Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-20 / 222. szám

sIEimmtir ország Mi történt q külpolitikában ? Megnyílt a szuezi kérdéssel foglalkozó újabb londoni értekezlet Csütörtök, 1930. szepi 99. SZERDÁN •— magyarországi nyári időszámítás szerint pár perccel deli 12 óra után — Londonban megnyílt a szuezi kérdéssel foglalkozó második értekezlet, amelyen 18, Dulles amerikai külügyminiszter tervét korábban elfogadó állam képviselői vesznek részt. Az értekezlet napirendjén a Menzies-féle ötös bizottság kairói tevékenységének, az egyiptomi kormány emlékiratának és a „Csatornát Használók Szövetségéinek megalakításáról szóló tervezet megvitatása szerepelt. Az cgv óra luisz percig tartó ülés során egyhangúlag Selwyn Lloydol választották elnökké, Selwyn Lloyd rövid megnyitóbeszédében méltatta az ötös bizottság és főleg Menzies munkáját Selwyn Lloyd a továbbiakban kijelentette, hogy Nagy-Britannia álláspontja a szuezi kérdésben nem-változott. Adott pillanatban — mondotta a brit külügyminiszter — szükségessé válhat, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljunk. A brit kormány — mondotta Selwyn Lloyd — nem járulhat hozzá, hogy egyetlen kormány tartsa korlátlan ellenőrzés alatt az életbevágóan fontos szuezi vízi utat. Ez elvet illetően semmiféle kompromisszumot nem fogadhalunk el. Selwyn Lloyd ezufán röviden utalt a „Csatornát Használók Szövetsége létrehozását célzó javaslatra. Undcn svéd külügyminiszter felszólalásában azt ajánlotta, hogy újabb tárgyalásokat kezdjenek az egyiptomi kormánnyal. Irán és Spanyolország küldötte hasonló álláspontot foglalt el. Ekkor szólalt fel Dulles amerikai külügyminiszter, hogy nagy vonalakban ismertesse a „Csatornát Használók Szövetségéinek amerikai tervét. A „Csatornát Használók Szövetségé"nek létrehozására Dulles által előterjesztett javaslat végrehajtó bizottság felállítását és egy adminisztrátor kinevezését irányozza elő. Az adminisztrátor a végrehajtó bizottságtól függene. Az első pénzalapokat a szövetségben részvevő nemzetek előlegeznék. Az' előlegeket a csatorna^ forgalmi jövedelmeiből fizetnék viszsza. A javaslat a továbbiakban előirányozza, hogy megállapodásra törekszenek az egyiptomi kormánnyal technikai síkon. A küldöttek kérték, hogy kényelmesen tanulmányozhassák Dulles nyilatkozatát Délután 17 órakor az értekezlet folytatta munkáját. A szerdai ülés este 20 óra 5 perckor ért véget Az értekezlet ma 12 órakor újból összeül. Dózsa-szobor tervek Szegeden ra A magyar uralkodó osztályok szolgalelkű történetírói mindent elkövettek, hogy az első magyar parasztháború tragikus hősét, Dózsa Györgyöt befeketítsék, jellemét meghamisítsák, közönséges rablóvezérnek tüntessék fel. Ilyennek tanították a magyar iskolában a 19. század végéig. Csak a század negyvenes éveinek haladó mozgalmai és írói fordultak szembe a feuciílis történetírók hazugságaival és szolgáltattak igazságot az első magyar parasztforradalom nagy vezérének. Arany, Petőfi, Eötvös, Jókai I egymástól függetlenül állanak ki Dózsa György emberi és történeti nagysága mel lett. MA NYÍLIK MEG New Yorkban, az ENSZ' Ekkor merült tel először a palotájában, a nemzetközi atomerőügynökség Dózsa emlék-szobor gondolaalapszabálytervezetének megvitatására össze- ta is. Petőfi Aranyhoz írt hívott konferencia. A létesítendő nemzetközi egyik levelében merészen atomeröiigynökség célja a nemzetközi együtt- j hirdeti: „Én Dózsát a magyar működés előmozdítása az atomenergiának bé-' történet egyik legdícsőbb emkcs célokra történő felhasználása területén. | berének tartom és szentül hiAz alapszabálytervezetet megvitató értekez-' nemhogy lesz idő, (ha fejletén az ENSZ és a szakosított intézmények marad a magyar nemzet) mllagáUamai vesznek részt. A magyar küldöttség koB Dózsának nagyszerű vezetője Kós Péter, rendkívüli követ és meg- emlékszobrot fognak emelni hatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársa- és lalán mellette lesz az Ságnak az ENSZ mellett működő állandó meg- CnyerT!'s-" „ hízottja, a küldöttség tagjai: Szigeti Gvörgy, a Petof,1 egyéb merész poliMagyar Tudományos Akadémia levelező tagja tlkai álmai egy évszázad és Réczei László, a Közgazdaságtudományi Egyetem jogi tanszékének vezetője. Kína 15 óv alatt be akarja fejezni a szocialista Iparosítás munkáját Peking (tj Kína): A Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának szerda délutáni ülésén Ulfanfu, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszédében a nemzetiségi kérdésben alkalmazott módszerekkel foglalkozott. A kongresszus keddi ülésén Po Ji-po, a gazdasági terv* bizottság elnöke Kína szocialista iparának fejlesztéséi öl és a nép életszínvonalának fokozatos emeléséről beszélt, Hangsúlyozta, hogy Kína 15 éven belül be akarja fejezni a szocialista iparosítás munkájút. Mint szocialista országnak, Kínának, nincs más forrása az akkumulációra, mint saját nemzeti jövedelme. A felhalmozás mennyisége és gyorsasága tehát közvetlenül befolyásolja az iparosítás ütemét, valamint a fogyasztás mennyiségét, vagyis a nép életszínvonalának emelkedéséit. »Éppen ezért a felhalmozódás és a fogyasztás helyes arányának megtalálása mérhetetlenül fontos Kína számára a szocialista iparosításban*. Po Ji-po kifejtette, hogy ennek a kérdésnek megoldásához meg van adva az alapelv a Kínai Kommunista Pártnak a szocialista iparosításra vonatkozó irányvonalában. Ez pedig az, hogy elsőbbséget keU adni a nehézipar gyorsütemű fejlesztésének, de ugyanakkor erélyes intézkedésekkel kell fejleszteni a mezőgazdaságot és a könnyűipart ls. Takarékoskodni kell, hogy mind nagyobb összegeket fo* dfthassanak az építésre, ugyanakkor azonban fokozatosan növelni kell a fogyasztás színvonalát is. Jufűszláv-magyar gazdasági együttműködésre vcnaikozó jegyzökönyvet írtak alá Belgrádban A jugoszláv és a magyar kormányküldöttség hét napig tartó tárgyalás után Belgrádban szerdán jegyzőkönyvet írt alá, amely meghatározza a Jugoszlávia és Magyarország közötti együttműködő: továbbfejlesztésének kereteit és irányvonalát az áru- és fizetési forgalom, az ipari együttműködés, a közlekedés, a vízgazdálkodás és a turisztika területén. A megbeszélések során megvizsgálták » beruházások, de különösen az energetika területén való együttműködés lehetőségeit és formáját. : A jugoszláv és a magyar szakértők megvizsgálták az egyes konkrét problémákat is az együttműködés minden területén. A kérdések egész sorában megegyezésre került sor a két ország érdekelt szervei között, míg egyes kérdésekről további megbeszéléseket folytatnak majd a mai aláírt jegyzőkönyv határozatainak megvalósítása végett. A jegyzőkönyvet a jugoszláv kormány nevében Haszan Brkics, a külkereskedelmi bizottság elnöke, a magyar kormány nevében pedig Bognár József külkereskedelmi miniszter írta alá. Kosztovot- alaptalanul ítélték el Szófia: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden hozta nyilvánosságra határozatait „A személyi kultusz felszámolásában elért eredményekről és a közeli feladatokról", valamint „a Trajcso Kosztov-ügy és a vele kapcsolatos perek felülvizsgálásának eredményeiről". — Az áprilisi plénum határozatainak megvitatása — hangzik a határozat — fényesen bizonyította a párt egységét és erejét. a népi demokratikus rendszer szilárdságát. A Trajcso Kosztov-ügy és a vele kapcsolatos perek felülvizsgálásának eredményeiről szóló határozat rámutat, hogy a központi bizottság plenáris ülése egyetértett a Kosztov-ügy kivizsgálásával megbízott bizottság jelentésével, elfogadta annak véleményét, umely szerint a szóbanforgó személyeket alaptalanul ítélték el. Egyben elhatározta, hogy a Trajcso Kosztov-perben, valamint az úgynevezett „kosztovista perekben" elítélt személyeknek — Szemerdjijev és Zadgorszki kivételével — visszaadja párttagságát. Magyar-kambodzsai kapcsolatok felállítani Budapesten a Dómulva sorra megvalósultak. A költő bronzalakja is már nyolc évtizede áll a pesti dunaparton. Készül már Dózsa György monumentális emlékszobra is, Kiss István szobrászművész pályanyertes müve, melyet 1957-ben fognak kormánya a békés együttélés elveinek alapján, azért, hogy a népeik közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez ezzel is hozzájáruljanak, elhatározták, hogy egymással diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. A két kormány megállapodott abban, hogy a követségek felállításával és követek akkreditálásával kapcsolatos kérdésekben ŰjDelhi-i külképviseleteik útján későbbi időpontban tárgyalásokat folytatnak. zsa György út és a Thököly út kereszteződésénél levő téren. A másik magyar forradalmi költőt, Ady Endrét is foglalkoztatta a Dózsa-szobor gondolata. „Magyarország népe, mely a feudalizmus ellen küzd, állítson szobrot Dózsa Györgynek. Hogy mi nem felejtünk, hogy komoly a ml harcunk. Bár akadna valaki, akinek erős hangja volna, hogy egy Dózsa-szoborért szóljon az országhoz. Ha már olyan alantas még mindig az emberi kultúra, hogy szobrokkal kell beszélnünk, beszéljünk szobrokkal. Dózsa Belgrád: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt- . ja Központi Bizottságának első Gyorgy beszélne a nyomorgo, .,, * A tvin.i l.iiK. c^r.íft. madvar titknra és a Legfelső tanács elnökségének tagja szerdán délelőtt 11 órakor különrepülőgépen rövid üdülésre Belgrádba érkezett. N, Sz. Hruscsovot a zimonyi repülőtéren Joszip Broz-Tilo, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, Edvard Kardelj, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke és Kocsa Popovics külügyi államtitkár fogadta. Amerikába szökő magyar nép, a tanítók, a vasutasok, intellektuellek, tisztviselők, iparosok, kereskedők helyett. Az egész munkás Magyarország helyett, melyet nagy urak és nagy papok jobban nyomnak, mint valaha." (1908. nov. 13.) Századunk elején a mindjobban megélénkülő munkásRehabilitálták a délszláv iskolákban igazságtalanul kezelt pedagógusokat A délszláv nemzetiségű iskolákban: 17 általános iskolában. egy gimnáziumban és egy tanítóképzőben mintegy négyezer tanulót, több mint 150 pedagógus nevel. 18 óvodában a kicsinvekkel anyanyelvükön foglalkoznak. Az iskolálr mellett diákotthonok működnek, amelyekben a faluhelyekről bekerült, tanulók nvernek elhelyezést; Oktatásügyünk arról is gondoskodik. hogv a délszláv diákok a iugoszláviai írók műveihez hozzájussanak Eddig a klasszikusok munkái í* elérhetetlenek voltak, míg ebben és az elkövetkező években a második világháború utáni írók műveit is beszerzik számunkra. A délszláv iskolák tanárai olvashatják a Szavremena Skola és a Pedagoski Rad című szaklapokat, amelyek a jugoszláviai nevelők elméleti és gyakorlati pedagógiai problémáival foglalkozik. A délszláv vidékeken voltak pedagógusok — szlávok és magyarok — akiket az elmúlt években mellőztek, adminisztratív intézkedésekkel sújtottak. Ezek ügyét már hónapokkal ezelőtt vizsgálat alá vették, aa iaazs'íatalanul szenvedetteket visszahelyezték jogaikba. A rehabilitációs eljárás még tar-. Előreláthatólag rövid időn belül — minden egyes esetben — megnyugtató döntést hoznak. Elfogta a rendőrség Mucsi István gyilkosát Szeptember 10-én este 6 óra tájban Mucsi Istvánt, akinek a Felgyői Állami Gazdaság központjából több mint kétszázezer forintot kellett volna kivinnie a levelényi üzemegységbe, de a pénzt adminisztrációs hiba folytán nem vehette fel, a baksi tiszaparton állati kegyetlenséggel meggyilkolták. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a gyilkosság ügyében. Rendőrkutyákkal is keresték a tettest. Több terhelő bizonyíték alapján a rendőrség a gyilkost elfogta és letartóztatta Bereczki Ferenc személyében, aki mindszenti lakos és a Felgyői Állami Gazdaság egyik révésze. Most folynak a nelyszíni bizonyítási eljárások. Az ügyet még a héten átadják az ügyészségnek. mozgalom is programjává tette Dózsa György emlékszobrának megteremtését. A Szociáldemokrata Párt kongresszusai alig múltak el anélkül, hogy azokon Dózsa szobrának terve ne merült volna fel. 1904-ben Budapesten javasolták egy Dózsaszobor felállítását. 1908. pünkösdjén a békéscsabai pártkongresszus határozta el, hogy a „legelső magyar parasztvezérnek, Dózsa Györgynek hatalmas szobrot emelnek a nagy magyar rónán." A határozatról a polgári sajtó jóformán meg sem emlékezett. Megemlékezett róla azonban a „királyi" ügyészség. A gyulai királyi ügyész megindította az eljárást Áchim András és társai ellen, mert ezek a parasztpárt legutóbbi gyűlésén Dózsa Györgyöt, a tüzes trónra ültetett népvezért magasztalták és ezzel lázítottak. Azonban Áchim András nem ijedt meg az ügyész fenyegetésétől. 1908. július 22-én a porbefogással kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: „A pünkösdi parasztkongresszus elhatározta, hogy a legelső magyar parasztvezérnek, Dózsa Györgynek hatalmas szobrot állít a magyar parasztok délibábos rónáján, intőjel gyanánt arra, hogy a magyar parasztságot a papok és főurak ugyan ideigóráig nyúzhatják, de ha egyszer csordultig telik a pohár, rettenetes lesz a leszámolás. Én, az „elvetemedett tót" és népem Csabán, hamarabb emelt szobrot a nagy Kossuth Lajosnak, mint a koalíciós Smólen Tónik. Smólen Tóni a bécsi udvari lakáj típusa. Igy csúfolták a koalíció Idején a kormány hű politikusokat. A nép most úgy határozott, hogy a másik nagy magyar szobra is meg legyen. Meg is lesz. Fo~ godjuk istenünkre!" ra zsef-szoboralapra. A polgári forradalom után a Szellemi Munkások Szakszervezetében merült fel először a Ferenc József-szoboralap felosztásának a gondolata: Hollós József 1919. március 6-án tett indítványában a szegedi művészek fel segélyezésére kf-i vánta az összeget fordítani. Három nap jnúlva a Szegedi Napló ismét fölvetette a szo* boralap kérdését. Közlöte a cikk, hogy a Kárctiyi pórt egyik vezére (ez Hoek János volt) Szegeden jártában beszélt a kormánynak arról a tervéről, hogy az efféle alapokat az egész országban kommasszálni fogja és szabadságszobrokat állítanak belőle. A cikk szerzője Csipke (Móra Ferenc) a szegedi szoboralapra vonatkozólag különvéleményt jelent be: »A szegedi Ferenc József-alapból a szükséghez képest adandó állami hozzájárulással szobrot kell emelni Dózsa Györgynek, az első magyar proletárforradaIcm vezérének*. »A népszabadság eszméjének különb hordozója Dózsa Györgynél egész históránkban nem volt és a szabadság szoborhoz több olyan modell nem kínálkozik, mint az a tüzes trónon ülő; halálra kínzott emto- akinek húsát királyok ' /ezérek, papi fejedelmek ^segyéb cigánylegényok csipdesik a paragrafusok harapófogóival*. "Országos jelentőségű szobrot kell állítani az első proletárforradalom hősének és ezt Szegeden kell felállítani, annak az Alföldnek a szívében, amelybőt Dózsa hadserege kikerült. S a gyér adatok közül, melyeket a kortársak feljegyeztek róla, kettő Szegedre mutat: itt töltötte ifjúságát és levágott fejét ide küldte Szapplyai János, Itt porladt az el a mi homokunkban, itt keli neki ércbe öltözötten feltámadni*. (Szegedi Napló, 1919, március 9.) Két évre rá a nagy magyar Alföld metropolisában. Szegeden merült fel újra, most már határozottabb formában egy nagyszabású Dózsa-emlékmű terve. 1910. október 30-án tartották Szegeden kongresszusukat az alföldi városok és községek szocialista pártszervezetei. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Rajki Sándornak, az orosházi földmunkások küldöttének indítványát: „Mond ja ki az Alföldi Városok és községek Szociáldemokrata Pártszervezeteinek 1910. évi október 30-án délután Szegeden a Munkás Otthonban tartott kerületi pártgyűlése, hogy 1915. évre, Dózsa György kivégeztetésének 400 éves évfordulójára, az agyonsanyargatott jóbbágyság nagy vértanújának, valamint az ugyanazon időtájban kivégzett jobbágyok emlékére szobrot emel. E célból kiáltványt intéz a jobbágyok utódaihoz, a felvilágosodott polgárokhoz, valamint a hatalom érdekeit szolgáló irányzattal szakított magyar művészekhez, hogy áldozatkészségükkel segítsék elő ezen határozat keresztülvitelét. Az emlékművet az Alföld szívében, Szeged szabad királyi város egyik közterén óhajtja elhelyezni és e célból megbízza az előmunkálatokkal megbízott kerületi vezetőséget, hogy Szeged szabad királyi város képviselőtestületénél kellő időben tegye meg a lépéseket az egyik köztéren kijelölendő hely megszervezése végett". De sem az első, a békéscsabai. sem a második, a szegedi szoborterv nem valósulhatott meg. Elsöpörte az első imperialista világháború. ra Hock János nyilatkozata é» Móra Ferenc cikke inspirálta Juhász Gyula forradalmi elgondolását egy nagyszabású szegedi Dózsa-szobor megvalósításáról. A francia nyelvű La Hongrie Répumlicanie, amelynek Juhász Gyula egyik főmunkatársa volt, március 14-i számában írja: »Mi, akik megteremtettük a demokratikus szabad magyar köztársaságot, olyan emléket akarunk emelni Dózsának, amelyhez minden szabad magyar hálával és megelégedéssel a szívében zarándokolhat el. De legjobban azt szeretnők, ha mindazt a sok. szobrot, amit a kényszerű lojalitás a hazug királyoknak és kegyetlen elnyomóiknak emelt, összeolvasztanák, és ebből a rengeteg bronzanyagból egyetlen hatalmas szobrot emelnének Szeged főterén Dózsa György dicső emlékének. Emlékművet emelnének annak a férfiúnak, aki először adott hangot a magyar nép vágyainak és szenvedéseinek. Szobrot emelni a hazugság és a népet kizsákmányoló urak és fejedelmek szobraiból a szent és elnyomott nép hősének: ez a mi leghőbb vágyunk! Valósítsuk meg ezt a vágyunkat a forradalmárok lendületévei és gyorsaságával!* lu A gondolat azonban erősen befészkelte magát a szegedi munkásság és haladó értelmiség lelkébe. Az első imperialista háború befejezése után újra feltámadt és Szeged legjobbjait, leghaladóbb íróit termékeny gondolatokra serkentette. Ferenc József halála után a kormány sugallatára Szegeden is hatalmas tökét, 40.000 koronát gyűjtöttek össze úgynevezett Ferenc JóSzeged dolgozóinak tehát szent hagyománya Dízsa György hősi alakjának megörökítése, egy nagyszabású Dózsa-szobor megteremtése. Nemcsak azért, mert a Dózsa-háború alföldi mozgalmait és magát Dózsa személyét is erős szá'ak fűzik Szegedhez. Hanem elsősorban azért, mert a szobor megvalósításának első terve itt merült fel és a város két legnagyobb haladó írója: Móra Ferenc és Juhász Gyu'a is lelkesen emelt szót érte. Szeged dolgozói tartoznak Dózsa és a két nagy író em'ékének is azzal, hogy Dózsa szobrát "forradalmi lendülettel éa gyorsasággal* létrehozzák. Vág Sándor