Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

flMBGTBRORSZBG Mi történt a külpolitikában ? Kedd, 1956. szeptember 25. Szerdán összeül a hogy foglalkozzék 'AMIKOR végetért n második londoni értekezlet, csupán nz volt n bizonyos, hogy az értekezleten részt vett 18 állam londoni nagykövete október í-én ismét összeül n „Csatornát Használók Szövetségé"-nek megalakítására, az azonban találgatás tárgya volt, bogy a nyugati hatalmak az elkövetkező napokban milyen újabb lépéseket tesznek a szuezi kérdésben. Vasárnapra már ez is ismeretessé vált. Franciaotszág és Nagy-Britannia állandó képviselője a Biztonsági Tanácsnál felkereste Nunez Portuondót, a Biztonsági Tanács ehavi elnökét és átadta kormánya levelét. E levélben a két _ kormány kéri a Biztonsági Tanácsot, üljön őszsze szeptember 26-án, szerdán a szuezi kérdés megvitatására. A levél, miután utal arra, bogy a két kormány szeptember 12-én már tájékoztatta a tanács elnökét n szuezi kérdés eseményeiről, u következőképpen fejeződik l>e: „A Francia Köztársaság kormánya és őfelsége kormánya úgy véli, elérkezett az idö ahhoz, bogy e helyzet nek a tanács által történő megvitatását kérjük". Nunez Portuondo, • Biztonsági Tanács elnöko teljesítette u francia és nz angol kormány kérését és a Biztonsági Tanács ülését szeptember 2G-ra, holnapra összehívta. Az ülésen, — amelyre természetesen Egyiptomot is meghívták — csak tanulmányozzák a szuezi kérdést és a kérdcs érdemi részét érintő vitákra — angol vélemény szerint — csak azután kerül sor, ba október 1-én összeül Londonban a 18 ország nagyköveteiből létesítendő bizottság, a „Csatornát Használók Szövctségó"-nck megalakítására. Az angol külügyminisztérium szerint Anglia és Franciaország az érdemi tárgyalások során kérni fogja, hogy a Biztonsági Tanács hagyja jóvá a csatorna nemzetközi irányításának helyreállítása céljából tett tizennyolchotalmi javaslatokat, amelyeket az egyiptomi kormány az ötös bizottsággal folytatott kairói megbeszélése során elutasított. Ügy Selwyn I.lm/d angol, mint Christian Pineau francia külügyminiszter a szuezi kérdésnek a Biztonsági 'Tanács előtti későbbi, érdemleges tárgyalása során minden vitában részt vesz. Az egyiptomi kormányt Favzi külügyminiszter képviseli, aki már a szerdai ülésen is részt vesz, . ,, i Biztonsági Tanács, a szuezi kérdéssel Szerdán, tehát ugyanazon a napon, amikor a Biztonsági Tanács megkezdi a szuezi kérdéssel kapcsolatos vitat, Eden angol miniszterelnök és Selwyn T.loyd külügyminiszter Párizsba utazik, hogv tárgyaljon Guy Mollet francia miniszterelnökkel és Pineau külügyminiszterrel a szuezi kérdésben teendő további lépésekről. ABBÓL, hogy az angol kormány egy idő óta sikraszáll a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzése mellett, nem következik az, hogy a csatorna államosítása előtt is ezen az állásponton volt. Erre mutat rá John Philby, a közép-keleti kérdések ismert angol szakértője, amikor a Manchester Guardian című angol laphoz intézett levelében hangsúlyozza: Azalatt a 71 év alatt, amíg Anglia a Szuezi-csatornát ellenőrizte, szembeszállt minden, a csatorna nemzetközi igazgatására irányuló kísérlettel. Most, miután megtörtént a csatorna államosítása, az angolok úgy döntöttek, hogy a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzése jó dolog, egyszerűen azért, mert most az egyiptomiak igazgatják ezt a vlziutat. — „Az angol kormány mindig fő akadálya volt annak — írja levele befejezéséül Philby —, bogy teljesen életbe lépjen nz 1888. évi konstantinápolyi egyezmény. A Szuezi-csatorna mindig csak egy hatalom ellenőrzése alatt állott, bár ez angol megszálló csapatok Egyiptomból való kivonulása után ez a szerep már nem Angliáé volt". Azt a találkozót, amelyre Szaúd-Arábiában Nasszer egyiptomi elnök, Szaud, Szaúd-Arábia királya és Kuatli. Sziria elnöke között került sor, világszerte élénk figyelemmel kísérték. A vasárnap este végetért tanácskozásokon szó volt az arab államok szolidaritásáról, különös tekintettel a szuezi kérdésre, de ezenkívül —, mint a kairói rádió jelenti — megvitattak más, „az egész izlám világot érintő kérdéseket" is. Nehru indiai miniszterelnök hétfőn szintén Szaúd-Arábiába utazott, ahol megbeszéléseket folytatott Szaud királlyal és feltehetően Nászszer egyiptomi elnökkel is. Nasszer elnök ugyanis a tanácskozások után úgy határozott, hogy azonnal visszatér Kairóba ós tehetséges, hogy nem találkozott az indiai miniszterelnökkel. Nehru Szaud-Arábia-i útja ennek ellenére, mégis nagy jelentőségű és valószínű, hogy a szuezi kérdéssel állott összefüggésben. , . ., Sxcpcd—Bdfyiád—Szfytd Dulles beszéde a londoni értekezletről és a szuezi kérdésről m Washington: Dulles amerikai külügyminiszter Londonból visszaérkezve vasárnap televíziós beszédben nyilatkozott a londoni értekezletről és a szuezi (kérdésről: Helyeslőleg vette tudomásul azt az angol—francia 1 döntést, hogy a szuezi kérdést a Biztonsági Tanács elé terjesztik. Kijelentette, hogy felfogása szerint nem lett volna helyes a szuezi kérdést a "Csatornát Használók Szövetségé—nek megalakulása előtt a Biztonsági Tanács elé terjeszteni, de azt hiszá, hogy ez a szövetség már működni fog, amikor a tanács érdemben tárgyalja majd a szuezi kérdést. A -Csatornát Használók Szövetsége* Dulles szerint nagymértékben az ENSZ segítségére lesz, mert -lehetőséget nyújt a gyakorlati intézkedésekre a csatornát használó országcf.c, valamint Egyiptom között anélkül, hogy új szerződésbeli kötelezettségekre volna szükség*. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az EgycsUlt Államok továbbra is ragaszkodik a Szuezl-csatornának valamilyen nemzetközi igazgatásához. Elutasította Egyiptomnak azt a Javaslatát, hogy egy újabb szerződésben biztosítsák a szabad átkelést a csatornán. Dulles ezután a szuezi kérdés mego'dásának lehetőségeivel foglalkozva a televízió munkatársának kérdésre azt válaszolta, hogy amikor Londonban tartózkodott, nem vitatta meg mi történhetnék, ha az ENSZ-nek sem sikerülne megtalálnia a kérdés békés rendezésének módját. •A megoldásnak — mondotta — az igazságon és a nemzetközi jogon kell alapulnia*, Később azonban hozzátette: -Nem lehet mindig arra i számítani, hogy az országok nem fognak az erőhöz folyamodni, hacsak nincs egy olyan alternatíva, amely megfelel a nemzetközi jognak és az igazságnak. Hacsak nincs egy igazságos megoldás, úgy véleményem .szerint nem lehet elvárni azt, hogy örökösen azt kérjük a népektől, ne folyamodjanak az erő alkalmazáséhoz* -Kérdéses — folytatta Dulles —, hogy érdemes-e háboborút ihdítani a csatorna miatt, mert a Szuczi-csatorna helyett más viziutat lehetne kiépíteni, Ennek tanulmányozása a -Csatornát Használók Szövetségéinek egyik feladata. Így például olcsóbb volna, ha a nagy tankhajókat a Jóreménység fokának megkerülésére küldenék, mintha ezek a hajók a csatornát vennék igénybe*, Dulles hangoztatta, attól tart, hogyha -Egyiptom nem orvosolja gyorsain a helyzetet*, úgy arra fognak gondolni, hogy a csatorna helyett más útvonalat vegyenek igénybe. Azt is kijelentette, hogy véleménye szerint az amerikai hajóskapitányok -hosszú ideig haboznának, mielőtt szovjet révkalauzt vennének fel hajójuk fedélzetére*. Az, hogy a Szuez i-csatornánál újabban alkalmazott szovjet révkalauzok vezetnének amerikai hajókat, Dulles szerint -ellentétben állna a csatorna használatának tisztességes feltételelvei*. Dulles befejezésül hangsúlyozta: Az Egyesült Államok a jelenlegi körülmények között nem újítja meg azt az ajánlatát, hogy segítséget nyújt Egyiptomnak az asszuáni gót építéséhez. London: A Szocialista Internacionálé egyelőre nem foglalkozik a szuezi kérdéssel — közli a Tanjug jugoszláv hírügynökség. — Így döntöttek a Szocialista Internacionálé pénteki, Londonban tartott megbeszélésén, amelyen többek között részt vett Gaitskell munkáspárti vezető, Pierre Commin, a Francia Szocialista Párt képviseletében, valamint SchSrf osztrák alkancellá.és Erlander svéd miniszterelnök is. • Bonn: Kurrjavcev bonni szovjet ügyvivő szeptember 20-án jegyzéket adott át a bonni külügyminisztériumban, szovjet állampolgárok hazatelepitése érdekében. A jegyzékben a szovjet kormány felsorolja 3.013 szovjet állampolgár listáját, akiket a második világháború idején a hitleri csapatok Németországba hurcoltak és akik még mindig ott tartózkodnak. • Kanada 24 db „Sabre"mintájú lökhajtásos repülőgépet szállít Izraelnek. • Macumoto, Japán londoni nagykövete úton van Moszkvába, hogy előkészítse a ja pán—szovjet békeszerződés! tárgyalások újrafelvételét. A Kínai Kommunista Párt kongresszusának hétfői ülése Peking: A Kínai Kommunista Párt kongresszusának hétfői, szeptember 24-i ülésén Caj Csamg, a központi bizottság női munkabizottságának első titkára bírált több országos szervezetet a női káderek szerepének mind a forradalmi murtka, mind az építőmunka terén való alábecsülése miatt. A női káderek kiképzése és előléptetése — mondotta —• dereinek egyik legnagyobb tartalékát*. A központi bizottságnak ezt a felfogását kell vinni a tényleges munkába is. Caj Csang beszédében három javaslatot tett a női káderek kiképzéséved és előléptetésével kapcsolatban: 1. emelni a párt nőtagjainak és a pártonkívüli női kádereknek szocialista öntudatát és tervszerűen segíteni öketa-hnem folyik tervszerűen, sőt hoz, hogy szaktudásra tegyemég az a felfogás sem halt nek szert. 2. Bátran nevezni kl egészen, hogy -egy férfi ki női kádereket vezető állásokba, alkalmat adni nekik arra, hogy próbára tegyék képességeiket, bátorítani őket felér három nővel*. A központi bizottság hangsúlyozta Caj Csang — Alig integettünk a Klauzál térről induló autóbuszokból az ismerősök, rokonok ós kíváncsink felé, röpke percek múlva már a határon voltunk. A kát sorompú alig van egymástól 200 méterre, közben keskeny csatorna húzódik. A vámvizsgálat egyformán udvarias minkét országban. Szinte észrevétlenül Jugoszlávia földjére léptünk. A határon túl Kíváncsian tekintettünk széjjel. A távolból a fák közül egy hoszszú fehér épület tűnt a szemembe. Megkérdeztem egy otttnrtózkodó civilruhés, magyarul beszélő embert, hogy mi az? — Állami gazdaság — felelte. — Negyven traktorunk van, meg cséplő-, aratógépek. Nem is olyan régen, még azt írtuk, hogy a „határon túl faekével szántanak..." Miközben hessegettem magamtól a múlt bűneit felidéző gondolatokat, a kiránduló szegcdiek a határőrház szép épületrészeit nézegették, elhelyezkedtek a hall foteljaiban, rádiót hallgattak, és vásároltak n vajszínű politúrozott szekrényboltban. A finom tejcsokoládét jóízűen kóstolgatták, — forintért is, dinárért is adtak belőle. Igy teltek az első percek. Sötét volt már, miro Szuboticára értünk. Félórára a szabadkai korzón sétálók közé vegyültünk, a közeli vendéglőkben szomjunkat csillapítottuk, s a nyitva lévő üzletben a Szegeden kapott dinárért csokoládét, kakaót vásároltunk. Mindenütt tudtak magyarul és végtelen kedvességgel szolgáltak ki bennünket. Aztán továbbmentünk Novi Szad felé. A rádióból már többször hallottuk: „...Ott, ahol a neon ontja lilaszínű sugarát...", de látni a valóságban az újvidéki magas neon-lámpák hoszszú sorát, — valóban lenyűgöző volt. Éjfél felé járt az idő, az utcákon elegáns férfiak cstélyiruhás nőkkel járkáltak, — minden bizonnyal vagy szín* házból jöttek, vagy szórakozóhelyre mentők. Mi is ezt tettük, hisz reggel 4 óráig, a to* vábbindulásig mit csináljunk? Éjszaka Novi Szádon A legnagyobb Novi Szad-i vendéglőben sikerült néhány Üres asztal köré telepednünk, hallgattuk a dizőzök énekszámait, — ami nem túlságosan tetszett Kérésünkre a pincér török-feketét tálalt elénk, ami nagyon ízlett, jólesett éjszakázás közben. Záróra után még sétáltunk a hűvös, neonfényes utcákon, nézegettük a kirakatokat, hasonlítottuk a szövetek, cipők, s egyéb áruféleségek árait a miénkhez. Az arra sétáló jugoszláv rendőr kézilámpájával udvariasan mcg is világította nz összegeket jelző kis kartonokat Megköszöntük kedvességét, s jól megnéztük szürke egyenruháját, a két antantszíjjat a vállán, rövid gumibotját, s partizánsapkáját. Egyébként ez volt nz egyetlen rendőr, akivel Novi Szad belvárosában kószálva éjjel találkoztunk. Még volt időnk, s az álmosnbbnk beültek az utóbuszba szundikálni. — szállásunk nem volt — többen pedig betértünk Novi Szad legelőkelőbb szórakozóhelyére, a Piitnik-bárba.Az utcával egy magasságban lévő étteremből lépcső vezet le a bangulalvilúgítású helyiségbe. A kerek pidt előtt magas bárszéken ülők szürcsölgették a cokteilt, középen fiatalok táncoltak, a zenekar pedig oldalt, kis dobogón játszott. Apró asztalok körül és kis boxokban ültek a vendégek, — mi is elhelyezkedünk. A parketten táncoló párok között egy szőke lány magas, hullámos hajú fiúval szambázott, de senki sem törődött velük. Még a szegediek szemében sem volt ez a tánc furcsa, s inkább a zenekar felé tekintgettek, ahol egy szép, fiatal lány olaszul, angolul és szerbül énekelt táncdalokat. Megtudtuk: Vanda Bergelinek hívják ezt a tehetséges, táncdalénekest 24 éves, teljesen árva lány cs nagyon népszerű Novi Szad-on. A zenekar tagjai valamennyien magyarok, vezetőjük Szénási László és Sándor testvére, a zongorista. Amikor megtudták, hogy szegediek tartózkodnak a bárban, — magyar dalokat, nótákat játszottak köszöntésből, barátságból..: Vendég a buszban Mielőtt elindultunk Novi Szad-ból, láttuk, hogy a város híres tisztaságát miként biztosítják: éjjel, s a kora hajnali órákban hosszú, vastag gumicsövekkel „slaggal" öntözték, szinte súrolták a járdát, az úttestet Az egyik buszba meg vendégünk akadt: volt szerb partizán, akit elviltünk Belgrádba, s útközben beszélgettünk. Tört magyarsággal adta tudtunkra, bogy közvetlenül a felszabadulás után, mint a jugoszláv hadsereg főhadnagya összekötő tisztként utazott Budapestre, s akkor járt Szegeden is. Mesélt partizánélményciről. Jelenleg Novi Szad-on egy fatelep vezetője. Érdeklődtem tőle, hogyan élnek, mennyit keresnek az emberek hazájában. Magyar pénzre átszámítva 800-1200 forintot keresnek a munkások. A vállalatvezetők, igazgatók, a magasabb beosztásúnk 2—3 ezret, — szóval körülbelül annyit, mint nálunk. A dolgozók tulajdonában vannak n gyárak, a szocialista kereskedelem az uralkodó, fejlődnek, gazdagodnak a termelőszövetkezetek, — vagyis a szocializmus épül Jugoszláviában. Van azonban, ami az életszínvonalban különbséget mutat: ott n szülők két gyermek után például ugyancsak magyar pénzre átszámítva havonta 550 forint családi pótlékot kapnak . i; Társadalmi, de egyéni érdek is a tűz megelőzése — Ülést tarlóit a megyei tűzvédelmi bizottság — rendkívül nagy fontosságot a munkában és jó tanáccsal tulajdonít a nőkkel való foglalkozásnak, mert mintta segíteni őket hibáik kijavításában. 3. Csecsemőotthonok párt szervezeti szabályzatáról és óvodák, kifőzésalc és moszóló beszámoló mondta, -a nők alkotják a párt kásodák létesítésével enyhíteni a háztartás terheit. Szombaton Jlés* tartott Hódmezővásárhelyen a mep--ei tűzvédelmi bizottság, értékelve az utóbbi hónap >k tűzvédelmi munkáját, eredménveit és megvitatva a további feladatokat. A bizottság köze-i négyhónapos munkájáról Monostori. János irnagy. a B. M. Csongrádmegyeí Főosztály Tűzrendészei Osztályparancsnokságának vezetője számolt be és megállapította: a tűzvédelem egyes területein a megelőző munka javult és a tűzkár az előző évekhez viszonyítva kevesebb. Gabona, terménytűz kevés volt és erőgép, cséplőgép sem égett le a cséplés ideién. Különös nyomatékkal hívta fel a figyelmet a beszámoló a gyermekek játékából keletkező tűzesetekre, mert. ezt illetően nincs javulás. Három és fél hónap alatt 14 esetben volt megyénkben olyan tűzeset, amelyet gyermekek okoztak. Takarmánytűz 18 esetben volt. ami szintén nagyobb figyelemre int. A tüzeseteknek ebben az évben ltárom halálos élozata is volt valamint négy súlyos sérültje. A beszámoló ezután a feladatokról emlékezett meg. Fontos feladatként jelentkezik a MÁV csúcsforgalma ideién a tűz megelőzéséi e irányuló munka. A lalkóházak is fűtési Idény előtt állanak — őrködni kell a középületek és a magánházak tűzbiztonsága felett is. Sok helyen súlyos mulasztásokat követnek el a berakodás alkalmával városokban községekben egyaránt. Szabálytalanul használnak például ideiglenes kéménveket, amelvek nagyban növelik a tűzveszélyt. Monostori elvtárs végül iavasolta és a bizottság elfogadta. hogv elismerésben ré szesítse azokat a társadalmi és hivatásos tűzvédelmi munkásokat, akik jó munkájukkal ezt kiérdemlik. Téglási Pál. a pusztamérgesi községi tanács v. b.-elnöke. ifj. Le te László földeáki és Kovács Lajos móralhalmi községi tűzoltók oklevéljutalomban részesültek. valamint még további 95 tűzvédelmi aktíva. A beszámolót, vita követte és a felszólalók értékes javaslatokat. tettek a tűzvédelem további javítása érdekében. = c =r gy — Viszont a technikai cikk sok pónz — magyarázta az öreg harcos. — Olcsóbb a magyar . •. 3 Kérdeztük, miért megy Belgrádba? I«J — A meccsre. A szekretáriuss tói kaptam a jegy. lehet, hogy mi győzünk, — hunyorgott mo-f solyogva .; j • 8 uú-lJ Futó városnézés — A beszélgetés nem foly-' tatódolt, mert elhagytuk Zimonyt és áthaladtunk az alig nyolc hónapja elkészült gyönyörű Száva-hídon, s beérkeztünk a jugoszláv fővárosba. A széles utcákon keresztülhúzott apró kis jugoszláv zászlócskák, kissé ködös, napfényes őszi reggel, mosolygó emberek sokasága fogadott bennünket a Moszkva-szálló előtt. Elsősorban a szép, nagy házakban gyönyörködtünk, aztán jó ideig azzal foglalatoskodtak a szegediek, hogy jegyet szerezzenek a meccsre. Nyolc óra után aztán megkezdődött a pénzváltás az úgynevezett Putnikban — ahol a lírától kezdve a márkáig mindent becseréltek, nagy, nemzetközi nyelvzűrzavar közepette. Sok-sok ezer külföldi tartózkodott Belgrádban ezen a napon és az egyetlen nyitva lévő üzletben — vasárnap lévén — ember ember hátán tolongott. Különböző gyarmatárukat vásároltak, hogy Jusson majd otthon a gyerekeknek, ismerősöknek ajándék: csokoládé, kakaó. Egyébként évekig nem látott ismerősökkel találkoztunk az utcán jártunkbankeltünkben: Magyarország minden részéből sereglettek a mérkőzésre autóval, motorkerékpárral. Délelőtt felmentünk két autóbusszal ez Avala-hegyre, amely 16 kilométerre van Belgrádtól, Gyönyörködtünk az Ismeretlen Katona emlékére a hegytetőn felállított gyönyörű tükörfényes, márvány sírhelyben, ahová hosszú sor lépcső vezet. Itt töltöttük a délelőttöt, fényképeztük a szép tájakat, és visszatérve Belgrádba, azok, akik nern tudtak bejutni a mérkőzésre, igyekeztek a rövid idő alatt megtekinteni a város legfőbb nevezetességeit. Sokan közülünk megtekintették az egykori Nándorfehérvárt, amelynek hatalma;, vastag kőfalai, alagútjai ma is emlékeztetnek az 500 év előtti nagyszerű közös harcra. Láttuk a vastag, szögecsekkel átvert várkapukat, a régmúlt idők fegyvereit, ágyúit, s modern repülőgéproncsokat is.' A várban ugyanis hadimúzeummá rendezték be az úgynevezett Kallmegdánt. Vasárnap délután nagyon sokan keresik fel a törökdúlásnak eme emlékezetes helyét, ahol a „maszek"-fényképészek özöne állítja meg úton-útfélen a járókelőket, hátha sikerül „üzletet kötni", lefényképezni a várban sétálókat. Búcsú Belgrádtól Az idő elszaladt, s a győzelem örömében az indulás előtt még kapkodva vásároltuk el a szinte teljesen -kifosztott* egy szem üzletben a maradék pénzünket. Búcsút intve Belgrádnak, meleg pillantást vetettünk a „Kafe Therásia" gyönyörű épületéfe, a trolibuszokra, a színes autókaravánra, a tiszta belgrádi utcákra, — ahol nincs tilost jelző lámpa! —, a barátságosan integető emberekre, a lemenő vörös nap fényében tükröző Szávára, amely ott ömlik közvetlen Belgrád alatt a szélesen hömpölygő Dunába. Ismét éjszaka volt már, amikor Novi Szad-on rövid időre megpihentünk, a hataron jóformán csak perceket töltöttünk és a hajnali órákban értünk haza Szegedre. A két éjszakai út, s az egésznapos belgrádi csatangolás után mind a kétszázan nagyon elfáradtunk. Persze, azért egyikünk sem bánta meg ezt az „IBUSZkiréndulást", — igaz, biztosíthatták volna az első éjjelre a szállást és a meccsjegyet erős akarattal! —, amely sok-sok apró, kellemes emléket adott a Jugoszláviában járt szegedieknek. Markovits Tibor