Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-29 / 203. szám

Szerda, 1956. augusztus 29. DÉLMÜGYARORSZtG IVAN FRANKO 1856-1916 ' 1956 — JUBILEUMI ESZTENDŐ az ukrán irodalomban. Száz éve született egy kis galíciai faluban Ivan Franko, Sevcsenko életművének folytatója, a legnagyobb ukrán elbeszélő, a kiváló költő és műfordító, kritiku. és irodalomtörténész, publicista és néprajztudós. Ez a fáradhatatlan és sokoldalú alkotó politikus is volt. Harcolt Nyugat-Ukrajna népének a Habsburg-uralom és a lengyel földesurak igája alóli felszabadításáért, az ukrán nép újraegyesítéséért. Lelkes híve és terjesztője volt az orosz forradalmi demokraták, később pedig a marxizmus eszméinek. (Marx és Engels több művét — így az Anti-Düring-et és a Tőke egy részt — ő fordította ukránra.) A legjelentősebb azonban, hogy műveivel ls harcolt népe igazáért. Elbeszélései realista alkotások, melyekből hű képet kapunk a századforduló ukrán társadalmáról. De ez így igen keveset mond Franko elbeszélő művészetéről. A realista módszeren belül nem idegen tőle a romantikus pátosz; és általában nem egy húron játszik Tud egyszerű emberi sorsot mizmusa enyhíti élete utolsó szakaszának tragikumát: 1907-től haláláig bénán csak diktálni tudta verseit és elbeszéléseit; s egy értelmetlen háború vérözönében egy évvel álmai megvalósulásának kezdete, az Októberi Forradalom előtt kellett itthagynia az életet — épp 40 éve: 1916ban. IVAN FRANKO, AZ IRO és irodalmár régóta ismert Magyarországon. Verseit, elbeszéléseit, irodalmi tanulmányait 1899 óta sokszor fordították magyarra (ő viszont ukrán nyelvre ültette át Jókai két regényét). De keveset tudtunk eddig Frankóról, a tudósról (Bálint Sándor professzor hívta fel a figyelmem ezzel kapcsolatban a Kárpát-Ukrajnával foglalkozó régi tudományos irodalmunkra; és valóban Bonkáló Sándor, meg mások a kárpát-ukrán kultúra, irodalom, népművészet kérdé • seivel foglalkozva gyakran hivatkoznak Ivan Frakora és idéznek egy négykötetes gyűjteményéből és más kiadványaiból). — Különösen keveset tudunk hazánk tudományos életével való kapcsolatáról. Hogy volt ilyen ben a magyar néprajztudomány szervezésében milyen nagy érdemeket szerzett. Ilyen szervezőként, a Magyar Néprajzi Társaság első titkáraként és folyóiratszerkesztőként levelezésben állott majd minden ország néprajztudósával, szinte az egész világgal. Ivan Franko most előkerült, 1895-ben kelt levelében nem túlságosan jelentós kérdésben fordul Herrmann Antalhoz. „Élet és Szó" című ukránnyelvű folyóiratának néhány számát küldi és cserébe Herrmann Antal németnyelvű, de a magyar és a délkelet-európai néprajz kérdéseivel foglalkozó folyóiratát, az „Ethnologische Mitteilungen"-t kéri. RENDKÍVÜL ÉRDEKESEK és jelentősek azonban a levél befejező sorai, amelyek egy félreértésen alapulnak. Ivan Franko itt a címzettnek egy, a magyarországi halászattal foglalkozó művéről ír, amit nagyra értékel és szeretné hazájában kiadni saját halászati dolgozatával együtt. Nyilvánvaló a félreértés! Az ukrán író és tudós egy személynek hitte a néprajzi folyóiratot szerkesztő Herrmann Antalt — meg kiTöbb segítséget a gyakorló technikusoknak! Levél a Marx iéri lakásépítkezésekről Két hete lapunkban cikk talok megszokták már az is- ményével már száz százalélt jelent meg a Marx téri la- kólában a DISZ sokoldalú se- körül járna, — ha mérnék kásépítkezésekről. Cikkünk megjelenése után névtelen levelet kaptunk az építkezé: egyik dolgozójától. Hogy miért írt névtelenül? — nem tudhatjuk. Névtelen levelek kel általában nem foglalkozunk, ez azonban tartalma miatt kivételt képez. Nagyon valószínű, hogy a levél a cikkben elmarasztalt gyagítségét — de mi várta őket a vállalatnál? Egy halódó alapszervezet, amelynek erejéből már csak egy futballmeccsre tellett. Az alapszervezetbe még mor , másfél hónap után sem igazoltak át egyetlen fiatalt sem, bár azok már az első napon kérték átigazolásukat. Több hete pedig egyáltalán nincs teljesítményét A többiek is jól dolgozpá-i nak, de — és itt a baj — mi ösztönözné őket? Az első hat hónapban, akármilyen alacsony a teljesítményük, jár nekik a „650 fix", tehát oly mindegy számukra, hogy 27, vagy 72 százalék a teljesítményük. Azt javasolnám. korló technikusok egyikétől DISZ-titkár, ugyanis kilépett hogy alakítsanak két-háromered. A levélben foglaltakról beszéltünk az építésvezetővel, s mivel arra a megállapodásra jutottunk, hogy általában helytálló észrevételeket tartalmaz a gyakorló technikusok problémáit illetően, — a következőkben szó szerint közöljük: "Előttem van a „Délmagyarország" augusztus 18-i száma, amelynek első oldalán cikk foglalkozik a Csongrád megyei Építőipari Vállatagú brigádokat és alakuljon ki közöttük egészséges, fiatalos versenyszellem, és ne legyen zűrzavar a segédmunkások hovatartozása körül sem — a kőműves ne az isha a vállalattól. A technikusok, bár ők még nem tagjai az alapszervezetnek, tettek kezdeményező lépéseket. Több fiatal kultúr- _ gárdát akart alakítani, a vál- tc'ítől kérje'a""maltert" lalat hangszereivel zenekart drcs a szervezni. Lelkes bizakodásukra jellemző, hogy már ki is jelölték a ismerkedési est idejét, amikor a zenekar és kultúrgárda bemutatkozik. Az üzemi bizottságon örömmel, „végre megmozdult a lat Marx tér körüli lakás- fiatalság!" felkiáltással fakeretes elbeszélésben, és mé- kapcsolat, arra egy mostaná- váló kortársát és névrokonát, gis egy lélegzetre, tragikus véggel és mégis felemelően elénk vetíteni (A vörös zsidófiú). Vidékről városba szaszakadt ifjú régi jobb élete utáni sóvárgását, ábrándozását egyetlen monólgba sűríti: egy olajgödör fenekén, fojtogató naftagőzben magányosan dolgozó fiatal bányász a csákányával és fejszéjével beszélget (A juhász). Néha ugyanazon az elbeszélésen belül is hangot vált. így, mikor a külpolitikus-újságíró történetét mondja el, aki mellesleg költő és a l'art pour l'art lelkes híve. Ez az ban, a szegedi Egyetemi Könyvtár kézirattárában talált Franko-levél enged következtetni. Most rendezzük a kézirattárban Herrmann Antal hagyatékát. 'Herrmann „Tóni bácsi"-ra, aki a húszas években egyetemünkön tanított, sok szegedi emlékszik még. Az idős professzor különcségeiről anekdóták maradtak fenn. Ismeretes, hogv Kálmány Lajos barátai és harcostársai közé tartozott (Péter László közölt levelezésükből az Etnográfiában, a magyarság ősfaplalkozásaival, különösen a halászattal annyit foglalkozó Hermann Ottót. — így ez a levél további kutatásra ösztönöz. Hermann Ottó hagyatékában talán megtaláljuk majd a folytatását. Talán kiderül, hogy a magyar néprajztudomány fejlődésére hatást gyakorolt a forradami demokrá- korlati munka ta Ivan Franko; és viszont az ősfoglalkozások tanulmányozását Ukrajnában segítették és továbbfejlesztették Hermann Ottó müvei, amelyek közül az egyiket — a levél tanúsága szerint — épp le 1950-ben); József Attila pe,,emelkedett lélek" léha gon- dig hallgatta előadásait. Azt Ivan Franko fordíthatta datlanságával tűri, sőt, aka- már kevesebben tudják, ukrán nyelvre, ratlanul elsősegíti törvény- h0gy az 1880-as, 90-es évek- Keserű Bálint telen gyermekének Iezüllését és borzalmas halálát. Franko az apa alakját és a kis csavargóét különböző, sőt ellentétes módon eleveníti meg: egymást váltja az elbeszélésben a könnyed, sziporkázóan szellemes, dramatizált szatíra és a „cselekmény" komor, egyszerű elmondása (Odi profanum vulgus). — Versei közül gondolat-gazdagságával és formai szépségével kiemelkedik Móze i című 20 énekes eposza, melv saját népe sorsát állítja pár huzamba Mózes népének történelmi útjával. Élete nem volt könnyű élet. de sem a mellőzés, sem az üldözés, sem a háromszori börtönbüntetés nem törte meg, mert a kemény, áldozatos életet maga választotta magának és fölkészült rá. Falun születtem — írja — száraz parasztkenyéren nőttem fel, kötelességemnek érzem, hogy az egyszerű népnek adjam egész életemet. Szigorú iskolám volt és kicsi korom óta él bennem két parancsolat: teljesítsd szent kötelességedet a nép iránt és dolgozz fáradhatatlanul". — Csak a népszeretetnek és a munkakedvnek ez az optiMűanyagminta érkezett az Űíszegedi Kender* Lenszövö Vállalathoz Az Üjszegedi Kender-Lenszö- rabok beválnak; remény van arvő Vállalatnál Nyugat-Németor- ra, hogy ezzel az új cikkel is bővíthetjük a Német Szövetségi Köztársasággal meglévő kereskedelmi kapcsolatainkat. szagból érkezeit műanyag felhasználásával kísérleteznek. A minta megvizsgálása után az az egyöntetű vélemény alakult ki, _______ hogy ezt a vastagabb, erősebb nylon-műszálat eredményeseb- Sok Óldozdtof ItOVSlgl ben tudják használni cikkeik , . , . • gyártásához, mert a vékonyabb es . műanyag-szálakkal szemben a (Gr.dkívÜli időjárás megvan az az előnye; hogy nem , „ , . - * , j ta i Az egész világon uralkodó kell cémázm. Az elgondolások rendkívüU id6^ sck em_ szerint ebből a műanyagból is beréletet követel és kárt elsősorban szűrőszöveteket ké- okoz. A törökországi felhőszítenének, - « most külkeres- szakadás és árvíz 79 halálos kedelmi szerveinken keresztül a áldozatot követelt. A Riviéra , , ,, ,, melletti erdőségekben a szokísérleti gyártás megkezdéséhez katlanul forr6 napsüt|s er_ komolyabb mennyiségű mintát dőtüzeket okoz. Az egyik kértek a Német Szövetségi Köz- ilyen erdőtűztől a parfümtársaságból. A kísérleti után az üzem megrendelőihez - £££ ^d Xjléktaialná elsősorban a cukorgyárakhoz vált. Németországban és Ti— küldik majd el a mintadara- rolban lezajlott orkámnaik 24 bokát, hogy gyakorlati felhasz- halálos áldozata van. Az eső,,, , tv., i- zések következtében a Duna nálhatóságáról és várható elő- vize ^ megduzzadt) _ árvíz nyeiről ott is meggyőződjenek, azonban nem fenyeget a raaHa a kísérletek és a mintada- gyar szakaszon. építkezéseivel. Szó esik a cikkben a fiatalok munkájáról is. A Varga- és Bakosbrigádról elismeréssel ír a cikkíró, viszont a gyakorló technikusokkal kapcsolatban bizonyos munkaundorról tesz említést. Sajnálatos, hogy a cikk nem foglalkozik bővebben az igen rossz eredmények okaival. Ezek a fiatalok zsebükben új technikusi oklevéllel hagyták el a szegedi Vedres István Építőipari Technikumot. Műszaki rajzokhoz szokott kezüknek először talán szokatlan volt a kőművesszerszám, de belátták a gyaszükségességét, mert azzal egészítik ki elméleti felkészültségüket és lelkesen láttak munkához Nógrádi László oktató vezetésével. Gyakorlatlanságukon kívül azonban más oka is van rossz eredményeiknek. A fiagadták a kezdeményezést, de tenni nem tettek semmit. A lelkesedés madara benn rekedt a bürokrácia vaskalapja alatt. A hangszereket, jóllehet, megvannak, többszöri utánjárás után sem sikerült megkapniok máig sem. Nem A fiatalok munkájának megjavulásához tehát erre a segítségre is szükség volna a vállalat részéről. A technikus-kőműveseknek pedig át kell érezniök, hogy a dolgozók lakásairól van szó*. Ami az ösztönzést, az anyagi érdekeltséget illeti, a levelet rövid megjegyzéssel kell kiegészíteni. Igaza van levélírónak abban, hogy száz százalékon alul a technikusoknak anyagi szempontból tökéletesen mindegy, 99, használhatják a DISZ klub- vagy 27 százalékot teljesít, —• termét sem, ábránd maradt a házi asztalitenisz-bajnokság is, pedig már a plakátrajzolásra is volt jelentkező. A vállalatnál, úgy látszik, nem ismerték fel a DISZ szervező erejét, sem a közösségi életben, sem a munkában. Most nézzük, mi a helyzet a munka megszervezésénél? A gyakorló technikusok munkája mindinkább megfelel a minőségi követelményeknek és haladás mutatkozik a munkaidő jobb kihasználásában is. Példa erre Molnár Imre gyakorló technikus munkája, aki teljesítde nem mindegy előrehaladásuk szempontjából. A gyakorlottabb, ügyesebb éj igyekvőbb technikus gyakornokok hamarabb elnyerik az önálló technikusi beosztást. Ha pedig közülük bárki is túlhaladja a száz százalékot, azért a megállapított fizetésen felül külön munkabér illeti meg. Ettől függetlenül azonban továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy magukra hagyva nem haladhatnak sokra. És végeredményben becsületből azért a 650 forintért is meg kell dolgozni! Válaszolnak az illetékesek Táb o r o z a s Évezredek óta kánya- gyerekek pihenésének, rog a Tisza Szeged alatt, üdülésének, felfrissüléiím soha nem hallott sének időszaka, ennyi vidám gyermek- Ri mdná jeUornlni kacagást, mint amióta ^ fl jofc élményt> úttörők táboroznákmel- ^ ,zcreztünk ai lette az ev legszebb ket ^ ^ h nyárt lwnap,aban daltanulás, fürHat év ota daltól f, az eseményekszerető fiatalok kötelességeit is elsajátítják az úttörők. Nem kisebb si, .. ,. dés, versenyek, tánc, hangos az u,szegedi ,enehM tá, És az el. part. A szomorú füzek mnradhataüan finom vtdaman nyu,tanakar- ebédek;^ $e }0ra, se nuékot, a szel szelíden , , . . . szama legyezgeti a kipirult ar- ^ cokat, a Tisza lágy hullámai pedig felejthetel- Így izmosodott és fej- here a táborozásoknak, len élményt nyújtanak lödött a 10 éves jilbile- hogy a nyiladozó gyerévröl évre a tanulásban umig az Űttörő-mozga- mekkcpzclet minden lééi sportban jó ered- lom, amely az iskola- hclöségci megtalált ben ményt elért pajtások- ban, a tanítás hónapjainak. Jelmondatunk: le- ban az úttörők legfongyen a nyári szünidő a tosabb célját segíti elő: 'Á "Délmagyarország* 1956. július 18-i számában megjelent "Téli gondok nyári hőségben* című cikk foglalkozott a XI. számú Autójavító Vállalat kazánházának építésével. A cikkbein foglaltakat megvizsgáltuk és annak eredményéről az alábbiakban adunk tájékoztatást: Mint a szerkesztőség előtt is ismeretes, a beruházási keretek nagysága a közlekedési tárca részére igen szűkre szabott. Éppen ezért a tárcának és azon belül az Autóközlekedési Főigazgatóságnak igen komoly feladatot jelent a beruházások rangsorolása, illetve a megvalósítások sorrendjének eldöntése. A XI. sz. Autójavító Vállalat központi fűtésének megvalósítását ls a fenti szempontok figyelemcvártái gyártásáról híres Grasse vá- > be vételével és gondos mérle^ roska házai fogtak tüzet gebével lehetett előirányozni. Meg kell itt állapítanunk, hogy a vállalat az 1956. évi beruházási célok kitűzésekor a központi fűtés megépítését egyáltalán nem is kérte, és annak napirendre tűzését még kérés esetén is — figyelembe véve az országos szinten előttünk álló népgazdaságilag igen fontos beruházási célokat — csak másodsorban szükséges létesítményként vehettük volna figyelembe. Ettől függetlenül építési programunkba a szobamforgó központi fűtés megépítését felvettük, azonban meg kell mondani, hogy a vállalat e téren tanúsított határozatlan magatartásával nagyban hozzájárult a kérdés megoldásának elhúzódásához. A tervező vállalat a fűtéssel kapcsolatos vázlattervet ugyanis elkészítette, a vázlatterv-bírálat alkalmával azonban a XI. sz. Autójavító Válla'at korábbi álláspontját megváltoztatva, a kazánház máshol történő elhelyezését kérte. A bírló bizottság a módosítást elfogadta, azonban így az eddig elvégzett előkészítő munkák jó része kárbaveszett és a módosított javaslat előkészítése az előzőekben már megállapított kivitelezési határidőket is felborította, mert az új javaslat városrendezési, telekjogi és tűzrendészeti kérdések tisztázását is szükségessé tette. Mindezek következtében a fűtés megvalósításának kérdése, most már mint időre elő nem készített beruházás, az amúgy is fontosabb más beruházásokkal szembén háttérbe szorult és az éves népgazdasági keret csökkentése következtében a XI. sz. Autójavító Vállalat beruházási keretét is csökmunkák 33.000 forintba ke* rültek. Ez valóban fennáll, de ez a körülmény közvetlenül folyik a fent előadottakból. Részünkről a cikke] kapcsolatban annyit kívánunk megjegyezni, hogy annak végkövetkezetetésével és beállításával nem tudunk egyetérteni. Az derül ki ugyanis a cikkből, hogy a felsorolt és kétségtelenül fennálló hiányosságok kizárólag egy főhatóság bürokratikus intézkekenteni kellett. Ennek elle- déseinek következményei. ko a jótanulást: a fegyelmezett magatartási; nyáron pedig a megérdemelt pihenést, erőgyűjtést nyújtja a köegyben maradandó élményt is nyújt. Gyermekeink jelentős százaléka nem tud játszani, vagy nem szeret. Ha ez vetkező évre. A kimerít- a táborban is érvényre hetetlen szórakozás mel- jutna, szegényen, nincslett tanulmány is ez. hi- telenül futnának el a szen biológiai és föld- hónapok, amelyek élerajzi ismereteiket bövi- tet és előrehaladást tik, a művelt ember nyújtanak, szokásait és a hazáját Nyugodtan mondhatnére továbbra is napirenden maradt a beruházás ez évi megvalósítása, azonban az új javaslat tervbírálata során a vállalat igazgatója már másodszor adott javaslatától ismét el akart térni, sőt a változtatási kívánságok még ezzel sem zárultak le, mert a vállalat továbbra is újabb és újabb alternatívákat vetett fel, mint az előzőeknél — véleményük szerint — jobb megoldási javaslatot. A cikk kitér arra is, hogy az eddig elvégzett tervezési Egyben közöljük a szerkesztőséggel, hogy a fűtés kérdésének átmeneti megoldására a beszerzési lehetőségektől függően még a tél beállta előtt 6 darab Express Heating kályha beállításáról gondoskodunk. Ezt az intézkedésünket még a cikk megjelenése előtt kiadtuk és ha nem tökéletes megoldást biztosít is, mégis jelentősen enyhíti a dolgozók jelenlegi nehéz helyzetét. Méhes Árpád főigazgatóhelyettes „Levél egy volt munkatárshoz" Kedves Lantos Elvtárs! Harmincöt év kemény küzdelmekkel teli szolgálati idő után az elmúlt napokban nyugdíjba vonultál. Részt vettél a romokban hevert Felépítmény Vasanyagjavító Vállalat újjáépítésében. Munkád és a sorompószerelö csoport munkájának során a felszabadulás után szinte a semmiből nőttek ki az új, korszerű Nádas-jele vasúti sorompók. Mint lakatos-csoportvezető az üzemrész ügyes-bajos dolgát is jól intézted, segítő kezed dolgozótársaid sok alkalommal érezhették. Munkatársaid szerettek és megbecsülték munkádat. Most, hogy néhány napja már nem dolgozol velünk, sokszor emlegetünk és még sokáig emlékezünk munkádra. Kívánjuk, hogy nyugalmas napjaidat kedves családod körében erőben, egés*.~égben éljed. t Katona Lajos juh most, a táborozáskor, hogy a két nyári hónap nem telt el hiába, nem távoznál: hiányérzettel a gyermekek: nem a tespedő s győzött, hanem az ne, mert az öntevékeny- ELŐRE jelszó, ség vezeti a fejlődést. Szécsi József A játék fegyelmez, de tanár — Téli nagykendőket szőnek rövidesen vigonyból a Szegedi Háziipari Szövetkezetben. Az új munka előkészületei már folynak a szövődében. — Elbúcsúztatták tegnap délután a Ruhagyárban a napközi otthonból az iskoláskorba serdült gyerekeket. A búcsúzkodás „ünnepi" uzsonnából és a gyerekek tolltartóval ős írószerekkel való megajándékozásából állt. r — A TTIT megyei titkársága kéri azokat, akik be>grádi autóbusz-kirándulásán részt vettek és fényképeket készítettek az útról, ajándékozzanak képeket a társulat titkárságának (Szeged, Horváth Mihály u. 3. II. em.) készülő albumjába. — A Fényképész Szövetkezet riport-részlege új ,,vi'lanót" kapott. Ezzel a részleg még jobb felvételekel készít majd és rövidesen a magnézium divatját múlja.