Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-20 / 222. szám

WtlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 222. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. szept. 20. Mai számunk bél: Dózsa-szobor tervek Szegeden (2-es oldal) Nyilatkozat az írói felelősség kérdésében (3-as oldal) Tervezés közben (3-as oldal) Munkaverseny - a helyi sajátosságok szerint Az utóbbi napokban egyre több szó esik Szeged üzemeiben a munkaversenyről. Van­nak, akik azt állítják, hogy a munkaver­seny bizonyos mértékig gátolja a minőség fejlesztését, s ezért lemondanának annak szervezéséről. Mások viszont azt vallják, hogy a munkaverseny jó, szükséges, csupán tormáit kell helyesen megválasztani. Az utóbbi vélemény a helyes, hisz számos példa azt mutatja, hogy hiba lenne a szo­cialista munkaverseny szervező és nevelő hatásának lebecsülése. Az elmúlt évek so­rán a versenyben részvevők között tehet­ségek bontakoztak ki, akik anyagi és er­kölcsi megbecsülésben is részesülték, s ma már vannak egyes szakmáknak olyan ki­válóságai, akiket ismer és szeret az egész ország. Való igaz az, hogy a munkaver­sennyel sokszor sablonosan, nem egy eset­ben bürokratikusán foglalkoztunk Szeged üzemeiben is, csupán az volt a fontos, há­nyan vesznék részt a versenyben. Számos példával lehet igazolni, hogy ezt a havon­kénti kötelező vállalást a dolgozók felesle­gesnek tartották, sokszor rábízták a szak­szervezeti bizalmiakra a számadatok beírá­sát. A Szegedi Textilművekben, de a Sze­gedi Ruhagyárban és a Konzervgyárban is arra törekedtek, hogy a versenyben a dol­gozók minél nagyobb százaléka részt ve­gyen. s ezt írásban, a kollektív szerződés­ben le is fektették. Az értékelések régi, megszokott formája már elavult, hisz egy­két ember került mindig az első helyre — a tömeg viszont, amely csak egy-két szá­zalékkal teljesítette túl a száz százalékot, soha nem részesülhetett még erkölcsi meg­becsülésben sem. Igaz az, hogy a százalé­kok hajszolása közben sok esetben megfe­ledkeztünk a minőségről, azok jártak jól, akik nem a jó munkára, hanem a gyors munkára törekedtek. Az anyagi érdekelt­ség e gyors munkáknál volt kézzelfogható, hisz például a Szegedi Vasöntödében jóval többet keresett az a dolgozó, aki 160 száza­lékos teljesítménye mellett igen sok selej­tet is gyártott, mint az, aki kevés selejttel 110 százalékot teljesített. Ez azzal magya­rázható, hogy a kártérítési összeg nem ha­jadhatja meg a dolgozó egy havi kereseté­nek 15 százalékát, s így a magas százalék után járó bér mindig magasabb lett néhány forinttal, mfntha kevesebb selejtet teljesí­tett volna, kevesebb százalékkal. ; Mindezen hibák mellett az a véleménye a szegedi dolgozóknak is: helytelen, ha el­hanyagoljuk a tervek teljesítésére mozgó­sító versenyt. Üj, helyi formákat kell ke­resni, melyek elsősorban is a versenyben lévő erkölcsi és anyagi megbecsülést is biztosítanák. Ügy mondják, ha egy üzem­ben a dolgozóknak csak 30—40 százaléka venne részt szívvel-lélekkel a munkaver­senyben és azokat érdemben jutalmazzuk anyagilag és erkölcsileg, akkor példájukra a többi munkás is bekapcsolódnék majd e nemes vetélkedésbe, mely a tervek telje­sítése mellett a minőséget is célul tűzi ki. Erre igen jó példa a Textilművek esete, ahol az anyagtakarékosságra verseny kez­dődött, s ma már a dolgozók többsége részt vesz benne. Az üzem igen helyesen, úgy határozott, hogy azok, akik az anyaggal dolgoznak — tehát maguk a munkások — kapják meg a felsőbb szervek által bizto­sított célprémiumukat negyedévenkint az öt, év végén pedig a 20 ezer forintot. E kez­deményezéshez hasonlót más üzemekben is találni lehet. Beszélnek például arról ds, hogy az üzem önállóságának növelése nagy­ban biztosítaná a munkaversenyben rész­vevők számának növekedését is, hisz ígv anyagi érdekeltség is fűződne a tervek tel­jesítéséhez. a minőség növeléséhez. Ha a terven felüli nyereséget az üzemek a mun­kások igényeinek megfelelően használják fel — gondolunk itt házak építésére —, ak­kor többen harcolnak majd azért, hogy a tervtúlteljesfltés mögött minőségi emelke­dés is mutatkozzon. A minőségi bérezés is nagyban hozzájárul a munkaverseny új alapjainak megteremtéséhez. így a dolgo­zók zöme részesül anyagi és erkölcsi meg­becsülésben, olyanok is, akik csak néhány százalékkal teljesítik túl a normákat, de akiknél e kevés túlteljesítés is többet jelent, mert minőségi munkát adnak ki kezükből. Az üzemi szakszervezeti vezetőknek a dolgozók igényeit kell figyelembe venni a munkaversenyek szervezésénél, értékelé­sénél. Igen sokan adhatnak hasznos javas­latot ehhez, hisz minden üzemben egyön­tetű a vélemény: a munka versenyt a helyi sajátosságoknak megfelelően kell kialakí­tani, azt elhanyagolni, megszüntetni nem szabad. Az ilyen igényt figyelembe kell venni, s már most meg kell kezdeni a ta­nácskozást, a vitát, hogyan lehetne Szeged egyes üzemeiben a helyi adottságoknak megfelelő miumkaversenyt kialakítani. Felosztják a Gedőt Új lakótelep létesül Felsóváros legmagasabb részén A tudósok, akik a telepü­lés-történettel foglalkoznak, bizonyára mindig értetlenül gondolnak arra a helyzetre, ami 20—30 évvel ezelőtt Sze­geden kialakult. Míg a város­védő körtöltéseken belül ha­talmas lakatlan területek voltak, a házat építő kisem­bereket a körtöltésen kívüli telepeken helyezték el. Las­san azonban érik a terv a körtöltésen belüli „fehér foltok", a lakatlan területek be telep L tésére. Az első ilyen terv a Gedó — Felsőváros legmaga­sabb, az Adriai-tenger szintje fölött 80 méterre fekvő terü­letének — rendezésére és betelepítésére vonatkozóan már el is készült. Ez a terü­let, amely a Csongrádi sugár­út és a Tölgyes utca, vala­j minit a Gyevi-sor és a Lom­niczi utca között terül el, mintegy 18 hektáron, rész­ben állami, résziben pedig magántulajdonban van. Egy földmérő munkaközösség ké­szíti most a kisajátítási ter­vet, amelynek alapján fel­osztják a Gedót körülbelül Deszken is kibontakozóban vannak az egyszerűbb termelői társulások Az iij'ságok szeptember 9-én hozták nyilvánosságra a Minisz­tertanács határozatát a mező­gazdasági szövetkezeti mozga­lom fejlesztéséről. Ennek a nagy jelentőségű határozatnak második része a földművesszö-: Vetkezeti mozgalom kiszélesítésé­vel foglalkozik és nagy segítsé­get ad az egyszerű termelői tár­sulások újabb formáinak kiala­kításához. Most, tfz nappal a határozat megjelenése után, megnéztük mit tesznek Deszken B már működő egyszerű terme­lői társulások megszilárdítása, valamint újabb formáinak lét­rehozása érdekében. Szűcs Tibor, a lielyí földmű­vcsszövetkezet ügyvezetője el­mondotta, hogy Deszken. a föld­művesszövetkezet keretéhen már több esztendeje működik egy rizstermelő szakcsoport 18 tag­gal 55 katasztrális hold terüle­ten. A szakcsoport tagjai a földművesszövetkezet segítségé­vel eredményesen gazdálkod­nak. Az idén is mintegy 18 má­zsás holdankénti átlagtermésre számíthatnak. A földművesszö* Vetkezet támogatása mutatko­zik meg abban is, bogy 8 forint aratási előleget ad kilónként a szakcsoportnak, s a szabadrizst magas áron, korlátlan mennyi­ségben átveszi a tagoktól. A szakcsoportnak nem kell tehát az eladásra szánt rizzsel piacoz­nia, a földművesszövetkezet se­gítségükre van az értékesítésben is; — Mennyi szabadrizsre kötöt­tek szerződést az idén? — kér­dezzük az ügyvezetőt. — Eddig már mintegy 60 mázsára, — válaszolja, majd így folytatja tovább: — A szakcso­port rizsét nyolc százalékos ha­szonnal áruljuk, s az értékesí­tésre átvett áru egy részét itt, a deszki földművesszövetkezet boltjaiban hozzuk forgalomba, a többit pedig a környező köz­ségek földművesszövelkezeteinek adjuk át. Megtudtuk azt is, hogy si deszki földművesszővetkezet nemcsak a meglévő rizsterme­lő szakcsoportot támogatja, se­gíti, hanem az újabb; , egyszerű társulási formák létrehozásában ls tevékenyke­dik. A községben például mint­egy 25 termelő bízta meg a földművesszövetkezetet azzal, hogy 66 katasztrális hold föld­re a nevükben kössön szántási szerződést a Deszki Gépállomás­sal. Ugyanakkor tervbe vette a földművesszövetkezet igazgató­sága azt is, hogy társulásba tö­möríti a község kosárkötő dolgo­zó parasztjait. Deszken ugyan­is számos parasztcsalád a téli hónapokban fűzvesszőfonással foglalkozik. Királyhegyi János, Török András, Muhari Márton, Dékány György és még többen mások, szinte művészei a kosár­kötésnek. Ha ezek a dolgozó pa­rasztok társulásba tömörülnek, a földművesszövetkezet nem­csak a fűzvesszőbeszerzésben tud segítségükre lenni, hanem áruikat bármilyen nagy tételben értékesíti is. A Minisztertanácsnak ez a nagy jelentőségű határozata megszabja azt is, bogy „a föld­művesszövet kezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevé­kenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a füldművesszövetkezetek tag­jai értékesítő szövetkezeteivé is váljanak"-. Deszken erre ls megvan min­den lehetőség, hiszen a község lakosságának 30 százaléka föld­művesszövetkezeti tag és majd­nem mindenki salátatermelő. Az idei tavaszon például másfél millió fej salátát szállítottak el a környező na­gyobb városokba és az ipari vi­dékekre. Ha a primőráruk ter­melésének további fokozásával a földművesszövetkezetben rejlő erőt még jobban megismerhetik a deszkiek, ha a tagság ragasz­kodása még nagyobb lesz a szö­vttkezés iránt és ha a szakcso­portok és szakszövetkezetek szá­ma is gyarapszik, akkor ezek az alacsonyabb termelői társu­lások nagyszerű iskolák lesznek a még egyénileg gazdálkodók számára a termelőszövetkezeti út megtalálásához. 94—96, egyenként 280 négy­szögöles házhelynek. Az új lakóterület főként az Agya­gos utcában és annak kör­nyékén alakulna ki. A II. ke­rületi Tanács üzletházat és bölcsődét is tervez az új lakó­területre, amelyen tervszerű városrészt kívánnak kialakí­tani. Ezen a részen haladna át a Csillag teret a Damja­nich utcával összekötő úgy­nevezett Északi korál <— Szeged tervezett harmadik körútjának egy része. Ez a körút folytatódna majd az öthalmi úton túli erdőn ke­resztül. I'tt tehát egy egészsé­ges, a talajvíztől nem befo­lyásolt, kedvező magasságú lakóterület alakulna ki. Ez a terület közlekedési szempont­ból is előnyös helyen fekszik, hiszen a Vásárhelyi sugárút felől a villamos, a Csongrádi sugárút felől pedig az autó­busz közelíti meg. A tanács az új területen kialakított házingatlanokat úgynevezett kisközművesítéssel, kétnyo­mú javított földúttal és gya­logjárdával, sarki közkifo­lyókkal, villanyvilágítással és utcai nyílt csatornával kí­vánja egyelőre ellátni. Az új lakóterület 280 négyszögöles ingatlanait október 1 és 5 között adja ki az igénylőknek a II. kerületi Tanács vkg osztálya. Az in­gatlanokért négyszögölenként 6 forintot kell fizetni, még­pedig a telek árának egyne­gyed részét a juttatáskor, a többit pedig két év alatt fél­évenkénti részletekben. Az új ingatlanokon záros határ­időn belül meg kell kezdeni és be is keli fejezni az épít­kezést. Az építkezések a ter­vek szerint tavasszal kezdőd­nének szabályos építési enge­délyek alapján és két év alatt az ingatlanokat be kellene építeni. Ezen a lakóterületen minden új ingatlan-tulajdo­nosnak legalább egyszobás összkomfortos, szabadon álló földszintes házat kell építeni. Ilyen módon egy egységes, városrendezési szempontból harmónilkus lakóterület ala­kul ki a Gedó helyén. Bufsanyin: A Szovjetunió kormánya hajlandó egy kormányfői értekezleten részt venni a szuezi kérdés rendezése érdekében Miről írjon a Délmagyarország? Ankét a szerkesztőségben A szerkesztőségünk klub­helyiségében (Lenin u. 11. I. em.) szeptember 21-én, pén­teken délután 5 órai kezdet­tel ankétot tartunk „Miről írjon a Délmagyarország?" címmel. Lapunk minden ol­vasóját, levelezőjét, tudósító­ját szívesen látunk ezen az ankéton* Moszkvka (TASZSZ): Kings­bury Smith, az International News Service amerikai, hír­ügynökség alelnöke és vezér­igazgatója táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökéhez és kérte, válaszol­jon több, a Szuezi-csatorna problémájával összefüggő kérdésre. Az alábbiakban közöljük N. A, Bulganyin válaszait Kings­bury Smith kérdéseire. KÉRDÉS: A közép-keleti háborús veszély elhárítása érdekében hajlandó-e a Szov­jetunió kormánya haladékta­lanul részt venni egy állam­fői színvonalon tartandó ta­lálkozón Egyiptom, India, Franciaország, Nagy-Britan­nia és az Egyesült Államok kormányaival? VÁLASZ: A szovjet kor­mány már állást foglalt amel­lett, i hogy a szuezi kérdést igazságosan, békésen, tárgya­iások útján kell megoldani. Hogy elősegítse e kérdés ilyen megoldását, a szovjet kor­mány hajlandó részt venni Egyiptom. Ind'a Franciaor­szág, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kormányfőinek érte­kezletén. KÉRDÉS: Úgy véli-e ön, hogy az említett hatalmak vezetőinek értekezlete békés megoldást tudna találni a szu­ezi kérdésre, olyan megol­dást, amely egyfelől meg­őrizné Egyiptom szuverénitá­sát, másfelől pedig biztosíta­ná a csatornán való hajózás szabadságát az egész világ hajói számára? VÁLASZ: Kétségtelenül le­hetne találni ilyen békés megoldást a szuezi kérdés­ben. Mint ismeretes, Egyip­tom kormánya már kifejezés­re juttatta, hogy hajlandó a többi érdekelt állammal • együtt felülvizsgálni az 1888. évi konstantinápolyi egyez­ményt és egyezményt kötni a csatornán való hajózás sza­badságára vonatkozólag. Egyiptomnak ez a javaslata .megnyitja az utat a szuezi kérdés békés rendezéséhez. Magától értetődik, hogy a csatornán való szabad hajó­zásra vonatkozó megfelelő egyezményt végeredményben úgy keli létrehozni, hogy ezt a kérdést megvitatják egy széleskörű nemzetközi érte­kezleten, valamennyi érde­kelt állam részvételével; KÉRDÉS: Ha az említett hatalmak vezetői megegye­zésre tudnának jutni a Szu­ezi-csatorna kérdésének ren­dezéséről, hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya ezt az egyezményt ratifikálás vé­gett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszteni? VÁLASZ: A szovjet kor­mány nem ellenezné, hogy ezt az egyezményt az ENSZ elé terjesszék. KÉRDÉS: Mennyi időn be­lül volna hajlandó részt ven­ni a Szovjetunió kormánya a fent említett találkozón és az ön véleménye szerint hol volna jó megtartani azt? VÁLASZ: A Szovjetunió kormánya a részvevők szá­mára bármely alkalmas idő­pontban és bármely elfogad­ható helyen hajlandó részt venni egy ilyen találkozón, ha az összes említett hatal­mak hajlandók a szóbanforgó találkozóra. Alkalmas hely lehetne pél­dául Genf, természetesen ak­kor, ha a svájci kormány eh­hez hozzájárul. Megtekintették a szegedi klinikákat a román orvos-vendégek A Szegeden tartózkodó or­vosdelegáció szerdán délelőtt az Orvostudományi Egyetem kutató- és gyógyintézetében tett látogatást dr. Kenyeres Ferenc, a Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinika adjunk­tusa és dr. Berkes Pál a Vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályának szakorvosa vezeté • sével. A Bőrgyógyászati Kli­nikán dr. Sipos Károly do­cens fogadta a vendégeket és megmutatta a klinikát. A Belgyógyászati Klinika ki­sebb fogadást adott a román vendégek tiszteletére, ahol dr. Kelemen Endre adjunktus, dr. Petri Gábor, dr. Berkessy László professzor és ifj. He­tényi Géza, az élettan meg­bízott professzora válaszolt a kérdésekre. N A román orvosdelegáció ezután megtekintette a Bel­gyógyászati Klinika röntgen osztályát, majd az Európa­hírű szív- és érsebészeti osz­tályát, valamint a haemo­dynamikai és castro-entero­logiai (kémiai vizsgálatok) laboratóriumait. A klinika valamennyi osztályát dr. Pet­ri Gábor professzor mutatta be a román orvosoknak, akik több fiatal klinikai or­vost meghívtak látogatásra Temesvár gyógyintézeteibe. A Sebészeti Klinikán dr. Jáky Gyula professzor fogad­ta és vezette végig a hatal­mas intézetben a kedves ven­dégeket. Dr. Bulbuca profesz­szor az urológiai osztályon időzött hosszan, míg a töb­biek a vérellátó és a gyógy­torna intézetekben tettek lá • togatást. Dr. Jáky Gyula be­mutatta intézete gazdagon és ízlésesen berendezett könyv­tárát is, ahol nagy megelége­déssel szemlélték a román orvos-vendégek a haladó ma­gyar orvostudomány, az 1848­as magyar szabadságharc hós orvosai elveszettnek hitt, hi­teles portréit. A szívélyes vendéglátás és látogatás a klinika előtti fényképfelvéte­lekkel ért véget, majd a Szü­lészeti és Nőgyógyászati Kli­nikán rendezett ebéden vet­tek részt a román vendégek, ahol a belépéskor dr. Batiz­falvy János professzor, az in­tézet igazgatója fogadta a vendégeket. A szerda délutáni órákban még több egyetemi intézetet látogattak meg a román or­vosdelegáció tagjai, majd este a Szegedi Nemzeti Színház­ban megtekintették a Hoff­mann meséi című opera elő­adását. Ma reggel Hódmező­vásárhelyre és Szentesre utaztak a román vendégek Csongrád megye egészségügyi intézeteinek látogatására.

Next

/
Thumbnails
Contents