Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-23 / 198. szám

Csütörtök. 1956. augusztus 23. OELMfiGYIRORSZlS Magyar államférfiak üdvözlő távirata PETRU GROZA elvtársnak, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnök­sége elnökének, CHIVU STOICA elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, BUKAREST A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, az or­szág felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából a ma­gyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magunk nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük a Román Népköztár­saság népének, kormányának, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és személy szerint Önöknek, kedves Elvtársak. Szívből kívánjuk, hogy a testvéri román nép további nagyszerű sikereket érjen el a szocializmus építésében, nép­gazdasága fejlesztésében és a lakosság életszínvonalának emelésében. Meg vagyunk győződve, hogy a népeink közötti szoros baráti kapcsolatok a jövőben tovább erősödnek és még szi­lárdabbá kovácsolódnak. I DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, GERÖ ERNŐ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének I. I első titkára. Minden erőt az őszi vetőszántás meggyorsítására ~~ A cséplés Szegeden és a Járásban már kivétel nél­kül mindenütt befejező­dött. Az őszi termésbeta­karítás megkezdéséig azon­ban van még néhány he­tünk. Ezt a kis lélegzetvé­telt a termelőszövetkeze­tek, egyénileg dolgozó pa­rasztok úgy használhatják ki legjobban, ha most tel­jes erővel hozzálátnak az őszi vetések előkészítésé­hez, s felszántják a szaba­don lévő földeket. Ilyen területek pedig bőségcsen vannak a szegedi járás és Szeged területén is. Külö­nösen a deszki, kübekházi, gyálaréti, sándorfalvi, al­győi, újszegedi és tápéi ha­tárban van sok olyan föld, melyekből a nagy tavaszi és nyári esőzések kipusztí­tották a veteményt, s emi­att parlagon maradtak. Na­gyobb részt jó, pihent föl­dek, melyeken közepesen RÉGI ÉS ÜJ FALAK JÁROM AZ ÖREG VAROS A Délmagyarország számára Irta: KOVÁCS ANDRÁS a kolozsvári Igazság főszerkesztőfe mi I 11 IL. I I I • • • • 1 utcáit s emlékek rohannak meg. Ismerősökként köszön­tenek a Farkas utcai hárs­fák és a hársfákon túl régi De lámcsak... most új, öregség ráncai, hanem falak régmúlt időkről regéi- fzínP°mpá®,_ cf°P,olt, .raízzd megifjodás bája az, amely- is, de mi mégis inkább az új Kolozsváron falakra vagyunk büszkék. kezdődött Kolozsvár új tör­ténelme. Igaz, hogy a régi falak megőriztek egy-egy darabkát a város múltjából, szívesen elgyönyörködünk bennük és megmutatjuk vendégeinknek nek. Mert nagy időknek körül a szobrot. Feleki legé számtalanszor voltak tanúi nyek. györgyfalvi leányok, e falak. Látták népek ván- £s megint csak a közelmúlt dorlását, nyögték királyok, kér helyet az ember emléke­császárok, török basák és zetében. Hogy is volt csak nek varázsa leginkább megejt. ÜNNEPEL A VAROS hazai uralkodók zsarnoksá­gát. Lakosaik tatár és török dúlástól, pártharcoktól és vallási viszályoktól szenved­tek. De látták és hűségesen befogadták e falak Budai Nagy Antal szabadságért lá­zadó parasztjait is, s azután is nemegyszer a lázadó esz­az, amikor ezt a két szom­szédos falut évszázados vi­szály után a város kibékí­tette? Ügy dőlt el a százéves per, hogy senki nem mara­dott vesztes s azóta a két falut közös néptanács igaz­gatja, a román és magyar falu sajátos, ősi népviselete szellemi életéről mesélnek a falak. Arról, amely új val­lást szült, amikor az eszme frontja még az egyház fül­ledt levegőjébe szorult és kartéziánusokat