Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-23 / 198. szám

WIL'AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! | •; SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÖINAK LAPJA ] XII. évfolyam, 198. sxám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. augusztus 23. Mai czixnonkból: Ma előreláthatólag véget ér a londoni értekezlet (2. oldal) Régi és új falak (3, oldal) Az Ünnepi Vásár árutombolájának nyerőszámai A munkaerő elosztásáról Manapság igen „kényes kérdés" számba megy Szegeden a munkaerő elosztása. Ami országos méretek­Jen sürgős intézkedést követel, a 14 16 évesek, tehát az általános iskolát elvégzett fiatalok munkába állítása, Szegeden is komoly gondot okoz. A 16 éven felülieknél viszont egyes iparágakban munkaerőhiány mutatkozik. Igen kevés például a munkáslétszám az építőiparban. Szegetlen helyi munkákra csupán a Vegyesipari Javító Vállalat 200 szak- és segédmunkást keres, ezenkívül helyben a vízműépítő, az építőipari vállalat, a MÁV építésvezetőség, a Belsped és így sorolhatnánk tovább. Vidéken a komlói és több budapesti építőipari vállalat toboroz munkásokat. A Kéziezerszámárugyár csiszoló­kat, a Délrost 20 helyi és 20 vidéki beosztásra kender­rakodókat. a hűtőipar segédmunkásokat vesz fel. Az igé­nyeket Szegeden sajinos nem tudjuk kielégíteni, annak ellenére, hogy bizonyos munkaerőfelesleg mutatkozik a városban. Azért nem — és itt őszintén és nyíltan kell beszélni —, mert a munkát keresők egy része, gondo­lunk itt a tanácsháza előtt rendszeresen tereferélőkre, nem hajlandók állandó munkát vállalni. Kerek-perec kijelentik, hogy ők 6 forinton aluli órabérért nem dol­goznak. Ezek az emberek alkalmi munkát — költözkö­désnél rakodást, úgynevezett "testhezálló* munkát — vállalnak csak. Egy másik rész — ez is számottevő még —, megválogatja a munkahelyet, még akkor is csak a vállát vonogatja, ha havi 1300 forintos kereseti lehető­ségről van szó. Sajnos, ezek között nagy számiban ta­lálható olyan fiatal, de családos ember, aki nem haladta meg a 24 évet. Jó lenne nagyon, ha a DlSZ-szervezetel: nagyobb gondot fordítanának az ilyen fiatalokra, a szakszervezetek pedig — mivel jó részük szakszervezeti tag — a nevelést már a munkába .állás előtt megkez­denék. Meglepő például a következő: egy fiatalember, aki önkényesen már háromszor elhagyta munkahelyét, munkalehetőség után érdeklődött. Tíz munkahelyet so­roltak fel neki egymás után, helyit és vidékit egyaránt. A fiatalember felesége meglepődött a sok munkalehe­tőség hallatán. A fiatalember elpirult, s vállát vonogatva mondta: ezek nekem -nem fekszenek*. Másik eset: egy fiatal nő volt munkahelyével kérkedett (Terményfor­galml Vállalat) és elmondta, hogy a vezetőknek "meg­mosta a fejét", s aztán otthagyott csapot-papot. "Hiába könyöröglek, hogy maradjak, fütyülök rájuk, az utcán könnyebben megélek*. Az ilyen munkavállalók szívesen mennének a a munka temetésére, s szerintünk ök nem számítanak munkaerőfeleslegnek, hétköznapi nyélven, munkanél­külieknek. Mégis törődni kell ezékkel az emberekkel; nagy erőfeszítések árán is meg kell győzni őket a munka szépségéről, hasznosságáról. Ez igen sürgős fel­adat lenne. Beszéljünk a harmadik, a íontosabb csoportról is, a csökkent munkaképességűekrői és a dolgozó nőkről, ök azok, akik szívesen vállalnának munkát. Szerintünk a munkalehetőség számukra is biztosított lenne akkor, ha a vállalatok nem erőtől duzzadó fiatalokkal töltenék be azokat a helyeket, ahol a rendelkezések szerint csök­kent munkaképességűeket kellene alkalmazni. Gondo­lunk itt a telefonkezelőkre, éjjeliőrökre, küldöncökre, takarítókra, eligazítókra stb. Ha rövid időn belül hat­hatós intézkedéseket tennénk, akkor a Városi Tanács élelmiszeripari osztályának hulladékfeldolgozó vállala­tával karöltve — itt 100—120 csökkent munképes­ségü dolgozhat — megoldható a csökkent munkaké­pességűek között még mutatkozó munkaerőfelesleg fel­számolása. És most szóljunk a dolgozó nőkről, akiket a család a városhoz köt és így vidéken nem tudnak munkát vál­lalni. Számuk nem nagyra tehető, mégis figyelemre méltó. Az ő munkába állításuk is lehetséges. A helyi építőipari vállalatok — neim tudni miért — idegenked­nek a női munkaerőktől. Vajon a szakszervezet meg­vizsgálta-e már, hogy az építőipari vállalatoknál hány nő dolgozik? Szerintünk nem, mert akkor érvényt szer­zett volna a rendeleteknek, amely kötelezi a vállalato­kat, hogy az alkalmazottak húsz százaléka lehetőleg nő­dolgozó legyen. Itt van a megoldás lényege is. Meg kell győzni, ha ez nem megy, kötelezni kell az építőipari vállalatok vezetőit, női segédmunkások alkalmazására. Alkotmányunk egyenlő jogokat adott a nőknek, de nem­csak a politikai életben, hanem a munkában is. Szívlel­jék meg ezt nagyon az építőipari vállalatok vezetői. Szélviharok pusztítása Az Egyesült Államok északi részén és Japán felett óriási erejű szélviharok tomboltak. Ohió és Pennsylvania felett a szél óránkénti sebessége el­érte a 95 kilométert. A vihar következtében 7 ember meg­halt, több megsebesült. A kár megállapítása most fő­ijük. A Japán felett elvonuló tájfun sebessége helyenként elérte az óránkénti 100 mér* földet. Odeta nevű városban óriási tűzvész pusztított. A hatalmas erejű szélben hét órán át égett a város. Ezer­hatvan ház pusztult el és 5500-an maradtak hajléktala­nul. A kár itt ötmillió jen. Az ország területén a vihar kö­rülbelül 200 hidat sodort el, Kiusziu-szigetén közutakban és vasút akban is kárt oko­zott, 35.000 acre megművelt föld került víz alá. Szeged és a Járás doigazói készülnek Megk«d»e működését a vasárnapi népfront-nagygyűlésre a Művégraggyár A vidéki doigozéh kedvezményes vasúti isggytS utazhatnak Szegedre Amint a "Délmagyarország« már megírta, augusztus 26-án, vasárnap délelőtt 9 órakor népfront-nagygyűlést tar­tanak Szegeden a Széchenyi téren. A nagygyűlést a Szegcdi Városi, valamint a Járási Pártbizottság és a Hazafias Nép­front szegedi városi és járást bizottsága rendezi. A nagy­gyűlésen APRÖ ANTAL elvtárs, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront elnöke mond beszédet, majd felszólal PARRAGI GYÖRGY Kossuth-díjas újság­író, a Magyar Nemzet főszerkesztője. latja, liogy számos helyről — Dorozsmárói, Tápéról, Szőregről, Dcszkről, <le még Kistelekről is — több százan kivannak részt venni a Hazafias Népfront nagygyűlésén. Az ünnepélyes átadás után megkezdte működését a Mű­végtaggyár szegedi fiókja. Az új üzem hatósugara — a gyógyászati segédeszközök es művégtagok gyártása szem­IJontjából — Baja, Békéscsa­ba, Mezőtúr és Kiskunfélegy­A Hazafias Népfront városi i háza körzetéig ér. Hamaro­bizottsága tárgyalt a vasút igaz- i san megérkeznek az üzembe gatósággal. hogy a nagygyűlésen a speciális gépek és műsze­részt venni szándékozó vidéki j rek is. Külön érdekessége a A vasárnapi nagygyűlésre a a környező falvakban.' az egész dolgozóknak utazási kedvez- j szegedi fióknak, liogy az igé­Hazafias Népfront, szegedi elnök- járásban is nagy érdeklődés ura- ményt biztosítsanak. Az eddigi i nyele gyors kielégítésére ren­sége és bizottsága széleskörű elő- tatkozik. A községekben a párt- tárgyalások .szerint az utazási ' deztók be: félkész gyógyászati készületeket tett, és a különböző szervezetek és a járási népfront- kedvezmény biztos — i alószínű- j segédeszközöket és müvég­munkahelyeken dolgozó aktíváin bizottság mozgósítják a dolgozó leg 33 százalékos —, és már ti- j íagokat szerelnek itt ma.jd keresztül értesítette a munkás- parasztokat a nagygyűlésre. A zes csoportok is igénybe vehetik t össze nagyobbrészt és azokat ságot az eseményről. Az üzemek- széleskörű érdeklődés azt mu- majd. ben a pártszervezetek segitségé­A fiatalok együtt vonulnak fel a nagygyűlésre vei ismertették a dolgozókkal a nagygyűlés jellegét, felkeresték a termelőszövetkezeteket, a vasút és a kisipari szövetkezetek dol­gozóit is. Általában — amint a A Ruhagyár DISZ-fiataljai népfront-bizottsági tagok erről is nagy igyekezettel készül­beszámoltak munkatársunknak — nek a vasárnapi nagygyűlés­nagy az érdeklődés a szegedi re azért is, mert kér­dolgozók között a vasárnapi déseikre — melyeket a vá­uagygyűlés iránt, mert az em- rosi pártbizottságon keresztül berek értesültek arról, hogy Apró előre eljuttattak Apró Antal Antal elvtárs Szeged legégetőbb elvtárshoz — választ várnak, problémáiról is beszélni fog. Már most szervezik a DISZ De nemcsak Szegeden, hanem aktivistái a fegyelmezett, kö­zös felvonulást. Az üzem ösz­szes fiataljai együtt vonulnak fel a nagygyűlésre az üzem­ből, hogy meghallgassák Ap­ró Antal elvtárs beszédét és munkájukban, politikai tevé­kenységükben még szilárdab­ban követhessék a Központi Vezetőség határozatát. Fogadás a francia egyetemi küldöttség tiszteletére A Szegedi Tudományegyetem ügyi miniszterhelyettes szólt a végül arra kérte a Szegedi Tu­rektora tegnap délelőtt 11 órakor francia vendégekhez. Méltatta a domány egy elem francia ven­fogadást adott a Dugonics téri francia irodalmi és tudományos dégeit, hogy mondják cl odaha­egyetemi diákklubban a hazánk- élet magyarországi hatását, s z«, amit Magyarországon láttak ha látogatott 30 tagú francia kifejezésre juttatta, hogy cs tapasztaltak, és nyerjék meg egyetemi küldöttség tiszteletére. szívesen fogadjuk a francia minél több honfitársukat a lia­ösztöndijas egyetemi hallga- aáukba való utazás szép ügyé­a test idomaihoz igazítják. A hét végén már üzemsze­rűen dolgoznak — eleinte ki­sebb létszámmal — majd fo­kozatosan 16-ra emelik az itt dolgozó szakemberek létszá­mát. A szegedi, a hódmező­vásárhelyi és a békéscsabai SZTK-rendelőkből hamaro­san megérkeznek az első