Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-30 / 231. szám

T Vasárnap, 1956. sfcpt. 30. DÉLM3GYRR0RSZÍ6 lili battónö A Szegedi Nemzeii Színház előadása / AZ ŰJ SZÍNHÁZI ÉVAD el­fed bemutatója a szegedi közön­Bégnek talán legkedveltebb mű­fajával kedveskedik, Huszka Je­nő: T .ili bárónő cimű operettjét bozza színre. A Lili bárónőt a felszabadulás óta színház még nem játszotta, mégis idős és fia­tal egyaránt ismerősként üdvö­fcöltc, mert igazi értékei: meleg­szívű, érzelmekkel telített dalla­mai szórakoztató zenénk leg­kedveltebb daraltjai közé tar­toznak. Tündér királynő légy a párom — Egy kis cigaretta — Szellők szárnyán — Egy férfi képe — és a többiek, az 1919-es bemutató óta közkinccsé váltak. A mostani siker is elsősorban ezeknek a melódiáknak és mes­terüknek, Huszka Jenőnek szól, aki még most is fiatalos izga­lommal figyelte a színházi elő­készületeket és a bemutatót. A librettó fölött eléggé eljárt már ez idő. Darvas Szilárd átdolgo­zása a szatirikus elemeket igye­kezett kihangsúlyozni, s oda he­lyezni a történetet, ahova való­ban tartozik, a mesék világába. Az átdolgozás fő újdonsága a két vénkisasszony grófnő re­mek figurája. Helyzetük, egyé­niségük nemegyszer ellenállha­tatlan derűt fakaszt, bár a cse­lekmény vonalához nem sike­rült alakjukat szervesen hozzá­kapcsolni, sőt attól kissé mes­terkélten távol is kell tartani őket, mert leleplezhetnék a ko­mornyiknak öltözött grófi uno­kaöccsöt Szokatlan, hogy a fináléban sem jelennek meg. Nagy Györgynek, a darab rendezőjének keze nyomán élet­teli, pergő cselekmény bontako­zik ki, kihasznál minden alkal­mat a komikai és érzelmi hatá­sokra, a szereplőket kitűnő szín­padi arányérzékkel, változatosan mozgatja. Talán a második fel­vonás tablójában tűnik kissé mesterkéltnek a kórus beállítá­sa. A frakkba öltözött férfiakat és a női úrlovasokat is könnye­débb, természetesebb mozgásra kellett volna megtanítani. AZ OPERETT DALLAMAI­NAK színes, ízlésesen formált életrekeltése elsősorban a ve­zénylő Szalatsy István érdeme. Munkája nyomán teljes az össz­hang zenekar és színpad között, a zenei légkör mindvégig spon­tánul természetes, soha sem érezzük a számok betétjellegét. A címszerepet a bemutatón Iván Margit alakította. Szépen, árnyaltan, kifejezően énekelt, játéka már kevésbé sokszínű és természetes. Hiányzik arcjáté­kának és hanghordozásának fi­nomabb árnyalása. Benkö Béla lllésházy László szerepében nem tudott igazi bonviván lenni, a frakkos szerepben kissé darabo­san mozog. A gróf és komornyik kettős szerepének hatásos érzé­keltetésére sincs elég eszköze. A szegedi közönség örömmel üd­vözölte a Lili bárónő szereplői között Pcthcs Ferencet, aki Ma­lomszegi Ernő báró szerepét szi­porkázó szellemességgel, nagy rutinnal alakítja. Komikuma de­rűsen nevettető, de egyúttal emberien mértéktartó is, soha sem öncélú, a pillanatnyi hely­zetnek megfelelően választékos cs mindenkor sajátságosan egyé­ni. Kitűnő alakítást nyújt Ba­logh Rózsa is, Sasvári Clarisse a színésznő szerepében. Már első megjelenése és megszólalá­sa élő, hiteles karaktert állít elénk, s a továbbiakban ezt színezi sok fantáziával és ötlet­tel. Mozgása, hanghordozása ki­dolgozottságában is természetes, közvetlen. Nem nagy hangját ügyesen használja fel, énekében mindig megkapó hangulat van. Frédi szerepében Lakky József az előadás egyik biztos pontja, minden megnyilatkozása szívde­rítő, mozgása rendkívül csi­szolt, kifejező. A két vénkisasz­szony szerepében nagyon jó karakterfigurát formál Décsy Györgyi és Kádár Margit. Külö­nösen Décsy Györgyi egyes je­leneteiben hirtelen hangnem változásaival ügyesen világítja meg a fonák egyéniség belső mozgató erőit Nagysikerű szám a „Tündér királynő légy a pá­rom" című dal parodizálása Pethes Ferenccel. Káldor Jenő, mint tiszttartó sikerült alaptó­nust vett fel, ez azonbaif később eléggé elszürkül. A kisebb sze­repekben jól megállják helyüket. Rácz Imre, Tóth Irén, Börzsö­nyi Mihály, Tiszai József, Thur­zó Margit, Rosta Mihály. A két főszereplő betegsége mi­att a következő előadásokban a Lili bárónő szerepében Raffael Márta, lllésházy László szerepé­ben pedig Mucsi Sándor lépett fel. Raffael Márta hamar be­lopta magát a szegedi közönség szívébe, kedves, vonzó egyéni­séget formáló játékával, harmo­nikus mozgásával, kultúrált, szé­pen csengő hangjával. Mucsi Sándor mindebben méltó part­nere. Előadásról-előadasra egyre több finomsággal, színészi talá­lékonysággal adja vissza szere­pének kettősségét, AZ ELŐADÁS KIÁLLÍTÁSA meglepően impozáns, különösen a szebbnél szebb ruhák hívják magukra a figyelmet, amelyek Bene Jánosné és Horváth Ferenc tervezései. A díszletek — Sándor Lajos munkája — hangulatosak, színesek, arányos elrendezésűek. Mánik László maszkmester munkáját ezúttal különösen a két vénkisasszony sikerült port­réja dicséri. A táncok koreográ­fiáját Árkos Judit és Mezey Károly készítették. Mind az ön­álló táncbetétek, mind a duet­teket lezáró táncok ötletesek, kidolgozottak, ez együttes ha­tást sikeresen fokozzák. A Lili bárónő bizonyára sokáig a szín­ház népszerű, vonzó darabja lcSZ; Erdős János RENGETEG LÁTNIVALÓ, NAGYSZERŰ SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEK a iegnap megnyílt dorozsmai járási mezőgazdasági kiállításon Szombaton délután ünne­pélyes keretek között nyílt meg a kiskundorozsmai me­zőgazdasági kiállítás. őszintén szólva, szebb, na­gyobb, érdekesebb lett ez a kiállítás, mint gondoltuk. A főkapun belépve, majdnem úgy érzi magát az ember, mintha országos kiállításon lenne. Hangulatos zene fo­gad, hosszú, még 100 méter­nél is hoszabb pavilonok hú zódnak egymás mellett. Van itt a sátorpavilonok alatt minden, ami csak a szem­nek tetszik, s a szájnak íz­lik. A bejárattól jobbra kez­dődnek a növénytermelés pavilonjai. Száz, meg száz láda gyönyörű szőlő, alma, óriás tökök, átlagosan negy­ven dekásnál nagyobb bur­gonyák, nagy dinnyék — pe­dik ennek a szezonja már lejárt. Látható a szegedi Kossuth Tsz mondhatni pá­ratlan szépségű kukoricája ís. S ami talán az egész kő­éül legjobban tetszik itt, a növénytermelési pavilonon számos látogatónak: itt árul­ják a Szeged vidéki fajboro­kat. Közöttük olyan puszta­mérgesi rizling is van, amely az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a maga fajtái kö­eött az első lett. A sokféle gyümölcs, szőlő és zöldáru közül nagyon nehéz a né­zőknek eldönteni: melyik a legszebb. Termelőszövetkezeteké, egyéni gazdáké, mind egya­ránt szép. Sok szép termény után a gépkiállítás következik. Többnyire olyan gépek láthatók itt, melyek kevésbé ismertek még a já­rásban, de második ötéves tervünk folyamatos megva­lósulása révén rövidesen közhasználatúvá válnak majd. Van itt vadonatúj SZ—80-as lánctalpas, mé­lyen szántó gép, nagy telje­sítményű motoros permete­Zö, kapálógép-féleségek ás sokfajta modern mezőgazda­sági kisgép. Az állattenyésztési pavilonok látnivalói a mező­gazdaság kedvelői számára szinte lenyűgözőek. Az Oi­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson voltak óriás súlyú hí­zottsertések, nos, itt is van­nak ilyenek. Vannak négy­ötezer liter tejet adó tehe­nek is, nem is kevés. Lát­hatunk nagyon szép tenyész­kancák^t is. A Sertéspavilon­ban szép, minden dicsé­retet megérdemlő kocák, nem sokkal odébb juhok. Ezután a baromi'--viion kö­vetkezik. Itt a leggyakoribb háziszárnyasokon túl még elsődíjas postagalamb-csalá­dok is vannak. Sokat lehetne írni a szege­di Kossuth Halászati Szöve­kezet lacikonyhájának ét­lapjáról is. Mindenféle fi­nom halból készült ételek kaphatók itt, s hozzájuk ter­mészetesen italok is. De mas vendéglátó vállalatok is gon­doskodnak a látogatók étvá­gyának, szomjának kielégíté­séről. Rövid idő alatt szép, otthonos kerlhelyiségeket rendeztek be. A kiállításnak számos bu­dapesti látogatója is volt a megnyitás napján. Többek között megtekintette a kiál­lítást Bajcsy Ede, a Földmű­velésügyi Minisztérium nö­vénytermesztési főigazgató­ságának vezetője is, aki el­mondotta, hogy hasonlóan szép, színvonalas vidéki me­zőgazdasági kiállítás eddig még sehol sem volt az országban. A szegedi já­rás tsz-ei, egyéni gazdái rá­szolgáltak erre az elismerés­re. A kiállítás is tanúsítja: lehet vadvíz, lehet aszály, de a mostoha időjárás nem fog­hat ki a szegedi járás dol­goskezű parasztságán. Kisebb méretekben hason ló mezőgazdasági kiállítást rendeztek a pusztamérges: dolgozó parasztok is. A kiál lítás megnyitására ma, va­sárnap délelőtt kerül sor. Lakat az írószövetség bejáratán Csütörtökön délben kellemet­len meglepetés ért bennünket: az írószövetség ajtaján lakatot találtunk. Első kábultságunkból a lakatos ébresztett fel, aki a markunkba nyomott két kul­csot, s tudatta velünk, hogy a szomszédos teremben kiállítás nyílik, a kiállításon pedig egy­millió forint értékű anyagot ál­lítanak ki. Ezért szükséges te­hát lelakatolni az ajtókat. Mi megértjük a kiállítás ren- I dezőinck aggodalmát és óvintéz­kedéseit, de csodálkozunk azon, hogy ennyire nem ismerik a tár­sadalmi egymás mellett élés sza­bályait. Ugyanis, elvártuk vol­na, — s azt hiszem joggal —, hogy bejöjjenek hozzánk, s ha nem is beszélik meg, de tudat­ják velünk, hogy az ajtót ezért, meg azért szeretnék lelakatolni. ! Az írószövetség helyiségeit j több szerv, — szerkesztőség, tit- | kárság, Tiszatáj Kiadóhivatal, j Tiszatáji Magvető Kiadó — \ használja, tehát ki vannak téve annak a veszélynek, hogy nem jutnak be a szövetségbe, s az utcán kénytelenek ülésezni, dol­gozni Nem tudom, mit szólna a ki­állítás tisztelt Rendezősége, ha az írószövetség ajtajáról leven­nénk a lakatot, vagy. ha hol­nap reggel mi is lelakatolnánk — a kiállítás bejáratát: Nem vagyok tisztában a he­Jyiség-bérlés szabályaival. Lehet, hogn tévedek, ha azt állítom: az írószövetség a Gorkij Műve­lődési Otthonnal társbérletben lakik az MSZT székház föld­szintjén. Nem ismerem a társ­bérlők jogait, s egymás iránti kötelezettségeit sem. Ezért le­het, hogy teljesen jogosan ren­deznek a Művelődési Otthonban és a közös (!) „előszobában" különböző szervek kiállítást — az írószövetség megkérdezése nélkül. (Ilyenkor az írószövet­ség kijáratát egy kis spanyol­fallal elzárják). Azt már azon­ban, ha nem is jogtalanságnak; de legalábbis kultúrálatlanság­nak tartom, hogy például a kul­túreikk kiállítás alkalmával be­járatunkat ronda ládákhal tor­laszolták el, vagy általában a kiállítások tartama alatt egész nap úgy bömböl a rádió a kö­zös előszobahelyiségben. hogy a falak is remegnek belé. Az írószövetségben szeret­nének csendben, nyugodtan dol­gozni. Nos, ez lehetetlenség. Sok­szor panaszkodtunk már emiatt, de soha senki nem orvosolta pa­naszunkat: A szegedi írók kérése az, — ha a körtöltésen belül nem ta­lálnak számukra nyugodalmas helyet — keressenek a körtölté­sen kívül egy tisztességes fé­szert, ahol háborítatlanul tudunk dolgozni. Petrovácz István iHazafias" nevelés Es most mégegyszer együtt: „Nem magolással, hanem gondolkodás és cselekvés révén kell a hazaszeretet ér­zését felkelteni". Jóminőségű" imprimé Hogy tetszik a minta? Melyik minta? A KIS BABONÁS „Nincs szerencsém, fekete macska futott át előttem" Ujabb „öntözőfürtök" épülnek a Keleti Főcsatorna mentén A Keleti Főcsatorna az idén érte el a Körös-völgyet, s a Berettyón keresztül lét­rejött az összeköttetés a Ti­sza és a Körösök között. A hajdúsági földeknek életet adó nagy mű földmunkái ebben az évben befejeződ­nek s kialakul a teljes csa­zőfürtök" kiépítésével a fel­ső és a középső szakaszon már több éve eredményesen megvan. Jövőre a csatorna déli szakaszán készülnek el újabb öntözőfürtök, így ­K—IX., X., XII. csatorna rendszerek, amelyek további sok ezer hold rizsföld, kert, tornaszelvény. Az öntözés . . fő- és mellékcsatorna-háló- | szanto és ret öntözését teszik zatok, az úgynevezett „öntő- ' lehetővé. „Holnap meghat. . Szörnyen megijedt egy 43 éves müncheni asszony, aki lakásában, lefekvés előtt az ágyán a következő szö­vegű cédulát találta: „Holnap meghal, ha 500 márkát nem tesz a háztetőre. Egy gyilkos." Miután az asszony másnap a kcmyhaablakban to­vábbi fenyegető tartalmú levelet talált, értesítette a rendőrséget. Nyomozás után a rendőrség felderí­tette a fenyegető levelek íróját, — egy 11 éves kisfiút, a!ki ponyvaregények olvasásának hatására elhatározta, hogy megijeszt egy felnőttet. A ceruzát, amellyel leve­leit írta, „áldozatától" vette kölcsön. 19.000 kilométert gyalogolt — pár cipőt koptatott el az olimpia vándora Különös vendég érkezett Ausztráliába, az olimpia színhelyére. A vándor nem más, mint a 42 éves svájci Ignác Ruegg, aki hazájából gyalogosan vágott neki a melbournei útnak 50 kg-os csomaggal a hátán. Egy idő­ben írtak róla a lapok, az­tán „eltűnt". Senki nem tu­dott róla biztosat. Most már Ausztráliában van, s több mint 19.000 kilométeres utat tett meg, ezalatt hét pár ci­pőt szaggatott össze. Az olimpia vándora kijelentet­te, hogy a játékok megtekin­tése után Ausztráliában sze­retne letelepedni. Ekzema gyógyítása hipnózissal A moszkvai területi bőr­gyógyászati klinikán ered­ményesen alkalmazzák ek­zéma és más bőrbetegségek gyógyítására a hipnózist. Né hány hosszabb altatás után (az egész gyógyítás 25—30 napig tart) megszűnik a fáj­dalmas viszketegség, elmú­lik a számos bőrbetegségre jellemző álmatlanság, vala­mint az idegesség, fejfájás és a közérzet egyéb rendel­lenessége. Fokozatosan el­tűnnek a bőrkiütések is. Ne­hezebben gyógyíthatók hip ­notikus álommal az elha­nyagolt bőrbetegségek. A gyógyeljárást most elterjesz­tik a moszkvai terület más kórházaiban is. 5000 éneg {atáizd <vt adipfatUÁ&an Trinidad szigetén egy sötét­szürke színű, 460.000 négyzet­méter felületű, 90 méter mély tó terül el. A tó — aszfaltból van. A feltételezések szerint az aszfalttá egy kihunyt vulkán kráterében keletkezett, ahová földalatti repedéseken olaj szi­várgott be. ' y Az aszfalttavon keskenyvágá­nyú vasút járt. A tó azonban nem mindig nyugodt: áramlato­kat és örvényeket is megfigyel­tek már benne. Az egyilt áram­lat egy 4—5 ezer éves fatörzset hozott felszínre. Több ízben ta­láltak az aszfalttóban ősidőkben élt állatok csontjait is. A szovjet kutatók 91.6 centiméter hosszúságii rádió­hullámokat fogtak fel, ame­lyeket a világűrben levő ne­héz-hidrogén bocsát ki. Ez­által újabb „ablakot" nyi­tottak a világmindenségben. * ­Lippincot anjerikai csilla­gász felfedezte a legkisebb csillagot, amelynek tömejc csupán egytizede a mi Na­punkénak. » 1954-ben hatalmas csilla­gászati távcsövek segítségé­vel különös jelenséget vet­tek észre a Hold felületén: valami hídhoz hasonlót, amely 30 kilométer hosszú és kb. 2 kilométer széles. Ezt a holdbeli „hidat" számos országból figyelték, s a leg­utóbbi adatok alapján az a vélemény alakult ki, hogv az nem más, mint egy hegy­vonulat árnyéka. • A csillagászok több mint 50 esztendeje keresték hiába az Athália nevü kis bolygót, amelyet 1903-ban fedeztek fel és azóta nyomtalanul el­tűnt. Tavaly a kutatásokhoz felhasználták az elektroni­kus számológépeket, ame­lyeknek ser.'tségével ponto­san kiszámolták a bolygó pá­lyáját, úgyhogy ezután rö­videsen több csillagászati fényképen megtalálták a „szökevényt".

Next

/
Thumbnails
Contents