Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

4 Vasárnap, 1956. szeptember 8. A megyei pártbizottság kibővített ülése (Folytatót a 3. oldalról.) hagyjuk nem egy esetben, hogy mellőzzék őket a küllőid: utazásoknál, jutalmazásoknál és egyéb alkalmaknál. Visszatartja megyénkben a ' becsületesen dolgozó pártonkívüli értelmiségieket a párthoz való közeledéstől azt ls, hogy pártbizottságaink sok esetben a legképzettebb, a legtekintélyesebb értelmiségieket is mellőzték. Nem voltunk hozzászokva ahhoz, hogy az értelmiségnek nem kinyilatkoztatások, utasítások kellenek és ezzel nem is lehet őket a párt mellé állítani, hanem olyan meggyőző érvek, amelyek az értelmiség számára kielégítőek. Olyan érvek, amelyek az értelmiséget meggyőzik a párt igazáról, álláspontjáról. Ezért kell az értelmiség körében kialakuló véleménynyilvánítást, vitaszellemet továbbfejleszteni, segíteni. Ezt azért kell világosan leszögezni, mert az értelmiség egyes rétegeiben élnok olyan érzések, hogy a kialakuló vitatkozó légkör nem lesz állandó. — Pártbizottságainknak az értelmiség munkáját sokoldalúan, jóindulatúan kell figyelnie és segítenie. Nem szabad durván beleavatkozni az értelmiségi dolgozók munkájába. Sokszor előfordult, hogy pártbizottságaink indokolatlanul vontak felelősségre pedagógusokat, orvosokat és az utóbbi időben mindinkább több esetben agronómusokat. Több agronómus munkáját az keseríti el, hogy a párttól munkájával kapcsolatosan dicséretet keveset, ellenben szidást annál többet kapott. Ez a jelenség az utóbbi időben annyira gyakorlattá vált, hogy kezdi veszélyeztetni a kölcsönös bizalom továbbá fejlődését. — Az értelmiség és a párt között olyan viszonynak kell lennie, ami a kölcsönös bizalomra épül; csak a kölcsönös bizalomra épült kapcsolat lehet szilárd és tartós. Eddig sajnos sok értelmiségi dolgozó félt a párttól. Hosszú évek során hozzászoktattuk az értelmiségi dolgozókat ahhoz, hogy a párt csak akkor foglalkozik velük, ha munkájuk ellen valami kifogás merül fel. Jobban meg kell becsülni azokat az értelmiségi dolgozókat, akik hosszú évek sora óta kiálltak a párt politikája mellett. Ezeket az értelmiségi dolgozókat pártbizottságainknak jobban be kell vonni a párt és az állami ólct vezetésébe. Joggan veti fel megyénkben az értelmiség, hogy számarányának, tudásának arányában nincs képviselve a vezetésben. Megyénkben a párt funkcionáriusok között kevesen vannak értelmiségi dolgozók. A tanácsapparátusban valamivel jobb a helyzet, de mégsem kielégítő. A Vásárhelyi Városi Tanácson kilenc értelmiségi dolgozik, azok is az egészségügyi osztályon dolgozó örvösek és ez oktatási osztályon dolgozó tanulmányi felügyelő. Községi tanácselnökök között megyénkben mindössze csak egy értelmiségi van, az ásotthalmi tanácselnök. Ezt az előállott helyzetet nem is annyira a régi értelmiség, hanem az új értelmiség bírálja. Hiszen a régi értelmiség többé-kevésbé beletörődött már abba — ami nem helyes —, ha tudata mélyén nem is ért vele egyet, hogy a vezetőségibe, vezetőfunkcióba nem kerülhet. De az az új értelmiség, amelyiknek nagy többsége munkásparaszt származású, egy ré3ze pedig egynéhány évvél ezelőtt az üzemi munkás, vagy paraszt szintjéről emelkedett fel az értelmiségi szintre, helyet kér a vezetésben. Pártbizottságainknak ezt megkell érten iök és ezért a párt- és állami apparátust mindinkább meg kell olyan értelmiségi dolgozókkal erősíteni, különösen szakterületeken, akik szakmailag fejlettek és politikailag is helyesen látnak. — Az értelmiség bevonását a vezetésbe akadályozta az is, hogy az értelmiség sem szívesen vállalt vezető funkciót. Van ezenkívül anyagi oka is. Az értelmiség helyes bevonása a vezetésbe perspektívát ad a fiataloknak. Erről beszélni kell, mert a középoktatás és egyetemi továbbtanulással kapcsolatosan elterjedt bizonyos fokú perspektívátlanság az értelmiség körében. Ennek van is bizonyos reális alapja: ugyanis a múlt években esetenként indokolatlanul háttérbe helyeztük a középiskolai és egyetemi felvételeknél az értelmiségi származású fiatalokat. A beszámoló ezután ismertette, hogy a Központi Vezetőség határozatának azt a megállapítását, hogy lehetőleg minden kitűnő és jelesrendű értelmiségi származású tanuló felvételt nyerjen az egyetemeken és főiskolákon, többé-kevésbé sikertilt megvalósítani már ebben az évben a szegedi egyetemeken és főiskolákon. Az orvostudományi egyetemen 25, a tudományegyetemen 20, a pedagógiai iskolán 17 százalék az értelmiségi származású tanuló arányszáma. Az új és régi értelmiség viszonya A régi és az új értelmiség közötti viszony több relációban jelentkezik. Például úgy, hogy a régi értelmiség az adminisztrációs ügyeket végzi, az új értelmiség pedig a tényleges szakmai vezető munkát; je'entkezik úgy, különösen a mezőgazdaság területén, hogy a régi értelmiség kezébe összpontosul a gazdaságok vezetése és háttérbe szorítják a fiatal értelmiségieket. Nagyon sok esetben egyéni sérelem alapján kölcsönös bizalmatlanság jellemzi az új és régi értelmiség viszonyát. A Kutasi úti Állami Gazdaságban például Kunstár Piroska és Dani Katalin agráregyetemet végzeit agronómusoknak hónapokon keresztül nem tudtak munkát biztosítani. Foglalkozott a beszámoló azzal a problémával ls, amely a fiatal szakemberek általános műveltéségét, szakmai tudását, nyelvismeretét hiányolja. A fiatal értelmiségnek pótolnia kell ezeket a hiányokat; — Az osztályidegen származású értelmiségiek közül azokkal szemben, akik valamilyen szakterületen dolgoznak és munkájukat lelkiismeretesen. becsületesen látják el, nem indokolt a hátrányos megkülönböztetés. Ezeket az értelmiségi dolgozókat kell hagyni nyugodtan dolgozni. ' Persze ez nem azt jelenti, hogy a párt és állami ellenőrzését elhanyagoljuk. A beszámoló még egy-két fontos tény taglalása után szükségesnek tartotta két fontos problémáról megemlékezni, mivel ez az utóbbi időben megyénkben is az értelmiség körében nem tisztázódott kellően. 1. A pártvezetésről. A pártvezetés ellen egyes értelmiségi személyek az utóbbi hónapokban támadást Indítottak. holott az értelmiség nagy többsége igényli és helyesnek tartja a pártvezetésnek azt a módját, mely magasfekú eszmei, elvi irányításban ölt tes'et. De ugyanakkor helvteleníti. jogosan, a pártvezetésnek olyan módszerét, amel'yel nem egy .esetben mi is dolgoztunk, ami utasításokban, adminisztratív intézkedésekben jelentkezett. 2. A szovjet tapasztalatok alkalmazásáról. A szovjet tapasztalatok alkalmazása terén az elmük években a tudomány, a művészet, a termelés vonalán követtünk el hibákat, mégis megállapíthatjuk, hogy a szovjet tapasztalatok átvétele nélkül nem értünk volna el olyan eredményeket, mint amilyeneket elértünk. Rajtunk múlik, hogy azokat a tanácsokat, ame'yeket mi a szovjet elvtársainktól kaptunk, ne mechanikusan, saját viszonyaink figyelembe vétele nélkül alkalmazzuk. De emellett szükségünk van arra, hogy tanuljunk a fejlett kapitalista országoktól is. A beszárító1 ó a következő megállapításokkal fejeződött be: — Ha a járási, városi pártbizottságaink és tanöcsszerHozzószólások A beszámolót élénk vita követte. Dr. Baróti Dezső elvtárs, a szegedi egyetem professzora hangsúlyozta, hogy az egyetemmel többet törődtek a múltban, mint az értelmiség más rétegeivel és önkritikusan állapította meg, hoey az egyetem sem követett el mindent ez értelmiség fiainak egyetemi felvétele érdekében. Az egyetemen sem kielégítő az új és a régi értelmiség viszonya, noha nagy javulásról számolhat be. Nagyon fontosnak tartja a nyelvtanulást, amit a fiatalság érdekében országos szinten kell megoldani. Szóvátette a pedagógusok túlterheltségét is. amit az óraszámok csökkentésével kell megoldani. Kívánatos — mondotta — az Iskolai oktatásban a minőségi munka A Központi Vezetőség határozatát rendkívül jelentős ténynek tartja, mert áttala a megyei értelmiségi dol eogék olyan fegyvert kaptak, aminek segítségével szívvel-lélekkel szolgálhatják népi demokráciánkat. Dr. Sárkány Gvörgy elvtárs, a megyei bíróság elnöke szóvátette, hogy a bírósági dolgozók és a jogászok pártba vetett bizalmát a rossz káderpolitika gyöngítette. Egy másik — és ez volt a fő ok —, amit sérelmeztek, az a szakmai tudás lebecsülése volt, ami egyik területen sem jelentkezett olyan mértékben, mint a bíróság területén. A törvénysértések is bizalmatlanságot keltettek, ami még a Központi Vezetőség határozata után sem számolódott fej teljes mértékben. A teljes bizalom kialakulásának előfeltétele a törvénysértések felszámolása és a bírói függetlenség biztosítása. Kifogásolta Sárkány elvtárs felszólalásában, hogy a hibákról sokat, az eredményekről keveset beszélünk, noha eredményként könyvelhető el a dr. cím visszaadása is. Fokozza a jó hangulatot a párt vezető funkcionáriusokkal való találkozás, beszélgetés. Szükségesnél: látja a pártfegyelmi bizottságokba jogászok közreműködését. Kérte továbbá a szabadság idejének felemelését, a pedagógusoknak adott vasúti kedvezmény bírókra való kiterjesztését és az 1948 óta kizártak eseteinek felülvizsgálatát Dr Józsa Klára makói kórházi főorvos a makói értelmiség elszigeteltségéről beszélt, valamint a kizárások okozta bizalmatlanságról, Megemlítette, hogy az új orvosoktól nem kapják meg azt a politikai állásfoglalást, amit várnak. Idegenkedés mutatkozik az ideológiától. Sürgette a nők bevonását a Hazafias Népfront munkájába. Ha a kommunisták mindent megtesznek, hogy az értelmiség elzárkózását megtörjók, akkor előre viszik a párt ügyét — mondotta). Karácsonyi Bcla egyetemi docens, országgyűlési képviselő fe'szólalúsában számlatan problémával foglalkozott, mint • az értelmiség életformája, az értelmiség anyagi helyzete, az egyetemi hallgatók közötti tagfelvétel, a női értelmiség kérdése, valamint a felsőoktatás átszervezésének szükségessége. Végül megállapította, hogy a hagyományok szeretete és a proletár Internacionalizmus dialektikus egységéből a proletár internacionalizmus egyo'daiú hangsúlyozása sokszor káros volt. Gáspár Mihály szentesi iskolaigazgató, a Hazafias Népfront szentesi bizottságának elnöke kutatta annak az okát, hogy a régi értelmiségi miért nem tudott fokozottabban bekapcsolódni a párt politikájába. Kérte a fokozottabb pártépítési munkát r.z értelmiség körében és lehetőségét ónnak, hogy az értelmiségi ítatnlok jobban bekapcsolódhassanak a DISZ munkájába. Szilárd János elvtárs, a szegcdi orvosegyetem párttítkára a beszámolót elfogadta, de egynéhány hiányosságát bírálta, főleg azt, högy nem volt'eléggé önkritikus. Zombori János elvtárs az értelmiség helyzetét a munkásosztály .szemszögéből vizsgáHa és hangsúlyozta, hogy Lenintől kell tanulnunk, hogy levetkőzzük eddigi merev magatartásunkat. Az értelmiség párt iránti bizalmatlansága — mondotta — a mi rossz munkánkból is következik. Az értelmiséget érintő határozat az egész magyar nép kérdése és ezt a munkásosztály felé helyesen kell magyarázni. Bodnár Józseí elvtárs, a Csongrád-Békés megyei Altami Gza.'atago:: Igazgatóságénak vezetője a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek helyzetét vázolta fél, ekéknek- kultúrái's 63 szórakozási lehetőségük, rendkívül kevés. Ezeknek a műszaki értelmiségieknek viszonya sem mindenkor ki'clcgílü a - árihoz, de megvan a lei velődé 40. hogy közelebb hozzuk "kot. Nagy Pál. elvtárs, a Détmagyarorszái felelős szerkesztője az értelmiség és a lapok problémájáról bőszéit, majd dr. Basch elvtárs, a szegedi ügyvédi kamara elnöke az ügyvédek helyzetét ismertette, akiknek hosszú" Ideig csök lenézésben voit részük. A Központi Vezetőség határozata ulán felszabadult légkör van kialakulóban és hiszi ennek megvalósulását a párt támogatá-a révén, Gyáni Imre gimnáziumi igazgató, a Hazafias Népfront vásárhelyi bizottságának elnöke a XX. kongresszus után kialakult egészséges légkörről beszélt, hangsúlyozva, hogy annak jelentőségét először az értelmiség fegta fel. Bálványos Pál makói iskolai igazgató arról a bizalmatlanságról szólott, ami az értelmiségi párttagok és pártonkívüliek között megmutatkozott. Kérte a fokozottabb tájékoztatás megoldását is. Kovács elvtárs, a Vásárhelyi Gépállomás főfflezógazdásza szintén az agranómusoktas a gépállomási műszaki értelmiség helyzetéről beszélt és nehezményezte, hogy adminisztrációjuk; nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt az utóbbi. Időkben. Ez sok időt elvesz szakmai továbbképzésük. lehetőségéből. . Ladányi Benedek elvtárs, a szegedi párt-végrehajtóbii zotlság első titkára megállapította hozzászólásában, hogy a Központi Vezetőség határozata az értelmiséggel kapcsolatosan a pártfunkciemériusok körébon- is nagy örömet keltelt, majd egyes felszólalások • megállapításait vitatta. Htinyadkürti Lajos elvtársnak, a megyéi MÉSZÖV vezetőjének hozzászólása után Vama Kovács János elvtárs válaszolt az egyes felszólalásokra. A beszámoló 6s azt kövét® széleskörű vita során a pártvégrchajtóbizottság által Javasolt határozatokat kiegészítették a hozzászólók. E határozatok végrehajtását a pártbizottságok feladatává tette a megyei pártbizottság. Számos javaslatot tett még az állami szervek felé. valamint néhénv fontos kérdésben felterjesztéssel fordul a felsőbb pártós állami szervekhez. Ez a rendkívül értékes kibővített pártblzottsdgl ülés Németh Károly elvtárs zárszavával ért véget; veink vezetői, támaszkodva a kommunista értelmiségre, élére állnak értelmiségi politikánknak, nem lesz akadálya a Központi Vezetőség határozata végrehajtásának. Ez nem lesz könnyű dolog, mert a munka során le kell küzdenünk még előforduló szektás nézeteinket és gyakorlatot. De bízunk abban, hogy a párt, a munkásosztály szeretete át fog bennünket segíteni ezen az akadályon is. Nem szabad azt gondolni, hogy a párt értelmiségi politikájának következetes végrehajtása érdekében csak a párt- és állami funkcionáriusoknak kell harcolni, hanem az értelmiségieknek ls. Meg vagyunk győződve arról, hogy ebben a munkában a párt- és állrmi funkcionáriusok egybeforrnak ezokka' az értelmiségi dolgozókkal akik munkájukkal a szocializmus építését akarják szolgálni. Megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Szombaton délután nagyszámú meghívott közönség jelenlétében megtartatták- az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitó ünnepségét. Megjelentek az ünnepségen a párt és az állam vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István. Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kádár János, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Szalai Béla, Bata István, Piros László és Rónai Sándor, továbbá Horváth Imre külügyminiszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Matolcsi János földművelésügyi miniszter, Bognár József külkereskedelmi miniszter, Tausz János belkeresekedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter. Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajcs köziekedég- és postaügyi miniszter. Kónya Albert oktatásügyi miniszle-, Román József egészségügyi miniszter. Házi Arpéd, az állami ellenőrzés minisztere, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és az Elnöki Tanácsnak számos tagia, a társadalmi, gazdasági és tudományos élet ; srft kiválósága. Ott volt a megnyitáson a Budapesten | akkreditált diplomáciai kép' viseletek számos Vezetőie és í tagja. Jelen voltak továbbá a í Budapesten tartózkodó egyiptomi mezőgazdasági küldöttség tagjai. A kiállítást Matolcsi János földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: A kiállítás egész dolgozó népünk alkotó munkájának bizonyítéka. Hiszen abban, hegy mezőgazdaságunk évről évre új elgondolásokkal, termelési módszerekkel, új géI pekkel, növény- és állatfal- i j fákkal gazdagodik, kifejezőik dolgozó népünk minden I rétegének munkája. A jövö. ben is az ioar munkásai, ! ; mérnökei, a dolgozó paraszt, ' I a termelőszövetkezeti tag, a traktoros az agronómus, az állattenyésztő a tudta az állatorvos közös munkája hozl hatja meg az eredményeket, j A jövőben is társadalmunk minden rétegének összefogá- ; sára van szük=ég annak a [ 1 kettős nagy célkitűzésnek a megvalósításához, hogy öt év alatt 27 százalékkal emeljük a terméshozamot és elősegítsük a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Kiállításunk legfőbb értelme és célja: megismertetni, hogyan, milyen módszerekkel lehet növelni a termelési eredményeket a mezőgazdaság valamennyi ágában. Arra törekedtünk, hogy termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, gépállomási és állami gazdasági dolgozók egyaránt hasznos tapasztalatokat szereznessenek itt, tanulhassanak » mindennapi munkájukban sikerrel alkalmazhassák mindazt, amit itt Iáinak. Ktallftásunk akkor tölti be Igazán a hivatását, ha azok a legjobban bevált termelési eljárások, amelyekkel a kiállítók kimagasló eredményeket értek el, minél szélesebb körben s minél gyorsabban elterjednek országszerte. ' — Ezt a célt segítik elő mindazok a tudósok, kutatók, gyakorlati szakemberek, termelőszövetkezeti tagok, cgyóqileg gazdálkodó parasztok, gépá'.lomási és állami gazdasági dolgozók, akiknek hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán az itt bemutatott eredmények születtek. Megérdemlik hát, hogy az egész ország tisztelje, becsülje őket, a magyar mezőgazdaság legkiválóbb munkásait, akik szinte felbecsülhetetlenül sokkal járulnak a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásához, szocialista átszervezéséhez: Ezért fejezem ki nekik köszönetemet és elismerésemet most is, amikor kiállításunkat megnyitom. A földművelésügyi miniszter beszéde után felhangzott a Himnusz, majd a megnyitó részvevői megtekintették a kiállítás látnivalóit. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás kapui szeptember 2-án, vasárnap reggel 8 órakor nyílnak meg a nagyközönség előtt. Határozat a ruriimtánvos kutatóintézetben ifolgczók fizetésének rendezéséről A Központi Vezetőség nemrég megjelent értelmiségi határozatának megfelelően a Minisztertanács határozatot hozott' az egyetemeken, a főiskolákon, a mezőgazdasági akadémiákon, valamint az akadémiai és minisztériumi tudományos kutató intézetekben dolgozó oktatók és kutatók bérének felemeléséről és rendeletet adott ki a béremelés szeptember elsejei hatállyal történő végrehajtására. A rendelet — amely ma a Magyar Közlönyben jelenik meg — alapján béremelésben lehet részesíteni a tudományos és tanszéki segédszemélyzetet, valamint az egyéb beosztásban dolgozókat is. Póger Antal nyilafkozata Mint Ismeretes, Páger Antal a napokban Budapestre érkezett. A művész szombaton találkozott a magyar sajtó képviselőivel, hogy beszámoljon hazatérése körülményeiről. terveiről. Mint elmondotta, kereken 12 esztendőt töltött külföldön, ebből az utóbbi kilenc évet Argentínában, BuenosAiresben. Először festéssel próbálkozott, majd egy, az ott élő magyarokból álló színtársulat vezetője lett. — Az emigráció — mondotta — nem ünnepély — különösen a színművésznek, aki nyelvhez van kötve. Hadd tegyem hoz2á, hogy sokan szerelnének hazatérni, sol: értékes emberünk kallódik odakint. Fáradtak, nem akarnak tudni másról, mint a hazatérésről. Terveiről szólva elmondotta: elsősorban — ha mód van rá — filmben vállalna szívesen szerepet, 9 ha a filmezés engedi, színpadra ia lépne..