Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

I- - TnsmmHRM POIBI I Vasárnap, 1956. szeptember 9. DELMIGYSRORSZM A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata ( (Folytatás a 3. bldalról.) knű vessző vetkezetekhez ha­sonlóan önálló szövetkezetek, amelyek a földművesszövet­ikezeti hálózat kötelékébe tar­toznak és közvetlen irányítá­sukat a földművesszövetke­Eetek járási illetőleg megyei (szervei látják el. O Az egyszerű termelési társulások „működési (szabályzat" alapián működ­nek, amelynek irányelveit a SZÖVOSZ határozza meg. A szakszövetkezetek tevékeny­ségüket alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖ­VOSZ által kiadott minta­alapszabály figyelembevéte­lével alakíthatnak ki. O A Minisztertanács an­nak érdekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakarításait saját szövet­kezeti szervezete útján ösz­szegyűjthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés elve alap­ján közvetlenül is kielégít­hesse. helyesnek tartja falusi •takarékszövetkezetek létesíté­sére irányuló kezdeményezé­seket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövet­kezetek megalakulását szer­vező munkával és anyagi esz­közeivel segítse elő. A szö­vetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügyminiszter a SZÖ­VOSZ igazgatóságának elnö­kével egyetértésben rendele­tileg állapítsa meg. A szava­tosság biztosítékaképpen a Pénzügyminisztériumot a szövetkezetek pénzügyi mű­ködését illetően ellenőrzési jo-g illeti meg; 4 A Minisztertanács szük­• ségesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szö­vetkezeti szervek anyagi elő­nyöket biztosító kedvezmé­nyeket nyújtsanak az egysze­rű termelői társulások szá­mára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó paraszt­ság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű ki­bontakozását. Ilyen előnyö­ket és kedvezményeket a tár­sulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mérték­ben a közös termelés, feldol­gozás és értékesítő tevékeny­ség elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvez­mények nyújtásánál alap­vető elvként kell érvényesí­teni, hogy ösztönözzék a kö­zös alapok képzését és segít­sék a közös — főleg termelői tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését. 5 Az egyszerű termelői • társulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elö kell moz­dítani. a) A talaj-, növényápolás!-, védekezési és betakarítási munkák idejében való elvég­zése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talaj­megmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket és a ter­melőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelke­'zésre álljanak. A gépi szol­gáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételeinél 10 százalékkal alacsonyabban kell számolni. 30 holdat meghaladó össze­függő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszö­vetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnybe kell részesí­teni az egyszerű termelői tár­sulásokat (szakcsoportokat) a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzé­sénél (műtrágya, növényvé­dőszer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épüle­tekhez szükséges anyagok stb.) Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, ba­romfi, állati termékek terme­lésére társult termelők ré­szére a különféle takarmány­juttatásoknál, valamint na­poscsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál. c) A gépállomások íőmező­gazdászai, a községi agronó­musok, a megyei és járási mezőgazdasági szervek és a termeltetésben érdekelt vál­lalatok kötelesek rendszere­sen szaktanácsadással támo­gatni az egyszerű termelői társulásokat; / Az egyszerű termelői O- társulások részére ter­meivényeik és termékeik ér­tékesítésénél és feldolgozásá­nál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelök­kel szemben sorrendi előny­ben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társu­lásók részére az egyéni ter­melőknél magasabb, de a ter­melőszövetkezetekét el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minő­ségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (be­adási, értékesítési szerződé­ses) teljesítésén íelüli saját termékeiket feldolgozva, cso­magolva közvetlenül a fel­használóknak szállíthassák és ilymódon nagyobb jövedel­met érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értéke­sítési szerződés) teljesítésén felül saját termékeiket közösen fel­dolgozzák és közvetlenül forga­lombahozzák (például gyümölcs-, zöldségelárusitóhelyek fenntartá­sa, tej lefölözése, gyümölcs fel­dolgozása, pálinkafőzés, stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok bor­értékesítését termelői borkiméré­sek, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez ha­sonlóan poharazás engedélyezésé­vel, valamint állami pincék, fel­dolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. "I A termelés növelését szol­• gáló közös berendezések létesítésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes beru­házási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szempontjai­ból fontos évelő kultúrák na­gyobb összefüggő területen való telepítésére, a termőre fordulás után két-három év múlva visz­szafizetendő hitelt lehet folyósí­tani. A földművesszövetkezetek sa­ját erőforrásaik felhasználásával, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kereteik­ből az egyszerű társulások közös termelői tevékenységének előse­gítésére; gépeket, termelési esz­közöket szerezhetnek be és ad­hatnak bérbe a termelői társulá­soknak: Az egyszerű termelői tár­sulások által telepített évdí lő kultúrák (földieper, gyümölcs, szőlő, egres, málna, spárga, stb.) összefüggő területét tagosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tag­jai földterületüket közös műve­lés céljából önkéntes csere alap­ján összefüggő táblákba von­hassák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékföldeket is fel lehet használni. A tanácsi szervek a tartalckföldek haszno­sításánál egyszerű termelői társu­lások igényeit az egyéni terme­lök előtt elégítsék ki. O Az egyénileg gazdálkodó ' ' dolgozó parasztok egy­szerű termelői társulásainak biz­tosított kedvezményekre vonat­kozó feltételeket az érdekelt mi­niszterek a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ igazgatósága elnö­kével egyetértésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó fel­tételeket pedig a pénzügyminisz­ter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben állapítsa meg; HEGEDŰS ANDRÁS s.k a Minisztertanács elnöke Gerő Ernő elvtárs szabadságra utazott Gerő Ernő elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára, szokásos évi szabadsá­gára a Szovjetunióba utazott. Közlemény Grosics Gyula ügyében Az Országos Testnevelési és Sportbizottság, valamint az Or­szágos Társadalmi Labdarúgó Szövetség elnöksége megvizs­gálta Grosics Gyula labdarúgó ügyét. A hozott határozat szerint Gro­sics Gyula megváltozott magatar­tása miatt ismét jogot kap a vá­logatott csapatban való szerep­lésre, ha formája ezt indokolja és ha a szövetségi kapitány vá­lasztása rá esik. Megvizsgálták Fazekas Árpád ügyét is és visszaadták játékjo­gát; Megkezdődik a tanítás a Marxizmus­leninizmus Esti Egyetemen A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsá­ga Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemén a foglalkozások 1956. szeptember 17—18-án kezdődnek meg. A második évfolyam szeptember 17-én délután 6 óra­kor, az első évfolyam szeptember 18-án délután 6 órakor a Pártoktatók Házában kezdi meg munkáját. Üdvözlő távirat a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Szegedi Nemzeti Színház áj művészei A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, az ország fel­szabadulásának 12. évfordulója alkalmából Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Hegedűs And­rás, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára üdvőzlő táviratot in­tézett Georgi Damjanov elvtárs­hoz, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnöké­hez, Anton Jugov elvtárshoz, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökéhez és Tódor Zsiv­kov elvtárshoz, a Bolgár Kom­munista Párt Közponü Bizottsága első titkárához, 8. Határozat a Szovjetunió alacsonybérű munkásai és alkalmazottai bérének felemeléséről Moszkva (TASZSZ) A szov* jet dolgozók anyagi jólété­nek további javítása céljá­ból a Szovjetunió Miniszter­tanácsa, az SZKP Központi Bizottsga és a Szovjet Szak­szervezetek Központi Taná­csa elhatározta: 1. Addig, amíg intézkedé­sek történnek a munkások és alkalmazottak bérének álta­lános rendezésére, 1957. ja­nuár 1-től kezdve fel kell emelni az alacsonybérű mun­kások és alkalmazottak fize­tését a következő arányban: a) Azoknak a munkások­nak és alkalmazottaknak a bérét, akiket közvetlenül az ipari vállalatokban, az épít­kezéseknél, a közlekedési és hírközlési vállalatoknál fog­lalkoztatnak, havonta lega­lább 300—350 rubelben kell megállapítani. b) A többi munkásnak és alkalmazottnak, valamint az alsóbb kiszolgáló személyzet­nek, az ipari vállalatok, épít­kezések, közlekedési és hír­közlési vállalatok őrszemély­zetének a bérét, városokban és munkás lakótelepeken ha­vonta legalább 300, faluhe­lyeken pedig legalább 270 ru­belben kell megállapítani. Jelen béremelés azokra a munkásokra és alkalmazot­takra terjed ki. akiknek bér-, vagy illetményalapja alacso­nyabb a fentemlített össze­geknél. 2. A munkásoknak és al­kalmazottaknak a norma tel* jesítéséért és túlteljesítéséért járó díjazást, a prémiumokat, a túlóradíjakat, az ünnepna­pokon, vagy éjszaka végzett munkáért járó díjakat, kor­pótlékokat, a hosszú évek feddhetetlen munkájáért ka­pott jutalmakat, a magas északi vidékeken és ezekhez hasonló területeken, a vízsze­gény és magas hegyi vidéke­ken végzett munkáért járó pótlékokat a jelen rendelet 1. pontjában megállapított bér­összegeken felül kell fizetni. E kifizetéseket a vállala­toknál, a szervezeteknél és intézményeknél érvényes fi­zetési kategóriák és illet­ményalapok alapján kell ki­számítani. 3. Meg kell bízni a Szov­jetunió minisztereit és hiva­talvezetőit, valamint a szö­vetséges köztársaságok mi­nisztertanácsait, hogy a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett működő állami mun­kaügyi és bérbizottsággal és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsával egyet­értően egy hónapon belül ha­trozzák meg az egyes mun­kakörökben a minimális munkabért, a jelen rendelet 1. pontjának *a* alpontjában körülírt keretek között. 4. Azokban az esetekben, amikor a munkások és alkal­mazottak nem dolgozzák vé­gig a teljes hónapot, a mun­kabér nagyságát az illető hó­napban ledolgozott időhöz arányítva kell meghatározni. 5. A vállalatoknál, az épít­kezéseknél, a szervezetekben és az intézményeknél foglal­koztatott tanulók munkáját a fennálló rendszernek meg­felelően kell bérezni. A továbbképző tanfolya­mot végző munkásak és al­kalmazottak bérét a jelen rendelet 1. pontjának megfe­lelően kell megállapítani. 6. 1957. január 1-től kezdve meg kell szüntetni a jövede­lemadó, valamint az agglegé­nyekre, gyermektelen és kis­családú állampolgárokra ki­vetett adó levonását azoknál a munkásoknál, alkalmazot­taknál és tanulóknál, akik­nek bére vagy ösztöndíja nem haladja meg a havi 370 ru­belt. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége elé ren­delettervezetet kell terjesz­teni megerősítés végett a munkabérek adómentes mi­nimumának felemeléséről. 7. A népgazdasági tervben és az 1957. évi állami költ­ségvetésben nyolcmilliárd ru­belt kell előirányozni az ala­csony bérű és fizetésű mun­kások és alkalmazottak bé­rének felemelésével kapcso­latos intézkedések végrehaj­tására. Ez a munkások és al­kalmazottak szóbanforgó cso­portjánál átlag körülbelül 33 százalékos béremelést bizto­sít. 1956. szeptember 8. A Szovjetunió Miniszter­tanácsa. az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szov­jet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa KADAR MARGIT — Nem szívesen nézek vissza életem útján. Azt hi­i szem, ez természetes is, hi­' szen nő vagyok. De emlékez­! ni szívesen emlékezem azok­ra az időkre, amikor Szege­den szubrett voltam. Szeret­tem Szegedet és Szeged is en­! gem. S ha ma már megvál­tozott szerepkörömben lát­! nak is viszont azok, akik 1 mint szubrettet ismertek, ' szeretném, ha úgy fogadná­nak, mint régen, mert én ma is csak azt akarom, mint ré­gen: szórakoztatni, minden­kinek kellemes perceket sze­rezni, régieknek és újaknak. Remélem, ez sikerülni fog — summázza élete útját, művé­szi törekvését és célját Ká­dár Margit, aki az idei színi­évadban ismét visszatért Szegedre, a Nemzeti Színház­hoz. Céljában, törekvésében mi is osztozunk, akik darabról darabra, új és új szerepkö­rökben szeretnénk viszont­látni. Kádár Margitot első bemutatkozásaként a Lili bá­rónő gróf Illésházy Chriszti­na szerepében üdvözölhetjük régi és új színházlátogatók és színházpártolók. Tizenkét éve szabad a bolgár nép Legnagyobb ünnepét üli ma a bolgár nép, szabadsága kivívásának tizenkettedik évfordulóját. 1944 szeptember 9 én történt, hogy a szovjet hadsereg és a Georgi Dimitrov felhívására fegyvert ragadó szabadságharcosak együttes akciója elsöpörte a burzsoá kormányt és felszabadította Bulgáriát a fasiszta elnyomók és bolgár cinkosaik ural­gna alól. 12 esztendő telt el 1944 szeptember 9. óta és ez a törté­nelmileg rövid időszak alatt Bulgária mérföldes léptekkel haladt előre a fejlődés útján. Az elmaradt agrár ország­ból ipari-agrár ország lett, a kulturális elmaradottságot fel­számolva megszüntették az írástudatlanságot, növekedik a nép anyagi-lkulturális jóléte. Az elért eredményék állandóan újabb sikerekre ösz­tönzik a bolgár dolgozókat. 1952-ben a nemzeti jövedelem­nek 71 százalékát fordították közszükségleti cikkék terme­lésére. 1955-ben azonban már 79 százalékot. Állandóan emelkedik a dolgozók munkabére. A munkások évi átlagos keresete 1948-ban 4.389 léva volt, 1955-ben már 7.846 léva, vagyis hét esztendő alatt a munkabér 78 százalékkal növe­kedett. Jelentős jövedelemtöbbletet jelent a rendszeres árcsök­kentés politikája. Csupán az utolsó három év alatt vég­rehajtott árcsökkentések révén a lakosság mintegy 3,070.000.000 lévát takarított meg. A népi demokratikus rendszer egyre több és több szak­ember munkába állítását teszi szükségessé. Az elmúlt év folyamán Bulgáriában az általános iskoláktól az egyeteme­kig összesen 1,186.000 tanuló folytatta tanulmanyait, évről­évre növekedik az orvosok, mérnökök, agronómusok száma. A népi kormányzat nagy gondot fordit az ország nem* zetközi kapcsolatainak ápolására is. Bulgária jelenleg 31 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, ezenkívül még 15 országgal folynak a tárgyalások a diplomáciai kapcsolat felvétele céljából. Ezek között szerepel az USA, Kanada, Mexikó, Irán, Indonézia, Uruguy, Brazilia, Szudán, stb. Állandóan bővülnek az ország kereskedelmi kapcsola­tai is. Bulgária jelenleg 52 országgal tart fenn rendszeres kereskedelmi összeköttetést, köztük Indiával, Szíriával. Norvégiával, Ceylonnal és Burmával, amelyekkel Bulgária a múltban sohasem tartóit fenn kereskedelmi kapcsolatot; A felszabadulás óta eltelt 12 év tehát mind belsőleg, mindpedig külpolitikailag megerősítette a népi demokrati­kus rendszert. A bolgár nép az eddigi sikerekre támasz­kodva bizalommal tekint a jövő felé és büszkén ünnepli minden sikerének kulcsát, az 1944. szeptember 9-i diadal­mas népi felkelést, Hetek óta figyelem Szege­den és Újszegeden a szom­bati kenyérellátást, amely igen sok kívánnivalót hagy maga után. Köztudomású, hogy szombaton két napra kénytelen az ember kenyeret Válaszba „Délmagyatország" cikkére Véletlenül került szerkesz- dig az önbírálat. Most pedig tőségünkbe a Délmagyaror­szág augusztus 10-i száma, amelyben „Az jó hírért né­vért, s az szép tisztességért..." cím alatt cikket olvastam „Barátok között" című cik­kemről. A cikkemben akaratlanul is alkalmat adtam arra, hogy (i—c) öntömjénezőnek nevez­ze Kertész Lajos karnagyot. A közvélemény helyes tá­jékoztatása érdekében ké­rem, közöljék a következő­ket. Ami pedig az aradi ol­vasó helyes tájékoztatását illeti, majd megtalálom a módot a csorba kiküszöbölé­sére. Az aradi „Vörös Lobogó" július 18-i számában „Bará­tok között" cím alatt megje­lent cikket én írtam, az ink­riminált részt pedig elírtam. Kertész Lajos karnagy elv­társat szerény embernek is­mertem meg, ami pedig az öntömjénezést illeti, a cse­lekvő alany én voltam. Ed­„a mi jó hírünk" érdekében megmagyarázom az elírás okát: 1. Sohasem voltam Szege­den, s a városról csak annyit tudok, hogy az ottani tisza­part a mi marospartunk iker­testvére. Ezért a szegedi énekkarok számát is aradi szemmel, aradi mértékkel mértem ... (Persze, Aradon is több énekkar van, de nem sokkal több, mint három te­vékenykedik rendszeresen.) 2. Az elírásban Gabelsber­ger—Markovits gyorsíró­rendszere is ludas, mert sza­bályában a „van" szócskát emelt ponttal jelzi. Ezt a pontot cikkírás közben látni véltem jegyzeteimben, de mint később meggyőződtem, a pont egy ártatlan légytől származott. Jegyzetfüzetem­ben az alábbi mondat szere­pel: „Szegeden tulajdonkép­pen három énekkart veze­tek". Szabá János aradi Hírlapíró beszerezni. Nézetem szerint inkább a péntekről szombat­ra virradó reggel kellene a két napra való kenyeret az elárusítóhelyre juttatni, nem pedig szombaton, az esti órákban, amikor a város la­kossága egyik üzletből a má­sikba rohan, rengeteg időt elpocsékolva, hogy biztosítsa vasárnapi kenyerét. Más­részt előfordul, hogy ilyenkor a 3—4 napos kenyér is elfo­gyott, sőt, azt is észrevettem, hogy valaki több ilyen kenye ­ret vásárolt. Nézetem szerint ez már nem is emberi fo­gyasztásra került, inkább disznóhízlalásra, mert ígv olcsóbban jött ki a hizlaló, tekintve, hogy korpához nem juthat, csak a termelő. (Schlamadinger József) Miért nem helyeznek el a városban több szemétgyűjtő ládát, vagy kosarat? Szükség volna néhányra a villamos­megállóknál, a parkokban és a forgalmas útszakaszokon is. Ügy gondolom, hogy 40—50 szemétgyűjtő beállításával (és rendszeres kiürítésével!) sokkal szebb é* tisztább vá­rossá tehetnénk Szegedet, és ez nem jelentene elviselhetet­len áldozatot. (Pásztor Emil)

Next

/
Thumbnails
Contents