Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

Wtt'AG PR0LETARJA1 EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 228. szám Ara: 50 fillér Ma! számunkból: Éljen a szegedi Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (3. oldal) Járási mezőgazdasági kiállítás lesz Dorozsmán (3. oldal) Diákok a laktanyában (3. oldal) Csütörtök. 1956. szept. 27. A minőség díjazása — anyagi érdekeltség (M. T.) A szocialista gazdálkodás egyik elve a személyes érdekeltség a termelés fokozásában. Minél többet dolgozik valaki, minél termelékenyebb a munkája, annál több a bére. A dolgozó ilyképpen érdekelt abban, (hogy munkaidejében többet termeljen, s miközben magasabb teljesítményével emelkedik a bére, ugyanakkor csökken az általa gyártott termék önköltsége, de csak akkor, ha jó minőségű cikket gyárt. Éppen ezért manapság egyre több szó esik arról, hogy a dolgozó anyagilag is épp úgy érdekelve legyen a jobb minőségű munkában, mint a magas mennyiségi eredményben. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kultúrtermében egy feliraton augusztus 20. alkalmából éppen Alkotmányunk 45. paragrafusának első bekezdését idézték, mely szerint: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást". A dolognak tehát kettős oldala van. Az újszegedi gyárban a 100 százalékon felüli teljesítő többet keres, — de anyagilag egyáltalán nem közömbös számára, hogy első vagy másodosztályú árut készít, mert például, ha jobb minőségű ponyva kerül ki keze alól. akkor még több fesz a keresete. Több helyen viszont nem így van ez. Pártunk Központi Vezetőségének történelmi jelentőségű júliusi határozata félreérthetetlenül leszögezi: „Fökozatosan meg kell javítanunk a bér- és prémium rendszerünket, hogy az érdékeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségi termékek előállításában, az anyagtakarékosságban." Nem véletlen, hogy az anyagi érdekeltség bonyolult, sokoldalú problémájából a munka mipőségének díjazását emeljük ki: ez a megoldásra váró feladat. Elöljáróban rögtön le kell szögeznünk: nem lehetséges minden iparágban a minőségi bérezés bevezetése. A Szegedi Textilművekben például a napi sok ezer csévét nem lehet még külsőre sem felülvizsgálni úgy. hogy az alapja lehessen a minőségi bérezésnek. Teljesen ellenőrizhetetlen, melyik fonónő készítette a keresztorsózott, illetve a teljesen kész, felgombolyított fonalat. Havonta állapítják meg: a fonónő hogyan csomózott, vagyis minél kisebb csomót kót az elszakadt fonálon, annál jobb munkájának minősége és egy-egy ünnep alkalmával a legjobbak pénzjutalomban részesülnek. A Szegedi Cipőgyárban viszont sokkal nagyobbak a lehetőségek. Ott már körülbelül egy éve a dolgozók havonta minőségi prémiumban részesülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha például az előírt 91 százalékos minőségi munka helyett 98 százalékos az eredményük, akkor százalékortkint 20—30 forintot is kapnak a dolgozók. Ez azt jelenti: anyagilag is érdekeltek, hogy jobb minőségű munkát végezzenek. Rendkívül megnövelte ez a bérezés a dolgozók munkakedvét és ma már nem kevés azoknak a száma az üzemben, akik 1500—2500 forintot keresnek havonta. Főleg az export-gyártmányok készitésénél jelentős a minőségi eredmények nyomán a keresetnövekedés: ha az export cipőt gyártók az előírt minőségi követelményeket teljesítik, alapbérükre még minőségi bért fö kapnak. Akik a belföldi gyártmányú cinők készítésén fáradoznak, azok is jobban igyekeznek, hogy kiváló munkájuk nyomán több kerüljön a borítékba. A szegedi gyárak dolgozói azt szeretnék, hogy ahol csak erre lehetőség van. legyen minőségi bérezés. Ez a kívánság nemcsak a dolgozók a népgazdaság számára is előnyös. A Konzervgyárban például a konzerves üvegeket lezáró dolgozónak egyálalán nem áll érdekében, hogy vigyázzon arra, ne törjenek az üvegek, kánba ne vesszen a benne levő anyaggal együtt, hisz őt csak kiváló mennyiségi eredménye után díjazzák, premizálják. Ha azonban lehetővé tesszük számára, hogy a mennyiségi bérezésen kívül minőségi eredményeiért megfelelő anyagi juttatást kapjon, akkor sokkal nagyobb összeg jut a jobb minőségű áruk nyomán a népgazdaságnak, mint amennyit a dolgozónak kifizetnek. A Szegedi Kéziszerszámárugyárban is csupán mennyiségi díjazás van: az előállított áruféleségek közül az, amelyik nem elsőosztályú — az selejt! Az üzemben jelenleg is százezer számra készülnek India számára szecskavágókések. Azok a dolgozók, akik az acéllemezeket, mint kezdőműveletet egyengetik, minőségileg nem jó munkát végeztek, mert előfordult többször, hogy a kések végátvételénél a kész áruk 10—15 százalékát ki kellett szűrni, mert az egyengetés nem volt megfelelő. Háromnégy műveletet kellett újra végezni 200— 250 késen naponta. A rendelkezések értelmében a rontóműveletért nem lehet selejtkárt téríttetni a dolgozóval, — az egyengetés utáni műveleteket elvégző munkásokra azonban ez nyilvánvalóan nem vonatkozhat. A több száz elrontott kés tehát mintegy ötezer forint kárt jelent, holott ha módjukban lenne a Kéziszerzsámárur--ár vezetőinek minőségi díiazást adni a dolgozóknak, — hogy ne csak a mennyiséget hajtsák! — az nem tenne ki naponta 60—70 forintnál többet! A vállalat már háromszor kérte felettes szervétől a minőségi díjazás bevezetését, mindezideág eredménytelenül. A példák azt igazolják, hogy számos iparágban — vagyis több szegedi üzemben — lenne mód arra, hogy a júliusi határozat szellemében valóban az eddig elhanyagolt minőségi bérezést is széles körben bevezessék. Jól járna a munkás is, a népgazdaság is. Ez kétségtelenül — a Szegedi Cipőgyár esete ékesen igazolja — sokkal jobban ösztönözné a dolgozókat arra, hogv vigyázzanak munkájuk minőségére, ne csak kizárólag a mennyiségi eredményekre törekedjenek, mert nemcsak akkor keresnek többet, ha magasabb lesz a teljesítményszázalékuk, hanem akkor is, ha jobb lesz az általuk előállított termékek minősége. 1957. január elsejével nagyobb jogkört, önállóságot kapnak a vállalatok. Azután minden bizonnyal lehet találni módot arra is, hogy a lehetőségek pontos, gondos felmérésével, a tapasztalatok figyelembevételével megállapíttassék: a párthatározat eme részének hogyan tegyünk széles körben eleget a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében. Adjunk teret a dolgozók ilyenirányú kívánságának. Természetesen vigyázni kell arra, hogy a minőségi bérezés ne menjen a gazdaságosság rovására. A Szegedi Cipőgyárban ugyanis éppen most tervezik, hogy az egyik fajta varrott cipőt ezentúl ragasztják. Eddig a varráshoz szükséges talpbevésésnél eléggé sok minőségi hiba adódott, ami miatt természetesen a dolgozó is kevesebbet keresett. Most a ragasztásnál minőségi hiba nem fordul elő. az élőállított árukért többet kap a gyar, a jobb minőségért kifizetett munkadíj azonban több a jobb áruért kapott összegnél. Rendkívül fontos tehát a gazdaságosság szempontjának figyelembe vétele a minőségi bérezés bevezetésénél. A dolgozók nem kívánják, hogy megfelelő akkumuláció nélkül emelkedjék keresetük — ennek saját maguk éreznék kárát —. hanem a jobb minőségi áruk előállításáért, a jobb munkáért megkapják az anyagi juttatást. Teremtsük meg ennek előfeltételét. Állami készletekből biztosították a szegedi járás hiányzó ős?igabona-vetőmag szükségleteit Az idei vizes, aszályos esz-/ lendő következtében a szegedi járás egyes vidékein, különösen a tiszántúli részeken súlyos kár érte őszi kalászos vetéseinket. A területek jelentős részén teljesen kipusztultak a vetések, más részeken pedig igen alacsony és gyenge minőségű lett a termésátlag. A rossz időjárás miatt károsodott termelőszövetkezetek, gazdák most jó minőségű vetőmaggal sem rendelkeztek. Államunk azonban gondoskodot t ellátásukról és a szegedi járás legtöbb községében már be is fejeződtek a vetőmag-kölcsönzési és cserélési akciók. Néhány helyen ugyan még tart ez a munka, de a hét végére az egész járás területén befejeződik. A vízkárosodott termelőszövetkezetek számára juttattak 324 mázsa rozsot, 341 mázsa őszi árpát és 1304 mázsa őszi búzát. Ezeket a tételeket a rászoruló szövetkezetek kölcsön kapták a jövő cséplésig. Ugyanakkor kaptak a termelőszövetkezetek gyenge minőségű szokvány gabonájukért cserébe 340 mázsa rozsot, 1240 mázsa búzát és 316 mázsa őszi árpát is vetőmagnak. A vízkárosodott egyéni gazdáknak 6 vagon nemesített vetőbúzát adtak kölcsön, egyéves időtartamra. A kölcsönzéssel egy időben az egyénileg dolgozó parasztok számára is biztosították, hogy lehetőleg az összes kétes minőségű őszi kalászos vetőmagjaikat kicserélhessék megbízható minőségűre. Cserébe kaptak most a szegedi járás egyéni gazdái 960 mázsa rozsot, 2080 mázsa SSJÍ búzát és 448 mázsa őszi árpát is. Most már csak egy jó kiadós cső kellene, s teljes irammal lehetne vetni az egész járásbun. Ami ezt illeti megmondhatjuk, hogy jelenleg is vannak olyan határrészek a szegedi járás községeinek halárában, ahol a száraz időtől függetlenül lehetne vetni. Fontos lenne ez annál is inkább, hogy az első eső már földben találja a magot, s az minél gyorsabban kicsü'ázhasson, ugyanakkor nem torlódnának össze a vetési munkák. Gépállomásaink azoknak a földeknek nagy részét, melyeket lehetett; már felszántották. A Járási Tanács mezőgazdasági osztályának közlése szerint a bevetésre kerülő területek 40 százalékán már befejeződött a szántás. Délszláv és magyar békefa átkozó lesz vasárnap Szőregen A Hazafias Népfront szeptember 30-án, vasárnap Szőregen magyar és délszláv béketalálkozót tart. A találkozóra meghívták Deszk, Cjszentiván és más környező községek délszláv lakóit. Várkonyi László országgyűlési képviselő mond beszédet, valamint felszólal Zélics Milica, a Magyarországi Délszlávok Szövetségének kiküldötte is. — A kórházi olvasómozgalom Pusztamérgesen kezdi meg országjáró körútját. Az ünnepélyes megnyitót vasárnap déle'őtt 11 óraikor tartják, kiállítassál egybekötve, melyen jórészt az idei Országos Mezőgazdasági Kiá lííás faluegészsógügyi anyaga mutatják be. Ezzel egy időben gyümölcskiállítás és bo~verseny is nyílik Pusztamérgesen. „Büszkék lehetnek a szeged;ek egészségügyi intézményeikre" A temesvári tartomány főorvosénak ny iatkoza a Fiatal költők szerzői estje A szegedi fiatal költők szerzői estet tartanak ma este 7 órai kezdettel a Dugonics téri Egyetemi és Főiskolai Diákklubban, valamint pénteken délután 4 órakor a Tömörkény István Gyakorló Leánygimnáziumban. Az est címe „őszinte szóval". A szerzői esteken kétkét verssel lép fel: Bécs Ernő, Dálnoki András, Farkas László, Lődi Ferenc, Magyar V. László, Nagyfalusi Tibor, Németh Ferenc, Petrovácz István, Ratkó József és Zánthó Róbert. A szerzői estek műsorában közreműködnek a Zeneművészeti Szakiskola növendékei is. Bartók Béla Román táncai-t KovácKlára, Bartók népdalfeldolgozásaiból pedig Gallai Judit ad elő. A szerzői est utan kötetlen beszélgetést folytatnak majd a fiatal költők írói terveikről a közönséggel. Belépődíj nincs, mindenkit szívesen lát a rendezőség. Miről írfon a „Délmagyarország ?" Ankét a sxerkesatőaégben „Miről írjon a Délmagyarország" címmel szeptember 28-án, pénteken délután 5 órakor ismét ankétot tartunk szerkesztőségünk kluDhelyiségében (Lenin utca 11., emelet). Kérjük lapunk olvasóit, levelezőit, tudósítóit, jöjjenek el ankétunkra, mondják el véleményüket a lapról, s tegyenek javaslatot, milyen problémákkal foglalkozzon a jövőben a „Délmagyarország", Dr. Ciuca Sándor, a temesvári tartomány fiatal főorvosa, a hazánkban tartózkodó román orvosküldottség vezetője, egy életre szóló barátságot kötött az elmúlt két hétben a szegedi orvosokkal, akik közül nemrégiben néhányan Romániában voltak a temesvári orvosi napokon. — Nagyszerűek ezek a kölcsönös látogatások, a tapasztalatcserék, a barátkozások — mondja dr. Ciuca Sándor főorvos, akit megkértünk, hogy beszéljen a szegedi látogatásának tapasztalatairól. — A magyar orvosegészségügy nagy lépésekkel való haladását talán e ,jkis" vidéki városban, Szegeden lehet lemérni a legjobban. Szeged „mellékesen" egyetemi város is s erre igazán büszkék lehetnek a szegediek. A klinikákon és a kórházaikban a tudományos kutató és gyógyító munka nagyszerű lehetőségeire vall az is, hogy a szegedi klinikáidon és a kórházakban a lehetőséghez képest a legjobb bel- és külföldi műszerekkel dolgoznak az orvosok. — Általában jó benyomást keltett a szegedi kórház-kultúra, az egészségügyi Dr. Varga Viktor, dr. Ciuca Sándor és dr. Baba Romulus kérdéseire válaszol dr. Kelemen Endre, a Belgyógyásza.! Klinika adjunktusa. intézmények munkájának összhangja, különösen az éjszakai inspekció rendszere, amiből egyet és mást mi is meghonosítunk majd odahaza. A jövőben pedig — mondja mosolyogva, miközben honfitársaira néz, hogy közös óhajukat tolmácsolja — igen, a jövőben sokszor és hosszan szeretnénk találkozni a szegedi orvosokkal. Gondolunk orvosi 'kongreszszusök küldöttségeire, vagy Látogatás a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében. Siflis József felvételei. Fény Szöv, tanulmányútra — ide és hozzánk. Eredményes volna a kutató- és gyógyítómunka ddkumentumait egymassal kicserélni, szakkönyv és folyóirat cserét eszközölni. Szép gyógyfürdőink, például a Heiikules-fürdő és a többiek, nyitva állanak az idevalósi betegek előtt is, úgyszintén mi is elküldenénk az arra rászoruló betegeinket a magyarországi gyógy- és üdülő-intézeteikbe. Nagyon tetszett nekünk például a csonttubeikulotikus betegségek gyógyítására berendezett deszki szanatórium, amely közel is esik hozzánk. Vgy gondoljuk, hogy kív'nságainlknak már van is komoly alapja: nagyon sokat ér nekünk dr. Petri, dr. fíerkessy, dr. Jáky és az ifj. Hetényi professzorral való találkozás, hasonlóképpen dr. Bódis Lajos, dr. Szabó Dénes, dr. Lantos György, dr. Mihailovits Lehel s a többi i/a edves kollégákkal kötött barátság, amely közel hozott egymáshoz bennünket — magyar és román értelmiségieket — a két szomszédos nép boldogítására. Lődi Ferenc