Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-10 / 239. szám

Swi'fla, MW. okMber W. IMMMM*X BIBIIIIH——I OELMWWWRKM Az első esztendő együtt A múlt héten egyik isme- sa után csakhamar tájéko- van, dicsérni mindenkit, aki rősömmel akartam beszélni zódok arról is, hogy a Lenin nálunk van, vagy senkit. Eb­Szatymazon, s őt kutatva Termelőszövetkezet tagsága ben megegyeztünk, s hallga­egészen véletlenül vetődtem ugyancsak szépen teljesítette tom tovább az asztalnál ülő el a Lenin Termelőszövetke- termelési tervét is. Sokkal nem bőbeszédű, de eléggé Mi a helyzet a Népfronttal? zetbe. Nem volt szándékom, hogy írjak innen bármit is, de most. hogy a látogatás után átgondolom mégegyszec a dolgot, úgy érzem, van mondanivalóm erről a szö­vetkezetről, megérdemli ez a kollektíva, hogy megismer­jék, sőt, megszeressék tag­jait az emberek. Amikor a hosszú tornácra léptem, egy asztal mellett ülve elsőnek a könyvelöt pillantottam meg, kötegnyi pénzt számolgatott, irkált különböző könyvekbe, de az­több gabonájuk termett, mint ahogy azt korábban számították. Kenyérgaboná­ból 2 kiló 74 dekát akartak osztani az eredeti terv sze­rint, de bizony „megbukott" a tervük, mert a vetőmag­szükséglet és a különböző tartalékok visszahagyása után minden munkaegységre nem kevesebb, mint 4 kiló 86 deka búza, meg rozs ju­tott. Csak burgonyából lett valamivel kevesebb, mint gondolták, de még így is ju­tott ebből is egy kiló 60 deka tárgyilagos, kimért szavú embereket. Elmondják, hogy amit eddig osztottak, bizon/ az mind, az első fillértől az utolsóig, saját munkájuk eredménye. Idegen pénz nincs abban egy fillér sem. Ami volt, rövid hitel, azt már visszafizették. Pontos számokkal ismét a könyvelő szolgál. A nyáron gyümölcsből és apróságok­ból kereken 133 ezer forintot árultak, 30 ezer forint jön még szőlőért és gj ümölcsért, több mint 100 eier forint tán, hogy odaérkeztem, ha- egységenkint. Most sorra ide gyökereztetett szőfővesszőért, mar abbahagyta a pénztár­rendezést, s az ismerkedés után minden különösebb be­vezető nélkül érdeklődni kezdett: — Tud-e a járásban az elvtárs olyan szövetkezetet, ahol a terményelőlegen túl a tagok már 16 forint készpénz előleget is kaptak volna munkaegysé­genkint, mert mi már — mondta nagy büszkén — itt tartunk. — Hát lehet, hogy van, de én bizony nem tudok róla — vallottam be őszintén. Hosszúkás, himlőhelyes ar­cán széles mosollyal folytatta a könyvelő: — Bizony, a mi szövetke­zetünknek, a Leninnek csa* 204 holdnyi földje van, ez sem mind termő, s ráadásul még csak egy éve annak mindössze, hogy megalakult, nin Tsz tagjai mondanak, le­tagja sem sok van, csak 17, hetetlenség az, hogy alig de ezek aztán jó dolgos em- kezdték valamivel, s máris berek, ég a kezük nyomán a ennyire vitték volna. Hadd munka. győződjenek meg, hogy nem El is hiszem, amit mond, ámítunk mi senkit, ha éppen mert a szövetkezet pénztár- akarja valaki, tulajdon két kellene írnom, mi mindent osztottak eddig a Lenin Ter­melőszövetkezetben, de gon­dolom, elég lesz az is, ha csak a termények értékét írom ide: 32 forint 14 fillér, ehhez hozzáadva a már szin­tén kiosztott 16 forintnyi készpénz: 48 forint 17 fillér, és ez nem kevés, de még több is lesz, jóval több, ez kiderül majd a következőből is. Lassan délre hajlott az idő. Az asszonyok ebédet hoznak embereiknek, s azok a tornác hosszú asztala mel­lett jóízű falatozásba kezde­nek. Közben megkérnek: az eredményekről írjak sokat, mert a faluban is sok a ké­telkedő, aki azt mondja: nem lehet az igaz, amit a Le­s ilyetén a termelési terv után a jóval több, mint ne­gyedmillió forintos pénzbe­vételi terv is teljesítve lesz. A Lenin Tsz emberei elég­gé óvatosak a számításban, de azért már meg merik mondani mindenkinek, hogy igaz, csak 45 forint egyné­hány fillért terveztünk mun­kaegységenkint, de úgy dol­goztunk, hogy az 50-nek sem lesz híja, bér sok pénz kell a fiatal, alig egyéves gazda­ság továbbfejlesztésére is. Sok olvasónk kérdezi most bizonyára: miben vpn e siker titka, hiszen vannak szövet­kezetek többen a járásban, melyek 6—8 éves fennállás után sem tudnak hasonló eredménnyel dicsekedni. Bi­zony ez igaz. Hogy mégis mi a siker titka, Mekler Ferenc és néhány barátja így ma­gyarázza meg: — Nálunk nem nézi senki­sem, hogy egy-egy munká­ért hány munkaeftység jár, hanem azzal törődünk, hogy könyve ugyancsak ezt bizo­nyítja. Kiderül ebből, hogy mennyi haszna van annak a szemével is meggyőződhet er- munkának amiért egy mun. ről Aztán keresukre igeretet A szerkesztőség ezt az Írást vitaindító cikként kőzll: Kér­jük. hogy a Hazafias Népfront-mozgalom munkáiinak meg­javításáért minél többen mondják el véleményüket, javasla­taikat: a társadalom minden rétegének képviselői, a párt cs a népfront funkcionáriusai. Hazánk minden becsületes emberének, bár világnézeti különbségek lehetnek közöt­tük, őszinte és természetes vágya a béke, a nyugodt, gondtalanabb élet. Ezek az emberi megnyilvánulások nem választhatók el a haza fogalmától, sorsától sem. Tör­ténelmi tény: ha boldogul a haza — boldogul a népe. A nép, amely létrehozza ár­mány és Ikemény megpróbál­tatások közepette is az előbb­rejutást. A párt tántoríthatatlan szándéka — erre mutat Központi Vezetőségének jú­liusi határozata —, hogy az elmúlt évek hamisításaival, tévedéseivel, arcpirító és gya­lázatos törvénysértéseivel le­számolva tevékenységében mindig és egyre kitel.iesedet­tebben juttassa érvényre a legszentebb törvényt: a nép­jólét emelését. A határozat — megint leírjuk — megje­lölte a célt. a fejlődés tiszta irányát. Ám nem „csodaszer '. azonban feltételeket teremt. A célkitűzésből kielégítő va­lóság nemzeti egységgel, egész társadalmunk erejével lesz. S itt következik a Ha­zafias Népfront jelentősége, szerepe. Vegyünk soriába ez­zel összefüggő, csupán né­hány kérdést. — néhány gondolatot. jóból a legfontosabb. Hát ezeket, becsületesen ki kell mondani. Tényleges mozgalommá kell tenni a néofrontot, olyan­ná. hogv gyakorlati szereve legyen az országos és helyi politikában. A többi között azt is ielentené ez. hogv ön­állóan kezdeményezne és kri­tizálna is úgy. hogv foganat­ja legyen. Az emberek való­ban ezeken keresztül alkot­fogásának kell megteremtőd ni: Ehhez Szegeden is a még meglé­vő szektás jelenségek leküzdése is kell. Az MDP Központi Vezetőségé­nek júliusi halározata kimondja: „Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a népfront-moz­galomban aktívan részt vehessen minden hazafias, demokratikus, n békét támogató dolgozó, háziasz­szonv, kisember, diák, stb. El kell érni, hogy a népfront-bizottságok vezetésébe is nemzetiségre, világ­nézetre és vallásos meggyőződés­re való tekintet nélkül nagy számban megválasszanak démo­nok véleményt a mozgalom kralikusan gondolkodó, a népet