Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-12 / 190. szám
ÜflMBGYüRORSZFG Vasárnap, 1956. augusztus tt. Mi történ! cs külpolitikában ? Nasszer elnök elhalasztotta augusztus 14-re tervezett moszkvai látogatását JOSZ1P BROZ-T1TO jugoszláv köztársasági elnök a Tanjug igazgatójának adott nyilatkozatában kijelentette: „Meglepő, hogy a három nyugati hatalom — bár Jugoszlávia földközi-tengeri ország és törvényes tengeri utóda a volt Osztrák-Magyar Monarchiának, az 1803. évi egyezmény-biztosítottá jogok tekintetében — nem hívta meg Jugoszláviát a londoni értekezletre. Ez nem véletlen és árnyat vet az értekezlet céljaira és indokaira, A csatorna ÍWamofiftásárói szólva hangsúlyozta: senklsem vonhatja kétségbe egy szuverén ország ama jogát, hogy bármit államosítson saját területén, ha úgy véli, hogy az a nép és az állam szuverenitását szolgálja. Ebben az esetben ez annál is világosabb, mert egyiptomi társaságról van szó, amely egyiptomi törvények alá tartozik." Japán — mint ismeretes — résztvesz a londoni értekezleten és feltehető, hogy támogatni fogja a három nyugati hatalom álláspontját. Éppen ezért keltett meglepetést, hogy a Japán Szocialista Párt — a Reuter tokiói tudósítójának jelentése szerint — kiadott közleményében támogatja a Szuezi-csatorna Társaság Egyiptom részéről történt államosítását A közlemény hangsúlyozza: „Az államosítás Egyiptom nemzeti jogának megindokolható gyalkorlása volt, amelyneíc célja, hogy kisöpörje a nyugati gyarmatosító rendszert Egyiptom területéről". Igaz, a Japán Szocialista Párt nem kormánypárt, hanem a legnagyobb ellenzéki párt, állásfoglalása mégis döntő, hiszen a parlament 467 mandátumából 155, a felsőház mandátumaiból pedig 49 van « birtokában, Dulles amerikai külügyminiszter, aki pénteken Washingtoniból New Yorkba utazott, hogy a szuezi kérdéssel, kapcsolatban tárgyaljon Hammarskjöld ENSZ-főtitkárra], újságírók előtt kijelentette: A szuezi válsággal foglalkozó háromhatalmi értekezlet „soha nem vette számításba, hogy olyan döntéseket hoz, amelyek kötelezőek lesznek a londoni értekezleten résztvevő kormányokra", Dulles azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, hogy a londoni értekezletet halasszák el, kijelentette: „Kétlem, hogy gyakorlati értelme lenne változtatásokat végrehajtani ebben a szakaszban, a kérdést azonban elsősorban Angliának kell eldöntenie". Itt említjük meg, hogy a három nyugati hatalom athéni diplomáciai képviselői pénteken átadták a görög külügyminisztériumnak kormányuk elutasító válaszát arra a görög javaslatra, hogy a Szuezl-csatoma kérdésével foglalkozó értekezletet halasszák i el és ne Londonban, hanem másutt tartsák j meg. j Nasszer egyiptomi köztársasági elnök — t mint Ismeretes — a korábbi tervek szerint augusztus 14-ére kitűzött moszkvai látogatását elhalasztotta. Látogatásának legközelebbi Időpontját nem közölték, de valószínű, hogy még ebben a hónapban sor kerül rá. Egyiptom londoni nagykövetsége közleményt adott ki, amelyben megcáfolja azt az állítást, amely szerint Egyiptom az emberi jogokat sértő körülmények között munkájuk folytatására kényszerítené a Szuezi-csatorna Társaság külföldi alkalmazottait és kijelenti: az egyiptomi kormánynak nincs szándékában büntető intézkedéseket alkalmazni azdkkal szemben, akik fel kívánják mondani szerződésüket. A nyilatkozat a volt társaságot vádolja azzal, hogy a külföldi alkalmazottakat munkájuk abbahagyására uszítja, mivel felszólítja őket, hogy válasszanak a régi társaság és az új egyiptomi társaság között; Nasszer egyiptomi elnök szombaton délelőtt rendkívüli ülésre hívta össze kormányát. Az ülésen megvitatták a londoni értekezletre szóló meghívásra adandó végleges választ, Egyiptom válaszát előreláthatólag vasárnap reggel hozzák nyilvánosságra és annak teljes szövegét Nasszer elnök ismerteti a vasárnap déli sajtóértekezleten. A londoni rádió jelentése szerint kiutasították Egyiptomból a Shell-olajtársaság szuezi olajfinomítójának két angol igazgatóját. A kairói angol nagykövet tiltakozott a kiutasítás ellen, AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS lesz az év egyik legnagyobb nemzetközi eseménye. Már nagyban folynak a választási előkészületeik. Hétfőn, augusztus 13-án ül össze Chicagóban a Demokrata Párt országos kongreszusa, amely elfogadja majd a párt választási programját és megválasztja elnök- és alelnölkjelöttjét az ez év novemberében sorrakerülő elnökválasztásra. A Köztársasági Párt — Eisenhower pórt la — kongresszusa egy héttel később, augusztus 20-án ül össze San Franciscóban. PÉNTEKEN fogadta Bulganyin és Hruscsov Moszkvában Sigemicu japán külügyminisztert, és megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen részt vett Sepilov szovjet külügyminiszter is. A megbeszéléseken a japán küldöttségnek a szovjet—japán tárgyalásokon előterjesztett területi követeléseiről volt SZÓ; Borzalmas bányaszerencsétlenség .Belgiumban Szerdán reggel borzalmas szerencsétlenség történt a belgiumi Marcinelle nevű város szénbányáiban: rövidzárlat következtében tűz ütött ki és 261 bányász bennszorult az égő, ezer méternél mélyebben fekvő tárnákban. Az azóta is folyó mentési munkálatokat csaknem lehetetlenné te-szi az, hogy a tárnákba zúdított vízmennyiség 3—400 méter mélységben gőzzé változik. Pénték estig mindössze 6 sebesültet és kilenc halottat sikerült felszínre hozni. A lentrekedt bányászok megmentésére már alig van remény. Az eddig felszínre hozott áldozatok temetése hétfőn lesz, A lentrekedt bányászok nagy többsége olasz, de van közöttük három magyar származású ls. A magyar bányász-szakszervezet a következő táviratot küldte a belga bányaipari dolgozók szakszervezetének: »Mély megrendüléssel értesültünk, hogy a Marc!ne!le-I bányában tűz következtében 261 bányász maradt az akna mélyén. A magyar bányászok őszinte testvéri együttérzésüket fejezik kl a belga bányászoknak és a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak; A magyar bányaipari dolgozók szakszervezete központi vezetősége nevében: Blaha Béla elnök*. Bulganyin elvtárs üzenete a nagaszaki nemzetközi értekezlet részvevőihez Augusztus 9-én kezdődött rneg Nagaszakiban az atamis hidrogénfegyver alkalmazása ellen összehívott értekezlet. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a szovjet nép nevében üdvözletét küldte és eredményes munkát kívánt az értekezlet részvevőinek. "A világ népei mindennél inkább kívánják fenntartani a szilárd és tartós békét, egyszer s mindenkorra meg akarnak szabadulni az atomháború borzalmaitól — állapítja meg üzenetében a szovjet miniszterelnök — és az emberi értelem legnagyobb vívmányát, az atomerőt, nem az emberi kultúra vívmányainak rombolására, hanem a békés építés feltételeinek biztosítására, a dolgozók életszínvonala emelésének érdekében akarják felhasználni. A szovjet nép — hangzik Bulganyin elvtárs üzenetének néhány befejező sora —annak a reményének ad kifejezést, hogy az értekezlet tekintélyt parancsoló hangon foglal állást az atom- és hidrogénfegyver betiltásáról szóló javaslat mellett, sikraszáll azért, hogy az atomenergiát kizárólag békés célokra, az emberiség javára használják fel*. tofyHifíU a Hunyadi János entUUkiátlítás A nagy magyar hadvezér, Hunyadi János halálának" 500. évfordulója alkalmából a Hunyadi János emlékbijzottság emlékkiállítást renj cíezett a nemzeti múzeumi ban. A szombaton délben megtartott megnyitó ünnepségen megjelent Apró Antal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese és Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Pollikai Bizottságának tagjai, Darvas József népművelési Végetért az angol motoripari sztrájk A londoni rádió jelentése szerint a British Motor Corporation sztrájkoló munkásai és a vállalat vezetősége között pénteken este megegyezés jött létre s a munkások hétfőn újra megjelennek a munkahelyükön. A sztrájkra az adott okot, hogy a vállalat elhatározta 6.000 munkás elbocsátását. Most a sztrájk hatására a gyár hozzájárul, hogy azoknak az elbocsátottaknak, akik hosszú ideig voltak a gyár szolgálatában, kártérítést fizet. A munkáltatók abba is beleegyeztek, hogy a jövőben hasonló esetben tárgyalnak a szakszervezetekkel. miniszter, Kállai Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kulturális osztályának vezetője. Jelen volt a megnyitáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ott volt a Hunyadiemelékünnepségek alkalmából hazánkba érkezett albán, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel és román küldöttség. Megnyitó beszédet Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a Hunyadi emlékbizottság elnöke mondott. Megkapják a doktori címet a fiatal orvosok és jogászok A DISZ Központi Vezetősége és az Egészségügyi Minisztérium javaslatára a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága elhatározta, hogy helyt ad a fiatal orvosok és jogászok kérésének és javasolja, hogy a Minisztertanács Intézkedjék az orvosok és a jogászok doktori címének visszaállításáról 1952-ig visszamenő hatállyal. 1952-ig ugyanis az egyetemek orvosi és jogi karain végzettek az orvosi és a jogászi szakma gyakorlására való képesítésük megjelölésére automatikusan jogot kaptak a doktori cím (dr.) használatára, Ass ismert bllamondáa szerint minden esemény három napig érdekes. Az az esemény-sorozat azonban, amely a Szuezi-csatorna Társaság július 26-án történt államosításával kezdődött, — úgy látszik — sajátos kivétel e törvényszerűség alól, mert több, mint két héttel az első lépések után egyre nagyobb érdeklődést vált ki világszerte. Ez az érdeklődés mindinkább növekedni látszik s csúcspontját valószínűleg az augusztus 16-án kezdődő londoni értekezlet alkalmával éri el. Mielőtt az értekezlet körülményeit és esélyeit elemeznénk, a helytálló következtetések kialakítása érdekében szükségesnek látszik összefoglalni, ml késztette az egyiptomi kormányt a Szuezicsatorna Társaság államosítására és mik e lépés fejleményei a mai napig. A legérdekesebb az egész Szuezicsatorna Társaság államosításával kapcsolatban az, hogy a francia és mindenekelőtt a2 angol kormány, amely a csatorna társaság államosítását követően a teljes kétségbeesés hangját hallatta és fegyveres akció szükségességét hangoztatta, valójában a „szolidaritás politikájának" az áldozata, annak a lépésnek amelyre az Egyesült Államok kormánya július 19-én határozta el magát. Ekkor hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai kormány visszavonja a múlt évi, december 16-i ajánlatát és nem nyújt 54 millió 600 ezer dollár kölcsönt Egyiptomnak az asszuáni gát felépítéséhez, mert — az Egyesült Államok kormánya szerint — az agyiviomi gazdasápi élet nem látszik elég szilárdnak ahhoz, hogy viselni tudja a Nasszer által bejelentett gazdasági célkitűzésekkel együtt járó erőfeszítést és az asszuáni gát építé* Négy nappala londoni értekeisiet előtt sével összefüggő terhüket. Ez az alibi-indok, amelynek közvetlen célja az volt, hogy Nasszert Amerika iránti hűségnyilatkozatra bírja, mely esetben az Egyesült Államok folyósította volna a kilátásba helyezett kölcsönt, sőt annak többszörösét ls, késztette azután Anglia kormányát arra, hogy elálljon az Egyiptomnak nyújtandó 15 millió 400 ezer dolláros kölcsön folyósításától. Az amerikai befolyás alatt álló Világbank szintén visszavonta 200 millió dolláros kölcsön-ajánlatét. Am amerikai lépé* kOvethesmény eiezutén csupán Angliára és Franciaországra hatottak vissza, mert Naszszer nemcsak, hogy nem volt hajlandó elkötelezni magát az Egyesült Államok irányába, hanem egyszerűen államosította a Szuezi-csatorna Társaságot és így kívánja előteremteni az asszuáni gát felépítéséhez szükséges összegéket. Az angolokat és a franciákat e lépés azért érintette különösen súlyosan, mert e két ország rendelkezik a Szuezi-csatorna Társaság részvényeinek többségével. Á csatorna társaság 800 ezer részvényéből 353.504 darab az angol kormány tulajdonában van, 32 igazgatóból álló tanácsában pedig 16 francia, 9 pedig angol. Természetes tehát, hogy az angol és a francia hajók előnyös helyzetben voltak más nemzetek hajóival szemben, ezenkívül, hogy az angolok és franciák évről évre busás hasznot zsebeltek be. Amikor azután a három nyugati külügyminiszter nagy hirtelen összeült Londonban, hogy megtárgyalja a Szuezi-csatorna Társaság államosítása következtében előállt helyzetet, kiderült, hogy Dulles nem osztja az angolok és a franciák álláspontját. Elítélte ugyan az Egyiptom részéről történt államosítást, mert — mint mondotta — „megengedhetetlen, hogy ezt a nagy nemzetközi viziutat, amelyen egy sor nemzet megélhetése múlik, egyetlen ország aknázza ki önző céljai érdekében, és hogy az 1888. október 29én megkötött konstantinápolyi megállapodás végrehajtását szolgáló vállalatot bosszúállásból megszüntetik" — nem támogatta azonban az angolok ós a franciák által felvetett fegyveres akció gondolatát. Az angol és a francia kormány elkeseredett Mfakadásokkai reagált a dullesi nyilatkozatra s kénytelen volt tudomásul venni, hogy csale saját szakállára tehet Egyiptom ellen katonai lépéseket, mert az amerikaiak az elnökválasztás előtt — de az arab országokban folytatott, népszerűségre törekvő politikájuk következtében azután sem — nem hajlandók közösséget vállalni a közéokeleti angol—francia érdekek védelmében. Am arab államok és az érdekelt országok legtöbbje nem osztja a nyugati hatalmak kormányainak azt a nézetét, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása jogtalan volt. Valójában nem történt semmi más, mint nz, hogy Egyiptom kormánya állami kezelés alá vett egy olyan közlekedési útvonalat, amely területén halad keresztül. Ehhez minden joga megvolt. A Manchester Guardian című tekintélyes angol lap is kénytelen elismerni, hogy Nasszer az államosítással nem sértette meg az 1888, évi egyezményt, amely egy szót sem tartalmaz a tulajdonjogról. Egyiptom csak akkor járt volna el törvényellenesen, ha elzárta volna a csatornát, vagy olyan intézkedéseket foganatosított volna, amelyeik következtében a csatornán átmenő forgalom szabadsága forogna veszélyben. Ilyen intézkedésekre azonban nem került, nem kerülhetett sor, hiszen Egyiptomnak érdelke, hogy a csatorna forgalma a lehető legnagyobb legyen. Az eg-iptomi kormány hajlandó a volt tulajdonosok kártalanításéra is, ami végképp kétségtelenné teszi, hogy Egyiptom eljárása a legteljesebb mértékben jogos volt. Á három nyugati hatalom véleménye szerint a Szuezicsatornának nemzetközinek és nemzetközi igazgatás alatt ájlónak kell lennie. Ilyen értelmű javaslatot terjesztenek majd az értekezleten résztvevő küldöttségek elé. A tervezet szerint egy új nemzetközi társaság alakulna, amely működtetné a csatornát és „tisztességesen" kártalanítaná a Szuezi-csatorna Társaság részvényeseit. A nyugati kormányok természetesen ismét saját befolyásuk alá kívánják vonni az új társaságot is, érdekeik védelmében és biztosításában. Nem »alósxlnfí azonban, hogy a 24 meghívott ország: az 1888-ban létrejött konstantinápolyi egyezményt aláíró országok: Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Törökország, Anglia és Oroszország, valamint Egyiptom, továbbá a csatornát nagymértékben igénybevevő országok: Ausztrália, Ceylon, Dánia, Etiópia, Nyugat-Németország, Görögország, India, Indonézia, Iralk, Japán, Üj-Zealand, Norvégia, Palkisztán, Portugália, Svédország és az Egyesült Államok képviselői elfogadják ezt a nagyon is átlátszó célzatú javaslatot. A szovjet kormány ismert nyilatkozata ugyanis rávilágított a nyugati álláspont túlságosan itf sok gyengéjére és leszögezte, hogy a nyugati határozati javaslat lényegében beavatkozás Egyiptom belső ügyeibe. Az értékezletet — mutat rá a szovjet kormány nyilatkozata — az ENSZ megkerülésével hívták össze, pedig legfőképpen az ENSZ volna illetékes, hogy döntsön a Szuezicsatorna kérdésében, A londoni értekezletre lapzártáig 22 ország jelentette be részvételét. Görögország nem vesz részt az értekezleten, Egyiptom részvétele pedig bizonytalan. Valószínű, hogy az értekezleten nagy viták és éles összecsapások lesznek ás legalábbis kétséges, hogv a nyugati hatalmaik javaslatalt elfogadják-e. „Ha az angolok és a franciák — állapítja meg az imént idézett Manchester Guardian című angol lap — bősz bika módjára törnek bo az értekezletre, Egyiptom haladéktalan megaláztatásáért ordítozva, csak ők lesznek a vesztesek". Nos, semmi jel sem mutat arra, hogy az nngoiok és a franciáik higgadtabban és tárgyilagosabban viselkednének a londoni értekezleten, mint ahogyan ezt eddig tették. Ez pedig mái szavakkal annyit jelent, hogy az értekezlet döntései — amennyiben döntésre egyáltalán sor kerül — ellentétesek lesznek azokkal a célkitűzésékkel, amelyek megvalósítását az angolok és franciák oly hőn óhajtják. PETROV1CS ISTVÁN A párt ezzel a döntéssel megszünteti azt -— a fiatal orvosok és jogászok számára 1952-ben kialakult — sérelmes helyzetet, amely abban nyilvánult meg, hogy sokan fiatal orvosaink és jogászaink képesítését és tudását a régi egyetemeken nyújtott képesítésnél és tudásnál alacsonyabban értékelték és nemegyszer bizalmatlansággal viseltettek a doktori címmel nem rendelkező orvosaink és jogászaink Iránt. A doktori cím (dr.) vissza* állítása nem érinti a tudományos minősítések 1952-ben bevezetett rendszerét. Ennek ugyanis egyik igen magas — nagy tudományos teljesítményt követelő fokozata a "Tudományok doktora* cím, s így a képesítést jelző "dr.* cím semmiképpen sem azonos a Magyar Tudományos Akadémia által "adományozott* "Orvostudományok doktora*, illetve a "Jogtudományok doktora* tudományos fokozattal; Végetért a fanévelfikészítO országos tanácskozás Szombaton a tanévelőkészítő országos értekezlet folytatta tanácskozásait. Megjelent Kónya Albert oktatásügyi miniszter, Jóború Magda, az oktatásügyi miniszter első helyettese. Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes előadásában elmondotta, hogy szeptembertől az általános iskola I— IV. osztályában 26 ezer nevelő új tanterv alapján lát a tanításhoz. Űj tankönyvekből tanul majd a legkisebb iskolások serege — mintegy hétszázezer gyermek. Az új tanterv és az új tankönyvek nagyobb lehetőséget adnak a színvonalas nevelőmunkára. Messzemenően figyelembe veszik a gyermeki életkor jellemzőit, a gyermek teherbíró képességéhez szabott tárgyi ismeretek nyújtásával, biztos alapot adnak a szaktárgyi oktatáshoz. Az új olvasókönyvekben újra megfelelő helyet kaptak a legnagyobb írók kis remekmüvei. Petőfi, Móricz Zsigmond mellet Gárdonyi, Móra Ferenc üde, kedves írásait olvashatják a tanulók. — A tanterv általában csökkentette és arányosabbá tette az ismeretanyag elosztását. — Régi kívánságnak tettünk eleget, amikor az új tantervben bevezettük a kézimunkát — mondotta befejezésük Kiss Gyula.