Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-30 / 231. szám

DFLMBGYflRORSZÍG 4 Vasárnap. 1956. szept. 30. Á T'Siaiáj-vitához Csak a szabad viták tükrében tisztulhat meg a szegedi irodalmi élet vitafórum A DOLGOZÓ NÉP alkotó munkájában, — amely a XX. kongresszus alapján a júliusi párthatározatok után egyre jobban bontakozik ki — megtisztelő szerep hárul az alkotó értelmiségre. Készt is kér értelmiségünk ebliül a munkából, hiszen l 'iz.illük sokan példamutatóan jártak 0.151, s harcoltak társadalmi ölelünk fogyatékosságai ellen, n szektás hibákkal szemben már jóval n XX. kongreszszui elött is. Most visszatokintvo nz elmúlt időkre, megállapíthatjuk, hogy e harcból n szegedi (rák többségo nemcsak bogy nom vette ki részét megfelelően, hanem esetenkint néhányan ellene is fordultak a tisztulást követelő nézeteknek. Ezt n szembefordulást azonban elsodorta nz irodalmi élet vihara, elsodorta n knrdcsörletést, oz osztnlrsnpkodást. Mégsem mondhatjuk, bogy ma már helyes mederben hnlnd teljesen n szegedi irodalmi élet. Az utóbbi hónapok nzonbnn hozlak némi változást, fellendülést. Erről tanúsítódnak nz írószövetség Szegerii Csoportja tnggvfilései, vitaestjei, a fialni frók kezdeményein; egy kulturális belilnp létrofi vasáért, a helyi nnpilapban; e ,.r)élmagynrors7.ág"-bnn kialakult vita, nmely a Tiszatáj problémái körül keletkezett* Afí JELLEMEZTE az eddigi vitákat? Sajnos nem mondhatjuk, hogy minden esetben a szabná eszmecsere, a szenvedélyes bírálat és önbírálat, Természetesen nem nzért, minthn az írók ragaszkodnának n korábbi hely4 leien nézetekhez, hanem azért, mert nem harcolnak következető4 sen a múlt hibái, n még meglé4 vő szektás nézetek ellen. Talán nz som túlzás, ba azt mondjuk, ki-ki a saját munkája, tevékenysége önbírálatát sem végezte cl, s különítsen egymás munkájának kritikájára nem vállalkoz4 nak. Tévedés ne essék, nem a túlzott önmarcnngolásra, meakulpázésrn gondolok. Igaza van Marija Pujrannovának, aki a „Mi lesz most?" rlrail cikkében néhány cseb lrótársaihoz intézett szavaiban mondja: „Hamut hinteni a fejünkre és jajveszékelni nz elkövetett bi4 bák miatt, éppúgy méltatlan a kommunistákhoz, mint fennhéjázni". Arra azonlinn szükség van Szegednek, hogy bátran feltárjuk n hibákat, s végre lépjünk ki az egyéni sérelmektől indított szócséplésből; az intrikák sorából. Bátor, sznbad véle4 inónycserékben teremtsük meg a helyes álláspontot, s ha mindjárt nem is érünk el azokra a magaslatokra, amelyeken a budapesti írók állanak példamutató harcukkal, de lépkedjünk bátrabban kifelé ebből n fekete völgyből, a napfényes meredek felé. Ezen a meredeken, mert úgy vélem, meredek ez a pálya a szegedieknek, bátrabban kell haladnunk és csak úgy tudunk lendületesen előre lépni, ha szabadon, bátran tárjuk fel a még meglévő hibákat, a párt irányi tálában,- a szövetség éle* tében, stb; Ügy vélem; helyes volt a . .Dél magyarország* törekvése, amikor Ökrös László cikkével i lindítottn a Tiszatáj problémáinak vitáját* A vitaindító (rásbél, Petrovácz István; az Írószövetség titkárának hozzászólásából is az a törekvés mu4 I átkozott meg, bogy nyíltan és őszintén beszéljünk Szegeden a hibákról és keressük nz utat a hibák megszüntetéséhez. Sas Ist\ ín cikke nzonbnn már távolabb áll a felvetett kérdésektől, álproblémákat szajkóz, hamis gondolatokat burkol frázisokba, és oktalanul támadja íróinkat. Sok esetben sértő hangon próbál kioktatni és fejti ki nézeteit Egyedül van-e Szegeden Sas Niván ezekkel a nézetekkel? 1 gy hisszük, nem. Az. írószövetség legutóbbi taggyűlésén elhangzott hozzászólások egy része is ezt igazolja. Itt is elhangzott, hogy Szegeden nemcsak egy ..Sas" van. Es ez nem véletlen. Mint ahogy nem véletlen az sem, bogy a politikai életben, a társadalmi élet különböző területein még mindig találkozunk szektás megnyilvánulásokkal, a demokratizmus kiszélcstlésénck gáncsvelőivel. MIT CSINÁLJUNK a szektás nézetekkel? Azt hiszem erre - :uk egyöntetű válnszt adhatunk; szét kell zúzni; meg kelj semmisíteni őket. Nem hogyhatjuk, hogy terjesztőik fújják a maguk nótáját baráti körökben, a társadalmi életben. Éppen ezért, ha a különféle vitákban /elentkeznek szektás nézetek, minj rossznt és nem kívánatosat nem rejthetjük suba alá, nem tarthatjuk távol minden nyilvánosságtól. Ellenkező esetben hogyan harcolnánk ellenük? Harcunk csak vagdalódzás lenne a vnkvilágbnn. Olyan hadakozás, nmi nem sok eredménnyel kecsegtetne. Ezért érzem túlzásnak egyesek felkiáltását, amikor megjelent a „Délmagyarország" hasábjain Sas István cikke; „Hogy jelenhetett meg ez a cikk?" A vita úgy lehet igazén vita, ha összecsapnak a nézetek, ha kicserélődnek a vélemények. Azoknak azonban igazuk van, akik úgy vélik, hogy az írószövetség budapesti közgyűlése előtti napon nem volt szerencsés közzé tenni ezt a hozzászólást a „Délmngyarország"-bon, mert úgy tűnhetett, hogy a „Délmagyarország" ezzel a cikkel akarja „köszönteni" a közgyűlést, különösen azután, hogy a „Délmagyarország is hosszú ideig a szektás hibák védelmezője volt Igazuk van még annak ellenére is, hogy az írás címében hirdette, hogy „Hozzászólás a Tiszatáj-vitájához". Az azonban tény, hogy nemcsnk fel lehet, hanem kell is vetni a téves nézeteket, hogy nyflt harcban szálljunk szembe velük. Mert csak a széles közvélemény előtt és részvételével szállhatunk szembe nemcsak az irodalmi életben, hanem a politikai élet bármilyen területén Szegeden, a szektás nézetek hirdetőivel és semmisíthetjük meg nézeteiket. Sajnos a szektás nézetek ellen folyó harc még mindig igen lagymatag Szegeden. Mint nhogy igen gyenge lábon állunk a bírálat és önhírálattal is. Tovább tenyészik a „Ne bántsuk egymást, hisz te is, én is, szinte valamennyien követtünk el hibákat, ne feszegessük a dolgot". S ha vitába szállnak is egyesek, csak n személyi ellentétek boncolgatásáig jutnak el, és nem érnek el az elvi harcig. Magasra kell szítanunk Szegeden az elvi harc lángját, hogy e láng mellett pörzsölődjenek meg, sőt semmisüljenek meg végérvényesen a hibák, szektás nézetek. Ezt n lángot kívánta élesztgetni a „Délmagyarország" szerkesztősége, s kíván lehetőséget nyújtani íróinknak, irodalom barátainak véleményük kicserélésére, nézeteik harcának kibontakoztatására. Sajnos azonban sokan fejükre húzták a takarót, mintha várnák a fejlemények kibontakozását, bogy mit kaparnak ki mások a tüzesliamubói. A múlt* bnn néhányan hangosan, írásban is kardoskodtak a szektás hibák mellett; ez súlyos hiba volt. Hasonlóan hiba, ha most hallgatnak, s a kényelmes várakozás pamlngán pihennek; mert így lényegében támogatják és hagyják éledezni ugyanazokat a hibákat. SZÜKSÉG VAN az aktív harcra; mert Szegeden még ittott bizony sűrűn felütögeti fejét a nemkívánatos vélemény, s néhányan arra várnak, majd viszszafordulgmég a szekér rúdja nz 1950—51—52-es évek élete felé. Igaz, egyre jobban teret hódít városunkban a XX. kongresszus szelleme, ha még fékek tapadnak is a júliusi határozatok lendületesen előre gördülő vonatának kerekére, de, hogy gyorsabban haladjunk előre, ahhoz az szükséges, bogy a szegedi frók és irodalombarátok ne fordítsanak hátat a nyílt helyi vitáknak, s meg kell szüntetni végre a „ne szólj szám, nem fáj fejem" elméletet De, bogy ez nz elmélet végérvényesen megszűnjön, a helyi pártszerveknek, állami szerveknek következetesebb harcot kell folytatni a korábbi elkövetett hibák felszámolásáért. Mert helytelen volna, ha nem látnánk, hogy bizonyos mértékig a vitáktól való távolmaradást a meglévő körülmények is okozzák. Lassan halad ugyanis néhánv korrigálásra váró ügy felülvizsgálata, mint például az emlékezetes Vajda? Vajtoi ügy. Gátolja-e az ilyen ügyek tisztázatlansága nz irodalmi élethen a bátor szókimondást, ismerve a korábbi állapotokat n pártirányításban, állami irányításban burjánzó szektás hibákat, feltételezhetjük, hogy igen. Ezért nem okolhatjuk csak magukat nz írókat, ha elmaradnak ezektől a vitáktóL De azért még sem indokolt az, hogy például a közelmúltban lezajlóit két írószövetségi vita után az írószövetség helyi titkára, Petrovácz elvtárs a budapesti közgyűlés után rendezett taggyűlésen a vezetőség beszámolójában csnk kerülgesse n problémák felvetését, mint macska a forró kását. A budapesti közgyűlésen hozzászólésábnn felvetette a Szegeden még meglévő hibákat, de itt helyben, ahol végre szükség lenne már tiszta vizet önteni a pohárba, nem tett emlílést róla. MA NAGY IGÉNYEKET támaszt a szegedi írókkal szemben az élet. Feleljenek meg ezeknek az igényeknek, ne esak egy-két irodnlombnrát vesse fel bátran a problémákat i'N helyben, hanem maguk n helyi írók legiohhjai is, Hnlndjanak ők elől ebben a munkában és ha véleményt nyilvánítanak, akkor azt ne csnk baráti beszélgetések alkalmával tegyék, vagy ha Budapesten járnak, ahol rendszeresen elmondják bátran panaszaikat. Helyes, hogy oda fordulnak segítségért, van mit bőven tanulni a fővárosiaktól, sőt még más vidéki íróktól is. Csak nz nem helyes, hogy idehaza hallgatnak. Számolják fel a sérlődöltségi hullámot, nmi egyre inkább terjed és a kritikátlanság felé vezet. Beszéljenek bátran egymás műveinek erényeiről és hibáiról, tanuljanak kölcsönösen ezekből. T.egyenek szókimondónk, ne vonakodjanak tollat fogni azért, bogy kifejtsék a véleményüket. Érthetetlen például az a tartózkodás, mentegetőzés. amikor arra kértek fel egyeseket, bogy egyik írótársuk, Somfai László „Vihar" eímfl regényéről írjanak kritikai rikket a „Délmagyarország"ban. Szegeden nemcsak lehet, hanem kell is vitatkozni, mert mint nhogy az élet ismerete az alkotó munkában való mindennapi részvállalás, úgy a vitában való bátor részvétel is a szegedi írók nevelésének iskolája. Cseréljék ki bátran véleményeiket, mert nz egészséges, szabad viták tüzében tisztulhat meg a szegedi irodnlmi élet. Nagy Pál V\MAAA/AAZAAAAAMAAAAAAAAAAA//*V Régóta figyelemmel kísérem a lapban megjelenő vitasorozatot. Én mint diák, szeretnék beleszólni a vitába, amely eddig a szülők és tanárok között folyt. A vita abból indult ki, i hogy helyes-e az ifjúság esti | kimaradása, szabad-e egy 16 : éves gyereknek megengedni i azt, hogy a mozik 8 órai előadását látogassa? Az iskolában a tanulótársaimmal is megtárgyaltuk ezt az ügyet. Valamennyien elítélték az esti mozilátogatást. A fiataloknak az esti szórakozás igenis káros. A serdülő ifjú a szórakozást nem tudja elválasztani a komoly munkától, s éppen ez az, ami többek között megkülönbözteti őt a felnőttől, Az ifjúság nagy része belátja az esti mozilátogatás káros voltát. Azt játsszák 6-kor is minden moziban, Á mozilátogatás ügye diákszemmel amit este, nem veszthetünk, csak időt nyerhetünk, ha az első előadást nézzük meg. Marad tehát a diáknak az első előadás, amelyre szabadon, bármikor elmehet, hacsak nem "16 éven felüliemnek* szól, vagy ha az iskola meg nem tiltja a film megtekintését. Mégis bajos dolog a diákoknak moziba menni. Először ugyanis az igazgatói irodában 10 filléres nyomtatványt kell vásárolnia, amelyet aztán kitölt, majd megkeresve az osztályfőnökét,aláíratja a papír-cetlit. S ha moziba megy, feltétlenül vinnie kell azt magával, mert ha nincs ott. annyit jelent, mintha nem is volna. Előfordulhat az ls, hogy a diáknak délután jut eszébe, hogy moziba megy. akkor vagy "megjárja ezt a kálváriát* vagy pedig otthon marad. Osztályunkban történt meg az az eset, hogy valaki a szüleivel 6-tól ment moziba, de nem volt engedélye. Szerencsétlenségére az igazgató ls ott volt a moziban, de nem vette észre diákját. A szülő másnap bement az iskolába és utólag akarta jóvá tenni ballépését, s engedélyt kért fia számára. Indokul felhozta, hogy messze laknak az iskolától, s fiát nem akarta beküldeni. A diáknak ez a meggondolatlanság egy igazgatói intésbe került, pedig a film nem is volt tiltott, 16 éves aluliak is megtekinthették. Diák részére helytelen az esti mozilátogatás, de miért kell engedélyt kérni a délutáni előadásra is, ha az a film nem 16 éven felülieknek szól és az iskola által sem tiltatott meg? Szikora Jakab A szülőkhöz is igazodjék az iskola! Igen értékes vita zajlott le a "Délmagyarország* hasábjain a gyermeknevelés körül. Meg kell állapítani, hogy ez a kérdés időszerű és a vita is nagy léptekkel viszi előbbre gyermekeink nevelésének és jövőjének ügyét. A vita középpontjában az állt: járjon-e a tanuló moziba — s ha jár, iskolai engedéllyel, vagy szülői felügyelettel? Szerintem sem megengedhető, hogy iskolás gyermek az esti előadásra szülői felügyelet nélkül mení jen el. A gyakorlat azonban nemcsak az esti, a délutáni előadásra is külön engedély megszerzését teszi szükségessé a moziba kívánkozó gyermekek számára. Akik ezt a rendelkezést hozták, elfeledkeztek arról, hogy legtöbb családban az apa is, az anya is dolgozik és a napi munkaidőn felül még komoly társadalmi munkát is végez. Egyes családok nem tudják megfelelő felügyelettel ellátni gyermeküket, ha a férj és feleség moziba megy. Ilyenformán érthető, hogy a szülők szeretnének gyermekükkel együtt részt venni a mozielőadásokon — abban az időpontban, amikor éppen erre alkalmat találnak. A mozilátogatás legtöbb családnál alkalomszerű, mert nem tudhatjuk egyik napról a másikra: vajon mikor jutunk el egy-egy előadásra? Ugyanakkor minden szülő tisztában van azzal, hogy gyermeke számára melyik film a nevelő hatású és lelkiismeretesen ügyel arra, hogy gyermeke nevelése jó irányba terelődjék. Ezek alapján túlzott óva. Aradon és Nagyváradon játt az iparif-anuló intézel- küldöttsége Egyre sűrűbben történik meg, hogy a baráti országom küldöttségei egymás között értékes tapasztalatcserelátogatást szerveznek. Legutóbb a szegedi Móra_Ferenc Iparitanuló Intézet pedagógus-küldöttsége látogatta meg a nagyváradi és az aradi intézetet. Mindkét helyen nagy szeretettel fogadták a magyar pedagógusokat. Az üdvözlésekre László Nándor igazgató válaszolt, s átnyújtotta a találkozó emlékére készített díszzászlót, az intézet szakköre által készített asztali lámpát, és egy fúzér piros szegedi pap•rikát. A küldöttség beszámolt a román pedagógusoknak a magyar ipari tanuló-képzésről, az oktató-nevelőmunka során elért eredményekről, hibákról, s megismerkedett a román ipari tanuló-képzéssel. Az aradi és a nagyváradi intézetek nevelői gondoskodtak arról, hogy jó' érezzék magukat a magyarok, s megmutatták; a két város nevezetességeit. A küldöttség ellátogatott Félixfürdőre is, Nagyszalontán áthaladva meghatódva tekintették meg a „Csonkatoronyban" az Arany János emlékeit őrző múzeumot. (—0 —n) tosságnak találom azt az intézkedést, mellyel az iskola és a tanári kar ilyenformán nemcsak a gyermekek, hanem a gyermekeken keresztül a szülők moziba járását is irányítani akarja. Ha az iskolai rendtartásnak az idevonatkozó bekezdését továbbra is bürokratikusán kezeljük, akkor mi, felnőttek is kénytelenek leszünk engedélyt kérni a gyermek tanítóitól a mozielőadásokra, mi. Szerkesztőségünk heteken keresztül teret adott — a jövőben is teret ad — a pedagógusokat. szülőket és diákokat érintő közncvclésilgyl kérdés vitájához. A "Tükör* című színházi lapban megjelent —1 —c (Itódl Ferenc) cikkére válaszoló hozzászólások azt mutatják, hogy széles közvéleményt érdekel az általános- és középiskolás diákok mozilátogatásának az ügye. Bár az iskolai Rendtartás ezzel kapcsolatban kimondja határozott véleményét — úgy gondoljuk — mégsem volt haszontalan dovel sok család az említett okok miatt képtelen gyermeke nélkül moziba menni. Helyesnek tartanám, hogy ezt a rendelkezést és általában a gyermeknevelés ügyét egy szélesebb körű szülői értekezlet tárgyalná meg a nevelőkkel közösen, mivel a gyermeknevelés minden kérdésében jogos hozzászólása van minden szülőnek is. Schuszter János leg nyilvánosan ls megvitatni az előbbi kérdést. A szerkesztőségünkbe nagy számmal érkezett levelekben ezzel kapcsolatban azt kérik a vitához még hozzászólni szándékozók, hogy a lapunkban megkezdett vitát folytassák az iskolák szülői munkaközösségei. Szerkesztőségünk ezzel a kéréssel egyetért, s figyelemmel fogjuk kísérni a szülői munkaközösségekben rendezendő vitákat. A szerkesztőség ezzel a lapunkban folytatott vitát befejezettnek tekinti. Ma : rr.agyar és délszáv béketélá'kozó Szőregen A Hazafias Népfront szeptember 30-án, vasárnap Szőregen magyar és délszláv béketalálkozót tart. A találkozóra meghívták Deszk, Üjszentiván és más környező községek délszláv lakóit. Várkonyi László országgyűlési képviselő mond beszédet, valamint felszólal Zélics Milica, a Magyarországi Délszlávok Szövetségének kiküldötte is. assxonyoi&na Mérlék után - készáru üzletből Férfiinget, pizsamát, női fehérneműt, hálóinget készítenek mérték utáni rendelésre október elsejétől a Lenin utcai 6-qs számú divatáru üzletben, a nyomdával szemben. A bolt dolgozói már régóta szorgalmazták ennek a hasznos újításnak a bevezetését. Biztosan népszerű és sikeres lesz a kezdeményezés. Ennek bizonyítéka, hogy már az elmúlt héten sokan érdeklődtek az üzletben ezzel kapcsolatban. Az anyagot és a szabás-formát a boltban lehet kiválasztani. Anyagból eléggé gazdag választék várja a megrendelőket. Az elsőrendű puplinokon kívül több féle zefír közül válogathatnak a férfiak, a női holmikhoz selyemféleségek és nylon áll rendelkezésre. Az új módszerű árusításnak azon 'kívül, hogy a rendelő ízlése szerint készített holmihoz jut, igen nagy előnye még, hogy nem drága. Ingek például, jóminőségű anyagból már 124 forinttól vásárolhatók. Leosóleves Hútlevei-pólló Két fej hagymát, teljesen megpuhulna, egy kisebb lereszelt iromba vagy négybe sárgarépát, két nagy húsos zöldpaprikát zsíron megdinsztelünk. Még mielőtt Háztartási gépek kölcsönzése Porszívó, padlókefélő-gép és varrógép kölcsönzését kezdték meg már néhány héttél ezelőtt a Kiskereskedelmi Vállalat Sztálin körút 47. szám alatti műszaki árudájában Varrógépet hosszabb időre kölcsönöznek, porszívót és padlókefélőt fél napra is igénybe lehet venni. A kölcsönzés ára fel napra 7 forint, egész napra 12 forint. Délután négytői másnap reggelig szintén hét forintért lelhet kölcsönözni. Ezzel különösen a dolgozó nőik háztartási munkáját, könnyítik meg, azokét, akik csak a délutáni órákban takaríthatnak. A kölcsönzésihez a személyazonossági igazolvány számát írják fel és harminc forint letétet kérnek, amelyet természetesen vi3zszafizetnek a gép visszaadásakor. Dicséret illeti ezért a kezdeményezésért a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalatot. Jó lenne, Iha a szállítást is megoldhatná az áruda, hogy előzetes megrendelés után. házhoz szállítva kapják az asszonyok a kölcsön gépeáíet* vágott paradicsomot is teszünk bele. Ezután hozzáadunk kéthárom nagyobb sárgarépát hosszú szeletekre szelve, s rövid ideig ezt is pároljuk. Majd felöntjük két, két és fél liter vízzel Zeller zöldjét, zöldség zöldjét, egy ger zd fokhagymát, sót és ha szeretjük a levesben a krumplit, azt is teszünk bele, 'két, három szemet. Felforraljuk és leszűrjük. Mint a húslevesbe, tésztát főzünk bele. Ha a zöldségfélék közt húst is főzünk, vagy baromfiaprólékot, természetesen ízesebb, de anélkül ».? a húsleveshez hasonló, a benne főtt sok zöldségtől kitűnő ízét leves. Ahol szeretik, a megfőtt sárgarépái, krumplit is asztalra adhatjuk,