vonzott, kedvező időjárás mellett jó | amikor a fellázadt filozófia gabonatermés lehet jövőre, i rázta a régi börtönrácsokat. Túlnyomórészt erősen kö- Talán meg sem lepődnék, ha tött vályogtalajok ezek, melyeken esős időjárás ese­tén alig lehet gépekkel dol­gozni, most viszont száraz a föld. A sándorfalvi és a deszki traktorosok — mint eredményeik mutatják — ki is használják a mostani őszi szántásra kedvező idő­járást. Azokon a földeken, ahol a szárazság miatt egy traktor nem bírja elhúzni az ekét, két géppel vontat­ják. Kisse fáradságos mun­ka ez, de fontos, hogy ha­ladnak vele. Jó lenne, ha a Dorozsmai Gépállomás traktoristái, vezetői is pél­dát vennének ezekről a szomszédos gépállomási dolgozókról, mert nem biz­tos, hogy a?t a lemaradást, ami most éri őket a tervtel­jesítésben, tudják majd ké­sőbb pótolni. méket. Török dúlta, tűzvész nemcsak jól megfér egymás­pusztította s mégis mindig sal, de rendszerint együtt tű­újjáéledt. Talán azért, mert "ik fel minden számot tevő szellemi életét soha nem le- kulturális rendezvényen, hetett elpusztítani. Pedig a Nem történt csoda, az lett város közepén vérpad is állt volna csoda, ha nem így tör­valaha. Kolozsvár nyugtalan ténik. — Szakszervezeti bizalmia- — Lakkecseteket kértek kat, aktívákat, és műhelybi- külkereskedelmi szerveink a zottsági tagokat jutalmazott meg a Szegedi Kenderfonó ­gyár üzemi bizottsága a má­sodik negyedévben és az ün­nepi műszak alatt végzett j5 szakszervezeti munkáért. Szegedi Ecsetgyártól minta­kollekciójuk keigészítésére. Az üzem dolgozói remélik, hogy a minta alapján újabb külföldi megrendeléseket A gondolat elkalandozik, koszorúba fűzi a múltat s a jelenfj keresi a jelen leg­szebb virágait, amelyek mél­tán díszítik ezt a koszorút. Keresi a mai Kolozsvár sa­játos jegyeit. Könnyen meg­találja: a két egyetem, két színház, két opera, kétnyel­Ezek az új falak a szabadság éveiben emelkedtek s velük növekedett Kolozsvár új la­kosa, a szocializmus építője is. Sokszor kellett ennek a városnak vésszel, ellenség­gel dacolni. De történetében a leghősiesebb korszak mégis az elmúlt tizenkét esztendő. Régen, amit maradandó^ nak szántak, — évtizedekig épült. E tizenkét év alatt Kolozsvár ipari központtá lett olyan üzemekkel, mint a Carbochim-vegyigyár, vagy az új bútorgyár, amelyek­nek termékeit az országhatá­rokon kívül is ismerik és be­csülik. Valamikor Kolozsvár­nak néhány messze földön ismert kézműves mestere volt, ma ezrek szakértelme szerez becsületet a város és messzi földről jöttek meg- fgy az ország szocialista ipa­halni e falak alá, hogy a vá- rÁnak. ros lakosai szabadon, embe­ri módon élhessenek! Régen mindig pénzes em1 , berek kezdték építeni azt. Tizenkettedszer ünnepli ami később nekik hozott ezekben a napokban, a régi és az űj falak zászlódíszt öl­töttek. A kolozsváriak nem­sokára elindulnak hagyomá­nyos ünnepi felvonásukra. Megszokott már és mindig csodálatos ez a kép: az ut­cák öntik az ünneplő népet — megannyi kis csörgedező csermely, amely a főtéren folyammá dagad és méltó­ságteljesen hömpölyög a Malinovszkij tér felé, tiszte­legni a szovjet hősök emlék­műve előtt. Nincs nemesebb érzés a kegyeletnél s a ko­lozsváriak szívében soha nem halványul el a kegyelet azoknak emléke iránt, akik most kilépne az évszázados vű jro(jaiom és tudományos így Kolozsvár Románia leg- hasznot. Kolozsvár új hős­kollégium kapuján az ifjú tudós, Apácai Csere János. Jelenteném néki álma meg­valósulását: van már Ko­lozsváron egyetem, ahol a szellemet művelik és nem is egy, hanem kettő. Leülök pihenni a Szabad­ság tér egyik padjára, s itt élet, a két nyelvet beszélő, de közös eszménytől áthatott nagyszerű munkásság városa ez. Pedig mintha csak teg­nap lett volna, hogy egy ko­lozsvári szobrász úgy akarta kifejezni a román és magyar nép éppen csak megfogant testvériségét, hogy szobrot újból csak Kolozsvár sajátos készített, amely két, egymás­levegője leng körül. Mily ke­vélyen ül szilaj lován a bronz Mátyás! Körülötte ap­ró népség, szöszke és barna csöppségek játszadoznak a napon, idegenből jött turis­sal barátságosan kezetfogó katonát ábrázolt. De mind­két katonának a há'án pus­ka volt és ebből származott a bonyodalom. A szobrot ki­tették az egyik könyvüzlet ták fényképeztek magukat, kirakatába, de — hogy, hogy és két öreg csendben beszél­get. Kolozsvár öreg főtere, mél­tóságteljes vagy és mégis közvetlen, barátságos. MATHIAS REX kapnak és rendszeresen dol­Harmincnégyen kaptak érté- gozhatnak exportra. ^fKf^nUet ren- " »égyen Jelentkeztek dez szombaton este 7 órakor a textiltechnikum levlező ta­a Ruhagyár DISZ-szervezete gozatára a Délrost újszegedi abból az alkalomból, hogy telepéről. A technikumi ok- | felirat, hogy helyébe azt a elnyerte a DISZ Központi tatás rövidesen megkezdő- békítő nevet írják: Mathias Vezetősége vándorzászlóját* dik. íRex. Első elemis gyermek be­tűzi a szobor feliratát. Betű­zi és nem érti, ki tudja, mi­re gondol. El kellene mon­dani neki, hogy ez a felirat nem régmúlt, hanem a kö­zelmúlt emlékét idézi. Azt az időt, amikor még oly drá­ga embervért is ontott a lel­keket évtizedekig mérgező vak indulat, a sovinizmus. Akkor került le először az egyik, azután a másik nyelvű Á fizikai dolgozók 75 százaléka újító a XI. Autójavító Vállalatnál A műszaki színvonal és a termelékenység emelése igen nagy feladatot ró a műszaki és fizikai dolgozókra. A mű­szaki színvonal emelésével együtt halad a termelékeny­ség emelkedése és ezen fo­lyamatba kapcsolódik az újí­tók munkája is. A fenti célo­kat szolgálják a vállalatok által elkészített újítási fel­összegnek felel meg. Az újí­tók versenyét havonta érté­keljük és félévenként jutal­mazzuk. Vállalatunknál a fi­zikai dolgozók mintegy 75 százaléka újító, a fiataloktól kezdve a 76 éves Bajza bá­csiig bezárólag. 1956 első felében 71 újítá­menetvágó­az összes me­készítettünk gépet. Ezzel netvágások gyorsabban elvégezhetők Gépesítettük a tányérkerék­szegecselést, különböző eme­lőket készítettünk a moto­rok, fődarabok szállításához által elkészített üjltasl lel- ei iavaslatot nyújtottak be a é? emeléséhez. Készítettünk arfattervek amelvek felhív- ny j 06 alvazforgato berendezest, fÁ^T^Ljrf^lwt« dolgozók, amelyből 63-at el- felújítottunk és módosítat ­fogadtunk. Így a félévi meg- tunk egy használhatatlan takarítás 170 ezer forint lett. ponthegesztőt, amit a le­Ez az összeg a kis létszámú mezlakatos munkáknál hasz­vállalatunkhoz viszonyítva nálunk majd. igen szép eredmény. Az első A szakszervezeti bizottság félévben összesen 16.850 fő­díjat fizettünk nem — közben letört az egyik puskának a csöve. Már nem emlékszem arra, melyik katona vált így fegy­vertelenné, de a történet ta­nulságos folytatását nem le­het elfelejteni. A nagy nem­zeti sérelem miatt, a letört puskacsövű katona védelmé­ben tiltakozó küldöttség je­lentkezett a megyefőnöknél. Kolozsvár kommunista me­gyefőnöke a küldöttség sze­me láttára tett igazságot: el­hozatta a szobrot és letörte az ép puskacsövet is. A két nép egymáshoz való viszo­nyában a puskáknak soha többé nem lesz már szavuk! | KOLOZSVÁR, | a dzsentri tivornyák és Má­niu „unokái" huligánakciói­nak tanúja, gyászos kimene­telű nemzetiségi viszályok színhelye, az illegális kom­munista mozgalom erős had­állása — ma a testvériség városa. Történelmi műit, tör­ténelmi jelen! nagyobb nemzeti ünnepét. A tizenkét évvel ezelőtti augusztusi napon, amikor Bukarestben, a királyi palo­ta előtt megjelentek az első fegyveres munkásosztagok, amikor a fasiszta diktátor, Antonescu meghallotta leg­félelmetesebb balsejtelmé­nek betel jesedését: „a nép nevében", akkor Kolozsvár még mit sem sejtett a nagy fordulatról. A város elsöté­tített ablakokkal és elsötéte­dő lelkekkel, sivár remény­teleségben az óvóhelyeken, rettegve és elfásulva, a Hor­thy-fasiszták és a Gestapo terrorja alatt élte kegyetlen háborús életét. A maga gyá­szába fulladt Erdély népe nem is sejtette talán, hogy a nép nevében Bukarestben le­tartóztatott diktátor zsebé­ben olt volt már nemcsak a román főváros, de a Székely­föld és Kalotaszeg, Szatmár és Kolozsvár halálos ítélete is. Bukarest harcba indult munkásai Kolozsvárért is küzdöttek. , Augusztus 23-án a halál fölött diadalmaskodó életet ünnepli Kolozsvár. Az anti­korszakát viszont olyan em­berek nyitották meg, akik­nek két munkás kezükön kí ­vül csak a szocializmusért lángoló szívük volt. Van egy gépgyárunk, amely nemcsak kiváló szakembereiről híres, hanem arról is, hogy a sem­miből született. Talán külö­nösen hangzik, de mégis igaz, mert semminél többnek nemigen lehetett nevezni azt a romhalmazt, amelyet a munkások birtokba vettek akkor, amikor a háború vi­hara még el sem csitult. Ki­nek dolgozzanak, mi a fi­zetség — heteken keresztül senki nem kérdezte. Amikor pedig megindultak az első gépek, megjött a tőkés meg­bízottja is átvenni a gyárat. Nem rajta és gazdáin múlott, hogy a gyárat átvenni már nem lehetett. Mint ahogy né­hány év múlva a város min­den fontosabb iparvállalatá­ban megtörtént a gazda­csere. Régen: semmi nem épült azokért, akik verejtéküket, egészségüket, sokszor életü­ket adták bele az új falak­ba. Ma azért emelkednek űj gyárkémények, új lakóház­fasiszta erők és elsősorban a tömbök, hogy Kolozsvár né­,„ , pe is a szocializmus korsza­kommunisták által szerve- kához méltó> üj feltételek zett fegyveres felkelés, a fa- között élhessen. Ki mondja, siszta diktatúra megdöntése hogy ez könnyű? Az elmúlt tizenkét év hősi korszaka nemcsak pusztító haditerve­ket húzott át, nemcsak meg­rövidítette a háborús szenve­déseket, de olyan helyzetet teremtett, hogy a fasiszta hadviselés poklát már nem tudták rászabadítani sem a román fővárosra, sem az or­Mathias Rex, Hunyadi Má- szág számos más — közöttük volt Kolozsvárnak azért is, mert sokszor olyan erőfeszí­téseket kellett tenni, ame­lyek már szinte felülmúlták az emberi erőt. Volt idő, ami­kor a fizetés csak a száraz kenyérre volt elegendő s az életszínvonal még ma sem tyás, románok unokája, ma- sok erdélyi - városára. Az emelkedik o van ar4nyba"­gyarok királya, mit monda- augusztus 23-át követő ese- ahogyan a párt célul kitűzte, nál, ha szólni tudnál - a mények a szabadság szüle- De mindannyiszor,^ ahol m.­kolozsvári bíró bizony az- tésnapjává, a legnagyobb a ppszta eF°' ott óta nagyot változott! — he- nemzeti ünneppé avatták ezt dődo" a lelkesedes, amely lyeselnéd-e egykori városod a napot, minden hazáját szc- ^^ ® mai szerepét? Ha igaz, hogy rető ember számára. ják a dolgozók figyelmét a vállalatnál fennálló műsza­ki hiányosságokra. Vállalatunk vezetősége minden lehetőséget megad az újítók munkájához, hogy javaslataikat, elgondolásai­kat kivitelezzék, megvalósít­sák. Annál a vállalatnál, rint újítási bölcs voltál és igazságos és bizonyára igaz, mert a nép nevezett annak —, ak­kor büszkén vállalnád a mai Kolozsvárt is. Göröghonban vannak sok­Kolozsváron is akkor szü­letett meg a remény. Né­hány hét múlva már fegyve­res munkásőrség védte gyá­rainkat a menekülő fasiszták utolsó dühétől. A szabadság kai öregebb falak, lehet Pá- katonái még Tordánál har­százszorta szebb, az coltak, amikor a munkásság És most, amikor a megkez­dett mű befejezéséről van szó, dehogyis hátrálunk meg kishitűek módjára. SOKFÉLE GONDOLAT ahol jó az újítómozgalom, nem kell félni a lemaradás­tól. Amíg ilyen újítógárda áll a műszakiak mögött, mint most a XI. Autójavító Vál­lalatnál, addig nálunk nem kell aggódni a terv teljesíté­séért. ki. Legjobb újítónk Csurgó László művesető, akinek 48 elfogadott és be­vezetett értékes újítása van. Javaslatai nagyban hozzájá­, rultak ahhoz, hogy az üzem­gálása11 és T°Z versenyszellem ben nagymértékben emelhet­további fejlesztése érdekében az üzem vezetősége minden századik újítási javaslat be­nyújtóját az igazgatói alapból külön jutalomban réssesitt. Ez a jutalom rendszerint az tük a műszaki szinvonalat. Legutóbbi újítása a hidrau­likus lemezhajlító gép, amelynek alkalmazásával az eddig kézi munkával vég­zett vaslemez- és egyéb haj­lításokat géppel tudjuk vé­első díjrészletként kifizetett gezni. A gépesítések _ során is sok segítséget nyújt az újí­tóknak. A szakszervezeti újí­tási és ésszerűsítési bizott­ság állandóan ellenőrzi az elfogadott és bevezetett ja­vaslatokat, hogy azokat gya­korlatban alkalmazzák-e. Ezenkívül az újítások pro­pagálásával is foglalkozik, a fellebbezések és vitás ese­tekben is ez a bizottság vég­zi el a kivizsgálást. Mind­ezek után úgy érezzük, hogy újítóink a második félév so­rán is elősegítik majd válla­latunk munkáját. Gárdiún Ferenc Újítási - előadó megkezdte birtokába venni a várost, gyógyítani a sebe­ket. ÍGY KEZDŐDÖTT rizs olasz tenger fölé borulhat kékebb ég, tízszer ekkora vá­ros tán ezer is van a világon, de a kolozsváriak mégis meggyőződéssel vallják: bár­merre mégy, szíved ide visz­szahúz. Ha legalább egyszer a feleki tetőről belefeledkez- efy oszl napon. amikor az tél az ezerfénvű város; cso- aknavetők már nem ugattak daszép szemébe; ha álltál es ?z utcákon megjelentek az már elbűvölten holdvilágos eIs0 csillagos katonák, így estén a Szentmihály temp­lom előtt, miközben a fél­homály az égre rajzolta a gótikus építészet e remek­művének kecses vonalait; ha egyszer láttad és csodáltad — egész életeden át nem fe­lejted el. És mégis: nem is csak a múlt és nem is csak palotái­emlék megrohanja az embert, az öreg város utcáit járva. Régmúlt időkről mesélnek az öreg falak. Kolozsvár­nál; gazdag történelmi múltja van. De még gazda­gabb jövője. Közöttük a ka­pocs: jelenünk munkás hét­köznapjai és örömteli ün­nepnapjai. Az ünnepek kö­zött első helyen, messze vi­lágító fényével: augusztus huszonharmadika. — Háromnapos turistaút­tal jutalmazták az ünnepi műszakban kiemelkedő telje­sítményt nyújtó fiatalokat a Ruhagyárban. A fiatalok kö­zül tízen bizonyultak érde­— Filmvetítéssel egybekö­tött mesedélutánt rendez augusztus 24-én, pénteken délután 2 órakor a Hazafias Népfront Belváros I. nőta­nácsa, az MSZT-szervezettcl mesnek erre a kedvezmény- közösen, a nőtanács helyisé­. re. öten augusztus 31-én Ko- gében (Kossuth Lajos sugár­nak szépségé, hanem inkább lozsvárra, öten pedig szép- út 21). Minden gyermeket a jelen, a város arcan jelent- tember 14-én - ' " kező új vonások; nem az 1 utaznak. Belgrádba szeretettel vár a Belépődíj nincs. vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents