Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-03 / 233. szám

OElMflGYHRORSZHG 2 Szerda, 1956. október S. Jacques Duclos hatvan éves 1 Párizs (MTI). Jaeques Duclos, r Francia Kommunista Párt tit­kára hatvan éves. A Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága üzenetet küldött Duc­los-nak 60. születése napjára, s ebben leszögezi, hogy a kommu­nisták ismerik azt a kimagasló szerepet, amelyet Maurice 1 bo­roz oldalán játszott a francia párt egész története során a munkásegységért a népiront megvalósításáért, a német meg­szállók ellen, továbbá a nem­zeti függetlenségért és a békéért vívott harcban. Az üzenet meg­állapítja, hogy Duclos a nem­zetgyűlésben 30 év óta a dolgo­zók ós Franciaország érdekei­nek fáradhatatlan védelmezője. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetősége meleghan­gú táviratban üdvözölte Duclost 60. születésnapja alkalmából. Hz UU? Központi Vezetőségének távirata Jaeques Duc oshaz KEDVES DUCLOS ELVTÁRS! A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége forró kommunista üdvözletét küldi önnek 60. születés­napjára. ön, kedves Duclos elvtárs, egész életét a munkásosz­tály és az elnyomott dolgozók felszabadításáért, a fasiz­mus elleni harcnak szentelte, s elévülhetetlen érdemeivel kivívta nemcsak a francia nép, de az egész haladó embe­riség őszinte megbecsülését és szeretetet. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsolva szívből kí­vánunk önnek jó egészséget, hogy meg hosszú esztendő­kön keresztül alkotó erejének teljében munkálkodjék a francia munkásegység megteremtésén, hazája nemzeti füg­getlenségének megvédésén, a népek közötti barátság cs együttműködés elmélyítésén, a világbéke megsziláditásán. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETOSEGE Az Olasz Szocialista Párt határozata az olasz szocialista erők egyesítéséről Róma (MTI). Az Olasz Szo­cialista Párt Központi Bizottsá­ga határozatot hagyott jóvá a szocialista erők egyesítéséről. A határozat szerint e kérdés meg­oldásának alapvető feltótelei: a szakszervezeti mozgalom egysé­ges felfogásának helyeslése és az összes dolgozók egységét célzó akciócgység elfogadása, kölcsö­nös kötelezettségvállalás az ál­lampolgárok közötti megkülön­böztetések megszüntetéséért fo^ lyó harcra, kölcsönös kötelezett­ségvállalás az olasz belpolitika érdekében. Az Olasz Szocialista Párt Köz­ponti Bizottsága ezután vissza­utasítja az antiklerikalizmus vádját és kifejezi azt a kíván­ságot, hogy kiküszöbölődjenek a szocialisták és a katolikusok közötti ellentétek, amelyek nem vallási, hanem politikai termé­szetűek. A határozat végül meg­erősíti az elmúlt évek egységpo­litikájának érvényességét. Tanjug kommentár az olasz szocialista egységről . Róma (Tanjug) Az Olasz Szocialista Párt Központi •Bizottsága és az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága hétfőn este fejezte be napokon át Rómában tar­tott ülését. A két párt veze­tősége ezen az ülésen meg­határozta az olaszországi szocialista egység perspektí­váival kapcsolatos álláspont­jait. Nennl Szocialista Pártjá­nak Központi Bizottsága szé­leskörű vitát folytatott az Olasz Szociáldemokrata Párt­tal való egyesülésének poli­tikai feltételeiről és program­járól. A központi bizottság tagjai általában két. áram­latra oszlottak. Az egyik azt a nézetet képviseli, hogy nem szabad az egyesülést végre­hajtani a kommunistákkal kifejtett együttműködés meg­szüntetése árán, a másik áramlat pedig követeli a szo­ciáldemokratákkal való egyesülést még a kommunis­tákká] kialakult viszony el­mérgesedése árán is. Az ülésen felülkerekedett az első áramlat és így a központi bizottság ülésén hozott határozat sze­rint a szocialisták hajlandók egyesülni