Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-29 / 203. szám

DcLKflGYIIRORSZIG Szerda, 1956. augusztus 29. Helyi képzőművészetünk eredményei és további feladatai a megyei kiállítás tükrében AZ ÉVENKÉNT megrendezésre kerülő megyei képzőművészeti kiállítások, helyi kulturális életünk jelentős eseményeivé válnak. Festőink és szobrászaink törekvő munkájának megbecsülésre méltó eredményeit bemutató kiállításokat, a művészet iránt egyre nagyobb érdeklődést mutató dolgozók szeretettel és kíváncsian várják. A Móra Ferenc Múzeum képtárában most megrendezett VI. Megyei Képzőművészeti Kiállítás jelentőségében különösen megnövekedett, ha még nem is egyértelműen, de Jól tükrözi azt a döntő jelentőségű változást, amelyet hely! képzőművészetünk fejlődésében — éppen úgy, mint gazdasági, politikai és kulturális életünk valamennvi területén — a XX. kongresszus jelentett. A kongresszus kurszakformáló szellemétől és pártunk határozataitól áthatva, helyi képzőművészetünk is mindinkább megtisztul nemcsak a káros jobboldali, burzsoá elhajlásból eredő hibáktól; de a másik végletből származó baloldali, merev, szemellenzős, sematikus művészeti selejtet eredményező szektás, dogmatikus veszélyektől la A VI. Megyei Képzőművészeti Kiállítás szegedi anyagát vizsgálva örömmel tapasztalhatjuk, hogy művészeink alkotásaiban mind plasztikusabban mutatkoznak meg helyi képzőművészetünk fejlődésének pozitívumai. Altalános benyomásunk, hogy Szeged új képzőművészete tematikailag és tartalmilag gazdagodott. Festőinknél a művészi kísérletezés és az egyéni hangvétel bátrabbá vált, mert mind többen megértik, hogy a szocialista realizmus nem leszűkíti, hanem kiszélesíti, soflerétűvé teszi az egyéni formanyelvet. Művészeink egyre tudatosabb lépést tesznek előre, nemcsak a helyt haladó hagyományok felismerése és kritikai felhasználása terén, de a régi nagymestereink szakmai tudásának megközelítésére is. A táj ábrázolások a hagyományok helyes megértését mutatják. Nyilasy Sándor nyomdokain haladva, festőink figyelme egyre nagyobb érdeklődéssel Tápé & dolgozó népe felé fordul, anélkül azonban, hogy az üzemi témákat elhanyagolnák. A most folyó tárgyalások eredményeként bizton remélhetjük, hogy a Városi Tanács támogatásával jövőre Tápén megvalósul az új tiszaparti művésztelep, nmely nemcsak a tiszatáj jellegzetes arculatának ábrázolására fogja serkenteni festőinket, hanem helyi képzőművészetünk és a fővárosi művészek alkotó kapcsolatának megteremtéséhez is nagyban hozzájárul. SZÉP TÁPÉI KÉPEKET láttunk Dorogi Imrétől és Jánoska Tivadartól. Dorogi napsütéses utcarészletén a művész realista látása és szenvedélyes előadásmódja friss, széles festőiségben olvad föl. Színeinek üde skálájával és optimizmust sugárzó finom dekorativságávai a legjobb nagybányai és helyi hagyományok egyéni hangú tolmácsolójává válik. Másik alkotása, a „Tápéi szatyorfonó", már jóval nagyobb feladatú mint az előbbi műve, de korántsem olyan felszabadult, mint amaz, bár hűen tükrözi Doroginak a művészi nehézségek leküzdéséért folytatott harcát. Jánoska Tivadar előadásmódja kevésbé szenvedélyektől fűtött, de nem is izáraz, inkább rutinos. A „Tápéi részlet" és „A Sztálin sétányon" című képein figyelemreméltó tartalmi értékek mellett választékos eszközökkel keresi az összecsengő színek festőiségét. A rendkívül kevéssel nagyszerűen jellemzett női portréja, a meleg, barnás képtári tónusok mély alapjából kel életre. Vinlkler László poétikus érzékenységű tájképekkel és egy magas teljesítményű arcképpel szerepel. A tenyérnyinél alig nagyobb „Juhász Gyula utca" című áhítatos gyöngédségű képecsíkéje talán a kiállítás legköltőibb alkotása. „Rédei László portréjá"-n nagy mesterségbeli felkészültséggel, részletekbe ható elmélyedéssel hozza felszínre az ábrázolt gazdag egyéniségét. E kép jólsikerült indulása abból a kezdeményezésből született, hogy a 6zegedi egyetemek kiváló tanerőinek. Kossuth-dijas tudósainak arcmásait helyi művészeink fessék meg. AZ IDŐSEBB GENERÁCIÓT képviselő Dinnyés Ferenc és Vlasics Károly képei arról tanúskodnak, hogy „öreg" művészeink munkakedve és alkotóreje csöppet sem csökkent. Ehhez hozzájárult az is, hogy a múzeum és a munkacsoport helyi képzőművészetünk egyik célkitűzését, Dinnyés Ferenc maradandó élményt nyújtó gyűjteményes kiállítását a közelmúltban létrehozta. A sikeres oeuvre-bemutató után kívá natos, hogy több gyűjteményes és emlékkiállítást rendezzenek élő és elhúnyt művészeink alkotásaiból. A mostani megyei tárlaton Dinnyés Ferenc egy reá jellemző tüzes koloritű utcarészletet mutat be. Vlasics Károlytól pedig több hangulatos, színeiben gazdag pasztell lágyságű Tisza menti tájat látunk, melyeket a lényeg kifejezésére törekvő sommázó, higgadt bölcs látásmód, a kiállított művek java közé emeli. Sajnos a fiatalok nemhogy szaporodnának, * de egyre fogynak; A művészeti utánpótlás kérdésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, ami egyrészt fiatal művészeink fokozottabb támogatásában, másrészt újabb helyi művésznemzedék nevelésében nyerhetne megoldást. Hasznos lenne, ha a szegedi Pedagógiai Főiskoláról az évenként kikerülő jól képzett fiatal rajztanár-művészeket városunk iskoláiban helyeznék el. Ami a kiállításon szereplő fiataljaink munkáját illeti, az bíztatónak mondható, de gyorsabb fejlődésük érdé2 kében több bátorságra, kezdeményező erőre volna szükségük. A kibontakozó tehetségű Kovács Margit lendületesen megfestett, reggeliző asztalt ábrázoló csendéletéből, (mely előadásmódjában ellentéte virágos-képének) jó adag életöröm, könnyedség ós egy kis elegáns felületesség sugárzik. A művésznőnek két munkája közti tanulságot kell leszűrnie. Pintér József a tőle megszokott komolysággal, szeretettel és őszintén alkotta meg csöndes nyugalmú, meleg lírával telt „Délutáni napsütés"-^. Hangja még nem egészen felszabadult, de min- » den Jel arra mutat, hogy Jó úton halad. Sándor Lajos „Hajóállomás" című kis plein-air tanulmánya Jóllehet összefoglaló látásmódról 'tanúskodik, műve mégis kissé fáradt hatású. Sándortól megbízható képességeinek maximumát várjuk; ÖRÖMMEL ÁLLAPÍTHATJUK meg, hogy Tápai Lajos újra azon a színvonalon kezeli ábrázolni a tiszaparti munkásnép életét és szőke folyónk festői környezetét, amely nevét és képeit régebben országosan is ismertté tette. Témáját most nem hálót merítő halászok, vagy izzadt hátú kubikosok adják, hanem nz öntudatos szakemberekből élló tápéi „Hajójavítók" egy csoportjának érdekes munkáját örökíti mec. Alkotása, hu nem is hibanélküli, de fejlődésében nagy haladásról tanúskodik. A „Tiszaparti füzes" című vonzóhatású képe viszont maradék nélkül az, amit címének tartalmában hordoz. A tőle felfogásban és megjelenítési módban annyira távol álló Erdélyi Mihály, művészi meggyőződéséhez híven, a valóságadta élményeket túlságosan átalakítja. Ebből következik} hogy naiv ösztönösségű képeinek tartalma az első látásra kevésbé közérthető. Erdélyi főleg a sok festői értélcet hordozó tájképeiben fog eljutni annem állította ki a Szegedi Ntemzeti Színház homlokzatára került nagyméretű ErkeJ és Katona szobrainak, valamint a Marx téri új bérházak kapui fölé helyezett öt terakotta domborművének modeljeit, vázlatait, fényképeit. Így a tárlat sajnos szobor nélkül maradt. A sajtó feladata, hogy Tápai monumentális alkotásait érdemszerűen nak megértéséhez, hogy a ter- méltassa és megismertesse a mészét és társadalom jelensé- széles közönséggel. Tilos a jáfék Nagy sérelmünkre kérünk gyógyírt mi, Gyöngy utca 6. számú ház lakói. Házunkban van a sütőipari vállalat egyik üzeme és a laboratóriuma. Ez még nem lenne baj, hanem ami ezután következik. A nak. Már többször kértük őket, legyenek az alvó dolgozókra, gyermekekre tekintettel, de figyelembe sem veszik kérésünket. Szóltunk már a kenyérgyár igazgatójának is, de nem történt semmi váltoházíelügyelő közölte velünk, zás, éjszakánkint álmatlanul hogy a laboratórium dolgozói forgolódunk ágyunkban. geinek tudatos tanulmányozása szükségképpen a realizmus felé vezeti a művészt, mely nem elsorvasztja, de gazdagítja az alkotó érzelmi őszinteségét és lírai erejét is. Kopasz Márta és Major Jenő szintén újabb lépést tettek előre művészi kibontakozásuk útján. Kopasz Mártától származó ,.Csendélet" keresett egyszerűséggel, sok hangulati elemmel és tömören csillogó színekkel van ábrázolva. A művésznő egyike azoknak a régi, érdemes szegedi festőknek, akit eddigi munkásága és tehetsége révén több megbecsülés illet. Major Jenő kulturált színhatású pasztell tanulmányai egyre mélyülő emberábrázolási készségéről tesznek tanúságot; „Anya a gyermekével" című alkotása nemcsak festői problémát, a levegő és fény szín- és formabontó hatásának vizsgálatát jelenti számára, hanem és főleg az anyaság mély és ősi tartalmának megragadását is. Balázs G. Árpád, mint grafikus többször bebizonyította, hogy nagy megfigyelő erővel és kifejező vonalakkal tudja visszaadni a mozgás és cselekmény lényegét, jellegzetességét. Monotipiái közül különösen a „Pihenő" című egyszínű lapja tetszett leglobban, amelyen kevés eszközzel, humánus emelkedettségű tartalA SZEGEDI KÉPZŐMŰVÉSZEK új alkotásait, fejlődését vizsgálva természetesen nem arról van szó, hogy mindazokkal a pozitívumokkal, amelyek mostani termésünkben kimutathatók teljesen meg lehetünk elégedve. Helyi művészeink tehetségesen és lelkesen ábrázolják átalakuló környezetünket és a dolgozók alkotó életét. De a gazdag, sokrétű szocialista valóság még nem tükröződik maradék nélkül, elég mélyreható művészi általánosítással műveikiben. Törekedniök kell. hogy az egyre fogyó hibák és hiányosságok leküzdéséért vívandó eredményes harc ne lanyhuljon. Kétségtelen, hogy helyi képzőművészetünk irányvonala, arculata alapvetően megváltozóban van. A XX. kongresszus és a Központi Vezetőség július 18— 21-i határozata után kialakult új szabadabb, bizakodóbb, kedvvel telibb munkára gyürköző általános hangulat Szeged új képzőművészetére is jellemző. Mutatja ezt többek között az a megnövekedett feladatvállalás is, amelyet helyi képzőművészetünk fellendítése érdekében a munkacsoport megvalósítandó célul tűzött kl, hogy Szegeden is rendezzenek országos jellegű kiállításokat, az üzemek a művészekikel kössenek újmat nyújtva fejezik ki az egy- ra szocialista szerződéseket. csak csendben tudnak dolgozni, és ez azt vonta maga után, hogy a ház gyermekei nem játszhatnak az udvaron. Hol játszanak gyerekeink? Az utcán kocsik, autók jönnek, szenet hoznak, kenyeret visznek a boltokba, nagy a forgalom, ott nincsenek biztonságban. De nemcsak gyerVolna egy javaslatunk: a sütőipari vállalat központi irodája a Vár utcában van, ami azelőtt lakás volt. Ahol mi lakunk a magas földszinten, az Iroda volt. Cseréljünk helyet. Mi szívesen elköltözünk és- így 4—5 család nyugalma biztosítva lenne. Az irodai dolgozók éjszaka úgyis mekeinknek van sérelmük, haza mennek, munkájukat hanem nekünk, felnőtteknek is. Éjszaka a ház lakói nem tudnak aludni, mert az üzemben éjfélkor megkezdődik a munka, a gépek zúgnak, s az ott dolgozó emberek kiabálnem zavarná a gépek zúgása, az emberek kiabálása. Kérjük az illetékeseket, vegyék figyelembe javaslatunkat, s sürgősen intézkedjenek. Juhász Lászlóné Idejében vigyék el a szemelet szerű rakodómunkások nehéz, fáradságos életét. Rajta kívül Csizmazia Kálmántó'. és Vincze Andrásiéi pedig egy szerényen szűkszavú, de a mondanivaló lényegét jól tükröző krétarajzot láthatunk. A szegtedi képzőművészek fokozódó munkakedvét és termékenységét híven tükrözi, hogy a kiállított megyei alkotásoknak több mint a fele tőlük származik; bár a tárlaton — más kiállításokon való érdekeltség miatt — néhány festőnk és sajnálatosan jeles szobrászunk, Tápai Antal sem szerepel. Tápai tudvalévőleg hosszú hónapok óta jelentős állami megbízásokon dolgozott és munkálkodik most is. Kár, hogy a művész A Kígyó utcából mindig későn viszi el a Köztisztasági Vállalat a szemetet. Sok boszszúságot okoz ez nemcsak nekünk, házfelügyelőknek, hanem a járókelőknek is, és árt a belváros szépségének. A Kígyó utcából mindig 11 óra körül viszik el a szemetet. Augusztus 23-án még fél 1-kor ott "díszelgett* a szemét a házaik előtt, bűzlött az utca a romlott dlninyehéjtól, a rothadó gyümölcstől. Ez nemcsak csúnya, hanem egészségtelen is, s ezért felhívtam telefonon a Városi Tanács egészségügyi osztályát és kértem, szólítsák fel a Köztisztasági Vállalatot; ide* jében vigyék el a szemetet. Ott udvariasan közölték velem, hogy ez nem tartozik rájuk, hívjam fel a Közegészségügyi és Járványügyi Intézetet, majd ott intézkednek. Mást választottam. A "Délmagyarország* szerkesztőségéhez fordultam, s a lapon keresztül szeretném felhívni az illetékesek figyelmét — pontosan már nem tudom, kit —, idejében hordják el a szemetet a Kígyó utcából. Meszes Péter Válaszolunk olvasóinknak építsenek műtermes lakásokat, biztosítsanak állandó kiállítási helyiséget, tűzzenek kl művészeti díjakat, kapjanak képzőművészeink vasúti kedvezményt. A munkacsoport kapcsolatát elmélyíteni, illetve kiszélesíteni kívánja a Szegedi Tervező Iroda építész munkatársaival, a helyi írókkal, színészekkel, zenészeit- ( fennálló jogrendelet alapján KILB BÉLA Faragó utca 20. szám alatti lakos levéllel és személyesen kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, elmondta, hogy a házigazda és közte, a lakó között nemegyszer vitát váltott ki a következő kérdés: a lakó kötelfes-e vízdíjat fizetni? Kilb elvtárs kérésével a Víz- és Csatornaművek igazgatóságát kerestük fel, s ott a következő választ kaptuk: a Szeged Városi Tanács most dolgozik új vízügyi szabályzat elkészítésén. Az új szabály megjelenéséig az eddig kel, a honvédséggel és más szervekkel. Alkotóművészeinknek az új feladatokhoz való felelősségteljes hozzáállása és a kiállítás tanúsága szerinti becsületes törekvések között, szorgalmas munkában eltöltött esztendő, — Szeged új képzőművészete biztató fellendülésének legfőbb eredménye és záloga. SZELESI ZOLTÁN BIRÓ LAJOS (1856-1931) S

záz esztendeje, augusztus mány után, s nem kell összeta- vademberek, a természeti népc29-én, a Szilágy megyei karékoskodni 2 év alatt néhány ket csak környezetük és élctviTasnádon született Biró Lajos, a krajcárt nagyitóüvegre, ami rit- szonyaik értékelése után lehet világhírű Új-Guinea kutató, ro- kaságszámba megy abban az idő- igazán megérteni, varkutató és ethnográíus, a sze- ben, a rovnrtűkről nem is be- Az ifjúságnak ajánlja előadágedi egyetem díszdoktora, aki szélve, amikért meg egyenesen páratlan energiájú gyűjtésével Bécsig kellett volna menni, irigyeltté tette a külföld előtt a ^ átQm Biró Lajost, mint igazi fiatalt, Zilahról Debrecenbe gyalogolva, a kollégiumba, lógatva vállán magakészttette posztótarisznyáját, benne rcm « természetvizsgálók mai marsallbotjával, egyetlen kin- erősségét, én ezt a fegyvert nemesével: rovnrgyűjtöményével, csak védelemre, hanem tárnaKésőbb a kecskeméti reáiiskolá- dlÍ8ra is merném használni", ban a világhírűvé vált szegcdi amíg az ifjúság megszerzi orvost. Hollós Józsefet vezeti be ezt a tudásfegyvert, addig sokat . . .... . , ,... , nz állatok tömése és csontok Kell küzdeni, nem szabad visza felemelő érzés, hogy leküzdve konzcryá,á!a tudományábn. Vé- szariadni az akadályoktól. De n sok akadályt, ott állhatott a ^ alkonv4n hófeh6r ha_ „n természet nemcsak nchézsóge" jávai, mint „Új-Guinea hősét" bet tér elénk, hanem ürömöket Szegeden, 1925. március 25-én, az egyetem aulájában az ifjúság sorfala közt Győrffv István botanikus professzor felvezeti az emelvényre, Hogy szóljon a természet ifjú barátaihoz. Beszél egy távoli világrészről, egy iskolai szakkört elnevezhet A mai fiataloknak nem kell 56 a pápuákról, kedvenc „lámolé"- nénk nevéről, kilométereket gyalogolni zsák- írói. s arról, hogv nincsenek Csongor Győző fővárosi Nemzeti Múzeum úllatós néprajtúrút. Ifjúkori vágya vezette élete főcélja megvalósításához, trópusi vidékek állat- és növényvilága, embereinek élete megismeréséhez. Ezért vállalt 7 nehéz esztendőt, szenvedést, betegséget Új-Guinea „paradicsom-poklában". Dc mindezt megérte az föld túlsó oldalán, ahonnan legjobban láthatta őt a világ, míg ..felhangzott a német tudósok fájdalmas kiáltása, hogy hol marad a német ifjúsúg, hogy nézi el, mint aratja le egy magyar tanár előlük kolóniájuk gyöngyének tudományos kincseit? 1" (1899). milyen szám alatt adták ki és milyen formában hozták az állampolgárok tudomására? Kérdésére a válasz: 1/1954, M. TP rendelet foglalkozik a személyi igazolvány kiadásával és használatával. Ezt a rendeletet a Szabad Nép 1954 decemberében egész terjedelmében közölte. A rendelet világosan, érthetően leszögezi, semmi iratot — mely rongálja a személyi igazolványt — nem lehet elhelyezni az igazolványban. Ha igazoltatás közben idegen iratot találnak abban, szabálysértés cimén felelősségre vonhatják az igazolvány tulajdonosát. A rendőrség kéri a dolgozókat, ne helyezzenek el igazolványukban semmit, mert már eddig is sok kellemetlenség származott ebből. Az emberek nagy előszeretettel rakják különösen pénzüket az igazolványba, s nem egy esetben éppen ezért veszett el pénz igazolvánnyal együtt. HORVÁTH KATALIN mihályteleki olvasónk a szerkesztőségünkhöz írt levelében a következőket kérdezi: "Ejtőernyős szeretnék lenni, de nem tudom, hogy hol jelentkezzem?* Minden tizenhat évet betöltött fiatal, ha repülős, ejtőernyős akar lenni, a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség repülő alapszervezsténél jelentkezhet. Mivei Mihályteleken nincs szervezet. Horváth Katalin Szegeden, a Petőfi Sándor sugárút 9. szám alatt, a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség repülő alaoszervezeténél jelentkezhet. Orvosi vizsgálat után, ha az orvos egészségügyi szempontból megfelelőnek találja, semmi akadálya annak, hogy szervezett ejtőernyős oktatáson vegyen részt. — A Vegyipari Technikumban a Minisztertanács határozata alapján ebben a tanévben az Élelmiszeripari Technikum Tartósító és Húsipari szakának I. osztálya indul. Jelentkezhetnek azok az általános iskola VIII. oszm .. - x , j ix' i tályát végzett tanulók, akik születése évfordulója, legalább jó eredménnyel végeztek. Jelentkezést az iskola igazgatóságához kell küldeni (Szeaz ingatlan tulajdonosa köteles vízdíjat fizetni, lakóit nem kötelezheti fizetésre. ,1 LAKATOS ISTVÁN élvtárs a következőket kérdezte szerkesztőségünktől: Van-e olyan rendelkezés, mely szerint a személyi igazolvány (lapjai közé a személyi igazolvány tulajdonosa nem helyezhet el átmenetileg kisebb papírdarabot? Amenynyiiben van, azt mikor, hol, sát, hiszen az ő vendégük. Versenyre hívja őket, mint a jövő kutatóit, hogy majdnem összemérjék erejüket a külföldi kutatók erejóvcl. A tudás fegyver — mondja — „s ahogy én ismeF

orduljunk szeretettel emléke felé. Ha az „Élet és Tudomány" tudományos eseménynaptárából ki is maradt ged, Marx tér 7).