Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-27 / 228. szám
A Csütörtök 1M6 ment. 27. Mi történt o külpolitikában ? A Biztonsági Tanács megkezdte a szuezi probléma tárgyalását A SZUEZI KÉRDÉSSEL kapcsolatos események jelenlegi, látszólag csendes szakaszában a Biztonsági Tanács tegnap megkezdett ülése felé fordul a legnagyobb figyelem. A Biztonsági Tanács — mint ismeretes — az angol és a francia, valamint az egyiptomi kormány kérésére ült össze. Napirendjén két kérdés szerepel. Az egyik, amelyet az angol és a francia kormány terjesztett elő, n következőképpen hangzik: „Az egyiptomi kormány egyikoldalú akciójával teremtett hetyzet. amely megszünteti a Szuezi-csatorna nemzetközi igazgatásának rendszerét, amit az 1888-as szuezi egyezmény megerősít cs teljessé tesz". A másik, az egyiptomi kormány által előterjesztett kérdés a következő: „Azok az intézkedések, amelyeket egyes hatalmak, nevezetesen Franciaország és az Egyesült Királyság hozott Egyiptom ellen, s ameiy intézkedések veszélyeztetik a békét, a nemzetközi biztonságot, és súlyosan sértik az ENSZ-alapohmányát"* A Eiztonsági Tanács — első feladatként stanulmányozza az ideiglenes napirendet és meghatározza munkájának végleges sorrendjét. A két nyugati kormányt az ülésen az állandó angol, illetve francin biztonsági tanácsi megbízott, az egyiptomi kormányt pedig Favzi külügyminiszter képviseli. A szuezi kérdésben a Biztonsági Tanács érdemlegesen valószínűleg csak október 3-tól kezdve tárgyal. Ekkor a nyugati hatalmakat o tanács ülésein külügyminisztereik képviselik. Ugyancsak a szuezi kérdéssel függ össze az a tanácskozás, nmelyre tegnap került sor Párizsban az angol és a francia kormány miniszterelnöke és külügyminisztere között. A tanácskozások során megvitatták, milyen álláspontot fognak képviselni n Biztonsági Tanács október 3-i ülésén. Szó volt ezenkívül az október elsején Jjondonban, nagyköveti síkon megtartandó értekezlet előkészítéséről is, amelyen a 18, Dallas tervét elfogadó ország képviselői kimondják a „Csatornát Használók Szövetségéinek megalakulását. Az amerikai külügyminisztériumban kedden délután félórás tanácskozás folyt le a szuezi problémáról Dulles külügyminiszter és Hervé Alphaud washingtoni francia nagykövet között; Dulles ezt követően a Washingtonban időző Macmillan angol pénzügyminiszterrel folytatott másfélórás megbeszélést. Az angol pénzügyminiszter a külügyminisztériumból távozva újságírók kérdésére adott válaszában kijelentette, hogy a helyzet igen súlyossá válhat, ha Nasszer ezredes megtagadja a „Csatornát Használók Szövetségé"-tői azt a jogot, hogy a csatornán a szövetség által választott révkalauzok vezetésével keljenek át a hajók. A japán kormány tegnap hivatalosan értesítette az angol kormányt, hogy ncm kíván részt venni a „Csatornát Használók Szövctségé"ben. Japán tehát az első állam a Dulles-tervet elfogadó 18 ország Között, amely a nemrég végetért második londoni értekezlet után nem hajlandó csatlakozni a nyugati hatalmak új, Egyiptom-ellenes lépéseihez. ÁMlOTA a szuezi kérdés áll a nemzetközi politika előterében állandóan feszült a helyzet Izrael és arab szomszédai között. Különösen súlyos összeütközések játszódtak le az izraeli— jordániai határon. Szerdára, szeptember 26-ra virradóra is ez történt. A francia hivatalos hírügynökség jelentése szerint izraeli fegyveres erők ez alkalommal támadást indítottak a Romát Rache 1 közelében lévő Htmannál lévő jordániai állások ellen. A Húszan ellen szerdára virradó éjszaka indított támadás első mérlege: mintegy 50 halott jordániai részről és nagymennyiségű hadizsákmány — közölte szerdán reggel egy izraeli szóvivő. A harc állítólag közel négy óra hosszat tartott, jelentős izraeli egységek és alaposan előkészített állásokban elhelyezkedő jordániai csapatok közölt. A harc oly heves volt, hogy többízben került sor kézitusára. Az izraeiiek által dinamittal felrobbantott jordániai állások állítólag teljesen megsemmisültek. Az izraeli szóvivő nem beszélt az Izrael által a támadás során szenvedett veszteségről. Aa ENSZ-bizottság vizsgálata folyamatban van. Az izraeli kormány rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, miután a jordániai határon vasárnap lezajlott lövöldözés következtében már a negyedik izraeli halt meg. Rövid külpolitikai hírek ' Az Egyesült Államot* beli Dallasba kedden negyven kőolajkút-fúrógép érkezett a Szovjetunióból a Dresser Industries vállalat számára. A fúrógépeket a "kőolaj-, gáz- és vegyiipari vállalat* vásárolta készpénzért, műszaki adatok cseréje, vagy kísérő szakmunkások átvétele nélkül — jelentette be a Dresser vállalat szóvivője, • Berlin: A Szovjetunió és az NDK között a még Szovjetunióban tevékenykedő német műszaki szakemberek és tudósok hazaszállításáról szóió megállapodás végrehajtása során szeptember 23-án a német szakemberek egy csoportja érkezett az NDK-ba. A hazatérőket Odera-Frankfurtban ünnepélyesen fogadták. A szakemberek az NDK üzemeiben és tudományos intézményeiben fognak dolgozni. v A közelmúltban véget ért zágrábi nemzetközi vásár a magyar kiállítók szepontjából komoly sikerrel zárult. A jugoszláv és a külföldi gazdasági küldöttségek és szakemberek egész sora ismerkedett meg a magyar- ipar termékeivel. A magyar külkereskedelmi vállalatok eladták kiállított gépeik többségét és összesen mintegy harmincezer dollár értékű üzletet kötöttek. • London: Az angliai és észak-európai kikötők, valamint a Távol-Kelet, közötti áruforgalmat lebonyolító hajóstársaságok csoportja kedden visszavonta azt a tizenöt százalékos díjszabás eme'ést, amelyet a múlt héten a Szuezi helyzet miatt életbe léptetett. A határozat indokolásában a hajóstársaságok kijelentik, hogy hajóik az elmúlt hét alatt »számbavehető késedelem nélkül haladhattak át a Sz uez i-csatornán*. • Bonn: Az Egyesült Államok a közeljövőben 14 aknaszedő hajót, 3 őrhajót, egy kis tartályhajót, 4 vontatót, egy hálórakóhajót és egy kaszárnyahajót visszaad a nyugatnémet haditengerészetnek. Ezek az egykori német hadihajók eddig az amerikai haditengerészet szolgálatában német személyzettel amerikai parancsnokság alatt működtek. — 18 aknaszedő hajót az Egyesült Államok már régebben visszaadott a szövetségi köztársaságnak. * Moszkva: G; M. Malemkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a villamoserőművek minisztere kedden fogadta a Moszkvában tartózkodó Waldbrunner osztrák közlekedési és villamosenergiagazdálkodási minisztert. Waldbrunner két hét óta tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélés során Waldbrunner kijelentette, hogy nagyon elégedett látogatásával, mert lehetősége nyílt, hogy megismerkedjék a Szovjetunió energiagazdálkodásával, gépgyártásával, a szovjet nép életével. • Peking: A Kínai Kommunista Párt kongresszusa szerda dé'után folytatta ülésszakát. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a párt új szervezeti szabályzatát. Bonn elSrelálhalélag elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását Berlin: A nyugat-berlini Telegraph jelentése szerint „biztosra vehető ma már az, hogy a szövetségi köztársaság elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását és parlamenti küldöttséget indít Moszkvába". A lap beszámol arról, hogy a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió parlamenti frakciójában — amely eddig Adenauer kívánsága szerint ellenszegült a meghívás elfogadásának — a jelenlegi Bad-Honnes-i zárt ülésén többség alakult ki a meghívás elfogadása mellett. Maga Gerstenmaier, a szövetségi gyűlés elnöke is a meghívás elfogadása mellett foglalt állást. A Magyar Bar'ók Bilo Emlékbizottság díszülése A Magyar Bartók Béla Emlékbizottság a nagy magyar zeneszerző halálának 11. évfordulója és a nemzetközi Bartók-ünnepség megnyitása alkalmából kedden díszülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díszülésen megjelent a magyar politikai és kulturális élet több vezető személyisége, s ott volt a Magyar Bartók Béla Emlékbizottság és a Nemzetközi Bartók Béla Emlékbizottság számos tagja. Részt vett az ölesen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A díszülést Kodály Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Bartók Béla Emlékbizottság elnöke nyitotta meg. A * angol küldött bejelentése a newyorki atomérlekezleten New York: Sir Pierson Dixon, a nemzetközi atomerő ügynökség alapszabályával foglalkozó értekezleten bejelentette, hogy az angol királynő október 17-én nyitja meg "-Caldor hall* atomtelepet, amely 92.000 kilowatt energiával látja majd el Nagy-Britannia országos villanyhálózatát. A brit delegátus rámutatott, hogy 10 év múlva 15— 20 százalékkal emelkedik majd az atomeredetű villanyáramfejlesztés az Egyesült Királyságban, de kétségkívül meg kell várni a század végét ahhoz, hogy a hagyományos üzemanyagok véglegesen átadják helyüket a nukleáris energiának, Pa r'éIet Együtt, közös erővel A demobraiumus erősödése a szőregi Vörös Rózsa TSZ-ben GONDOS GAZDA módjára végzik a nagy őszi munkákat a szőregi Vörös Rózsa Termelőszövetkezetben. Az őszi mélyszántás már készen áll, s javában törik a kukoricát. S ami ebben a szövetkezetben korábban szokatlan volt, ma már egyre jobban természetessé válik: az igazgatóság, majd a közgyűlés, tehát a tsz tagsága dönt minden kérdésben. Így volt ez az őszi teendők elvégzésénél is. A tagság helyes javaslatainak érvényesülése, véleményének igénylése demokratizmust jelent általában, szövetkezeti demokráciát közvetlenül. Ennek megteremtését segítették és segítik a szövetkezet kommunistái, bár kevesen vannak. A tsz 110 tagja közül hét a párttag. A munkákból nagyban kivette és kiveszi a részét a nagy tapasztalattal rendelkező Makra András elvtárs, aki néhány hónapja lett a szövetkezet elnöke. Arra buzdít, arra kér, azért hadakozik, hogy a párttagok példáját követve minden tsz-tag egyre teljesebben a szívén viselje a közös érdeket, amely egyet jelent az egyén boldogulásával és érdekével. A tsz volt elnökének rossz és káros munkamódszere volt, — ahogy mondják — mindent csak a „saját fejével" intézett. Bizony hovatovább ez oda vezetett több tsztagnál, hogy az volt a véleményük: „Nem hallgatnak rám; így hát nem is a miénk ez a tsz". FOKOZATOSAN ÉS LASSAN meghonosították az igazgatósági ülések hetenkénti rendszeres tartását, hogy így a választott vezetőszerv a kollektív tapasztalat ég bölcsesség alapján döntsön egyes kérdésekben. A közgyűlés is — mint a szövetkezet legfelsőbb fóruma — megbeszéli mindazt, ami a munkával a tsz életével kapcsolatos: Elmondható, hogy a bét párttag — Ügyes János. Csányi Sándorné, Muszták Árpádné, a párttitkár és a többiek — szorgalmasan és odaadóan vesznek részt a munkában. A demokratizmus erősítéséhez úgy is hozzájárulnál!, hogy a közgyűlésen bátran mondanak véleményt. Ez serkentően hat a szövetkezet tagságára. Mégis azt kell mondani, hogy a tsz pártszervezetének politikai munkája elégtelen, nem kielégítő. Nem érezni úgy a pártszervezet létét, tevékenységét, mint ahogyan az szükséges volna. Néhány példát erre: a pártszervezet nagyon kevéssé végzi a termelés pártellenőrzését. Kevés a felvilágosító munka. S egy-egy kérdésben — például a munkafegyelem további szilárdításában — határozottabban kellene állást foglalnia. Szükséges a vélemény nyilvánítás éppúgy a jóról, mint a rosszról. Ez nem mehet önmagától, s hogy a pártszervezet teljesebben tölthesse be szerepét a tsz életében, segítséget kell adni a községi pártbizottságnak is. Mert a jószándék, becsületesség például a tsz párttitkára részéről még ncm egyenlő azzal, hogy jól eligazodik a pártmunka sokrétű tennivalója közölt. Az ezekben való előre jutás fellétlenül tovább növelné a pártdemokráciát, a szövetkezeti demokratizmust is. A BRIGÁDVEZETŐK bizony nem voltak ahhoz hozzászokva, hogy a választott szervnek: az igazgatóságnak, vagy a közgyűlésnek beszámoljanak a végzett munkájukról. Pedig jó dolog ez, hiszen együtt, közösen megbeszélve jobban lehet cselekedni, elvégezni mindazt, ami a szövetkezeti tagságnak javára válik. A közös feladatmeghatározás helyességét mulatja az is, hogy például Persi László, az egyik brigádvezető megállapította: „A brigádvezetői megbeszéléseken hasznos dolgokról van szó, azok tanulságosak". Van javítani való a munkában a szőregi Vörös Rózsa Tszben. A nagy eredmények mellett lévő fogyatékosságok ellen úgy tudnak a legeredményesebben harcolni, ha összpontosítják minden tsz-tag tudását, tapasztalatát. Ez azt jelenti, hogy alkotóbb módon érvényesül a demokratizmus, és a vélemények elmondását minden tsz-tag részéről lettek követik; szilárdabbá válik a munkafegyelem, a közös vagyon védelme, gyarapítása, a termelékenyebb, ole csóbb gazdálkodás. A KOMMUNISTÁKNAK azért is kell dolgozni, hogy méginkább egységesebb, összeforrottabb, nagy családdá váljék a szövetkezet. Helycsen mutattak rá annak károsságára, amely korábban egyik-másik tsz-tag részéről abban mutatkozott meg, hogy a tsz-ben dolgozó volt középparasztnak köny* nvelműen odavágták: kulák floka, hallgasson. Többen jelezték, hogy be akarnak lépni a Vörös Rózsába: Ennek ncm lesz akadálya, mert a szorgalmas, becsületes emberekre szükség van. Természetesen arról, hogy a jelentkezők közül kik kerülnek a tsz-be a közgyűlés, a tagság dönt. S a tagság jó munkájával, a demokratizmus erősödő légkörében a fejlődés új állomásához viszi el a szövetkezetét. Nagy lehetőségek állnak előttük is; nmelyeket kihasználva igaz és helyes útjuk szüntelenül felfelé vezet Magyar tudósok, kutatók utaztak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szeizmológiai ülésszakára Leningrádba utazott Egyed László egyetemi tanár. Csada Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének kutatója nap-fizikai kongresszuson vesz részt Tbilisziben. Tanulmányútra a Szovjetunióba utazott egy művészettörténész küldöttség 's Pigler Andor, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Vayer Lajos egyetemi tanár és Garas Klára, az Akadémia művészettörténeti bizottságának titkára. Bóka László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja több előadást tart a Csehszlovák Köztársaságban. Róth Gyula, nyugalmazott egyetemi tanár a csehszlovákiai Smolenicáben erdészeti konferencián vesz részt. Ágoston György, a neveléstudományok kandidátusa, a Lengyel Népköztársaságba utazott, a lesznöi gimnázium alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. ÜNNEPI VACSORA tn magyar film ^ lképzelhelő-e,' hogy egy családos ember, egy főmérnök arra az elhatározásra jusson, liogy frissen kapott Kossuth-díja nagyobb részét nevelőanyjának és testvéreinek juttassa. Elképzelhető. A nagy kitüntetés okozta öröm önmagában is kibillentheti egy ember érzés és tudatvilágát normális állapotából, hátha még ez az ember, az új Kossuth-díjas arra döbben rá, hogy nagy örömében tulajdonképpen teljesen egyedül van, nincs akivel megosztozzék rajta, nincs aki igazán vele együtt örüljön. De az már nehezebben képzelhető el, sőt az igazat kimondva egyenesen lehetetlen, hogy ez a főmérnök, okos, művelt, tapasztalt férfi, rövid idő múltán ne jöjjön rá elhatározása fonákságára, ragaszkodjék hozzá és végül meg is valósítsa. Ráadásul egy olyan ünnepi vacsora keretében, ahol a terve szerint ugyan nem „érdekeltek", de „jogilag" esetleg számbajövő hozzátartozók, felesége rokonai is otj vannak. Ncm hihető, mégis ez a képtelenségnek tűnő gondolat az alapja az ünnepi vacsora című új magyar filmnek, amely nz c gondolat mögött lappangó konfliktusról és problémáról szól. Arról tudniillik, hogy Varsa főmérnök, aki házassága, munkája, dc elsősorban saját hibái miatt, elszakadt munkás-rokonaitól, egyszerre rájön, hogy ezután másképpen kell élnie, vissza kell állítania rokonaival kapcsolatait, mert különben végleg egyedül marad. A jelzeit hibás elgondolás " önmagában elég ahhoz, hogy egy filmet agyoncsapjon, De az ünnepi vacsora alkotói — sajnos — ezt a képtelenséget továbbiakkal tetézték. A kiagyalt és csinált konfliktusból adódó cselekmény színhelyéül egyetlen szobát, a főmérnök hatalmas ebédlőjét jelölték ki. Tulajdonképpen nem is történik más — nem számitva az expozíciót ég néhány kisebb jelenetet —, minthogy a szereplők az. ebédlőben vacsoráznak és vitatkoznak, dc inkább vitatkoznak. Ebből így nem lehet filmet csinálni. 'Talán nem is az a baj, hogy a filmen végig csak egy szobát látunk. Ismerünk filmeket, amelyekben szűkebb és szürkébb volt a színhely, mint itt, de ami ott történt, izgalmas volt, érdekes, feszültséget teremtett a nézőtéren. Az ünnepi vacsora „cselekménye" azonban sziirkc, sovány, érdektelen. Ez a cselekmény és ez a színhely együtt: hallatlanul filmszerűden. De ez még ncm minden, lía a film legalább érdekesen és hitelcsen jellemezné a figurákat, akkor sem néznénk cl ugyan a többi hibát, de legalább valami érdeklődést kelthetne a film, és a nézők egy kicsit szórakozhatnának. Sajnos azonban az. emberek ábrázolása is erőltetett, csinált. Bevonulnak az ünnepi vacsorára a burzsoá (eleség rokonai, mindannyian azzal a ki nem mondott céllal, hogy ki-, esit megkopasztják, kifosztják az új Kossuth-díjast. „Velük szemben" jönnek a férj hozzátartozói, a „pozitív" munkásfigurák, mindenféle mellék- és hátsó gondolat nélkül, őszintén és ártatlanul. Miért ez az angyal-ördög, töményen pozitív és negatív emberábrázolás. Ki tudia? Hiszen ezen már rég túl? jutottunk, nemcsak elméleti sutákban, hanem gyakorlatunkban. például legújabb filmjeinkben is. , C zután ne is beszéljünk a heppiendről. Miér kellett a regényt ilyen módon megváltoztatni? Ha egyáltalán van értelme a film súlyos hibái után ilyesmiről beszélni, azt hiszem az lett volna a jobb, ha a film n cselekményt a „tragédia" felé vezeti, azuz. ncm a lieppiendet keresi, hanem a bekövetkező és végleges szakítás motiválását mélyíti el. Természetesen: ncm fehér-fekete alapon. A film „apróbb" hibái —mert ilyenek is vannak nagy számmal — még jobban kiemelik a „nagy" melléfogásokat. Ilyenféle hiba, hogy több homályos részlet van a filmben. A néző nem egészen érti, miért is veszett össze a főmérnök és a bátyja. Több alak jellemzése Palotai Boris regényéhez képest szürke, elnagyolt. A színész például egészen más a regényben, mint a vásznon. Ott sokkal rokonszenvesebb, elevenebb, igazabb, hitelesebb. A z ünnepi vacsora nem síkerült film. Ila egy szóval akarnánk jellemezni, azt mondhatnánk: kiagyalt, csinált. Kisért még benne a sematizmus is, bár kétségtelen, hogy létezik ilyen probléma nálunk. Csak hát nem ilyen filmet kellett volna belőle csinálni. Pedig milyen nagy készülődések között született meg, s mennyi kiváló színész játszik benne, Kossuthdíjasok, kiváló- és érdemes művészek. Sninos, kár volt a fáradságukért, \ , (rój