolgári kötelezettségének eleget tesz, miért nem lehet megvalósítani azt, hogy a községbe bevezessék a villanyt? A Szabad Nép állandóan közli azoknak a dunántúli községeknek nevét, amelyeket villamosítottak. Vagy talán azok jobb helyzetben vannak villamosság szempontjából, közelebb van a villanyvezeték? Nem. Pusztaszer 6 km-re van Sövényházától, ott is van villany, Kistelek 12 kilométer, ott is van villany, Tömörkény 10 km, ott is van villany, Csanytelék 6 kilométer, ott is van villany. Miért nem kaphat Pusztaszer is villanyt? Pusztaszernek történelme van, méghozzá patinásabb, mint a fél Magyarországnak. Ezek a pusztaszeriek nem mentek szomszédba a honfoglalásért, s hát azóta sem vezették be nekik a villanyt. Most már csakugyan cselekedni kéne egy ilyen híres községért! fynw báui Hifuydíia — Köszönöm elvtársak, köszönöm — ennyit tudott csak mondani Sípos Károly bácsi a múlt bét végén az első kerületi Tanács igazgatósági osztályán. A nagy örömtől szinte alig állt a lábán. Hogyne örült volna, hisz ismét kap nyugdíjat. 1956. január elsején hiába s'árta Sípos bácsi a nyugdiját. Nem kapta meg. Amikor reklamált, a következő vólaszt kapta: „Sajnos Sipos bácsi nem tudja igazolni, hogy hol dolgozott, s meddig". Sipos Károly Szeged asztalos mestereinél dolgozott, mint segéd, évtizedeken át. Munkában öregedett meg és most a jogosan járó nyugdíját megvonták tőle. Az idős ember szájából a falatot vettél; ki. Sipos bácsi nem járt hivatalról-hivatalra, várt. Az éíjságból crtesillt a nyáron, hogy Tímár Mátyás elvtárs, a pénzügyminiszter helyettese nagygyűlést tart Szegeden. Elment ö is. A gyűlés után elmondta tímár elvtársnak fájdalmát és kérte, ha módjában áll, segítsen rajta. A Pénzügyminisztérium Nyugdíjügyi Főigazgatósága ezután levelet küldött a Városi Tanács végrehajtó bizottsága elnökének, s ebben kérték, sürgősen vizsgálják meg Sipos Károly szociális helyzetét, s értesítsék őket az eredményről. Az első kerületi Tanács igazgatási osztálya rövid idő alatt eleget tett a jőigazgatóság kérésének, s október 7-én elküldték a kert levelet, s javasolták Sipos Károly nyugdíjának újbóli folyósítását. Október 12-én azért kereste fel Sípos Károly bácsi az első kerületi Tanács igazgatási osztályát, hogy megköszönje a tanács gyors intézkedését, s ennek az eredményét, a 300 forintos nyugdiját. Eredményes társadalmi munkák Több mint félmillió forint értékű társadalmi munkával gazdagodtak az 1955—56. évi versenymozgalomban a szegedi Gárda Nevelőotthon kémiai kísérleti eszközökkei. műhelyfelszerelésekkel és egyéb hasznos tárgy okkal gazdagodott. A társadalmi munka irányítói óvodák, az általános- és közép- közül szorgalmas tevékenységükiskolák, valamint egyéb tanin- kel többek között kiemelkedett tézelek. Többek között a Becsei az Ifjú Gárda Nevelőotthonban utcai óvodában üvegtetővel cl- Kcrskeméti István szakmunkás, látott fektető-teraszt létesitet- a II. kerületben Erdei Andrn>tek, a Békelelepi iskolában tan- né óvónő, a Ságvári telepen L'rtermeket festettek és talajlor- bán János iskolaigazgató, a Jónaszőnyegeket készíttettek. A zsef Attila Tanítóképző diákottJózscf Attila Tanítóképző és honában pedig Lole József "didkelfthona, valamint az Ifjú gondnok,