Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

¥1LAG PROLETARJA1 EGYESÜLJETEK! • • ' • - ' . ' • SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam. 191. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. augusztus 11. Mai számunkból: Kérdések és feleletek Nasszer vasárnapi sajtó­értekezletén (2. oldal) 21 élüzem Szegeden (3. oldal) Az üzemek dolgozói ls segitik a megyei ügyész­ségek munkáját (3. oldal) Olyan úton haladunk, amely hazánk fejlődéséhez vezet Hegedűs elvtárs beszéde a Hazafias Népfront soproni nagygyűlésén Vasárnap országszerte nagygyűléseket tartottak a Magyar Dolgozók Pártja és a Hazafias Népfront helyi szer­vezetei. A gyűlések szónokai ismertették a Központi Ve­zetőség július 18—21-i ülésé­nek határozatait és az or­szággyűlés munkáját, vázol­ták az előttünk álló felada­tokat. A Hazafias Népfront soproni nagygyűlésén Hege­dűs András elvtárs, a Minisz­tertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk in­tézkedései, az országgyűlés határozatai örömmel töltik el a dolgozókat. Népünk meg­elégedéssel látja, hogy a párt és az országgyűlés határoza­tait máris tettek követik. További segílség a tsz-mozga lomnak A népgazdaság fejlő­déséről beszélt ezután, s hangoztatta, hogy bár­mennyire kevésbé hál ás feladat, bármennyire a mun­ka nehezét jelenti —1 az életszínvonal növelésének kérdését mindig a felmerült oldaláról kell megközelíteni. Az ipar területén egészséges a fejlődés. Iparunk júliusban 3.6 szá­zalékkal túlteljesítette ha­vi tervét. Mezőgazdasági termelésűnk fejlődik ugyan, de hogy a dolgozó nép ellátását javíta­ni tudjuk, gyorsabban kell fejleszteni mezőgazdaságun­kat is. Mezőgazdaságunk korszerű színvonalának az eléréséhez feltétlenül szüksé­ges, hogy előbbre jussunk mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében, vagyis a termelőszövetkezeteket ne csak gazdaságilag szilárdít­suk meg, hanem számszerű­leg is növeljük. Ezt a kor­mány elősegíti azzal is, hogy olyan intézkedéseken dolgo­zik, amely szerint a tsz-ek az eddiginél sok­kal kedvezőbb feltételek mellett kapjanak hitelt építkezéseikhez 25 évi lejá­rattal, 1 százalékos kamat­tal. Arról ls gondoskodik a kor­mány, hogy a tsz-ek régi hi­teleit szintén átalakítsák 25 évi lejáratú hitelekké, ugyan­csak 1 százalékos kamat mel­lett. A magántulajdonban tévő házak karbantartásáról A Minisztertanács elnöke ezután a lakáskérdésről be­szélt. Hangoztatta, hogy a la­káskérdésnek közüggyé, igazi országos üggyé kell válnia. A lakásépítkezések után szólt a lakások karbantartá­sának a problémájáról. Na­gyon gyakran előfordul — mondotta —, hogy a tulajdo­nos a lakbérből nem tudja kijavíttatni a lakást, így ezek állaga évről évre romlik. • Ezen az segítene, ha a tulaj­donos beköltözhetne a lakás­ba. Nehézség azonban, hogy megfelelő cserelakást kell a lakó részére felajánlani. A járásokban és városok­ban bizottságokat kellene szervezni, amelyek pártat­lanul megállapítanák, hogy a felajánlott cserelakás ki­elégítő megoldást jelent-e a bérlő számára. Szükség van a kérdés értel­öf köbcenH Aureomycin Gyors segítség a szegedi kórház rádiófelhívására Néhány napja a szegedi I. sz. Kórházba átfúródott vakbéllel szállítottak be egy beteget. Már a műtét alatt is meglevő hashártyagyulladása súlyosbodott, s vasár­napra a beteg állapota válságosra fordult. Száján ke­resztül nem tudtak a szervezetébe gyógyszert juttatni, mert mindent kihányt. Sürgősen a vénába adható Au­reomycinre lett volna szükség. Efajta gyógyszert azon­ban a városban nem tudtak szerezni, mindössze 500 mil­ligrammnyi — az Aureomycinhez hasonló — Terremy­cint sikerült kölcsönkapni a szegedi Sebészeti Klinikától. Mivel további gyors segítségre volt szükség, a rá­dióhoz fordultak, amely a délutáni órákban már sugá­rozta is a kérést. Ettől kezdve szinte állandóan csengett a szegedi kórház telefonja. Budapesti és vidéki klinikák, orvosok közölték, hogy a kért gyógyszert a legrövidebb úton eljuttatják. Elsőnek — este fél 10 tájban — egy budapesti körzeti orvosnő érkezett meg, akit gépkocsi­val a budapesti Dózsa egyik motorversenyzője vitt Sze­gedre. Az áldozatkész orvosnő nevét, aki a tulajdonában levő Aureomycint lehozta a betegnek, a nagy sietség­ben elfelejtették megkérdezni. A szegedi orvosok a beteg nevében azonban ezúton is köszönik a segítséget. Hétfőn reggel a repülőpostával több kórházból is megérkezett a kért gyógyszer. A rádiófelhívásra étkezett gyors segítség valószínű­leg megmenti a beteget, aki ugyan még nem esett át teljesen a krízisen, de a gyógyszer hatására hétfőn dél­ben már jobban érezte magát. Néhány eredmény a Textilmüvekből Napról napra számbave­szik az ünnepi műszak ered­ményeit a Textilművekben. Itt a múlt hét szerdán kez­dődött az alkotmány-műszak és élre ugrott az előfonó Be­loiannisz-műszakja 111.7 szá­zalékos teljesítményével. A lánccsévélőben a B-műszak a legjobb: 102.9 százalékot ért el. Az első napokban valami­vel elmaradt tőlük a gyűrűs­fonó —, de a műszak nem egy-két napos! Kifogástalan minőségi munka mellett az előfonóban majd el, Száraz Júlia és Gyuris Já­nosaié, a gyűrűsfonodában Borbély Rozália és Barna Vera, a lánccsévélőben pedig Bartók Antalné és Bönde Szilveszterné tűnt ki. A jelenlegi verseny úgy in­dult. hogy ennek eredményei­vel közelebb akarnak jutni az élüzem cím tizedszeri el­nyeréséhez Ez a cél túl mu­tat alkotmányunk ünnepén, de talán éppen a mostani munkalendülettel érhetik mes megvitatására és megöl dására azért is, mert ezeknek a magántulajdonban levő la­kásoknak tulajdonosai túl­nyomórészt egyszerű dolgo­zó emberek, hiszen a volt ki­zsákmányolók nagy lakásait államosítottuk. A magántu­lajdonban levő lakások kar­bantartása érdekében a kor­mány foglalkozik olyan ja- / vaslattal, amely bővítené a személyi tulajdonban levő házak tulajdonosainak jogait. A nagygyűlés részvevői rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták azokat a szavakat, amelyek az országgyűlés őszi és téli ülésszakának előkészí­téséről szóltak. Októberben az országgyű­lés elé kerül többek között a begyűjtési törvény mó­dosítása, amely lényegében összegsze­rűen a begyűjtés mostani szinten való fenntartását je­lenti, de bizonyos változáso­kat hoz a termelési érdekelt­ség további növelésére. Az országgyűlés elé kerül továb­bá az új nyugdíjtörvény­javaslat is. A nagygyűlés után a dol­gozók és a város vezetői hosz­szasan beszélgettek a Minisz­tertanács elnökével. A júliusi határozatok egységbe forrasztják a Központi Vezetőséget és a párt egész tagságát Kádár János elvtárs beszéde Salgótarjánban Mintegy 20 ezer ember előtt vasárnap délelőtt Ká­dár János elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Vezetőség tit­kára mondott beszédet. Han­goztatta, hogy a Központi Vezetőség júliusi ülése meg­mutatta, hogy győzött az élő marxizmus—leninizmus a dogmatizmussal szemben, a kollektív vezetés elve a sze­mélyi kultusszal szemben, a pártélet és az állami élet de­mokratizmusa, a törvényes­ség elve a bírálat elfojtásá­nak kísérleteivel, a törvény­sértésekkel szemben. Győ­zött a pártegység, a párt bomlasztásainak kísérleteivel szemben. Győzött pártunkban a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentő­ségű XX. kongresszusának szelleme a múlt hibáival szemben. Győzelmet aratott a „párt­egységgel a szocialista de­mokráciáért" jelszó — a párt és a nép ügye a párt és a nép ellenségeivel szemben. A Központi Vezetőségben és azon belül a Politikai Bizott­ságban teljes az elvi alapo­kon nyugvó szilárd egység. A Központi Vezetőség határoza­tai széleskörű és sokoldalú beható vita alapján szület­tek meg, a Központi Vezető­ség munkájában teljes mér­tékben érvényesült a kollek­tív vezetés lenini elve. Ha volnának olyanok, akár ha­zánkban, akár határainkon túl, akik még nem tudnák, hát vegyék tudomásul: a Magyar Dolgozók Párl.ja Központi Vezetőségén be­lül nincsenek sem elvi, sem személyi ellentétek. — mondotta Kádár elvtárs. Ezután hangsúlyozta, hogy a párt egészének eredményes tevékenységéhez feltétlenül szükséges, hogy a pártélet lenini elvei a párt valameny­nyi szervében, alapszervében kivétel nélkül érvényesülje­nek. Ez pedig magától nem valósul meg, ezért még dol­gozni, harcolni kell. A kommunista kollektívá­nak a párt minden szerveze­tében olyan légkört kell te­temtenie, hogy pártunk csak­nem kilencszázezres tagságá­ban egyetlenegy olyan be­csületes elvtárs se legyen, akinek félnie kelljen nézetét, gondolatát kifejteni, vagy az őt foglalkoztató kérdést fel­vetni. Szervezeteink kis ré­szében ez a légkör még nincs meg, még ezután kell megte­remteni. De mindenütt ta­pasztalható, hogy ahol ez a légkör megvan, ott érvénye­sül a kollektív vezetés és a pártfegyelem is, ott szaporán és eredményesen halad a munka. Ilyen légkörben le­hetetlenné válik a párttal szemben ellenséges szólamok hangoztatása is, mert ezt ma­ga az egységes párttagság ve­ri vissza. A pártellenes, ellenséges nézetekkel szemben nincs türelem. Ezeket megtűrni a pártban nem lehet. De nagy türelem­re és fáradhatatlan elvtársi felvilágosításra és meggyő­zésre van szükség a becsüle­tes párttagokkal szemben, amikor részükről találkozunk helytelen, a párt ideológiájá­tól és politikai vonalától el­térő nézetekkel. Kádár elvtárs hangsúlyoz­ta: A Központi Vezetőség júli­usi határozata világos, félre nem érthető. A párttagok szilárdságának megítélésénél most és a jövőben a fő mér­ték az legyen: érti-e a Köz­ponti Vezetőség határozatát, egyetért-e vele, kész-e dol­gozni érte? Ma nem a régi, már eldöntött viták folytatá­sa, vagy felújítása a párt és a nép érdeke, hanem az egy­séges cselekvés a párt politi­kájának megvalósítása érde­kében. Egész népünk javára maradéktalanul végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát Hozzászólások a szegedi párfakfíva értekezleten A beszámoló után megkez­dődtek a hozzászólások. Első­nek Koncz Mihály elvtárs, az I. kerületi Tanács dolgozója beszélt. Megkérdezte, hogy Szegeden számba vették-e azokat az elvtársakat, akiket korábban sérelmek értek, ügyükkel foglalkoznak-e? A továbbiakban hangoztatta, hogy a Petőfi-telepen is alapo­sabb felvilágosító munkát kell végezni azért, hogy az egyéni gazdák saját elhatá­rozásukból belépjenek a tsz-be, s így jobb életüket elérjék. Molnár János elvtárs, a mi­hályteleki pártszervezet tit­kára a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről szólt, majd kérte, hogy a Városi Pártbizottság adjon több se­gítséget a mihályteleki párt­ebből különböző bonyodal­mak. bajok következnek. A rehabilitáltak anyagi kártérí­tésének kérdésévei foglalko­zott ezután. Idős Strack Adám elvtárs, az Üjszegedi Ládagyár párt­vezetőségének tagja a mun­kásosztály hegemóniája, ve­zető szerepe kérdéseivel fog­lalkozott. Elmondotta nézetét, szerinte hogyan éreznék még jobban az üzemet magukénak a dolgozók. Vannak még olyan emberek — állapította meg a továbbiakban —, akik­nek semmi foglalkozásuk nincs és különböző módon üz­letelnek. Ezek ellen kemé­nyen fel kell lépni. Koszorús István elvtárs, a Petőfi-telepi pártszervezet ve­zetőségének tagja foglalko­zott az ifjúság kérdéseivel. Kérte, hogy biztosítsanak párt-végrehajtóbizottság be­számolója elismeri a Tudó* mányegyetem munkáját. -Különösen örülünk mi, egyetemi dolgozók, hogy pár­tunk igényli az építő szándé­kú bírálatot. Helytelen lenne bántani azt az embert, aki jószándékból, segíteni aka­rásból mondja meg a vélemé­nyét ..Kifejezésre juttatta, hogy a jövő mindenkit re­ménységgel tölt el. Kérte, hogy a kultúrpolitika legyen nagyobb távlatú. Hangoztatta, hogy szükséges lenne Szege­den a modern és a klasszikus nyelvek tanárainak képzése, mert ezeknek a nyelvek­nek a tanárai idővel kevés­nek bizonyulnak. Megállapí­totta, hogy jó lenne a szegedi egyetemen délszláv tanszéket létesíteni. Rácz István elvtárs, a Sze­szervezetnek. Helyeselte, megfelelő helyiséget a DISZ gedi Cipőgyár párttitkára a özpcnti Ve- Petőfi-telepi szervezetének. A Központi Vezetőség júliusi hogy az MDP Központi zetőségének tagjai a júliusi ülést megszakítva, a dolgozó tömegek közé mentek és ta­nácskoztak az emberekkel. Erősné elvtársnő, a Textilmű­vekből, rámutatott, hogy a Központi Vezetőség határo­zata után másként és tisztáb­ban látnak. Beszélt a szociál­demokraták kérdéseiről is. Szóvá tette azt az esetet, amelyről tud: a Ruhagyárban — szerinte — méltatlanul jártak el egy dolgozóval. "Ar­ra kell törekedni — mondotta —, hogy méltánytalanságok ne forduljanak elő??. Kárpáti elvtárs, ügyész, a szocialista törvényességről és az ezzel kapcsolatban váro­sunkban is elkövetett hiá­nyosságokról beszélt. Rá­amutatott a társadrtmi b:rás­IVdás nagv jelentőségére és felhívta a figvelmet. hogy a társadalmi bírő'ígok lét­rehozására nagy figyelmet kell fordítani. Hibaként em1'tette, hogy egyes vállalatoknál a vezetők nem megfele'ően ismerik a Munka Törvénykönyvét, s párttagság aktivitásáról szól* va megállapította, hogy az igen fontos. Említette a ko­rábbi éveket amikor éjt-nap­pallá téve lelkesen dolgoztak a kommunisták. Kijelentette, hogy Petőfi-telep kommunis­tái magukévá tették az MDP Központi Vezetősége határo­zatát és azt végre is akarják hajtani. Nyiri Antal elvtárs, a Sze­gedi Tudományegyetem böl­csész karának dékánja fel­szólalása elején az SZKP XX. kongresszusa, s á!: MDP Köz­határozatával és a második ötéves tervünkkel kapcsola­tos kérdésekről beszélt. "A magam és a pártszervezet tagia'i részéről örömmel üd­vözlöm a Központi Vezetőség júliusi határozatát, s azon le­szünk, -hogy a magunk terüle­tén azt végrehajtsuk*. Tóth László elvtárs, a Sze­gedi Tetxilművek igazgatója az anyagi érdekeltségről, rz emberekről való gondoskodás nagy jelentőségéről beszélt. Galiba Imréné elvtársnő, a bankok pártszervezetének tit­ponti Vezetősége júliusi ülé- kára arról is szólt, hogy a KV sének jelentőségéről beszélt. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy az MDP Központi Vezető­ségének júliusi határozata s az ezt követő tettek álta­lában az egész érte'miséget egé«zen közel fogja hozni a párthoz. Szóvá tette a bö'csész karon korábban meglévő visszássá­gokat, a helytelen nézeteket, a bizalmatlanságot szülő, nyugtalanító légkört. Öröm­mel vette tudomásul, hogy a júliusi határozata után meg­nőtt az emberek érdeklődése az ország dolgai iránt. Szóvá tette, nem felel meg a való­ságnak egyesek korábbi véle­ménye. hogy a bankoknál el­lenséges elemek dolgoznak. Bírálta azután a Dé'magyar­ország egyik cikkét, amely szerinte nem volt eléggé ala­pos. Dénes Leó elvtárs, a Vá­rosi Tanács elnöke felszóla­lása elején arról beszélt, fel­tétlenül helyes a tanács ha­táskörének növelése. Rámu­tatott, hogy a funkcióba állí­tott emberekkel jól kell fog­lalkozni, nem szabad őket magukra hagyni. A további­akban hangoztatta, hogy tágabb teret kell engedni az alulról jövő kezdeménye­zéseknek. Beszélt arról, hogy a tanács­tagok interpellációs joga ed­dig is meg volt, csak nem él­tek ezzel. A legközelebbi ta­nácsülésen arra törekednek, hogy a tanácstagok éljenek interpellációs jogukkal. Majd a lakás- és a szakmunkás­kérdésről beszélt. Végezetül kifejezte véleményét abban is, hogy a sajtónak, a "Dél­magyarországinak is jelen­tős szerepet keli elfoglalnia a tanács és a lakosság kapcso­latának megerősítésében. Hi­baként említette, hogy a "Délmagyarország?? nem adott kellő tájékoztatót az egyik tanácsülésről, amelyen fontos kérdésekről beszéltek. Szabados Istvánné elvtárs­nő, az I. kerü'eti Tanács vég­rehajtó Ivzottságának titkára azt is kérte hozzászólásában, hogy Dénes elvtárs és a Vá­rosi Tanács többi tagja, akik kerületi tanácstagok is, több­ször vegyenek részt a kerü­leti tanácsüléseken. A hozzászólásokra, a felme­rült kérdésekre Vereska András elvtárs adott választ. A többi között elmondotta, hogy a pért-végrehajtób:zott­ság számba veszi azokat az elvtársakat, akiknek koráb­ban valamilyen sérelmük volt. Hangoztatta, hogy kü­lönben a bíráló szellem nem eléggé érvényesült az aktíva-ülé­sen. Az eredményes munkát végző pártaktíva-ülés Balogh István elvtárs, a Szegedi Vá­rosi Párt-végrehajtóbizottság titkárának zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents