Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-13 / 216. szám
JELMQGTflR ORSZHG Csütörtök, 1956. szept. 18. Mi történt a külpolitikái)an ? Tegnap rendkívüli ülésre ült össze az angol parlament két háza Az a nagy érdeklődés, amely az angol parlament tegnap kezdődött rendkívüli ülésével kapcsolatban világszerte megnyilvánul, érthető, ba figyelembe vesszük, hogy a parlament két házának fi lése után az angol kormánynak a szuezi kérdéssel kapcsolatban döntő lépésekről kell határoznia. „Anglia sorsdöntő órákat él — .Írja a Yorkshire Post című angol lap szerdai s/.áma. — Azok a beszédek, amelyek ezekben a napokban elhangzanak, — itt a lap a parlament két házában elhungzó beszédekre és az azokat kővető kormánynyilatkozatra gondol — hosszú évekre befolyásolhatják az ország jólétét". Az angol alsóház konzervatív képviselői figyelmeztetőt kaplak a tegnapi megkezdődött ülésre. Ez a kivételesen nyomatékos idézés, nmelv pártfegyelem kérdésévé teszi a képviselő megjelenését és szavazását, arra mutat, hogy Eden szuezi beszámolójában akár kifejezetten, akár közvetve felveti majd a bizalmi kérdést, Az alsóház ülésének megnyitása után Eden miniszterelnök mondott beszédet. Törvénytelennek nevezte nz. egyiptomi kormánynak a Szuezi-csatornn Társaság államosítása vonatkozó intézkedéseit, majd bejelentette: egy csatorna haszné.lói szövetségének" nevezendő szervet hoznak létre, amelyben a három nyugati államon kívül a csatorna „legfőbb használói" vesznek részt. Ez a szövetség átmeneti jellegű lesz és előkészíti egy állandó jellegű szervezet végleges megalakulását, amely a volt csatorna-társaság örökéb* lép. Eden beszéde után Gaitskell, az ellenzék vezére kért szét. Helytelenítette az erőszak alkalmazásának gondolatát és követelte: a kormány tegyen meg mindent az ügy békés elintézése ci deliében. Menzies ausztráliai miniszterelnök, az ötös bizottság vezetője, ma indul haza Iondonból és hazautnz.tában felkeresi Eisenhower elnököl és Dulles külügyminisztert és tájékoztatja őket u kairói megbeszélésekről. A Menzics-vezctte ötös bizottság egyébként kedden Londonban jelentést telt közzé, omelyben leszögezi, hogy Vteljes egységben és egyetértésben" terjesztették Nasszer elnök elé a londoni konferencia többségének javaslatait, Sajnálattal tapasztalVégetértek a szovjet—indonéz megbeszélések ták azonban, hogy „Nasszer semmi áron sem hajlandó belemenni abba, hogy Egyiptomon kívül más is beleszólhasson a csatorna ellenőrzésébe, irányításába ét karbantartásába". Eisenhower, az Egyesült Állomok elnöke keddi sajtóértekezletén cgy kérdésre, válaszolva kijelentette: „As Egyesült Államok elismerné Anglia és Franciaország jogát a: erőszak alkalmazására a Szuezi-csatorna használatéinak biztosítása érdekében, amennyiben a szuezi viszály rendezésének minden békés eszköze kimerülne és amennyiben Egyipiom részéről valamilyen agresszió történnek". Hozzáfűzte azonban: bizonyos afelől, hogy „a szuezi hérdést az ENS7, elé viszik, még mielőtt bármiféle fizikai akcióra kerülne sor". Nem sokkal n Szuezi-rsalorna Társaság államosítását követően felmerült annak a gondolata, bogy az angol és a francia kormány a Szuezi-csatorna Társaság útján visszabtvatja a Sznczi-csntonia angol és francia nemzetiségű révkalnuzait. Erre a lépésére tegnap került sor, amikor is a volt Szuezi-csatorna párizsi igazgatósága a csatorna-társaság nem egyiptomi nemzetiségű tagjait felhívta: hagyják abba munkájukat szeptember 14-én, vagy 15-én, „az ötös bizottság küldetésének sikertelen befejezése miatt" és tegyék meg hazatérésük érdekében a szükséget lépéseket. Ali Szabri, Nasszer elnök sajtófőnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: „Anglia és Franciaország olyan helyzetet akar teremteni, amelyi ben lehetőség nyílik a beavatkozásra és arra, hogy megfosszák Egyiptomot jogaitól". Az angol lapok közül a Daily Telegraph — helyeselve a csatorna-társaság döntését — rámutat, hagy szombatra alig 40 révkalauz marad csak a helyén és így a nagy hajók nem haladhatnak át többé a csatornán. — „A révkalauzok távozása — hangoztatja a lap — rendkívül robbanékony helyzetet teremt". A News Chronicle című lap ezzel szemben bírálja a társaság elhatározását Ha kiderül — írja a lap —, hogy a révkalauzok távozása az angol-francia nyilatkozatban említett úgynevezett további lépések egyikét jelenti, akkor az angol kormány kockáztatja egy olyan víziút elzárását, amelyről maga a miniszterelnök mondotta, hogy Anglia legfontosabb ütőere. Egyiptomi és jordániai panasz Izraelre ^ég ez évben befejeződik a néphadsereg tizenötezer fővel való cső mentése Sajtótájékoztató a honvédelmi minisztériumban Szeptember 11-én Moszkvában szovjet—Indonéz közös nyilatkozatot tettek közzé abból az alkalomból, hogv véget ért Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnökének augusztus 28-án kezdődött szovjetunióbeli tartózkodása. Az elnök látogatása — állapítja meg a közlemény — megerősítette a két ország közötti barátságot. Az elnök és a szovjet államférfiak kőzött lefolyt tárgyalások légkörét a szívélycsség, a kölcsönös megértés és a kölcsönös megbecsülés jellemezte A közös nyilatkozat ezután hat pontban felsorolju a megbeszélés során leszögezett elveket és megállapításokat. Ezek egyike arról szót, hogy a szovjet kormány hosszúlejáratú hitelt nyújt az Indonéz Köztársaságnak. A közös nyilatkozat végül bejelenti, hogy Szukarno in.donéz elnök meghívta K. J. Vorosilovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, látogasson el Indonéziába. K. J. Vorosilov szeptember 11-én a Kremlben nagyszabású fogadást adott Szukarno indonéz köztársasági elnök tiszteletére. A fogadáson mondott beszédében Vorosilov bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Szukarno indonéz köztársasági elnököt a Szovjetunió legmagasabb érdem jelével, a Lenin-renddel tüntette ki. Szukarno indonéz elnök szeptember 12-én utazott el Moszkvából. Jeruzsálem: Az ENSZ fegyverszüneti bizottságának székhelyén közölték, Egyiptom panaszt emelt Izrael ellen amiatt, hogy izraeliek behatoltak egyiptomi területre Nizana Elauja-tól délr?. Az egyiptomi területre behataló izraeli járőr 5 egyiptomi katonát megölt, egyet pedig megsebesített. A fegyverszüneti bizottság megfigyelői vizsgálatot szándékoznak folytatni a helyszínen. Egy jordániai szóvivő közölte, hogy Hebron térségében szerdán reggel izraeli erők megtámadtak egy jordániai rendőrségi állomást ós 19 jordániait megöltek Ugyanebben a térségben két nappal ezelőtt hat izraeli ka tona esett el egy összecsapás ban. Szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tájékoztatón Bata Islván vezérezredes, honvédelmi miniszter, Hazai Jenő vezérőrnagy, a miniszter helyettese és Szabó István altárbornagy, a miniszter helyettese adott tájékoztatót néphadseregünk helyzetéről. Az újságírók áltai feltett első kérdés arra vonatkozott, működik-e ntár a varsói szerződésben részvevő áyamok fegyveres erőinek egyesített parancsnoksága. A honvédelmi miniszter válaszában elmondotta: A szerződésben részvevő államok által létrehozott politikai tanácskozó testület prágai illésén jóváhagyta az egyesített fegyveres parancsnokság működésére vonatkozó utasításokat és elveket, és a parancsnokság ennek alapján megkezdte működésót. A parancsnokság létrehozása módot ad arra, hogy az érdekelt államok egységes tervek alapján készüljenek fel az esetleges fegyveres támadás elleni hatékony védekezésre. Kérdést intéztek a honvédelmi miniszterhez azzal kapcsolatban is, hogy néphadseregünk létszámának ismételt csökkentése nem befolyásolja-e kedvezőtlenül a hadsereg harckészségét és ütőképességét? Bata István válaszában rámutatott, hogy a magyar néphadsereg az elmúlt években mind technikai téren, mind pedig személyi állományában képzettségét tekintve, jelentősen fejlődött. A húszezer, illetve tizenötezer fő leszerelése nem csökkenti a hadsereg ütőképességét. Egy másik kérdéssel kapcsolatban a honvédelmi miniszter elmondotta; a korszerű harc követelményei az új fegyverek alkalmazását és a kiképzési módszerek átdolgozását teszik szükségessé. Néphadseregünk felszerelését ezeknek az űj követeiményeltnek megfelelően kell fejlesztenünk, anélkül azonban, hogy a fejlesztés túlzottan nagy terheket róna az országra. A néphadsereg létszámának csökkentésével, a leszerelő tisztek elhelyezésével kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva a honvédelmi miniszter elmondotta: a leszerelés nem egyszerre, egyik napról a másikra történik meg. A hadsereg létszámának tizenötezer fővel történő csökkentésére vonatkozó kormányhatározatot például úgy hajtjuk végre, hogy a tisztek és a továbbszolgáló tiszthelyettesek közül ötezret szereltek le, s az újonnan behívásra kerülő katonák létszámát tízezerrel csökkentik. A kormány határozata az év végét .telíti! meg n leszerelés befejezéséül, a Honvédelmi Minisztérium azonban arra törekszik, hegy legkésőbb november végéig végrehajtsa a létszámcsökkentést, A leszerelő tisztekről és tiszthelyettesekről szólva a miniszter elmondotta, a Minisztertanács határozatot hozott a leszerelők megfelelő munkábaállításáról. Távolról sem az a követelmény, hogy a leszerelő tisztek adminisztratív, vagy irányító beosztásba kerüljenek, elsősorban a termelés megerősítését kell szolgálnia a létszámcsökkentésnek. Arra azonban figyelni kell, hogy akik a néphadsereg megerősítéséért jelentős áldozatot hoztak, megfelelő megbecsülésben részesüljenek leszerelésük után is. Sajnálatos módon a Földművelésügyi Minisztérium vonakodik a Minisztertanács erre vonatkozó határozatát végrehajtani, noha a leszerelő tisztek komoly erősítést jelentenének a termelőszövetkezeteknek és a gazdaságoknak. A Honvédelmi Minisztérium más Intézkedésekkel is igyekszik megkönnyíteni a leszerelők helyzetét. Kérdések hangzottak el a katonai kisegítő műszaki szolgálatra vonatkozólag is. A honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban elmondotta: a minisztérium igyekszik a kisegítő műszaki szolgálatot megszüntetni, népgazdaságunk érdekei azonban jelenleg még megkívánják, hogy a katonai szolgálatra behívottak egy része bányákban, vagy építkezéseken töltse szolgálati idejét. Minden behívottnak lehetősége van arra, hogy akár a fegyveres szolgálatot válassza, akár pedig a munkát. A kisegítő műszaki szolgálat nagy előnye ugyanakkor, hogy az ide behívott katonák szakmát tanulnak s ebből a szakmából fel is szabadulhatnak. Katonai idejük alatt is módjukban áll, hogy családjukat anyagilag támogassák. A katonai szolgálati idővel kapcsolatban a honvédelmi miniszter elmondotta: a haditechnika és a harcászat követelményei szükségessé leszik a jelenlegi szolgálati idö fenntartását. A minisztérium a megadott lehetőségeken belül igyekszik csökkenteni a szolgálat idejét: a páncélos fegyvernemnél pl. rövidesen kétéves lesz a kiképzés ideje. Egy másik kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter rámutatott, hogy a minisztérium behatóan foglalkozott a tényleges idejüket töltő katonák szabadságának kérdésével Az elsőéves katonáknak négy, a másodéveseknek 8, a harmadéveseknek 12 nap szabadság jár. Ezenfelül a parancsnok jutalomszabadságot is adhat. A minisztérium lehetővé tette, hogy több ezer katona a nyári mezőgazdasági munkák idején vehesse ki szabadságát, mert ezzel az egyénileg dolgozó parasztgazdáknak volt alkalmuk segíteni. A néphadsereg sok harcosa pedig 28 napon át a termelőszövetkezeteknél. állami gazdaságoknál nyújtott segítséget a mezőgazdasági munkák elvégzésében, A miniszter az újságírók kérdésére válaszolva Ismertette, hogy a néphadsereg létszámának csökkentésével párhuzamosan a honvédség mintegy 700 millió forint értékű épületet és intézményt ad át a népgazdaságnak. Többek között ezer teljesen felszerelt kórházi ágyat és az ezekhez tartozó egészségügyi intézményeket, nagy befogadóképességű épületekét, mintegy ötszázezer négyzetméter alapterületű raktárt, több, a honvédség birtokában lévő kastélyt és más. épületet bocsátanak polgári célokra. Hazai Jenő vezérőrnagy egy kérdésre válaszolva elmondotta. hogy a néphadseregen belül is megtörtént az ártatlanul elítélt és megvádolt magasrangú tisztek rehabilitációja. Ezeket a tiszteket részben visszahelyeztek régebbi beosztásukba, jAszben pedig megfelelő kártalanításban részesítették. Az ártatlanul kivégzett magasrangű tiszteket erkölcsileg rehabilitálták, családjukról pedig gondoskodnak. Felülvizsgálják azoknak a tiszteknek ügyét is, akik a Horthy-hadseregből kerültek a néphadseregbe, közreműködtek annak megteremtésénél. Ezeket a tiszteket, akik annakidején szembefordultak a fasizmussal, de az elmúlt években az indokolatlan bizalmatlanság következtében eltávolították őket a hadseregből, ugyancsak igyekeznek beosztásukba visszahelyezni, vagy megfelelően kárpótolni. A tiszai ember bárhová kerül, mindjárt a vizet keresi, ahoi fürödni lehet. Mint már említettem, a Chemnitz vize bokáig ér, s ennélfogva nem alkalmas a lubickolásra. Ellátogattam tehát a városi fürdőbe. Valóságos palota cz, belől is csak úgy ragyog a tisztaságtól. A higiéniára legkényesebb orvos szeme sem talál itt kifogásolnivalók Melegen ajánlom a Szegedi Fürdő Vállalat vezetőinek: ha Karl-MarxStadtban járnak, feltétlenül térjenek be egy kis tapasztalatcserére. Nem fürödtem, mert a bámészkodásban megfeledkeztem róla. Sokáig elnéztem az 50 méteres fedettuszodát egy karzatról, ahol télen, nyáron, egvformán kellemesen langyos a hőmérséklet, s amelynek tiszta, égszínkék vizében boldogan hancúroznak gyermekek és felnőttek egyaránt. Mennyire elkelne —, ha szerényebb méretekben is — egy ilyen fürdőház Szegeden. Most a tiszai vízitelep építésén törjük magunkat, amit a hideg és a tavaszi áradások miatt egy évben valószínűleg csak 4—5 hónapig lehet majd használni, pedig azon a pénze", amit ráköltünk, körülbelül felépül hetne egy sokkal jobban funkcionáló fürdőpalota is. És talán jobban örülnének neki az emberek. Lehetetlen, hogy ne szóljak arról a hatalmas kultűrotthonról, amely Karl-Marx-Stadt külvárosában épült fel 1950-ben. Talán a váron operaházról is cl kellene néhány érdekes dolgot mondani, nhol elsőrendű művészek előadásában láttam az egyik legnehezebb operát, a Walkür-t. De úgy vélem, ennek a munkásnegyedben emelkedő kultúrotthonnak a története és néhány. Német föld — német emberek adata sokkal jobban érzékelteti, milyen nagy gondot fordít a párt és a kormány a munkások kultúrszomjának enyhítésére. H atalmas épület. Oszlopos bejáratával, timpanonjával, hasonlít a szegedi Közművelődési Palotához. Csak jóval nagyobb. Társadalmi munkával készült el 9 hónap alatt. A bányászok 40 kilométer távolságból is eljöttek építeni napi munkájuk végeztével, de ott voltak a háziasszonyok és a lelkes szovjet katonák is. Ezt csak a; érti meg, aki el tudja képzeln', hogy a fasizmus jármában menynyire éhezte a német nép a szépet, a kultúrát, a tudományt. Az építők, mintha a lelküket lehelték volna ebbe a csodálatos házba: vörösmárvány, bársony, virág és csipke itt minden. A pazpr fogadóterem pálmái alatt süppedő szőnyegek futnak fel a széles márványlépcsőn; a tíz méter magas tánchelyiséget hétmázsás bársonyfüggöny választja el a földszinti és emeleti folvosótól; a közel ezer beépített ülőhelyes színház- és moziterem egytonnás csillárja a cseh üvegkristály-ipar filigrán remekmüve. Híres professzorok járnak ide előadást tartani az ország minden részéből; film, színház, koncert, természettudományos és sok más előadás váltja egymást napról napra, de belépődijat nem szednek. A munkásoké minden, azoké, aki* megalkották. Egyedül az operaelőadásokra adnak ki jegyet, ha III. A munkások kultúrháza berlini, lipcsei, vagy drezdai művészek lépnek fel, de akkor is feleáron, mint a városi operaházban. A 40 ezer kötetes könytárból a munkások elvihetik a könyvet és egy évig díjtalanul maguknál tarthatják. Havonta 3—5 ezer könyvet kölcsönöznek, ebből mintegy 500 kötetet a gyermekek olvasnak. Van ezenkívül több szórakozóhelyiség, bár, olvasóterem, a színészek számára kifogástalan öltöző, továbbá ebédlő. Itt a munkások annyiért étkezhetnek, mint az üzemi étkezdében, vagyis egy bőséges ebéd mindössze 1.10—1.60 márkába kerül. Hihetetlennek tűnik mindez a ml szemünkben, hiszen felmerül rögtön a kérdés: miből tartják fenn a kul túrotthont, miből fizetik a 93 főből álló személyzetet, a zenekarok 190 tagját stb.? Egyszerű ez is. A bányafőigazgatóság évente másfélmillió márkát ad erre a nemes célra. S hogy mennyire magukénak érzik ezt a kultúrotthont a munkások, arra jellemző, hogy 20—30 ezer ember fordul meg benne havonta és augusztus 28-án tartották 1950 óta a tízezredik előadást. S ajnos, nálunk még elképzelhetetlen mindez. Nemcsak azért, mert technikailag elmaradottabbak vagyunk, hanem azért is, mert a dolgozó tömegek lelkesedését, áldozatkészségét a mai napig sem tudtuk úgy felébreszteni, ahogy azt Karl-Marx-Stadtban lépten-nyomon tapasztaltam. A Volksstimme szerkesztősége jóvoltából a város környékét is bejártam. Nem nagyon ismerik itt a távolságot, mert a gépkocsi 90—100 kilométeres sebességgel könnyedén rohan az autóbáhnon. Így nevezik azokat a kétszer 8 méter széles, párhuzamosan kígyózó betonutakat, amelyek keresztül-kasul szelik az országot. Szekeret, kerékpárt, vagy gyalogost még véletlenül sem lehet látni ezeken az utakon. Csak autókat és motorkerékpárokat. Közepén 3 méter széles, gyepes sáv, az egyik oldal sima betonján mennek, a másikon jönnek a legkülönbözőbb típusú teher- és luxuskocsik. A sofőrök nyugodtak lehetnek, nem kell lépten-nyomon fékezniök. A falvakat, sőt a városokat is elkerülik ezek a monumentális utak, forgalmukat a keresztirányú helyi közlekedés sem zavarhatja, hiszen rengeteg az alul- és fölüljáró. Amíg Karl-Marx-Stadtból a mintegy 100 kilométerre lévő Bad Elsterbe, az ország legszebb üdülőhelyére értünk, kocsink a hatalmas viaduktok segítségével könnyedén suhant át a 6—800 méter széles, szédítőe*. mély völgyek felett. Fenséges kilátás mindenfelé! Haragos fenyvesek, üdén zöldellő dombok, aranysárga gabonaföldek, sötét ormú hegyek váltogatják egymást szemet, lelket gyönyörködletőn. Balról hegyek, jobbról többnyire lankák és termőföldek. Egy paraszt adogatja kévébe kötött búzatermését asszonyának, aki a szekér tetején serénykedik. A másik egyedül bajlódik két lóval, meg az aratógéppel. A harmadik eke elé fogott feketetarka teheneket biztatgat. Itt most folyik javában az aratás. A gabonakévéket nem keresztelik, hanem apró kúpokba rakják össze, kalásszal felfelé. Különben nehezen száradna. Az időjárás jóval hűvösebb, barátságtalanabb, mint — mondjuk — Baktóban. De a termés azért megjárja. Sőt, a holdankénti átlag magasabb, mint nálunk, hiszen a csapadék is bőségesebb. Ügy mondták: csak annyi kell, hogy valamelyik felhő nekiakadjon egy hegy csúcsának, s már szóródik is belőle az eső. No meg a műtrágya. A német parasztok — különösen a szövetkezetiek — nem sajnálják megadni a földnek a tápanyagot. pépen elég nagy volt a nincstelenség ezen a gazdag vidéken. A falvak lakói csak a földet vallatták egyre, hogy adjon valami megélhetést, mert sokkal kevesebb volt a gyár és a bánya, ahol keresethez juthattak volna. Ma az Érchegységben több új barnaszénbánya működik, sőt, 1945-ben jelentős mennyiségű uránércet is leltek, amelynek javában folyik a kiaknázása. Ha azelőtt csak az asszonyok jutottak némi mellékjövedelemhez a csipkekötéssel, most az új bányák lehetővé tették, hogy a férfiak is rendszeresen pénzt vigyenek a házhoz. (Folytatjuk) Nagy István