Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-14 / 191. szám
OELMQGYORORSZflG Mi történt q külpolitikában ? Egyiptom nem vesz részt a londoni értekezleten Kedd, 1956, augusztus 14. Azt követően, hogy Görögország kormánya szombaton közölte, nem küldi el képviselőit a londoni értekezletre, az egész világ érdeklődéssel várta, hogyan dönt Naszszer egyiptomi elnök a londoni értekezletre való angol meghívással kapcsolatban. Vasárnap délután, közel más félórás sajtóértekezletén Nasszer elnök bejelentette, hogy Egyiptom kormánya nem fogadhatja el a londoni értekezletre szóló meghívást, mivel a tervezett értekezletnek semmiféle foga sincs az Egyiptom hatáskörét illető, vagy érintő kérdések megvitatására. „Tekintettel azonban arra, hogy az egyiptomi kormány —. mondotta Nasszer elnök — hive az ENSZ alapolcmánvának, továbbá a bandungi értekezlet határozatainak, hajlandó az 1888-as konstantinápolyi egyezmény aláíróinál összehívni egy értekezletet, amelyen részt vennének azoknak a nemzeteknek a képviselői is, anu>lyeltnek hajói áthaladnak a S rueri-eta tornán." Vasárnap esti rádióbeszédében Nasszer elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt már azon a ponton volt, hogy bejelenti: hajlandó elmenni Londonba és részt venni az augusztus 16-i értekezleten, bizonyítékául annak, mennyire ragaszkodik Egyiptom a világbeikéhez éts a nemzetközi kérdések békés úton történő rendezésének elvéhez. — „Később — jelentette ki az egyiptomi elnök — főleg Eden beszéde után — rájöttem, hogy ennek az értekezletnek a célja az egyiptomi nép megalázása, hogy diktátumot kényszerítsenek rá a gazdasági nyomás és a katonai fenyegetések eszközével." A londoni értekezletre meghívott 24 ország közül tehát Görögország és Egyiptom utasította vissza az angolok meghívását. Várható volt — írja a Borba című jugoszláv lap —, hogy Egyiptom nem vess részt az értekezleten, mert nehezen lehetett volna elképzelni, hogy egy szuverén állam beleegyezhet abba, hogy egy megrendezett értekezleten való részvételével önként vállalja a vádlott szerepét". And Görögország távolmaradását illeti, Itt nemcsak arról van szó, hogy a görög kormány nem ért egyet az Egyiptommal szemben elfoglalt nyugati állásfoglalással, hanem legfőképpen arról, hogy a ciprusi kérdésben felmerült angol—görög ellentétek annyira elmérgesítették Görögország és Anglia viszonyát, hogy a görög kormány ezúton is kifejezésre kívánja juttatni: egyáltalán nem kíván olyan értekezleten résztvenni, amelyen az angol kormány képviselője is megjelenik. Ami a nyugati sajtónak az egyiptomi eseményekkel kapcsolatos állásfoglalását illeti, megállapítható, hogy az angol és a francia lapok legtöbbje lényegesen enyhébb hangot használ már, mint néhány nappal ezelőtt. A vasárnapi angol lapok határozottan leszögezik, hogy Anglia semmilyen érvvel nem tudja megindokolni az erószaikos beavatkozást Egyiptom ellen s a katonai akció különben sem tudná megoldani a szuezi kérdést. A People című angol lap a fején találta a szöget, amikor a következőket írja: „Lőni, vagy nem lőni, ez itt a kérdés. De vajon van-e egyetlen olyan őrült, aki Egyiptom ellen akarná fordítani az ágyúkat? Ha csak egyetlen lőrést merészelnénk leadni, az egész világ — talán az egyetlen Franciaországot kivéve — lámadónak bélyegezne bennünket s olyan háborút indítanánk, amit sohasem tudnán'k indokolni. Eden ezt jól tudja. Az értekezletre meghívott nemrzetek közül legalább féltucat hangoztatni fogja, hogy nincs illetékessége és hogy az ügyet az ENSZ elé kell vinni, Ezt nem utasíthatjuk vissza. De nevetségessé tesszük magunkat a Közép-Kelet szemében, ha egész handabandázásunk ENSZ-vitával végződik ma)d"i A Szovjetunió Minisztertanácsának döntése szerint az augusztus 16-1 londoni értekezleten résztvevő szovjet küldöttséget Sepilov külügyminiszter vezeti. A küldöttség tagjai V. Sz. Szcmjonov, és G. T. Zajeev. Az Associated Press amerikai hírügynökség jelentése szerint Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke vasárnap délben öszszeült külpolitikai és katonai tanácsadóival és megvitatta a szuezi helyzetet; kérte a két párt támogatását az Egyesült Államoknak Egyiptommal kapcsolatban követendő politikájához. Valószínű, hogy a londoni értekezletet zárt ajtók mögött rendezik és előreláthatólag 10 napig tart majd; ,.^i .,,.. Kérdések és feleletek Nasszer vasárnapi sajtóértekezletén ' Párizs: Az AFP a kairói rádió alapján közli azokat a kérdéseket, amelyeket vasárnap délután Nasszer elnöksajtóértekezletén feltettek és a köztársasági elnök válaszolt a kérdésekre. Alább -köziünk néhány kérdést és választ: — Kapott-e ön szovjet ajánlatot az asszuáni duzzasztógát megépítésére? — Igen, de a duzzrssztógátat a volt csatorna-társaság jövedelméből tervezzük megépíteni. A társaság a múlt évben tizenhat millió font tiszta jövedelmet könyvelt el, amelyből 5.5 milliót a tisztviselőknek fizettek ki, a többi a részvényeseké lett. A jövőben ez a jövedelem nem paloták építésére fog szolgálni. A bevételt az egyiptomi nép rendelkezésére fogjuk bocsátani, amely igen alacsony színvonalon él. A lakosság rohamosan növekszik és megállapítottuk, hogy ha nem hozunk sürgős intézkedéseket, az élet elviselhetetlenné válik népünk számára — Miért nem tájékoztatta az érdekelt hatalmakat a csatorna-társaság államosítására irányuló szándékáról? — Azért, mert megtudtuk, hogy összeesküvés folyik a társaság koncessziójának meghosszabbítására és nem akartuk, hogy erős nyomást gyakoroljanak ránk. _ Szándékozik-e más egyiptomi társaságokat és az arab olajtársaságokat ls államosítani? — Sohasem gondoltam arra hogy államosítsunk más egyiptomi társaságot ls. Ami az arab olajtársaságokat illeti, ez nem tartozik rám. Egylntom határozottan a más országok ügyeibe való be nem avatkozás elve mellott van. — Igaz-e. hogy az arab államok arra készülnek, hogy lerombolják a területükön lévő és a Nyugathoz tartózó olajvezetékeket cs repülőteri berendezéseket? — Ez plyan kérdés, amely nem rajtam múlik és csakis az arab nóppket illeti. — Elfogadná-e. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete garantálja a hajózás szabadságát a Szuczl-csa tornán? — A legfontosabb az, hogy az egyiptomi kormány és nép maga garantálja a hajózás szabadságát. — Az ön véleménye szerint a csatorna-társaság jövedelme elegendő-e ipari és más terveinek megvalósítására? — Igen. Nem áll szándékunkban felemelni az átkelési illetéket. Ezenkívül ki akarjuk mélyíteni a csatornát, hogy a legnagyobb olajtartályhajók is átkelhessenek rft jtö. — Tekintettel az Egyiptom ellen megtett katonai előkészületekre, miért nem fordul panasszal a Biztonsági Tanácshoz? — Mi csak saját magunktól függünk. Egyébként még mindig van időnk arra, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljunk. — ön azt mondja, högy kormánya garantálja a hajózás szabadságát. De mi történnék, ha a kormányát egy másik váltaná fel? — Soha nem mondtam, hogy ellenzem a hajózás szabadságának nemzetközi garantálását. Mindamellett ellene vagyok a kollektív imperializmusnak. — Azt mondják, hogy ön diktátor. Mi a véleménye erről az állításról? — Mondtak már ennél többet is rólam. Nemrégiben a modern Egyiptom fáraójának tituláltak. A diktátor szót minden esetben csak akkor lehet egy emberre rámondani, amikor az egy népet, annak akarata ellen kormányoz. Önök maguk láthatják, hogy népem érzelmei ós legőszintébb törekvései ellenére járok-e el, vagv sem. —- Mikor határozta ej, hogv államosítja a Szuezicsatorna Társaságot? — Két és fél évvel ezelőtt már tervbe vettük ezt a lehetőséget, végleges elhatározásunkat azonban csak azután hoztuk meg, hogy angolamerikai részről elutasították az asszuáni gát megépítésében való segítséget. Ekkor megértettük, összeesküvést szőnek ellenünk, hogy megtartsanak bennünket nyomorunkban. Kénytelenek voltunk tehát gyorsan cselekedni, hogy anyagi erőforrásokat és ragyogó jövőt biztosítsunk az egyiptomi népnek. Tekintettel arra. hogv mind Sepilov 6zovjet külügyminiszter, mind Sigemicu japán külügyminiszter Londonba utazik, hogy a szovjet illatve japán küldöttség élén részt vegyen a Szuezi-csatornával kapcsolatos értekezleten, a Moszkvában folyó szovjet— japán megbeszéléseket félbeszakították. A megbeszéléseket a londoni értekezlet után folytatják, • A belgiumi marcinelleí bányában nagy nehézségekbe ütköznek a mentési munkálatok. A londoni rádió tudósítója beszámol arról, hogy egy mentőosztagnak vasárnap ezer méterrel a fald alatt sikerült 50 méternyire behatolni abba a tárnába, ahol a még lent levő 259 bányász feltehetően bennrekedt. Egy lezuhant zikla azonban útját állta a további előrehaladásnak. A bánya igazgatóságának jelentése szerint még mindig van remény a bányászok egy részéneik megmentésére. Pártélet Pártmegbízatás a selejf csökkentéséért Élénkül a pártélet és n pártmunka és ez kedvezően érezteti hatását a politikában, s a termelésben is. Manapság már nemcsak messzi előre néznek a pártmunkások, hanem kiterjed figyelmük a napi munkára és az emberek ügyes-bajos dolgaira is, s ahol így történik, ott kedvező változások vannalc folyamatban minden vonatkozásban. A Szegedi Vasöntöde pártszervezete is megérezte, hogy elevenebb és gyorsabban ható pártmunkára van szükség, s ezért sokat foglalkozott azzal, hogy első lépésként kiszélesítse a pártszervezet tevékenységét, — tagjain keresztül. Mint Lambert elvtárs, a vezetőség tagja mondja, az volt a cél, és ma is az, hogy minden kommunista aktív erőkifejtéssel dolgozzék — a termelőmunkában és a politikai munkában egyaránt, a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért. Ehhez első lépésként a pártcsoportok munkáját kellett újjászervezni illetve ismét életrekelteni. Sikerült. Ma már ott tartanak, hogy a pártszervezet gyorsan és hatékonyan tud intézkedni, a helyszínen — a termelésben, termelési kérdésekben, emberek közös és inagánproblémálban egyformán. Nagyon érdekes és megszívlelendő, hogy ilyenformán egyre ritkább esetekben kell fölösleges gyűlésekre, ülésezésekre összejönni az üzemben. Az eleven pártmunkával gyakran meg lehet előzni a kicsinyes dolgokkal foglalkozó hosszas tanácskozásokat, több idő marad a tartalmas, komoly megbeszélésekre — s ezeken szívesen részt vesznek a dolgozók is, Hogy példával ls éljünk: régi és fájó probléma a Vasöntödében a selejt. A havi termelésnek általában 12—13 százalékát kell selejtnek nyilvánítani — s jóllehet, ezen más szakmabeliek elcsodálkoznak, — öntödei viszonylatban nem olyan kétségbeejtő jelenség. De mégi; beteg doleg és tenni kell, tenni akarnak ellene a pártszervezet tagjai és vezetői. Megérdemelne az ügy egy alapos szakmai vitát, de addig is, amíg erre sor kerülhet, a pártszervezet segíteni akar a selejt csökkentésében: külön megbízta néhány tagját, hogy a legselejtveszélyesebb munkahelyeken — és a technológiai osztályon — különösen ügyeljen a selejt csökkentésére. Ennek a feladatnak a megoldásához már hozzá is fogott a technológiai osztályon Lambert József, az öntésnél Csánk István, az átvevőinél pedig Gyapjas János elvtárs. Ha a pártszervezetnek ez a kezdeményezése még szélesebb körre terjedne ki, valamennyi munkahelyre, a szakmai képzésre és a felelősségtudat növelési* re, akkor bizonyosan mé® nagyobb ütemben lehetne csökkenteni az öntödében nem kétségbeejtő, de nem ls tűrhető selejt mennyiségét. És minden üzemben van tennivaló: kis és nagy dolgokban. Elsősorban a párt tagjainak kell tenni, valahogy úgy kezdve, mint itt a Vasöntödében, — minden kommunistának aktív erőkifejtéssel kell dolgoznia —• termelésben és politikában; az egész közéletben. A tagjelölt és ajánlói A Szuezi-csatorna Társaság igazgatójának nyilallt ozafa Izmailia: Mahmud Junisz ezredes, az államosított Szuezi-csatorna Társaság ügyvezető igazgatója nyilatkozott az AFP munkatársának. A többi között kijelentette: — Erővel senkit sem tartunk vissza és elfogadjuk az európai alka'mazottak esetleges lemondását. A társaság külföldi alkalmazottai tetszésük szerint engedelmeskedhetnek a régi társaság utasításainak, vagy elhatározhatják, hogy együttműködni az új egyiptomi társasággal. # j Akik itt akarnak maradni, azoknak továbbra is biztosítjuk a régi társasággal kötött munkaszerződésekben leszögezett összes előnyöket és előjogokat. Viszont, akik távozni akarnak, azokkal szemben alkalmazzuk a törvényt, azaz nem folyósítunk nekik sem nyugdíjat, sem kártalanítást, de ismétlem, visszatartásukról szó sincs, A TAGJELÖLT: Lantos Józscfné elvtársnő, a Szegedi Ruhagyár l-es termének munkásnője. Szerény asszony és a szava is csendes. Közel három éve dolgozik a gyárban és nem ő, mások mondják, hogy egyetlenegyszer sem késett el a munkából. Édesanyja és két szép nagy fia van. József egyetemre jéj;, gyógyszerésznek készül. Tibor gimnazista. Lantos Józsefné elvtársnő tagjelöltségéről ezeket mondja: — A férjem a felszabadulástól kezdve párttag, különben a MÁV Igazgatóságnál dolgozik. Engem ez év áprilisában vettek fel alapszervezetem kommunistái tagjelöltnek. A párt olyan, mint egy nagy, egységes család és célkitűzései a dolgozó emberekért valók. Értük küzd, tevékenykedik. Ezért szerettem volna a pártba kerülni, meg azért, hogy így is egy családba tartozzam a férjemmel. Kicsit elgondolkozik és csendes szóval, de határozottan állapítja meg: — A továbbiakban is olyan munkát szeretnék végezni, hogy a párt tagja lehessek. A termelésben továbbra is tudásom legjavával igyekszem, hogy így én is hozzájáruljak valamennyiőnk óhaja: a népjólét növeléséhez. S ha ősszel megkezdődik a pártoktatás, én is részt veszek benne. Beszél arról is, hogy két ajánlója továbbra is kicseréli vele gondolatait és elbeszélgetnek az egyes kérdésekről. A két ajánló — és ez nagyon helyes, mindenütt így kellene lennie — továbbra is felelősséget érez Lantos elvtársnőért. ELSŐNEK az áprilisi taggyűlésen Huszka Sándor elvtárs, főművezető ajánlotta tagjelöltnek Lantos Józsefnél. Hogy miért? Röviden így mondotta el: — Amikor új munkához Végétért a uagaszaki értekezlet Tokió: Augusztus 11-ém befejeződött Nagaszakiban az atom- és hidrogénfegyver el?, tiltására összehívott másodig világértekezlet. A szombati záróülésen az értekezlet határozatoltat fogadott el, amelyekben kéri az Egyesült Államokat, Angliát és a Szovjetuniót, hogy kössenek egyezményt az atom- és hidrogénbombarobbantási kísérletek betiltására kezdtünk, átállások voltak, Lantos elvtársnő is jól segített, hogy a nehézségeken úrrá tudjunk lenni, ö volt a szalag egyik erőssége, és ma is így van ez. A pártszervezet még tagjelöltsége előtt kisebb-nagyobb feladatokkal bízta meg és ő ezt mindig nagyon lelkiismeretesen, jól elvégezte. Gondot fordított a faliújságra, maga is cikket írt rá. Nem sajnálta az időt és különböző kérdésekben kedvesen, szeretettel beszélgetett el dolgozótársaival, akik a munkája, magatartása után becsülik és szeretik. Most is népnevelő. Tudom, hogy a pártoktatásban is részt lq'ván venni, és ebben is minden segítséget megadunk. — Én most már nem abban a teremben vagyok, ahol Lantos elvtársnő. Így most már ritkábban találkozunk, de azért beszélgetünk egyes kérdésekről... S el ne felejtsem, Lantos elvtársnőt azóta ismerem, amióta a gyárba került, felelősséggel mertem ajánlani tagjelöltnek. Á MÁSIK AJÁNLÓJA Lantos elvtársnőnek Nagy Pálné elvtársnő volt, annak a szalagnak a vezetője, amelyikben együtt dolgoztak. Nagy Pálné elvtársnő a következőket is elmondotta: — Közel három év óta ismerem Lantos elvtársnőt. Munkáját mindig nagyon lelkiismeretesen végzi el és szakított időt arra is, hogy a termelésben szerzett gya kör2 lati tapasztalatait átadja. A' szalag eredményeinek egyik részese ő is. S ha a tagjelöltsége előtt is, mint pártcsoportbizalmi, megkértem valamilyen feladat elvégzésére, annak szívesen elegett tett. Bízom abban és hiszem is, hogy pártunk lelkes, öntudatos tagjává válik. Ebben segítünk neki. Lantos elvtárs2 nővel, úgy gondolom erősö2 dött pártszervezetünk. így van ez. S minden bi2 zonnyal Lantos elvtársnő to2 vábbra is olyan munkát végez, hogy érdemessé válik 3 párttagságra. Az osztrák sajtó nagy figyelmet szentel Hegedűs András soproni beszédének Bécs: Hétfőn a bécsi esti lapok vezető helyen számolnak be Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének Sopronban elhangzott beszédéről. A lapok kiemelik Hegedűs Anarás bejelentését, amely szerint 1956. őszéig teljesen eltűnik a műszaki zár az osztrák—magyar határról és a magyar miniszterelnök beszédében kifejezésre jutott reményt, hogy Magyarország és Ausztria szomszédi kapcsolatai a jövőben tovább javulnak. A népi demokratikus országok ellepi elfogultságáról ismert Neuer Kurier vitába száll Hegedűs András azon kijelentésével, hogy az imperialista hatalmak kihasználják az osztrák semlegességet. A Der Abend című bécsi lap ezzel szemben a következő kommentárt fűzi a magyar miniszterelnök beszédéhez: — Semlegességi kötelezettségünk azt követeli, hogy az osztrák kormány is aktív módon járuljon hozzá a szomszéd népekkel való kapcsolataink megjavításához. Mindenekelőtt az a feladata, hogy akadályozzon meg minden kísérletet, amely országunk semlegességének megsértésére irányul. így erélyes intézkedéseket kell foganatosítani azokkal szemben, akik a népi demokratikus államok mentén húzódó határainkat a kémkedés és a békétlenség fészkévé akarják változtatni. Heeodiis András soproni beszédéről az osztrák rádiq és az Oztták Távirati Iroda is megemlékezett. Ingadozó, váhozókony dőjáránra számríhatunk Szombaton a késő esti órákban rendkívül heves viharok dúltak a Dunántúlon. A szubtropikus eredetű meleg és az Észak-Nyugat — Ausztria, Csehszlovákia — felől beáramló hűvösebb légtömegek ugyanis hazánk felett találkoztak, s a kialakult ciklon hatására igen erős helyi szélviharok keletkeztek. Az egyes széllökések sebessége meghaladta az óránkinti 100 kilométert. A legerősebb viharokat Veszprém és Somogy megyéből jelent3'.ték, az Ipoly mellett Letkésen pedig ezen a napon 53 milliméternyi eső esett. A hűvös levegő hatására hétfőn hajnalban 8—9 fokig süllyedt a hőmérséklet. Most délnyugati áramlással újabb felmelegedés következik, amit ismét hűvösebb idő követ. A közeli napokban tehát ingadozó, változékony időjárásra számíthatunk, /