Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

VateSrnap, 1956. augusztus 18. 5 DÉLM'GYfiRORSZAG HADAK ¥ILLAMA /^Jtszáz esztendeje immár, ^ hogy 1450 augusztusá­ban a törökverő Hunyadi Já­nos meghalt. A * hadak villá­mát" nem fegyver döntötte le, hanem az alattomos pes­tisjárvány ölte meg néhány héttel azután, hogy világra­szóló diadalt aratott a törö­kön Nándorfehérvárnál. Hunyadi neve fél évezred •távolából is egyre fényeseb­ben ragyog. Nagy emberek, kiemelkedő történelmi sze­mélyiségek életét nem szün­teti meg a halál; példamutató életük évszázadokra hat és lelkesít. Hunyadi János már életében a török ellen küz­dők példaképe volt, halála után hősi alakja évszázado­kon át nemzedékeket buzdí­tott a hódítók elleni harcra, a nemzeti függetlenség és az emberi haladás védelmére, ötszáz esztendő nem homá­lyosította el emlékét, ellen­kezőleg: mindjobban ki­emelte példájának korokat, nemzeteket átfogó jelentősé­gét. Hunyadi korának, a XV. századnak nagy történelmi kérdése a török veszedelem elhárítása volt. A hódítók fel­tartóztatása és visszaszorítá­sa nemcsak a magyar nép­nek, hanem Délkelet-Európa minden népének elemi érde­ke volt. mert a hódítás füg­getlenségüket,' a rabló, pusz­tító, élősdi uralom puszta lé­tüket, fennmaradásukat fe­nyegette. A török veszélyel­hárításáért folytatott harc egybeesett a nemzetközi, az egyetemes emberi haladással, mert a világuralomra, a né­pek leigázására törő hódítók felülkerekedése az egész európai kultúra pusztulását eredményezte volna. Ebben állt a török elleni harc nagy­nemzeti, s egyben nemzet­közi jelentősége. Hunyadi Já­nos azért nagy történelmi ve­zéregyéniség, mert felismerte a török veszedelem végzetes voltát és egész életében küz­dött annak elhárításáért, mozgósítva minden rendelke­zésre álló erőt a nagy cél ér­dekében. Az ozmán törökök Kis­'Ateában hozták létre álla­mukat, amelyet azután soro­zatos hódításokkal gy>rs ütemben növeltek. Rövid ;dő múlva a török csapatok át­keltek az Ázsiát Európától elválasztó tengerszorosokon s a XIV. században megvetet­ték lábukat a Balkán félszi­geten. Elfoglalták Drinápolyt, a régi bolgár állam egyik központját és ide tették át szultánjuk székhelyét. Köz­ben egyre szorosabb gyűrűt vontak a haldokló bizánci ál­lam köré. Ezzel a XIV. szá­zad második felében a török veszedelem már közvetlenül fenyegette az európai népe­ket és államokat, elsősorban természetesen a balkáni né­peket. A török hatalom szí­vósan. lépésről lépésre tolta előre határait észak felé. a Duna irányába. Délkelet­Európa országaiban feudális anarchia dúlt. az egyes rész­államok. földbirtokos csopor­tok vad harcot folytattak egy­mással, s ez nagymértékben mngkönnyítette a hódítók dolgát. kyligyarország a XIV. pzá­zad elején került köz­vetlen érintkezésbe az előre­nyomuló török hatalommal. Már Anjou Lajos magyar ki­rály felfigyelt a török terjeszt kedésre és több hadjáratot vezetett a Balkánra. Másrészt azonban Lajos politikája a balkáni államokkal kancso­latban — melyekkel hűbéri fennhatóságát igyekezett ér­vényesíteni — akadályozta a törökellenes szövetség kiala­kulását. Rigómezőnél 1389-ben el­bukott Szerbia. A török ve­szélv most már egvre közvet­lenebbül fenyegette Magyaror­szágot. Portyázó török csapa­tok több ízben törtek Ma­gyarország területére. A ve­szély olyan nagy és nyilván­való volt, hogy Zsigmond ki­rály és a pártharcokban el­merült magyar uralkodó­osztály is kénytelen volt rá­ébredni a helyzet komolysá­gára. Zsigmond egy nemzet­közi keresztes sereget szerve­zett, amellyel azonban 1390­ban Nikápolynál súlyos ku­darcot vallott. A nikápolyl ság erős rokoni és személyi török győzelem Magyaror- szálakat font közte és a dél­szágra még súlyosabb követ- vidéki, Tisza-menti középne­kezményekkel járt, mint a rigómezői. A XV. század ele­jétől kezdve az ország tárva­messég között. Családjának eredete és rokonsága tette lehetővé számára, hogy a me­nyitva volt a török portyázok gyei nemesség szószólója le­előtt. II. Murád szultán gyen a főnemesi "zsarno­(1421—1451) uralomra jutá- kokkal", a bárókkal szemben. sától kezdve még súlyosabb­ra fordult a helyzet. Murádot Hunyadi János magas mél­tóságokat kapott, maga is úgy jellemzik a források, nagybirtokos báró lett, de mint veszedelmes hódítót, a egész életében megmaradt török világuralmi törekvések végvári katonának és török­egyik leghatározottabb képvi- verő hadvezérnek. Hunyadi 1439-ben került a Ettől kezdve évtizeden át, augusztusában selőjét. Alatta új lendületet vett a birodalom terjeszkedé- török frontra se. a török támadások gyako- majdnem két ribbak és erősebbek lettek. A egészen 1456 magyar feudális haderő kép- bekövetkezett haláláig har­telennek bizonyult a tainadá­sok elhárítására. Az 1430-as évektől kezdve napirenden voltak a török dúlások Ma­colt a török hódítók ellen. Nemcsak megállította a Ma­gyarország elpusztítására, meghódítására törekvő ellen­gyarország területén Szlavó- ségetj hanem diadal tó. r',áÍ?La ^ madó hadjáratban vissza is űzte az ország határaitól. A török elleni harcokban " bontakoznak ki Hu­nyadi rendkívüli katonai, folytak az égetések, az em­berrablások. Bent az ország­ban pedig teljes volt a fejet­lenség: báróuralom, anarchia, hatalmaskodás. A krónikái szerint a bárók és a többi hadvezéri képességei, ame­nagyurak "míg kölcsönösen lyekről a kortársak csodálat­kitöltötték egymáson rahlási tal emlékeznek meg, de ma­és gyilkolási kedvüket, sem az események is igazol­a hazával, sem a fenyegető tak. Szembefordult az erők veszéllyel nem törődték". összefogását akadályozó, az A legnagyobb veszély és ^SfSL^" " a legteljesebb fejetlen­ség idején tűnt fel Hunyadi János Magyarország történe­tében. "Egyetlen férfit ter­mett az a kor — írja Bon­fini — s ha az sem lett volna, ennak a szörnyű felfordulás­nak idején, senki előtt nem nyegető bárószövetségekkel. Köréje tömörültek a bárók uralmával s az ebből fakadó állandó zűrzavarral elégedet­len elemek. Hunyadi nagy történelmi érdeme, hogy osz­tálya tagjaival ellentétben, szakítva a szűk nemesi poii­EZfSSZ JtSZ ZJ&TLZS? s-s? reszténységnek is*. A Hunyadi-család eredete homályba vész. Havas-Al­földről, vagyis a román sík­ságról származtak, s valószf­farrása, legnagyobb és leg­dicsőbb katonai sikereinek titka. Népfelkelők élén har­colta ki a fordulatot jelentő győzelmeit 1442-ben, népfel­S rtörök elöl húzódtak -^tették hosszú had­Magyarországra. Hunyadi Já­nos apja. Vajk. 1409-ben már Zsigmond király környezeté­hez tartozott. Ebben az év­járatában, népfelkelők sere­gével zúzta szét Belgrád fa­lai alatt Konstantinápoly el­foglalójának, Mohamednek tón tap'taa £35' farálri Í^S í^^' adományként Vajdahunyad várát a hozzátartozó hatal­A népre azért mert és tudott támaszkodni, mert politikája ,,-.