Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-30 / 204. szám

VTL'AG PROLETÁRJAI EGYESÜL'JETEKl ülést tart az MDP Csongrád megyei Bizottsága A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága augusztus 31-én, pénteken délelőtt 9 órakor kibővített ülést tart Hódmezővásárhelyen, a Pártoktatók Házában. Az ülé­sen a Közponi Vezetőségnek az értelmiség helyzetéről szóló határozata alapján megvitatják a Csongrád megyei értel­miség problémáit. Ezt a munkát hosszas előkészítés előzte meg. A pártbizottság tagjai vezető értelmiségiek bevonásá­val tanulmányozták az értelmiség helyzetét a megyében. Az alaposan előkészített vitára a megyei pártbizottság kö­zel száz vezető értelmiségit is meghívott. , ; , j_ ; 6 KÍ Bővítsük az üzemi bizottságok hatáskörét! A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításaiban ezt olvashatjuk: „A dolgozók életkörülményeivel kap­csolatos kérdéseket a miniszterek csak az érintett szak­szervezetekkel egyetértésben szabályozhatják." Ez azon­ban csak a Szakszervezetek Országos Tanácsát érinti és sehol sincs olyan rendelet és olyan gyakorlat, misze­rint ez a kölcsönösség az üzemek gazdasági vezetőire és az üzemi bizottságaira is vonatkoznék az ott előbuk­kanó vitás munkavédelmi, szociális- és kulturális, vagy éppen bérkérdésekben; Miután az állami és társadalmi élet demokratizáló­dása során felismertük az üzemek nagyobb önállóságra, az igazgatók szélesebb jogkörre való törekvésének cél­szerűségét, gondolnunk kell a szakszervezetek, az üzemi bizottságok hatáskörének növelésére is. Egyszó­val: a termelés színhelyén, az üzemekben és intézmé­nyekben is szélesebb alapokra kell helyezni a dolgozók anyagi és szellemi érdekvédelmét, a munka társa­dalmi ellenőrzését és megszervezését. Erre szükség van azért is, mert a dolgozó ember a szakszervezet tevékenységét azon keresztül ítéli meg, hogy mit tesz a dolgozók munka- és életkörülményei­nek javítása érdekébea Ha anyagi sérelmet, ká­rosodást érez, az üzemi bizottság ajtaján kopogtat, s ha ott meghallgatják és elintézik problémáját, ez növeli a szakszervezet tekintélyét. Tehát az élet, az egészsé­ges demokratizálási folyamat követeli: bővítsük az üzemi bizottságok hatáskörét. Van erre mód és lehető­ség, anélkül is, hogy megsértenénk a felelős gazdasági vezetők jogkörét; 1 ! r i - j.-;s j Néhány szegedi üzemben, például a Ruhagyárban, az üzemi bizottság tétlenül nézte — egyebet nem is tehe­tett —, hogy jogtalanul és igazságtalanul bocsátottak el egy dolgozót. Mit tehetett volna a Konzervgyár üzemi bizottsága a dolgozók keresetének igazságtalan megrö­vidítése ellen a selejt miatti pénzlevonások alkalmá­val? Az Újszegedi Kender-Lenszövőben arról pa­naszkodott az egyik dolgozó nő, hogy üzemrészében nem helyes a prémium feltételek meghatározása. Jelen­legi hatásköre mellett nem képes ezen segíteni az üze­mi bizottság. A példák felsorolása mellett az üzemi demokrácia ki­szélesedése előjeleinek tekinthetjük: erőteljes törekvé­sek élnek az egyes szakszervezetekben arra, hogy az üzemi bizottságok ilyen és hasonló esetekiben nagyobb hatáskört kapjanak. Rajtuk keresztül pedig a munká­sok is közvetlenebbül részt vegyenek az üzemi élet irányításában és ellenőrzésében. Számtalan módja és lehetősége van az üzemi bizottságok hatásköre növelé­sének, — hogy csak néhány példával éljünk: egyes kérdésekben a munkásgyűlésekniek, illetve szakszer­vezeti gyűléseknek határozathozatali és döntési jogot kellene adni, nevezetesen a kollektív szerződések meg­kötése, a tervenfelüli nyereség és az igazgatói alap felhasználósában. Az Üzemi Tanácsnak az üzemi élet demokratizmusa követeli azt a jogot, hogy dönthessen a kollektív szer­ződések évközbeni módosításáról, a lakásépítés és la­káselosztás kérdésében, a prémium feltételek módosí­tásában és egyéb szociális kérdésekben. Az üzemi bi­zottságnak meg kellene adni a jogot ahhoz, hogy idő­közönként beszámoltassa a gazdasági vezetőt a terme­lésről, a béralap felhasználásáról, az önköltség ala­kulásáról, a munkavédelem és munkósellátás kérdé­seiről — hatáskörét növelni kellene az üzemi bérügyi intézkedésekben, a bérezési formák esetleges megvál­toztatásában, munkások felvétele és elbocsátása ügyé­ben, alacsonyabb, vagy magasalbb beosztásba helyezés* ben és egy sereg más munkavédelmi kérdésben. Jó lenne, ha a SZOT legközelebbi plénuma ilyen vonat­kozásban is határozatokat hozna Jelentkeztek a dolgozók részéről olyan igények, ame­lyet a párt egyetértése és helyeslése mellett a szakszer­vezeteknek kell kielégíteniök. Ennek alapján a SZOT foglalkozik a 48 órás heti munkaidő betartása mellett — ahol erre lehetőség van — az 5 napos munkahét be­vezetésének gondolatával. Ha a dolgozók úgy kívánják majd, olyan munkahelyeken, ahol erre lehetőség van, ezt az üzemi bizottságoknak kell keresztül vinniök. Ügy gondoljuk, hogy a szakszervezetek — különösen az üzemi bizottságok — hatáskörének növelése vissza­adná az egy idő óta lebecsült szakszervezeti munka méltóságát és a szakszervezet tevékenyebben gyakorol­hatná két elsődleges feladatát; a dolgozók politikai nevelését és anyagi, szellemi érdekvédelmüket. Az üzemi élet demokratizálásának feladatában a szakszer­vezetekre nagy szerep jut és nem lelhet vitás, hogy ezt a szerepüket csak úgy tudják betölteni megfelelően, ha a demokratizmus gyakorlásának legszélesebb színterévé válnak az üzemek életében, ha hatáskörüket kibő­vítjük. A Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának nyilatkozata a Német Kommunista Párt betiltásáról Moszkva: A Német Kom­munista Párt betiltásával kapcsolatban a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága az alábbi nyilatkozatot adta kl: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága a Német Kommunista Párt betiltását népellenes lé­pésnek tekinti, amely lábbal tiporja a német nép elemi jo­gait és szabadságjogait és célja a békeszerető erők el­nyomása, az európai népek biztonságát fenyegető agresz-' szív német militarizmus fo­kozása — hangzik a nyilat­kozat. A Német Kommunista Párt betiltása határozott elítélésre talált az egész világ közvéle­ményében, mert ez olyan lé­pés. amely a nemzetközi fe­szültség fokozódására vezet. Ez a lépés arra kötelez bennünket, hogy a világ köz­véleménye előtt kijelentsük: a nyugat-németországi ható­ságok eljárása ugyanabban az irányban vezet, amelyből a németországi fasiszta rend­szer bevezetésével kapcsola­tos események kibontakoztak. Nyugat-Németország kor­mánykörei most ugyanarra az útra léptek, amelyen a német nácizmus haladt. A nyugatnémet militaris­ták azzal, hogy elsősorban a Német Kommunista Pártra mértek csapást és az összes többi demokratikus szervezet létét veszélyeztetik, rá akar­ják kényszeríteni a német né­pet, hogy engedelmes eszköz legyen az új háború megszer­vezőinek kezében. Tudják meg az.onban a Hit­ler nyomdokain haladó né­met militaristák és revansvá­gyók, hogy a történelem nem ismétlődik meg. Ma teljesen más a történelmi helyzet. A népek sokat tanultak a má­sodik világháború keserű ta­pasztalataiból. Óriási, legyőz­hetetlen erővé vált a szocia­lista világrendszer, amely a Szovjetuniót, a nagy Kínai Népköztársaságot és a többi szocializmust építő országot egyesíti A szocializmus épül Németországnak is abban a részében, ahol megszilárdult és sikercsen fejlődik a Né­metország történelmében első munkás-paraszt állam: a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Az SZKP Központi Bizott­sága felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a nyugatnémet ha­tóságok terrorista intézkedé­sei durván lábbal tiporják a Hitler-ellenes koalícióban részt vett hatalmak egyön­tetű határozatait, amelyek le­szögezték, hogy Németország demokratizálása Németország háború utáni felépítésének legfontosabb feltétele. A kommunista párt betil­tásával a nyugatnémet kor­mány ismét bebizonyította, hogy ellenzi Németország új­raegyesítését, a két német állam közeledése cs tárgyalá­sai útján. A Német Kommunista Párt betiltása meggyőzően bizo­nyítja, hogy a nyugatnémet kormánykörök Németország egységét nem békés úton, ha­nem erőszakosan, új háború útján akarják helyreállítani. A nyugatnémet hatóságok önkénye és törvénytelen lé­pései azt bizonyítják, hogy a háború és a revansvágy erői­nek célkitűzései ellenkeznek a békés közvéleménnyel, amely határozottan a béke és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésének politiká­ját követeli. Kétségtelen, hogy a kom­munista párt betiltása csu­pán az első lépés az önkény útján azokkal a más pártok­kal és szervezetekkel szem­ben, amelyek valamilyen ok­ból kifolyólag nincsenek ínyé­re Nyugat-Németország je­lenlegi kormányzóinak. Ezért hibát követnek el azok, akik hallgatva túlteszik magukat a nyugatnémet kormánynak a Német Kommunista Párt ellen irányuló antidemokra­tikus eljárásán. Nem szabad megfeledkezni Németország közelmúlt történelmének sú­lyos tanulságairól. Ma betil­tották a Német Kommunista Pártot, holnap ugyanez tör­ténhet más pártokkal és szer­vezetekkel is. Erre mutat a Német Szövetségi Köztársa­ságban működő reakciós és militarista körök cselekede­teinek logikája. A nyugat-németországi re­akció demokráciaellenes had­járata azt tanúsítja, hogy Né­metország fölött újra feltűnt a fasizmus baljós árnyéka. Ezért mindenkinek, akinek drága a béke, a demokrácia és a nemzetközi együttműkö­dés ügye, aki nem kívánja a német fasizmus újjáéledését, határozottan fel kell lépnie az ellen a támadás ellen, ame­lyet a német reakció intézett a német népnek a békéért és demokratikus szabadságjo­gaiért harcoló élenjáró kép­viselői ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga kijelenti, szilárd meggyő­ződése, hogy a német nép nem lép arra az útra, amely­re a rea.kcip és a háború erői próbálják taszítani. Reméljük — folytatja a nyilatkozat —•, hogy a német munkásosz­tályban lesz olyan erő, hogy nem engedi megismétlődni a múlt végzetes hibáit. A né­met munkásosztály maga köré tudja tömöríteni a né­met nép becsületes, haladó erőit annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Nyu­gat-Németország a fasizmus és a háborús kalandok útjára sodródjék. Az SZKP Központi Bizott­ságának meggyőződése, hogy a német kommunisták, népük valódi érdekeit védelmezve, a német nép valóban demok­ratikus rétegeivel egyetem­ben továbbra is önfeláldo­zóan fognak harcolni Német­ország fejlődésének békés, demokratikus útjáért. Ebben a harcban mindig a szovjet nép és a világ halaaó erőinek forró együttérzésére és támo­gatására találnak. 7-étmit£iÁ dfcútdd áCfitií ütmetÜidn-ali A Szegedi Seprűgyár­ban már tízszer. annyi dolgozó készíti a külön­féle cirokseprűket, mint öt évvel ezelőtt. Évről évre jobb minőségű árut készítettek, s ezért kizá­rólag, innen .kerül ex­portra ilyen takarító­eszköz; A külföldi megrende­lők, minden igényét igye­keznek jól kielégíteni. Az Amerikai Egyesült Államokba színes eirok­részű kis seprűket kér­tek. A kívánságnak meg­felelően most ez év vé­géig csaknem félmillió zöld és lila ruhasepríit készítenek, fényes fém­kupakos nyéllel. Svájc részére natúr­fehérnyelű nagy seprűt kell gyártani: Ezért fel­vették a kapcsolatot a Szegedi Tudományegye­tem kutatóival, akik ki­kísérletezték a hidrogén szuperoxidos fafehérí­tési eljárást. Így az üzem az év végéig Svájcba tudja szállítani a 400.000 fehérnyelü sep­rűt, I ' i. Uj termésbő! őröl már paprikát a malom A szokatlanul meleg nyárutó meggyorsította a. paprika érését; Szeged környékén lassan még­kezdődik a p'aprikaszüret. A Fel­dolgozó Vállalatnál azonban már egy malom az új termést őrli. Mintegy két héttel ezelőtt vá­ratlanul érkezett az első szállít­mány, a szőregi Petőfi Tsz Se­bők-brigádja hozta augusztus 18-án. Pár nappal később vagon­lételekben érkezett a piros pap­rika Csongrád megye északi vidé­keiről. Ügylátszik, itt már-már jobban értenek a termeléshez, mint Szeged környékén. Koráb­ban szüretelnek, s többet ter­melnek. Ez bizony egy kicsit el­gondolkoztató éppúgy, mint a tavalyi eset, amikor a Békés megyei nngyszénási Dózsa 1 sz termelt holdankénti átlagban leg­több elsőosztályú paprikát. Térjünk azonban újból vissza az üzembe, a szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalathoz, ahol már az előérlelt paprikát csipedlk az asszonyok, az új száritógépek segítségével egy malom is meg­kezdte az őrlést. Az új paprika szine szép, zamata jó, csak illa­ta szokatlan még. Néha két zseb­kendőt is elbasznál az ember ilyenkor, üzem induláskor és a sok tüsszögéstől megfájdul a torok. Ez azonban a legkevesebb baj, a szóbeszéd azt tartja; a szegedi paprikának még a szaga is gyógyszer. Hogy ez. mennyire igaz, nem vizsgáltuk meg. az azonban biztos, hogy a feldolgo­zásnál keletkező por kapsaicint is tartalmaz és ebből számos gyógyszer készíthető. Az is igaz, hogy ez évben már kevesebb ember szeme lóbbad könnybe, ha véletlenül kézzel megdörzsöli, mint tavalyi mert ''i..- \ t ' i . az llzem modernebb lelt, korszerűbb a termelés. A beru­házás — közel 3.millió forint — jó helyre került. Az új szárító üzemrész megépítésére, s beren­dezésére 1 millió forintot ' köl­töttek. Az új üzemrész már-már kész, s ha megkezdődik a nagy kampány a szárítókapacitás megkétszereződik. A két meleg­szárító, melyet .a Szellőző Művek gyártott, rövidesen megérkezik; s megkezdik beszerelését. Az 50 darab fűzőgépet augusztus 31-re várják. A röszkei telepen ma­holnap megkezdődik a szárítás, az új szárítógép itt is megkezdi a munkát. A két új iparvágány már kiállta a próbát, mindket­tőn érkezett paprika a Feldolgo­zó Vállalathoz. Az új kazán első gőznvomási próbáját kedden tar­tották meg, s az sikerült. Így a közel 2 millió forintos költségen épült új kazánház nemsokára le­hetővé teszi korszerű gépek be­állítását a paprika feldolgozásá­ban. A számos új létesítmény mel­lett szólnunk kell az itt előfor­duló hibákról is, melyek késleltetik a feldolgozás megkezdését. : A régebbi tervek szerint szeptember 12-én indult volna az üzem teljes kapacitással. A paprika korai érése azonban megköveteli — ezt külföldi ve­vőink is igénylik —, hogy az üzem már szeptember elején Szeptember elsején kezdődik az új tanév sa. Szegeden szeptember el­sején a Ságvári-gimnázium­ban fél 10, az Erdészeti Tech­nikumban 10, a többi közép­iskolákban és technikumok­ban pedig 9 órakor lesz a tanév ünnepélyes megnyitá­sa. Az oktatás­ügyi miniszter endelete ér­elmében is­koláinkban j szeptember 1­én lesz az új tanév ünnepélyes megnyitá­megkezdje a munkát. Így az indulást szeptember 10-re tűz* ték ki. Az épületek vakolása, tisztítása az új üzemrész padot zatanak betonozása, az udvar aszfaltozása és egyéb apró-csep­rő dolgok azonban kérdésessé teszik a terv valóraváltását. A Csongrád megyei Építőipari Vál­lalat az üzem többszöri tiltako­zása ellenére sem hajlandó ko­moly szakembereket küldeni a munkák befejezéséhez. Az itt lé­vő ipari tanulók viszont nem sok vizet zavarnak, legtöbbször tét­lenül töltik a napot. A próba­gyártás egy kicsit felrázta őket; hisz néhányan máris panaszkod­nak: kibírhatatlan ez az erős sza g. Lassan benépesül az üzem, a molnárok, gépkezelök felhagy­nak az udvar kövezésével, ki-ki saját munkáját látja el. Ila va­laki beszél velük, egy vélemé­nyen vannak: no csakhogy vég­re elérkezett ez a nap is. Nem panaszkodnak ők a szemet C6ípő, torkot maró illat miatt, sőt azt mondják: ez az igazi egészség, többet ér ez mindennél. Igazuk­ban nem lehet kételkedni. (f) Mrgnyílt a nemzetközi diákkongressza* Augusztus 26-án Prágában megkezdődött a IV. nemzet­közi diákkongnesszus. A kongresszust Szukhandu Ma­zumdar, a Nemzetközi Diák­szövetség alelnöke nyitotta meg, majd Gulinski, Prága város polgármesterhelyettese rövid beszédben üdvözölte a kongresszus részvevőit. A I csehszlovák ifjúság nevében Vecker, a Csehszlovák Hiú­sági Szövetség központi bi­zottságának elnöke köszon­i tötte a diákság képviselőit.

Next

/
Thumbnails
Contents