Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-20 / 222. szám

WtlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 222. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. szept. 20. Mai számunk bél: Dózsa-szobor tervek Szegeden (2-es oldal) Nyilatkozat az írói felelősség kérdésében (3-as oldal) Tervezés közben (3-as oldal) Munkaverseny - a helyi sajátosságok szerint Az utóbbi napokban egyre több szó esik Szeged üzemeiben a munkaversenyről. Vannak, akik azt állítják, hogy a munkaverseny bizonyos mértékig gátolja a minőség fejlesztését, s ezért lemondanának annak szervezéséről. Mások viszont azt vallják, hogy a munkaverseny jó, szükséges, csupán tormáit kell helyesen megválasztani. Az utóbbi vélemény a helyes, hisz számos példa azt mutatja, hogy hiba lenne a szocialista munkaverseny szervező és nevelő hatásának lebecsülése. Az elmúlt évek során a versenyben részvevők között tehetségek bontakoztak ki, akik anyagi és erkölcsi megbecsülésben is részesülték, s ma már vannak egyes szakmáknak olyan kiválóságai, akiket ismer és szeret az egész ország. Való igaz az, hogy a munkaversennyel sokszor sablonosan, nem egy esetben bürokratikusán foglalkoztunk Szeged üzemeiben is, csupán az volt a fontos, hányan vesznék részt a versenyben. Számos példával lehet igazolni, hogy ezt a havonkénti kötelező vállalást a dolgozók feleslegesnek tartották, sokszor rábízták a szakszervezeti bizalmiakra a számadatok beírását. A Szegedi Textilművekben, de a Szegedi Ruhagyárban és a Konzervgyárban is arra törekedtek, hogy a versenyben a dolgozók minél nagyobb százaléka részt vegyen. s ezt írásban, a kollektív szerződésben le is fektették. Az értékelések régi, megszokott formája már elavult, hisz egykét ember került mindig az első helyre — a tömeg viszont, amely csak egy-két százalékkal teljesítette túl a száz százalékot, soha nem részesülhetett még erkölcsi megbecsülésben sem. Igaz az, hogy a százalékok hajszolása közben sok esetben megfeledkeztünk a minőségről, azok jártak jól, akik nem a jó munkára, hanem a gyors munkára törekedtek. Az anyagi érdekeltség e gyors munkáknál volt kézzelfogható, hisz például a Szegedi Vasöntödében jóval többet keresett az a dolgozó, aki 160 százalékos teljesítménye mellett igen sok selejtet is gyártott, mint az, aki kevés selejttel 110 százalékot teljesített. Ez azzal magyarázható, hogy a kártérítési összeg nem hajadhatja meg a dolgozó egy havi keresetének 15 százalékát, s így a magas százalék után járó bér mindig magasabb lett néhány forinttal, mfntha kevesebb selejtet teljesített volna, kevesebb százalékkal. ; Mindezen hibák mellett az a véleménye a szegedi dolgozóknak is: helytelen, ha elhanyagoljuk a tervek teljesítésére mozgósító versenyt. Üj, helyi formákat kell keresni, melyek elsősorban is a versenyben lévő erkölcsi és anyagi megbecsülést is biztosítanák. Ügy mondják, ha egy üzemben a dolgozóknak csak 30—40 százaléka venne részt szívvel-lélekkel a munkaversenyben és azokat érdemben jutalmazzuk anyagilag és erkölcsileg, akkor példájukra a többi munkás is bekapcsolódnék majd e nemes vetélkedésbe, mely a tervek teljesítése mellett a minőséget is célul tűzi ki. Erre igen jó példa a Textilművek esete, ahol az anyagtakarékosságra verseny kezdődött, s ma már a dolgozók többsége részt vesz benne. Az üzem igen helyesen, úgy határozott, hogy azok, akik az anyaggal dolgoznak — tehát maguk a munkások — kapják meg a felsőbb szervek által biztosított célprémiumukat negyedévenkint az öt, év végén pedig a 20 ezer forintot. E kezdeményezéshez hasonlót más üzemekben is találni lehet. Beszélnek például arról ds, hogy az üzem önállóságának növelése nagyban biztosítaná a munkaversenyben részvevők számának növekedését is, hisz ígv anyagi érdekeltség is fűződne a tervek teljesítéséhez. a minőség növeléséhez. Ha a terven felüli nyereséget az üzemek a munkások igényeinek megfelelően használják fel — gondolunk itt házak építésére —, akkor többen harcolnak majd azért, hogy a tervtúlteljesfltés mögött minőségi emelkedés is mutatkozzon. A minőségi bérezés is nagyban hozzájárul a munkaverseny új alapjainak megteremtéséhez. így a dolgozók zöme részesül anyagi és erkölcsi megbecsülésben, olyanok is, akik csak néhány százalékkal teljesítik túl a normákat, de akiknél e kevés túlteljesítés is többet jelent, mert minőségi munkát adnak ki kezükből. Az üzemi szakszervezeti vezetőknek a dolgozók igényeit kell figyelembe venni a munkaversenyek szervezésénél, értékelésénél. Igen sokan adhatnak hasznos javaslatot ehhez, hisz minden üzemben egyöntetű a vélemény: a munka versenyt a helyi sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani, azt elhanyagolni, megszüntetni nem szabad. Az ilyen igényt figyelembe kell venni, s már most meg kell kezdeni a tanácskozást, a vitát, hogyan lehetne Szeged egyes üzemeiben a helyi adottságoknak megfelelő miumkaversenyt kialakítani. Felosztják a Gedőt Új lakótelep létesül Felsóváros legmagasabb részén A tudósok, akik a település-történettel foglalkoznak, bizonyára mindig értetlenül gondolnak arra a helyzetre, ami 20—30 évvel ezelőtt Szegeden kialakult. Míg a városvédő körtöltéseken belül hatalmas lakatlan területek voltak, a házat építő kisembereket a körtöltésen kívüli telepeken helyezték el. Lassan azonban érik a terv a körtöltésen belüli „fehér foltok", a lakatlan területek be telep L tésére. Az első ilyen terv a Gedó — Felsőváros legmagasabb, az Adriai-tenger szintje fölött 80 méterre fekvő területének — rendezésére és betelepítésére vonatkozóan már el is készült. Ez a terület, amely a Csongrádi sugárút és a Tölgyes utca, valaj minit a Gyevi-sor és a Lomniczi utca között terül el, mintegy 18 hektáron, részben állami, résziben pedig magántulajdonban van. Egy földmérő munkaközösség készíti most a kisajátítási tervet, amelynek alapján felosztják a Gedót körülbelül Deszken is kibontakozóban vannak az egyszerűbb termelői társulások Az iij'ságok szeptember 9-én hozták nyilvánosságra a Minisztertanács határozatát a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Ennek a nagy jelentőségű határozatnak második része a földművesszö-: Vetkezeti mozgalom kiszélesítésével foglalkozik és nagy segítséget ad az egyszerű termelői társulások újabb formáinak kialakításához. Most, tfz nappal a határozat megjelenése után, megnéztük mit tesznek Deszken B már működő egyszerű termelői társulások megszilárdítása, valamint újabb formáinak létrehozása érdekében. Szűcs Tibor, a lielyí földművcsszövetkezet ügyvezetője elmondotta, hogy Deszken. a földművesszövetkezet keretéhen már több esztendeje működik egy rizstermelő szakcsoport 18 taggal 55 katasztrális hold területen. A szakcsoport tagjai a földművesszövetkezet segítségével eredményesen gazdálkodnak. Az idén is mintegy 18 mázsás holdankénti átlagtermésre számíthatnak. A földművesszö* Vetkezet támogatása mutatkozik meg abban is, bogy 8 forint aratási előleget ad kilónként a szakcsoportnak, s a szabadrizst magas áron, korlátlan mennyiségben átveszi a tagoktól. A szakcsoportnak nem kell tehát az eladásra szánt rizzsel piacoznia, a földművesszövetkezet segítségükre van az értékesítésben is; — Mennyi szabadrizsre kötöttek szerződést az idén? — kérdezzük az ügyvezetőt. — Eddig már mintegy 60 mázsára, — válaszolja, majd így folytatja tovább: — A szakcsoport rizsét nyolc százalékos haszonnal áruljuk, s az értékesítésre átvett áru egy részét itt, a deszki földművesszövetkezet boltjaiban hozzuk forgalomba, a többit pedig a környező községek földművesszövelkezeteinek adjuk át. Megtudtuk azt is, hogy si deszki földművesszővetkezet nemcsak a meglévő rizstermelő szakcsoportot támogatja, segíti, hanem az újabb; , egyszerű társulási formák létrehozásában ls tevékenykedik. A községben például mintegy 25 termelő bízta meg a földművesszövetkezetet azzal, hogy 66 katasztrális hold földre a nevükben kössön szántási szerződést a Deszki Gépállomással. Ugyanakkor tervbe vette a földművesszövetkezet igazgatósága azt is, hogy társulásba tömöríti a község kosárkötő dolgozó parasztjait. Deszken ugyanis számos parasztcsalád a téli hónapokban fűzvesszőfonással foglalkozik. Királyhegyi János, Török András, Muhari Márton, Dékány György és még többen