Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-20 / 222. szám

Csütörtök, 1956. szept. 20. 3, oelmgymorszn; A százegyedik esztendő TERVEZÉS KÖZBEN í\7 éhány hónappal ezelőtt, 2 * amihor mindannyian meghatódva és megilletődve emlékeztünk meg a száz évet szegedi színjátszásról, az ünnepi gondolatok mellett reménykedve és bizakodással tekintettünk a közvetlen folytatás, a százegyedik színházi évad elé. Akkor már mögöttünk volt a XX. kongresszus, melynek eszméi nemcsak a politikának, de a művészetnek, a mi színházunknak is bőven adtak feladatokat a becsületesebb, a jobb, igazabb, művészibb munka megvalósításában. Azóta ehelt néhány hónap, s ma. az évadnyitó napján megállapíthatjuk, hogy a színházi évadot előkészítő munka a nagy kongresszus eszméinek jegyében történt, és hogy megteremtettük országosan és Szegeden is az alapjait annak, hogy a színház jobb munkát végezhessen ebben az évben, mint korábban, őszintébb, bátrabb, messzehangzóbb szóval hirdesse a párt és a nép igazságát. Az új évad megkezdése előtt a színház a Városi Tanács irányítása alá került. Ez a jelentős változás megkönnyíti a színház gazdasági és művészi munkáját. A felettes szerv most már út van helyben, s nemcsak, hogy jobbén magáénak érezheti a színházat, mint eddig, hanem jobban meglátja a bajoltat, könnyebben felismeri, hova kell a segítség, és könnyebben, gyorsabban. is segíthet. Bizonyos eredményekből máris látszik e lépés helyessége, de nagy előnyei természetesen még ezután, az egész évi munkában mutatkoznak majd meg. ¥ elentősebb eredmények vannak a műsorterv őszszeállításában. Az ugyanis már szinte teljes egészében tükrözi ezt a XX. kongresszus által megteremtett szellemet, amely szembeszáll a személyi kultusz légkörével, a lakkozással, a valóság rózsaszínre festésével, bátrabban nyúl a nyugati darabokhoz és ennek nyomán is szélesebb látókört rajzol az érdeklődök elé. Mást ne mondjunk, ebben az évadban mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Háy Gyulának azt a mai életünkről szóló darabját, amely mondanivalójának őszintesége, a szerző bátorsága, szókímondása miatt eddig évekig porosodott különféle íróasztalok fiókjaiban. Most mutatja be a színház Móra Ferenc Aranyszőrű bárányát, amelynek előadását eddig érthetetlenül és bürokratikus módon a színház felettes szervei nem engedélyezték. Olyan nyugati darabokat is ígér a színház, mint Pirandello Leila komédiája és az ismert modern francia drámaíró, Anouilh — akiről sajnálatos elzártságunk miatt egyébként eddig szinte semmit sem tudtunk — Medea című kisebb darabja. \j em jelentéktelen változás a színház mellett működő Művészeti Tanács létrehozása sem. Ezt a segítő szervezetet a társadalmi szervek közreműködésével valósították meg, azzal a feladattal, hogy elvi kérdések eldöntésében adjon segítséget a színháznak. A jövőben a Művészeti Tanács segít például az egyes darabok, illetve előadások értékelésére szervezett viták vezetésében és szervezésében. Nem lebecsülendő ez és a többi más segítség sem, de mégis azt hisszük, a színház és a közönség szempontjából a legfontosabb e szervezet működésében az, hogy intézményesen közvetíti a színhúznak a tömegek, a szegedi közönség véleményét, állásfoglalását. A Művészeti Tanács jó munkája azt eredményezheti — és mindent meg kell tennünk, hogy eredményezze is —, hogy a tömegek és a színház között szorosabb lesz a Icapcsolat, a színháziwk módjában lesz alaposan és részletesen megismernie a közönség véleményét és ez a tájékozódás egészen nyilvánvalóan a színház munkájának javulását szolgálja majd, azt eredményezi, hogy a színház jobban a szegedi közönség kedvére tud dolgozni. Mindezeken felül a jobb munkát szolgálja az is, hogy új erőkkel erősödött a színház társulata. Olyan művészek kerültek Szegedre, mint Pethes Ferenc, Bicskey Károly, Fogarasi Mária, hogy a többieket most ne emiitsük, akik biztosítékot jelentenek arra, hogy színházunk munkájában ilyen tekintetben sem fog semmiféle törés bekövetkezni. A Lili bárónő ma esti bemutatásával új évad kezdődik színházunkban. As állandó szegedi színjátszás történetében a százegyedik. Nehéz feladatokat jelent ez az új évad, talán nehezebbeket, mint az eddigiek, de egyben összehasonlíthatatlanul könnyebb is lesz a munka, mert a XX. kongresszus teremtette légkörben se írónak, se színésznek nem kell semmilyen vonatkozásban erőt vennie meggyőződésén, mindenki, aki akar, megtisztult szívvel dolgozhat népünk javáért. At új évad kezdetén ehhez a munkához kívánunk sok sikert színházunk művészeinek. Megjelent a Pír'élet szeptemberi számi A Pártélet új. szeptemberi száma közli a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az értelmiségi politikának néhány kérdéséről (hozott határozatát. Fontos cikket közöl továbbá a termelés pártellenörzésének problémáiról, valamint Szabó András írásét a szocialista törvényesség megszilárdításáról, Wirth Adám cikkét az új Lenin dokumentumok megjelenéséről. „A Pártélet napi kérdései" rovatban jelent meg Bassa Endre: Bürokratikus vonásók a párftmunkában című írása, Nádas Gáspár: A termelőszövetkezfeti mozgalom fejlesztésének néhány tapasztalata című cikke. A folyóirat új számába Simái Mihály a szocialista Jugoszlávia államszervezetének sajátos formáiról. Korolovszky Lajos a Német Kommunista Párt betiltása utáni helyzetről írt cikket. A tapasztalatcserét segíti a szeptemberi számban Kirá'.v Mária: Hogyan segíti a Duna Cipőgyár pártszervezete a gazdasági vezetés úi rendjét?, és Kőszegi Frigyes: Megtört a jég a Duclos Bányagépgyárban című írása segíti. A Pártélet legújabb .számának Beszélgetés az olvasókkal círrjű rovat ismét számos érdekes és tanulságos hozzászólást, kérdést és választ, levelet és vitaanyagot közöl. Pénteken nyílik a Kamaraszínház A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza pénteken Seribe Egy pohár viz című vígjátékának bemutatójával nyitja kapuit este fél 8 órai kezdettel a felsővárosi Postás Művelődési Otthonban. A Harsányi Zsolt fordításában bemutatásra kerülő darabot Gyökössy Zsolt, a színház új rendezője készítette elő, díszletei Szabó Sándor, az új tervező elgondolásai alapján készültek. A darabban színre lép Lontay Margit, Miklós Klára, Dómján Edit, illetőleg Szentirmai Éva, Kormos Lajos, Kovács János, illetőleg Kovács Gyula, Herczeg Vilmos, Apor László, Galambos Mária és Má'uhé Eta. Szegedi tanácskűldőtfség utazott Plovdivba A Hazafias Népfront szegedi bizottságának küldöttsége után a héten városunk tanácsküldöttsége is elutazott a bulgáriai Plovdivba. A tanácsküldöttség vezetője Tombácz Imre, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, tagjai pedig Nagy István, a tanács mezőgazdasági, és Nagy Mihály a pénzügyi osztályának vezetője, valamint Dunai Ernő, a Minisztertanács titkárságának tagja. A küldöttség a hónapokkal ezelőtt Szegeden járt plovdivi tanácsdelegáció meghívására utazott Bulgá- j riába, ahol a plovdivi tanács [ vendégei lesznek. Három nagy szegedi üzem elindult az önállóság útján. Második ötéves tervüket a Ruhagyár, a Kenderfonógyár és az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói a megadott tervszámokon belül saját maguk állítják össze Nemrégen vették tudomásul a felsőbb iparvezetésnek ezt a határozatát, de már mindenütt komolyan hozzáláttak első önálló ötéves tervük részletes kidolgozásához. „Nem ért bennünket váratlanul" — mondják a Szegedi Kenderfonógyárban. S valóban így igaz, mert ebben az üzemben már a múlt esztendő óta dolgoznak egy távlati terven. A második ötéves terv összeállításához tehát a vezérelvek már készen vannak, most csupán a részletkérdések és variálási lehetőségek vitája folyik. Persze még nem elég széles körben, mert a dolgozók csak hallásból ismerik a lehetőségeket. Ezért kérték is az üzem vezetőségét, hogy valamilyen tanulmányozható formában adja kezünkbe a globális tervszámokat és a; műszaki