Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

Kedd, 1956. szeptember 23. 3 oelmmürorsti? A kísérlet bevált az újítást mégis elutasították A Kecskeméttől Szegedig húzódó magasfeszültségű távvezetéket tartó vastraverzák hosszú sora, a sándorfalvi úttól balra, a körtöltésen belül ér véget. A három vastag drót villámhárítós betonoszlopok sokasága között hatalmas transzformátorokon ót jut egy nagy épületbe: az Országos Villamostávvezeték Vállalat szegedi elosztótelepére. A környéken és az épületben csend honol, a magasfeszültségű áram — amely bonyolult készülékeken, kapcsolótáblákon, különböző berendezéseken át jut a szegedi üzemekbe, Hódmezővásárhelyre, Makóra stb. —u nem csinál zajt: a hatalmas energia láthatatlanul megbújik a transzformátorokban, vezetékekben, ahová a technika szorította. Nem nehéz, — inkább veszélyes, nagy szakértelmet kívánó munkát végeznek az itt dolgozó elektrikusok, akik állandóan ellenőrzik Délvidék áramszolgáltatásának zavartalanságát és ötleteik nyomán már több értékes újítás született, amelyek a keletkező hiba megszüntetését gyorsítják és biztonságosabbá teszik a 22 ezer volt feszültséget rejtő elosztóberendezés kezelését. Terhes Györgynek, a telep vezetőjének igen jelentős újítását azonban a vállalat nem akarta elfogadni, sőt, elutasította. Talán rossz az ötlet, nem kivitelezhető? Másként áll a dolog. Többször előfordul, hogy az áramelosztó vezénylőterméből kikapcsolják valamelyik vonalat, s ilyenkor be kell menni az úgynevezett elosztó-cellába, azért, hogy biztonsági szempontból az innen továbbfutó vonalat is kikapcsolják. Harminchat fekete, kengyelformájú, úgynevezett kikapcsoló „kilincs" sorakozik egymás mellett a cellasorban és bizony vihar, villámlás esetén, — amikor az egész épület szinte reszket, megnövekszik a zárlat, különböző meghibásodás, — előfordul, hogy tévedésből nem azt a kilincset fogja meg a kezelő, amelyet megelőzőleg már a vezénylőteremből is kikapcsoltak, hanem az üzemben lévőt. A téves kapcsolás miatt az üzem, — amelyik erről a vonalról kapja az áramot —, leáll, mindaddig, amíg a cellában a szabálytalan árammegszakítás folytán keletkező hibákat ki nem javítják. Ennek megakadályozására Terhes György szerkesztett egy olyan berendezést, amely kizárja a téves kapcsolásból eredő hibákat. A készülék a terhelés alatt lévő cellában önműködően kikapcsolja az áramot és ezáltal figyelmezteti is a kezelőt, hogy tévesen kapcsolt, ugyanakkor azonban semmiféle hiba nem keletkezik berendezésben és három perc múlva már újra feszültség alá helyezheti a vonalat. Sőt, egy rúgós készülék lezárja a feszültség alatt lévő cella másik oldalán lévő ajtót, és addig oda be nem mehet még tévedésből sem a kezelő, (előfordul, hogy egyszerre két ol dalról dolgoznak, s a nagy berendezéstől nem látják egymást, s előfordult már halálos baleset is), amíg a kiemelő vonal kapcsolóját megelőzőleg ki nem iktatják. Ezeket az újításokat TerHIREK /7lótuég. dtAidinia íó téitájód dÖ* A Lenin utcai Csemegeboltba a napokban több új árucikk érkezett. Norvégiából és Lengyelországból szardíniát kaptak. Árulják már a magyar gyártmányú Zsiráfos sört is, amelynek zamata és alkoholtartalma vetekszik a Pilseni söréveL Máris sokan vesznek ebből az új sörből, amelynek fogyasztói óra kisüvegben 6.50, nagyüvegben pedig 9.80 forint. — Kuraly Antal, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki dolgozóia az MTESZ-ben végzett kiváló munkájáért megkapta a „Munka Érdemérem* kitüntetést. — A nemrég alakult szegedi „Dankó Pista" Népi Zenekar vasárnap délelőtt közkívánatra megismétli nagysikerű bemutatkozó műsorát a Szabadság Filmszínházban, délelőtt 10 órakor. — A harmonika-tanítás október l-én kezdődik a Zeneoktató Munkaközösség is • kólájában. Beiratkozás szerdón és pénteken 9-től 11-ig a Tábor utcai Zeneiskolában. —> A „Cyrk Gdansk", a Lengyel Állami Nagycirkusz szerdán este 8 órakor tartja bemutatkozó díszelőadását a Marx téren. Magyarországon eddig 33 városban szerepelt a számos világatrakciót bemutató lengyel cirkuszi együttes. Előadásait hazánkban eddig több mint 350 ezer néző tekintette meg. hes elvtárs az év elején beadta a budapesti központnak. Áprilisban levél érkezett a vállalattól, amelyben az 1321. szám alatt elkönyvelt újítás vázlatát kérték Terhes György elküldte Májusban ismét levélben kérték, hogy a bekötési vázlatot is juttassa el Budapestre. Ez is megtörtént. Augusztus 30-án — hónapok múltén pedig — levélben értesítették Terhes Györgyöt, hogy újítását elutasították azzal az érvvel: ilyen javaslatot — Tatabányáról — már adtak be a „téves szakaszolóit kinyitása következményeinek enyhitésére" és a „középfeszültségű cellaajtók feszültség alatt történő kinyitásának megakadályozására", de azt is elutasították, mert „nincs rá szükség", a meglévő biztosító berendezés megfelelő. Viszont a Szegedi Erőmű Terhes újítását elfogadta és a készülék kísérleti bevezetését meg is kezdte! Itt, az alállomáson pedig a Szeged I. vonalba hónapokkal ezelőtt be is kötötték, — az újítás kitűnően működik és a kezelők kérik, mind a 36 cellába szereljenek fel ilyen készüléket, mert biztonságosabban érzik magukat, nyugodtabban dolgoznak. Állításuk szerint országos viszonylatban használható ez a kikapcsoló készülék és sorozat-előállítása mintegy kétszáz forintba kerülne, amely mindaddig, míg az elosztótelep áll, használható. Nem érthető tehát az elutasító válasz. Egyébként az Országos Villamostávvezeték Vállalatnál úgy látszik, nem túlságosan örvendeznek az értékes újításoknak, mert például — ugyancsak a szegedi alállomáson — az egvik villamosberendezés ele i uból védőrácsot készítettek, amelyet be sem adtak újításnak, — mégis 400 forinttal jutalmazták őket. Viszont egy földelés-meghibásodást ellenőrző-kereső készülék — Bajorhegyi László művezető újítása, amelynett segítségével az eddigi félóra helyett, 3—3 perc alatt tudják megállapítani a tíz vonal földelési zavarát — elfogadását halogatják azzal, hogy novemberig kísérletezzék ki és azután döntenek. Az újítást a DÁV már elfogadta, háromszáz forint eszmei díjat is adott bevezetőjének, mert vele az áramellátás zavartalanságát jobban tudják biztosítani, hisz mór két hónapja működik a készülék az elosztóban! M. T. A második ötéves terv távlatai a Szegedi Kenderfonógyárban A második ötéves terv teljesítése döntő jelentőségű az egész ország szómára. A tervezések már elkezdődtek és azt célozzák, hogy eredményeink a második ötéves terv időszakában nagy lépéssel vigyék közelebb népi demokráciánkat a szocializmushoz. Üzemünk — a Szegedi Kenderfonógyár — vezetői és dolgozói már ez év májusóban értesültek arról, hogy lesznek országunkban olyan ipari üzemek, ahol a második ötéves terv tervezését önállóan kell elvégezni. Ez az önállóság nagy lépéssel előre viszi termelésünket, s nagyrészt megszünteti a bürokráciát Természetes, hogy ezért nagyon kíváncsian várták dolgozóink: vajon önállóan tervező üzem leszünk-e. A közelmúltban kiderült, hogy Szegeden három tizem, köztük a Szegedi Kenderfonógyár is önállpan tervező vállalat lett. Már ez év májusában nyilvánvalóvá vált, hogy a második ötéves terv beruházásaira üzemünknek 27 millió forint áll rendelkezésére. Ezt az összeget tehát j olymódon kell az üzemnek i betterveznie, hogy ez a terjvezés hasznára váljék népgazdaságunk fejlesztésének és természetesen üzemünknek is. A mi tervünknek tehát olyannak kell lennie, hogy — meghallgatva dolgozóink nagy többségét és üzemünk vezetőit — a beruházást. a felújítást, az újítások bevezetését és egyéb szociális szempontokat figyelembe véve a 27 millió forintot hasznosan használjuk fel. A tervezést azzal kezdtük, hogy május 23-án egy öszszcvont műszaki értekezletet tartottunk, ahol részt vettek a műszaki vezetőkön kívül az alapszervezeti párttitkárok, a munkamódszer-átadók, a bizalmiak, a műhelytitkárok. Ezen az értekezleten dr. Tömörkény László főmérnök részletesen ismertette a második ötéves terv perspektíváit üzemünkben. A célunk az volt, hogy az értekezleten lévők tájékoztatni tudják dolgozóinkat a lehetőségekről. Ezen az értekezleten meglátszott, hogy műszaki dolgozóink nagy érdeklődést tanúsítanak a második ötéves terv irányában. Egymás után születtek meg a jobbnál jobb elgondolások. Dányi Béla elvtárs szerint például nagyobb szárítóra és több vizesfonó gépre lesz szükség a jövőben, hogy produkciónkat növelni tutijuk. Zengei János, a kártoló osztályvezetője kérte, hogy az építkezések során a gépgereben és a kártoló osztály lehetőleg a raktár közelében legyen azért, hogy az anyagmozgatás jobb megoldására lehetőség legyen. Kovács Józsefné ü. b.-elnök ja\asolta, hogy a központi fürdő épülete földszinti részén helyezzük el az orvosi rendelőt. Krizsán István, a vízellátás magjavítására tett javaslatot. Ördögh András elvtárs pedig elmondotta, hogy a vastag zsinórok készítésében nehézségeink vannak, tehát két zsinórzó gép beállítása szükséges. Már az első értekezleten 24 olyan javaslat született, amelyet a második ötéves terv tervezésénél feltétlenül figyelembe kell vennünk és figyelembe ls veszünk. Az értekezlet után az üzemi bizottsági megbeszéléseken, a párt-végrehajtóbizottság ülésein, a termelési értekezleten is egyik legfontosabb kérdésként tárgyaltuk a második ötéves terv elkészítését. Ennek hatása nem is maradt el. Dolgozóink igen tevékenyen bekapcsolódtak és segítettek a tervjavaslat elkészítésében. A mai napig 180 javaslat érkezett be. Ezeknek igen nagy része használható és be is építjük a tervbe. Egészen érezhetővé vált tehát, hogy a fizikai dolgozók is magukévá tették a második ötéves terv célkitűzéseit és ennek megfelelően tették meg javaslataikat. Gaál István simítós például az ipari víz-ellátás megjavítását kéri, ami nagymértékben elősegítené a minőségi munká kat. Egy újító-brigádunk indítványozta a gömbölyítő osztályon korszerű cséveválogató berendezés létesítését, amely évi 24.000 forint ipegtakarítással jár. Ezt a gömbölyítő osztály átszervezési munkálatainál már végre is hajtjuk. Lázár Józsefné előfonó a szalagképző gépeknél balesetelhárító berendezésnek a kibővítését kéri. Dolgozóink javaslatára a kötélverő telepünkön korszerűsítés céljából, gépesítjük a kézi meghajtást, ami körűibe^ lül évi 100.000 forint megtakarítást jelent. Molnár Józsefné előfonós kéri a 32— 33-as fonó szisztéma behelyezését a belső terembe. Ez viszont az anyagmozgatás miatt fontos. Verbovszkl Istvánné vizesfonó a gyűrűsfonó korszerűsítését kéri, Vörös Jánosné és Suhajda Istvánné gombolyítósok kérik a csévélő gépekhez a porszívó felszerelését és a fűtő csövek bővítéséi. Műszaki vezetőink külön foglalkoztak minden üzemrész dolgozóinak felvilágosításával. Ördögh András, az előfej nó osztályra vonatkozó épfö tési tervezetet, valamint aj üzemrészt érintő munkagépcsoportosításokat ismertette, Kauffmann István diszpécser a vizesfonó osztály dolgozóival közösen megbeszélte a vizesfonó osztály gépparkjának bővítését. Bérezi István főtechnológus a rakJ tár dolgozói előtt ismertette a központi raktár építését, amit már 1957-ben elkezdünk építeni. Ezenkívül • helyes anyagtárolás és pihentetés szükségességéről is tartottak megbeszélést, A fenti javaslatok mái bővültek körülbelül 40 műszinterv-javaslattal, amelyekből előreláthatólag 3.5 millió forint megtakarítás várható. Természetesen ehhez még hozzájönnek a következő évek műszintervjavaslatai is, amelyek a fenti összeget jóval növelni fogják. A 40 műszintervi pont valajnennyije a második ötéves tervben valósul meg. A Szegedi Kenderfonógyárban tovább folyik a tervjavaslatok megtárgyalása. Hisszük, hogy üzemünc — hagyományaihoz híven — meg fogja állni helyét a második ötéves terv teljesítésében. Sehuszter János Joó György A „LADO" SIKERE cA ^űtLmaqqatwszáq olimiéuiak (CiS^ íralf-oU ÍjL /U* L,-<Llfi Ktf**' - » 4 ^(^ca^euf^rtr^ ° A "Lili bárónő* szegcdi bemutatója