mások, szinte művészei a kosárkötésnek. Ha ezek a dolgozó parasztok társulásba tömörülnek, a földművesszövetkezet nemcsak a fűzvesszőbeszerzésben tud segítségükre lenni, hanem áruikat bármilyen nagy tételben értékesíti is. A Minisztertanácsnak ez a nagy jelentőségű határozata megszabja azt is, bogy „a földművesszövet kezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a füldművesszövetkezetek tagjai értékesítő szövetkezeteivé is váljanak"-. Deszken erre ls megvan minden lehetőség, hiszen a község lakosságának 30 százaléka földművesszövetkezeti tag és majdnem mindenki salátatermelő. Az idei tavaszon például másfél millió fej salátát szállítottak el a környező nagyobb városokba és az ipari vidékekre. Ha a primőráruk termelésének további fokozásával a földművesszövetkezetben rejlő erőt még jobban megismerhetik a deszkiek, ha a tagság ragaszkodása még nagyobb lesz a szövttkezés iránt és ha a szakcsoportok és szakszövetkezetek száma is gyarapszik, akkor ezek az alacsonyabb termelői társulások nagyszerű iskolák lesznek a még egyénileg gazdálkodók számára a termelőszövetkezeti út megtalálásához. 94—96, egyenként 280 négyszögöles házhelynek. Az új lakóterület főként az Agyagos utcában és annak környékén alakulna ki. A II. kerületi Tanács üzletházat és bölcsődét is tervez az új lakóterületre, amelyen tervszerű városrészt kívánnak kialakítani. Ezen a részen haladna át a Csillag teret a Damjanich utcával összekötő úgynevezett Északi korál <— Szeged tervezett harmadik körútjának egy része. Ez a körút folytatódna majd az öthalmi úton túli erdőn keresztül. I'tt tehát egy egészséges, a talajvíztől nem befolyásolt, kedvező magasságú lakóterület alakulna ki. Ez a terület közlekedési szempontból is előnyös helyen fekszik, hiszen a Vásárhelyi sugárút felől a villamos, a Csongrádi sugárút felől pedig az autóbusz közelíti meg. A tanács az új területen kialakított házingatlanokat úgynevezett kisközművesítéssel, kétnyomú javított földúttal és gyalogjárdával, sarki közkifolyókkal, villanyvilágítással és utcai nyílt csatornával kívánja egyelőre ellátni. Az új lakóterület 280 négyszögöles ingatlanait október 1 és 5 között adja ki az igénylőknek a II. kerületi Tanács vkg osztálya. Az ingatlanokért négyszögölenként 6 forintot kell fizetni, mégpedig a telek árának egynegyed részét a juttatáskor, a többit pedig két év alatt félévenkénti részletekben. Az új ingatlanokon záros határidőn belül meg kell kezdeni és be is keli fejezni az építkezést. Az építkezések a tervek szerint tavasszal kezdődnének szabályos építési engedélyek alapján és két év alatt az ingatlanokat be kellene építeni. Ezen a lakóterületen minden új ingatlan-tulajdonosnak legalább egyszobás összkomfortos, szabadon álló földszintes házat kell építeni. Ilyen módon egy egységes, városrendezési szempontból harmónilkus lakóterület alakul ki a Gedó helyén. Bufsanyin: A Szovjetunió kormánya hajlandó egy kormányfői értekezleten részt venni a szuezi kérdés rendezése érdekében Miről írjon a Délmagyarország? Ankét a szerkesztőségben A szerkesztőségünk klubhelyiségében (Lenin u. 11. I. em.) szeptember 21-én, pénteken délután 5 órai kezdettel ankétot tartunk „Miről írjon a Délmagyarország?" címmel. Lapunk minden olvasóját, levelezőjét, tudósítóját szívesen látunk ezen az ankéton* Moszkvka (TASZSZ): Kingsbury Smith, az International News Service amerikai, hírügynökség alelnöke és vezérigazgatója táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez és kérte, válaszoljon több, a Szuezi-csatorna problémájával összefüggő kérdésre. Az alábbiakban közöljük N. A, Bulganyin válaszait Kingsbury Smith kérdéseire. KÉRDÉS: A közép-keleti háborús veszély elhárítása érdekében hajlandó-e a Szovjetunió kormánya haladéktalanul részt venni egy államfői színvonalon tartandó találkozón Egyiptom, India, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányaival? VÁLASZ: A szovjet kormány már állást foglalt amellett, i hogy a szuezi kérdést igazságosan, békésen, tárgyaiások útján kell megoldani. Hogy elősegítse e kérdés ilyen megoldását, a szovjet kormány hajlandó részt venni Egyiptom. Ind'a Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányfőinek értekezletén. KÉRDÉS: Úgy véli-e ön, hogy az említett hatalmak vezetőinek értekezlete békés megoldást tudna találni a szuezi kérdésre, olyan megoldást, amely egyfelől megőrizné Egyiptom szuverénitását, másfelől pedig biztosítaná a csatornán való hajózás szabadságát az egész világ hajói számára? VÁLASZ: Kétségtelenül lehetne találni ilyen békés megoldást a szuezi kérdésben. Mint ismeretes, Egyiptom kormánya már kifejezésre juttatta, hogy hajlandó a többi érdekelt állammal • együtt felülvizsgálni az 1888. évi konstantinápolyi egyezményt és egyezményt kötni a csatornán való hajózás szabadságára vonatkozólag. Egyiptomnak ez a javaslata .megnyitja az utat a szuezi kérdés békés rendezéséhez. Magától értetődik, hogy a csatornán való szabad hajózásra vonatkozó megfelelő egyezményt végeredményben úgy keli létrehozni, hogy ezt a kérdést megvitatják egy széleskörű nemzetközi értekezleten, valamennyi érdekelt állam részvételével; KÉRDÉS: Ha az említett hatalmak vezetői megegyezésre tudnának jutni a Szuezi-csatorna kérdésének rendezéséről, hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya ezt az egyezményt ratifikálás végett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszteni? VÁLASZ: A szovjet kormány nem ellenezné, hogy ezt az egyezményt az ENSZ elé terjesszék. KÉRDÉS: Mennyi időn belül volna hajlandó részt venni a Szovjetunió kormánya a fent említett találkozón és az ön véleménye szerint hol volna jó megtartani azt? VÁLASZ: A Szovjetunió kormánya a részvevők számára bármely alkalmas időpontban és bármely elfogadható helyen hajlandó részt venni egy ilyen találkozón, ha az összes említett hatalmak hajlandók a szóbanforgó találkozóra. Alkalmas hely lehetne például Genf, természetesen akkor, ha a svájci kormány ehhez hozzájárul. Megtekintették a szegedi klinikákat a román orvos-vendégek A Szegeden tartózkodó orvosdelegáció szerdán délelőtt az Orvostudományi Egyetem kutató- és gyógyintézetében tett látogatást dr. Kenyeres Ferenc, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika adjunktusa és dr. Berkes Pál a Városi Tanács egészségügyi osztályának szakorvosa vezeté • sével. A Bőrgyógyászati Klinikán dr. Sipos Károly docens fogadta a vendégeket és megmutatta a klinikát. A Belgyógyászati Klinika kisebb fogadást adott a román vendégek tiszteletére, ahol dr. Kelemen Endre adjunktus, dr. Petri Gábor, dr. Berkessy László professzor és ifj. Hetényi Géza, az élettan megbízott professzora válaszolt a kérdésekre. N A román orvosdelegáció ezután megtekintette a Belgyógyászati Klinika röntgen osztályát, majd az Európahírű szív- és érsebészeti osztályát, valamint a haemodynamikai és castro-enterologiai (kémiai vizsgálatok) laboratóriumait. A klinika valamennyi osztályát dr. Petri Gábor professzor mutatta be a román orvosoknak, akik több fiatal klinikai orvost meghívtak látogatásra Temesvár gyógyintézeteibe. A Sebészeti Klinikán dr. Jáky Gyula professzor fogadta és vezette végig a hatalmas intézetben a kedves vendégeket. Dr. Bulbuca profeszszor az urológiai osztályon időzött hosszan, míg a többiek a vérellátó és a gyógytorna intézetekben tettek lá • togatást. Dr. Jáky Gyula bemutatta intézete gazdagon és ízlésesen berendezett könyvtárát is, ahol nagy megelégedéssel szemlélték a román orvos-vendégek a haladó magyar orvostudomány, az 1848as magyar szabadságharc hós orvosai elveszettnek hitt, hiteles portréit. A szívélyes vendéglátás és látogatás a klinika előtti fényképfelvételekkel ért véget, majd a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán rendezett ebéden vettek részt a román vendégek, ahol a belépéskor dr. Batizfalvy János professzor, az intézet igazgatója fogadta a vendégeket. A szerda délutáni órákban még több egyetemi intézetet látogattak meg a román orvosdelegáció tagjai, majd este a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintették a Hoffmann meséi című opera előadását. Ma reggel Hódmezővásárhelyre és Szentesre utaztak a román vendégek Csongrád megye egészségügyi intézeteinek látogatására.