Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

I- - TnsmmHRM POIBI I Vasárnap, 1956. szeptember 9. DELMIGYSRORSZM A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata ( (Folytatás a 3. bldalról.) knű vessző vetkezetekhez hasonlóan önálló szövetkezetek, amelyek a földművesszövetikezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányításukat a földművesszövetkeEetek járási illetőleg megyei (szervei látják el. O Az egyszerű termelési társulások „működési (szabályzat" alapián működnek, amelynek irányelveit a SZÖVOSZ határozza meg. A szakszövetkezetek tevékenységüket alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által kiadott mintaalapszabály figyelembevételével alakíthatnak ki. O A Minisztertanács annak érdekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakarításait saját szövetkezeti szervezete útján öszszegyűjthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse. helyesnek tartja falusi •takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékaképpen a Pénzügyminisztériumot a szövetkezetek pénzügyi működését illetően ellenőrzési jo-g illeti meg; 4

A Minisztertanács szük• ségesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezeti szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelői társulások számára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibontakozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértékben a közös termelés, feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését. 5

Az egyszerű termelői • társulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elö kell mozdítani. a) A talaj-, növényápolás!-, védekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talajmegmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelke'zésre álljanak. A gépi szolgáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételeinél 10 százalékkal alacsonyabban kell számolni. 30 holdat meghaladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnybe kell részesíteni az egyszerű termelői társulásokat (szakcsoportokat) a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrágya, növényvédőszer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok stb.) Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a különféle takarmányjuttatásoknál, valamint naposcsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál. c) A gépállomások íőmezőgazdászai, a községi agronómusok, a megyei és járási mezőgazdasági szervek és a termeltetésben érdekelt vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanácsadással támogatni az egyszerű termelői társulásokat; / Az egyszerű termelői O- társulások részére termeivényeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelökkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulásók részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezetekét el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesítésén íelüli saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ilymódon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződés) teljesítésén felül saját termékeiket közösen feldolgozzák és közvetlenül forgalombahozzák (például gyümölcs-, zöldségelárusitóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyümölcs feldolgozása, pálinkafőzés, stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás engedélyezésével, valamint állami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. "I A termelés növelését szol• gáló közös berendezések létesítésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes beruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szempontjaiból fontos évelő kultúrák nagyobb összefüggő területen való telepítésére, a termőre fordulás után két-három év múlva viszszafizetendő hitelt lehet folyósítani. A földművesszövetkezetek saját erőforrásaik felhasználásával, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kereteikből az egyszerű társulások közös termelői tevékenységének elősegítésére; gépeket, termelési eszközöket szerezhetnek be és adhatnak bérbe a termelői társulásoknak: Az egyszerű termelői társulások által telepített évdí lő kultúrák (földieper, gyümölcs, szőlő, egres, málna, spárga, stb.) összefüggő területét tagosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékföldeket is fel lehet használni. A tanácsi szervek a tartalckföldek hasznosításánál egyszerű termelői társulások igényeit az egyéni termelök előtt elégítsék ki. O Az egyénileg gazdálkodó ' ' dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásainak biztosított kedvezményekre vonatkozó feltételeket az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben állapítsa meg; HEGEDŰS ANDRÁS s.k a Minisztertanács elnöke Gerő Ernő elvtárs szabadságra utazott Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, szokásos évi szabadságára a Szovjetunióba utazott. Közlemény Grosics Gyula ügyében Az Országos Testnevelési és Sportbizottság, valamint az Országos Társadalmi Labdarúgó Szövetség elnöksége megvizsgálta Grosics Gyula labdarúgó ügyét. A hozott határozat szerint Grosics Gyula megváltozott magatartása miatt ismét jogot kap a válogatott csapatban való szereplésre, ha formája ezt indokolja és ha a szövetségi kapitány választása rá esik. Megvizsgálták Fazekas Árpád ügyét is és visszaadták játékjogát; Megkezdődik a tanítás a Marxizmusleninizmus Esti Egyetemen A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemén a foglalkozások 1956. szeptember 17—18-án kezdődnek meg. A második évfolyam szeptember 17-én délután 6 órakor, az első évfolyam szeptember 18-án délután 6 órakor a Pártoktatók Házában kezdi meg munkáját. Üdvözlő távirat a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Szegedi Nemzeti Színház áj művészei A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára üdvőzlő táviratot intézett Georgi Damjanov elvtárshoz, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökéhez, Anton Jugov elvtárshoz, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez és Tódor Zsivkov elvtárshoz, a Bolgár Kommunista Párt Közponü Bizottsága első titkárához, 8. Határozat a Szovjetunió alacsonybérű munkásai és alkalmazottai bérének felemeléséről Moszkva (TASZSZ) A szov* jet dolgozók anyagi jólétének további javítása céljából a Szovjetunió Minisztertanácsa, az SZKP Központi Bizottsga és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elhatározta: 1. Addig, amíg intézkedések történnek a munkások és alkalmazottak bérének általános rendezésére, 1957. január 1-től kezdve fel kell emelni az alacsonybérű munkások és alkalmazottak fizetését a következő arányban: a) Azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak a bérét, akiket közvetlenül az ipari vállalatokban, az építkezéseknél, a közlekedési és hírközlési vállalatoknál foglalkoztatnak, havonta legalább 300—350 rubelben kell megállapítani. b) A többi munkásnak és alkalmazottnak, valamint az alsóbb kiszolgáló személyzetnek, az ipari vállalatok, építkezések, közlekedési és hírközlési vállalatok őrszemélyzetének a bérét, városokban és munkás lakótelepeken havonta legalább 300, faluhelyeken pedig legalább 270 rubelben kell megállapítani. Jelen béremelés azokra a munkásokra és alkalmazottakra terjed ki. akiknek bér-, vagy illetményalapja alacsonyabb a fentemlített összegeknél. 2. A munkásoknak és alkalmazottaknak a norma tel* jesítéséért és túlteljesítéséért járó díjazást, a prémiumokat, a túlóradíjakat, az ünnepnapokon, vagy éjszaka végzett munkáért járó díjakat, korpótlékokat, a hosszú évek feddhetetlen munkájáért kapott jutalmakat, a magas északi vidékeken és ezekhez hasonló területeken, a vízszegény és magas hegyi vidékeken végzett munkáért járó pótlékokat a jelen rendelet 1. pontjában megállapított bérösszegeken felül kell fizetni. E kifizetéseket a vállalatoknál, a szervezeteknél és intézményeknél érvényes fizetési kategóriák és illetményalapok alapján kell kiszámítani. 3. Meg kell bízni a Szovjetunió minisztereit és hivatalvezetőit, valamint a szövetséges köztársaságok minisztertanácsait, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami munkaügyi és bérbizottsággal és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsával egyetértően egy hónapon belül hatrozzák meg az egyes munkakörökben a minimális munkabért, a jelen rendelet 1. pontjának *a* alpontjában körülírt keretek között. 4. Azokban az esetekben, amikor a munkások és alkalmazottak nem dolgozzák végig a teljes hónapot, a munkabér nagyságát az illető hónapban ledolgozott időhöz arányítva kell meghatározni. 5. A vállalatoknál, az építkezéseknél, a szervezetekben és az intézményeknél foglalkoztatott tanulók munkáját a fennálló rendszernek megfelelően kell bérezni. A továbbképző tanfolyamot végző munkásak és alkalmazottak bérét a jelen rendelet 1. pontjának megfelelően kell megállapítani. 6. 1957. január 1-től kezdve meg kell szüntetni a jövedelemadó, valamint az agglegényekre, gyermektelen és kiscsaládú állampolgárokra kivetett adó levonását azoknál a munkásoknál, alkalmazottaknál és tanulóknál, akiknek bére vagy ösztöndíja nem haladja meg a havi 370 rubelt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé rendelettervezetet kell terjeszteni megerősítés végett a munkabérek adómentes minimumának felemeléséről. 7. A népgazdasági tervben és az 1957. évi állami költségvetésben nyolcmilliárd rubelt kell előirányozni az alacsony bérű és fizetésű munkások és alkalmazottak bérének felemelésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására. Ez a munkások és alkalmazottak szóbanforgó csoportjánál átlag körülbelül 33 százalékos béremelést biztosít. 1956. szeptember 8. A Szovjetunió Minisztertanácsa. az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa KADAR MARGIT — Nem szívesen nézek vissza életem útján. Azt hii szem, ez természetes is, hi' szen nő vagyok. De emlékez! ni szívesen emlékezem azokra az időkre, amikor Szegeden szubrett voltam. Szerettem Szegedet és Szeged is en! gem. S ha ma már megváltozott szerepkörömben lát! nak is viszont azok, akik 1 mint szubrettet ismertek, ' szeretném, ha úgy fogadnának, mint régen, mert én ma is csak azt akarom, mint régen: szórakoztatni, mindenkinek kellemes perceket szerezni, régieknek és újaknak. Remélem, ez sikerülni fog — summázza élete útját, művészi törekvését és célját Kádár Margit, aki az idei színiévadban ismét visszatért Szegedre, a Nemzeti Színházhoz. Céljában, törekvésében mi is osztozunk, akik darabról darabra, új és új szerepkörökben szeretnénk viszontlátni. Kádár Margitot első bemutatkozásaként a Lili bárónő gróf Illésházy Chrisztina szerepében üdvözölhetjük régi és új színházlátogatók és színházpártolók. Tizenkét éve szabad a bolgár nép Legnagyobb ünnepét üli ma a bolgár nép, szabadsága kivívásának tizenkettedik évfordulóját. 1944 szeptember 9 én történt, hogy a szovjet hadsereg és a Georgi Dimitrov felhívására fegyvert ragadó szabadságharcosak együttes akciója elsöpörte a burzsoá kormányt és felszabadította Bulgáriát a fasiszta elnyomók és bolgár cinkosaik uralgna alól. 12 esztendő telt el 1944 szeptember 9. óta és ez a történelmileg rövid időszak alatt Bulgária mérföldes léptekkel haladt előre a fejlődés útján. Az elmaradt agrár országból ipari-agrár ország lett, a kulturális elmaradottságot felszámolva megszüntették az írástudatlanságot, növekedik a nép anyagi-lkulturális jóléte. Az elért eredményék állandóan újabb sikerekre ösztönzik a bolgár dolgozókat. 1952-ben a nemzeti jövedelemnek 71 százalékát fordították közszükségleti cikkék termelésére. 1955-ben azonban már 79 százalékot. Állandóan emelkedik a dolgozók munkabére. A munkások évi átlagos keresete 1948-ban 4.389 léva volt, 1955-ben már 7.846 léva, vagyis hét esztendő alatt a munkabér 78 százalékkal növekedett. Jelentős jövedelemtöbbletet jelent a rendszeres árcsökkentés politikája. Csupán az utolsó három év alatt végrehajtott árcsökkentések révén a lakosság mintegy 3,070.000.000 lévát takarított meg. A népi demokratikus rendszer egyre több és több szakember munkába állítását teszi szükségessé. Az elmúlt év folyamán Bulgáriában az általános iskoláktól az egyetemekig összesen 1,186.000 tanuló folytatta tanulmanyait, évrőlévre növekedik az orvosok, mérnökök, agronómusok száma. A népi kormányzat nagy gondot fordit az ország nem* zetközi kapcsolatainak ápolására is. Bulgária jelenleg 31 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, ezenkívül még 15 országgal folynak a tárgyalások a diplomáciai kapcsolat felvétele céljából. Ezek között szerepel az USA, Kanada, Mexikó, Irán, Indonézia, Uruguy, Brazilia, Szudán, stb. Állandóan bővülnek az ország kereskedelmi kapcsolatai is. Bulgária jelenleg 52 országgal tart fenn rendszeres kereskedelmi összeköttetést, köztük Indiával, Szíriával. Norvégiával, Ceylonnal és Burmával, amelyekkel Bulgária a múltban sohasem tartóit fenn kereskedelmi kapcsolatot; A felszabadulás óta eltelt 12 év tehát mind belsőleg, mindpedig külpolitikailag megerősítette a népi demokratikus rendszert. A bolgár nép az eddigi sikerekre támaszkodva bizalommal tekint a jövő felé és büszkén ünnepli minden sikerének kulcsát, az 1944. szeptember 9-i diadalmas népi felkelést, Hetek óta figyelem Szegeden és Újszegeden a szombati kenyérellátást, amely igen sok kívánnivalót hagy maga után. Köztudomású, hogy szombaton két napra kénytelen az ember kenyeret Válaszba „Délmagyatország" cikkére Véletlenül került szerkesz- dig az önbírálat. Most pedig tőségünkbe a Délmagyarország augusztus 10-i száma, amelyben „Az jó hírért névért, s az szép tisztességért..." cím alatt cikket olvastam „Barátok között" című cikkemről. A cikkemben akaratlanul is alkalmat adtam arra, hogy (i—c) öntömjénezőnek nevezze Kertész Lajos karnagyot. A közvélemény helyes tájékoztatása érdekében kérem, közöljék a következőket. Ami pedig az aradi olvasó helyes tájékoztatását illeti, majd megtalálom a módot a csorba kiküszöbölésére. Az aradi „Vörös Lobogó" július 18-i számában „Barátok között" cím alatt megjelent cikket én írtam, az inkriminált részt pedig elírtam. Kertész Lajos karnagy elvtársat szerény embernek ismertem meg, ami pedig az öntömjénezést illeti, a cselekvő alany én voltam. Ed„a mi jó hírünk" érdekében megmagyarázom az elírás okát: 1. Sohasem voltam Szegeden, s a városról csak annyit tudok, hogy az ottani tiszapart a mi marospartunk ikertestvére. Ezért a szegedi énekkarok számát is aradi szemmel, aradi mértékkel mértem ... (Persze, Aradon is több énekkar van, de nem sokkal több, mint három tevékenykedik rendszeresen.) 2. Az elírásban Gabelsberger—Markovits gyorsírórendszere is ludas, mert szabályában a „van" szócskát emelt ponttal jelzi. Ezt a pontot cikkírás közben látni véltem jegyzeteimben, de mint később meggyőződtem, a pont egy ártatlan légytől származott. Jegyzetfüzetemben az alábbi mondat szerepel: „Szegeden tulajdonképpen három énekkart vezetek". Szabá János aradi Hírlapíró beszerezni. Nézetem szerint inkább a péntekről szombatra virradó reggel kellene a két napra való kenyeret az elárusítóhelyre juttatni, nem pedig szombaton, az esti órákban, amikor a város lakossága egyik üzletből a másikba rohan, rengeteg időt elpocsékolva, hogy biztosítsa vasárnapi kenyerét. Másrészt előfordul, hogy ilyenkor a 3—4 napos kenyér is elfogyott, sőt, azt is észrevettem, hogy valaki több ilyen kenye ret vásárolt. Nézetem szerint ez már nem is emberi fogyasztásra került, inkább disznóhízlalásra, mert ígv olcsóbban jött ki a hizlaló, tekintve, hogy korpához nem juthat, csak a termelő. (Schlamadinger József) Miért nem helyeznek el a városban több szemétgyűjtő ládát, vagy kosarat? Szükség volna néhányra a villamosmegállóknál, a parkokban és a forgalmas útszakaszokon is. Ügy gondolom, hogy 40—50 szemétgyűjtő beállításával (és rendszeres kiürítésével!) sokkal szebb é* tisztább várossá tehetnénk Szegedet, és ez nem jelentene elviselhetetlen áldozatot. (Pásztor Emil)