Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

fSflMRGYflR ORSZBG Vasárnap, 1956. szeptember Vt A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata (Folvtatis az 1. oldalról) az építkezéshez szükséges faanyagot a belkereskedelmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítő vállalatától — kiskereskedelmi áron — szerezhesséK be. A termelőszövetkezetek építési faanyagszükségletét az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítési tervében kell előirányozni. e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter, valamint a SZÖVOSZ igazgatóság elnöke a 39/1954. (VII. 15.) MT számú rendelet végrehajtása érdekében szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földművesszövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak építőanyagok előállításával (tégla, cserép, mészégetés, nád- és szalmapalló készítés. kör- és szalagfűrészelés stb.) f) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával is segíteni kell. A kohó- ég gépipari miniszter és a földművelésügyi miniszter 1956. szeptember 30-ig állapodjanak meg a gyártáshoz szükséges anyag biztosítása érdekében. j 6

A földművelésügyi ml• niszter segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések fokozása érdekében több termelőszövetkezet közös épitőbrigádot szervezzen* Abban a kérdésben, hogy a közös építőbrigád munkáját munkaegység jóváírással, vagy munkabérben számolják el, az építtető termelőszövetkezet közgyűlése határozzon. Munkabér alapján történő elszámolás esetén a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti. hogy a munkabért létesítményekre engedélyezett hosszúlejáratú beruházási hitelből egyenlítsék ki. A termelőszövetkezet építőbrigádját — kölcsönös megsegítés keretében — más termelőszövetkezet részére átengedheti. Ilyen esetben az épitőbrigáddal nem rendelkező termelőszövetkezet részére az építőbrigád munkabéreinek kifizetésére hitel folyósítható és az így végzett építőipari munka forgalmiadé mentes. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját épitőbrigádot alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre, termelőszövetkezeti építkezéseiknél magánkisiparosok munkáját is igénybevehetik értékhatárra való tekintet nélkül. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet az építkezési költségeket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a velük kötött megállapodás alapján fizethető a munkabér. 7

A termelőszövetkeze• tek fával való ellátását saját kitermelés útján is javítani kell. a) Az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövetkezeteknek — kérésükre — használatba kell adni az olyan ötven holdnál kisebb állami erdőket, amelyek a terme'őszövetkezet te_ rü'etén belül vannak és nem védőerdők. A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az olyan véderdőnek nem minősülő ötven holdnál kisebb állami erdőket is, amelyek a termelőszövetkezet területével érintkezően helyezkednek el. A termelőszövetkezetek használatába átadott erdőkben a gazdálkodást az á'talános erdőgazdálkodási elvek alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete mellett kell végezni. b) Azoknak a termelőszövetkezeteknek. amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy a legközelebbi, állami tulajdonban vagy kezelésben 'evő erdőből a tervszerű íakitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és felügyelete mellett, Indokolt gazdasági szükségletük mértékéig, fakitermelést végezzenek és a részükre szükséges fát az érvényes kiskereskedelmi áron az erdőgazdaságtól megvehessék. Ezeket a vásárlásokat is az erdőgazdaságok a helyi értékesítés keretében kötelesek megtervezni. c) A termelőszövetkezetek erdöhasználatának rendezésével és a faanyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az Országos Erdészeti Főigazgató — a földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben 1956. szeptember 30-ig adja ki. O Az olyan ötven holdnál kisebb állami tulajdonban levő nádasokat, amelyek a termelőszövetkezetek területére esnek, vagy azzal határosaik — amennyiben a termelőszövetkezetek kérik — 1956. október l-ig részükre át lehet adni nádkitermelés és feldolgozás végett. Az átadással kapcsolatos viták esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodjék arról, hogy a Velencei, a Fertő tavon levő, valamint más nagyobb nádasokból a vállalatok által ki nem termelt területeket e'sósorban termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek, valamint a termelői társulások kapják meg, természetbeni részesedésért történő nádkitermelésre, O A földművelésügyi mi7* niszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédő ál'omások, illetőleg a gépállomások gépparkjából — még a folyó évben univerzális traktorokat (Zetor) és pótkocsikat vásárolhassanak. 1957-től kezdődően az éves népgazdasági tervekben kell biztosítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére az univerzális traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat. A traktorokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrészeket. A vételárat az átvételnél történő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani. A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alapszabályszerűen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok 1956. évi tervben előirányzott mennyiségen felül további 150 új tehergépkocsit vásárolhassanak. Az univerzális traktorokat és tehergépkocsikat azoknak a termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek azt saját erejükből vásárolják meg. •jrj A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásban az állami vállalatokkal és a földművesszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek. Tehát saját tehergépkocsijaikkal 50 kilor méteres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek. A termelőszövetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkül szállíthatják saját termeivényeiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más termelőszövetkezetek termeivényeit nyers, vagy feldolgozott állapotban. Más termelőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi esetében TEFU díjté • teleket kell alkalmazni. Ezenfelül az év bármely szakában körzethatár korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valamint hízott állatokat. A fentiekben nem említett, elengedhetetlenül sürgős esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport elnökének írásbeli igazolása alapján a termelőszövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az általános közlekedési szabályok megtartásával. A mezőgazdasági ter11 • melőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árutermelésének növelését a közös értesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek jó minőségű, saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák, s abban az esetben, ha a márkázési előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkai ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezetektől is vásárolhasson bort. A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket tegye meg. A termelői borkimérési engedélyek kiádását a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága kereskedelmi szakigazgatási szerveire kell bízni. A termelőszövetkezeteknek telephelyükön poharazási engedélyt is kell adni, telephelyükön kívül a poharazási engedély csak indokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően állami pincék használatba adásával is elő kell segíteni a termelőszövetkezetek borértékesítő tevékenységét. b) Meg kell engedni, hogy a termelőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt menynyiségén felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeikben feldolgozhassák, abból sajtot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesítésére a termelőszövetkezetek részére megfelelő gépeket kell rendelkezére bocsátani. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alapján átadott tej után 40—60 százalék fölözött tejet vagy írót és savót kapjanak visszatérítés ellené"ben. A szerződött tej ellenértékének 30 százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előleg-számlára ki lehet fizetni. c) A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hőgy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok 1956. október l-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségén felüli részére vonatkozóan szállítási szerződést köthessenek közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és üzemélelmezési vállalatokkal, valamint az üdülőkkel, a kórházakkal és az üzemi konyhákkal. d) A termelőszövetkezetek számára lehetővé kell tenni, hogy export-minőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi vállalatoknak adják el, illetve velük kössenek szerződést. Az exportra kerülő cikkeket, amennyiben az előírt követelményeknek megfelelőek, a termelőszövetkezet saját márkázásával láthatja el. c) A termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagybani értékesítéssel járó előnyöket. Az élelmiszeripari, a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél alkalmazandó magasabb árak rendszerét. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői társulásokat is. 4 0 A begyűjtési miniszter, 1956. december 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb, raktárakat, amelyek a termelőszövetkezetek területén vannak. Amennyiben a Begyűjtési Minisztérium szervei és a termelőszövetkezetek a raktárátadásban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a begyűjtési miniszter és a földművelésügyi miniszter együttesen döntsenek. 4 O Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez hasonló közös termelési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatban — ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (beadás, adó, hitelfelvétel, gépállomás! munkadíj). Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportoknak közös tevékenységük előmozdítása érdekében ugyancsak meg kell engedni segéd- és feldolgozó üzemek létesítését saját közös termeivényeik, illetőleg tagjaik termeivényeinek feldolgozására. 4 A A termelőszövetkezetek 1955. október 31én fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltartozását a következők szerint kell rendezni: a) A termelőszövetkezetek hitelállományát egységesen évi egyszázalékos kamatozzású 25 éves hitellé kell átalakítani. E hitelek lejáratát ügy kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek hitelállományuknak évenkint négy százalékát fizessék vissza. b) 1955. november 1. után folyósított és folyósításra kerülő beruházási hiteleket egységesen egyszázalékos kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra kerülő hitelek lejáratát az amortizáció és a termelőszövetkezetek teherbíró képességének messzemenő figyelembe vételével kell megállapítani az alábbiak szerint: I. Épületek, építmények, telkesítés, talajjavítás 20— 35 év; II. gépek, berendezések, felszerelések, igás- és tenyészállatok, termelőszövetkezetek részére alapítási hitel 5—15 év. Az I. pontban felsorolt hitelek lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy a visszafizetés általában a negyedik évben, a II. pontban szereplő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Magyar Nemzeti Bank a Földművelésügyi Minisztériummal együtt állapítsa meg. c) Annak a termelőszövetkezetnek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzet4 Bankkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti vissza és az állam Iránti egyéb természetbeni és pénzbeli kötelezettségeit teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedékessé vált hitelen felül visszafizetett összeg 25 száza-, lékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni. d) A termelőszövetkezetek eladósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkinti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeni részesedés 15 százalékát. Ennek módozatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet. A folyósítható hitel összegének megállapításánál a termelőszövetkezet saját erőből történő új beruházásait ís figyelembe kell venni. e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövetkezet kérelmére üzemviteli célra ls kiadhatja abban az esetben, ha a beruházási hitelek esedékes részletének visszafizetése egyébként biztosítva van. f) A Minisztertanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földművelési miniszterrel egyetértésben szabályozza a termelőszövetkezetek hitelellátásának rendszerét 4 C A termelőszövetkezetek új gyümölcsöstelepítéseinek gépi forgatással történő talajelőkészítését 1956. szeptember elsejétől kezdődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani. A vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételének feltételei megegyeznek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás feltételeivel. 4 L A Minisztertanács ,0, kötelezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadandó termények és termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előleg számlára átutalják. Ebbe az öszszegbe a termelési szerződés szerint járó pénzbeli előleget is be kell számítani. A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek rövidlejáratú hitelt folyósítson munkaegységelőlegre. A begyűjtési mlnisz• ter a belvízkárok miatt súlyos gazdasági helyzetbe került termelőszövetkezeteknél az 1956, évre kivetett hízottsertés beadási kötelezettség egy részét, szövetkezetenkinti elbírálás alapján, a kár arányának megfelelően törölje. A fennmaradó rész teljesítését — figyelembe vé17. 18. ve a termelőszövetkezet dasági helyzetét — szükség esetén három évre hosszat* bítsa meg. A terület utáni hízottsertés beadás és a szer* ződéses sertéshízlalás teljest* tésének, valamint az állatállomány átteleltetésének elősegítésére adjon kamatmentes abraktakarmány-kölcsönt. 1 ' !'l A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek Intézkedjenek aziránt, hogv a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyós.tott termelési előlegek viszezafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedheti és a még fennmaradó hátralék visszafizetésére Indokolt esetben két-három évi haladékot adhat. | A Minisztertanács a tagok kezdeménye*? munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől valamint a Minisztertanács 1044/1955/IV. 17/MT. H számú határozatában foglalt vaslattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek részére többtermelési jutalom címén fizetett összegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekiből az illető növény megtermelésében részt vett tagokat kívánja premizálni, prémiumukat a termelőszövetkezet saját termelési tervében előirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg. 4Q A termelőszövetke'' • zeti mozgalom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, a közös gazdálkodásuk fejlesztését, gazdasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák. a) A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekével. b) A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mértékben támogatni • kel! és a gépállomási mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetekhez hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. II. A fcldművesszövetkezeií mozgalom kisz2les''tésérőlf egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszövetkezeti mozgalmat és a földművesszövetkezetek tevékenységét, az áruellátás mellett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejleszteni kell. A földművesszövetkezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezetek tagjaik értékesítő szövetkezeteivé is váljanak. Az értékesítési és áruellátási tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkezetek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési társulások újaibb formáinak a kialakulását is elő kelj mozdítani. 4 A már működő egyszerű termelői társulások megszilárdítását és fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alkalmi társulása a földművesszövetkezeteken belül egy-egy termelési vagv munkafolyamat (gyümölcsös, szőlőtelepítés, szántás, vetés, permetezés stb.) közös elvégzésére továbbá egyes termelési eszközök, .vetőmagvak anyagok közös beszerzésére vagv egyes termelvények közös értékesítésére egy-egv időszakra. A földművesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésére nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földművesszövetkezet szerves részei, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszövetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelésére, közös géphasználatra, egyes állatfajták tenyésztésére továbbá egyes állati és növényi termékek közös féldolgozására. A termelői szakcsoportok az alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyénüeg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egyegy növény termelését vagv állatfajta tenyésztését illetőleg egyes állati és növényi termékek feldolgozását önáúó szövetkezeti keretben végzi A szakszövetkezetek a föld(Folvtatás a 3. oldokml J L