alkalmából felkeresi ük Huszka Jenőt a világhírű rLg^ar operettszerzőt, aki a mindenki álta, ismert és köz kedvel szerzemenyenek eLso " 1 soraival köszönti a Délmagyarorszag olvasoit „LADO": AZ OS-SZLAV mitológia szerint volt egy ilyen nevű istennő, a béke, az egyetértés és a szeretet istennője, akit ma már tavaszérkezéskor a tavasz szimbólumaként emlegetnek Jugoszláviában. Ezen ős-szláv mitológiai alak nevét vette fel a Jugoszláv Állami Népi Együttes, amely szombati szegedi vendég"zereplésévei valóban a tavaszt hozta el közénk táncban, dalban, zenében és a népviseletek csodálatos gazdagságában. A szovjet és a bolgár nagy tánc gyüttesek eddigi magyarországi szereplései után azt hinnők, hogy általában megismertük a szláv népek népi tánckultúráját, legalábbis a legjellemzőbb sajátosságait. Nos, be kell vallani, ez az ismeretünk nagyon hézagos volt, mert mitsem tudtunk köz ~tlen szomszédunk, a jugoszláv nép igazi lelki alkatáról, haladó, népi hagyományokban gazdag kultúrájáról, költészetéről, zenéjéről, táncáról, — nem is beszélve egyéb tudnivalókról. Nem azöknak mondjuk ezt, akik a szombat délutáni előadáson istenigazából gyönyörködtek már az első táncszámokban is, a baranyai és a „Sop"táncokba.., a boszniai és a macedón népdalokban, hanem azoknak, akik nem lehették jelen. S hogy csak a •műsorszámok 'egszebbjeit említsük: a Karszt-Dalmáciai Hegyhát környékéről hozott kóló félelmetes ritmusa élénken emlékezetünkben marad sokáig. A „meztelen", zenekíséret nélküli lépések, a szédületes körtáncok harmóniája a sok évszázados szláv tánctkultúráról vall. A kólók legszebb gyöngyszeme — ahogy többen mondták — a Vrlicski kóló, amely Tyevakovity koreográfiáját is dicséri. A PASZAVSZKl-TÁNCOKBAN is nz ősrégi, a Horvát-Száva-menti kedves népszokások egyikével ismerkedtünk meg. A tánc meséje, hogy újévkor a lányok dallaltánccal körüljárják a falut és jókívánságokat énekelve benyitnak minden gazda portájára. A ..tánesec"-nek is nevezett Paszovszki-táncok színes forgatagát még érzékletesebbé tette a kétszólamú tradicionális ének- és tamburazenekar kíséret. Az egy csokorba kötött „Szerbiai táncok", a „csácsák" és a „moravác" sikeréről mindent elmondott az előadáson a közönség szűnni nem akaró tapsa és a táncszám mégegyszeri megismétlése. Valamennyi táncszám, a keletszerbiai „Sastorka", a bunyevác legéntfkóló, a bánáti legénytánc, az Adria-rnellékiek és a prigorszki, a dalmáciai és a többiek, mind-mind mentesek a stilizáltságtól. Az eredeti népi táncokból nem hámoztak le semmi feleslegeset, mert az soha nem is volt rajtuk, de nem is tettek hozzá semmi csináimányt; s éppen ez dicséri Szmoljanovics, Lyevakovity, Skovrán és a többi koreográfusokat, Külön említést érdemel a „Bánáti legénytánc"-ban a bánátiak derűs jókedvét kifejező Sulina Iván szólótánca, az úgynevezett „késtánc". Az egyes táncszámok között »zereplő boszniai, macedoni és szávamenti népdalok hú és érdemes tolmácsolói volt Mórica Stefonec, Angéla Herceg, Visnya Dobrila és Ivanlsevics Bozso. A TÁNCOSOK GAZDAG és mindvégig eredeti népviselete méltán vonta magára a közönség figyelmét és nagy tetszését. S ez nem is csoda, mert a ruhákat a hosszú téliestéken Zágráb környéki egyszerű parasztasszonyok és lányök szabták és varrták, akik a ruhákba hímezték a szivük melengette szeretetei táncos fiaik és lányaik iráni, ákik oly sok szép sikert arattak már Európában, Franciaországtól Finnországig, smost nálunk is, a határmenti városban, Szegeden. LÖDI FERENC Négy bérleii hangverseny Négy bérleti hangversenyt rendez a Szegedi Bartók Béla Filharmónikus Zenetkar szeptember, október, november és december hónapban a Szegedi Nemzeti Színházban. Az első hangversenyen, szeptember 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Liszt-hangversenyen első díjat nyert Lev Nyikodajevics Vlaszenko Liszt Á-dur hangversenyével szerepel. Vezényel: Rubányi Vilmos, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója,