Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

OELIMGTIRORSZRG Csütörtök, 1956. augusztus 16« Hegedűs András és Erdei Ferenc elvtársak sajtálájékoztatófa (Folytatás az 1, oldalról) A Szabad Föld kérdése: Milyen eredményeket hozott a korábban kuláknak minősített középparasztok levétele a kulaklistáról? •—' Azokat, akiket az adó és pénzügyi terhek kivetésénél korábban kuláknak kezeltek, de nem tekinthetők kizsákmányolóknak, ma már nem kezelik kuláknak. Két hónappal ezelőtt határozatot hoztunk, hogy a kulákterhelésből származó beadási hátralékot ezeknél a középparasztoknál teljes egészében törölni kell. A közelmúltban pedig határozat született arról, hogy a kulákterhelésből származó adóhátralékot szintén törölni kell. Ez a munka most folyik. Amikor igazságot szolgáltatunk azoknak a középparasztoknak, akiket igazságtalanul a kulákokkal azonosan terheltek meg, természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a faluban továbbra is van osztályellenség. amely elég erőteljesen működik, és ennek nagyobb része kulákokből tevődik ki. A tanácsokkal kapcsolatban több kérdésről tájékoztatta Hegedűs elvtárs a sajtó képviselőit. Meggyorsítják a helyi jellegű vállalatok átadását a tanácsok kezelésébe. Az illetékes miniszterek és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai közvetlenül tárgyalnak arról, milyen vállalatok kerülnek a tanácsok felügyelete alá. Olyan esetekbon, amikor nem tudnak megegyezni, a Minisztertanács dönt. Az az elvi álláspont, hogy minden olyan üzemet, vállalatot, amelynek irányítása országos szempontból nem követei minisztériumi irányítást, át keU adni a helyi tanácsoknak? Elmondotta azt is, hogy a Minisztertanács jobb módszereket alkalmaz a tanácsok végrehajtó bizottságai munkájának ellenőrzésére. — A végrehajtó bizottságok rendszeresen jelentést tesznek munkájukról a Minisztertanács elnökségének. Számos tanács munkáját vizsgáltuk már meg, s határozatokat hoztunk az illető végrehajtó bizottságok: munkájának tökéletesítésére. így a közelmúltban a Minisztertanács megvizsgálta Veszprém megyében az általános iskolai oktatást, Fejér az idegenforgalom fejlesztésére, többek között a vízumok megadásának további megkönnyítését és megrövidítését, — Amerika Hangja egyik adásában azt közölte, hogy a műszaki zárnak csak tizennégy százalékát távolítottuk el, mi a való helyzet? — hangzott a Szabad Nép kérdése. — Déli határainkon a műszaki zár eltávolítását —egy, víz alatt álló, nagyon rövid szakasz kivételével — teljesen befejeztük — mondotta Hegedűs elvtárs. — Nyugati határainkon a műszaki zár ötven százalékát távolítottuk el eddig, teljes eltávolítását szeptember végéig befejezzük. Az Amerika Hangja ezúttal is enyhén szólva — melléfogott. A műszaki zár eltávolítása következtében azonban — folytatta — nyugati határainkon megélénkült a kémtevékenység. A nyugati kémes hazaáruló központok, csoportok különböző provokációkat készítenek elő. Amikor tehát a műszaki zárat megszüntetjük, ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy a különböző hazaárulóés kémszervezetek munkája ne legyen könnyű, sőt nagyon is veszélyes legyen. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a jövőben az ellenőrzés súlypontját a szakmai-polttikal területekre kell áthelyezni. Az ellenőrzést érdemibbé akarjuk tenni és kl akarjuk terjeszteni olyan területekre is, amelyek eddig hatáskörön kívül álltak — mondotta Hegedűs András. A Magyar Rádió szerkesztőségének kérdésérc, hogy mit tereezüok a leszerelés, a szolgálati Idő lerövidítése ügyében. Hegedűs elvtárs a következőket mondotta: — Először is meg kell mondanom, hogy az utóbbi időben már nom hívtunk be mindenkit, aki a sorozáson bevált. Az a körülmény, hogy az előző húszezerrel együtt már 35.000 fővel csökkentettük a hadsereg létszámát, most még nagyobb arányú felmentést tesz lehetővé. A Honvédelmi Minisztériumnak a kormány olyan utasítást adott, hogy az újoncok behívásánál vegye figyelembe az alkalmasságon kívül a szociális körülményeket is. A hadsereg létszámának csökA következő kérdésre válaszolva a magyar—c i asz kapcsolatokról beszélt a Minisztertanács elnöke, — Véleményem szerint — mondotta — a magyar—olasz kereskedelmi kapcsolatok örvendetesen alakulnak. A múlt évhez viszonyítva hatvan százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalmunk Olaszországgal. Jelentős az előrehaladás a kulturális kapcsolatok terén is: az állami népi együttes nemi-ég szerepelt Olaszországban, néhány nap múlva a népművelési miniszter vezetésével küldöttség utazik a velencei filmfesztiválra, s a közeljövőben négytagú mezőgazdasági tudóscserére ls sor kerül. Ezenkívül építészeti delegációt ls akarunk Olaszországba küldeni. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Magyarország és Olaszország közötti kapcsolatnak. Ezért javasoltuk ez év februárjában az országgyűlésnek, hogy hívja meg Magyarországra az olasz parlament küldöttségét. Reméljük hogy erre a látogatásra ez év őszén sor kerül, s a parlamenti delegáció látogatása további javulást eredményez a két ország viszonyában. Várható-e a magyar—amerikai kapcsolat javulása? — hangzott a következő kérdés. — A nyugati kapitalista államok közül a legkevésbé kielégítően alakulnak kapcso? dotta, hogy a talal termőerejének növelése érdekében a műtrágyagyártás fokozása mellett a legfőbb feladat a szervestrágya helyes kezelésének és felhasználásának, s a zöldtrágyézott területek növelésének a megvalósítása. Az évelő pillangósak vetésében az elmúlt években időnkén: visszaesés mutatkozott és ezért sokat kell javítani a munkán, hogy a tervezett vetésterületet elérjük. Az e téren fennálló akadályok elhárítását szolgálta például a tagosítási törvényerejű rendelet, amely nagyon gondosan szabályozta a tagosítást. A talajjavításra nézve a második ötéves terv irányelvei az eddigieket messze meghaladó tervet tűznek ki. Ezek részletes. tudományos kidolgozása megtörtént s az operatív Intézkedések mindkét mezőgazdasági minisztériumban folynak. Mind a mesze zés, mind az Egerszegi-féle homoktalaj-javítás eredményt igér. A terv teljesítésének, annak, hogy 1960-ig a zöldtrágyázáson kívül 532.000 holdon végezzünk talajjavítást, részben már megvannak a feltételei, részben megteremtjük azokat. Ezután a Szabad Föld kérdésére a termelő szövetkezetek önállóságának növelésére tervezett intézkedésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy előreláthatóan decemberben az országgyűlés elé kerül az új termelőszövetkezeti törvény, amely feloldja a mintaalapszabály meiataink az Egyesült Államok- revségeit és csak az elvi jelkai, s ezért arra törekszünk, legű általános szabályokat hogy ezen a téren ls javulás rögzíti, a részletmegoldást peálljon be. Ezt akadóilyozza, hogy az USA kormánya és vezető politikai körei nem hagytak fel a beavatkozással Magyarország belügyeibe. A dig a termelőszövetkezetek tagságára, illetve közgyűlésére bízza. Már az eddigi előkészítés során több fontos kérdés merült fel: Ilyen a hazánk ellen folytatott bal- különböző termelőszövetkezelon-akciót az USA hivatalos ti típusok szabályozása, a terkörei nyilvánosan ja támogat- melőszövetkezetek engedélyeják. Ugyanígy támogatják a zési eljárásának felülvizsgáSzabad Európa Rádió adásait, lása, a termelőszövetkezetek amely napról napra nyilván- belső szervezete, gazdálkodási valóan beavatkozik Magyar- jogai és kötelezettségei, a ország belügyeibe. Amerikai különböző feldolgozó üzemek repülőgépek gyakran megsér- létesítése, az értékesítés, fortik hazánk légiterét, legutóbb galombahozatal, stb. kérdéléglökéses katonai bombázó- sei. A törvény előkészítésén kt Növekszik a szövetkezetek önállósága a segéd- és feldolgozó üzemek létesítésében és a termékek értékesítésében is. A Minisztertanács már határozott abban a kérdésben, hogy a termelőszövetkezetek maguk döntsenek, hogy típusterv alapján építkeznek-e, vagy pedig a helyi elgondolásokat juttatják érvényre. A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank intézkedése pedig egy szerűs.'tette az építkezési hitelek nyújtását és a beruházási eljárások szabályait. Korábban sok panasz érkezett amiatt, hogy a helyi szervek a különböző mezőgazdasági építkezések helyének kijelölésénél mereven jártak el, sok helyütt kötelezően alkalmazták a Földművelésügyi Minisztérium Irányelveit. Ez félreértésen alapult, mert nincs érvényben erre nézve merev szabály, hanem csak irányelveket adott ki a Földművelésügyi Minisztérium. Ezt értelmezték több helyen eljárási rendeletnek. A Szabad Nép szerkesztőségének kérdésére elmondotta: az elmúlt években nem fordítottunk kellő gondot a szövetkezetek építőanyag • gyártására és építkezési munkájának erősítésére. Most újból teljes erővel támogatjuk a szövetkezetek Ilyen Irányú munkáját, beleértve a tégla és mészégetést is. A Minisztertanács lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezeteknek erdő- és nádasterületeket juttassanak, amelyekből fontos építőanyagokat termelhetne* ki. A tartalékföldekkel kapcsolatban a lejáró kishaszonbérleti szerződésekről kifejtette, hogy a Minisztertanács és a Földművelésügyi Minisztérium véleménye szerint a kishaszonbérleti rendszert a szükséges módosításokkal továbbra is fenn kell tartani. Sok panasz merült fel amiatt is, — folytatta —, hogy a helytelenül közös gazdalajstromra, illetőleg beadási számlársf írtak össze gépek több esetben megsér- j — — tették Magyarország légiterét, vül számos egyéb intézkedés olyan családtagokat, am* KUTenmészetesen nem hagyhat- készül, amelyek növelik a lön gazdálkodnak, vagy _kuegészségügy, kentése mellett fokozott gonSzatoolcs-Saabmár megyében dot íordítulik a tanácsok tömegkapcsolatá nek, Heves megyében a szarvasmanh a-tenyésztés, Szolnok megyében pedig a gépi aratás és a begyűjtés kérdéseit. Az ilyen határozatokat eljuttatták a többi végrehajtó bizottsághoz is. Ezt a módszert tovább kell fejleszteni, de úgy látjuk — mondotta Hegedűs András —, hogy a legfőbb államigazgatás kollektív vezetésének ez a módszere Jobb, mint instrukciókkal és rendeleitek tömegével vezetni. 1 Másik kérdésre válaszolva •neg jegyez te: arra kell törekedni, minél rátermettebb dolgozók lássák el a teendőket a tanácsok népművelési osztályain. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az állami munka különböző területein dolgozó munkás- és parasztkáderok megbecsülésére. Munkás- és parasztkádereinket — mondotta —, «kik beváltak aZ államigazgatás munkájában, feltétlenül megbecsüljük és továbbra is támaszkodunk odaadó munkájukra. Az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdésre Válaszolva többek között bejelentette, hogy újabb szállodákat adnak vissza rendeltetésüknek a fővárosben és B vidéki üdülőhelyeken, köztük a fővárosi Park Szállót cs a Wien Szállót. Az eddigi intézkedések eredményeként máris kedvezően alakul nz idegenforgalom. Sok ezer turista keresi fel hazánkat mind a baráti, mind pedig a kapitalista országokból. További intézkedéseket készítünk elő honvédségünk színvonalának növelésére. — A néphadseregben a szolgálati idő rövidítését nem tervezzük. A korszerű honvédelem követelményei nem engedik meg a kiképzési idő rövidítését. A kiképzési, illetőleg szolgálati idő rövidítésével két területen foglalkozunk és valószínűleg rövidesen megoldást is találunk; az egyik a belső karhatalom, a másik a határőrség. A külföldön élő magyarok, hazai látogatásáról elmondotta, hogy a külföldön élő magyarok kaphatnak és kapnak is beutazási engedélyt. A vízumok kiadása körül egyelőre még van huza-vona, azonban igyekszünk meggyorsítani az eljárást. Különösen azt akarjuk elősegíteni, hogy azok a magyarok, akik a felszabadulás előtt távoztak el hazánkból, meglátogathassák Magyarországot. Azokra pedig, akik a felszabadulás után disszidáltak, az amnesztia-rendelet vonatkozik, amelynek végrehajtása folyamatban van. A Magyar Távirati Iroda szerkesztőségének kérdései: Mikorra várható a jugoszláv parlamenti küldöttség látogatása? A kérdéssel kapcsolatban Hegedűs elvtárs kijelentette: Meghívtuk Magyarországra a jugoszláv parlamenti küldöttséget. A meghívást elfogadták, de még nem közölték a küldöttség Magyarországra érkezésének időpontját. Reméljük, hogy a jugoszláv parlamenti küldöttség még ebben az évben meglátogatja hazánkat. juk figyelmen kívül ezeket az eseményeket és ezért — az utóbbi időben is —1 többször került sor jegyzék küldésre az Amerikai Egyesült Államoknak. Szeretnénk, ha ezen a helyzeten változtatni lehetne és normális kapcsolatok alakulnának ki Magyarország és az USA között. Véleményünk szerint ez elsősorban azon múlik, hogy az amerikai hivatalos körök megváltoztassák politikájukat a népi demokráciákkal és köztük Magyarországgal kapcsolatban. Befejezésül Hegedűs And-t rás részletesen beszélt a sajtó feladatairól, valamint a sajtó | és az állami szerveik kapcsolatairól. — Az állami szerveknek szerintem sokkai komolyabban és behatóbban kellene megvizsgálniok minden olyan kérdést — mondotta, — amelyet a sajtó felvet, abból kiindulva, hogy az újságírók, a szerkesztők komolyan megnézték azt a kérdést, amelyről írnak; bízniak kell az újságírókban. Eleve úgy kell hozzányúlniok a kérdéshez, hogy a bíráló cikknek Igaza van. Majd hozzáfűzte: „A sajtó munkáját is tovább kell javítani. Az újságíróknak felelősségteljesebben, alaposabban, átgondoltabban és főleg szakszerűbben kell írniok. Nem szaibad megtűrni a demagógiát és a felületességet. Elmondta még: a kormány többek között foglalkozik az újságírótársadalom által már nagyon várt sajtótörvény kidolgozásával is, hiszen az 1914-es sajtótörvényt, amely nem felel meg sem elveinknek, sem gyakorlatunknak, módosítani kell. Jogi szerveink zsúfolt programja miatt azonban ennek a kidolgozása csak a jövő év közepére várható. A sajtótájékoztatón Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese a mezőgazdasággal kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolt, Elmontermelőszövetkezetek önállóságát. Az új tervezési rendszer az eddiginél több önállóságot biztosít a szövetkezeteknek. A Földművelésügyi Minisztérium már dolgozik az új munkaegységkönyvön, amelynek az a lényege, hogy határszámos munkaegységeket állapít meg és a törvényesen megszabott alsó és felső határ között a szövetkezet maga határozza meg az egyes munkák után járó munkaegységet. Hasonlóképpen a szövetkezetekre bízzák a premizálás módját is. lön háztartásban élnek. 1954ben minisztertanácsi határozat született a visszaélésszerű birtokszétírások, felaprózások megakadályozásra. Ezt a helyes intézkedést azonban a helyi szervek a gyakorlatban több esetben helytelenül hajtották végre. A jövőben gondot kell fordítani arra, hogy ilyen túlkapások ne történjenek — A Szabad Föld szerkesztősége kérdezte, hogy ml a helyzet a sertésbeadási kötelezettség előrehozásával kapcsolatban? — A sertésbeadási kötele* zettség előrehozásánál is elő? fordultak önkényeskedések. Az a szabály, hogy a beadás Időpontját a törvényes határ-i idő keretei között a begyűj? tési szervek és a beadásra kötelezettek megegyezése alapján kell megállapítani, Megegyezéssel előre is lehet hozni, de az ezzel ellenkező eljárás törvénytelen. A Szabad Föld arról is ér* deklödött, hogy az idén felvásárlásra kerülő kukoricát hogyan tárolhatjuk jobban, mint az elmúlt esztendőben, A kérdésre válaszolva elmondotta Erdei Ferenc, hogv a termelőknek már a mű't évben is meg volt a lehetőségük, hogy ne kukoricát adjanak el, hanem hízottsertésre szerződjenek. Ez az akció jelentős eredménnyel járt és egyik alapja volt húsellátásunk megjavításának. Ez évben már idejében olyan határozatot hozott a Minisztertanács, hogy még több hizlalás! szerződést kössünk, méginkább sertésfelvásárlással biztosítsuk a közellátási szükségletet s minél kisebb mértékben legyen szükség kukorica felvásárlásra. Eddig 220 ezer szerződést kötöttek, de a szerződéskötés ütemét valamelyest fokozni kell, hogy év végére maradéktalanul teljesítsük a tervet. Emellett természetesen bizonyos kukorica felvásárlásra is szükség lesz. A raktározási nehézségek elkerülésére olyan intézkedéseket tervezünk, hogy a termelővel olyan tárolási megállapodást kössenek, amelynek alapján akkor adja be a kukoricát, amikor a raktározás zavartalanul történhet. Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese a jövedelmi adó kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az űj adórendszer igazságosabb a korábbi állapottal szemben. Helyes adóelvet valósít meg és a termelés növelését célozza. A dolgozó parasztság bevételének növeléséhez viszonyítva, az űj adórendszer életbeléptetése nem jelent nagyobb emelkedést? A Minisztertanács egyébként felhatalmazta a Pénzügyminisztériumot, hogy a végrehajtásban mutatkozó helyi hibák megszüntetésére tegye meg a szükséges intézkedéseket, mert szükség van a jövedelmi adó rendszerének helyi kiigazítására, azonban semmi sem szól amellett, hogy lényegében változtassunk rajta. A tájékoztató Hegedűs András elvtárs zárószavával ért véget. Bejelentette, hogy a Minisztertanács a jövőben rendszeresen tart hasonló tájékoztató értekezleteket. Mi történt q külpolitikában ? A londoni értekesiet as általános érdeklődés középpontjában megoldás elérése". A Pravda az értekezlettél kapcsolatban megjelent cikkében rámutat arra, hogy bármiképpen igyekszik is ferde megvilágításba helyezni a gyarmatosítók befolyása alatt álló nyugati sajté a kialakult helyzetet, a tények tények maradnak: a Szuezicsatornán továbbra is normálisan folyik a hajózás. A cikk további része leszögezi, hogy az értekezletre meghívott 24 ország közül 15, tehát a többség, a három nyugati hatalom befolyása alatt álló tömb (NATO, SEATO, bagdadi szerződés), valamelyikének tagja. Ez kísérlet arra — állapítja meg a Pravda — hogy a magúik szájaíze szerint folytassák le az értekezletet és hogy megszavaztassák saját tervüket. Az amerikai sajtó legtöbb orgánuma megállapítja ugyan, hogy „a Szuezi-csatorna Társaság, mint egyiptomi vállalat államosításának joga vitán felül áll", mégis ugy ír* a londoni értekezletről, mintha a szuezi kérdésnek Egyiptom törvényes jogai elismerése alapján történő rendezése „veszélyeztetné" Nyugat érdekeit. Ma délben, a londoni értekezlet megnyitásának időpontjában öt percre egész Egyiptomban megáll a munka és a forgalom, jelképes tiltakozásul a nyugati államok azon kísérlete ellen, hogy — mint a MEN egyiptomi hírügynökség megállapítja — „imperialista uralom alá vonják a Szuezi-csatornát." London, az angol főváros ma és az elkövetkező néhány napon át nagy fontosságú esemény színhelye lesz. Eden miniszterelnök ma — magyar időszámítás szerint — 12 órakor nyitja meg annak a 22 ország küldötteiből álló értekezletnek első ülését, amely megtárgyalja a Szuezi-csatorna államosítását követő fejleményeket és az ezzel kapcsolatban teendő további lépéseket. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter kedden este mondott rádióbeszédében bejelentette, hogy az angol kormány olyan nemzetközi hatóság felállítására tesz javaslatot az értekezletnek, amely átvenné a csatorna igazgatását és biztosítaná annak, mint szabad, nyílt és nemzetközi víziútnak fenntartását. A társaság méltányos bevételt biztosítana Egyiptom számára és gondoskodnék a Szuezi-csatorna Társaságot megillető kárterítés megfizetéséről. A külügyminiszter Egyiptomot vádolta „erőszakkal és erőszakkal való fenyegetőzéssel", ugyanakkor az angol csapatszállitásokrói azt állította, hogy azok „védelmi célokat szolgáltak". Beszéde további részében Selwyn Lloyd heves kirohanásokat intézett Nasszer elnök ellen. — „Neim szabad megengednünk — mondotta —, hogy a csatornán való szabad áthaladás egyetlen katonai diktátor változó szeszélyétől függjön". Beszéde befejező részében az angol külügyminiszter hangsúlyozta, Anglia csak a végső esetben fordul erőszakhoz és hogy a londoni értekezlet feladata „az igazságos