fejlesztési tervet. Komoly és célszerű átszervezési és üzemfejlesztési elgondolások öltenek formát ebben a műszaki javaslatban. Eddig 26 műszaki intézkedési pontot dolgoztak ki, s ezeket már mind a második ötéves terv feladatainak alátámasztására. Folyamatban van már a rendelkezésre álló és felújításra váró eszközök pontos felmérése — sőt ezek elosztása is. Gyors és hozzávetőleges kalkuláció alapján a második ötéves tervben bevetésre kerülő műszaki intézkedések mintegy 2.5—3 millió forint megtakarítást Ígérnek — jóllehet eddig csak a bevált, kikísérletezett módszerek alkalmazásával vetettek számot. 700 javaslat A Ruhagyárban a népgazdaság második ötéves terve fölötti vitában és azóta több mint 700 javaslatot terjesztettek be a dolgozók az országos és helyi lehetősegek kihasználására. Itt sem érte tehát felkészületlenül a dolgozókat a Könnyűipari Minisztérium kedvező döntése. A javaslatok ilyen tömeges beérkezése után mindenki azt gondolta, hogy ezzel végleg kimerült ebben a témában az alkotó fantázia —, de nem így történt. Mióta nyilvánosságra került, hogy önállóan tervez a Ruhagyár is, a tervkészítő bizottsághoz újabb javaslatok egész serege érkezett. Igaz, hogy az önállóság megadása • val egyidőben a Ruhagyár számára komoly kapacitásnövelés! lehetőség is nyílt, mivel a Magyar Nemzeti Bank többmilliós hitelt folyósít az üzem részére. A 700 javaslat közül a második ötéves tervben 312 minden módosítás nélkül helyet kapott — a többit részlegesen hasznosították. A dolgozók itt igen körültekintően terveznek. Jellemző példa erre az is, hogy amíg más üzemekben elfeledkeztek a körültekintő energia gazdálkodásról, a ruhagyáriak már a hozzájárulást is megszerezték ahhoz, hogy a Szegedi Erőműtől gőzt vezessenek üzemükbe — azaz kihasználják ezt a kínálkozó helyi lehetőséget. Az önálló tervezés felrázta a dolgozókat, de felelősségüket is megnövelte. Ugyanakkor, amikor azon fogadkoznak, hogy árujuk jobb minőségű lesz — azt is hozzá teszik: talán a keresetük is emelkedik ezzel párhuzamosan. A válasz'éktól és a m nőségről szabadon tárgyalnak Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál is megkezdődtek az előkészületek a második ötéves terv kidolgozására. Az üzemi pártbizottság kezdeményezése alapján műszaki értekezletet tartottak, amelyen ismertették az üzem második ötéves tervi nek célkitűzéseit és az önálló tervezéssel járó feladatokat Számos hozzászólásból kitűnt, hogy a dolgozók megelégedéssel veszik tudomásul a felsőbb iparvezetés döntését. Nemcsak a műszaki és gazdasági vezetők, és a középkáderek, hanem az egyszerű dolgozó emberek is megígérték a tervkészítésben való közreműködésüket. A várható javaslatok elbfrálására már megalakultak a terv-brigádok is, amelyekben a szakembereken kívül a. párt- és a szakszervezet aktivistái is részt vesznek. A tervmunka sikerének biztosítása céljából az üzemi pártvégrehajtóbizottság kezdemé< nyezésére a tervosztály vezetője és a végrehajtóbizottság termelési felelőse a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Vállalatnál jártak tanulmányúton. Ez a vállalat is szerepel az önállóan tervező üzemek között, s mivel itt a tervezési munka már befejeződött, konkrét tapasztalatokat tudtak szerezni a helyi tervezéshez. A Hazai Fésűsfonó vezetői szivesen bocsátották rendelkezésükre a tervdokumentációt és az egész tervezési munka leírását. örvendetes jelenség, hogy a Len-Kenderipari Igazgatóság is rugalmasan alkalmazkodott azokhoz az elvekhez, melyek szerint a helyi kezdeményezéseket és az igazgatók nagyobb jogkörét; figyelembe kell venni az önálló tervezésben. Ennek egyik megnyilatkozása az, hogy a vállalat a megadott termelési keretszámokon belül szabadon tár- gyalhat a választék és minő- 1 ség tekintetében a kereske delemmel és ezen felül az önköltségi tervet is hosszabb időre állapítják meg. tgy a terven felül elért nyereség közvetlenül felhasználható lesz az anyagi érdekeltség fokozásában. Az önálló tervezés nagyobb felelősséggel jár, de a jelek szerint azért a tervért, amelyet a dolgozók saját maguk állítanak össze s amelyben saját gazdasági érdekük is nagyobb helyet kap, nagyobb erőkifejtéssel is fognak dol- , gozni. I Jtegedi diáikáli rra rra r** R Nagykörúton kívül... Lehet, hogy ez a szálka csak engem szúr, lehet, hogy mást Is, aki a Nagykörúton kívül lakik. Én ugyanis kívül lakom. Ez önmagában természetesen nem volna hiba, de szeretek olvasni, s itt kezdődik a baj. Olykor-olykor kedvem támad megvenni az Olcsó Könyvtár, vagy a Vidám Könyvek legfrissebb kötetét. Képes Sportot, vagy egyéb újságot. Ezeket azonban csak a Sztálin körúton, Illetve azon belül lehet megkapni — igaz, ott aztán nagy bőségben. A külterületek számára is kellene újságos bódét létesíteni! A Marx téren is lehetne felállítani könyves bódét. Itt ugyan van már tiy, de azt most valamelyik kereskedelmi vállalat ládaraktárnak használja. (- -) A holnapok krónikása Azt mondják, hogy az újság a mindennapok krónikása. Laptársuitik, a Szabad Ifjúság kedden rekordot javított: a holnapok krónikása lett. „Kapunyitás százegyedszer" címmel a Lili bárónöböl közölt kép kíséretében bekonferáló% hogy a szegedi színház megnyitotta kapuit. Kár, hogy arról nem értesültük, hogy a színház szombati évadnyitó premierjét elhalasztotta. nf. HoTizá'izéTás a Tí^ntáf-vitához Nyilatkozat az írói felelősség kérdésében Nem titkolom, hogy kellemetlen meglepetésként ért a Délmagyarország szeptember 16-i, vasárnapi számában, a Magyar írók Szövetsége közgyűlését megelőző napon ..Az írástudók felelőssége" című cikk, tartalmánál fogva. Nem hittem volna, hogy még mindig ennyi értetlai rosszindulat lehessen egyes személyekben. Még nagvobb meglepetéssel vettem tudomásul. hogv a cikk írója azonos azzal a Sas Istvánnal, aki a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat igazgatója. Ez külön talányt okozott számomra, hiszen Sas István számtalanszor fordult író. valamint újságíró elvtársaimhoz, hogv mivel ő is író. adjanak helyet írásainak a „Délmagyarország"-ban. illetőleg a „Tiszatái"-ban. Mi számtalanszor újfent kijelentettük, hogv ennek semmi akadálya sincs, csak hozza az írásokat. Ilyent azonban — tudomásom szerint — e cikk előtt nem kaptunk tőle. Különös tehát, hogy ebben a cikkben ő — aki mindez ideig csak ígéreteket adott írások helyett — tőlünk, akik többet írunk, mint amennyi megjelenési lehetőségünk van, számonkéri a műveket. fölött, mint például: „Tudó- ravasz módon. Akkor mániásul kell végre venni, dunkban lett volna törné• hogy írói munkát sem lehet nyes úton felelősségre vonni kétértelmű ravaszkodással őt a sajtó útján elkövetett folytatni", vagy „Közös dof- rágalmazásaiért. 0 azonban gaink nagy tárháza után te- ehelyett a felelősségről okremtsürik végre rendet az íróasztal porlepte polcain és az írói lelkiismeret pókhálós kelléktárában is." és: „Miért várják el egyesek, éppen a szocializmust épitő népi demokráciánktól, hogy nyílt, vagy bhrkolt reakciós műveket támogasson ...", s végül, hogy a többit ne soroljam: „Az igazi íróemberben megvan az a kivételes lelkierő, hogy becsületesen bevallja önmagának és a nagyvilág előtt, hogy valamikor és valahol tévedett valamiben." Sas István vehette volna a fáradságot. Ihogy a becsület és erkölcs követelményeivel öszszeférő, bár kockázatos nyíltságot választja, s nem „egyeseket", hanem X-t, vagy Y-t vádolja reakcióssággal és ravaszkodással •— nem ilyen tatva minket, az általánosságok felelőtlen álarcát választotta. Végül, ami az írók becsületét illeti, azt hiszem egyáltalán nincs szükség prókátorságra. A ténvek igazolják, hogv amikor tévedte!., volt; lelkiereiük (hibájuk beismerésére. De a nagy kérdésekben — szerényen szólva — egészen furcsa tőlük várni r.z önkritikát, amikor a történelmi események szerint őket igazolta az idő. Éppen ezen az erkölcsi alapon tartom az igazsággal és a kommunista becsületességgel összeférhetetlenségnek, rágalmazónak és felelőtlennek a •—ezett cikket és egyben úgy is elítélem, mint a szektás restaurációs törekvések bármelyik megnyilvánulását.NÉMETH FERENC Mindez (különös, de napirendre térhet fölöttük az ember, hiszen ízlések és pofonok különbözők. Annál -kevésbé lelhet napirendre térnj a cikkben foglalt olyan gyanúsítások és rágalmak Szombaton műsoros esttel nyit az Építők Művelődési Otthona Megírtuk, hogy az Épitő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete vette kezelésébe a Rókusi Művelődési Otthont, hogy megfelelő kulturális és szórakozási lehetőséget nyújthasson a nagy számú szegedi épftőmunkás- , szakszervezet tagjainak, ha nak, faipari és téglagyáridoltfyy, útépítés i&úétotlt A Boross József utca ok: hol az ésszerűség? nagyméretű munka ellakói panaszkodnak. Amikor ugyanis agya- végzése ilyen hosszú Még ez óv júniusában logjáró felét már lebe- idűt vesz igénybe? Mimegjelentek az utcában tonozlák. egy reggelen ért kellett felszedni a az építőmunkások. Az előkerültek a vésők, már elkészült kövezeutca lakói örömmel fo- csákányok, s gyors tel? gadták őket, a kikopott, ütemben kezdték fel- Jóval az útépítés régi kövezet igen rászo- bontani a már elkészült megkezdése előtt — rult már a renoválásra, útszakaszt, meg is indult a mun- Ugyanez történt a ka annak rendje és járműúttal is. Már a módja szerint, s elein- hengerelés munkáját is te úgy látszott, hogy elvégezték, amikor fel nemsokára jó úton sza- kellett bontani. Hosszú ladliatnak a járművek huzavona kezdődött a Boross József utcá- aztán, ami azóta is tart. ban is, ós a járókelők- Az utcában megbénult nek sem kell a hepe- a forgalom, olyan az még az elmúlt évben figyelmeztették liogy elölről kell kezdeni az egészet, fel keli bontani az útszakaszt, bogy a csatornázok a munkálatokat elvégezhessék; A Boross utcai eset igcu jó példa arra, hogy az egyes vállalatoknak hogyan nem szabad Szegedi Víz- és Csator- egymással „kooperálni", naműveket, hogy a A dolgozók, akik terszükséges munkálatokat mészelcsen részleteiben végezzék cl ebben az nem ismerhetik hupás, felszakadozott járdán bukdácsolni. A i'-—la betonozását is elkezdték már, amikor a bajok elkezdődtek. Ettől a naptól fogva kéregész útvonal, mintha a dúló tatárok vonultak volna rajla keresztül. Mi tehát az oka a fejetlenségnek, ki a felelős azért, liogy egy dezgelik a Boross utcai- ilyen nem is túlságosan utcában, emeljék fel a házakba bevezető vízvezetékek csapszárnyait. Ök természetesen vállalták is a munkát. De úgy látszik, „elfelejtenék" elvégezni. Az útépítés ettől függetlenül megindult, és csak a kövezet lerakása illán döbbentek rá, ilyenféle ügyeket, méltán zúgolódnak az észszerűden, tékozló gazdálkodás miatt. De a Szegedi Víz- és Csatornaművek jóvoltából megakadt útépítés hamarosan újra megindul, s legkésőbb december 15-re készen is lesz az útj f gozónak. A művelődési ott* hon berendezése most folyik, de szombaton már megtartják az ünnepélyes megnyitót ós attól kezdve — hétfő kivételével — mindennap délután 4-től este 10-ig az otthon rendelkezésére áll nemcsak, a r.em a rókusi dolgozóknak is. A szombati műsoros esten Mertgyán Pál elvtárs, a szakszervezet Csongrád megyei elnöke mond rövid megnyitó beszédet, majd a gyufagyári színjátszók Mihalkov: »A kékbegy* című vígjátékát mutatják be. A Szegedi Falemezgyár tánccsoportja népi táncokat, Hodászi László pedig népdalokat, operettdalokat ad elő. Befejezésül a ••Böske* és az "Emlékalbumcímű nagysikerű magyar kisfilmeket vetítik le. A műsoros estre belépődíj nincs, és minden érdeklődőt szivesen látnak. A művelődési otthon rendszeresen játszó mozija egyébként másnap, vasárnap kezdi meg működését. Délután 4 és 6 órai kezdettel a "Díszelőadás* című magyar filmet mutatják be. Ezentúl minden szombaton délután 6 és vasárnap délután 4 és 6 órai kezdettel lesz új műsorral filmelőadás Rákuson, az Építők Művelődési Otthonában,