a szociáldemokra­tákkal, de »az összes mun­káserők egységének kereté­ben-". Hasonló álláspontra he­lyezkedett e problémákkal Kapcsolatban az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága is. Togliatti záróbeszédélben hansúlyozta, hogy a szocia­listák egyesülését nem sza­bad megvalósítani a mun­káspártok együttműködésé­nek rovására. A Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának határo­zata meglehetősen kedvezőt­len visszhangot keltett a Szo­ciáldemokrata Párt vezetősé­géneik egy részében. A szo­ciáldemokraták ugyanis nyíl­tan követelték Nennitől, hogy a szocialista pártok egyesülésének egyik előfel­tételeként érvénytelenítsék a kommunistákkal kialakult akcióegységről szóló egyez­ményt. A Szocialista Párt Központi Bizottságának ha­tározatai — állapítják meg e körökben, megnehezítik azt a körülményt, hogy a szociál­demokraták elfogadják a Nenni által számukra kitű­zött feltételeket. E feltételek között szerepel az a követe­lés, hogy a Szociáldemokrata Párt lépjen ki a kormányból és idézzen elő válságot a négypárt-rendszerű koalí­cióban. A Szociáldemokrata Pártve­zetősége október 2-án ül ösz­sze a helyzet áttanulmányo­zására és a Nenninek kül­dendő válasz megfogalmazá­sára. Az említett álláspontok élénk visszhangot keltettek a többi politikai párt körében. Kereszténydemokrata körök­ben általában két álláspont domborodik ki. Egyesek ugyanis támogatják a négy­párt-rendszerű kormány­koalíció felbontásának és a szocialista egység megterem­tésének gondolatát, mint a kereszténydemokrata és a szocialista pártok együttmű­ködésének előkészítését. Má­sok viszont ellenzik a szocia­lista egyesülést és síkraszáll­nak a négypárt-rendszerű politika folytatása mellett. Az október közepére össze­hívott kereszténydemokrata kongresszus megmutatja majd. hogy e nézeteik közül melyik kerül többségbe. Tito és kísérete a Krímben Jalta (TASZSZ). Joszip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, va­lamint Alckszandar Rankovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehaj­ló Tanács alelnöke és Gyuro Pucar, Bosznia cs Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke, hét­főn reggel vadászatra a krimi hegyek erdőségeibe utazott. Éleibe lépett Cschsz'oválciában a '16 órás munkahét Prága (CTK). Október elsején életbe lépett Csehszlová­kiában az az új törvény, amely 46 órára, a fiatalkorú dolgozók­nál pedig 36 órára csökkenti a munkahetet anélkül, hogy a munkabérben bármilyen csökkenés következne b«u Rövid hü\politikai hírek Bonn: A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldöttségének nyugatnémetországi látogatása alkalmából Mosa Pijade nem­zetgyűlési elnök, a küldöttség vezetője a többi között a Követ­kezőket mondotta: Nyugat-németországi találko­zásaink és beszélgetéseink után — melyek között ki kell emel­nem a von Brentano külügy­miniszterrel történt találkozá­sunkat, — az. a benyomásom, hogy megjavultak az országaink között kulturális, politikai, de mindenekelőtt gazdasági té­ren kifejtendő egészségesebb és tökéletesebb együttműködésünk lehetőségei. • Berlin: Adenauer hétfőn egy Hamburgban mondott beszédé­ben megtalálta a formulát a nyu­gatnémet atomfegyvorgyártás nyugat európai elfogadtatására. Javasolta, hogy vizsgálják fe­lül a Nyugateurópai Unióról szóló szerződést. Célul kell ki­tfizni — mondta —, hogy az Unió „mind külpolitikai, mind pedig katonai és fegyverzet­technikai értelemben is hatéko­nyabbá váljék". Politikai megfigyelők véle­ménye szerint Adenauer esetleg valamiféle „harmadik erőt" akar teremtem Európában az Egyesűit Államok és a Szovjet­unió között. Adenauer szerint ez az erő a Nyugatcurópai Unió lenne, természetesen — bár ma még ki nem mondva^— Nyugat­Németország vezetése alatt. # Bécs: A sütőipari dolgozók sztrájkja, amely hétfőn hajnal­ban kezdődött, fegyelmezetten folyik egész Ausztriában. Ked­den reggel a béesi kenyérgyá­rak tisztviselői a munkásokkal való szolidaritásuk jeléül szin­tén sztrájkba léplek. Raab kancellár kedden ma­gához rendelte a sütőipari mun­káltatók ós munkavállalók kép­viselőit, hogv a sütőipari mun­kások sztrájkjának befejezésé­ről tárgyaljon velük. Az osztrák szövetségi vasút floridsdorfi mozdonyjavító mű­helyének 2400 munkása hétfűn 3 órás figyelmeztető sztrájkkal adott nyomatékot béremelési kö­etcléseinek. * Róma: Gaetano Rfartino olasz külügyminiszter nyilatkozatot adott a 24 óra című hetilapnak. Arra a kérdésre, hogy a szuezi ügynek milyen kihalásai voltak az atlanti szövetség tagállamai­nak kapcsolataira, Martino így válaszolt: „Az egyiptomi kormány dön­tésével előállt helyzet tulajdon­cppen kívülesik az atlanti szö­vetség ellenőrzése alatt álló te­rületen. De Egyiptomnak ez a tette, miután a szövetséges or­szágok zömét komoly döntések szükséges meghozatala elé állí­totta, természetesen befolyással volt kölcsönös kapcsolataikra. Nem titkolhatom, de nem is akarom titkolni, hogy az elmúlt hetekben és az utóbbi napokban voltak olvan ténykedések és mellőzések. amelyek negatív módon befolyásolták az atlanti szövetség tagjai közti kapcsola­tok szívélyességét. E tagadha­tatlan nehézségeket azonban tárgyilagosan kell mérlegelni, azaz úgv, hogy ezek jelzik azo­kaj a határokat, amelyekel a realitás szab a szerződés túl merev eredeti formájának". * Blachponl: Mint az AFP je­lenti, a brit Munkáspárt évi ér­tekezlete Aneurin Bevant 3.029.00 szavazattal a párt fő­pénztárosává választotta. George A. Bronz, Bevan jobboldali irányzatú vetélytársa 2,755.000 szavazatot kapott. * Bécs: Az Osztrák Köztársaság kormánya hivatalos jelentés sze­rint 400 millió shillinges, 6.5 százalékkal kamatozó új állaru­kölesönt bocsát ki. A kölesön­jegyzés október 22-ón kezdődik ,és október 30rán ér végeia Pá rtélet A pártmunka segítse a termelést A szocializmus építéséhez, az életszínvonal növeléséhez elengedhetetlenül szüksé ges a magas termelési ered mények elérése, a termelé­kenység növelése. A terma­lés eszköz abban, hogy meg­valósítsuk célunkat: a népjólét rendszeres növelését. a szocializmus építését. Pártunk júliusi határoza­tának értelmében az ipari termelés növeléséért biztosí­tani kell a meglévő ipari berendezések eddiginél lé­nyegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gé­pekkel való fokozatos fel­cserélését, az anyagellátó: folyamatosságát, a termelés ütemességét. Mindezeknek eredményeként pedig a munka termelékenységének állandó emelését, az önkölt­ség csökkentését. Ahhoz, hogy az előttünk álló fel­adatokat sikeresen megvaló­síthassuk, lényegesen meg kell változtatni a pártmun­ka, a pártvezetés stílusát. Erre üzemünkben is nagy a törekvés és eredményeink is vannak. Régebben a pártmunkában sok volt a „papirosmunka", kevés a közvetlen szervezés, irányítás, az emberekkel, a káderekkel való közvetlen foglalkozás. Ezeket a hiba­kat ma még részben, helyen­ként pedig komoly mérték­ben megtalálhatjuk. A pártszervezeteknek, pártaktivistáknak közvetle­nül alaposabban kell fogla.­kozniok a gazdasági kérdé­sekkel. Meg kell, hogy tanul­ják általában a gazdaság problémáit, mert enélküt nem lehet jól irányítani. Üzemünkben a pártszerveze­tek vezetői szakmailag ál­talában képezik magukat, hogy eredményesebben dol­gozhassanak. A termelékenység növelé­sében igen fontos szerepe van a műszaki fejlesztésnek, a szocialista munkaversenynek. Meg lehet állapítani, hogy egyéb tényezők közül a mű­szaki fejlesztés ténylegesen a legjobban növeli a terme lékenységet. Üzemünkben igen sok példát lehet felhoz­ni ennek bizonyítására. So* kiváló újítónk van, akik nem kis mértékben járulnak hoz­zá a műszaki fejlesztéshez Vessünk azonban néhány pillantást a munkaversenyre. Az utóbbi három-négy év­ben a munkaverseny fejlő­dése ellanyhult. Ez vonat­kozik általában hazánk üze­meire, nemcsak a Textilmű­vekre. Vajon miért van ez? Üzemeink nagy többségében minden hónapban, vagy ne­gyedévenként hivatalosan „megszervezik" a dolgozók kötelezettségvállalásait, ame­lyeket időnként jól, vagy rosszul „értékelnek ki". A kötelezettségvállalások me­chanikus szervezése káros. A dolgozók előtt lejáratja a munkaversenyt, azonkívül sok félesleges munkával is jár. A munkaverseny el­lanyhulása azzal is magya­rázható, hogy a dolgozók nem látják előre azokat a termelési , körülményeket, amelyek közé felajánlásuk teljesítése közben kerülnek. Ez sokszor komolytalanná teszi felajánlásukat, lehetet­lenné teljesítésüket. Ehhez még hozzájárul a versenyek bürokratikus irányítása is. Például üzemünkben van „jó néhány" brigád, legalább hatvan ifjúsági brigád. Ha megkérdeztük a brigádtago kat, mit tudnak a verseny állásáról, azt felelték — mintha összebeszéltek volna —, hogy semmit. Azt gon­dolom, ilyen a párosverse­nyek állása is. Vajon szük­ségünk van-e a munkaver­seny ilyen szervezésére? Azt hiszem, nincs! A szocialista munkaver­senyt — amelyre nagy szük­ségünk van — meg kell sza­badítani minden bürokrati­kus béklyótól. Az üzemi dolgozókra kell bízni — fi­gyelmüket a termelés égető kérdéseire irányítva —, hogy miképpen veszik ki részű ket a szocialista munkavet­senyből. Ők döntsék el, hogy vállalnak-e előre vala­miféle írásbeli, vagy szóbeli kötelezettséget, vagy ar adott helyzetben minden erejükkel törekszenek na­gyobb eredmények elérésére — de formaságok nélkül. Ez természetesen nem jelentené a szocialista munkaverseny megszűnését, hanem a ver­senyszervezés közvetlenebb; helyes módszereinek alkal­mazásához vezetne. A párt­ás szakszervezeti vezetőknek ösztönözni, segíteni kell az elmaradókat, népszerűsíteni a legjobbakat. A jutalmazá­sok tényét, indokait mindig hozzuk nyilvánosságra. Na­gyobb gondot kell fordítani az üzemi kitüntetésekért, a kiváló dolgozó, a szakma ki­váló dolgozója címért folyó verseny kiszélesítésére is. Üzemünk pártbizottsága ts a pártszervezetek elősegítik, hogy a szakszervezet na­gyobb nyilvánosságot adjen a munkaversenynek, azok is elismerésben részesüljenek, akik a termelésben, jelentő­sen előrehaladtak, bár nem értek el kiugró eredményt. Meg kell mondani, hogv például üzemünkben és nyil­ván más üzemekben is, a Zsédely-minősítés nem a legmegbízhatóbb. Alapszerv] termelési felelőseinknek igen komoly figvelmet kell fordítaniok erre a dologra. A kiváló dolgozó címért fo­lyó verseny gyökeret vert üzemeinkben azért, mert a feltételeket teljesítő dolgo­zók az erkölcsi elismerésen kívül külön pénzjutalomban is részesülnek. Alapszervezeti termelési felelőseinkre, aktivistáinkra itt az a feladat vár, hogy megismerjék a dolgozók problémáit, segítsenek azok megoldásá­ban, s foglalkozzanak azok­kal a dolgozókkal, akik száz százalék alatt termelne . Törekedjünk arra is, hogy a. dolgozók a jobb termelési eredmények elérésében min­dig érezzék és igénybe ve­gyék a párt segítségét. Balázs Antal mérnök, a Szegedi Tex­tilművek pártbizottsá­gának termelési felelőse As országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága Szaiai Béla elnökleté­vel iilést tartott. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Horv áth Imre külügyminiszter is. Sebes István külügyminiszter­bclyelles beszámolt a külügyi bizottságnak a Külügyminiszté­rium munkájáról, különös tekin­tettel a külképviseletek tevé­kenységére. Elmondotta, hogy az utóbbi időben kialakult ked­vezőbb nemzetközi helyzetben a Magyar Népköztársaság nem­zetközi kapcsolatai is állandóan szélesednek. A legközelebbi idő­ben több országgal előkészítjük a diplomáciai kapcsolatok fel­vételét. Szorosabbá vált a szo­cialista tábor országainak ba­ráti együttműködése, amely kül­politikánk szilárd alapja. Ugyan­akkor az eddiginél szélesebbkörű kapcsolatok kiépítésére törek­szünk a többi országgal is. Erre különösen kedvező lehetőséget adnak a történelmi és kulturális bagvományok, a gazdasági és földrajzi adottságok, például Ausztriával. Finnországgal, Tö­rökországgal, Olaszországgal. — A Lenin utcai Hangszer­boltba megérkezett az újtí­pusú, középhullámon működő néprádió. Ára 670 forint. Az újtípusú rádiókészülékek után máris nagy az érdeklő­dés. Ugyancsak a naptokban érkeztek meg a dél-amerikai táncszámokat megörökítő normál, hanglemezek is. A ki­rakatban látható televíziós készüléket már sokan meg­tekintették, s többen azután érdeklődtek, hogy mikor le­het majd ezeket a készüléke­ket részletre is vásárolni. Vol­tak már olyanclk is, akik a -mintád arabot« meg akarták vetmd. NAPI KÉRDÉSEK Mit jelent az, hogy a kulák ís egyenjogú állampolgár? A júliusi párthatározat megállapította, hogy a ku­lákok is az ország teljes jogú állampolgárai. Ho­gyan értsük ezt? Értsük szó szerint. Vagyis úgy, hogy a kulákoknak is meg kell adni azt a jogot, ami egy magyar állampolgárt megillet. Szavazati joggal rendelkeznek tehát az or­szággyűlési és tanácsvá­laszíások idejcn. Szavazati jogától egyetlen kulákot sem nem lehet megfosztani csak azért, mert kulák. A kulákok gyermekeit, ha te­hetségesek, nem szabad el­zárni a továbbtanulás le­hetőségeitől sem. Ezenkí­vül a kulákok fiai a Ma­gyar Néphadsereg rendes és nem munboszolgáiatcs katonái, A kulákok hozzá­tartozói, rokonai a terme­lőszövetkezetek közgyűlé­seinek határozata alapján felvehetők a termelőszö­vetkezetbe is, ha egyéb ki­fegás nincs ellenük. Ha a kulák állampolgári kötele­zettségeinek eleget tesz, egyetért népi demokratikus államrendszerünkkel, azzal szemben nem viselkedik el­lenségesen, lehetőséget kell adni számára, hogy a Ha­zafias Népfront gyűlésein, rendezvényein, ha érdeklő­dik ezek iránt, részt vehes­sen. Apró Antal elvtárs, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke a sajtó munkatársainak leg­utóbb tartott tájékoztatója alkalmával is említést tett erről, s elmondotta: -Sem-1 mi akadálya, hogy a kulá-i kok is részt vegyenek a népfront rendezvényein, vi-t táin, bekapcsolódjanak a népfront munkájába-. Az olyan kulákok cs osz­tályidegen elemek, akik szaktudásukkal, tapasztala­taikkal és főleg munkájuk­kal már eddig is rászolgál­tak népi' demokratikus rendszerünk bizalmára, s ezután is elő akarják segí­teni munkájukkal a szocia­lizmus építését, népi de­mokratikus államhatal­munk részéről a legmesz­szebbmenő megértést ta­pasztalhatják. Természetesen azokkal szemben, akik tudatosan akadályozzák fejlődésün­ket, törvénysértéseket kö­vetnek el. akik lazítják az állampolgári fegyelmet sza­botálják a beadást, az adó­fizetést, lejáratják állami szerveink tekintélyét — azaz nem teljesítik állam­polgári kötelességüket — továbbra Is' a legszigorúbb rendszabályokkal járunk cl. Aki a népi demokráciá­tól kapott bizalommal visz­szaél — nem is érdemel mást. Nem szabad tehát szem elől téveszteni azt, hogy a kulákok politikai és gazda­sági korlátozása továbbra, is érvényben van. Azok a gaz­daságok tehát, amelyek nagysága a megszabott ha­tárt eléri, ezentúl is válto­zatlanul mezőgazdaságfej­lesztési járulék fizetés ára vannak köielezys.

Next

/
Thumbnails
Contents