Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

r~ Kedd, 1958. Július 24. 5 Hegedűs András elvtárs besssámolója V '(Folytatás • & oldalról) lábtí 25 százalékod és a dol* Á nemzetközi munkameg- motorvonatokat gyártani, Ma- erőfeszítéseket kell tennünk villamosenergia-termelés fej* f Máozvíii, . sózó parasztság reáljövedel- osztás a szocialista tábor orJz-H^v í t®1Tunkaek mének 25 százalékos emelésé- szágal között különösen fon^^JVf^^- vel bánjuk elérni. tos olyan kis omzág számara. nyersanyag, fúto- és alap- Az életkörülményeik ilyen mint Magyarország. A teranyag-termeles gyors nóvelé- jelentős megjavításának a melés nenv">tközi szakosítása gyarország és a Német Demo- a nyersanyag- és energia- lesztése elmaradásának kokratikus Köztársaság expor- készletek feltárására, mindé- vetkezményeit a második öttál gabonakombájnt. Magyar- nekelőtt a geológiai kutatá- éves terv idején sem lehet ország és Románia gyárt ku- sokra. Erre a célra a második teljesen felszámolni, bár az koricakombájnt a többi népi ötéves tervben az első ötéves elmaradás behozására igep „ , . , . , o , * ii íiiwJuiLvi [III u luuui 1 H M 1 uicvca icivucu ai cisu nitvt, cniiöi^xjja uctiuwsma se, nogy az ipar leidoigozó termelési tervek teljesítésén és így a termékek nagv soro- demokratikus ország szárná- tervben előirányzott összeg- jelentős lépések történnek. againak novekvo szükségletei kívül fontos előfeltétele a zatokban, korszerű tedhnolilobban xielegithetőek legye- felhalmozás, mert ez az ipari giával történő előállítása lenek. Ezért a nyersanyagok és és a mezőgazdasági termelés hetőséget teremt arra. hogv alapanyagok termelését gyor- növelésének egvik igen fon- a munka termelékenysége tesabban — 57—58 százalékkal tos alapja. Alapanyag hely- rén fokozatosan elérjük és •— növeljük, mint a feldolgozó zetünk megjavítása, az ipar túlszárnyaljuk a fejlett tőkés ágakét., amelyekét 45—47 és a mezőgazdaság korszerűszázalékkal növeltük. Az ere- sítése, úí kulturális és szociális intézmények létesítése stb. az első ötéves tervben megvalósítottnál több beruházást követel meg* Az irányelvek a felhalmozás növelésének olyan ütemét írják ra. A szakosítás lehetővé teszi számunkra a hatszáz LEL s és más Diesel-mozdonyok gyártásának rohamos fejlesztését. nek csaknem háromszorosát Az irányelv-tervezet szerint fordítjuk s mindent el kell a villamosenergia termelését követnünk, hogv azt a lehe- 1960-ra 54 százalékkal, az tőleg legcélszerűbben hasz- erőművek teljesítőképességét Második ötéves tervünk elfl- ket biztosítunk deti előirányzathoz képest végrehajtott 2—3 százalékos csökkentést is elsősorban a feldolgozó iparban hajtjuk végre. Csak ez teszi lehetővé, hogy anyag-importunkat ki' náljuk fel. Jelentős öeszegea feltárt országokat. Ezt az alapvető irányzatainak meghatározásánál nyersanyag- és fűtőanyagcélt magunkra hagyatva természetesen figyelembe vet* kincs kiaknázására és megegyáltalán nem érhetnénk el. tük, hogy egész sor egyéb ter* felelő hasznosítására. A nemzetközi gazdasági mékeket más szocialista orszá; A_ , .. „,.ca SS^rSS gok gyártanak. Umoudtunk több pontiból 66 százalékkal, az ország villamosenergia-ellátását a külföldről biztosított energia figyelembe vételével összesen 64 százalékkal kell növelni, gyorsabban, mint amilyen ütemben ipari termelésünket hatványozza lehetőségeink* rtyan gyártmány bevezetéséről, növe"ükes a szocialista országok ssw- vaav feilesztéséröl amelvekhez i „. .11, , / RY Fz azonban e*«fcs7ÖkÖ9Hn«e!eJ mára megkönnyíti a fellett m^tea ^ ^ egfontosabb feladat a zavar- Ez azonban csak szűkösen lelet sebb mértékben (mintegy 35 elő. amely nem gátolja az tőkés országokkal folyatott T,ZZZ _el életszínvonal előirányzott emelését s ezért a beruházások összege csak kereken 15 százalékkal) növeljük, ugyanakkor az anyagellátást mégis megjavítsuk és alapjában biztosítsuk a termelés egyenletes menetét. Pártunk és kormányunk samak összegét, egyik legfontosabb feladatá- A vita során számos — a nak tartja az anyagellátás beruházások emelésére irágvors megjavítását, mert tud- nyúló — javaslat hangzott ei. ja, hogy a hiányos anyagéi- Ezek közül csak olyanokat leeazdasáei versenvt* A nem- Igy Például a második ötéves sa. Az ország legfontosabb zetkörigazdasárt egyúttmú- tel7 idő«akában továbbra .em energiahordozójának, a szénködésben új lehetőségek kyarh'nk meg az energiában jelentkező szükségletek növekedésének; Ezért csak mérsékelt ütem* ben lehet olyan energialgé* « - M^u^, u, ^^ - , wemöygépkocMkat; nek termelése az elmúlt , . rm .. százalékkal haladhatja meg teljes valóraváltása még sok nem fejlesztjük a vasuU teher* években nagyon gyorsan no- nyes tennékek terelését, az első ötéves terv beruházó- nehézségbe ütközik és csak é® Hutőkocwk gyártásét Ezeket vekedett. Szénvagyonunk sza- mint ^ldaul az alumínium, fokozatosan oldható mee A » gyártmányokat a szociabsta tá* motievő, de évről évre arány- vagy az elektroacél. A vmaKGST kereteiben létrejött bor más országaiból szerezzük lag nagy hányadát kell mosenergia-ellátás zavartamegállapodások azonban má- be, igénybevenni. Ebből a szemris kedvezően éreztetik ha- Nagy távlat! Jelentősége van Pontból — sajnos -- világvltásukat: kiszélesedtek az új az egyes országok villamosener- szonylatban az elso helyek mosenergia-ellátás lanságának biztosítására * tervezés további szakaszában új lehetőségeket kell feltár. ja, nogy a ruanyos anyagéi- —• wvmiuAai ..-,- - Ti " „miiirót fnoinHnk el q-énkin- ni. Itt mindenekelőtt az ener* látásból származó termelés- het elfogadni, amelyek a be- oteyes tejünk tóvtetek foko* gia há]6zala 6s9zekapesolásának, Wét fogJf»"k el- gjnkm iaves7,teségekl csökkentésére •-=-*--< nWjitnimai, - zódott megalapozottsága az- valamint a Duna víziereje komp* c™nk Kedvezőtlen geológiai giu^ « w által, hogy anyagföúlkséale- lex felhasználásának is. Ezeknek i,:_x-xi„„ „x'i,,-*.,a„„iA<.- re gondolunk. kiesések egész népgazdaságunknak hatalmas kárt okoznak és jelentősen csökkentik a munkások kereseti lehetőségét is. Az irányelvtervezet vitája" során a hozzászólók százai erősítették meg az anyagkészletek növelésének és az anyagellátás körüli zavarok megszüntetésének szükségességét. Az ipar két fő ága —• a nehézipar és a könnyűipar —1 közül a nehézipart kell elsődlegesen fejlesztenünk, mert ez teremti meg mind a közlekedés, mind a könnyűipar, mind a mezőgazdasagi termelés további fejlesztésének elengedhetetlen feltetelét. Ez az elv jut kifejezésre a terevezetbein, amikor a termelési eszközök gyártásának mintegy 58—60 százalékos és a fogyasztási cikkek termelésének mintegy 38—40 százalékos növelését irányozzuk elő, Ez megfelel országunk adottságainak és szükségletednek, A termelőeszközök gyártásának gyorsabb ütemű fejlesztése lehetővé teszi a népgazdaság egészének — benne a íogyasztási cikkéket termelő 'iparágak és a mezőgazdasági termelés — gyors fejlesztését és ezzel szilárd alapot teremt az életszínvonal erőteljes növelése számára. Az első ötéves terv során a felhalmozás és a fogyasztás közötti arány — mint már erről szó volt — nem mindig alakult megfelelően. A második ötéves terv Irányelveiben tapasztalataink ruházásoknak a népgazdaság egyes főágazatain belüli átcsoportosításával megvalósíthatók. Nem léphetünk a beruházások növelésének útjára. mert ez átmenetileg teink ftóezé^btm éa terméke- a terveknek a megvalósítása ink értékesítésében sziiárnem kizárólag mélyművelés- re gondolunk. „,«. eriflawiKsouai eaiur- , . , ... >,x„m sel termelhető, sok és túl- Villamosenergia helyzetünk dan támaszkodhatunk nem- ™'yhez yal°szbjaleg k陣 nyomóan importból szárma- megjavítását nehezíti, hogy itmenetueg csata a saját lehetőségeinkre. ötéve5 terv "I^VYl x 20 bányafát igényel és a kl- vfzl-energiaforrósokban orszükségszerűen az hanem a KGST-hez tartozó energ,amenny,_stert b,ztosít és bányászott szén átlagos fűtő- szágunk visZ0nylag szegény, nalnakaz előüáwrottMlkil országokéra is. Az eddiginél ugyanakkor közlekedés, és öntő- értéke vlsz0nylag alacsony. Ha reálisan figyelembe veszsebb mérvű növekedését. ««takal nagyobb mértékben ZÍ81 szempontból* uj jelentősé, Ilyen körülmények között a szük a gazdaságosan kiépíW esetleg csökkenését okozná számíthatunk a nikkel, a hor- Set ad a Dunának. Ezeknek • szénbányászat fejlesztése hetö vízierőmúveket, az or. A tartalékok növelése érde- Ssuny. a pirit, a len és sok terveknek a megvalósítására már rendkívüli erőfeszítéseket, vi- szóg energiájából hárommás fontos alapanyagnak a » második ötéves terv ídőseaká- szonylag nagy beruházást kö- négyszáz megawattot nyerh©. töbhi szocialista országból ban megtesszük az első lépéseket, vetel. Ebből következik, hogy tünk. történő tervszerű szállítására. A gazdasági együttműködés különös gondot kell fordítakében kívánatosnak tartjuk a beruházások összegének mérsékelt, a termelést és a nemzeti jövedelem alakulását lényegesen nem befolyásoló csökkentését és ezért célszerű egy-két Olyan anyagokról van szó, nem korlátozódik csupán • ° amelyeket, Hdig nagyrészt KGST-ben részvevő országokra, hosaégr•«, a_szen^elkészítése- IZ^A^^Z korlátozódik csupán nunk a szénnel való takaré- Bár lehetőségdní ezen • vagy kizárólag tőkés orszánek és felhasználásának meg- nagyobb erőt fordítsunk vízierőviták részvevőinek egyrósze a™**- aogy a naiunk niany- jelentősége van a szom* lenaTa'ara 'gy a 3zen' a beruházásoknak ennél na- ^ vasércet ugrásszerűen nö- valő JZ ?él gazdas,áf3abb fnprg'a gyobb arányú csökkentését vékvő mennyiségben a Szov- ^ugosziaviavai vaio gs&- termelési lehetőségeink ki mfUjárddal «okból hoztuk be. Vaékohá- s-s is^ktaít Nép! jávYá^^T^nlcTvüraz'ed- műCek létesítésére. Ez a beruhás csökkenteni az áltomi C- -tunk és következésképpen SraS Ksls* diginélsokkalnagyobbössze. zisi házások eredetileg tervezett K<?piparurtk, előirányzott fej- Ma- ®eket kel1 fordítanunk az rul ugyan, de olcsóbb energtrt "SterdüöStegótArttrv lödésében nagy szerepe van ^^„^"^"TülönöY, földgázvagyon fok<v jelent és üzemeltetése a hőer«annak, hogy a nálunk hiány- ./.x^4?.. zott feltárósára és így a szén- művel szemben előnyösebb azért is; mert nem igényel szenet- A második őtévea terv időszakában elsősorban kis vízierőművek et akarunk építeni és ilymódon {elkészülünk arra; hogy —• együttműködve a szomszédos baráti országokkal —i a haramdik ötéves terv folyamán hozzáfogjunk a nagy dunai vízierőművek lós teeítésébeaindítványozta. Ez azonban nem lenne helyes, mert veszélyeztetné a termelés nőve* kedését és rövidesen kedvezőtlenül hatna a nemzeti jövedelem alakulására, nem biztosítáná az életszínvonal további rendszeres emelkedésének feltételeit sem. Sok javaslat hangzott rí a beruházások elosztásával kapcsolatban is. Az Irányelv tervezet a beruházásokat elsősorban az alapanyag és a villamosenergia-bázis szélesítésére, a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakásépítkezés ío kozására összpontosítja. Elhangzottak olyan javaslatok, hog" az alapanyagtermelés fejlesztésére tervezett beruházások csökkentésével elégítsük ki a kultúra vagy népgazdaság más területének ietunió fogja számunkra szál- dasa^ kaPc®°'alok megerősódé- gzélesítésére. lítani, a hazai termés által sének- El kedvcz5 feltételeket nem biztosítható kőszén- teremt a szorosabb gazdasági mennyiséget pedig Csehszlo- együttműködés megvalósítására, vákia és Lengyelország. Szer- Ennek első jele volt a pénzügyi ves vegyiparunk fejlesztését megállapodás megkötése és az a Román Népköztársaságból áruforgalom növelésén kívül a szállított földgázra alapozzuk, műszaki-tudományos együttmfiJelentős mennyiségű villa- ködési szerződés megkötése. A mosenergia átvételét tervez- gazdasági együttműködés kiszézük Csehszlovákiából. Len- lesüéséro további lépéseket kell gyelországból és a Német tennünk. Demokratikus Köztársaságból. . ... , . . A szocialista országok kőzötfl nemzetközi munkamegosztás egyszersmind fontos tényezője a Az ememgiahelyzet alakulásában fontos helyet foglal el a villamosenergia-termelés, amely a korábbi években nem volt kielégítő. Különösen nagy zökkenők voltak 1953 végén és 1954-ben. A Energlahelyseffinlc meglíBvefell az összes lehetőségek felhasználását Ez jelenítős beruházásoktól mentesít bennünket s lehetővé teszi, hogy javítsuk energia helyzetünket. Mi viszont az egyeztetett kölcsönös szállítások alapján bauxilt. timföld, alumínium és más anyagoknak Mindezek után joggal vethetik mészétes höenergiafoirrásolj fel a kérdés: mitől várható ener* és egyéb helyi, úgynevezett nemzeti adottságok" és sajátossá" giahelyzetünk javulása? Ma* hulladék-energiák hasznoaigok felhasználásának is. A szo, ^országon az energiaellátott; tásara Ezt a hiányosságot;« cialista országok közötti nem- fuSban fordulat előre- módosított lr^yeLvrt^vezertj zetközi munkamegosztás egyre láthatóan az atómerő hasznosítá; ben már pótoltuk. Többen jagoocnaK a baráti országokba i.drább lehetővé teszi, hogy ne jánakmegkezdésével .III é, a^lt^.J^ ««» történő kivitelét irányozzuk keUjen egyidőben fejlesztenünk IV", ^ időszakában kö, szén- & en^gi^akanta^ „I* „ ... _ _ vetkezik be. Ezért halaszthatat szolgálo beruházások elöm-KK , * - l W ttX áladat, hogy alkalmazására irányzatát. A helyes észrevé. Tobb olyan terméket, ame- ^ valamennyi ágát, így minden _ _ .„,,..„„,teleír nl.nMn ™ - -- ... „. ftaxxiasaK niias 'uexuieteíieit „„„ .„ „„„,„ „ ' . . , . az illetékes szervek felkészülje; telek alapján az enexf£agaz>f^^J^JZ^r Ínyeit. Gyen átcsoportosi- lyek előámtására nálunk ked- » ^^t-J-JJJ-J k h Energiát ^odás ^JáJ » vező adottságok vannak - amefyek legjo^ban megfeielnek el5bb belktassuk , energ,aellátá; ^^ 500 műelsősortoan gépipari gyórtmá- adottságaink; jellegzetes sajá; sunk rendszerébe" A Szovjetunió nyakat — ml fogunk szakoui- tosságainak; tdttan termelni a KGST-hez tunk a helyes arány kialakítására, azaz úgy irányoztuk elő a fogyasztás és a felhalmozás arányát, hogy ez biztosítsa a lakosság fogyasztásának állandó növekedését, az életszínvonal következetes emelkedését. Az 1956—60-as évek átlagában a meg növekedett nemzeti jövedelemből a lakosság személyi fogyasztására jóval nagyobb hányad (70.4 százalék) jut. mint az első ötéves terv éveiben, amikor 64.6 százalék íutott. A második ötéves terv éveiben feltétlenül érvényesíteni kívánjuk gazdaságpolitikánknak azt a legfőbb elvét, hogy rendszeresen és érezhetően évről évre emelkedjék a dolgozó nép életszínvonala. tás nem valósítható meg. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az alapanyag és az energiaellátás biztosítására nagy gondot kell fordítani, ezen a területen az elmaradás többszörösen kihat termelésünkre ős egy év alatt is nagyon könynyen milliárdos veszteségeket okozha/t. A beérkezett Javaslatok ős észrevételek alapján azonban indokoltnak látszik bizonyos változtatásokat végrehajtani a beruházások egyes területein belüL Amennyire lehet, elsőbbséget kell biztosítani a termelés minőségét és gazdaságosságát fokozó, az anyagés energiatakarékosságot szolgáló beruházásoknak és lehetőségek szerint a berutartozó más országok szárná- A, 8ZOna,,sta °™5l<8<>* t ^^ években minden előkészületet ra* Ez nagymértékben elő- f.zdasue? együttműködésben ki* meg ke„ tennünk hogy mozdítja az ipari termelés frif" ak,ív részvételünkkel a harmadik ötéveg terv gorán c tudományos és műszaki segítsé; millió forintot beruházásra, 200 gére támaszkodva a következő 1™!llió fortrvtot felújításnál; mennyiségi és minőségi fejlesztését. Például a népi demokratikus országok közül Wizárálag Magyarország fog export célokra négy tonnán felüli autóbuszokat, valamint proletár internacionalizmus szellemében járunk el, s ugyanakkor meggyorsítjuk, szilárdabb ala; dzémbej' pókra helyezzük termelőerőink; az egész magyar népgazdaság fejlődését; _ IV. fejezet Népgazdaságunk fejleszté- pek részaránya az összes be-i Az életszínvonal növelését hozások nagyobb hányadát az előirányzat szerint az egy kell a műszaki fejlesztésre keresőre jutó reálbér lega- fordítani, III. fe jezet Második ötéves tervünk szervesen beilleszkedik a szocialista országok gazdasági együttműködésének rendszerébe. Ez tervünket reálisabbá teszi és lehetőséget teremt a népgazdaság gyorsabb fejlesztésére. A szocialista országok közötti együttműködés a legutóbbi időkig főleg különböző kereskedelmi szerződésekben jutott kifejezésre és egyes területeken a gazdasági segítségnyújtásra, a műszaki tapasztalatcserére terjedt ki. 1955-ben, de főleg a Szovjetunió Ko imunista Pártja gazdasági együttműködés új. fejlettebb formákat öltött. A KGST-hea tartozó országok egyeztették távlati terveik alapvető előirányzatait és az egyeztetés alapián egész sor termelési ágban nagy jelentőségű megállapodások jöttek létre az egyes országok közötti szakosítás, munkamegosztás és kooperáció megvalósítására. Ezeknek a fejlett farmákínak az alkalmazása azt jelensében az iparnak van a legnagyobb jelentősége. Az ipar fejlődésének fő arányairól az előzőekben mór szó volt. Az ország iparosításának és az egyes iparágak fejlesztésének néhány sajátos kérdése közül azokat szeretném csak kiemelni, amelyek a vita során felmerültek. A második ötéves terv egyik legfontosabb sajátossága, hogy az ipari termelés növelését több mint kétharmad részben a munka termeruházásokból eléri a 30—32 „„ . „„„ tervidőszakában rtert 2l'lzá- —ő^tTb^i^nyag- ™ . gal történő üzemeltetését E cél; Í^Yf am\h0gy ^V?8' ból fokozzuk a hazai földben lé- tÖbt> ágában műanyaggal he* összesen tehát mintegy 700 millió forintot kell fordítani. Második ötéves tervünk szagunkban már több nagytelje; során a javasolt Irányelvek! sítményü atomerőmű lépjen szerint a legnagyobb fejlődés a vegyiparban lesz. A végy* A Szovjeturfö kormánya érte; iP^ azórt keH minden más eltett bennünket arról, hogy min- iparágnál gyorsabban fejlesz* den műszaki segítséget megad teni. hoSy fejlett műanyag* ahhoz, hogy az első nagytelje- iPart teremthessünk, amely* sítményű atomerőmű építését ^ a segítségével megjavít* már a jövő évben megkezdhes; J uk nye^nyaghelyzetünkct, sük. Biztosítanunk kell - és er- klszéies.thetjtúc a nehézipar es a könnyűipar hazai nyersanyagbázisát, lehetőségeket zalékkal szemben. Az Irányelvek tervezetéhez számos javaslat érkezett a műszaki fejlesztés különböző kérdéseiről. Sokan felvetették például az öntödék korszerűsítését, új termelést eljárások alkalmazását, új gyártmányok bevezetését. A második ötéves terv irányelvei természetesen nem tartaliraaixcu a-„úíHíva Lem. mazhatják a műszaki fejleszlékenységénelT "'"növelésével tés részletes üzemenként is vő hasadó anyagok további fel- l^S kutatását és feldolgozásuk leg; ^ xi -Li xj -i . B a fát és több más fontos célszerűbb módszereinek tanul; , _ mányozását; anyagot. Ugyanekkor a vegy* üVi^-W^-MW* ^ar fejlesztése lehetővé (eEnergiahelyaotörúc Jeienleg szi> hogy a mezőgazdaságot és a következő években is, jobban ellássuk műtrágyával megköveteli az éeszerű gaz- és egyéb vegyi anyagokkal dálkodást és az összes techni- ^ a karszerű mezőgazdasági akarjuk biztosítani. A műszaki fejlesztés anyagi alátámasztását szolgálja az ipar fejlesztésére fordítandó beruházási összegek jelentős része. A második ötéves tervben az ipari beruházásokból nagyobb részt fordítunk a meglevő üzemek korszerűsítésére és bővítésére, mint az XX. kongresszusa után ez a valósításának útjára. ti, hogy a szocialista tábor első ötéves terv éveiben, KGST-hez tartozó országai amikor a beruházások nagy ráléptek a nemzetközi mun- részét új üzemek létesítésére kamegosztás tervszerű meg- fordítottuk. A második ötigen sokrétű célkitűzéseit. Ezért a fejlődést ezen a téren inkább olyan központi Intézkedésekkel kívánjuk biztosítani, amelyek az üzemek vezetőit és dolgozóit érdekeltté teszik a műszaki színvonal emelésében. Milyen egyéb sajátosságai vannak az iparfejlesztés kai lehetőségek felhasználását, amelyek révéin szűkös energiakészleteinket egyre jobb hatásfokkal hasznosíthatjuk. Ezért a második ötéves terv idején nagy összegeiket kell olyan viszonylag termelés elengedhetetlen feltétele. A nagyszabású vegyipari program megvalósítása népgazdaságunk fejlesztésének egyik igen fontos és rendkívül bonyolult feladata. Három-négy év alatt üzembe kell helyezni a Tisza vidéki gyorsan megtérülő beruházá- Vegyikombinát első lépcsősokra fordítani, amelyekkel jét, ahol egy sor teljesen új jelentékeny energdamegtakarítást lehet elérni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell irányelveinek? Abból a tény- hasznosítani a hulladékenerből, hogy országunk ipari glákat. Helyesen hívták fel nyersanyagokban és energia- többen is a figyelmet arra, forrásokban szegény, egye- hogy az irányelv tervezet éves terv időszakában a Ké- nesen következik, hogy nagy nem tartalmaz előírást a tar* gyártási eljárást kell nagyüzemileg megvalósítaná. Ezen kívül a műtrágyatermelést meglevő üzemeink bővítésével és egy új gyár létesítésével évről évre növelnünk kell (Folytatás a 6. oldabnf