Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

WtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Mai számunkból: A második ötéves terv távlatai a Szegedi Kenderfonógyárban Szeged—Belgrád—Szeged (3. oldal) (2, oldal) Tudomány és utánpótlás (L. F.) Az egyetemek tudományos életében a professzorok mellett nem kis szerepet töltenek be az aspiránsok és a tanársegédek. Az ö hivatásszeretetüktől, tehetségüktől, lelkiismeretes munkájuktól, felkészültségüktől is függ, hogy egyenesen felfelé íved-e tudományos életünk, vagy megrekedünk valahol a tegnapokban. Persze rögtön elmondhatjuk, hogy ez a veszély nem fenyegeti a tudományos közéletet, s nem fenyegeti nálunk a szegedi egyetemek jó hírnevét sem, habár a vidéki egyetemek egyes intézeteire kevés figyelmet fordított eleddig a minisztérium. A nemrég megtartott szegedi történész vitaülésen például a történészek elmondották, hogy különösen a vidéki egyetemeken — a társadalomtudományi szakokon _ a tudományos munkát nagyban gátolja a kevés anyagi-ellátás és a még mindig kevés külföldi út. S ha ez így van, mert így van, akkor ezt százszorosan érzik a fiatal tanerők, akik nemhogy a külföldi utak gyarapító hatásaival, de még a külföldi tudományos szaklapok és folyóiratok elegendő cseréjével sem találkoztak hosszú éveken keresztül. Sokszor hallunk nálunk még ma is az agyoncentralizáltságról, az egy helyre zsúfoltságról, mely általában elharapódzott közéletünkben, s ez szülte meg a minden lehetőségek és érvényesülések jelszavát a vidéki egyetemeken is: "Haj, csak egyszer Budapestre helyeznének! Ott lehet csak igazán tudományos kutatómunkát végezni*. Hogy vidéken valóban vannak nehézségek, arra példa Szekeres László irodalomtörténész-tanársegéd esete is. Szekeres László nyári szünidejét minden különösebb anyagi támogatás nélkül az Országos Széchenyi Könyvtárban töltötte, mert Szegeden hézagosan találhatók a könyvtárakban forrásmunkák, vagy egyáltalál felleihetetlenek, mert a régi kiadású művek, folyóiratok és napilapok zöme Budapesten "rekedt* régesrégen, s még Móra Ferenc sem tudta őket annakidején beszerezni, mert "üres* volt a város kasszája. Szegeden a tudományos munkák publikációs lehetősége pedig nemhogy kevés, hanem majdnem egyenlő a semmivel. Egyetlen társadalomtudományi folyóirat, vagy szaklap sincs például Szegeden. Nem kis gondot okoz az sem, hogy számos egyetemi professzor "pendlizik* Szeged és Budapest között, mert egyéb gátló tényezőit mellett a vidéken való letelepedésük egyben az országos tudományos élettől való távolodásukat vonná maga után. A szegedi egyetemek fiatal tanerői, cselekvésre szomjas aspiránsok és tanársegédek, mindinkább beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Segíti őket ebben egy esztendő óta az egyetemekan meghonosodott új szellem is, amely szerint — és ez természetes is! — az egyetemeken a tudományos kuktaitó- és dktatómunka legyen a domináns és ne egyéb társadalmi munka, elfoglaltság. A tudományok fiatal művelőit is segíti az új besorolás, amely szerint újra általános lesz a tudományos intézetekben, a főiskolákon és a kutatóintézetekben a 2 éves gyakornoki idő letöltése, s majd utána lesznek tanársegédek a fiatalok. A két év nagy és komoly próbatétel. Am, aki megállja a helyét, azt segíteni kell. Erre jó példát a Minisztertanács statuált a szeptember 18-án tartott ülésén, amelyen több fontos kérdés mellett a doktori cím adományozásáról szóló törvényerejű rendelettervezetet is megvitatta, s a rendelettervezetet kiterjesztette az orvosi és jogi fakultás haligatói mellett más fakultások végzett hallgatóira is — sikeres diszszertáció megvédése után. Ez a határozat a tudományos munka fokozottabb megbecsülését is jelenti. Ám ezt követnie kell egyebeknek is. Többek között nagyobb figyelmet kívánnak maguknak a vidéki egyetemek: a tudományos munkák elvégzésében a fővárosét elérő feltételeket kell teremteni a vidéken is. Többet kell gondolni a jövőben a vidéki egyetemeik tudományos kádereire is. Az intézetek erősítésével egyidejűleg növelni kell a tudományos káderek számát, s még véletlenül se történjék meg a jövőben, amii a múltban nemegyszer előfordult, hogy indokolatlanul ide-oda helyezgették őket. Megkezdődött a jövő évi szállítási szerződések kötése a Szegedi Konzervgyárban Teljes kapacitással dolzik most a Szegedi Konzervgyár — a legnagyobb szezonban. Különösen a paradicsom feldolgozása öltött hatalmas méreteket az idén is. A bel- és külkereskedelem igényei megnövekedtek a világhírű szegedi sűrített paradicsom iránt. Az újonnan gyártott hámozott paradicsom is nagy érdeklődésre tarthat számot az egyén konzervféleségekkel együtt a világpiacon. A legigényesebb külföldi vevők, az angolok is elégedettek a szegedi üzem gyártmányaival és több világrészből komoly megrendelések érkeztek. A gyártással egy időben már megkezdődött a kész konzervek szállítása is. A hámozott paradicsomot eddig leginkább az olasz konzervipar termékeként ismerték Európában — de most a speciálisan tartósított étkezési paprikával, borsókonzervekkel, lecsóval, gyümölcsökkel és egyéb cikkekkel együtt a magyar konzervipar is szállítja ezt az újdonságot a külföldi fogyasztóknak is. A nagyarányú gyártással egy időben az üzem megkezdte a jövő évi szállítási szerződések megkötését is. Elsőként a Kopáncsi Állami Gazdasággal kötött szerződést egy húszholdas tábla csemegekukorica termésére Ezt egyrészt mélyhűtéssel, másrészt üvegekben tartósítják. A jövő esztendőben a termelőktől a Konzervgyár a primőrárukat is fogadja, — ha ezekre idejében szállítási szerződést kötnek az üzemmel. A szállítási szerződések megkötésére most van a legjobb alkalom. A Dorozsmán szeptember 29—30-án megrendezendő mezőgazdasági kiállításon, ahol a Konzerv gyár is bemutatja termékeit, szintén alkalom nyílik arra, hogy a termelők szállítási szerződéseket kössenek az üzemmel. A kiállításon a Konzervgyár egyúttal megjutalmazza az idén legszebb árut szállító egyéni termelő ket. Ezt a jutalmazási rendszert egyébként az üzem a jövő évre megkötött szerződéseknél is megtartja, s ígv a szerződő és szép árut szállító termelők külön anyagi megbecsülésben, célprémiumban is részesülnek. Séta — irodalmi emlékek közölt Vasárnap több mint negyven tagú lelkes egyetemista csoport ment Tóth Béla kollégiumi igazgató vezetésével a szegedi belvárosi-temetőbe, hogy megtekintse Szeged város nagy halottjainak sírját. Megálltak Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István és Dankó Pista sírhelyei előtt és időnkint szemrehányóan csóválták a fejüket. Milyen igazuk volt! Annyit beszélünk Juhász Gyuláról, és közben sírja fölött a szeméttel ölelkezik a hálóját szövögető pók! A temető után a szegedi Móra Ferenc Múzeumba látogatott el a csoport. Itt Madácsi László az Irodalmi Múzeum igazgatója sok szeretettel beszélt Szeged város irodalmi nagyjairól. A csoport tagjai kíváncsian és érdeklődéssel szemlélték az irodalmi dokumentumokat, emlékeket. Ismerd meg városod történelmét — sokat beszélünk erről. íme, egy dicséretes vállalkozás, melyet — reméljük — több is fog követni. Bővítik a Tisza-étterem konyháját megkezdték az önkiszolgáló bolt építkezését Már többször hírt adtunk arról, hogy Szegeden önkiszolgáló boltot létesúeuűK. A napokban a Horváth Mihály utcában a volt 8-a; Népbolt, valamint a cukrászda és az Italbolt helyén megkezdődtek az építkezési munkák, amelyre a tanács 200 ezer forintot biztosított. Ugyancsak megkezdődött a Tisza-étterem konyhájának a bővítése is, közel 340 ezer forintos költséggel. Értesülésünk szerint a munkákat még ez évben befejezik. Kellemes külvárosi szóra kozóhelyek A KEDVES CUKRÁSZDA a Rózsafa-vendéglővel majdnem szemközt, a Vásárhelyi sugárút másik oldalán található. Ezt a helyiséget még kevesen „fedezték föl", pedig kényelmes berendezésével, fűggönyözött belső helyiségével valóban „kedves" hely. Ugyanakkor ebben a másodosztályú cukrászdában a sütemények a legolcsóbb áron, Italok másodosztályú áron kap. hatók körülbelül déltől este S óráig, és finom eszpreszókávét főznek. A RÓZSAFA KISVENDÉGLŐ rövid Idő alatt a Felsőváros népszerű szórakozóhelyévé vált. Itt — a Vásárhelyi sugárút és a Rózsa utca sarkán — harmadosztályú áron mérik az italokat és B—7 forintért ízes „szőgedl" ebédet lehet kapni. A kisvendéglő berendezése ugyanakkor „elsőosztályú", otthonos. barátságos függönyök, hangulatlámnák és falvédők, a szépen terített asztalokon pedig virágcsokrok teszik kellemessé a szórakozást a déltől este 10-lg — szombaton éjfélig — nyitva tartó Rózsafában. Műbőrkabáfok gyártását kezdik meg elsején a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál A Német Demokratikus Köztársaságban készített nagyon széD kék és mélybordó színű műbőrökből női kabátok gyártását kezdik meg október elseién a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál A munkálatokra az előkészületek mór megtörténtek: több új gépasztalt, állítottak be a bőrruharészleg gépei melJé és mintegy húsz szakmunkást is felvettek a gyárba. Az új dolgozók a bőrruha készítését már tanulják, gyakorolják, hogv aztán elsején a rég! dolgozók közül többen az igen kényes munkát igénylő műbőrkabátofc gyártását tudják végezni. Egyelőre havonta 500 női kabát készül majd a gyárban düftin béléssel és a fogyasztói ára 8—900 forint lesz. Telt házzal nyitott az Építők Művelődési Otthona Szombaton este nyitotta me- kapuit az Építők Művelődési Otthona Rókuson. A megnyitó műsoros esten zsúfolásig megtelt a díszterein érdeklődőkkel, a nagy tetszéssel nézték végig a szórakoztató műsort. Az avató beszédet az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának elnöke mondotta. A műsorban több számban szerepelték a lemezgyári népi táncosok. Hodás/i László kedvelt operettdalokkal váltott ki sok tapsot. Gémesi Imre a Szegedi Nemzeti Színház művésze pedig 'kacagtató magánszámaival fakasztott sok derűt. A műsor végeztével két kis magyar film mulattatta a megjelenteket, akük azután a késő éjszakai órákig szórakoztak együtt tánccal és az úionnan Taggyűlést tart a szegedi írócsoport A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja szeptember 25-én, kedden este 7 órai kezdettel taggyűlést tart a_TTIT klubhelyiségében (Horváth Mihály utca 3. II. emelet.) A taggyűlés tárgya: feladatok a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése után. A csoport vezetősége ezúton is felhívja tagjait, hogy feltétlenül jelenjenek meg a rendkívüli fontosságú taggyűlésen. berendezett, klubszobák kü. lönféle társasjátékaival. Másnap, vasárnap a művelődési otthonban megnyílt az állandó mozi is. Mindhárom előadáson sok néző tekintette meg a bemutatásra került „Díszelőadás4 című magyar filmet. A mozi ezentúl minden szombaton 6 órától, vasárnap pedig 4. 6 és 8 órakor látszik. A tervek szerint rövidesen mindennap lesz egy előadás, hetenként háromszor úi műsorral. A mozit minden dolgozó látogathatja 1. 1.70 és 2.70 forintos helyárakkal. Az Építők Művelődési Otthona is rendelkezésére áll nemcsak az ÉDÍtő Szakszervezet taglalnak, hanem minden rókusi dolgozónak is. A művelődési otthon naponta — hétfő kivételévej — délután 4-től este 10-ig Hl nyitva, rendezvények, táncok alkalmával pedig éjfélig. •— 148 elsőéves ipari tanuló kezdte meg a szakma elsajátítását a szegedi helyi iparban, a kisipari szövetkezetekben és a magánkisiparosaknál. Különösen a fémipari szakmák iránt volt nagy az érdeklődés. Ebben az esztendőben már érettségizett fiatalok is többen választottak maguknak szakmát — számszerint 15-en, (Llebmann Béla felvételei)