Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-03 / 233. szám

Szerda, 1956. október 3. OEllllWRtnSZI' Békés-Csongrád megye (R. L.) Az országgyűlés október 22-'én kezdődő őszi ülésszakán megvitatja a területrendezésről szóló minisztertanácsi javaslatot. Hogyan dönt, miként dönt az országgyűlés — nem tudjuk. de biztos, hogy megfon toltan számba veszi azokat a történelmi, gazdasági, politikai, kulturális és gazdaságossági érveket, amelyek alá • támasztják azt a javaslatot, amely szerint 7 megyét és 39 •járást egyesítenek más megyékkel, járásokkal. Amikor nyilvánosságra került a területrendezés néhány konkrét ténye, egyesek különböző ellenvetéseket tettek. Való igaz az egyik ellenvetés: hazánkban a megyéknek történelmük van. A vármegye területi sértetlenségéért a nemesség évszázadokon keresztül küzdött, hiszen a vármegye a nemesség • hatalmi szervezete volt, s területének módosítása — különösen a Habsburgok alatt — a nemesség hatalmának korlátozását, esetleg megszűnését jelenthette volna. Azonban ez a közigazgatási beosztás már évtizedekkel ezelőtt is gátia volt a fejlődésnek, de különösen nem felel meg a szocializmus építésének idején A nagyobb közigazgatási egység nagyobb gazdasági erőt is képvisel. Jobban figyelembe lehet venni a természeti, az ipari és a mezőgazdasági adottságokat, különösen akkor, ha az egyesített megyék táj-jellege is azonos, lakóinak azonos problémáik vannak. Csongrád és Békés megyék egyesítése ésszerű. Hazánk Viharsaroknak nevezett délkeleti részét, a két megyét azonban nemcsak gazdasági és kulturális érdekazonosság fűzi egybe, hanem — elsősorban az agrárszocialista mozgalmak révén — szoros történelmi kapcsolat is. Nos, ha a két megyében azonosak a problémák, akkor van-e szükség két megyei tanácsié és más megyei apparátusokból is kettőre? Meggyőző a válasz, ha azt mondjuk: nincs. A területrendezésnek egyik jelentősége tehát a gazdaságosság. Ez a nagv horderejű intézkedés évente mintegy 200 millió forint megtakarítást jelent az országnak. Hangzanak el vélemények, érkeznek levelek szerkesztőségünkbe, amelyek a két megye egyesítésével egyetértenek ugyan, de kifogasolják, hogy Szeged lesz a megyeszékhely. Egyik vasárhelyi levélírónk azzal érvel, hogy tetemes többletkiadást jelent mindazoknak, akik panaszos ügyeik intézése végett Hódmezővásárr helyről Szegedre utaznak majd, mind az állami szerveknek, amelyek dolgozói, járművei Szegedről nagyobc távra kénytelenek utazni, mintha Hódmezővásárhely lenne a kiinduló pont. További ellenvetése, hogy Hódmezővásárhelyen megfelelő elhelyezést nyertek a megyei szervek, az áthelyezéssel viszont a költözködési költségen kívül Szegeden épület-átalakításokra is jelentős összegeket kell fordítani. Vegyük csak sorra ezeket az ellenvetéseket. A területrendezés csak akkor vezet eredményre, ha nemcsak gazdasági megtakarítást hoz az országnak, hanem egybekapcsolódik a helyi szervek hatáskörének kibővítésével és az ügyvitel egyszerűsítésével. Ez a munká is folyamatban van s máris számos olyan hatáskört kaptak meg a megyei, járási és községi tanácsok, amelyekkel azelőtt nem rendelkeztek. Igen sok ügyben a jövőben nem szükséges a megyeszékhelyre utazni, hiszen a községi, város* vagy járási tanácsok intézkednek. Másrészt a területrendezés a hivatali apparátus létszámcsökkentését is jelenti, ami azt jelenti, hogy sokat javul a közigazgatás, kevesebb, de magasabb képzettségű, feladatát jobban értő és gyorsabban intékerini tudó ember marad vezető helyeken. Könnyű megcáfolni azoknak az ellenvetését is, akik kifogásolják, hogy Szeged lesz a megyeszékhely. Ismeretes, hogy számos megye* szerv eddig is Szegeden működött (rendőrség, bíróság. SZMT, Terményforgalmi. MÁV stb.), más megyei szervek pedig Hódmezővásárhelyen. Ez a kettős elhelyezés eddig is sok nehézséget okozott. Viszont a Szegeden jelenleg székelő megyei szervek vásárhelyi elhelyezése megoldhatatlan feladat. A Minisztertanács helyes javaslatát támasztja alá az a meggondolás is, hogy Szeged a Délvidék legnagyobb gaz dasági és kulturális centruma, amelynek vonzóereje így is kiterjed az egyesítendő megyék területére, s ez a kisugárzás még gyümölcsözőbb lesz a város megyeszékhellyé válásával. Amióta ismeretessé vált, hogy a területrendezés a hivatali apparátus létszámcsökkentésével is jár, egyes szerveknél a munkában bi zonytalanság tapasztalható. Nem lehet tagadni, hogv számos hivatalnokot a területrendezéssel termelőmunkába szükséges irányítani. A nép, az ország érdeke olcsóbb és egyszerűbb közigazgatást követel. Azonban a párt és a kormány mindent elkövet, hogy a közigazgatásból felszabaduló dolgozók ne maradjanak kenyér nélkül. Igaz, hogy a téli időpontra esik az átszervezés, mert ezt a munkát a tervezési, költségvetési, begyűjtési, pénzügyi stb. munkában való megbénulás nélkül év közben nem lehetne végrehajtani. Azonban a párt és a kormány gondoskodik arról, hogy a megyeés járásrendezés következtében a tél közepén egyetlen dolgozó se maradjon kereset nélkül. A bizonyos perspektívátlanság hiánya azonban egyáltalán nem indokolt a járási, városi és községi tanácsoknál, hiszen Csongrád megyében ezeket a tanácsokat lényegesen nem érinti területrendezés. A területrendezés egyáltalán nem jelentheti azt, hogy most már a párt és a kormány csökkentett figyelmet fordít a volt megyeszékhelyek, valamint a többi városok fejlesztésére. A második ötéves terv során a szükségletnek- megfelelően és a rendelkezésünkre álló anyagi erőkhöz mérten tovább fejlődnek megyénk városai, községei, intézményei. A területrendezés tehát egyeseknek hátrányt jelenthet, a lakosság túlnyomó többség* azonban kétségtelenül hasznát fogja látni. A területrendezéssel éppen annak előfeltétele teremtődik meg, hogy a helyi tanácsok önál lósága révén szélesebben kibontakozhassék a lakosság kezdeményező készsége, közelebb kerüljön a közigazga tás ti dolgozókhoz, s az ország anyagi erőiből kevesebb összeget fordítsunk igazgatási költségekre, s minél többet a nép jólétére. EGY VÁLLALAT MUNKÁI a föld alatt és a föld felett Szeged építkezései a város építők megkezdik a Vágóhíd 107.000 forintos munkát válszétszórt pontjain vannak közel félmillió forint költ- lalta is, de crak azzal a kiIgen sokszor nem is látva- séggel létesítendő hűtőháza- kötéssel, hogy a szakipari nyos, nagyméretű munkál;, nak építését. munkát egy alvállalkozó csak kisebb létesítményei; Itt már több brigád doi- végezze el. A Gyufagyar ezek, de jelentőségük anna' gozik és a csatornaépítés szeptember 5-én közölt';, nagyobb s épülő, szépülő miatt több kisebb, útban ál hogy megállapodott a Csongvárosunk gazdagodását jc- ló régi épületet is le kellett rád megyei Építőipari Vállentik. bontani. A munka jól halad, lalattal, hogy az elvégzi a a november 7-re induló ver szakipari munkákat és így Az újszeged! víz orony senyszakaszban még hallunk semmi akadálya nem lehet u-i „auí,,! cA'o azokról a dolgozókról, akii- annak, hogy készen átaclözbenazúisLedi parkír* vál!alásaikat becsülettel tel- hassák a régóta várt bölcsőLUTff n^ f hLv i, jesítik. dét december végén. SzepSfflS1! I^óílSh* w t tember 12-én azonban előnyLwh^Luln Wn, mno ' kaPacltá» telen fordulatot vett az ügy tót feledek be az épftők' ™9V "tncs kapactás... A Csongrád megyei Építő-' Aüg haladta meg a íél záL A gyufagyári építkezésen ipari Vállalat. közölte a ge ezer forintot a költség, s a múlt héten meg nem tud- nerályáUamozoval; kapaetméeis elengedhetetlen volt tunk volna sétát tenni, mert tas hianyaban nem tudja tóhoz K a víztoron" «ak a tervei feküdtek az vállalni a szakipari munkaannoz, nogy a víztorony, építésvezetőség Victor Hugc kat. S ahogy ilyenkor kövelutcai irodájanak asztalán, kezik: tárgyalások ide, tarEzek a tervek mondják el gyalások oda, válasz a Gyua kisevermekes evufaevári fagyárnak stb. Ez idő szerint Vajon gondol-e valaki ar- ^ffi^f'való szfrető -ég nincs döntés a szakgondoskodás méreteit... rpan munkák ügyében Kéf betörőh fogott el a szegedi rendőrség A rendőrség előzetes letartóztatásba vett és átadott az ügyészségnek két betörőt. Vencel Gyula 26 éves bünte tett előéletű szegedi és Vencel János 20 éves büntetett előéletű kiskundorozsmai la* kosok — mint a nyomozás során kiderült — 1953-tól folyamatosan 9 rendbeli személyi tulajdon elleni lopási 6 rendbeli betöréses lopást és 12 rendbeli társadalmi tulajdon elleni lopást követtek el közösen. amelyet sok millió forintbó. építettünk fel, betöltse nagyszerű hivatását. ra, mikor Újszegeden a Tízcsap mellett kezében friss vízre várva, hogy milyen komoly műszaki problémák merültek fel azután, hogy a víztorony s maga komoly méreteivel ég Ali —„V, AsuJiuuöivuutía mciccii ... ponarrai Bölcsöde 25 kisbaba részére. Az érdekelt gyufagyári Modern, korszerű, kénye- munkásnoknek mindezt nelemmel, fürdővel, napozóval hezen lehet megmagyaráz iátszótérrel ellátott második ni- Kapacitás? Rejtélyes, bűvös szó. S ha nem értik az anyák, hogy tudják magyarázni azoknak, akiket karotthona azoknak a csöppséfalA ,,,, . . -- geknek, akiknek* szülei a óriási felkiMtójel T tiszf gyufagyárban dolgoznak Megírtuk, hogy létesül, parton? Mikor elkészült an- d" 6 nakidején a víztorony és .V.'r kezdési határidőt is üzemelni kezdett, kiderült, megInanította a Gyufaavá hogy nem 12 C-fokú ivóvi- egallapuottd a oyulagyai jaikban ringatnak s akikre kapacitás ide, kapacitás oda, a téli nap sugara a bölcsőde tágasra tervezett ablaküvegén keresztül kellene, hogy süssön, miközben odabent r jó melegben halkléptű gonzetőség" azonban szeptember dozónők őrzik az apróságois 17-én elkezdte és év végére álmait... befejezi. Az építővállalat a (—urbán—) beruházója és az építővállaNovember 1-én érvénybe lép az űj lakásrendelet — A lakáscseréről — Felmondhat-e a tulajdonos? — Hány szoba jár egy családnak ta tóÜmVrTtótrin" la" október 15. Befejezés: ne'k következtében ^i^ vírto- 1957' ™ 30' Az rony külső körítő falán nagymértékű volt a páralecsapódás. Ennek megszüntetésére műszaki terveket kellett kidolgozni. Ez lényegileg a víztorony medencéjében további építőmunkál tett szükségessé, azonkívül pedig a víztorony tetőzetén szellőzolyukakat kellett fúrni a betonba. A munkákat a Mélyépítő Vállalat László kőművesbrigádja végezte, s az ő érdemük, hogy az október 10-i határidővel szemben szeptember 12-ére befejezték a munkát. Klsmunka a Délrostnál Úgy látszik, az építővállalatoknak szerencsés számot jelent a 12, mert ugyancsak szeptember 12-én fejezték be Újszegeden a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat telepén az 53.000 forintos költséggel létesített olajleválasztó medencét. Nen, milliókról, még csak százezrekről sincs szó, s a léiszám is mindössze az építésvezetőség által odaküldött egy-két jó brigádból állott, de határidő előtt — ez október 5. — négy héttel az építők befejezve a munkát, új feladatokra indulnak. Olajleválasztó? Hát az mi a csuda lehet — kérdezhetné valaki. Kis túlzással mondhatjuk — ugyanazt a szerepet tölti be, mint a varrógépben a parányi kis tű. Ha nincs tű, a gép ugyan vígan berreghet, de termelni soha nem fog. Két kórházi deritő szilvesztert ajándék S mire 1956-os naptárunkról az utolsó levelek is lehullanak, a Mélyépítő Vállalatnak át kell adnia két kórházi derítőt. E két derítő építése sem sokat mutat kívülről, s mint általában a mélyépítő objektumok, ha elkészülnek, rendszerint eltűnnek a földben. Csak az abból kiemelkedő betongyűrűk, falas sejtetnek valamit, de áltaiaban még a derítők oldalát is bepázsitozzák, s csak a teteje árulja el, hogy ott „valami" van a földben. Ez a két derítő is ilyen és másfélezer forintjába került népgazdaságunknak. Milliók, százezrek ... A szegedi építésvezetőségnek egyik szép munkája a Vágóhídon és' a Hűtőház Vállalat telepén van. Júliusban kezdték meg itt a csatornázási munkákat, jövő évben kell befejezni. A csatornázáson kívül iparvágányt is fektetnek le. Minden lapát föld, minden köbméter beton azt a célt szolgálja, hogy vágóhídunk még jobban meg tudjon felelni export-hivatásának is. Nem csekély summa: 1,400.000 forint beruházást jelnt a Hűtőház Vállalat részére az építkezés, s októberben az raszti Sándor, Hartai László, meg. Levél a Városi Tanács V. b.-eluökének Angliából Cambridge bői, az ottani egyik általános iskola tanulója a következő — angolul írt — levelet küldte Szegedre, a Városi Tanács v. b.-elnökének: „Polgármester Ur, kedves Uram! A földrajz órán az On országáról készültünk tanulni. A térképen az ön városának nevet találom és elhatároztam, hogy írok. Valóban nagyon örülnék, ha lenne olyan szíves,, küldene nekem néhány képet a városáról és az országról, sőt, hogyha tudna nekem néhány dolgot mondani ezekről. Nyolcéves vagyok, ön ismeri az és korombeli lányokat, vagy fiúkat. Őszinte tisztelője: Mary Medlock Utóirat: Olvastam magyarországi történeteket. Ez az én kedves országom. Egyik történet egy királylányról szói, akit eljegyzett egy királynak a fia". * Dénes Leó elvtárs már válaszolt a kis Marynak, fényképeket is küldött neki. Megjelent a Minisztertanács rendelete a lakásbérletről. A lakáskiutalásra jogosultak köre azonos a régi rendeletben megállapítottakkal. A lakáscseréről szólva kimondja a rendelet, hogy a bérlők lakásokat — a hatóság jóváhagyásával — kölcsönös megállapodás, szerint elcserélhetik. Ilyen esetben-a cserére irányuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig a lakás mentes az igénybevételtől. A lakáscsere — szerződés — a lakásügyi hatóságok jóváhagyásával válik érvényessé. A rendelet meghatározza a jogos lakásigény mértékét. Ezek szerint minden kéttagú családnak, minden magánosan élő embernek egy-egy lakószoba jár. Ha a családtagok száma kettőnél több, minden további két személynek is jár egy lakószoba. Párallan szóm esetén a páratlan számú családtag is jogosult egy szobára. Intézkedik a rendelet a bérbeadó és a bérlő jogairól és kötelességeiről. A bérbeadónak biztosítania kell az épület karbantartását, a falon belől keletkezett hibák kijavítását — kivéve, ha azok gondatlanságból keletkeztek. A lakásbérletbe be lehet számítani azoknak a költségeknek a 75 százalékát, amelyeket a bérlő — hatósági engedéllyel és a bérbeadó hozzájárulásával — a lakás helyreállítására, műszaki megosztására, vagy eredetileg nem lakás céljára használt helyiség átalakítására fordított. A bérlő kötelességei közé tartozik, hogy lakását és a közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használja. Kisebb átalakításokat előzetes hozzájárulással saját költségére elvégeztethet. A bérleti viszony az új rendelet szerint megszüntethető felmondással, bírói ítélet alapján, a bérlő halálával, lemondással, kiutasítás és elítélés esetén, valamint a lakás elhagyásával. A bérbeadó akkor mondhat fel. ha a bérlő vagy a vele egyiittlakók a lakást, az épületet, s-agy a közös használatú helyiségeket rongálják, vagy rendeltetésellenesen használlak. Felmondhat a bérbeadó akkor is, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít. A rendelet a továbbiakban úgy intézkedik, hogy a szolgálati lakás bérleti jogviszonya fegyelmi úton történt elbocsátás esetén megszűnik. Ebben az esetben a lakást 15 napon belül el kell hagyni. Ila nem fegyelmi úton szűnik Sikerüli mmvolihmBnnYlsáqfi S7enet illatosítani Október 25-ig fokozatosan megszűnik a vasúli személyszállítás korlátozása Október 25-ig fokozatosan megszüntet a MÁV; mintegy 40 megszűnik a vasúti személyszál- személyvonatot közlekedtet azolitás korlátozása, mert a bá- kon a vonalakon, amelyeken ernyászok derekas munkájával és re leginkább szükség van. Okbehozatal útján sikerült na- 1óber 10-én 7000, október 15-én gvobbmennyiségű szenet bizto- 10.000 és végül október 25-én sítani a MÁV részérc. Már pén- L vonatkilométerre terjedő , r . onno korlátozás szűnik meg és ezzel teken, oktober 5-en 3000 vonat- a ,orvezett téli menetrend lelkilométerre terjedő korlátozást jes egészében érvénybe lép. Október 28-ra összehívták a MUOSZ közgyűlését A Magyar Újságírók Or- Horváth Zoltán, Keriész Rószágos Szövetségének vá- bert, Kéri János, Koncstk lasztmánya szeptember 28-án Laszló Korolovszky Lajos kibővített ülést tartott. A va- T _, ... lasztmány október 28-ra ftfe- Losonczy Géza' Macsari Kaszehívta az Üjságírószövetség roly, - Matusek Tivadar, Miközgyűlését. helics Vid, Nemes György, A közgyűlés előkészítésére Novobáczky Sándor, Oroszi a választmány előkészítő bi- István, Pethő Tibor, Rejlő zottságot választott. Tagjai: László, Siklósi Norbert, VaAntalffy Gyula Bajor Nagy dász Ferenc, Vásárhelyi MikErnő, Betlen Oszkár, Bolgár lósl István, Boldizsár Iván. Csatár A bizottság elnökévé HaImre, Demeter Imre, Fazekas .. „. , . , . , ,r György, Fekete Sándor, Gá- rasztl Sandort> titkárává Vabor Pál, Gimcs Miklós, Ha- dasz Ferencet választotta meg a szolgálali lakásban lakó dolgozó munkaviszonya, akkor csak abban az esetben köteles kiüríteni a lakást, ha az munkakörrel kapcsolatos, vagy a munkáltató kezelésében levő lakótelepen, lakóházban van és a munkáltató megfelelő cserelakást biztosít. A rendelet megkülönbözteti a tanácsi rendelkezés alatt álló és a szabad rendelkezésű lakásokat. Tanácsi rendelkezés alatt állnak a bnromszobásnál bit lakóházakban levő lakások, a társasházakban levő háromszobásnál nagyobb lakások, valamint a szövetkezeti házakban levő háromszobásnál nagyobb lakások, amennviben 1953. április 1 előtt épültek. Ha ezek a lakások megürülnek, s a tulajdonos, vagy egyeneságbeli rokona igényt tart rájuk, a lakásügyi hatóság köteles a tulajdonost, illetve rokonát kijelölni a lakás használójául. A személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakást a bérlő csak a tulajdonos hozzájárulásával cserélheti el. Felmondhatja a tulajdonos a lakást, ha arra maga, vagy egyeneságbeli rokona szániára tart igényt. Ez esetben megjelelő és beköltözhető lakást kell a bérlő részére biztosítani és meg kell teríteni a költözködési költséget is. A szabad rendelkezésű lakások csoportjába tartoznak a személyi tulajdoban álló. 1933. április 1 után épült lakások, továbbá az 1953. április 1 előtt épült báromszobásnál nem nagyobb házban levő lakások, végül az 1933. április 1 előtt épült házban levő háromszobásnál nem nagyobb öröklakások. illetve szövetkezeti lakások. E lakásokat a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben, vagy egészben berbeadbatja, illetve másnak használatra átengedheti. A szabad rendelkezésű lakásnál a bérletet a bérbeadó és a bcrlö köti, a lakásügyi hatóság kiutalására nincs szükség. A személyi tulajdonban álló szabad rendelkezésű házban korábban szolgálatinak minősített lakás e rendelet hatálybalépésével szolgálali jelleget elveszti. A rendelet a továbbiakban meghatározza a lakásügyi hatóságokat, majd intézkedik a lakásügyi eljárásról. Az eljárást szabályozva a többi között kimondja, bogv a lakásigénylest annál az elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek területén az igénylő a lakást kéri. Az igénylésnél lakáscímet nem kell megjelölni, a kérelmekel a lakásügyi hatúseg a nyilvántartásba leiveit — kiutalható lakásokból teljesíti. A rendelet november 1-cn lép •hatályba, n