Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

0ÍLMHGTBR0RSZB6 Bfesárnap, 1958. atunmtus Vt A szegedi pártaktíva értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) tó javulás azonban nem megnyugtató. A dolgozóknak még ma Is kb. egynegyede cserélődik, amit befolyásol az idényjellegű vállalatok munkásfelvétele, illetve leépítése. Az év első felében 2.499 munkanap esett kl igazolatlan hiányzás miatt, amely növekedett a Konzervgyárban, a Hűtőiparban, a XI. Autójavítóban és más helyeken is. Üzemeink gazdasági és mozgalmi vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy a dolgozóknak biztonságos, egészséges, jobb munkafeltételeket teremtsenek. A Ruhagyárban szinkron-szalagok létesítésével, a Szegedi Cipőgyárban, a Szegedi Kendergvárban, a Paprikafeldolgozóban, a Szőrme- és Bőrruhagyárban és az Ecsetgyárban a már elkészült, vagv folyamatban lévő rekonstruk* clős feladatok végrehajtásával, a Textilművekben az anyagmozgatás megkönnyítésével, elektromos targonca üzemeltetésével, a Szalámigyárban szellőző berendezés biztosításával tették ezt lehetővé. Vállalataink szociális és munkavédelmi vállalásaikat is igyekeznek megvalósítani. Ez évben több helyen, mint például a Falemezgyárban és a Sütőipari Vállalatnál megépítették és használatba helyezték az öltöző-, fürdőés mosdóhelyiségeket. A pártalapszervezetek fokozottabban ellenőrzik a műszintervek végrehajtását, az újítások és ésszerűsítések bevezetését, fokozottabban támaszkodnak a műszaki dolgozókra, például szaktanfolyamok vezetésében, a népnevelők tájékoztatásában, a tudományos intézetekkel való kapcsolat elmélyítésében. A technikai színvonal fejlesztése üzemeinkben X műszaki fejlesztés fejlődését — bár fordulatot még nem értünk el — egészségesnek tartjuk. Az első negyedév végén megvizsgált 20 üzemben 440 Intézkedést terveztek, amelyből 345-öt megvalósítottak és így 2.219/m Ft-tal csökkent a termelési költség. A Szegedi Kendergyárban közel egymillió, a Szegedi Ruhagyárban 1.849/m Ft gazdasági eredményt értek el. Hasonló a helyzet még több helyen is. Az eredmények mellett azonban vannak negatív jelenségek, melyek akadályozzák, hogy széles tömegmozgalommá váljék a műszaki fejlesztés. A munkaversenyben ma sem kap még elég túrét ez a kérdés, jelezve a szakszervezetek hiányos munkáját is. A műszaki fejlesztés érdekében növelni kell az üzem dolgozóinak szakmai ismeretét; ez szintén fontos feladata szakszervezeteinknek. E téren értek már el jelentős eredményeket. A szakszervezetnek és a DISZ-nek azonban határozottabban koll kézbe vennie a műszaki fejlesztés propagandáját. A termelés szervezését is jobban munkájuk előterébe keir helyezni és hónapról hónapra ellenőrizniük kell a javaslatok sorsát, mert több helyen ma is huza-vona van az újítások elbírálásánál és bevezetésénél. Helyenként, mint például a Paprikafeldolgozó Vnllalatnál a műszaki fejlesztésre irányuló költségek biztosításánál a felsőbb szervek — iparigazgatóságok — akadékoskodnak, megadják, majd elvonják a szükséges pénzösszeget. A párt és a kormány Intézkedései — többek között a bérügyi intézkedések — segítették a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását a tervek teljesítésében. Jórészt kiküszöbölték a túlzott aránytalanságokat az egyes munkahelyek között. Helyes az a törekvés az üzemeik! többségében, hogy az anyagi érdekeltség fokazása érdekében céljutalmakat tűznek ki a minőség, az anyagtakarékosság feladatainak megvalósításáért, mint például a Textilművekben, a Ruhagyárban, az Újszegedi Kenderben, a Jutafonóban. De ez még nem oldja meg alap vetően a problémát. Egyes helyeken a dolgozók elégedetlenkednek, mert prémium-feltételeik olyanok, hogy nemigen teljesíthetők. Ez általában jelentkezik — különösen a műszaki dolgozók részéről. Amellett, hogy mi is jelezzük felsőbb szerveinknek a megoldásra váró problémákat, az igazgatók is tegyenek lépéseket ezek megoldása érdekében. Mint említettük, a dolgozók problémáival a vezetők jobban törődnek, s ez tükröződik a kollektív szerződések végrehajtásában. Emellett javult a helyzet olyan vonatkozásban is, hogy a termelési értekezleten elhangzottakat a vezetők megválaszolják és Intézkednek a felmerülő kérdésekben. Legtöbb esetben a lakáskérdéssel függne* össze a dolgozók kérdései, de sajnos, ezeket még nem minden esetben tudjuk megoldani. A munkásokkal való törődésnek abban is kifejezésre kell jutnia, hogy kevesebbet túlóráztassák a munkásokat. Vannak e tekintetben a vállalatoknak olyan problémáik, mint a tervmódosítások, profilváltozások és egyebek, azonban helyenként, mint például a Bútorgyárban, a Vágóhídon és másutt is, túlságosan túlóráztatják a dolgozókat Előfordul az is, mint például az Orvosi Műszerész KSZ-ben, hogy a dolgozókat 12—14 óráig is dolgoztatják a tervteljesítés érdekében. Ez sajnos, nem egyedüli jelenség a szövetkezeti iparban. Az is helytelen, ami előfordult a Kéziszerszámárugyárban, hogy a tervteljesítés érdekében műszaki dolgozók társadalmi munkában 30—40 órát dolgoznak egyfolytában. Az ilyen dolgokért vezetőinknek nagyobb felelősséget kell érezniök. Többet keU a dolgozók között élni és tanulmányozni véleményüket, hangulatukat és orvosolni kell jogos és megoldható kívánságaikat. A vczfiÍN problémái Dolgozó népünk tudatában van az ország teherbíró képességének és nem állít fel olyan követelményeket, amelyeket egyelőre nem tudunk teljesíteni. De vannak olyan igények, amelyek megoldhatók. A Központi Vezetőség határozottan megköveteli, hogy a megoldható, jogo? problémákat — ha kell, felsőbb segítséggel ls — oldjuk meg. Ne várja senki, hogy majd a miniszter, vagy a Központi Vezetőség valamelyik tagja lejön és elintézi helyettünk a problémákat. Azért vagyunk mi,*hogy amit lehet, magunk végezzünk el. A Központi Vezetőség határozatai és a kormány intézkedései nyomán bizonyos javulás tapasztalható az igazgatók jogkörének kiszélesítésében. A Len-Kenderipari Igazgatóság például az eddigi havi béralapmérés helyett, negyedéveset vezetett be. Az eredmények mellett azonban még sok a megkötöttség és a bürokrácia, mely csökkenti a vállalatok önállóságát. A Délrost Vállalattal például tervet készíttetnek, de mégsem azt hagyják jóvá, hanem azt kell teljesíteni, amit a minisztérium megszab. Véleményünk szerint a felsőbb szervek a Központi Vezietőség idevonatkozó határozatát vontatottan hajtják végre. Semmi észrevehető javulás nem tapasztalható például a Falemezgyár, a Gyufagyár, a Vasöntöde irányító szervei részéről. Nálunk is nagy aktivitási, váltott ki az ötéves terv vitára bocsátása. Különösen vitatottak voltak az életszínvonal emelésével, a szociális, kulturális, a különböző szakirányítás bürokratikus munkájával, az igazgatók jogkörének bővítésével, az egyetemek fejlesztésével, az oktatási és egyéb feladatokkal foglalkozó kérdések. Ennek eredményeként mintegy 700 javaslatot küldtek hozzánk, amelyek szakemberek segítségével elbírálásra és továbbításra kerültek felsőbb szervekhez. A beadott javaslatok kb. 70 százalékát megvalósíthatónak tartottuk a közeljövőben, vagy a következő tervidőszak idején. A fennmaradó 30 százaléknak kb. fele többször előforduló hibákat, a másik fele csak általános dolgokat vetett fel, például a csatornahálózat, a gáz- és vízszolgáltatás megjavítását. Ezeket azért a helyi tervezésnél feltétlenül figyelembe kell venni. Vállalatainknál munkaügyi kérdésekben több helyen tapasztalunk az igazgatók részéről törvénysértéseket, amelyekre pártszervezeteinknek és az egyeztető bizottságoknak jobban fel kell figyelniök A Szikvízüzemben például az egyik nődolgozót az igazgató utalvány nélkül akarta túlóráztatnl. A dolgozó körülményeire való hivatkozással nem vállalta a túlórát, mire azt a választ kapta, hogy menjen be a munkakönyvéért. A dolgozó be is ment, s bár a felmondásra nem volt ok, az igazgató elvtárs a munkakönyvet „hozzájárulás'' bejegyzéssel kiadta. A dolgozó panaszt emelt az egyeztető bizottságnál és az eredeti munkakörbe viszszahelyezték. Egy másik eset: a Ruhajavító KSZ-ben béralap-túllépés mutatkozott. Erre az egyik javítórészlegnél — hogy a béralap-túllépést megakadályozzál!: — egy-egy darab munkadíját 10 forinttal csökkentették, ami havi 120—130 Ft keresetcsökkenést jelentett, s ez jogos elégedetlenséget váltott kl a dolgozókból. Vajon hol élnek egyes vezető elvtársaink? Vagy megfeledkeztek arról, hogy ők is munkások voltak? Éppen elég bajunk származott többek között ebből is, hogy így bántunk el sok emberrel. Ha eddig nem is, de most már, a KV határozata után, erélyesen számoljuk fel ezeket a káros módszereket. A legjobb és leghatározottabb módszer a nevelés. Igaz, hogy nehezebb, de emberibo, ezért azt a módszert kell előtérbe helyezni munkánkban. A pártbizottság és a pártszervezetek többsége helyesen állította munkája középpontjába a gazdaságos termelés szervezését, a dolgozók mozgósítását. Pozitívan kell értékelni, hogy ezt a feladatot igen sok pártszervezet a bővülő szakismeretek alapján egyre önállóbban, bátrabban, sokoldalúbban oldja meg. A helyi ipar fejlesztése Szegeden az utóbbi időben jelentkezik — különösen idősebb és női munkaerőkben — bizonyos részleges munkanélküliség, melyet adottságaink figyelembe vételével a lehető legsürgősebben meg kell szüntetni. A városi pártbizottság, látva a problémát, tanácsszerveinknek olyan feladatot adott, hogy sürgősen dolgozzanak ki olyan tervet, amely a helyi ipar fejlesztését szolgálja és megvalósítása során csökkentjük a részleges munkanélküliséget. A tervezett intézkedések megvalósítása lehetővé teszi, hogy már ez évben kb. 200 dolgozónak, 1957-ben pedig további 450 dolgozónak biztosítunk munkalehetőséget. E tervek alapján valósul meg a közeljövőben az Élelmiszeripari Melléktermákés Hulladékfeldolgozó Vállalat, mely ez évben 70 dolgozót foglalkoztat. A Szegedi Seprűgyár új üzemrészeként megindul a Vágóhíd melléktermékéből származó sörtefeldolgozás, mely szintén 40 —50 munkaerőt igényel. Tovább bővül a kosárüzem, s még ez évben mintegy 80— 100 fővel megkezdi működését. A csökkent munkaképességű és női munkaerők részére új, vegyes ksz alakul, melyben kb. 50 fő nyer elhelyezést. A helyi lehetőségeken túl az egyes minisztériumok népgazdasági beruházásaiból rekonstrukciót hajtunk végre néhány nagyobb üzemünkben, mint például a Szegedi Kenderben, a Paprlkafeldolgozóban, a Kozervgyárban. Az Újszegedi Kender farost-üzemrésszel bővül, s ez szintén segít munkaerő-problémáink megoldásában. Iparunk Szegeden ls jelentős eredményeket ért el az első félévben. Ez összefügg pártszervezeteink egyre javuló munkájával. Pártszervezeteink vezetőségei az egyre bővülő szakmai ismeretes birtokában igen tárgyilagosan, megfontoltan, a párttagságra, a dolgozókra, a különböző rendezvényeken elhangzott bírálatokra, észrevételekre és javaslatokra támaszkodva, igyekeznek megvalósítani az üzem sajátos jellegéből fakadó operatív pártmunkát. Már nemcsak a szervezeti élet megjavítására való törekvés jellemző munkájukra, hanem ezzel összefüggően a gazdaságos terme • lés biztosítására összpontosul tevékenységük és mindinkább ez kerül előtérbe. Az elért eredményekért köszönetet mondunk mindazoknak a párttagoknak, pártaktivistáknak, gazdasági funkcionáriusoknak és nem utolsósorban dolgozóinknak, akik jelentős munkát végeztek abban, hogy Szeged ipara az első félévben ezeket az eredményeket elérte. Bízunk abban, hogy az elért eredményekre építve, a második félévben is hasonló, vagy még jobb eredményeket érünk el. nak, megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett. Ezt a következő intézkedések is bizonyítják: Növelni kell a termelőszövetkezetek önállóságát úgy is, hogy a kötelező kenyérgabona-területen kívül azt termelhetnek, ami számukra leggazdaságosabb. Egyetlen szervnek sincs beleszólási joga, hogy ezt, vagy azt termeljen a tsz, ezt eldönteni a tsz-ek vezetőségének és tagságának önálló joga. A termelőszövetkezetek által eddig felvett rövid- és középlejáratú hiteleket még ebben az évben hosszúlejáratú hitelekre változtatják át. Azok a tsz-ek, amelyek teljesítik az állam iránti kötelezettségüket, mentesülnek a forgalmi kötöttség alól, ami azt jelenti, hogy az eddigi 30 kilométeres távolság helyett, az ország bármely területére szállíthatják termékeiket. Amelyik tsz-nek a gazdasági helyzete már megengedi, vásárolhat gépkocsit, Zetor-traktort, 25-ös univerzál gépet. Ezeket főleg a jövő évben, amikor ki tudják elégíteni a szükségleteket. 1957-ben a tsz-ek építőanyagszükségletét nem a minisztérium osztja szét, hanem a helyi földművesszövetkezet, ezáltal gyorsabb és biztosabb lesz az anyagbeszerzés. Módosítják a minta-alapszabályt, hogy a tsz-ek valóban önállóan gazdákodhassanak. A jövőben egyetlen vállalat sem kényszerítheti a tsz-eket áruik felvásárlására. A belépő dolgozó parasztnak ezentúl nem 4 év alatt fizetik ki a bevitt jószágait és gazdasági felszerelése után a járandóságot, hanem a 25—30 százalékát a szövetkezeti alap levonása után egy összegben, a belépést követően, illetve az első ívben. A" tsz-ek se* géd-üzemágakat létesíthet* nek, például tejfeldolgozót, szeszfőzdét, terményárusító helyet stb. Ez is hozzájárul a munkaerő egyenletesebb felhasználásához. És végül: a tsz-tagok nyugdíjrendezésének ügyét, több, mint való* színű, állami intézményes úton oldják meg. Ezen most dolgoznak és kb. októberben jelenik meg a rendelkezés. Ezek az Intézkedések meg* adják az alapot ahhoz, hogy a tsz-ek még jobban megerősödjenek, erőteljesebben ha* ladjanak a fejlesztés útján, hangsúlyozva természetesen a szigorú önkéntességet. Munkánkat elősegíti az ljj hogy az elmúlt évek súlyos hibáit Szegeden is igyekez* tünk jóvá tenni és nagyrészt már jóvá is tettük. Vissza* adtuk a becsületét azoknak a középparasztoknak, akik annakidején, a dogmatlzmusból és a túlkapásokból ere* dően kuláklistára kerültek. Szegeden összesen 90 olyan középparasztot rehabilitál* tunk akiket vagy azért minősítettünk kuláknak, mert földjük kataszteri tiszta jövedelme elérte a megszabott határt, vagy azért, mert nyers őszinteséggel mondta meg a véleményét. Ezek az Intézkedések — a dolgozó parasztokkal megtárgyalva — jó hatást váltottak ki és növelték bennük a bizalmat a párt, a kormány, « tanácsok iránt. A Központi Vezetőség határozata megszabja, hogy a mezőgazdaság 1955—1960-ban összesen 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a tsz-ek mellett az egyéni gazdaságok támogatása, és Szegeden is minden lehetőséget figyelembe véve, segíteni kell őket. Erősíteni kell a dolgozó parasztok közötti agitációs munkát Mezőgazdaságunk helyzete és feladataink A termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztság általánosságban helyesli a Központi Vezetőség határozatát. De még sokan vannak olyanok, akik nem olvasták, vagy csak hallottak róla valamit. Ebből az a tanulság, hogy nemcsak az üzemi munkások, az értelmiségi dolgozók, hanem a dolgozó parasztok között is sokkal erőteljesebben rá kell térni a határozat megmagyarázására, hogy ezek a valóban erőt és bizakodást adó határozatok, ne holnap, vagy holnapután, hanem még ma éreztessék gyümölcsöző hatásukat, hogy mindenütt teljes erővel kibontakozhassék az alkotó munka. Szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk munkamorálja általában jónak mondható, de egyik-másik tsz-ben nincs minden rendben. Az Alkotmányban, a Haladásban, a Szabadság Tsz-ben például a tagságnak kb. 30 százaléka nem dolgozik elég fegyelmezetten. Ennek okát elsősorban a gyenge vezetésben látjuk. Úgy gondoljuk, hogy az öntudatosabb tagokra támaszkodva, nagyobb rendet és fegyelmet kellene tartani éppen a tagság nagyobb anyagi jövedelme érdekében. Ez a még kívülálló parasztok megnyerése szempontjából is fontos, mert sok kívülálló kis- és középparaszt azért nem lép be, mert látja és hallja, hogy néha-néha milyen torzsalkodás folyik egyes tsz-tagok között. Termelőszövetkezeti mozgalmunk további perspektívájáról beszélve mindenek előtt utalni kell a Központi Vezetőség határozatára, amely félreérthetetlenül kimondja: a Központi Vezetőség határozottan síkraszéll a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításáHa Szegeden értékelni akarjuk a tsz-mozgalom jelenlegi helyzetét, sajnos, abban az egy szóban foglalhatjuk össze, hogy: stagnál. Januártól június 31-ig 237 család, 673 kh.-dal lépet be, azóta viszont egy kezünkön megszámlálhatjuk a belépőket. Ez elvtársak, nem jól van így. Azt mondják egyesek, hogy nehéz meggyőzni a dolgozó parasztokat. Mi ís azt mondjuk, hogy nehéz. De szó sem lehet arról, hogy emiatt lemondjunk a mezőgazdaság szocialista átalakításáról. Az első félév azt bizonyítja, hogy lehet eredményt elérni, csak a vezető funkcionáriusok aprajanagyja is menjen ki a kerületekbe. Ebben a tekintetben még baj van, vagyis a termelőszövetkezetek fejlesztésében sok kommunistából még hiányzik a kellő felelősségérzet. Szeged kommunistái jól tudják, hogy a hús, a zsír és a gabona kérdését a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fogja megoldani. Ha PZ így van, akkor a termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagsággal összefogva menjünk ki a parasztokhoz, nem holnap, hanem még ma. Azok a kedvező intézkedések, amelyeket az előbb ismertettünk, olyan érvek, amelyek megkönnyítik a meggyőző nevelőmunkát. Itt kell beszélni arról, hogy a III-as típusú tsz-eket fejleszszük erőteljesen, de nem mindenáron. Módot kell adni arra is, — ha egyes parasztok úgy akarják —, hogy az egyes típusúba lépjenek be, vagy ha újat akarnak alakítani, segíteni kell őket ebben is. Végrehatjóbizottságunknalc az a véleménye, hogy miután az aratás-cséplés nagy munkája befejeződött és aa őszi betakarításig lényegében nagy munkák nincseneki erőteljesen hozzá kell fognunk az agitációhoz. £Jeg kell ragadni ezt a másfélkét hónapot arra, hogy ki* menjünk a parasztok közé és az önkéntesség szigorú elve alapján győzzük meg őket a helyes útról. Néhány szót még a falus! osztályharcról. A Politikai Bizottság világosan meg* mondja, hogy falun sem szűnt meg az osztályharc. De nem szabad semmiféle törvénysértést elkövetni a kulákokkal szemben sem? hanem politikailag kell őket elszigetelni. Nem szabad megengedni nekik, hogy uszítsanak termelőszövet* kezeteink és népi demokrá* ciánk ellen. Ha mégis uszí* tanak, ilyen esetekben továbbra is a törvény szigorával kell fellépni. Ne csak szavakkal becsüljük meg az értelmiséget A Központi Vezetőség ha- elemzését és ezzel kapcsola* tározatában nagy figyelmet tos határozatát. Tapasztalatordit az értelmiség helyze- taink alapján szilárd megtére, megbecsülésére, munkakörülményeinek megfelelő biztosítására, általában a velük való foglalkozásra. Ebből következően pártbigyőződésünk, hogy Szeged értelmisége a jövőben még erőteljesebben kész latbavetni minden tudását és ere* jét a Központi Vezetőség haj?uuui ícuveiKezoen partDi- , - ° zottságunknak, alapszerveze- tározatainak végrehajtásáért. • rí . , „. Amolloft • £ • teinknek is behatóbban kell tanulmányoznia az értelmi Amellett, hogy érteimisé* günk zöme helyesli a Köz* ség sokoldalú problémáit és ponti Vezetőség határozatát banlteSzegeedenZaz 6s aktívan ^működik en* merve egyöntetűen és hatá- Ltot ncÜHIÚ rozottan kimondhatjuk: ér- észlelhető vátelmiségünk többsége helyes- Ú kf áílásporit is, hogy a H ós örömmel fogadja a Köz- ba éroZatot tehát a párt szaporái Vezetőségnek a politi- vamak es tettemek ^ysége kai helyzetről adott mél> (Folytatás a 3. oldalonJ