Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

Csütörtök, 1950. augusztus 10. OELMÜGT0ROHSZBS A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat és a Szegedi Ruhagyár elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Látogatás a két kitüntetett üzemben 4 A Szabad Nép tegnapi száma közölte a Minisztertanács cs a SZOT elnöksé­gének határozatát a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának odaítéléséről. A határozat szerint a magas kitüntetést két szegedi vállalat, az egymásután ötödször élüzem DAV és az egymásután negyedszer élüzem Szegedi Ruhagyár ls elnyerte. Most mindkét üzemben lelkes örömmel ké­szülnek a szombati ünnepségre, ahol átadják részükre a vándorzászlót és a jutalmakat. Két negyedév kiváló mun­kájának eredményét jelen­tette az az értesítés, amelyet kedden délután kapott a DAV. Ötödször él üzemek. Ezzel egy időben elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az örömhír rövid idő alatt eljutott a leg­távolabbi munkahelyekre. Nem volt hiábavaló egy fél éven keresztül minden erőfe­szítés, a muhkaverseny nagy lendülete. Hogyan jutott el a DAV e megtisztelő kitüntetésig? Végrehajtották mindazokat a feladatokat, amelyek a vállalatra hárultak ebben a félévben. A tervet túlteljesítették, az önköltséget 2 százalékkal csökkentették és sikeres in­tézkedéseket tetteik a háló­A féléves út A legszebb eredményt be* ruházásaik teljesítésével érték eL Tervek és feladatok a Ruhagyárban A lakosság és az ipari üze­mek több és jobb villamos­energia ellátása volt a cél. A vállalat területén ez év elejétől 7800 új fogyasztót kapcsoltak be. Ebből Csong­rád megyére 2500 esik. A felszabadulás utáni villamo­sítások során eddig 127 fa­luba jutott el a dolgozók keze nyomán fény. (Csongrád me­gyében 38). Ezen felül 300 tsz-t és állami gazdaságot vi llamosítottak. A DAV dolgozói közül több mint 200 fő -Kiváló dolgo­zó*. A versenyben különösen az építésá csoport tagjai, az András- és Farkas-brigádoki tűnnek ki. Dicséretet érd e­za* veP,teség T^^ .™1 Godány Ambrus nagykö­szorftásabon. Ez azt erednie- ' . . p nyeste, hogy annyi villamos­energiát mentették meg egy negyedévben, amennyi a Sze­gedi Textilművek másfél havi teljes fogyasztására elegendő. Nagy gondot fordítottak a fo­lyamatos áramszolgáltatás biztosításéra is. Arra töre­kedtek, hogy az üzemzavar okozta kellemetlen kiesések időtartamát megrövidítsék; Ez az igyekezet teljes siker­rel járt. rösl. Szabó Ignác bajai. Pa­taki Mihály ugyancsak nagykőrösi, Dicső György szegedi és Róchrich Károly, aki a békéscsabai munkahe­lyen dolgozik. Ez a megtisztelő kitünte­tés, amelyet most elnyert a DÁV, arra kötelezi a válla­lat dolgozóit, hogy továbbra is becsületes, jó munkával haladjanak az új munkasi­kerek felé. Megjeleni a „Paco" A Világbéke Eszperantó Már űtrakészen állanak az Mozgalom hivatalos szervé- újság kész példányai a pos­mak havonta más-más or­szágban megjelenő lapja a „Paco", azaz Béke, legutóbbi száma a szegedi Béke Eszpe­rantó Szakkör vezetőjének, Farkas Ernőnek szerkeszté­sében megjelent. A címoldalon a PACO zöld­színű felírás mellett az esz­perantisták ötágú csillagának közepébe lengő ingujjú, ma­gyaros népviseletbe öltözött ifjú virágcsokrot helyez, s az ötágú csillag körül galam­bok keringenek jellegzetes magyar virágokkal és leve­lekkel a szájukban. tahivatalban, hogy a világ legtávolabbi tájaira, Japán­ba, Kínába, Dzsakartaba, Dél-Amerikába is, elvigyék a Világbéke Eszperantó Moz­galom legújabb híreit. ízléses és gondos kivétele­zésével a PACO méltó hírne­vet szerez a Szegedi Nyomda Vállalatnak, másrészt belső tartalmával pedig a Világbé­ke Eszperfflitó Mozgalomnak és magyarországi lelkes tag­ságának. D—P, Bajok voltak egy ideig a tervteljesítésel július máso­dik felében a Szegedi Ruha­gyárban. A havi terv állá­sa július 20-án sem volt több 95 százaléknál. Azután szin­te egycsapásra megváltozott minden. Az üzem műszaki dolgozói egy sor munkaszer­vezési problémát megoldot­tak. Ehhez hozzájárult még az, hogy július 21-én meg­kezdődött az alkotmány-mű­szak az üzemben. A jó szer­vezés eredménye már az el­ső tíz nap elteltével megmu­tatkozott. Normaórában a havi tervet 101.2 százalékra teljesítették. Augusztus első tíz napjának eredménye még jobb lett. A tervteljesítés — ugyancsak normaórára — 105.3 százalékra emelkedett. A legjobb szalagoknak ki­tűzött célprémiumot! augusz­tus 20-án osztják kl az első, második és harmadik helyet elérőknek. Eddig az értéke­lés alapján a munkaruhá­nál a 72-es szalag a legesé­lyesebb az elsőnek kitűzött jutalomra. A gumikabátokat készítő szalagok közül a 9-es, 8-as és 28-as szalagok ver­sengenek az első helyért. • Á szövetterítőgép — mely­ről néhányszor már hírt ad­tunk — már dolgozik. Egy kis hiba miatt azonban le kellett állni vele. Kedden délután 1 órakor kezdett új­ra munkához. Most már gyorsabban ls működik. Nyolc óra alatt 7 ezer mé­ter szövetet terítenek le. A gép egyedüli az országban, de rövidesen a másik terítő­gép is elkészül, amely a ne­héz terítési munkát könnyeb­bé teszi. A terítőgép mellé hiányzik a végfelemelő, s nehezen is akar megszületni. A karban­tartók 3 héttel elhalasztották az elkészítés határidejét. Sok a munkájuk, ez kétségtelen, de úgy gondoljuk, helyes be­osztással erre is időt tudná • nak szakítani. Ha a végfel­emelő elkészülne, nem len­ne szükség négy dolgozóra, akik a mázsás végek feleme­lését végzik. « Szeptember elsejével 50 el­ső éves ipari tanuló dolgozik majd a Ruhagyárban. — Az üzem vezetői már most ké­szülnek fogadásukra. Űj környezetben, otthonossá tett munkateremben akarják ok­tatni a jövő szakembereit. Részükre új tanuló-szalagot létesítenek, teljesen új beren­dezéssel. A munkatermet szinkronszerűen szerelik fel, hogy az ipari tanulók már kezdettől fogva új módszer szerint tanuljanak meg dol­gozni. Kísérleti műhely is létesül az üzemben. A legjobb négj szakember dolgozik majd itt. Közöttük Takács Miklós tech­nikus és Ferenczi János MTH oktató. Ebben a műhelyben a szövetöltönyök készítésének új módszereit dolgozzák majd ki. Legfőképpen két dolgot tartanak szem előtt az új módszerek kidolgozásánál: tartósságot és a szép kivi­telt. Még egy harmadik új mű­helyet is létesítenek a Ruha­gyárban. Ez az úgynevezett átképzős-műhely, ahol há­rom hónap alatt megtanít­ják az új dolgozókat a szak­ma titkaira. » Gondoskodnak a dolgozók kényelmesebb munkájáról és egészségük védelméről. Be­szerezték a fénymérő mű­szert, amelynek segítségévei tudományos alapon történik a munkatermek megvilágítá­sa. A műszerrel megéllapí­ják, hogy egy dolgozó mun­kájához a részére szükséges terület minden pontján egyenlő-e a fény. E műsze: segítségével az új szinkron­teremben már így történik a világítás beszerelése. Külön kapcsolással oldják meg a neonvilágítást és ha a dol­gozó úgy látja, hogy részé­re nem elegendő a munka­helyi világítás, bármikor be­kapcsolhatja a neonfényt. Százezer embert várnak a szegedi ünnepi vásárra A megye lakosai közül több mint százezer vendéget vár­nak a szegedi ünnepi vásár­ra. A több mint három kilo­méter hosszan felépített pavi­lonokban mintegy 60 millió forint értékű áru várja a lá­togatókat. A vásár érdekes­sége, hogy a Széchenyi téren a Városi Tanács székházával szemben külön szegedi jelleg­zetességeket árusító pavilon­sort építenek az idén. Itt mu­tatják majd be többek között, hogyan készül a szegedi pa­pucs, az ízes szegedi paprika. A borpincékben a Szeged környéki homoki fajborokat árusítják majd. Három ha­lászcsárdában készítik a ti­szai halászlét, rántottharcsát. Képzőművészeti bútor, játék, kozmetikai kiállítás mellett a Marx téren a termelőszö­vetkezetek, zöld«ég- és gyü­mölcskiállításában is gyö­nyörködhetnek a vásár láto­gatói. Augusztus 19-én Drexler Miklós egészségügyi minisz­terhelyettes adja át rendelte­tésének a szegedi Közegész­ságügyi és Járványügyi Állo­mást. a szegedi Városi Ta­nács II. kórházának nemrég létesített korszerűen felsze­relt gyógyszertárát, és az Ap­ponyi utcai körzeti orvosi rendelőt. Az ünnep két napján csak­nem száz termelőszövetkezet tagjai és üzem dolgozói ta­lálkoznak majd. A munkás­paraszt találkozókon művé­szeti együttesek, sportcsapa­tok szórakoztatják majd nz ünnepségek részvevőit; Ezer férfiinganyag megtakarított fonálból A Szegedi Textilművekben a kommunista dolgozók kez­deményezésére elsősorban a drága import gyapot-nyers­anyaggal való takarékosko­dást tűzték ki fő feladatként az alkotmány-műszakban. Az eredmények azt igazolják, hogy helyes volt ez a kezde­ményezés. mert az augus2;tiis 20-i versenyben már eddig mintegy ezer férfiing készíté­séhez elegendő anyagot taka­rítottak meg a hulladék csök­kentésével. A kommunista fonónők nem sablonos felajánlást tet­tek. hogy hány százalékkal emelik a teljesítményüket, stb. hanem alaposan megtár­gyalták a műszakiakkal, me­lyek a legfontosabb feladatok.. Így Modróczki Jánosné és még jónéhányan a régi telje­sítmény megtartása mellett előre meghatározott arányú anyagmegtakarítást és minő­ségjavítást tűztek ki célul. Gondosan ügyeltek az óragra­fikon szerinti pontos géptisz­tításra, hogy így minél keve­sebb fehér fonal váljék hasz­nálhatatlanná olajozódás és egyéb tisztátalanság miatt] Modróezfkiné, vállalását túl­teljesítve az előző 3.2-ről 2 3 százalékra csökkentette a hul­ladékot, s emellett még tel­jesítményét is sikerült növel­nie. Hasonló ereményt ért el • párttagok, kiváló dolgozók többsége is. közöttük Hull­mann Istvánné, Vecsernyés Józsefné, Tóth Gézáné es mások. Nevüket és eredmé­nyüket szerdától versenytáfc­la hirdeti, .kommunisták a munkaverseny ólén" felirat­tal. Vecsernyésnének és Tóth­nénak a fényképe is látható az ugyancsak most létesült „dicsőség útján", egv hatal­mas müvirágcsokor szirmain, mert teljesítményük 30 hó­nap óta eléri a „kiváló dol­gozó" színvonalat; Mi, Topolya soriak, már ősz Itt van a meleg és most már óta kérjük a tanácstagokat, hogy a házsorok előtt álló vizeket vezettessék le. Ha a Bem tábornok utcán végig kaszárnyáig kitakarítanák egészen posványos az utcán a víz. (Bálint Mihályné) a csatornát, akkor a víz le­folyna innen. De sajnos, hiá­ba kértük. Sőt, most feltöl­tik az utcát és így a víz in­kább a lakásokba tódul majd. Qtjkűköri fala alapjait táHák ftl a ClwnqrácL meqtjei &ze.g.aár közelében Á szentesi Koszta József Múzeum régészei augusztus első napjaiban újkőkori falu alapjainak feltárását kezdték meg a Csongrád megyei Szegvár közelében. Már több lakóház maradványát ásták ki és sok régi, mintegy 4500 leletet találtak. Ezek közül a legértékesebb az a teljesen épen maradt 40 centiméteres cserépedény, amely egy női alakot ábrázol. A gondosan formázott kis szoborszerű tárgy a tiszai művelődés ko­rának eddig talált egyik leg­értékesebb darabja. Az előkerült csiszolt és pat­tintott kőszerszámokat való­színűleg Tokajhegyaljárol SIKER a Szegedi Kenderfonóban leletből a tiszai és a bükki művelődés egykorúságára is lehet következtetni. A feltárt házmaradványok­ból az akkori' ember lakás­viszonyaira is fény derül. Ezek szerint a 4500 évvel ez­előtt e vidéken élt emberek félig földbe ásott, favázas, agyagtapasztású, náddal fe­dett kunyhókban éltek. E kezdetleges, gyúlékony épüle­tek gyakran estek a tűz mar­talékául. Ezt bizonyítják a nemegyszer téglakeménysé­gűre égett, s most kiásott agyagfal-maradványok. A pa­ticstörmelékeket vizsgálva megállapították, hogy az agyagfalat pelyvával keverve hozták erre a vidékre. Ezek készítették, a pelyva között s más tárgyak azt bizonyít- sok a gabonaszem, ami bota­ják, hogy a Balkán északi részétől a Bükk vidékéig az akkori lakosság élénk csere­kereskedelmet folytatott. Sok nikai szempontból jelentős. Az ásatásokat az újkőkori falu feltárására augusztus vé­géig folytatják. ^CólómMi OfieiaéneÜMna aendé^dzeáefxiéde Érdekes vendégszereplésre kerül sor pénteken az új­szegedi szabadtéri sztnpadon. Szegeden nyaral Bucsy Sa­rolta, a kolozsvári magyar operaház széphangú művész­nője. A titdkbantartott nya­ralásról — nem tudni, mi­lyen módon — tudomást szerzett a Szegedi Nemzeti Színház igazgatósága és fel­kérte a művésznőt, vállalja el a színház pénteki Álarcos. bál előadásán Ulrika szerepé­nek énüklését. A művésznő örömmel vállalkozott a szép feladatra és pénteken az új­szegedi szabadtéri színpadon kolozsvári művésznő előadá­sában hallhatja a szegedi kö­zönség a néger jósnő szere­pét. Az előadás iránt — melyre a múlt szombatra megváltott jegyeik érvényesek = igen nagy az érdeklődés, A Kenderfonógyárban az ünnepi műszak 12 napjára egy külön termelési előirány­zatot dolgoztak ki — ezzel szabták meg azokat a felada­tokat, amelyeknek megoldá­sával köszönteni akarják al­kotmányunk ünnepét. De nemcsak a két hétre együt­tesen — napokra is megje­lölték a tennivalókat. Így na­ponta tudják ellenőrizni, hogy az előirányzat megvaló­sul-e ténylegesen. A hetedik nap eredményei azt igazol­ják, hogy a termelési előirányzatot kilogrammban már eddig is túlteljesítették, majd­nem két százalékkal. Apró mozaikokból tevődik össze ez a siker. A szárazfonó fiataljai kö­zül az ünnepi műszak előtt huszonhatan nem tudták el­érni a 100 százalékot — most viszont már csak kilencen maradtak alatta. Sokat segí­tett nekik az a lendületes, fiatalos verseny, amelyben a Ruhagyár egyik fiatalokból szerveződött szalagjával mé­rik össze erejüket. Az előfonón ugyanerre a hibára az üzemrész kommu­nistái találták meg az orvos­ságot: taggyűlésen elhatá­rozták, hogy társadalmi mun­kában segítik a lemaradókat, műszak előtt korábban le­mennek az üzembe — és megnézik, hová kell segítség — s aszerint dolgoznak. Mun­kájuk eredményességét bizo­nyítja az, hogy mielőtt erre komolyabban gondoltak vol­na f* ötvenen. most pedig csak huszon­ketten nem tudják teljesí­teni az alapvető követel­ményt. Nagy Pálné, Király II. Jó­zsefné, Pozsonyi Gizella és Végh Sándorné nevét emle­geti az alapszervezet párt­titkára a legeredményeseb­ben segítő kommunista dol­gozók közül. Mindenben hozott valami újat az augusztus 20-i ün­nepre való készülődés ebben az üzemben is —, de legtöb­bet talán az ünnepi műszak idejére kiírt célfeladatok megoldásában. Huszonnégy találtak módot az üzemben: 3200 forinttal honorálják a célfeladatok megoldóinak munkáját, körülbelül 300— 500 forintos tételekben — a mindezt nem az újítások dí­jazására fordítandó összeg terhére! A munkamódszerátadók versenye is a célfeladatok megoldását eredményezte •— s mint az ünnepi műszak ki­emelkedő dolgozói közül, kü­zülük is többen részesülnek pénzjutalomban. Meglátogatta a Debre­ceni Állami Erdőgazdaság feladatot tűztek ki az üzem- húsz legjobb dolgozója a sze­ben augusztus 15-i határidőre >—, de két-három nappal előbb már mindegyikre ta­lálták ésszerű megoldást az üzem dolgozói. Ennek a munkának a jutalmazására is gedl faipari üzemeket. A lá­togatás célja, hogy a feldol­gozó ipar és az erdőgazdaság közötti együttműködést job­bá tegyék. Új politikai és történelmi művek NEHRU: önéletrajz. Nehru a könyv Jórészét 1934—1935. februárjáig a bórtön­ben Irta. Minden sora súlyos vádirat a gyarmati Impe­rializmus ellen Külön fejezet foglalkozik az 1935—1940. év eseményeivel. 695 oldal. (Szikra) kötve 43 Ft GAL ENDRE: A szegedi munkások harca a Tanácsköztársa­ságért 1917—1919. 231 oldal. (Szikra). főzve 15 Ft A debreceni munkásmozgalom története. A munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanácsköz­társaság teveréséig. Szerk.: Varga Zoltán. 303 oldal. (Alföldi Magvető) kötve 20 Ft MARX—ENGELS: Levelek a „Tőké"-ről. A gyűjtemény Marxnak és Engelsnek a politikai gazda­ságtan kérdéseivel foglalkozó leveleit foglalja magában. Megismerjük belőlük munkamódszerüket és a TOKÉ meg­írásának történetét. 379 oldal (Szikra) kötve 24 Ft KAPUATÓK AZ ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOKBAN ÉS AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐKNÉL Néhány hónappal ezelőtt a II. kerületi adóhivatal egyik alkalmazottja megje­lent az Árvíz utca 47. szám alatt, és kereste azt a sze­mélyt, aki az adót szokta rendezni. Jelentkeztem, hogy én vagyok az. Tudomásomra adta, hogy több mint 100 fo­rint adófizetéssel elmarad­tak a tulajdonosok. Ott kellett hagynom a munkát, és meg­kerestem a befizetési csekket, hogy igazoljam: nincs hátra­lékom. Felháborodtam az adóhivatal jogtalan zaklatása miatt. De több ilyen példát lehet sorolni. Katona István. Tarján utca 3 szám alatti la­kos például megkapta 1956.­évi adófizetési Ivét, amely szerint a múlt évi túlfizetése 166 forint. Néhány héttel ez­után megjelent nála az adó­hivatal alkalmazottja és 290 forint múlt évi adóhátralékot követelt. Ezeknek az esetek­nek az alapján arra kérjük az adóhivatal Illetékes dol­gozóit, hogy figyelmes és pontos műnkét végezzenek, és ne irkáljanak ki „fiákér­számokat". Németh István A Hungária kávéháziban, ahová évek óta járok, nem engedik meg, hogy a vendé­geik sakkozzanak a terraszon. Nem szerencsejátékról van szó, mert nem pénzre megy a játék. Pihenő szórakozás a komoly munka után. Miért ne lehetne ígv is szórakozni? (Telefon: 20—58) Párthír Közöljük a pártszerveze­tekkel, hogy az augusztus 20-i ünnepi pártnapok anya­gát — amely az előadói be­széd összeállításához ad se­gítséget — a városi pártbi­zottság székháza tudakozójá­ban átvehetik. Agit, prop. osztály

Next

/
Thumbnails
Contents