„*„„„c.+t- * — a nép érdekeit fejezte ki. A mas uradalommal együtt. Az ... , .. \ , . , , tömegek tudták ezt és bíztak Hunyadiban. Nem így a hazai nagyurak és a külföldi hatal­masságok, akik közvetve vagy közvetlenül lényegétón akadályozták helyes politiká­eddig ismeretlen és idegen eredetű család belépett a jó­módú magyar középnemes családok sorába. Az adományozás időpont­jában Hunyadi János, a ké- . ,, ... ,. , , sőbbi hős. két-három éves * megvalósításban a kato­kisgyermek lehetett, szülefé- na! f?0™1™* eredméllyei' nek kiaknázásában, Hunyadi János maximális sének pontos időpontja nem ismeretes. A gyermek Hu­nyadi János a vadregényes hadicélja a török kiűzése, Erdélyben nevelkedett.'Mély Európából való kiszorítása, nyomokat hagytak lelkében a Dél-Erdélyben gyakori török minimális hadicélja az or­szág határaitól való távol­dúlások. Látta az égő falva- tar,tása Az °fszÍg vé" kat, tudott a rabszíjon el­hurcolt asszonyok és gyer­mekek százairól, ismerte a delmének feladatát Hunya­di teljesítette, és lépéseket tett abban az irányban is, pusztítók kegyetlenkedéseit hogy a töpököt EutóPábó1 ki" A •• —í -t * u-i*. szorítsa. Ehhez azonban a és ujjongásat a feldúlt házak déIkeleteurópai népek ösz_ romjai és az elesettek tetemei felett. Későbbi ezek a gyermek- és ifjúkori emlékek megrendítő szavak­ban elevenednek meg. i T uA szefogására lett volna szük­leveieiDen gég Hunyadi magávai hoz­ta családi hagyományként a magyar—román együttmű­ködés szükségességének gon­Az ifjú Hunyadi János kü- dolatát, s ebből fejlődött ki lönböző nemes családoknál teljesített apródi. lovagi szol­gálatot, mielőtt Zsigmond ki­az események hatására a töröktől megtámadott vala­mennyi törökellenes balkáni rály udvari vitéze lett. így nép összefogásának, közö került Lazarovics István harcának nagy eszméje. Hu szerb fejedelem udvarába is. Jelentős esemény volt Hu­nyadi törökellenes hadjára­taiban, csatáiban támaszko­nyadi életében és pályájának dott a szomszéd népek se­eimelkedésében házassága, gítségére. Feleségül vette a Délvidéken Hunyadi alakja örökre be­vitézkedő Szilágyi László vésődött a magyar nép és a leányát, Erzsébetet. A házas­Képviselfii fogadónap volt szombaton délelőtt az 1. kerületi Tanács üléstermé­ben. Karácsonyi Béla ország­gyűlési képviselő fogadta délelőtt 9 órától választóit, akik javaslataikkal, {kéréseik­kel és panaszaikkal keresték fel őt. A fogadás közel dél­után két óráig tartott és ez idő alatt több, mint harminc ember kereste fel ügyes-ba­jos dolgával a képviselőt. Ka­rácsonyi elvtárs az elkövet­kező hetekben jár el a ta­nácsi és egyéb szervéknél, il­letőleg a minisztériumoknál ezekben az ügyekben. A Dél­magyarország az ügyek elin­tézésekor majd visszatér a fogadónap eredményeinek is­,mertetéséret * • szomszéd népek szívébe. A török ellen küzdő népek mind megőrizték és fenntartották, emlékét. A délszlávoknál egész mondakör fonódott nagy alakja köré. A magyarok és a szom­széd népek ma is közösen emlékeznek a dicső Hunyadi Jánosra. Hunyadi történeti alakja, nagyszerű életműve félévezred távolából is ele­ven összekötő kapocs a du­navölgyi és balkáni népek között, mert ezeknek a né­peknek a sorsa: múltja, je­lene és jövője örökre össze­fonódott. M a is mélyen igaz, amit a havasalföldi fejedelem a XV. században így fejezett ki, amidőn a török ellen se­gítséget kért: „ha nekem rossz lesz, még rosszabb lesz nektek" ... „veletek együtt igen, de nélkületek nem tu­dok megállni előttük." Végh Joachim A hatodik vasutasnapra A felszabadulás óta immár hatodszor kerül sor a vasutas dolgozók nagy sereg­szemléjére; A vasutasok e nagy ünnepén különösen át­érezzük, mit jelent a vasút nagy családjához tartozni. Ezen a napon kapják meg a munkában kitűnt vasutas dolgozók egész évi erőfeszíté­seik jól megérdemelt jutal­mát; Ha megvizsgáljuk, mi a különbség az elmúlt évek vasutasnapjai és a VI. vas­utasnap között, meg kell ál­lapítanunk: az idei vasutas­nap más politikai légkörben köszönt ránk. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eszméi, pr'ir­tunk Központi Vezetőségé­nek júliusi határozata, veila­mint az országgyűlés legutób­bi ülésszaka világosan mfeg­mutatta: pártunk és kormá­nyunk egész tevékenységét az a cél vezeti, hogy vatióra váljanak az ötéves terv ha­talmas célkitűzései, melyet: a dolgozó nép további felemel­kedését és így a vasutas <tol­gozók életkörülményeinek! a megjavulását is eredménye­zik. Űj ötéves tervünkben a vasút fejlesztése nagy súly­lyal szerepel: a szegedi MÁV Igazgatóság 8 millió forint beruházási hitelt kapott. Eb­ből az összegből több. mint 1 millió forintot 'kizárólag a dolgozók egészségvédelmének, munkakörülményei megjaví­tásának, szociális ellátottsá­gának biztosítására fordíta­nak. A vasutasok életkörül­ményeinek további javulását szolgálja az a 4,600.000 forint, amelyet bérkiegyenlítési költ­ség címén bocsátott kormány­zatunk a vasutas dolgozók rendelkezésére. A XX. kongmsezus eszméi­nek megfelelően a vasutas dolgozók napról napra érzik azt a szerető gondoskodást, amelyben kormányzatunk és egész társadalmunk részesíti őket. Ezt igyekeznek is meg­hálálni azzal, hogy nehéz, de annál szebb hivatásuk teljesí­tésében mindenkor elismerés­re méltóan példát mutatnak; A legutóbbi idők katasztrofá­lis eseményei, a földrengés, az árvíz komoly megpróbál­tatást jelentett egész népgaz­daságunknak. Vasutasaink fokozott energiával ég segíte­ni akarással siettek az elernj csapás által sújtott területeié lakosságának megsegítésére; A veszély elmúltával pedig a helyreállításához szükséges építő és egyéb anyagok gyors száiításával, valamint a meg­rongált vasútvonalak helyre­állításával Igyekeztek begyó­gyítani azokat a sebeket, amelyeket az elemi csapások okoztak* Most a közelgő őszi forga­lom idején a feladatokat jol ismerjük. A XI. vasútüzemi értekezlet, az igazgatóság ősziforgalmi tanácskozása a legnagyobb részletességgel feltárta, hogy az idei őszi csúcsforgalom alatt a fejlő­dő ipar és mezőgazdaság egy­re nagyobb mérték tón kínál­ja fei áruit szállításra és azt a meglevő járműparkkal kell lebonyolítani. A rtvegnöveke­dett feladatok elvégzése új módszeréket követel meg a vasutas dolgozóktól. Eddig is sokat tanultunk a szovjet vasutasoktól, átvettük a jól bevált tapasztalatokait és a helyi viszonyokra alkalmazva helyesen felhasználták a nagy szállítások idején: ezt a segítséget ez évben mégin­kább igénybe keli venni, a nagy őszi forgalom zavarta­lon és gyors lebonyolítása ér­dejeétón. Csak úgy lehet a szállítási feladatokat megoldani, ha a vonatok mentrend szerint közlekednek, igyekeznek a kocsiforduló idején megrövi­díteni, a kocsikat jól kihasz­nálni. A menetrendszerűség egyik fő követelménye a jo­minőségű szén, melyet derék bányászaink rendelkezésünk­re is bocsátanak a nagy for­galom idején. A kocsifordulé idejének betartásában igen komoly szerep jut a szállító feleknek. Az üzemek és vál­lalatok dolgozói a jól kiépí­tett komplexbrigád-mozgai­mon keresztül igyekeztek a vasút helyzetén könnyíteni. Különösen hozzájárulhatnak a szállító felék a vasúti ered­mények jobbátételéhez, ha szállítási terveiket reálisan készítik el. Eddig ugyanis az a tapasztalat, hogy míg az éves tervben igyekeznek ma­gukat járművekkel túlbiztos: tani, ugyanakkor havi szál­lítási terveik lényegesen alat­ta maradnak az éves terv­számoknak, A vasutas dolgozók felké­szültek az őszi forgalom lebo­nyolítására. Vlerseny lendüle­tüket fokozza az, hogy a XX. pártkongresszus hatására or­szágunkban végbement mély­reható változások találkoznak a dolgozók kívánságaival. Maguk előtt látják az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit, mely az ő felemelkedésük biztosítéka is. Ugyanakkor tudatában vannak, hogy a szállítási terv csak az ő mun­kájuk nyomán lehet valóság, ezért erejüket nem kímélve sikerre fogják vinni az őszi forgalmat, népgazdaságunk további felvirágoztatása ér­dekében* Borsodi János Harminchat vasutast tüntettek kl Szegeden Szombaton délután százá­val igyekeztek a szegedi vas­utasok a Törekvés sportpá­lyára. Ünnepi díszt öltött a sporttelep, Kiss Zoltán elv­társ, a szakszervezet területi bizottságának elnöke nyitotta meg a VI. vasutasnap sze­gedi ünnepségét. Borsodi Já­nos igazgató elvtárs, a MÁV Igazgatóság vezetője beszá­molt ez évi munkánk ered­ményeiről, hibáiról. Felhívta a vasutas dolgozók figyelmét* hogy a XX. pártkongresszus útmutatásaival pártunk Köz­i ponti Vezetőségének és az j országos vasútüzemi értekes­iet határozatainak végrehaj­tásáért dolgozzanak. Az ünnepi beszéd után az igazgató elvtárs kiosztotta a megérdemelt jutalmakat. Nyolc vasutas dolgozó ka­pott kormánykitüntetést. Ezeket a kitüntetéseket Bu­dapesten vették át dolgozó­ink. Tizenegyen kaptak „Ki­váló Vasutas", tizenhét dol­gozó pedig „Érdemes Vas­utas" kitüntetést. Igazgató­ságunk területén 90 ezer fo­rint jutalmat osztottak kl az ünnepségen, összesen 575 dolgozó részesült rendkívüli előléptetésben. A jól végzett munka után a VI. vasutasnapi ünepsége­ken családjaikkal együtt szó­rakoztak a vasutas-dolgozók. Szilád! Sándor (Folytatás a 3. oldalról) nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére törekszik, elítéli az Egyiptomi Köztár­saság, illetve bármely szuve­rén állam belügyeibe való beavatkozást. 4. A Magyar Népköztársa­ság kormányának véleménye szerint, amennyiben a Szu­ezi-csatornán való szabad ha­józás biztosítását illetően egyes államoknak még min­dig lennének aggályai, úgy a problémát tárgyalások útján kellene megoldani. A magyar kormány azon­ban kétségét fejezi ki ate­kintetben, hogy a tervezett, úgynevezett "huszonnégy­hatalmi értekezlet" nyúj­taná erre a legalkalmasabb keretet, mert az az értekezlet részve­vőit tekintve, nélkülözi a fon­tos nemzetközi problémák megoldásához szükséges egye­temességet. Szembetűnő többek között, hogy a londoni értekezletre nem hívtáit meg Magyaror­szágot, amelynek az 1888. évi Szuezi-csatorna egyezmény­ben való részességét a tria­noni szerződés 217. cikke ki­fejezetten fenntartotta, vala­mint az, hogy hasonlóképpen mellőzték az osztrák-magyar monarchia többi jogutódját, így Ausztriát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát és egyéb, a kérdésiben érdekelt államokat. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt diszkriminá­ciónak tekinti, elítéli és a leghatározottabban tiltako­zik ellene. A magyar kormány a fen­tieknek megfelelően azon a véleményen van, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete az a hivatott fórum, ahol minden, a Szuezi-csatornán és egyéb nemzetközi víziuta­kon történő szabad hajózás­sal kapcsolatos esetleges probléma megtárgyalható, békés úton, megállapodással, az egyenjogúság elve alapján megoldható. Az ENSZ ugyanis magában foglalja mindazon országo­kat. amelyek részesei az 1888. évi Szuezi-csatorna egyezménynek, továbbá azokat az országokat is, amelyek a csatornát és a többi nemzetközi víziutakat leginkább használják. A Magyar Népköztársaság kormánya bízik abban, hogy a kérdés megoldásával kap­csolatban a nemzetek közötti együttműködés és a béke ér­dekétón a politikai józanság és meggondoltság jut ér­vényre. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a fenti nyilatkozatot augusztus 11-én eljuttatta a budapesti angol, francia, amerikai és egyip­tomi követségekhez, A szegedi építőipari dolgozók nagygyűlése Pénteken délután a Fák­lya-mozi kerthelyiségében a Városi Pártbizottság és a Ha­zafias Népfront Városi Bi­zottsága rendezésében gyű­lést tartottak a szegedi épí­tőipari dolgozók. A nagy­gyűlésen Timár Mátyás elv­társ, a pénzügyminiszter he­lyettese mondott beszédet. A gyűlésen számosan szó­laltak fel a szegedi építőipa­ri dolgozók közül. Tápai Ist­ván, Kovács Pál, a Tervező Iroda dolgozója, Juhász Já­nos, Kallós Lajos több olyan megoldandó kérdést vetett fel, amely az építőmunkások munkáját, életszínvonalának megjavulását segítenék elő. A felszólalásokra Timár elv­társ részletesen válaszolt és kérte a megjelenteket, hogy az említett problémákat rész­letesen írják meg néki: sze­mélyesen eljár majd az ügyek intézésében. Alk otmány unk köszöntésére A Dorozsmai Gépállomás traktorosai kitűnő eredmé­nyeket értek el augusztus 20-ra való készülés során. Dávid József traktoros pén­teken fejezte be éves ter­vét. Ocskó Mihályra 875 hold megmunkálása volt bíz­va egész évben — az alkot­mány-műszakban 119 száza­lékra teljesítette évi tervét! Kálmán Imre ls kimagasló eredményekkel köszönti au­gusztus 20-át: 106 százalékra teljesítette már eddig évi tervét. A cséplés! Idénytervben ifj. Papp Dezső díszes — aki az országos versenyben ls részt vesz — eddig már 37 vagon gabonát csépelt el. Már megválthatók a színházbérletek A Szegedi Nemzeti Szín­ház jövő évi gazdag mű­sortervét nagy érdeklődéssel fogadták városunkban. A bér­letszervezés már megkezdő­dött és több szegedi üzemtón — a Kéziszerszámárugyir­ban, a Vasöntödében, a Tex­tilművekben, az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, a Bőröndös KSZ-nél. Hala­dás Tsz-nél és másutt számos bérletet jegyeztek elő a dol­gozók. Hétfőtől kezdve az üzemi, hivatali kultúrfelelő­sökr.él biztosított bérleteket már meg lehet váltani a kí­vánt helyre a színház pénz­táránál: délelőtt 10-től l-ig, délután 4-től 6-ig. A pénztár­nál előjegyzés nélkül is vált­hatnak bérletet a szegedi színházlátogatóik.

Next

/
Thumbnails
Contents