Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-30 / 204. szám

9ELMBGYBR0RSZBG Mi történt a külpolitikában ? A Szovjetunió kormányának hivatalos álláspontja: lámog alja a szuezi kérdfts rendezését célzó indiai javaslatot Psfltörtffk, 1958. ingumlus 89. ' LONDONBAN arra számítottak, hogy Nattzcr kifeni választ ad aa ötös bizottság tárgyalási felhívására. Éppen ezért az angol fővárosbOh bizonyos fokig meglepetést keltett, hogy az egyiptomi elnök kifejezte tárgyalási készségét a szuezi kérdéssel kapcsolatban. Amint megérke­zett Nasszer válasza, Menzies, ausztráliai minisz­terelnök az ötös bizottság elnöke azonnal tájé­koztatta Eden atigol miniszterelnököt, azután pedig tárgyalt az angol kormány több minisz­terével. és az ötös bizottság tagjaival. Kedden délután — úgy tudják — az ötös bizottság meg­szövegezte Nasszernek szóló válaszát. A vá­laszt — amelyben nincs javaslut a találkozás pontos idejére — Mensies személyesen nyúj­totta át Abdul Fetuh londoni egyiptomi nagy­követnek; A Star cfmfl angol lap az angol közvélemény józanabb részének álláspontját juttatja kifeje­zésre, amikor a kővetkezőket írja: „Mint várni lehetett, Ndgster ezredes t- nagyon okosan >— hajlandónak nyilatkozott az ötös bizottsággal találkozni; azonban a válság természetesen to­vábbra ls lennáll. A helyzet alapvető megvál­tozását nem várhatjuk; míg nem ismerjük az egyiptomi választ a nemzetközi ellenőrzést ja­vasoló londoni tervre. Nasszer szóvivői hangoz­tatják: Egyiptom ragaszkodni fog ahhoz, hogy kezében tartsa a csatorna teljes politikai és üze­mi irányítását is ellenőrzését. A lap szerint a jelen stádiumban természetcsen nem is lehet várni, hogy mást mondjanak; de a terv • jó­zan, okos államférfiak előadásában meggyőz­heti az egyiptomiakat a kompromisszum bOl' esessig félőt". Barrel McGum, a New York Herald Tribüné efmű ismert amerikai lap tudósítója beszélgetést folytatott Nasszer elnökkel. Többek között azt kérdezte Nasszertói, nem jut-e el az orosz kap­csolatok terén olyan pontra, ahonnan már nincs visszafordulás?" 5,«» Politikánk független — válaszolta Na»t­txer, — Egészen mostanáig minden egyiptomi politikai döntés itt, ebben az irodában született meg, nem Moszkvában és nem Washingtonban"f Dulles, az Egyesült Államok külügyminisz­tere szerdai sajtóértekezletében a szuezi kérdéa megoldásához való hozzájárulásnak minősítette Nasszer tárgyalási készségót. Vádolta a Szovjet­uniót, hogy az arabok között folytatott „propa­ganda hadjárattal" ellene van a szuezi kérdéa békés megoldásának; majd megállapította: •„* szuezi kérdésben a tárgyalások lassan ugyan, de biztosan haladnak és bár sok még a nehézség, úgy vélem mindkét fél a békés megoldást akarja". Kiszelje*, a Szovjetunió kairói nagykövete kedden este megjelent Nasszer elnöknél és kor­mánya megbízásából hivatalosan közölte: a Szovjetunió támogatja a Szuezi-csatorna kérdé­sében előterjesztett indiai javaslatot. A sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában Kiszeljov hangsúlyozta: a szovjet álláspont szerint a szuezi kérdés rendezése az ENSZ-alapokmány­ban lefektetett elvek szerint történhet Egyiptom, <— amely a csatorna abszolút és törvényes tu­lajdonosa ** szuverén jogainak tiszteletbentar­tásival, a hajózást bármely állam szám&ra biz­tosító garanciák mellett; MAI SZAMUNKBAN külön térképes cikk­ben számolunk be a szovjet—japán békekötésre vonatkozó tárgyalások jelenlegi állásáról és ar­fól, hogy Hatojama miniszterelnök e tárgyalá­sok folytatása céljából rövidesen Moszkvába kfván utazni, Tokióból érkező jelentések szerint a Japán Jobboldali pártok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megakadályozzák Hatojama moszkvai út­ját- Azok a jobboldali képviselők, akik most Hatojama moszkvai tárgyalásainak megakadá­lyozása érdekében sorrajárják a minisztereket és a kormánypárt vezetőit, három feltételt akar­nak fűzni a Szovjetunióval való megegyezéshez: Sztihalin déli részének és a Kurili-szigetek déli réstének visszaadását, a háborús bűnösként visszatartott japán polgári személyek azonnali hazaengedését és a japánok halászati jogainak biztosítását, i i ! i E tények fs mutatják: sokan vannak Japán­ban olyan politikusok; akik még most acm haj­landók tudomásul venni; bogy Japán számára egyenesen létkérdés a Szovjetunióval való bé­kekötés. A japán közvélemény ét a baloldali pártok azonban tisztában vannak a szovjet—ja­pán viszony végleges rendezésének szükséges­ségével és es biztosíték arra, hogy most már mielőbb sor kerül Hatojama moszkvai útjára. KEDDEN ESTE Nicosiában újabb röplapok jelentek meg Digenitznek, az EOKA vezetőjé­nek aláírásával, amelyeken az EOKA bejelenti, hogy nem válaszol az angol kormánynak Ma­kariotz érsekre vonatkozó vádjaira, mert telje­sen hiábavalónak tartja a vitát ebben az ügy­ben. SrA« EOKA fegyverrel fog válaszolni — M állapítja meg az EOKA röplapja. — Mofco­riotz érsek nélkül nem lehet megoldani a ciprusi problémát és az angol kormánynak az érsek által megállapított feltételek alapján le kell ülnie vele tárgyalni"; | | j \l BUJül LÜfliÜikü. Pártétet A Textilművek pártsserveinek munkájáról Hozzászólás a .Dólmagyarország' cikkéhez Azt hiszem, hogy a '•Dél­magyarország* augusztus 26-i, vasárnapi cikke: -Al­kotó módon végzik-e a párt­munkát a Szeged városi párt­szervezetek?* címmel —, nagy visszhangra talált Sze­ged pártszervezetedben, a pártmunkások körélben. A cikk, amelyet Csepesz István elvtárs írt, a Szegeden folyó pártéletről, véleményem sze­rint a valóságot tükrözi, s éppen ezért belőle le kell vonni a tanulságot a Textil­gyeimet fordít arra, hogy a vállalat minél gazdaságosab­ban termeljen és elősegítse pártunk Központi Vesetősége határozatának megvalósítá­sát. A júliusi pártbizottsági ülésünkön határozatot hoz­tunk arra, hogy a termelési bizottság dolgozza ki üzem­részenként, mi a legfonto­sabb teendő az önköltség csökkentéséért; A bizottság elkészítette javaslatát. Töb­bek között javasolta, hogy a kártolén a tisztító rongyot ne gunk munkája Javult. Aa alapszervezetek vezetőségi ülésén a végrehajtóbizott­sági tagok időközönként részt vesznek; érdeklődnek a prob­lémák iránt és segítik azok megoldását. Ez a segítség azonban még nem kielégítő és sokszor csak kampány* szerű. Varró elvtárs, a 11-es alap* szervezet párttitkára helye­sen állapította meg legutóbb, amikor az agitációs munkát értékeltük, hogy a végrehaj* ^J^*™***™^ tőbizottságtói megkapja Az utóbbi időben arra tö­rekszik üzemünk pártbi­zottsága ls, hogy az érte­kezletek számát csökkent­se és több időt fordítson az alapszervezetek segítésére. Meg kell azonban azt is mondani, hogy ezen a téren nagyon sok javítani való van munkánkban. Az igaz, hogy a végrehajtő­bizottsági üléseket már nem hetenként, hanem kétheten­ként tartjuk, de nem ritka esetben a napirendi pontok megkétszereződnek és egy­egy értekezlet 5—6 óra hosz­száig is eltart. Arra kel] tö­rekedni, hogy megtaláljuk azokat a legfontosabb prob­lémákat, amelyeket meg kell vitatni, s olyan határozatokat kell hozni, amelyek biztosít­ják a föladatok végrehajtá­sát. A 3—4 napirendi pont megtárgyalása nem segíti elő a Jó határozathozatalt 6em, mert ezért a hulladékért, ha tiszta, kilónként 4.30 forintot kapunk, viszont az olajosért mindössze 20 fillért. Az elő­fomal-hulladékot még fel tud­juk dolgozni, ha tisztán ke­zeljük. Ennek kilónkénti ér­téke 12 forint, ha azonban olajos hulladékká válik, 70 fillért kapunk érte. A ke­resztoreózóban arra keli tö­rekedni, hogy az úgynevezett szövődéi söpredék és fonal­hulladék ne keveredjen ösz­sze, mert a két hulladékfajta között az árkülönbség 2.90 fo­rint. Ezeket a kérdéseket ls tag­gyűléseken és népnevelő­értekezleten megtárgyal­tuk, s az eredmény nem maradt eL A második negyedévben az _ .. at alapszervezet, milyen felada* tot kell végrehajtani, de a végrehajtást nem segíti és nem ellenőrzi megfelelően. A pártmunka csak úgy les* élénk, alkotó, ha a vezet® kádercink többet tartóz­kodnak az alapszerveze* tekben, segítik az alapszer­vezetek vezetőségeit a ten­nivalók végrehajtásában a ezzel együtt foglalkoznak a párttagság és a pártonkívü­liek problémáival. Különösen fontos ez most et Központi Vezetőség júliusi határozata után; Ügy kell dolgozni, hogy pártszerveze­teink mozgósítani tudják a határozat végrehajtására a dolgozókat. Ehhez ls szükséges bizottságunk minden párt­egyes olajos hulladék például a ^•^HMIHPHH gyűrűsfonón 0.58 százalék tagjának aktívabb pártmun­volt. Júliusban ez 0.57 száza- kaja. Sokszor elmondják tokra és augusztusban az alapszervezeteink, hogy a mert ilyen esetben a napi-* első dekádban 0.47 százalékra városi pártbizottság tagjai el­rend keilő elvi és gyakorlati csökkent. Ez a példa is azt eljutnak az üzemi pártbizott* elemzése elmarad. Ha azon- igazolja, h® konkrét feladat- ság titkáráig, de már az alap­ban jól készítjük elő ülésein- tal bízzuk meg a pórttagsá- szervezetek vezetőségi taglait got, ha tudja, mit kell vég- • •• - - ­rehajtanl —, akkor a párt­tagság és rajtö keresztül a pártonkívüliek ls segítik a feladatok megoldását; ket, előre tanulmányozzuk az anyagot és nem zsúfolunk össze három-négy napiren­det, akkor ezek az ülések eredményesebbek, aktívab­bak lesznek. Természetesen a végrehaj­tóbizottsági, vagy pártbi­zottság i ülésen hozott ha­tárasatok még ha jók'és he­lyesek is, nem oldották meg a feladatokait, csak meg­szabják azok végrehajtásá­nak az irányát. A végrehaj­tás viszont az alapszerveze­tekben folyik és hogy he­lyesen legyenek esek a ha­nem keresik fel. Pedig na­gyon szeretnék, ha velük is foglalkoznának, ne csak érte­kezleteken, mert Így ők is jobban éreznék munkájuk A párt termelést ellenőrző megbecsülését és jobb mun­szerepe csak akkor fog kát végeznének, másrészt a Igateán érvényre Jutni, ha felsőbb szerveink tájékozot­tabbak a párt káderei a politikai képzés mellett szakmailag is képezik magukat. Párt­bizottságunk és válialat­1 vezetőségünk erre nagy gondot fordít. Ennek eredménye, hogy üze­mi dolgozóink közül 24-en je­lentkeztek a textiltechnikum­tározaiok értelmezve és ba. hárman pedig egyetemre, végrehajtva, szükséges hoz- Közülük tizenhármán pártve­zá a pártbizottság segít- zetöségi tagok. A pártvezetőségek újravá­Pártbizottságunk nagy fl- lasztása óta pártbizottsá* Mi akadályozza a szovjet—japán békeszerződés aláírását? Néhány nap mnlva 1— amennyiben egészségi ál­lapota megengedi — Hatojama. japán miniszterelnök Mosz­kvába utazik, hogy folytassa és a lehetőség szerint befeiez­ze az augusztus 12-ón félbe­szakadt szovjet—japán béke­tárgyalásokat. Szeptember 2 án lesz 11 éve, hogv a iapán csapatok feltétel nélkül letették a fegy­vert a szovjet és az angol­amerikai hadsereg képviselői előtt és ezzel végetért a má­sodik világháború. Azóta móg mindig fennáll a hadiállapot a Szovjetunió és Japán kö­zött. Elérkezett tehát az ide­je. hogy a két ország kormá­nya a békeszerződés megkö­tésével végetvessen ennek a tarthatatlan állapotnak és ez­zel lehetővé tegve, hogy a Szovjetunió és Japán között helyreálljon a normális dipio­máciai és gazdasági kapcso­lat. Felmerülhet a kérdé6: a Szovjetunió, vagy Japán hi­bája-e, hogy a két ország kő­zött — 11 évvel a háború be­fejezése után — még mindig hadiállapot áll fenn? Ha át­tekintjük az 1945 óta végbe­ment távolkeleti eseménye­ket, hamar megadhatjuk a választ: egyedül a japán kor­mányt terheli a felelősség a két ország közötti jelenlegi ál­lapotért. Japánt — mint isme­retes — a háború befejezése után amerikai csapatok száll­ták meg, a japán kormány külpolitikai és gazdasági te­vékenysége felett az ameri­kaiak gyakoroltak felügyele­tet egészen 1951. szeptember 8-ig, amikor az Egyesült Ál­lamok, Anglia, és Franciaor­szág, valamint Japán között San Franciscóban zödést írtak alá. Legkésőbb tehát ettől az időponttól fog­va'a japán kormány szorgal­mazhatta volna a Szovjet­unióval való kapcsolatainak rendezését is, erre azonban Egyesült Államok-barát poli­tikája miatt nem került sor. Végül is a szovjet kor­mány volt az, amely 1955. február iában Sikeres lépése­ket tett a szovjet—japán meg­beszélések megkezdése érde­kében. Ennek eredményeként 1955. június 1-én Londonban nagyköveti szinten megkez­dődtek a két ország közötti tanácskozások. Ezek a megbeszélések ez év március 20-ig teljesen ered­ményteleneknek bizonyultak és a japán kormány kérésére e tanácskozásokat felfüggesz­tették. Május közepén Kono japán földművelésügyi mi­niszter Moszkvában szovjet— japán halászati egyezményt írt alá. amely a két ország közötti békeszerződéssel egy­idejűleg lép • majd életbe. Kono megbeszélésekét folyta* tott a békeszerződés megkö- *** W porsmouthi szerződés tésére vonatkozó tárgyaiésok folyttatása érdbkében .ls, és abban állapodtak meg, hogy legkésőbb július 3I-ig — ez­úttal Moszkvában — tovább folytatják tárgyalásaikat, Július utolsó napján azután tényleg össze is ült a két küldöttség a szovjet fő­városban Sepilov, illetve Si­gemicu vezetésével és meg­kezdték a békeszerződés-ter­vezet megvitatását. A szovjet kormány már Londonban le­szögezte: Japán tetszése sze­rinti katonai szövetség tagja lehet, továbbá, hogy a Szov­jetunió visszaadja Japánnak a Habcmwf-szigeteket és a Szikotan-szlgetet. A moszkvai tanácskozások során a japán küldöttség ragaszkodott ah­hoz, hogy Kunasir- és Iturup­szigetét, a KuriU-szegetek déli részeit is adják vissza Japánnak. E két sziget még 1945-ben került a Szovjetunió birtokába az 1943-as kairói és 4z 1945. július 28-án aláírt potsdami nyilatkozat értelmé­ben. amelv felsorolja azokat a szigeteket, amelyekre Japán fennhatósága a második Vi­lágháború után kiterjed. E felsorolásban a Habomai-szt­getek, a Sztkotan-. a Kunasir­és az Ifwrap-sziget nem sze­repel. Az 1945. szeptember 2-án kelt fegyverletételt ok­mányban Japán fenntartás nélkül elfogadta a potsdami értekezlet nyilatkozatait. A San Francisco-i szerződés Pe­dig kimondja, hogy „Japán lemond jogairól jogi igé­nyéről és igényeiről a KuriH• szigetekre vonatkozóan, to­vábbá Szahalin szigetének és a körülötte fekvő azon szige­tek egy részére vonatkozóan, amelyeket az 1905. szeptemn Japán fennhatósága alá he­lyezett". Nem kétséges tehát: Japán igényei — amelyeket azzal kíván alátámasztani, hogy a Szovjetunió nem Irta alá a San Francisco-i egyez­ményt (amely ugyancsak szovjet felségterületnek je­lenti ki a felsorolt szigeteket) — jogtalandk. A Szovjetunió azzal, hogv hajlandó Japánnak visszaadni a Habomai-szigeteket és a Szlfeo tan-szigetet, bebizonyí­totta megegyezési készségét és közölte, hogy nem tehet to­vábbi engedményeket. A ia pán kormány azért vonakodik a szovjet feltételeket elfogad­ni, mert. nem akarja elveszte­ni a jobboldali pártok támo­gatását és azt sem akarja, hogv ezek a pártolj a Hatoja­ma-korrnányt a „iapán biro­dalom sírásójának" kíálltaák ki; A lop ónoknak nagy szükségük van a szovjet ipari nyersanyagokra, élelmisze­reikre, a szovjet fennhatóság alatt álló északi vizeken való halászat folytatására, a szov­jet piacra, tehát elsősorban és mindenekelőtt japán ér­dek, hogv létrejöjjön a szov­jet—Japán békeszerződés. Hatojama — Steremlcuval el­lentétben — bízik abban, hogv engedményeket kap Moszkvában és így aláírhatja a szovjet—japán békeszerző­dést. A szovjet álláspont azonban világos és ismert. Most már Japánon a sor, hogy — salát érdekében — megtegye a következő és be­fejező lépéseket. Petrovics István lennének a dolgozók hangulatáról. Nagyon helyesnek tartom a •Dólmagyarország* cikkének azt a részét is, hogy a városi pártbizottság munkatársai; ha kijönnek az alapszerveze­tekhez, hosszabb időt töltse­nek kinn és tanulmányozzák az adott terület politikai és gazdasági életét. A legfontosabbnak tartom mind az üzemi pártbizott­ság, mind a felsőbb szervek részéről a dolgozó töme­gekkel valá kancsolat szo­rosabb kiépítését. Ne akarjunk mindent a je­lentések bekérésévei megol­clani, mert előfordulhat, hogy a jelentéseik nem tükrözik a teljes valóságot és ígv hibás lenne ebből megállapítani a pártszervezet jó. vagy rossz munkáját. Jobban keH törődni nem­csak a vezetőkkel, hanem sz egyszgrű pártmunkásokkal, érdeklődni problémáik felől, segítve őket. Mert ők varmaki legközelebb a dolgozó töme­gekhez és ők ismerik legjob­ban a dolgozók hangu'atát. Ezeket, ha szem előtt tartjuk, eredményesebb. alkotóbb lesz pSrtimimkámk. e'Őegít­hetjük a párt egység szilárdí­tását. a szocialista demokrá­cia m»nd szélesebb kibonta­kozását; l Péter Szilveszter. a Szegedi Textilművek párt-végrehajtó­bizottságánnk titkára Rövid külpolitikai hírek Krisna Menőn szerdán ha­zafelé utaztában Kairóba ér­kezett. -Egyiptom kedvező válasza az ötös bizottsággal való találkozást illetően igen jó előjel — mondotta a foga­dására összegyűlt újságírók­nak —. Tudtam, hogy Nasz­szer elnök beleegyezik abba, hogy találkozzék Menzies ausztráliai miniszterelnökkel és az ötös bizottságban lévő kollégáival*. » Szukarno, az Indonéz Köz­társaság e'nöke kedden Moszkvába érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents