Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-07 / 237. szám

II FIMQGTiR ORSZÁG Vasárnap, IMG. cflttAwr l Hatalmas részvét mellett temették el a párt nagy halottait ""Hl.. (Folytatás az 1, oldalról) nak lemásolásában keresen­dő. Ezzel magyarázható dön­tően az is, hogy a Rajk elv­társ elleni rágalmakat össze­kapcsolták Tito elvtárs és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége más kiváló vezetői elleni rágalmakkal. További oka volt a történ­teknek az osztályharc állandó élesedésének torz elmélete, közéletünkben a demokratiz­mus fejlődésének elmaradá­sa, a tömegek igényeinek, po­litikai ellenőrző szerepének, véleményének lebecsülése párt- és állami életünkben. De nem szabad megfeled­kezni az okok felsorolásánál a személyi kultuszon épülő vezetésnek arról a törekvésé­ről sem, amely nem tűrte a véleménynyilvánítást, a bí­rálatot, az eszmecserét, a vé­lemények harcát, a választott testületekben a kollektív ve­zetést. Mindehhez járult még az is, amit ma már világosan látunk, hogy számos kérdés­ben elméletileg is helytelenül fogtuk fel a népi demokra­tikus fejlődés első polgári demokratikus szakaszáról való áttérést a szocialista át­alakulás szakaszára, abból a hamis nézetből kiindulva, hogy a szocialista szakaszra a diktatúra erősítése és a pol­gári demokratikus szakasz formáinak mellőzése a jel­lemző. Rajk László elrlárs éleíe összeforrt a dolgozó nép törekvéseivel Rajk László elvtárs a ma- ka következetes szószólóját, gyar kommunista mozgalom harcosát 1948. március 15-én kiemelkedő alakja volt. Nép- a népfront főtitkárává vá­szerű pártmunkás volt. Nép- lasztották. Rajk László elv­szerűségét annak köszönhet- társat meg torvenytelen lé­te hogv mindig áldozatkész, tartoztatása előtt egyesek félelmet nem ismerő, bátor, megpróbálták. rágalmazm, Teleimet nem ismerő, őszinte vezető volt. Élete, te- ké ségbevonták vékenysége össze volt forrva pártunk tagságaval, a dolgo­zó nép életével, törekvései­vel. Rajk László elvtárs sze­gény csizmadiamester internacio­Annaky az elvtársnak az internacionalizmusát vontak kétségbe, aki tettekkel volt internacionalista és az első hívó szóra Spanyolországba geny na ment harcoini a fasizmus el­volt. aki saját erejéből, nagy lgn Rajk elvtárs a nemzet­szorgalommal vegezte el is- közi brigád magyar zászlóal­koláit. Az Eötvos-kollégiurn ának oIitikai biztosakén' tagjaként már kora ifjúsá­gában kapcsolatba került a forradalmi munkásmozga­lommal r biztosaként vett részt a spanyol szabad ságharcban, így többek kö­i munkásmozga- a hónapokig tartó ebrói ~ - Mint kommunista csatában tudva. hoSy spa­értelmiségi, a későbbi évek- . földön ncmcsak a spa­ben hivatásos forradalmár . . szabadságáért har­lett . ~ 1930 óta tagja volt a Kom- róunkásösztátf, a ....... munisták Magyarország. dolgozó n6p szabadságáért is. Pártjának, megjárta a Hor- Rajk László mindig hang­thy-rendszer börtöneit. súlyozta, a magyar munkás­Ott találjuk őt a 30-as osztály, a magyar kommu­évek derekán az építőmun- njsták sajátos feladatait, kások nagy sztrájkjábp„n, mindig számba vette a ma­mi nt a sztrájk egyik vezető- gyar népi demokrácia kiala •1 nx íűilArlAcÓnol nyol nép szabadságáért har­col, hanem egyben a magyar magyar jét. Á háború alatt újból bőr­kulásának és fejlődésének azt a sajátosságát, hogy a A naooru awu ~— azl a sajatossagui, iwe; tőibe került Rajk elvtárs. német elnyomók elleni nem­19a i-ben. Hosszas, keservei zeti ellenállásban született fogság után szabadult. Azon- meg és hogy a nemzeti füg­nal bekapcsolódott a párt- getlcnségért síkraszálló de­munkába. Az illegális Kom- mokratikus erők egység­munista Párt titkáraként fr0ntja volt a bázisa, folytatta a harcot a neme- Rajk elvtárs nem feledke­tek ellen, a hazaaruk) Hor- zeU meg a népi er»k egy. thy-rezsim ellen. Faradhatat- ségfrontjának szükségessé­munkás- 6 lanul dolgozott a _ jzui t, a géről akkor sem, amikor osztály felszabaditasáerh Magyarország0n a fordulat Kezdeményezője volt a kom- éve után m/ir a szocializmus munista és a szocialdemok- épi-tésének feladatai kerul­rata párt szervezeti és polt- tek napirendre. egyesítéseért folyó tikai harcnak és az antifasiszta népfront létrehozásának Rajk Lászlót azzal vádol­ták, hogy összeesküvést szőtt népfront letrenozasanaa a ~ demokrácia demokratikus erok tomoríté- « /"agy v ellen, őt, a a népi demokrá­euen- cia keménykezű belügymi­Fcrvíitt niszterét, aki kérlelhetetlen RaXTv-ZsiUnszky és erélyes üldözője volt min­Bajcsy Zsilinszky den.rendű és rangú reakció­nak, aki a munkásosztály hatalomrajutásáért folytatott nehéz harcok idején a leg­sének a háború alatt. Szervezte, vezette az ellen­állási harcolt . . Endrével, Kiss János altá bornaggyal. A háború utó­só évében ismét elfogták. Később Németországba hur um • S tőrt nehezebb állami poszton hű coltak. 1945. májusában tert párt­y ssza. Tagja volt a Kozpon t megállta a helyét. Vezetosegnek, a Politikai Bi- • ° zottságnak, a párt főtitkár- Draga Rajk Elvtársunk! helyetteseként dolgozott. Ne- Emlékezünk Rád, sohasem ve, tevékenysége elválaszt- felejtjük áldozatos és ered­hatatlanul összefonódott az ményes munkádat. Mint ki­Oj. független, szabad, de- váló pártmunkást, mint bá­mökratikus Magyarország tor hazafit, mint a tömegek megszilárdításával. Vezette a kel összeforrt politikust pél­közigazgatás átszervezéséi, daképpen állítunk a kom­megszervezte a népi rendőr- munisták és különösen ifjú­ságét. Mint a népfront-politi- ságunk elé. Az igazságtalanság egész népünket sújtotta Tisztelt Gyászoló Közön­ség. Elvtársaim! Rajk László elvtárssal együtt temetjük Szőnyi Ti­bor. Pálffy György és Szalai Andárs elvtársakat. Emlékezzünk Szőnyi Tibor elvtársra, aki a néphez hű értelmiségiek sorából került a Magyar Kommunista Párt vezetői közé, aki 1930 óta be­csületes harcosa volt a Ma­gyar Kommunisták Pártjá­nak. Hosszú éveken át kül­földön vett részt a munkás­mozgalomban. Mindig kap­csolatban állt az illegáli: magyar párttal. A felszaba­dulás után, hazatérve, szív­vel, lélekkel kapcsolódott be a pártmunkába, az ország újjáépítésébe. Felelős beosz­tásban, mint a párt káder­osztályának a vezetője dol­gozott. Munkája elismerésé­ül, a párt Központi Vezető­ségébe választotta a kong­resszus. Munkatársai szeret­ték, becsülték lelkiismeretes, szorgalmas munkájáért. Emlékezzünk Pálffy György elvtársra, a Központi Vezetőség tagjára, aki hiva­tásos tisztből lett forradal­már, amikor a háború alatt felismerte, hogy a Horthy­rendszer vesztébe viszi az o szágot. Pálffy György tehet­séges katona volt. A háború legnehezebb időszakában kapcsolódott be a békepárt munkájába, az ellenállási mozgalomba. A felszabadu­lás után, mint néphadsere­günk tábornokának, jelentős érdemei voltak a hadsereg megszervezésében. Minden­kor igyekezett jól szolgálni a párt, a haza, a munkásosz­tály érdekeit. Emlékezzünk Szalai And­rás elvtársra, aki kora ifjú­ságától részt vett a munkás mozgalomban. 1932-től tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak. Harcos, áldozat­kész ifjúmunkásként dolgo­zott a vasmunkások között, később az országos ifjúsági bizottságban. Többször volt letartóztatva. A falszabadu­lás után felelős vezető párt­beosztásban dolgozott éve­ken át. Munkatársai, elv­társai mindig nagyra becsül­ték. Harcos agitátor volt, ál­dozatot nem kímélve szer­vezte a pártot, nevelte, ta­nította az embereket. Igazi kommunista forradalmár Volt. Szőnyi Tibor, Pálffv György, Szalai András elv­társak sorsa egybefonódott a dolgozó milliók sorsával. Mindhárman, Rajk elvtárs­hoz hasonlóan, egyéni bol­dogságukat a milliók, a nép boldogságáért vívott harcban találták meg. Elvtársaim! Mélységes szomorúság tölt el bennünket, amikor búcsú zunk elvtársainktól. akik jóvátehetetlen bűnök áldo­zatai lettek. De ha jóvá nem is tehetjük a múltat, okul­nunk kéli a jövőre vonatko­zóan. Az igazságtalanság, amely rajtuk esett, országunkat, egész dolgozó népünket is sújtotta. A párt el van szán­va arra, hogy végérvényesen leszámol a múlt hibáival és biztosítja, hogy soha többé ne legyen ilyen tragédia. Tisztelt Gyászoló Család­tagok, Gyászoló Közönség! Elvtársak! Elvtársnők! Az ünnepélyes búcsú pil­lanatában ne csak arra gon­doljunk, hogy súlyos bűnök és törvénysértések áldozatait temetjük, hanem arra, hogv kommunistákat temetünk, akik egész életükben a nép ügyének harcosai voltak, forradalmárok voltak! A halottaktól elbúcsúzunk. Életük és haláluk tanulsá­gait megszívleljük, de az élet megy tovább. Mi az élet nevében, a párt Központi Vezetősége, a kormány, a Hazafias Népfront nevében szólítunk fel egységre, mun­kára, harcra minden kom­munistát, minden magyar hazafit. A párt Központi Vezető­sége nevében itt, sírotok előtt megfogadjuk, hogy vi­gyázunk a pártra, még szo rosabbra zárjuk sorainkat, tovább szilárdítjuk a párt elvi egységét Marx—Engels —Lenin eszméivel. Népünk szívébe zárja em­léketeket, Drága Elvtársak' Az ércnél is maradandóbb emlékművet állítunk, mert megvalósítjuk mindazt, ami­ért harcoltatok, amiről ál modtatok, a szocialista Ma­gyarországot! Ezután Rajk László spa nyolországi bajtársai nevé­ben Münnich Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság belg­rádi rendkívüli és megha­talmazott nagykövete be­szélt. Műnntch Ferenc beszéde Tisztelt Gyászoló Közönség1 Partizán és spanyolországi ma­gyar harcos bajtársak! Tisztelt Elvtársak! A magyar partizánok és a spa­nyolországi magyar harcosok nevében búcsúzom barátunktól, harcostársunktól és elvtársunk­tól, Rajk Lászlótól. Megrendülve állunk ennek a kemény, a szo­cializmus győzelmét bittel hivő elvtársunknak koporsója mellett. Sokan vele küzdöttük végig a munkásmozgalom és a szabad­ságharcok történetének egyik di­csőséges szakaszát, a spanyol nép forradalmi háborúját. Együtt harcoltunk az akkoriban Európában előretörő fasizmus sötét erői ellen, egy nagy, bátor nép védelmében, a békéért, egy új világháború megakadályozá­sáért, a Spanyol Kommunista Párt vezetése alatt, A szabadságszerető demokra­tikus népi erők e gigászi harcá­ban mutatkozott meg teljes egé­szében Rajk László minden nagy­szerű egyéni sajátossága: a kom­munista elvi szilárdsága, a sza­badságharcos bátorsága, a poli­tikus tájékozódó képessége a ro­hanó események forgatagában, s a bajtárs, a barát hűsége és őszintesége. Becsültük, szerettük Rajk László elvtársunkat ezekért az egy emberben ritkán találkozó értékekért. Példaadó magatartá­sa erősítette a bátrakat, talpraál­iílotla a csüggcdőket. Ugyanezt a példaadó magatar­tást becsültük benne a francia reakció koncentrációs táboraiban is, ahol az éhezés, nyomor és megalázás mellett állandó pro­vokációknak voltunk kitéve. Ott is szervező volt, csüggcdrt­lcn agitátora Marx és Lenin nagy tanításainak, magyarázója, népszerűsítője az októberi for­radalom, a Szovjetunió nagy történelmi jelentőségének, ügyünk győzelmébe vetett bi­zalma a vereség után is rendít­hetetlen maradt. Felbecsülhe­tetlen érdemei vannak abban, hogy nemcsak a spanyol sza­badságharc magyar harcosai, ha­nem más népek nemzetközi ön­kéntescinek százai is töretlen er­kölccsel, hittel és harcrakészség­gcl kerültek ki a koncentrációs táborok háborúnál is nagyobb megpróbáltatásaiból. Amikor a szovjet hadsereg által felszabadított országunk­ban kibontakozhattak népünk demokratikus erői, örömmel és bizalommal láttuk Rajk László elvtársunkat az épülő új ország, a párt és az állam vezetőinek sorában, ismertük hűségét Marx és Lenin tanításaihoz, mély sze­reletét a dolgozó nép iránt, is­mertük harcos múltját, tudtuk, hogy élete kora ifjúságától egy­beforrt munkásosztályunknak, kizsákmányolt dolgozóinknak a Horthy-fasizmus, a kapitaliz­mus béklyói szétzúzásáért vívott nagy küzdelmeivel. Átélte né­pünk bajait és szenvedéseit, s ezért politikai tevékenységét nem az idézetek és tudománytalan álaxiomák, okmányerőre emelt hamis információk; hanem az élet, a gyakorlat ismerete vezet­te. Ezért lett rövid időn belül épülő népi országunk legnépsze­rűbb vezetője. Mélyen átgondolt, a legegyszerűbb emberi gondo­latvilágához hozzáférő beszédei, nlkotó erejű események voltak politikai életünkben. Rajk Lász­ló elvtársat szerette és becsülte dolgozó népünk, lelkes szeretet­tel vette körül dolgozó ifjúsá­gunk. Az a kommunista generáció, amelyhez Rajk László elvtárs is tartozott, rengeteg véráldozatot hozott a dolgozó osztályok fel­szabadításáért, a magyar nép szabadságáért. Rajk László túl­élte ezeket a küzdelmeket, neki nem adatott meg a nagyszerű halál, a hősök halála, őt a sze­mélyi kultusz mocsarából nap­fényre kúszott szadista bűnözők pusztították el. De ezzel nem elégedtek meg. üldözték, háttér­be szorították Rajk elvtárs har­costársait, a párt legszebb hari cos hagyományainak hordozóit, azokat, akik nemegyszer éle­tük kockáztatásával tettek tanú­ságot párthűségük mellett A személyi kultusz mocsarában termett a történelemhamisitás, a talpnyalás, a karrierizmus, a hagyományok megvetése és a törvénytiprás. Ma temetünk és nem ítélünk, méltóan akarjuk megadni a végtisztességet a párt halottjá­nak, mozgalmunk mártírjának. Nem akarjuk ezt a napot meg­zavarni jogos felháborodásunk és elkeseredésünk kinyilvánítá­sával. Azok, akiknek nevében fájda­lommal búcsúztatom Rajk Lász­lót, harcolni akarnak azért, hogy pártunkban a legmélyebben ér­vényesüljön a lenini demokrá­cia; országunkban megingatta* tatlanul erős legyen a szocialista demokrácia, a szocialista huma­nizmus és a törvényesség, mind­az, amire korszakalkotó tevé­kenységében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa rámutatott. A par­tizánok és a spanyol szabadság­harc katonái küzdenek a felada­tok végrehajtásáért. Küzdenek a párton belül, szakmai és tár­sadalmi tevékenységük egész te­rületén. Harcolni akarunk a pártegységért, a lenini demo­krácia érvényesüléséért Azt akarjuk, hogy soha többé ne legyenek Rajk-pcrek. Azt akar­juk, hogy a párt tagja, vagy a pártonkívüli dolgozó gátlás nél­kül, kritikusan vehessen részt épftőmunkánkban. Olyan tör­vényes garanciákért küzdünk, azokat védelmezzük, amelyek biztosítják, hogy csak a tárgyi bizonyítékokkal igazolt bűnös­ség legyen büntetendő. Ez az ünnepélyes temetés és tiszteletnyilvánítás Rajk László elvtársunk emléke iránt nagy politikai jelentőségű cselekedete pártunknak. Bizonyítéka annak, hogy betört hozzánk és terjed a XX. kongresszus éltető levegő­je, biztató jele annak, hogy most már nyiltan és véglege­sen levontuk a következtetése­ket Rajk László elvtársunk tra­gikus halálából, ezzel hozzájá­rultunk egy nagy történelmi hi­ba jóvátételéhez is, melyet a baráti Jugoszlávia ellen követ­tük el, az alávaló hamisításokra felépített Rajk-pcr felhasználásá­val; Mélv fájdalommal búcsúzunk pártunk halottjától, Rajk László elvtárstól. Emlékét szeretettel őrizzük és az örökké fog élni dolgozó né­pünk szívében. Janza Károly altábornagy beszéde A magyar néphadsereg harcosai búcsúját Janza Ká roly altábornagy, honvédé" ­mi miniszterhelyettes tol­mácsolta. Tisztelt Elvtársak! Ezekben az órákban, pártunk és az ország élő lelkiismerete mélységes gyásszal búcsúzik Rajk, Pálffy, Szőnyi és Szalai elvtársaktól, egy tragikus ese­ményekben bővelkedő időszak ártatlan áldozataitól. Az áldozatok egyike, Pálffy György altábornagy elvtárs, néphadseregünk katonája volt és tőle, nekünk, a néphadsereg katonáinak, külön is el kell bú­csúznunk. Katona sírjánál állni, aki az életét harcban vesztette cl, min­dig fájdalmas, de mennyivel fáj­dalmasabb olyan katonától ven­ni örökre búcsút, kinek értékes, nagyrahívatolt, népe szabadsá­gának szentelt életét a törvény­telenség rabolta el. Pálffy György a régi hadsereg tisztje volt, a fasizmus szörnyű­ségei azonban már 1939-ben szembefordították az akkori rendszerrel, katonai rendfokoza­táról lemondott és kilépett a hadseregből. Ekkor mar a baloldali mozga­lomnak aktív részvevője és 1942-ben megtalálta a kapcsola­tot a párttal. A párt 1944-ben, a magyar nemzeti ellenállási mozgalom katonai vonalának vezetésével bízta meg. Pálffy elvtárs, a II. világháború alatt, a Pesten működő partizán cso­portok egyik felső vezetője, irá­nyítója volt. E munkában szám­talanszor tett tanúságot szemé­lyes bátorságáról. A felszabadulás után először a katonai politikai osztály veze­tője lett; majd a határőrség megszervezésével is megbízták, annak főparancsnoka volt Ezu­tán 1948-ban, a hadsereg meg­szervezése lett a főfeladata, mint a honvédség főfelügyelőjének, majd majd a honvédelmi mi­niszter első helyettesévé nevez­ték ki. Kiváló szellemi képességgel rendelkezett. Műveltsége tisz­teletet keltett minden munkatár­sában. Magatartását a katonás keménység, az elvek szigorú megtartása mellett, a mclcgszí­vűség jellemezte és ezért álta­lános megbecsülést élvezett. Még a börtönben is magas­fokú katonai és emberi eré­nyek jellemezték magatartását. Onnan is optimizmust igyeke­zett családja felé sugározni, amikor üzeneteiben arra bíztatta családját, hogv ne csüggedjenek, bízzanak a pártban, dolgozó né­pünkben. Kiképző munkája során szá­mos kiváló katonát, tisztelt ne­velt a pártnak, a hazának. De abban az időszakban, amely a nemzetközi munkás­mozgalomnak és hazánknak is oly súlyos károkat okozott, azok, akiket pártunk azóta súlyosan megbélyegzett, annyi becsületes, jó elvtársunk mellett, koholt vá­dak alapján Pálffy altábornagy elvtársat is kivégeztették. Mélyen megvetjük azokat, akiknek önkénye e bűnöket el­követte, de ugyanakkor előre nézünk és azon igyekezünk dol­gozni, hogy jóvátegyük, ameny­nyire csak lehet, az elkövetett törvénytelenségeket és megelőz­zük ismétlődésüket. Erő és biztosíték erre pártunk, amelyet nem leltet hosszabb ideig félrevezetni, amelynek megvan mérhetetlen erkölcsi ereje", kommunista következe­tessége, a hibák helyrehozására, a vétkesek felelősségrevonására. Erő és biztosíték erre a kom­munistáknak mindent legyőző akarata és cselekvőképessége. De erő és biztosíték erre a dol­gozó magyar nép humanitása, igazságérzete és demokratizmusa, amely a júliusi határozatok nyo­mán igazán uralhatja és keli is uralnia egész állami és társadal­mi életünket. Hadseregünk vezetőinek és tisztikarának eltökélt szándéka, hogy érvényre juttatja a Köz­ponti Vezetőség júliusi határoza­tának szellemét és igazságot szol­gáltat mindazoknak, akiket a hadseregben törvénytelenség okozta sérelem, vagy méltányta­lanság ért és megakadályozza, hogy ilyen a jövőben bárkit is érhessen. Ennek érdekében katonáinkat és tisztjeinket az emberi jogok biztosítása, a törvény és szabad­ság szellemében fogjuk nevelni. Népünk és hadseregünk, pár­tunk vezetésével e szent elhatá­rozást, semmi kétség, valóra­váltja és így adózunk legméltób­ban mártírjaink emlékének. Dol­gozó népünkkel szorosan eggyé­forrva őrizzük hazánk szabad­ságát és népünk alkotó békéjét. Az utolsó tisztelgés lobogóit nép­hadseregünk mély gyásszal hajt, ja meg a magyar nép nagy már­tírjai előtt, Szász Béla író beszéde Rajk László közvetlen munkatársai nevében Szász Béla író mondott gyászbe­szédet. Vértanúk ravatalánál ál­lunk őrséget, hogy emlékü­ket megtartsuk az eljövendő idők számára. Rajk László vádlott társaként búcsúzom a tisztaszívű, hű bajtárstól, a mindhalálig rendíthetetlen harcostól, aki már kora if jú­ságában, egyetemi éveinkben az emberi együttélés maga­sabb. nemesebb formáit ke­reste és minden rezdülésével. egész életével, hitével csak az elnyomottak, csak a magyar nép ügyét szolgálta. Koholt vád. bitó vetette hét éve jeltelen sírba Rajk Lászlót, de halála a magvar nép és a világ előtt figyel­meztető jelképpé magasodik. Mert amikor százezrek vonul­nak el a koporsók előtt, nemcsak az áldozatoknak adjáik meg a végső tisztessé­get, de szenvedélyes vágyuk, megmásíthatatlan elhatározá­suk. hovv egy korszakot te­messenek eL örökre eltemes­sék a törvénytelenséget, az önkényt és a szégyen'etes esztendők erkölcsi halottait őreikre veszélytelenné tegvék az ököljog és a személyi kul­tusz magyar tanítványalt. Hisszük, hogy okulva a múltból máris új útra lé­pünk, s ezt az utat soha töb­bé nem sötétítheti el ártat­lan áldozatok árnyéka. Ezt fogadjuk Rajk László, Pálffy György. Szőnyi Tibor. Szalai András, s ebben a bi­zodalomban búcsúzom én is tőletek. Nem felejtünk! Orbán László elvtárs beszéde A párt mártírjai barátai- osztályának helyettes nak végső üdvözletét Orbán tője mondotta el. „ , ,, „, _ . ,, Elvtarsék László, a Magyar Dolgozok Pántja Központi Vezetősége tóreak nevében Wcsúzok tudományos és köznevelési pártunk hű fiaitól, mártírjai­veze- tói, Szőnyi Tibor és Szalai András elvtárstól. A bánat A barátok és a régi harcos és a keserű lelkiismeretfur­. (Folytatás a 3, -oldalon.) * í

Next

/
Thumbnails
Contents