komolyságáról. szerepéről, szerető partonkivulicket , Van is, meg nincs is eddig a teljesített munka- kell tennem, hogy közülük a kaegyseg jut­egységekre összesen 57 ezer jó munkáért nem dicsérek Egyszóval a fiatal Lenin 446 forint ment előlegként, meg senkit, mert itt — mint Tsz tagjainak sikere a közös pedig ahogy ők mondják — mindet vagyon szeretetében, egymás pmhpr a Java pénznek megbecsülésében, s a mun­mög ezután kell egyformán Jó dolgos. kához való jó viszonyban Egyszerre többen is helyeslik van" v,befolyni" a kasszába. A pénzügyek megtárgyalá- az idősebb bácsi szavait: úgy Csépi József MIT ÉR AZ AGITÁCIÓ, ha a pártszervezet nem tud intézkedni Ma is ugyanazok az arcok, mint tegnap és tegnap ugyan­azok vol'tak, akik tegnapelőtt. Csak néhányan cipelik sza­kadásig a fodortelepi párt­szervezet tagjai közül a kör­nyékben lakók gondját. Akár csak évekkel ezelőtt. A többi félrehúzódik az agitációtól. Erről folyik a beszélgetés a pártvezeíőségi tagok és a a vámház mellett lévő szén- között inkább csak beszélnek telepet is, ami azt jelenti, arról, hogy a fcdortelepi hogy az asszonyoknak most pártszervezetben agitáció fo­már másfél-két kilométer tá- lyiifc, de a valóságban ez nem volságról kell talicskázniok a sokkal több a semm nél. tüzelőt. Háborognak emiatt a párt­szervezetben is. — Hát már csak nagyon szegény lehet a mi városunk, ha a vámházat is eladta — népnevelők között. Nagyon jegyzi meg gúnyosan egy idős nehéz a munka. Sok időt, tü- pártmunkás, relmet és fáradságot vesz Hogy őszinték legyünk, mi igénybe az emberekkel való sem értjük azt a vámház el­törődés. Mert a júliusi párt- adást. Nagyon kellene olyan határozat után egyre jobban helyiség is, ahol a fodortelepi belátják, hogy csak érvekkel és a petőfitelepi DlSZ-fiata­és az elhangzott javasalatok lok szervezett életet élhetné­megszívlelésével lehet for- nek, vagy különböző előadá­málni az emberek gondolko- sokat tartanának a lakosság­dósát. Csakhogy éppen itt nafc- A pártszervezet a vára­Komolyan felmerül a kér­dés: szükség van-e agitáció­ra, ha a pártszervezet — rajta kívül álló okokból — nem képes intézkedni, hogy a lakosság javaslatai gyakor­latban meg is valósuljanak? Kezdjük azzal, mi a hely­zet a népfronttal? Az élet sűrűjében járva és a tényle­ges valóságot vizsgálva azt a megállapítást kell tenni, hogy van is, meg nincs is. Különben az egyik termelő­szövetkezeti ember. — aki maga is tisztséget visel a népfrontban —. ezt körülbe­lül így fejezte ki: „A nép­front valahogy olyan, mint a délibáb, szóval fel-feltűnik, azután nem látni a nyomát." Ha a dolog formális részét nézzük (a népfrontnak van­nak irodái, a szegedi elnök­ség is üléseket tart időnként, rendeznek egy ünnepséget, vagy előadást, mondván, hogv a népfront csinálta, ak­kor van népfront. Ám ha azt vizsgáljuk, hogy tudatos-e. tudják-e az emberek, hogy mi a népfront, hogv érzik-e tevékenységét (bár lehet, egyesek különböző „vonalas­ságból" ennék ellenkezőiét állítják) azt a sajnálatos megállapítást kell tenni, hogv hazánkban ma nincs nép­frontmozgalom. Nyilvánvaló, hogy a tényleges, élő. eleven munka a tartalom szempont­Annyit ér a népfront, amenv­nvi eredményt felmutat. Kü­lönböző módon, de lényegé­ben azonos tartalommal fo­galmazta ezt meg a főisko­lai tanár, a textilgyári mun­kásnő. a főkönyvelő és a dol­gozó paraszt. Százszorosan, ezerszeresen igazuk van! A népfront politikai moz­galom. legalábbis azzá kell tenni. Fokozottabb önállósá­got, vagy. ha úgy tetszik, külön véleményre való jogot kell adni a népfrontnak, a pártbizottságok által tett egyes javaslatokkal szemben. Most valahogyan olyan a helyzet, hogv a népfront a pártbizottságok függeléke. A népfront így hát vajmi ke­veset foglal állást, az orszá­gos. vagy a helyi politika ilyen, vagy olyan kérdései­ben. Vonatkozik ez Szegedre is. Szóval nagyobb önállósá­got. kezdeményezésre és kri­tikára való jogot a népfront­nak. természetesen a népi demokrácia alapján. A szük­séges pártirányítást és veze­tést pedig, ha kell vitákkal, de mindig meggyőzéssel, s nem katonás, vezénvszavas módszerekkel kell érvényesí­teni. Lehel-e „ellenzéki"? van a bökkenő. A lakosság látja, hogy szerény igényeik kielégítése ügyében sem tud intézkedni a pártszervezet, ezért itt is, ott is bazárul a népnevelők előtt a kiskapu. De, ha nem is zárul be, meg­lehetősen hűvös a fogadtatás. Félig-meddig meg is Lehet ezt érteni. Az emberek ma­napság — mind eddig 13. sok­szor — zaklatásnak veszik. házzal 6zemközt lévő kocs­mát szeretné erre a célra, azt mondják társadalmi munká­val át is alakítanák. Igen ám, de sokan igényt tartanak a kocsmára is. Amikor híre ment, hogy a pártszervezet ifjúsági székházat akar létesíteni helyette, az italt szerető emberek aláírást kezdtek gyűjteni, hogy ma­radjon meg a kocsma. Melyikre van nagyobb ha a termelőszövetkezetbe szükség. A józan ész, meg az lépésre, meg a szántás-vetés­re olyanok biztatják őket, akik nem szövetkezeti tagok és a paraszti mesterséghez vajmi keveset értenek. Meg azután nem is látják sok ér­telmét a beszélgetésnek. Már régóta indítványozzák a párt­vezetőségnek, hogy a Vásár­helyi sugárút végén lévő vámházban létesítsenek két ideiglenes tantermet, mert égető szükség van rá. Most mégis azt hallják: a várcs eladta a vámházat egy magánszemélynek, va­lami potom összegért, noha mindenki tudja, hogy csak a tetőszerkezete háromszor annyit ér. Ugyanannak a személynek adta el a város erkölcs szerint inkább kul­túrház, mint italmérés. Vi­szont elég sokan vannak, akik azt mondják: a város szélén szükség van egy kis­kocsmára. Nem értilk tehát a fodortelepi párttagok, máért kellett eladni a vámházat, amikor helyiség-gondokkal küzd a város. Mivel a népnevelők látják, hogy a pártszervezet semmit nem tud elintézni a lakosság kérésének megfelelően, csak kénytelen-kelletlen mennék agitálni. Egyébként sem nagy a népnevelő-gárda létszáma, de ebből is csak négyen Jelentek meg vasárnap, hogy kimenjenek agitálni a termelőszövetkezet mellett, Ilyen körülmények Legyei diákküldöttség érkezett Szegedre Fogadás a pályaudvaron — megbeszélés a diákklubban Kedden délelőtt érkezett dégek leghasznosafoban a meg a Szegedi Tudomány- szegedi najxikat. Baróti De­egyetem meghívására a 22 zső rektor rövid üdvözlő sza­tagú lengyel diákküldöttség vai utón közösen beszélték Jan Reychman professzor, a neves lengyel turkolegus ve­zetésével. A küldöttséggel ér­kezett még Jan Detko, a var­sói lengyel tanszók tanárse­gédje, míg Jan Sobol ewski, a varsói magyar tanszék ad­meg szegedi programjukat. A hallgatók nyolcvan szá­zaléka magyar-szakos diák. Szakdolgozatuk témáját — amit Lengyelországban ma­giszteri dolgozatnak nevez­nek — magyar forrásmun junktusa már néhány napja kák alapján akarják meg­Szegeden tartózkodik. A lengyel diákokat a sze­gedi egyetem részéről Koltay Kastner Jenő tanszékvezető egyetemi tanár, Nacsády Jó­zsef adjunktus és Kordé Imre tanársegéd fogadta. A diák­írni. íme néhány dolgozat­cím: „A magyar és lengyel irodalmi sajtó kezdetei*, „A konzervatív nemes típusai a lengyel és a magyar drámá­ban*, „Lengyel—magyar kapcsolatok a humanizmus küldöttséget az Irinyi János -korában*, „Jókai Lengyelor­kollégiumban helyezték el, ahol kipihenték az utazás fá­radalmait. A fáradsng azon­ban nem akadályozta meg őket abban, hogy mindjárt az első órában megtekintsék a várost, ahol előrelátható­lag tíz napig fognak tartóz­kodni. A város nagyon tet­szett a lengyel diákoknak, dicsérték az ízléses és szép kirakatokat és „az utcák tisz­taságát* — a szegediek nagy meglepetésére. Délután öt órakor az egye­temi diákklub helységében a lengyel és magyar profesz­szorok és a lengyel diákok megbeszélést tartottak, hogy miként tölthetnék el a ven» szágban«v.; A hallgatókat érdeklődési körük és szak­dolgozati témájuk szerint be­osztották a témakört legjob­ban ismerő szegedi egyetemi oktatók mellé. A reáltudo­mánnyal foglalkozóikat a megfelelő intézetek fogják munkájukban segíteni. A lengyel diákok már szer­dán hozzákezdenek a mun­kához, de az egyetem veze­tősége szórakozásukról is gondoskodni kívánt. Szerdán este megtekintik a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi: Trubadur című operáját, vagy a „Tanár úr kérem* c. új magyar filmet. Anélkül, hogy különösebb elvi fejtegíetésbe bocsátkoz­nánk. megállapíthatjuk: a népfront a párt szövetségesé­nek, a párt és a tömegekhez való viszonynak, a hazafias, demokratikus erők összefogó­sának kérdése is. A célt. kö­zös ügyünket: a haza és a nép élőbbre jutását társadal­munk összefogáséval valósít­hatjuk meg. Hazánkban nincs több pártrendszer, mint pél­dául a Német Demokratikus Köztársaságban, Kínában, s ez is aláhúzza, hogv nálunk fokozottabb jelentősége van a népfrontnak. Nem baj. sőt kell is, hogy egyes kérdések­ben „ellenzéki" legyen. Ez az „ellenzékieskedés" termé­szetesen nem a párttal, a né­pi demokráciával való szem­benállást jelentené. Am igen­is azt. hogv lehet külön vé­leménye. javasolhat, kriti­zálhat. Erre sajnos nemigen lehetne példát felhozni a ie­len helyzetiben. 1954-ben és 1955 elején sok bíztató ered­ménye volt a (megújhodó népfront-mozgalomnak. az egyesek hibák ellenére is Olyan társadalmi erők kap­csolódtak be a politikai élet­be. amelyek éppen az előző években elkövetett, politikai hibák miatt maradtak távol. És 1954 után jöttek az újabb hibák, meg a márciusi határozat. Ez — a júliusi ha­tároZcKot követő helyes in­tézkedések is bizonyítják. — eltúlozta a népfront-mozga­lomban előforduló kétségte­len hibákat. A jobboldali ás tegyük hozzá, hogv baloldali hibák ellenére is az időben egészében véve a népfront­mozgalom. mint a nemzeti összefogás kifejezője mind­véaia pozitív volt. A legjobb bizonyíték erre az. hogv a politikai életben — Szegeden is — fellendülést hozott. A pártvezetésben, a párt. politi­kájában elkövetett hibák kö­vetkeztében nemcsak megre­kedt a néptront feilődés->. ha­nem össze is zsugorodc-tt. Most arról van szó. hogy'^H I őszintén megszüntetve a régi mozgalom formája, kerete. Mind hibákat, fellendítsük a moz- annak a gyakorlatnak a kialakí­galmat. Mert a népfront nem. t''lsn: hogyan vegyen részt a lehet — és nem is — taktika népfront az országos cs helyi valamiféle sakkhúzás, hanem PÓliliksi, gazdasági és kulturális elv. Megsértése — az életből életben. Ez csak okkor alakul ki, Tehát meg kell találnunk a módját, hogy a közvéleménynek a volt demokratikus pártok ál­tal képviselhető része megtalálja politikai kifejezés módját. Volt ilyen örvendetes törekvés Sze­geden, de aztán megtorpanás kö­vetkezett. Most a feltételek adot­tak arra, hogy ctjikintetben ,.hél­mérföldcs léptekkel" előrébb jussunk. Miért ne vonjuk be Szegeden is a népfront munká­júba, pozícióiba is az arra érde­mes volt demokratikus pártok tekintélyes, becsületes vezetőit?! Még akkor is, ha világnézet dol­gában különbség van közöttünk; Világos, hogy a személyeken ki> resztül találnak kifejezésmódot az egyes pártonkívüli rétegek, cz bizalmat is gyújt bennük. A becsületes, hazájukat szere­tő és érte tenni tudó pártonkí­vülieknek ott a helyük a nép­front vezető szerveiben is. A népfront négy országos titkára kommunista; gyakorlatilag ők vezetik a népfront-mozgalmat. Az alsóbb vezető apparátusok­nál a többség a párttagokból ke­rül ki. Szegeden a Hazafias Nép­front városi bizottságának titká­ra és két politikai munkatársa párttag. Csupán a gazdaságve­zető pártonkívüli. Hát hogyan érvényesül itt a vezetésben a pártonkívüliek véleménye? Fél­reértés ne essék, nem arról van szó. hogy a népfront felsőbb és alsóbb vezető szerveiben ne le­gyenek kommunisták. hanem arról, hogy a pártonkívülick is megfelelő mértékben helyet kap­janak. A népfront-mozgalom be­folyása, hatékonysága és tekin­télye is ezt kívánja: Az osztályharcról szóló sztálini elmélet, mivel az élettől elrugasz­kodott, ismeretes, hogy téves volt, nagy károkat okozott. Saj­nos korábban erről sem mer­tünk szólani; nem engedték. Osztályharc van, de nem igaz, hogy ez a szocializmus előreha­ladásával, — írjuk ide az elkop­tatott szavakat: állandóan éle­ződik. Nos, a kulák, a volt tő­kés is részt vehet a népfront-bi­zottság által rendezett összejö­veteleken, vitákon. Ök is teljes jogú állampolgárai az ország­nak, megilleti őket az a jog, amelyet az alkotmány a jiaza polgáriai számára biztosít. Előtérbe került nálunk is az emberek álnevelése. Lchetséges­ez, cs hogy így van, számos tényt találunk erre Kínában, Lengyelországban is. Lehelne c/t már bizonyítani magyar esetek­kel is. A far'alom vonna az embereket A népfront — politikai tömeg­mozgalom. S hogy valójában azzá váljék, az kell, hogy tuda­tos legyen az emberekben, vi­lágossá váljék mire való. Semmi esetre sem lehet helyeselni, hogy a népfront Szegeden is begyűj­téssel foglalkozott. A helyi po­litika kérdéseiben általában hallgatnak. A termelési bizott­ság Szegetlen is nagy erővel és lelkesen fogott munkához a népfront keretében. Később — talán azért, hogy no kelljen n saját fejükkel gondolkozniok —1 a Földművelésügyi Minisztéri­um hatáskörébe osztották: „álla­mosították". Ezt sem lehet he­lyeselni. A nagy múltra vissza­tekintő gazdakörök egyében is intézkedésre volna szükség: tisz­ta vizet öntve a pohárba. Kialakításra vár a népfronl­tudjuk valamennyien — ká­ros következményekkel jár. öi ő összefogási! A népfrontban a különböző erv arra osztályok, rétegek építő össze­ha tartalommal töltjük meg, s tényleges munka eredménye adja a súlyát. Ez vonzza az em­bereket, ez a legmeggyőzőbb hogy mi a népfront Morvay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents