Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-23 / 198. szám

1 MLMIGTIR ORSZÁG Mi történt q külpolitikában ? Ha előreláthatólag végetér a londoni értekezlet Csütörtök. 1956. augusztus 29+ Londoni politikai körökben úgy hiszik, hogy n 22 ország küldöttcinek részvételével tartott értekezlet, amely augusztus 16-ún kezdte meg munkáját, ma befejeződik. Az értekezlet tegnap délután is ülést tartott. Erről az ülésről külpolitikai hírcink között számolunk he. Ami az értekezlet keddi ülését illeti, elmondható, hogy cz az ülés a legeseménydúsabb volt az eddigiek közül. Nemcsak azért, mert a vita során nz angol küldöttség vezetőjén kívül valamennyi delegáció vezetője felszólalt, de azért is, mert most mór nyilvánvalóvá vált, hogy a részvevő küldöttségek milyen álláspontot foglalnak el a szuezi kérdéssel kapcsolatban. A húrom nyugati hatalommal együtt eddig 17 ország tette magáévá az Egyesült Államok külügyminisztere által előterjesztett és a pakisztáni küldöttség által indítványozott kiegészítésekkel módosított javaslatokat. A Szovjetunió, Ceylon ós Indonézia az indiai javaslatot támogatja. A keddi ülésen előterjesztett pakisztáni módosító indítványok a Szuczi-csatorna Társaságnak fizetendő kártérítés megállapítására, a Szuezicsatorna „igazgatási rendszerérő" és néhány kisebb jelentőségű részletkérdésro vonatkoznak. Sepilov szovjet külügyminiszter keddi felszólalásában támogatta az indiai javaslatot, több módosító indítvánnyal egészítette azt ki és ismét kijelentette: a három nyugati hatalom, n Szovjetunió, India ós Egyiptom képviselőiből előkészítő bizottságot kell alakítani a Szuezicsatorna jövőjével kapcsolatban összehívandó széleskörű értekezlet megrendezésére. Az amerikai javaslatról Sepiíovnak az volt a véleménye, hogy e javaslat nem tartalmas elfogadható kompromisszumot, ki akarja venni a csatorna kezelését aa egyiptomiak kezéből, ami azt eredményezné, hogy a szuezi kérdés állandó nemzetközi súrlódás és viszály forrása lenne. Javasolta cgv, a csatomat használó országok képviselőiből álló konzultatív bizottság létesítését, amely tanácsaival segítené Egyiptomot a csatorna üzembentartásában, majd szóvátette, hogy a Szuezi-csatorna Társaság volt angol és francia vezetői visszahívják a Szuezi-csntornánál dolgozó műszaki dolgozókat, akiket kétévi illetményük azonnali kifizetésével próbálnak rávenni munkahelyük elhagyására. Igy akarják megbénítani a Szuezi-csatorna működését. _ Beszéde befejezésekor Sepilov javaslatot terjesztett elő a Szuezi-csatornával kapcsolatban. Javaslatát híreink között részletesen ismertetjük. Az egyiptomi kormány véleménye szerint Krisna Menőn indiai küldött javaslata magában foglalja azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a további tárgyalásokat Egyiptom szuverenitásának tiszteletbentartása mellett. Dulles javaslata — egyiptomi pobtikai körök szerbit — nemcsak lényegénél, de merevségénél fogva sem kielégítő és így nem lehet alapja további tárgyalásoknak. Kairóban egyébként remélik, hogy Londonban közelebb kerülnek egymáshoz az álláspontok és megtalálják azt a formulát, amely Egyiptom számára is elfogadható lesz és amely a további tárgyalások alapja lehet. Az angol sajtó legtöbb konzervatív lapja annak alapján, bogy a londoni értekezlet 17 részvevője nz amerikai javaslatok mellett foglalt állást, örömének ad kifejezést. Pedig angol részről a derűlátásra semmi ok sincs, hiszen éppen szombaton jelentette ki Nasszer elnök, hogy Egyiptom semmi esetre sem fogadhatja al a Szuezi-csatorna Társaság nemzetközi igazgatását abban a formában, ahogyan azt Dulles megfogalmazta. A szerda délutáni plenári ülést megelőzően Londonban az egyes delegációk vezetői tovább folytatták tanácskozásaikat. Az ilyen személyes találkozásoknak — különösen az értekezletnek e szakaszában — nagy jelentősége van, mert elősegíti az ellentétek kiküszöbölését. Dulles az Egyesült Államok londoni követségén fogadta Krisna Menont, az indiai küldöttség vezetőjét. Az indiai delegátus a megbeszélésről távozva nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy az indiai álláspont megváltozott-e, vagy sem. Menőn az amerikai külügyminiszteren kívül tanácskozott Ali Szabriyal, Nasszer elnök félhivatalos megbízottjával, majd Malik londoni szovjet nagykövettel is. Sepilov tárgyalt Sigemicu japán külügyminiszterrel és Macumoto japán megbízottal. Dulles az indiai küldöttel folytatott megbeszélés után részvett a nyugati külügyminiszterek megbeszélésén, ahol arról volt szó, miként juttassák el az egyiptomi kormányhoz a 17 ország állal elfogadott, úgynevezett öthatalmi javaslatokat. ^ |< • >>•-\4 A londoni értekezlet szerdai ülése A Szovjetunió javaslata a londoni értekezlet keddi ülésén D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a Szuezicsatorna ügyével foglalkozó londoni értekezleten elhangzott augusztus 21-i beszédében a kővetkezőket mondotta a csatorna hajózásának szabadságát szabályozó egyezményről: „Az ilyen nemzetközi megállapodás körülbelül az alábbi fő kikötéseiket tartalmazhatná: A Szuezi-csatorna minden időkre szabad lesz és nyitva áll minden állam kereskedelmi és hadihajói számára a hajózási és kikötői illetékek és az őszes hajózási feltételek tekinteté ben megvalósítandó egyenlőség alapján. Emellett a csatornát nem használjál: fel a csatorna hajóforgalmában érdekelt egyetlen állam rovására vagy hasznára sem. Egyiptom, amelynek a csatorna szuverenitása alá, birtokába és irányítása alá tartozik, az aláíbbi kötelezettségeket vállalja: a) Minden szükséges intézkedést megtesz a Szuezi-csatornai hajózás teljes szabadságának biztosítására, valamint avégett, hogy a csatornát és létesítményeit a hajózási , szabadság bárminő megsértésétől megóvja. b) Olyan állapotban tartja icsatornát, hogy az megfeleljen a hajózás követelményeinek és a korszerű technika színvonalának. c) Elvégzi % hajózás feltételeinek megjavításához szükséges munkákat, amelyek a csatorna kapacitásának növeléséhez szükségesek, hogy a szállítások volumene a világkereskedelem és Egyiptom érdekében növekedhessék. d) Megfelelő tájékoztatást nyújt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Szuezi-csatorna működéséről. A megállapodás összes aláírói vállalják, hogy semmi körülmények között sem tesznek olyan tlrrtérkedéseket, amelyek megbontanák a Szuezi-csatorna sérthetetlenséget, vagy anyagi kárt okozhatnának a csatorna létesítményeinek, építkezéseinek s az ott folyó munkáknak. Az 1888. évi megállapodás kikötéseinek értelmében a Szuezi-csatorna sohasem lesz hadműveletek színhelye. Nem engednek meg semmiféle ellenséges akciót, vagy olyan akciót, amelynek célja a hajózás szabadságának megzavarása a csatornán és bejárati kikötőiben. A csatornát nem lehet blokád alá venni, Olyan nemzetközi együttműködési formát vezetnek be a Szuezi-csatornai hajózás szabadságának biztosítására vonatkozóan, amely megfelel az új körülményeknek. az idők szellemének, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak. Ennek megfelelően. (ha a Szuezi-csatornával foglalkozó tanácskozó bizottságot alakítanának a csatorna hajózási szabadságának fenntartásában érdekelt országokból, véleményünk szerint ennek a bizottságnak például az alábbi feladatai lehetnének : a) Tanácsokkal szolgálhatna az egyiptomi csatornaigazgatóságnak a hajózás szabadságára valamint a tarifa-lkérdésekre nézve. b) Szükség esetén megfelelő segítséget nyújthatna az egyiptomi kormánynak abban, hogy a csatornát hajózható állapotban tartsák. c) Felhívhatná Egyiptom kormányának és az egyezmény bármelyik aláírójának figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyeket a bizottság a megállapodás kikötéseinek végrehajtásához szükségesnek tart. d) Megfelelő kapcsolatot tarthatna fenn az Egyesült Nemzetek Szervezetével, valamint a nemzetközi hajózással összefüggő nemzetközi szervekkel. e) A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos viták esetén intézkedéseket tehetne az ilyen viták rendezésére és szükség esetén az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordulna. A tanácsadóbieottság öszszetételét és megalakításának rendjét egyezmény szabhatja meg", Rövid külpolitikai hírek Athén: Az AP jelentése szerint Evangelosz Averoff görög külügyminiszter kedden bejelentette: Görögország eltökélt szándéka, hogy az ENSZ elé viszi a ciprusi kérdést. „Elszánt harcot fogunk vívni az Egyesült Nemzetek előtt a ciprusi nép jogos követeléseinek teljesítéséért" —. mondotta a külügyminiszter. • i ! Berlin; A bonni kormány jelentéstételre hazarendelte Haast, a szövetségi köztársaság moszkvai nagykövetét. Haas már úton van Bonn felé. • U. K: Kékkonen, a Finn Köztársaság elnöke augusztus 21-én este palotájában estebédet adott K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének tiszteletére. Az estebéd rendkívül szívélyes légkörben telt el. U. K; Kékkonen és K. J. Vorosilov beszédet mondott. • Eisénhower, az Egyesült Államok elnöke kedden Washingtonból San Franciscóba utazott, hogy részt vegyen a Köztársasági Párt elnökjelölő kongresszusán. Általános vélemény szerint —3 mint az AP amerikai hírügynökség megállapítja — gyakorlatilag már eldőlt, hogy Eisenhower lesz a párt elnökjelöltje, Nixon pedig az alelnök-jelölt;, ~ f Bagdad: A kormány ellenőrzése alatt álló bagdadi rádió kedden éjszaka közölte, Irak arra kérte a bagdadi paktumhoz tartozó Törökországot, Pakisztánt és Iránt, hogy a szuezi kérdéssel foglalkozó 1ondemi értekezleten álljon Egyiptom mellé — jelenti az AP. — A rádió hangoztatta, hogy Irak elsősorban az arab államok csoportja tagjának s csak másodsorban a bagdadi palktum tagjának tekinti magát. Irak folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szuezi vitát „Egyiptolh. tetszésére" oldják meg fűzte hozzá a rádió. • Az Isztiklal-párt, amely a marokkói nacionalisták pártja és részt vesz a koalíciós kormányban, elhatározta: a lehető legrövidebb időn belül visszahívja 10 miniszterét a kormányból és kérni fogja a szultánt járuljon hozzá, hogy az új kormányt az IsztiklalPárt alakítsa meg. Állal el Fasszi, a párt nemrég, száműzetésből visszatért vezére kijelentette: a belpolitikában földreformot és államosítást kell végrehajtani, külpolitikai téren pedig el kell érni, hogy a francia csapatok kivonuljanak az országból, és hogy revízió alá vegyék az ors.zagban lévő amerikai támaszpontok kérdését; London: A londoni értekezlet szerdai ülését Selwyn Lloyd brit külügyminiszter rövid felszólalása nyitotta meg. A brit külügyminiszter több részt kifogásolt Sepilov keddi beszédéből. Nem értett egyet többek között Sepiíovnak azzal a kijelentésével, hogy a Nyugat katonai és gazdasági nyomást gyakorol Egyiptomra. Fenntartotta továbbá azt a véleményét, hogy a Szuezi-csatorna államosításával Egyiptom megsórtetto a nemzetközi jogot. Végül igyekezett úgy beállítani, mintha Angliának semmi köze sem lenne ahhoz, hogy a Szuczi-csatornánál alkalmazott révkalauzok elhagyják Egyiptomot és ezzel akadályt gördítenek a csatorna normális működése elé. Selwyn Lloyd ezután a következőkben foglalta össze az érte/ kezlet eddigi eredményeit: 1. Mindenki egyetért abban, hogy a Szuezi-csatorna elsőrangú fontosságú nemzetközi víziót. 2. Mindenki egyöntetűen azt tartja, hogy a csatornát használó államok érdekeit képviselni kell a csatorna igazgatásában és döntő többség nyilatkozott a nemzetközi kezelési rendszer mellett. 3. Ugyanilyen többség nyilvánult meg a tekintetben is, hogy nem elegendő újból leszögezni az 1888-as egyezmény elveit ét konzultatív szervet létrehozni, ami a csatornát egyetlen ország kezében hagyná. Selwyn Lloyd ezután azt hangsúlyozta, hogy a szuezi kérdésben „Békés megoldásra" törekszik, majd közölte, hogy egyetért a Dulles-terwel és — Pakisztán által benyújtott módosító indítványokkal. A másodiknak felszólaló Pincau francia külügyminiszter közölte, hogy magától értetődően" csatlakozik a Dulles-lcrvhez és a hozzá benyújtott pakisztáni módosító indítványok, hoz". E szöveg egyezik törekvéseink lényegével — mondotta —; amely abban áll, hogy olyan nemzetközi rendszert hozzunk létre, amely hathatós garanciát biztosit a Szuezi-csatornán folyó szabad forgalomhoz". Pineau ezután megjegyezte; hogy Franciaország szükségesnek tartja a volt Szuczi-csatorna Társaság jogainak törvényes védelmét, majd megállapította, hogy a maga részéről az értekezlet fő céljának a nemzetközi csatorna hatóság felállítását tartja. Burkolt formában azzal vádolta Egyiptomot, hogy a szuezi kérdést a „nemzeti önérzet, az idegengyűlölet vágya, sovinizmus" szemszögéből akarja megoldani. Ezután Krisna Menőn indiai államminiszter szólalt fel, aki kérte: az értekezlet függessze fel munkáját, hogy a küldöttségek újabb utasításokat kaphassanak kormányuktól. A Du/íej-tervről Krisna Me* non kijelentette, hogy azt Egyipe tom nem fogadhatja el. Ha ilyen javaslatokat tesznek Egyiptom* nak — mondotta — csupán újabb feszültség születik és IJnök nem jutnának el ahhoz a tárgyaláshoz, amelyei kívánnak, Az Önök eljárási módja — tette hozzá később — sértheti aa egyiptomi kormányt és fokozott feszültséget eredményezhet: Krisna Menőn befejezésül arra szólított fel minden küldöttet; hogy ..mielőtt cselekszenek, gon* dolhodjanak, mert esetleg ép* pen azt a helyzetet hozzák létre* amelyet ki akarnak kerülni". Ezután Artajo spanyol kül/ ügyminiszter szólalt fel. Kijelen; tette, csatlakozik az amerikai ja; vaslathoz, de kéri, hogy ameny; nyiben Egyiptom azt elvetné, nr. értekezlet járuljon hozzá, hogy a spanyol megoldást javasolja. Az értekezlet ezután rövid idő; re felfüggesztette ülését. — Aa ülésezés szünetében a három nyugati külügyminiszter össze+ ült, hogy az eljárási kérdéseket tanulmányozza: — Ezután az értekezlet az eljárási vita megkezdésével folytatta munkáját; amelynek során Selwyn Lloyd és Sepilov szólalt fel; Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban A Külkereskedelmi Minisztériumban szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Bognár József miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Külkereskedelmünk általános helyzetét ismertetve a miniszter utalt arra, hogy a külkereskedelemnek több mint 20 százalék a részesedése nemzeti jövedelmünkben. Nagyobb országokban lényegesen kevesebb ennél, például az Egyesült Államokban csak hét százalékát teszi ki a nemzeti jövedelemnek. Országunk kevés nyersanyaggal rendelkezik és fgy sok alapanyagot kell behoznunk külföldről. A termelés csak akkor gazdaságos, ha nagy méretű és iparunk a belföldi szükségleteken felül is képes termelni. A termelt javak kicserélése komoly ösztönző erőként hat a technika fejlődésére is, inert csak olyan árukat tudunk értékesíteni, amelyek versenyképesek a világpiacon. Az egyik kérdésre válaszolva külföldi adósságainkról a következőket mondotta a miniszter: az adósság mértéikérői túlzott híresztelések terjedtek el. A mi adósságunk nem nagyobb, mint a hasonló gazdasági erőkkel rendelkező országoké szokott lenni. A nemzetközi gazdasági életben megszokott, hogy a fejletebb országok hiteleznek. Nálunk az a hátrányos, hogy az adósság összetétele kedvezőtlen: sok a rövid lejáratú és nagyobb kamatú hitel és elsősorban ezen igyekszünk változtatni. Erre megvan minden lehetőség. A miniszter ezután utalt a népi demokratikus országokkal való együttműködésünkre. Hangsúlyozta, hogy nemcsak kereskedelmi forgalmunkat tudjuk növelni ennek révén, hanem iparunk is is gyorsabb ütemben fejlődhet. Minden ország az adottságainak legjobban megfelelő cikkeket gyártja — természetesen nagyobb mennyiségben és olcsóbban, mintha csak egyes darabok, vagy kisebb sorozatok készülnének. Mi készítünk például néhány jól bevált szerszámgéptípust és ezeket szállítjuk a baráti országokba, míg más típusokat tőlük veszünk meg. A Kínai Népköztársaságnak segíí- j séget tudunk nyújtani a vízienergia termelés, a közle- | kedés fejlesztésében és a természeti kincsek feltárásában. Az elmúlt évekhez képest az idén emelkedik a forgalom a többi népi demokratikus országgal is. Nagy perspektívái vannak a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködésnek. Mi most Is importálunk villámoeanergiát és méginkább szükség lesz erre a következő években. Jugoszlávia viszont Európa egyik leggazdagabb országa vízienergia forrásokban. Ennek hasznosításához segítséget kívánunk nyújtani, s az ellenszolgáltatást villamoaenergfában kapnánk. Mezőgazdasági exportunk alakulásáról elmondotta, hogy jóval kisebb, minit a háború előtt volt- Exportunknak csak egyharmada mezőgazdasági termék, míg a háború előtt kétharmada volt. Kevesebbet szállítunk ki hagyományos cikkeinkből, hagymából, baromfiból, libamájból, paprikából, vetőmagból. Mezőgazdaságunk fontos feladata, hogy a termelés fokozásával több terméket tudjon adni nemcsak belföldre. hanem régi külföldi piaci kielégítésére is. A következő kérdés az ipar és a külkereskedelem kapcsolatára vonatkozott. Nincsen ipar — mondotta —, amely a piac szükségletének, keresletének ismerete néíkűl tudna termelni. Helyes olyan módszereket találni, amelyekkel az ipart több szállal tudjuk a kereskedelemhez) kapcsolni. Ezt szolgálja az a kísérlet is. hogy néhány nehézipari üzemnek megadtuk az export önálló lebonyolításának jogát. A jövőben több ipari szakembert fogunk külföldre küldeni, ezenkívül van olyan javaslatunk, hogy az exportra termelő üzemek deFizaforintban is megkapnák tervüket. Megkérdezték, hogy egyes külföldi gyógyszerek Időnként miért hiányoznak. Válaszában a miniszter kijelentette, hogy sürgősen megvizsgálják a gyógyszer export és import kérdését. Véleménye szerint hasznosabb lenne kevesebb féle márkás gyógyszert gyártani és ezekből többet exportálni, viszont gondoskodni kell az az itthon nem készülő fontos gyógyszerek zavartalan behozataláról. J. Feldbacher oszfrálc állampolgár kiutasítása A Magyar Külügyminisztérium igyekezel; eljuttatni megadott jegyzéket nyújtott át az Osztrák niugyar címekre, illetékes ható; Köztársaság budapesti követsé- ságnink kiutasítják Magyororgének, melyben közölte, hogy szágról. Feldbachert tevekenysé* az 1956 július 7-ón „turistaként" ge közben tettenérték és előzetes Magyarországra utazott Johann Jelartlhlat(isba he,ueztÉk. Féld* Feldbacher osztrák állampolgárt, " aki csempészárukat és kémutasi- bacher kihallgatása során bejs; tusokat tartalmazó leveleket merő vallomást tett.; n Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata Prága: A Szakszervezeti Világszövetség kedden nyilatkozatot tett a szuezi kérdésben. A Szakszervezeti Világszövetség úgy véli — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása a népek önrendelkezéséhez és nemzeti kincseik felhasználásához való jogukból fakad. A Szakszervezeti Világszövetség ezért támogatja az egyiptomi kormány hatá; rozatát. Ez a szuverén lépés a külfö'di tőkét megfosztja nyereségforrásától és t«rületi előjogaitól, amelyek többé semmivel sem igazolhatók. E lépés előmozdítja az egyiptomi nép életszínvonalának emelését. A Szakszervezeti Világszövetség támogatja ezenkívül az egyiptomi kormánynak a csatorna szabad hajózását biztosító döntését. Az államosítás óta minden ország hajói rendesen használhatták a csatornát. Az SZVSZ reméli, hogy a szuezi kérdést békés tárgyalások útján oldják meg és elítéli az erővel való fenyegetőzést. Az ipari tanulóintézetekben szeptember 3-án kezdődik a tanítás A Munkaerőtartalékok Hivatala ipari tanuló intézeteiben és a helyiipari tanulóiskolákban az ünnepélyes tanévnyitást szeptember elsején tartják. A tanítás szeptember harmadikán kezdődik. Az első tan'tási napon Pécsi János, az MTH elnöke reggel kilenc órakor rádión üdvözli az ipari tanulókat, az MTH mestereit, nevelőit, tanárait^ Az MTH a tanévnyitással kapcsolatban .'-özli, h.-igtr azok az elsőéves tanulók, akik tanácsi vülial ttokkal, szövetkezetekkel, vagy magánkisiparosokkal kötöttek szerződést, minél hamarabb írnfVe—nnrk be ."iJelÖÜ: ipari tanuló iskolákba;