meg­rendelések. A fogadáson megjelent Jean Paul-Boncour, Franciaország magyarországi követe és felesé­ge, valamint Sőtér István okta­tásügyi miniszterhelyettes és Rostás István, a Külügyminisz­térium képviseletében. A foga­dáson részt vettek a Szegcdi Tu- Sőtér István dományegyetem párt- és DISZ­bizotlsága képviselői és több egyetemi intézet professzora, va­lamint számos fiatal tanár és egyetemi hallgató. A fogadáson az egyik francia egyetemi hallgató rövid üdvözlő beszéd kíséretében egy gazdag kiállítású francia képzőművészeti albumot nyújtott át ajándékkép­pen dr. Baróti Dezső elvtársnak, a Szegcdi Tudományegyetem tókat, akik többek között megismerkedhetnek a magyar kulturális élet kincseivel és fordítsa: ösztöndíjasaink szí­vesen mennek franciaországi tanulmányiUra. nek t lizután a déli órákig folyt a francia vendégek és a szegedi egyetemek professzorai és hall­gatói között az ismerkedés és a beszélgetés. A fogadás szívélyes miniszterhelyettes légkörben ért véget. — Három üzemrészt épí­tenek át a Szegedi Ecset­gyárban a termelés szalag­szerű megszervezése érdeké­ben. A szurkoló, a szárazkö­tő és a nyelező műhely ed­dig egy-egy elszigetelt egy­sége volt az üzemnek — így nehézkes volt az anyagmoz­gatás. Most a munka hama­rosan leegyszerűsödik, a szállítás és az együttműkö­dés a szalagszerű termelés­ben sokkal egyszerűbb és célravezetőbb lesz. — Harminc dolgozó kapta meg a „Kiváló dolgozó" ok­levelet és kettő a „Szakma kiváló dolgozója" kitünte­tést a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál. Tradíció-e a visszatérő szalaghulladék? Több évtizedes műszaki felfogás dölt meg a Szegedi Kender fonógyárban Mióta a Szegedi Kender- debb volt a többinél, 200 yard fonógyár fennáll, azóta örö- anyag térült vissza a kárto­kös probléma a kártoló üzem- lóba, mint hulladék, részben és az előfonón a visz-9 j^z volt az CL pvoblémcL, (Linit , , , . . szatérö szalaghulladék csök- hosszú időn keresztül mm rektoranak. A rektor megköszön-j hentése. Ezt a kapitalista tu- sikerült megoldani, mivel a te a kedves ajándékot cs a fran-, lajdonosok jó ötven esztendő legfigyelmesebb munkással is cia fiatulok magyarországi látó- [ alatt nem tudták megoldani, megtörténhetett, hogy vala­gatását, amelyet még ebben az|s mindeddig a mi szakembe- melyik kannába kevesebb évben viszonoz a szegedi egye- reirik is tehetetlenek voltak temi küldöttség. Ezután Roger Couzinié professzor beszélt a magy ar és a francia kulturális hatásokról, s hangsúlyozta, hogy a jövőben jobban össze kell kötni Magyarország és Fran­ciaország között az egxjmás­hoz vivő utat Nyugat és Kelet jobb megisme­rése érdekében. Ezután Jean Paul-Boncour követ szólt a Sze­gedi Tudományegyetem képvise­lőihez és a vendégekhez. Beszé­dében köszönetet mondott a Sze­gedi Tudományegyetemnek a meleg. baráti fogadtatásért, amelyben a jelenlévő honfitár­saival együtt részesült, s azért az élénk érdeklődésért, amely­lyel a magyarok kísérik a fran­cia kulturális élet eredményeit. A francia követ beszédében utalt a XVIII. és XIX. századi fran­cia forradalmak magyarországi gyümölcsöző hatására, s örömét fejezte ki a magyar és francia kulturális kapcsolatok újra fel­vételéért. Hangsúlyozta, hogy a jövőben ösztöndíjas egyetemi hallgató cserét fognak létrehozni a két ország között. Végezetül örömét fejezte ki a hamarosan Franciaországba látogató sze­gedi egyetemi küldöttségnek, majd sok szerencsét kívánt né­pünknek a Magyar Népköztársa­ság jövőjéhez. Jean Paul-Boncour követ be­széde után Sőtér István oktatás-. vele szemben. Így született meg — vezető kenderipari szakemberek szájából! — az a szólásmondás, hogy ez a nyavalya a kenderfeldolgozó üzemekben örökké kísérteni fog, azaz: a visszatérő szalag­hulladék leküzdhetetlen ha­anyagot engedett. Es most megszületett a ja­vaslat, megdőlt az az elgon­dolás, miszerint a visszatérő hulladék örökké kísérteni fog. Már megkezdték Mészáros Dezső és Szép József újításá­nak gyakorlati alkalmazását. gyomany. A kártoló üzemrészben na­ponta körülbelül 15 mázsa szalaghulladékot dolgoznak ugyanabból a keverékből né­hány pótkannát is elökészite­pek és ha valamelyik kanná­ból a szalag rövidsége miatt hamarább kifogy az anyag, egy ilyen pótkannát helyez­nek a gep alá. Ilyenformán nem kell a másik öt kanná­ban lévő anyagot leszakítani és a visszatérő szalaghulladek minimálisra csökken. Mivel n tartalékkannak anyaga ugyanabból a keverékből te­vődik össze, mint a többi kan­náé, minőségit különbség ez­után sem lesz a szalagok kö­zött. Az egészen friss újítási ja­vaslat már kísérletezés alatt Az ötlet szerint a kártotó­ban lévő kannákat lemérik. Ezután is 800 és 400 yard áll és szép eredményeket ígér. szalaghosszat gyártanak, s a Még nincs kalkulációja, de . , .. . „ , kannákból csinálnak egy ke- évente több százezer forin'os ctnuabbZnvaaTtlk^l tud- veréket és egy üven hat kan~ ™ütakaritással bíztat és egy­iírZsznSm tóta/L az vűbál ilU> heréket fűznek a ben azt jelent,, hogy a régi, '"óul™, nyújtógepek alá. Eddig sem- tradíciónak veit probléma fö­mi változás nincs a kora obi lott gyozott egy új elgondo­munkafolyamathoz képest. De lás. újrafeldolgozás is költséges. A hulladékmennyiség egy ré­sze az előfonón képződik, — a kártolóban gyakran elköve­tett munkahibából. Előfor­dult, hogy egyik másik kan­nába a 800, illetve 400 yardos előírt méret helyett murikahi­bából 10—20, vagy akár ö0 yarddal is rövidebb szalag került. Ezek a kannák azután át kerültek az előfonóra, a nyújtógépek alá és a további feldolgozásnál derült ki, hogy egyik-másik kannában rövi­debb a szalag, mert abból természetesen előbb fogy ki az anyag és így, ha egy táb­lában (hat kanna) csak egy kannából fogyott is ki hama­rább a szalag, az egészet le kellett vágni, s egy új keve­réket kell a Icannák alá he­lyezni. Így például, ha az egyik szalag 40 yarddal rövi-. Megkezdték a nyeremények kifizetését Az V. Békekölcsön-sorsolás nyereményeinek kifizeté­sét szerdán reggel kedték meg az Országos Takarékpénz­tár fiókjaiban és a postahivatalokban. A sorsolás főnyereményét Bognár János, a Mélyfúró Berendezések Gyárának szállítómunkása nyerte meg. A főnyeremény tulajdonosa Gödöllőn lakik egy családiház­ban, amelynek azonban csak a fele az övé. A 100 ezer fo­rint nyereményből 40 ezer forintot takarékba tett, a töb­bin pedig megvásárolja a ház másik felét, kerékpárt és rádiót vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents