Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

•Minap, 1858. szeptember 1 5 I I ÍIBI R PE D AGÓG U S-O L D A L „Az izgága szülők ügye" pedagógus szemmel Iskola építési gondok ELÉG NAGY PORT ka- reagálnak a szülők. Mert és hogy az állam törvényeit vart fel Bóday elvtárs cikke, kedves Bóday elvtárs, nem be kell tartani! amely a Délmagyarország arról van szó, hogy a Rumaugusztus 29-i számában je- jancev-ügy nem jó film. De lent meg és a tanulók esti kislányára kötelező rendelemozilátogatásával kapcsola- teket a maga irányításával tos. Kissé megdöbbentünk a lépték át, sőt ennek a sajtócímen mi pedagógusok, hi- ban is hangot adott. Ez már A Szegedi TükSr II. évfolyam 14. számában —i. —c. aláírással ellátott cikket viszont örömmel üdvözöltük, mert erőfeszítéseinkben támogatást ad. Tóth Tihamért szen a szülői ház és az iskola hiba. Abban magának igaza a legjobb esetben sem tudegységes nevelői eljárásmód- van, hogy voltak súlyos té- tuk felfedezni benne. A „nö jának kiépítése a legégetőbb vedések nevelésügyünkben, problémánk és bizonyos fokú az is igaz, hogy mint mindérést ütött ez a cikk ezen. Tizenegy év után végre, igazán az egész társadalom ügye fett a gyermekek nevelése. Végre, bár későn, rádöbbentek arra felettes szerveink, hogy a szocializmust csak szocialista szellemtől áthatott emberek képesek építeni. Erre pedig rá kell nevelni az ifjúságot. A nevelés folyamata, az nütt, nálunk is burjánzott a bürokrácia, a személyi kultusz. Ezt mi, pedagógusok, vendékhangversenyeket^ nem a saját bőrünkön is tapasz- " taltuk. De ez nem ok arra, hogy most, amikor tiszta lapot nyitottunk népünk törEGY HIVATALOS TÁJÉKOZ- remre eső átlagos tanulólétszám urai oktatás Szegeden. Ha ilyent TATÁS arról adott hírt a minap, ugyanakkor jóval meghaladja örvendetes a gimnáziumi tanulók hogy Szegeden 1956—60-ig ke- legtöbb szegedi iskolában az or- létszámának növekedése, akkor; reken 1200 tanulóval fog nőve- szágos normát, a 44-es átlagot. A — ha nem építünk megfelelő kedni az általános iskolások lét- Rókusi Általános Iskolában pél- gimnáziumi épületeket — előbb, száma. Tehát három iskolaév dául 59, a Szillériben 58, a Ju- utóbb szükségessé válik a ginmáalatt évente átlag 400 elsőosztá- hász Gyula utcai iskolában pedig ziumokban is a váltott-rendszerű lyossal több lesz a mostaninál. 53 tanuló jut egy tanteremre. oktatás, amit viszont a nagy óra? Ennyivel több gyereket kell be- ÜGYNEVEZETT „kétmű- szám cs a bejáró tanulók miatt vezetni a betűvetés „titkaidba, szakos", váltott rendszerű tani- szinte lehetetlen megoldani. Te? vendek' kifejezést a XIX. a számok és mértani dolgok vi- tás zavarlalan bÍ7t0sitásái10z ;s hát építkezni kell, éspedig mi? századtol alkalmazták 12—14 lágába; ennyivel több szem kf- legkevesebb 30 tanteremre vol- nél előbb. Ehhez viszont megfe? séri majd figyelemmel a botani- na szükség, amit emelet-, vagy lelő építőanyagra és ami a leg? kus kertek növényeinek nőve- hozzáépítéssel lehelne megoldani főbb: elegendő építőipari szakkedését, s ennyivel több kéz la- a különböző területen fekvő is- munkásra van szükség, mert a pozza végig történelmünk sár- kólákban. A túlzsúfoltság meg- jelenlegi létszámmal az iskolai gult és friss-fehér lapjait. De szüntetése pedig még ezenkívül felújítási munkákat sem lehet vajon áll-e majd elegendő tan- u tantermet követel. Hasonló időben elvégezni. Jó volna, ba év körüli lányokra. Ma is rendeznek zeneiskoláink nöhiszem, hogy a Bóday elvtárs által említett és kifogásolt „marha" értelemben. terem 32 úÍ°nnan Íütt emberpa- probléma jelentkezik" egyeV"óvo- az Oktatásügyi Minisztérium fel? van kislánva arca önnek • részére? Ez lU a kérdés> dákban, például a Petőfi Sán- tétlenül felülvizsgálná az orszá? zgssz'irax s^siwrt eetizsl? ss zzssssg ss& aássss: srásta-s'j^ »isnüirsjtfc ténelmében, ne revideáljuk mi is sok kérdéseben az álegyéniség szabadságának biz- ifjúságunk egységesebb, jobb dagógiai munkánkat elősegí- HmUnflletéfíí^fafllTE gyCTmek íátszana' énekelne, ver- náziumi épület megépítését Sze? tosítása mellett tele van til- nevelését szolgálják. Har tó rendelkezesekkel, amelye- colunk az iskoiai túlterhelés ket a társadalom emel, az eUen ég tanulóink több pihetenék. MÉG EGYET...! Ne a gaz, becsületes, igazságos mellett Ho^ a felnőtt cikkíró elnézését kér3e' ami" ember kiformálásának érde - ÉdTlomnak mVannak a ~ — " kében. Azt hiszem, On is a törvényei (amiket áttudja, hogy milyen kemény hágni jó lenne néha!)) s ame. küzdelmet igenyel az állán- ]yek nem mindenkinek kelledóan kitörésre kesz gyerme- mesek> csak a céi tudatával, ki lélek keretbe szorítása, ilúgy Ifjúságunk is szokjon letve annak helyes mederbe hozzá hogy a tiltott gyüterelése. Igen komoly erofe- öks sem jobb a másiknál" szítéseket kellett tennünk hosszú évek folyamán, hogy lecsökentsük a túlzott szabadság szülte, nem kívánatos szabadságvágyakat. (Figyelje csak meg 12—13 év körüli tanulók magánbeszélgetéseit utcasarkokon, vagy mozik előtt.) ért elvitte kislányát az esti előadásra, hanem az illetékes iskola igazgatójáét, ahol kislánya tanul. Gondolom, hogy pontosabban és világosabban megfelel önnek, mint én. Baricz Károlyné igazgató szárnyépületet a régi épületek- scigetne) ha vo]na számukra ele- geden, mert a túlzsúfoltság miatt hez, s ezt még pótolta a hovato- gendö ievcgg. \ Béketelepi óvo- nagyon nagy szükség van rá. ííos^rN^kdí^í dá,ban V3 négyzetmétc7yi JELENLEG A PETŐFI (TI.) kat rttatkomiazobhotrv me- fágyenpek ,ut (A kö- tcl ; iskoIa 4 tantpremmel \5[ délelőtti, vagy a délutáni-e. _ Egyre inkább több feladat Jelenleg 341 általános iskolás vár a sokoldalú gimnáziumi ok- mpg Móravárosban cgy modera kap a Petőfi- (I.) telepi is. Szin? tén a jövő esztendőben kezdik A nagymama nyomdokában tanulócsoport, azaz osztálykollek- tatásra — mondják a pedagógu- ö".6 tíva tanul Szegeden. Ebből 256 sok, s ezt az is bizonyítja, hogy ?. lsk°J? csoport „délelőttös". 85 pedig mái ebben a tanévben 14 új Z Terveik az újszegedi Ber? i.délutános". Az egy osztály-te- nulócsoporttal bővült a giJázi- Jg TeUteX' 53Tí Rókusi leány- és a Juhász Gyula utcai Általános Iskola ráépítés? sel való 6—6 tantermes bővítését A nagy zöldasztal körül harcot az idősektől, s halad- munkában megöregedett Fáül a tanári kar. Az év végi zá- nak a megkezdett úton. bián Károlyné sokat mesélt rókonferencia véget ért, s az _ Fábián Károly, Fábián unokájának a pedagógus_„., igazgató meghatott hangon Károly... ismerős ez a név élet szépségeiről, nehézségeiTIZENNÉGY ÉVE VA- búcsúzik a nyugdíjba vonuló nekem — mondogatja magá- ről. Alaposan ismerte a peutolsó napjaiban már kezében volt a kinevezés. A is, — 1960-ig. Ez a tervezés elég távoli; a szükséglet előbbre kívánja a ter? nagymamák, a nagyapák — vezéseket, ha nem is olvan bőkezűkben a diplomával — meddig jártak valamikor GYOK gyakorló pedagógus, pedagógusoktól, Dudás Ad- ban Alacs Margit, a búcsúzó dagógusok életét. Negyven- munka nélkül?! örültek, ha ... ' .. ' i winnéÁI A lortC MarPlTTGl 42..: — 1 '1.11 _1_1 •< . » . . . * .. Megdöbbenve figyeltem évek nento, Alacs Margittól hosszú során át, hogy a ta- Mackó Gyulától Bodrogkozt nulók számára biztosított Lajostól. A kollégák a szetúlzott szabadság milyen műket törölgetik Az együtt romboló hatást fejt ki er- eltöltött évek kedves emlé- y kölcsi fejlődésükben. Meg- kei, a pedagógus-élet öröme, tottunk döbbenve figyeltem, hogy az nehézsege összeforrasztotta ifjúság nevelésének ügye a kis kollektívát. Ilyenkor a szinte kizárólagosan a peda- búcsúztatók arra is gondolgógusok ügyévé kezd válni nak: vajon ki lesz az utód, s a szülők közönye, vagy ami milyen kolléga, milyen bamég rosszabb, ellenséges rát lesz? szembenállása miatt. Kevés A hirtelen támadt csendet lenne a hely, ha tapasztala- kopogtatás zavarja meg. Az taimról be akarnék számol- ajtó kinyílik és egy szőkehatanítónő. — Mondja kedvesem — szól a fiatal tanítóhoz —, nem Fábián Károlyné unokája? Valamikor együtt taníhárom évig tanított az akko- fizetés nélküli segédtanítók ri „Kazali", a mai földmű- lehettek, mert abban már a — De igen, az vagyok — válaszol a fiú — és nagyon örülök, hogy ebben az iskolában taníthatok, ahol a nngvmamám 43 évig tanflott... ves utcai iskolában. Alsóvároson minden szülő ismerte és szerette Fábián tanító nénit. Férje, Fábián Károly is ebben az iskolában tanított, ni, de azt hiszem, ön is tudja, hogy az 1946—48-as esztendőkben a szórakozóhelyeken, mozik előtt mennyi serdülő korban lévő gyermekkel találkoztunk este, vagy néha még az éjszakai órákban is. (Szülőkkel, vagy szülők nélkül.) Ennek hatását mi, pedagógusok tudtuk igazán lemérni, főleg tanítási órákon. Hát ezért kellett munkához vezető utat látták. Nyugodtság, biztonság látszik a fiatalember arcán és mosolyán. A kezdet kezdete de ő korán, még 1912-ben előtt áll még, sok, nagyon meghalt. Fáblánné szíve két sok munka várja. Rajta műévvel ezelőtt mondta fel a ük csakj hogy az emberek szolgálatot. Nem érhette úgy elismerjék, szeressék és meg az időt, amikor unoká- becsüljék, mint egykor a ja az ő örökébe lép... nagymamát, Fábiánnét. , S unokája most ott áll a Vajon hogyan csinálta, ho— Ha olyan nevelő lesz, régi tanári szobában. Hellyel gyan kezdte valamikor a jú, kékszemű, nyurga fiatal- mint a nagymamája, nyugod- kínálják meg, s ő otthonosan nagymama, mikor az első zelről, mint a József Attila tele? pen, ahol jövőre 400 ezer forin? tot fordítanak egy új óvoda fel? építésére; összegezve: Szeged város is? kolaépítkezései elmaradtak az élet adta fejlődés menetétől, s ezt valahogyan pótolni kell, ha komolyan hitelt akarunk szerezni Szeged iskolaváros jellegének: Lödi Ferenc HIREK ember jelenik meg. — Bocsássanak meg a zavarásért, Fábián Károly tanító vagvolr. a kinevezésem hoztam el. Ide helyeztek — mondja határozottan. Senki sem szél, a tanárok összenéznek. A sors iróniája: tan bízom a gyermekeim magára, jó kezekbe kerülnek — mondja meghatottan Alacs tanító néni. A fiú elfogódottan áll az ismeretlen tanári kar fürkésző tekintete előtt és magára, az elkövetkező életére, meg tanítónő nagyanyjára gondol. a nagymama kortársa!. Valamikor csodaként emlegették volna a fiatal tanító esetét. Ma ezt természetes- tanítványai, hogyan nek tartjuk. 1956. júniusá— Eredményes kulturális munkájáért a -Szocialista Kultúráért Érdemérem*-mel tüntették ki a pénteki szakszervezeti aktíva-ülésen a Szegedi Ruhagyár fiatal kuL szankciókat életbeléptetni, búcsúztatás, jelentkezés. De és ezért kellemetlen, hogy így van ez rendjén. A fiataerőfeszítéseinkre ilyen módon lok átveszik a munkát, a leül, beszélget. Neki köny- nap az iskolába lépett — nyebb a dolga, — így mond- gondolja magában a fiú —, ják mert ő úgy érzi most magát, mint az a színész, aki először lép a nagyközönség és a hivatásos bírálók elé. Sok túrfelelősét, Balogh Lajost, kérdés forog a fejében. Va- _ . . jon hogyan fogadják majd ~ Befejeződött az udules. sikerül I958-ban a tanács közel 80 „megfogni" őket ezer forintot fordított a gyer. . , . . . t , .. Reménnyel, sok-sok meg- mekek üdültetésére. SzegeMár kora gyermekkorától ban fe3ezte be tanulmányait valósításra váró tervvel kez_ den 400, vidéken száz általátanító akart lenni. A nagy- az újszegedi József Attila d; meg munkáját Fábián Ká- nos és 120 középiskolás diák mama, a hófehérhajú, a Tanítóképzőben, s a hónap roly, Szeged legfiatalabb pe- nyaralt. jyjeleg nyárvégi délután volt. A nap összeszedte minden erejét, mintha bizonyítani akarta volna, hogy még mindig erős. A Széchenyi tér öreg platánfáinak levelei azonban már sápadtak, a gyengébbek nem tudtak dacolni és sárgulva, lassan hulltak, hulltak. Ezen a délutánon gondtalanul sétáltam, egyszerre csak kedves gyermekhangra lettem figyelmes. — Anyu, gyere ide. Nézdd, olyan ez, mint az én táskám — kiabált egy szőke, törékeny kislány és az Állami Áruház kirakatában az egyik szép táskára mutatott. Közelebb mentem a kirakathoz, s jól hallottam, amint a 'büszke édesanya ismerőseinek mesélte, hogy a kislánya most megy első osztályba, és hogy milyen boldog az egész család. Az emlékeim megrohantak. Vannak emlékek, amiket — bárhogy akarjuk — nem tudunk felidézni. A másik fajtájuk engedékenyebb, hívásunkra előjönnek és eleven képként állnak előttünk. Az emlék gazdagógusa. Ügy gondoljuk, _ „-nem árulunk el titkot: Fábi- ezer forint értékű az én „palatáblám" dag ékszeres doboz, amelyben sok drágagyöngy fekszik porlepetten. Le kell törölni csak az idő porát, s máris ragyog a drágakő. Felnyitottam az ékszeres dobozt, letöröltem a port és mégis, az igazgyöngy csillogását egy ráírt fekete szám zavarta: 1938 szeptember. Ugyanúgy ragyogott a szeptemberi nap, mint ezen a délutánon, csak a törékeny, szőke kislány szerepét akkor én játszottam, én is első osztábjba mentem. Hódmezővásárhelyen laktunk akkor, apám a kaptafagyárban dolgozott, anyám varrodába járt, a nagyanyám pedig „úri házakhoz" járt mosni. Egyik nap így szólt anyámhoz az én drága nagyanyám. — Palatáblát ne vegyél a gyereknek, azt kap tőlem, de nem akármilyent ám — mondta, s mindig ragyogó szeme nevetelt. Ef aptam táskát is, nem lakkot, csak olyan egyszerűt. Ami-. kor kinyitottam, láttam, hogy üres. Sírva fakadtam. - Táblai? Táblát miért nem vettek? Anyám vígasztalt: megmondta, hogy azt nagyanyámtól kapom. A könnyek szivárványszínén át láttam akkor az én nagyanyámat, aki mindig tartogatott számunkra valamit, valami meglepetést. Az „úri házak" szakácsnői neki adták a penészes mogyorót, a megromlott almát, s a jóságos öreg kéz mindig élvezhetővé varázsolta számunkra a romlott csemegét. Izgatottan vártam a táblát. Az ünnepélyes iskolaévnyitó után a nagyanyám egy selyempapírba csomagolt dobozt adott át. Mosolygós szeme könnyes volt, de mit törődtem én azzal, a csomag volt a fontos. Amikor kibontottam, a meglepetéstől nem tudtam szólni. Gyönyörű tábla volt a csomagban, de nem akármilyen, nem pala, hanem egy hófehér zománcos tábla. az egyik oldalán ragyogó kék vonalak sorakoztak egymás után, a másik oldalán pedig kis apró kockák sokasodtak. Másnap, amikor a tanító néni mondta, hogy vegyük elő a táblát, minden gyerek palatáblát és palavesszőt húzott ki táskájából, csak én nem, aki nagy büszkén a hófehér, ragyogó zománcozott táblámat és a szép sárga ceruzát, — amit nagyanyám helyezett el a csomagban — vettem elő. Minden gyerek az én táblámat bámulta, még a tanító néni is odájött, és megkérdezte, hogy honnan vettem. Mondtam határozottan: „Nagyanyámtól kaptam", 'Telt, múlt az idő, a táblát füzet váltotta fel, a ceruzát pedig toll. Egyik este a nagyanyám — halála előtt pár héttel — elmesélte a táblám történetét. Kokronékhoz, a nagy harisnyagyárosékhoz is járt mosni. Az egyik Kokron-gyerek velem egyidős volt. Hogy előkelőségüket mindenütt fitogtassák, nem pala-j hanem zománcozott táblát kapott a „fiatal úr". Amikor megvették, addig nézegette, forgatta, míg leejtette, s ó, irgaán „tanító bácsi" szeptember új berendezést (padot, asztalt. elsején töltötte be 18. életévét. Sok szerencsét, eredményes munkát kívánunk az ifjú nevelőnek. —Zs szekrényt, táblát Stib.) kaptak ebben az évben a szegedi iskolák és óvodák. — Az MTH 14. számú -Ifjú Gárda* Iparitanuló Intézet lom atyja, lement a zo- ismét megkezdi az éreítségimánc a tábla jobb fel- zett tanulók szakmai képzésű sarkáról. A fiatal úr sét. A fiatalok felvételt nyer- este 6—8 óra között (Április nem írhatott a tönkre- hetnek vasesztergályos, laka- 4 útja 1, I. emelet). ment táblácskára, •— Kezdő és haladó orosz, francia, német, angol nyelvtanfolyamot indít a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága. Beiratkozás a szakszervezet irodájában, szeptember 3-tól szeptember 15-ig * a tos és marós szakmákba. Az finom, úri kezek a sze- esztergályos és lakatos szakmélbe dobták. Az én ma egy és féléves, a marós aránykezű, dolgos nagy- szakma elsajátítása pedig anyám kiemelte onnan egyéves időtartamú. A felvéés elhozta nekem. Ami- telt nyert tanulók havonként kor befejezte nagy- 220 forint ösztöndíjban réanyám a táblám törté- szesülnek, amely a tanulmánetét, előkerestem azt nyi eredmény javulásával ála fiókom aljából. Es va- landóan emelkedik. Munkáidban, megtaláltam raj- ruhát, tankönyvet és kézmola a hibát, amit eddig sószereket az intézet biztosít. sohasem vettem észre. Kollégiumot a műszaki intézet nem tud biztosítani. — Megalakult a Városi Tanács oktatási osztálya mellett működő kabinet. Fe'adata: az oktatási csztály dolgozói, az állandó bizottság tagjai, a szakfelügyelők, a vezető igazgatók, a legjobb nevelők bevonásával a legfontosabb helyi oktatási-nevelési problémák megvitatása. Háromrnégy milliméter nagyságú fekete folt volt a fehér zománctáblán. — A Vöröskereszt Országos Központja felülvizsgálta az általános iskolákban vég— A Pedagógus Szakszer- zett vöröskeresztes munkát, vezet rendezésében 50 tagú A szegedi iskolák vösök-reszEz az én „palatáb- pedagógus küldöttség utazik tes munkájáról elismeréssel lám" története. Az ék- 3 napos tanulmányútra Jugo- nyilatkoztak, szeres doboz tetejét le- szláviéba szeptember hónapcsukom és visszahelye- ban. zem a gyöngyszemet, „. , „ , . . ' — Megalakult az 1958/57-es hogy megőrizzem, nug jskoIai évre a város továbba fiam első osztályos képzési bizottsága. Feladata: lesz, aztán odaadom a pedagógusok továbbképzőnek, őrizze ő tovább. sépek irányítása és egy továbbképzés: perspektivikus Horváth Zsuzsa terv elkészítése. A Szegedi Állami Zeneiskola betelt létszámmal kezdi az 1956—57-es tanévet. A régi és a már beiskolázott növendékek szolfézs beosztása szeptember 11—12-én, hangszeres beosztása pedig 13—14-én lesz a Tábor utcai iskolában;